Erős pillérek a brassói magyarságért
Tíz napon keresztül 35 rendezvény mozgatott meg több mint tizenkétezer Brassó megyei magyart az EMNT, az EMNP Brassó megyei szervezetei, valamint az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért szervezte Brassói Magyar Napokon. A szeptember 28.–október 7. között zajló eseménysorozatot zarándoklat zárta, a Cenken az egykori Árpád-szobor talapzatánál felhúzták az emlékművet ábrázoló zászlót, a rendezvénysorozat végét rövid értékelő jelezte, majd áhítat követte.
Toró Tamás, a EMNT Brassó megyei szervezetének elnöke záróbeszédében kifejtette: a nagy érdeklődésnek örvendő rendezvénysorozat elérte célját, sikerült megmozgatni, összekovácsolni a brassói magyarokat, sikerült ünnepet teremteni a szürke hétköznapok között. Kiemelte: stratégiai cél, hogy a brassói magyarság, a nemzet délkeleti határának őrsége erős pilléreken álljon, és a tömbmagyar vidékek, a Székelyföld mellett nem szabad elfeledkezni az erdélyi szórványról sem.
A Brassó szimbolikus és híres helyszínein zajló programsorozatban tematikus estek, táncházak, néptánc- és színházi előadások, koncertek kaptak helyet, de kézművesműhelyek foglalkozásaiba, vetélkedőkbe, honismereti túrákba is bekapcsolódhattak az érdeklődők, továbbá hazai termékbemutatókat, vásárokat, valamint gasztronómiai programokat is szerveztek, s igen nagy sikerű volt az október 6-i megemlékezés is.
„Az elmúlt nyolcvan év alatt sok veszteség érte a brassói magyarságot, lerombolt templomok, temetők, menedékházak, megszűnő iskolák, óvodák sorvasztották nemzeti közösségünket, a román hatalom mindent megtett az asszimilálás érdekében. Az erdélyi szászok a kivándorlás útját választották, a mostoha körülményekkel dacolva viszont több mint 51 ezer magyar maradt meg Brassó megyében, nyelvi szórványban, a Kárpát-koszorún kívül érkező nagyszámú betelepített lakossággal küszködve, megőrizve identitását, vallását, fenntartva egyházait, iskoláit” – áll a rendezvénysorozat tegnap kiadott zárónyilatkozatában. A szervezők szerint Brassó város magyarsága is állandóan fogy – a közel 290 ezres városban számuk alig éri el a huszonháromezret –, őket minőségi programokkal, minden igényt és korosztályt kielégítő rendezvényekkel igyekeztek megszólítani, összefogni.
3szek.ro
Erdély.ma

III. Konferencia az Erdélyi Szórványért Brassóban
Az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezetei, illetve az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért 2013. április 13-án szervezte meg a III. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. Sajnálatos, hogy az RMDSZ Brassó megyei szervezete megpróbálta ellehetetleníteni az eseményt.
A konferencia, amelynek fő témája idén A Brassó megyei magyar szórvány volt, arra próbált rávilágítani, hogy a megmaradás küszöbén lévő szórvány-magyarság különös odafigyelést, jellegzetes stratégiákat, összefogással és együttműködéssel megvalósítandó programokat igényel.
A konferencia első részében, délelőtt, bemutatkoztak azok a Brassó megyei települések, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 1 százalékot. Kovács Lehel István, a konferencia főszervezője elmondta, hogy egy kérdőívet állítottak össze, melyet eljuttattak erre a 33 településre, és amelynek segítségével két hónapon belül felmérik a megye helyzetét a népesség, népességmozgás, politikai összetétel, a magyar oktatás, a magyar egyházak és felekezetek, vállalkozások, civil szervezetek működését illetően, és megvizsgálják a magyar közösségek gondjait, lehetőségeit, kapcsolattartásukat Brassóval, de azt is, hogy milyen mértékben jut el és fejti ki hatását a magyar sajtó ezeken a településeken.
A konferencia második részében, délután, a jelenlévők a Brassó megyei magyar oktatási stratégiáról, egyházi stratégiáról egyeztettek, valamint szó esett arról is, hogy a négy pillérre – Brassó, Négyfalu, Kőhalom, Fogaras – építkező megye magyarságának szakorvosi ellátást és diakóniai szolgálatot hozzanak létre, valamint arról is, hogy a szórványban megtartó erőnek ígérkező honismereti oktatást kibővítik, és egy egységes Brassó megyei magyar honismereti segéd-tankönyvet és szöveggyűjteményt állítanak össze.
A jelenlévők nagy megdöbbenésére több résztvevő is arról számolt be, hogy az RMDSZ Brassó megyei munkatársai végigtelefonálták a meghívott lelkészeket, tanárokat, és szép szóval vagy fenyegetőzéssel megpróbálták őket rávenni, hogy ne vegyenek részt a konferencián, és arra kérték őket, hogy inkább az RMDSZ által májusban megszervezendő Szórványnapra menjenek el, és az általuk megszerkesztendő kérdőívet töltsék ki.
A hatvan meghívott közül negyvenen vettek részt a konferencián, és a szervezőkkel közösen kijelentették, hogy a Brassó megyei magyar szórvány ügyét pártpolitikák fölötti ügynek tekintik és teljes odaadással dolgoznak a szórványproblémák megoldásán. Kifejtették, hogy amint a helyhatósági választásokon összefogás jött létre Brassó megyében az RMDSZ és a Néppárt között, úgy a szórvány kérdéseit is csupán egy még szélesebb körű összefogással lehet megoldani, amelyben a politikai tényezők mellett a magyar egyházak, iskolák, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások is kiveszik részüket.
Erdély.ma.

Megerősítik a Háromszéki és Brassói magyarság közti köteléket
Kulturális, valamint sporteseményekkel kezdődik kedden a Brassói Magyar Napok programsorozata. Csütörtöktől a város főterére várják a résztvevőket, akiket koncertek és vásár fogad.
Az idei Brassói Magyar Napok során hangsúlyos szerepet kap a város főtere: ez az első év, amikor négy teljes napra kiköltözik a rendezvény az említett helyszínre – jelentette be Toró Tamás, a Brassói Magyar Napok főszervezője. Hozzátette, nem ütköztek a Vásárhelyi Forgataghoz hasonló problémákba a főtérre való kiköltözést illetően, a városvezetőség nyitott volt kérésükkel kapcsolatban.
A nagyszínpadi programokat a Republic koncertje kezdi csütörtökön 20 órától. Másnap a népzene és néptánc kerül előtérbe: a Búzavirág Néptáncegyüttes és Sorbán Enikő mutatja be produkcióját ugyancsak a nagyszínpadon, ezt követően pedig a TransylMania ad koncertet 20 óra 30 perctől. Szász Ágnes és a Gébert-Ulbert Projekt elnevezésű zenekar lép színpadra szombaton délután, majd este Baricz Gergő és a Megtérgyepeltek Zenekar a Brassói Magyar Napok vendégelőadója. A nagyszínpadi eseményeket a Góbé Zenekar és a magyarországi Piramis együttes zárja vasárnap délután.
Bár a vásárosok számára igen magas volt a helybér – ezt ugyanis az önkormányzat szabályozza –, a jelentkezőknek így is megéri eljönni ide árulni, ugyanis ebben az évben még nem volt hasonló kínálatot felsorakoztató esemény – magyarázta a főszervező. Mint mondta, idén megközelítőleg 500 jelentkező közül választották ki azt a nyolcvanat, akik portékájukkal kirakodnak csüörtöktől vasárnapig. Első alkalommal szervezik meg a Bor, buli és gasztro kertet a rendezvény keretében. Itt borkóstolók és lacikonyhák fogadják az érdeklődőket, esténként pedig a nagyszínpadi koncertek után itt folytatódik a buli.
Arra törekszünk, hogy erősítsük a Háromszéki és Brassói magyarság közti köteléket, ugyanakkor szükség van egy erős Brassói magyar közösségre is, amely elősegítené, hogy a Székelyföldiek térsége ne szűköljön – mondta Toró Tamás a rendezvény fontosságának kapcsán. Mint fogalmazott, hosszútávú érdek mind gazdasági, mind kulturális szempontból az erős magyar közösség, valamint kifejtette: az elmúlt három évben a Brassói Magyar Napokat Dél-Erdély legnagyobb magyar eseményeként jegyzik.
A rendezvény főszervezője az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért, társszervezője az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassói kirendeltsége. Az eseményt 300 ezer lejjel támogatja a megyeszékhely önkormányzata, ugyanakkor a további összegeket a helyi magyar vállalkozók támogatásából finanszírozzák.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro