Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Ecsetgyári Galériák és Művészek Föderációja
3 tétel
2015. szeptember 21.
Kisebbségi kulturális Chartát írtak alá Kolozsváron
Kolozsvári művelődési intézmények vezetői gyűltek össze a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában hétfő délelőtt, hogy aláírják a sajtó és a civil szervezetek képviselőinek jelenlétében a Kolozsvári Kisebbségi Kulturális Chartát. A magyarul, románul és angolul közzétett dokumentum aláírói a különböző nemzetiségek és kultúrák közötti hatékony párbeszéd megvalósítására kötelezik el magukat.
Elegünk van a kirakat-multikulturalizmusból – jelentette ki a találkozó célját felvezető Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, aki szerint a dokumentumban foglalt vállalások fő célja, hogy Kolozsváron mindenki egyformán otthon érezze magát, nemzeti vagy vallási hovatartozástól függetlenül. A különböző etnikumai csoportok párhuzamosan, sokszor kommunikáció nélkül zajló kulturális megnyilvánulásait, „párhuzamos életeiket” szeretné termékeny kapcsolatba hozni a kezdeményezés, megteremtve köztük az átjárhatóságot, érthetőséget, hozzáférhetőséget biztosítva egymás kulturális életéhez.
Hegedüs Csilla hozzátette: az aláírók támogatják, hogy Kolozsvár nyerje el 2021-re az Európa Kulturális Fővárosa címet, de csak akkor, ha ez a charta tiszteletben tartásával történik meg.
A dokumentumot a következők írták alá: Hegedüs Csilla kultúráért felelő RMDSZ ügyvezető alelnök, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kicses Kolozsvár Egyesület elnöke, Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Mihai Măniuțiu, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, Marius Tabacu, a Transilvania Filharmónia igazgatója, Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Tonk Márton, a Sapientia – EMTE kolozsvári karának dékánja, Greta Elena, a Pata-réti romákkal foglalkozó Coasta Egyesület képviselője, Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Wilfried Schreiber, a Kolozsvári Német Fórum elnöke, Lăcătuș Petru Alin a Romániai Roma Fiatalok Civil Egyesületének képviseletében, Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány vezetője, Szakáts István, az Alt Art Alapítvány elnöke, valamint házigazdaként (is) Lucian Năstasă-Kovacs, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Hozzájuk bárki csatlakozhat, ezt már a helyszínen meg is tette néhány civil szervezet képviselője, például az Igen, tessék! mozgalmat képviselő Talpas Botond, a Musai-Muszáj mozgalmat képviselő Bethlendi András, valamint Rarița Zbranca, az alternatív művészeket tömörítő Ecsetgyár Föderáció vezetője. A chartát magánszemélyek, kulturális szervezetek és közintézmények számára is megnyitják aláírásra.
Amint a charta kidolgozói és első aláírói a dokumentumban leírták, tudatosítani kívánják, hogy Kolozsvár évszázadok óta a nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség otthona. Kijelentették: nem elégszenek meg azzal, hogy a különböző etnikai közösségek kultúrateremtő tevékenysége egymással párhuzamosan, kölcsönös átjárások nélkül történjen. A charta kiemelt céljának azt tartották, hogy Kolozsvár közösségei között folyamatos párbeszéd alakuljon ki egymás megismerése, megértése, kulturális értékeinek a tisztelete érdekében.
Az alapelvek között a rasszizmus, az idegengyűlölet, a diszkrimináció és az intolerancia minden formájának az elutasítását, a konfliktusok megelőzésének, elkerülésének a fontosságát, a bizalmatlanság, valamint a történelmi és kulturális előítéletek falainak a lebontását is megjelölték.
A charta cselekvési tervet is tartalmaz, melyben az aláírók vállalják többek között a kisebbségi közösségek kultúrájának a felkarolását, az interkulturális párbeszéd tereinek a létrehozását, valamint „a sokszínűséget fenyegetésként megélő szereplők közelítését azokhoz, akik ezt értékként, a társadalmi lét gazdagításaként élik meg".
Szakáts István, az Alt Art Alapítvány elnöke, a charta kezdeményezője a sajtótájékoztató után elmondta, Kolozsvár kulturális fővárosi pályázatának az előkészítő csapatában végzett munka során érlelődött meg benne a charta elfogadásának a gondolata. Mint fogalmazott, a kulturális fővárosi pályázat csapata „nem apja, nem anyja, hanem csak rokona chartának". Az alapítványi vezető nem tartotta kétségesnek, hogy mind a kulturális fővárosi pályázatot előkészítő egyesület, mind pedig Kolozsvár polgármestere aláírja a dokumentumot.
maszol.ro
Kolozsvári művelődési intézmények vezetői gyűltek össze a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában hétfő délelőtt, hogy aláírják a sajtó és a civil szervezetek képviselőinek jelenlétében a Kolozsvári Kisebbségi Kulturális Chartát. A magyarul, románul és angolul közzétett dokumentum aláírói a különböző nemzetiségek és kultúrák közötti hatékony párbeszéd megvalósítására kötelezik el magukat.
Elegünk van a kirakat-multikulturalizmusból – jelentette ki a találkozó célját felvezető Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, aki szerint a dokumentumban foglalt vállalások fő célja, hogy Kolozsváron mindenki egyformán otthon érezze magát, nemzeti vagy vallási hovatartozástól függetlenül. A különböző etnikumai csoportok párhuzamosan, sokszor kommunikáció nélkül zajló kulturális megnyilvánulásait, „párhuzamos életeiket” szeretné termékeny kapcsolatba hozni a kezdeményezés, megteremtve köztük az átjárhatóságot, érthetőséget, hozzáférhetőséget biztosítva egymás kulturális életéhez.
Hegedüs Csilla hozzátette: az aláírók támogatják, hogy Kolozsvár nyerje el 2021-re az Európa Kulturális Fővárosa címet, de csak akkor, ha ez a charta tiszteletben tartásával történik meg.
A dokumentumot a következők írták alá: Hegedüs Csilla kultúráért felelő RMDSZ ügyvezető alelnök, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kicses Kolozsvár Egyesület elnöke, Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Mihai Măniuțiu, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, Marius Tabacu, a Transilvania Filharmónia igazgatója, Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Tonk Márton, a Sapientia – EMTE kolozsvári karának dékánja, Greta Elena, a Pata-réti romákkal foglalkozó Coasta Egyesület képviselője, Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Wilfried Schreiber, a Kolozsvári Német Fórum elnöke, Lăcătuș Petru Alin a Romániai Roma Fiatalok Civil Egyesületének képviseletében, Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány vezetője, Szakáts István, az Alt Art Alapítvány elnöke, valamint házigazdaként (is) Lucian Năstasă-Kovacs, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Hozzájuk bárki csatlakozhat, ezt már a helyszínen meg is tette néhány civil szervezet képviselője, például az Igen, tessék! mozgalmat képviselő Talpas Botond, a Musai-Muszáj mozgalmat képviselő Bethlendi András, valamint Rarița Zbranca, az alternatív művészeket tömörítő Ecsetgyár Föderáció vezetője. A chartát magánszemélyek, kulturális szervezetek és közintézmények számára is megnyitják aláírásra.
Amint a charta kidolgozói és első aláírói a dokumentumban leírták, tudatosítani kívánják, hogy Kolozsvár évszázadok óta a nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség otthona. Kijelentették: nem elégszenek meg azzal, hogy a különböző etnikai közösségek kultúrateremtő tevékenysége egymással párhuzamosan, kölcsönös átjárások nélkül történjen. A charta kiemelt céljának azt tartották, hogy Kolozsvár közösségei között folyamatos párbeszéd alakuljon ki egymás megismerése, megértése, kulturális értékeinek a tisztelete érdekében.
Az alapelvek között a rasszizmus, az idegengyűlölet, a diszkrimináció és az intolerancia minden formájának az elutasítását, a konfliktusok megelőzésének, elkerülésének a fontosságát, a bizalmatlanság, valamint a történelmi és kulturális előítéletek falainak a lebontását is megjelölték.
A charta cselekvési tervet is tartalmaz, melyben az aláírók vállalják többek között a kisebbségi közösségek kultúrájának a felkarolását, az interkulturális párbeszéd tereinek a létrehozását, valamint „a sokszínűséget fenyegetésként megélő szereplők közelítését azokhoz, akik ezt értékként, a társadalmi lét gazdagításaként élik meg".
Szakáts István, az Alt Art Alapítvány elnöke, a charta kezdeményezője a sajtótájékoztató után elmondta, Kolozsvár kulturális fővárosi pályázatának az előkészítő csapatában végzett munka során érlelődött meg benne a charta elfogadásának a gondolata. Mint fogalmazott, a kulturális fővárosi pályázat csapata „nem apja, nem anyja, hanem csak rokona chartának". Az alapítványi vezető nem tartotta kétségesnek, hogy mind a kulturális fővárosi pályázatot előkészítő egyesület, mind pedig Kolozsvár polgármestere aláírja a dokumentumot.
maszol.ro
2016. február 5.
Csúnyán fest: belső viszályok a kolozsvári Ecsetgyárban
Komoly belső konfliktus árnyékolja be a kolozsvári Ecsetgyár kortárs kulturális központ sikereit. A 2009-ben egy elhagyott gyárépületben indított, párját ritkító kezdeményezés mára az ország egyik jelentős kulturális központja lett, amelynek külföldön is nagyon jó híre van.
Újszerűsége abban áll, hogy civil kezdeményezésből indult, a kortárs művészeket karolja fel, és alternatívát kínál a „hagyományos” művészeti intézményekkel szemben.
A központ eredeti vezetősége, az Ecsetgyár Föderáció szerdai közleményében arról tájékoztat, hogy három művész, Berszán Zsolt, Daria Dumitrescu és Florin Ştefan az év elején kivált a szervezetből, és két újat alapított, az Ecsetgyári Művészek Egyesületét és az Ecsetgyári Galériák és Művészek Föderációját. Emellett a központ életében részt vevő mintegy 60 művész és kultúraszervező tudta és beleegyezése nélkül mindössze hármuk nevében az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalánál (OHIM) levédették az Ecsetgyár (Fabrica de Pensule) márkanevet közösségi védjegyként, illetve a központ logóját is, holott utóbbi az Ecsetgyár Föderáció szellemi tulajdonát képezi.
Az Ecsetgyár vezetősége, köztük Szakáts István elnök által aláírt közlemény kitér arra, hogy az Ecsetgyár Föderáció, valamint a központban működő független társulatok és szervezetek (ReciprocA, GroundFloor Group, Colectiv A, Plan B Galéria) jogi útra terelik az ügyet, az Ecsetgyár azonban addig is a megszokott módon működik tovább, és remélik, hogy a konfliktus nem ingatja meg a közönség bizalmát a központ iránt.
Az Observator Cultural című hetilap egyébként úgy tudja, hogy az intézményben elmérgesedő konfliktusok már közel egy éve rányomják a bélyegüket a hangulatra az Ecsetgyárban. A márkanevet önhatalmúlag levédő triumvirátus közül Florin Ştefan a Clujcultural.ro portálnak nyilatkozva elmondta, a márkanév levédése Daria Dumitrescu ötlete volt, aki szerinte elsőként karolta fel a kezdeményezést, sőt az épületet is ő találta meg hozzá, és a többi művészt is ő vonta be az új projektbe.
Szerinte Szakáts István önhatalmúlag nevezi magát a föderáció elnökének, holott soha senki nem választotta meg őt erre a tisztségre, sőt az úgynevezett vezetőtanács sem létezik. Szakátsék szemére veti ugyanakkor, hogy átláthatatlan módon kezelték az Ecsetgyár ügyeit, nem adtak információkat a hozzájuk befolyt támogatásokról – ezeket az aggályaikat pedig a városházával is közölték.
Florin Ştefan azt is kifogásolta, hogy Szakáts politikai botrányba „keverte bele” az Ecsetgyárat azzal, hogy befogadták a Musai-Muszáj Egyesület által a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák ügyében szervezett közvitát, ahol nyíltan támadták a városházát, annak ellenére, hogy onnan jelentős támogatásokat kap az intézmény.
Varga László. Krónika (Kolozsvár)
Komoly belső konfliktus árnyékolja be a kolozsvári Ecsetgyár kortárs kulturális központ sikereit. A 2009-ben egy elhagyott gyárépületben indított, párját ritkító kezdeményezés mára az ország egyik jelentős kulturális központja lett, amelynek külföldön is nagyon jó híre van.
Újszerűsége abban áll, hogy civil kezdeményezésből indult, a kortárs művészeket karolja fel, és alternatívát kínál a „hagyományos” művészeti intézményekkel szemben.
A központ eredeti vezetősége, az Ecsetgyár Föderáció szerdai közleményében arról tájékoztat, hogy három művész, Berszán Zsolt, Daria Dumitrescu és Florin Ştefan az év elején kivált a szervezetből, és két újat alapított, az Ecsetgyári Művészek Egyesületét és az Ecsetgyári Galériák és Művészek Föderációját. Emellett a központ életében részt vevő mintegy 60 művész és kultúraszervező tudta és beleegyezése nélkül mindössze hármuk nevében az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalánál (OHIM) levédették az Ecsetgyár (Fabrica de Pensule) márkanevet közösségi védjegyként, illetve a központ logóját is, holott utóbbi az Ecsetgyár Föderáció szellemi tulajdonát képezi.
Az Ecsetgyár vezetősége, köztük Szakáts István elnök által aláírt közlemény kitér arra, hogy az Ecsetgyár Föderáció, valamint a központban működő független társulatok és szervezetek (ReciprocA, GroundFloor Group, Colectiv A, Plan B Galéria) jogi útra terelik az ügyet, az Ecsetgyár azonban addig is a megszokott módon működik tovább, és remélik, hogy a konfliktus nem ingatja meg a közönség bizalmát a központ iránt.
Az Observator Cultural című hetilap egyébként úgy tudja, hogy az intézményben elmérgesedő konfliktusok már közel egy éve rányomják a bélyegüket a hangulatra az Ecsetgyárban. A márkanevet önhatalmúlag levédő triumvirátus közül Florin Ştefan a Clujcultural.ro portálnak nyilatkozva elmondta, a márkanév levédése Daria Dumitrescu ötlete volt, aki szerinte elsőként karolta fel a kezdeményezést, sőt az épületet is ő találta meg hozzá, és a többi művészt is ő vonta be az új projektbe.
Szerinte Szakáts István önhatalmúlag nevezi magát a föderáció elnökének, holott soha senki nem választotta meg őt erre a tisztségre, sőt az úgynevezett vezetőtanács sem létezik. Szakátsék szemére veti ugyanakkor, hogy átláthatatlan módon kezelték az Ecsetgyár ügyeit, nem adtak információkat a hozzájuk befolyt támogatásokról – ezeket az aggályaikat pedig a városházával is közölték.
Florin Ştefan azt is kifogásolta, hogy Szakáts politikai botrányba „keverte bele” az Ecsetgyárat azzal, hogy befogadták a Musai-Muszáj Egyesület által a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák ügyében szervezett közvitát, ahol nyíltan támadták a városházát, annak ellenére, hogy onnan jelentős támogatásokat kap az intézmény.
Varga László. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 31.
Kortárs művészeti Köz-Pont nyílik Kolozsváron
Kortárs művészeteknek és kultúrának szánt központot adnak át Kolozsváron, amelynek célja a város vibráló kulturális életének gazdagítása, illetve a kortárs művészetek fókuszba helyezése. A Köz-Pont nevű művészeti intézményt a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) partnerrendezvényeként június 8-án, csütörtökön este 7 órakor nyitják meg – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Az új intézmény az Ecsetgyári Galériák és Művészek Szövetségének, illetve az Ecsetgyári Művészek Egyesületének a kezdeményezésére jött létre, amelyek 2016 végén kiváltak az Ecsetgyárból és új helyszínre költöztek, egy, a vasútállomás szomszédságában található ipari épületbe.
„Az új helyszínen öt galéria, BARIL, BÁZIS Contemporary, Camera, SABOT, SPAŢIU INTACT, négy projekt-tér és három rezidens-programoknak helyet biztosító tér található, valamint 24 műterem, ahol több mint 30 képzőművész, designer és tervező alkot, mindez összesen 3000 négyzetméteren. Az országban mindeddig méretét, infrastruktúráját, valamint a kiállítóterek és az itt alkotó képzőművészek számát tekintve előzmény nélküli, nemzetközi szintű és méretű művészeti központ körvonalazódik.” – olvasható a közleményben.
Az új művészeti központot több kiállításmegnyitóval avatják fel, ugyanakkor számos képzőművész, mint Smaranda Almășan, Sorana Barb, Betuker István, Anca Brânzaș (rezidens művész/ INTACT PROJECTS), Răzvan Botiș, Alin Bozbiciu, Mircea But, Cîmpan Istvan, Gáspár Szilárd, Veres Szabolcs, Ioana Iacob, Natalia Lazurca (rezidens művész/ Művészek Egyesülete), Dan Măciucă, Alex Mirutziu, Vlad Olariu, Mihai Plătică, Bogdan Vrabie és Bogdan Greab (Reborn Bicycles) műterme is látogatható lesz.
A megnyitó programja
A BARIL térben Cristi Puiu filmrendező első fényképtárlatát nyitják meg, a Sieranevada című kiállítás anyagát a rendező az azonos című film utómunkálatai során készítette.
„2016 januárjában a Sieranevada film utómunkálatai zajlottak. Akkor indultam el képet keresni a film plakátjához. Bejártam Bukarestet kelettől nyugatig, azt remélve, hogy a nyolcvanas években épült tömbháznegyedek szívében megtalálom a képet, ami rólam és a filmről szólna, amin éppen dolgoztam. Így aztán a Mărcuța temetőtől indulva, hazakanyarodva, átsétálva a központon a Lacul Morii felé több mint 9000 fényképet gyűjtöttem össze. Ezek közül lett végül az egyik a Sieranevada film plakátja” – meséli Cristi Puiu.
Puiu filmes tanulmányai előtt festészetet tanult a genfi Ecole Superieure d’Arts Visuels falai között. A rendező filmjeit szinte az egész világon vetítették már, kritikusok dícsérték és díjazták Cannes-ban, legújabb nagyjátékfilmjét, a Sieranevadát Románia jelölte a 2017-es Oscar-díjra. Criti Puiu kiállítása július 30-ig tekinthető meg.
Bill Viola, neves amerikai művész videómunkáiból nyílik kiállítás a BÁZIS Contemporary térben, Encounters címmel, amely az első önálló kiállítása a művésznek Romániában. Bill Viola, akinek az elmúlt négy évtizedben 130 egyéni kiállítása volt – többek között a new york-i MoMA-ban, a londoni Nemzeti Galériában, a bilbaói Guggenheim Múzeumban, a Velencei Biennálén vagy a párizsi Grand Palais-ban – kísérletezett a festészet és a filmművészet határának felszámolásával. Az Encounters július 15-ig tekinthető meg.
Az Irina Dumitrașcu képzőművész által indított Camera kiállítóteret három kolozsvári művész, Radu Comșa, Irina Dumitrașcu és Vlad Olariu 3 shells and a square game című kiállításával nyitják meg. A Sabot Galéria a varsói Wschód Galériával együttműködve készítette el a Bones című kiállítást, a fiatal, 1985-ben Krakkóban született művész, Mikołaj Moskal munkáiból. „A kolozsvári képzőművészek számára, de nem csak nekik, jó alkalom kínálkozik a monokróm, a „szürke” egészen másfajta megközelítési módjával találkozni a kortárs festészetben.” – jellemezték a kiállítást a szervezők. A Camera és Sabot Galéria megnyitó tárlatai július 28-ig látogathatók.
A SPAȚIU INTACT kiállítóterében Valérie Mréjen francia művésznő egyéni tárlata, a Voilà, c'est tout tekinthető meg. A művésznő munkáit emlékek, a hétköznapi élet apró eseményei, nyers és nevetséges részletei, a lét lapossága és értetlensége inspirálják. A Voilà, c'est tout kiállítás július 15-ig tekinthető meg.
A Köz-Pont az állomás mellett, a Gyufagyár/Fabrica de Chibrituri utca 9/A szám alatt található. Szabadság (Kolozsvár)
Kortárs művészeteknek és kultúrának szánt központot adnak át Kolozsváron, amelynek célja a város vibráló kulturális életének gazdagítása, illetve a kortárs művészetek fókuszba helyezése. A Köz-Pont nevű művészeti intézményt a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) partnerrendezvényeként június 8-án, csütörtökön este 7 órakor nyitják meg – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Az új intézmény az Ecsetgyári Galériák és Művészek Szövetségének, illetve az Ecsetgyári Művészek Egyesületének a kezdeményezésére jött létre, amelyek 2016 végén kiváltak az Ecsetgyárból és új helyszínre költöztek, egy, a vasútállomás szomszédságában található ipari épületbe.
„Az új helyszínen öt galéria, BARIL, BÁZIS Contemporary, Camera, SABOT, SPAŢIU INTACT, négy projekt-tér és három rezidens-programoknak helyet biztosító tér található, valamint 24 műterem, ahol több mint 30 képzőművész, designer és tervező alkot, mindez összesen 3000 négyzetméteren. Az országban mindeddig méretét, infrastruktúráját, valamint a kiállítóterek és az itt alkotó képzőművészek számát tekintve előzmény nélküli, nemzetközi szintű és méretű művészeti központ körvonalazódik.” – olvasható a közleményben.
Az új művészeti központot több kiállításmegnyitóval avatják fel, ugyanakkor számos képzőművész, mint Smaranda Almășan, Sorana Barb, Betuker István, Anca Brânzaș (rezidens művész/ INTACT PROJECTS), Răzvan Botiș, Alin Bozbiciu, Mircea But, Cîmpan Istvan, Gáspár Szilárd, Veres Szabolcs, Ioana Iacob, Natalia Lazurca (rezidens művész/ Művészek Egyesülete), Dan Măciucă, Alex Mirutziu, Vlad Olariu, Mihai Plătică, Bogdan Vrabie és Bogdan Greab (Reborn Bicycles) műterme is látogatható lesz.
A megnyitó programja
A BARIL térben Cristi Puiu filmrendező első fényképtárlatát nyitják meg, a Sieranevada című kiállítás anyagát a rendező az azonos című film utómunkálatai során készítette.
„2016 januárjában a Sieranevada film utómunkálatai zajlottak. Akkor indultam el képet keresni a film plakátjához. Bejártam Bukarestet kelettől nyugatig, azt remélve, hogy a nyolcvanas években épült tömbháznegyedek szívében megtalálom a képet, ami rólam és a filmről szólna, amin éppen dolgoztam. Így aztán a Mărcuța temetőtől indulva, hazakanyarodva, átsétálva a központon a Lacul Morii felé több mint 9000 fényképet gyűjtöttem össze. Ezek közül lett végül az egyik a Sieranevada film plakátja” – meséli Cristi Puiu.
Puiu filmes tanulmányai előtt festészetet tanult a genfi Ecole Superieure d’Arts Visuels falai között. A rendező filmjeit szinte az egész világon vetítették már, kritikusok dícsérték és díjazták Cannes-ban, legújabb nagyjátékfilmjét, a Sieranevadát Románia jelölte a 2017-es Oscar-díjra. Criti Puiu kiállítása július 30-ig tekinthető meg.
Bill Viola, neves amerikai művész videómunkáiból nyílik kiállítás a BÁZIS Contemporary térben, Encounters címmel, amely az első önálló kiállítása a művésznek Romániában. Bill Viola, akinek az elmúlt négy évtizedben 130 egyéni kiállítása volt – többek között a new york-i MoMA-ban, a londoni Nemzeti Galériában, a bilbaói Guggenheim Múzeumban, a Velencei Biennálén vagy a párizsi Grand Palais-ban – kísérletezett a festészet és a filmművészet határának felszámolásával. Az Encounters július 15-ig tekinthető meg.
Az Irina Dumitrașcu képzőművész által indított Camera kiállítóteret három kolozsvári művész, Radu Comșa, Irina Dumitrașcu és Vlad Olariu 3 shells and a square game című kiállításával nyitják meg. A Sabot Galéria a varsói Wschód Galériával együttműködve készítette el a Bones című kiállítást, a fiatal, 1985-ben Krakkóban született művész, Mikołaj Moskal munkáiból. „A kolozsvári képzőművészek számára, de nem csak nekik, jó alkalom kínálkozik a monokróm, a „szürke” egészen másfajta megközelítési módjával találkozni a kortárs festészetben.” – jellemezték a kiállítást a szervezők. A Camera és Sabot Galéria megnyitó tárlatai július 28-ig látogathatók.
A SPAȚIU INTACT kiállítóterében Valérie Mréjen francia művésznő egyéni tárlata, a Voilà, c'est tout tekinthető meg. A művésznő munkáit emlékek, a hétköznapi élet apró eseményei, nyers és nevetséges részletei, a lét lapossága és értetlensége inspirálják. A Voilà, c'est tout kiállítás július 15-ig tekinthető meg.
A Köz-Pont az állomás mellett, a Gyufagyár/Fabrica de Chibrituri utca 9/A szám alatt található. Szabadság (Kolozsvár)