Margittára visszaszállt a turulmadár
A hétvégén tartották a Berettyó-parti település, Margitta városnapjait. A három nap alatt rengeteg magyar program volt. Beszámolónkban inkább ezekre összpontosítunk.
Az ünnepségsorozat péntek délután könyvbemutatóval kezdődött. A városházán mutatták be a Margitta – egy város egykor és ma című helytörténeti kiadványt, amely Tőtős Norbert munkája, és a nagyváradi Europrint Kiadó gondozásában jelent meg. A szépszámú érdeklődőt Kovács Gyula református lelkipásztor köszöntötte, aki egyben az előszó írója, valamint ő ismertette a könyvet. A bemutatón köszöntőt mondott Derzsi Ákos, a kiadó vezetője. Szavalattal Krisztik Noémi, míg népdallal Martin Tímea tette színesebbé az eseményt. A bemutató végén a szerző mondott köszönetet azoknak, akik segítették munkáját, külön kiemelve az anyagi támogatókat, Antal Kálmán mérnököt és Juhász András közjegyzőt. A bemutató végén a könyvet meg lehetett vásárolni, amelyet a szerző dedikált. Péntek este a Horváth János Társaság szervezésében tartottak kórusfesztivált a művelődési házban. Ezen hat kórus, valamint két szólóénekes, Bodor Edina és Martin Tímea lépett fel. Mondhatni, hogy a kórustalálkozó nemzetközi volt, hiszen a magyarországi Konyár község Pávakör nevű kórusa is képviseltette magát.
Szombaton délelőtt szintén a művelődési házban nyitották meg a Helios Fotóklub szervezésében Bradács Aliz klubtag Örményországi zarándoklat című egyéni tárlatát.
Üdvözlőbeszédet Pósán Lajos klubelnök mondott, továbbá gratulált a jelenlévő Dorel Talpos polgármester, valamint Pocsaly Zoltán alpolgármester is. Kicsivel később az Árpád-házi Szent Margit római katolikus templomban nyitották meg az I. Sólyomkővári Alkotótáborban készült képzőművészeti munkákból megrendezett kiállítást. Ezzel egyszerre kiállították a Gyöngyvetők néptánccsoport által rendezett néptánc- és kézműves táborban készült dokumentációs fotókat is, amelyeket Pósán Lajos, Katona Levente és Szőke Ferenc készített. Az eseményt Deák Andrea, a tánccsoport vezetője, valamint a ProFolk egyesület elnöke nyitotta meg. Beszédet mondott Anca Popescu Ratiu, a Hagyományos Kultúra Megőrzésének és Népszerűsítésének Bihar Megyei Központjának reprezentánsa, Papp Gábor képzőművész, az egyik szervező, Pósán Lajos fotóművész, valamint a kiállítást felkaroló Horváth János Iskolaközpont vezetői.
Szombat délután került sor a hivatalos megnyitóra, amelyen Dorel Talpos polgármester románul, míg magyarul Pocsaly Zoltán alpolgármester mondott köszöntőt. Este a magyarországi Josh és Jutta, továbbá a román Directia 5 együttes koncertezett, majd hajnalig tartó szabadtéri diszkóval zárult a szombati nap. Ezzel egy időben tartotta a hagyományos városnapi bált az RMDSZ margittai szervezete a Margaréta vendéglőben, amelyen idén is nagyon sokan, fiatalabbak és idősek egyaránt együtt mulattak. Az összejövetelen részt vett Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és felesége.
Vasárnap reggel a római katolikus templomban a szentmisét Májernyik Mihály plébános és Kruzslitz Imre celebrálta. A mise végén Bradács Aliz körzeti RMDSZ-elnök mondott köszöntőt. Jelen volt a debreceni Pro Patria Alapítvány alelnöke, Fehér Lajos, valamint Csuhány János professzor, akik a Vitéz Simonyi Óbester emlékünnepségre jöttek. A mise után megkoszorúzták a templom falán elhelyezett Simonyi-emléktáblát. A református istentiszteleten részt vett Margitta két testvértelepülésének, Berettyóújfalunak és Kiskőrösnek a küldöttsége, melyek a templomkertben található Petőfi-szobrot koszorúzták meg.
Koradélután a városháza konferenciatermében köszöntötték az 50. házassági évfordulójukat ünneplő párokat. Idén öt házaspár vehetett át egy-egy oklevelet, valamint egy jelképes összeget tartalmazó borítékot az elöljáróktól. Ezzel párhuzamosan zajlott a Pusztai Farkasok Hagyományőrző Íjászegyesület bemutatója a központi parkban. Később a városi kórház konferenciatermében Bradács Aliz igazgató meghívására tartott előadást a magyarországi híres „bükki füvesember”, Szabó György.
A mintegy kétórás előadást közel százan hallgatták végig, sokan négyszemközt kértek tanácsot Gyuri bácsitól különböző betegségeik orvoslására. A természetgyógyász minden panaszra tudott ajánlani különböző gyógyteákat, gyógynövényeket, amelyeket a helyszínen meg is lehetett vásárolni. Közben a városközpontban elhelyezett színpadon folklórműsor volt. Fellépett a Gyöngyvetők néptánccsoport és kórus, Martin Tímea, Bodor Edina és Beke Kincső, valamint a Horváth János Társaság vegyes kórusa. Az estére beharangozott Koós János- és Dékány Sarolta-koncert elmaradt, mivel az énekes előző este szívinkfartust kapott. A szervezők gyorsaságának köszönhetően ugyanannyi pénzért másik két fellépőt sikerült meghívniuk. Az idősebb korosztályt a Dupla Kávé szórakoztatta, az együttessel több százan énekelték együtt Margitta főterén azt, hogy: „Visszaszáll a magyar turulmadár”. Ezt megelőzően a bukaresti Alex Velea parádézott a színpadon, majd látványos tűzijáték és a szintén magyarországi Kerozin koncertjével ért véget a háromnapos ünnepség.
Reggeli Újság. Erdély.ma

Dupla Kávéval zárták a hetet
Június 10-12. közt ismét megszervezte a Biharpüspöki Napokat a Biharpüspöki Alapítvány és a helyi RMDSZ-körzet. Vasárnap délután a házassági évfordulójukat ünneplőket is köszöntették.
Változatos és érdekes programok várták a helyieket, illetve természetesen a máshonnan érkezőket is vasárnap délután és az esti órákban a Biharpüspöki Napok keretében. Az időjárás is kedvezőre fordult, így a koncertek idejére talán a szombatinál is nagyobb tömeg gyűlt össze. No de ne fussunk ennyire előre az időben. A látványos események sora néptáncbemutatóval kezdődött, a micskei Görböc néptánccsoport fergeteges produkciójával, majd családiasabbra váltott a hangulat, ugyanis szokás szerint az idén is felköszöntötték mindazokat, akik az ezüst vagy aranylakodalmukat ünneplik. Szekeres Sándor református tiszteletes, Szabó Ervin római katolikus plébános, valamint Timár Enikő főszervező, körzeti és alapítványi elnök id. Jakab Endrének és Ibolyának, Deák Imrének és Melindának, Murvai Ferencnek és Elenának, Pontos Istvánnak és Margitnak, Féth Imrének és Irénkének (50. évforduló), illetve Papp Lászlónak és Lilianának, ifj. Jakab Endrének és Andreának, Guba Sándornak és Erzsébetnek, Csáti Zoltánnak és Erzsébetnek, Szilágyi Imrének és Magdolnának, Marczin Gyulának és Anikónak, Sárközi Gyulának és Katalinnak (25. évforduló) gratulálhattak. Az érintetteket a Szakács Zselyke kántor által vezényelt Hitbástya kórus is megünnepelte egy színvonalas énekcsokorral.
Más fellépők
A továbbiakban ismét népzenétől volt hangos a környék, hiszen fellépett a biharszentjánosi Szentjánosbogár néptánccsoport, a monospetri Bábota néptánccsoport és a mezőtelegdi Pacsirták néptánccsoport. Ezután stílusváltás következett, lévén hogy a Margaréta mazsorettcsoport örvendeztette meg közönségét, majd egy tehetséges fiatal lány, Szallós Tünde Brigitta énekelt, aki egy szám erejéig az édesanyját is színpadra hívta. Szintén popzenében „utazott” a Művészeti Líceum két diákja, Dóczi Krisztina és Búzási Patrick is (utóbbi operettslágereket is énekelt), majd a püspöki Wolf tékvandó club tagjainak látványos mutatványai ejtették ámulatba az érdeklődőket. A Góbék együttesből ismert Pontos Csaba zenélt ezt követően, majd a Dupla KáVé koncertjével és tűzijátékkal értek véget az idei Biharpüspöki Napok.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Partiumi zenészek találkoztak
Péntek este/éjjel a váradi Trade Centerben rendezte meg az V. Partiumi Zenésztalálkozót az RMDSZ Bihar megyei szervezete. A díszvendég Szőke Zoltán színművész volt a jó hangulatú bulin.
Néhány évvel ezelőtt disznótoros, illetve farsangi mulatsággal kezdődött a várad-őssi sportcsarnokban, azonban az évek folyamán kinőtte ezt a létesítményt, és mára Bihar megye legnagyobb magyar mulatságává vált. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Partium Alapítvány és a Sanzon zenekar által rendezett Partiumi Zenésztalálkozóról van szó, mely idén ötödik alkalommal került megszervezésre a várad-szőllősi Trade Centerben, több mint másfél ezer résztvevővel. A sikert jelzi, hogy akár többen is jöttek volna, de már nem volt erre kapacitás.
Berényi Miki
A megye szinte minden sarkából rengeteg személy érkezett, s amíg a régi ismerősök, barátok örömmel üdvözölték egymást, s elhelyezkedtek, akik akarták, tombolajegyeket vásárolhattak, illetve természetesen később is az est folyamán. A műsorvezetői szerepeket Balázs Anita és Szőke Zoltán színművész, a népszerű Barátok közt sorozat Berényi Miklósa látták el. Utóbbit többször is megostromolták a nők, de a szappanopera férfi rajongói is, talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy több tucatnyi szelfi, közös fénykép készült vele közösen.
A rendezvény kezdetén vezető RMDSZ-es politikusok kívántak jó szórakozást az egybegyűlteknek: Cseke Attila szenátor, az RMDSZ megyei elnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök, Biró Rozália parlamenti képviselő és Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke. Az előzetes program szerint a meghívott zenekarok a következők voltak: a Desszert zenekar, a Koktél, a Westlife, a Haver-Rock, a Dreamers, a Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar és a Dupla Kávé. Médiatámogató a Bihari Napló volt.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

/Fenyő/tőről metszett novellista (Székely írók Pesten)
Fura, eklektikus hangulata van Csender Levente válogatott novelláskötetének. „Tudod, nagyapa, aki két országban él, annak csak fél ideje van mindkét helyen, csak két fél életet él az egy egész helyett, és azt is valahogy úgy, hogy egyik helyen a teste, másikon a lelke. És pont ott nincs, ahol épp akkor lennie kéne” – írja a József Attila-díjas Csender Levente Tranzitváró című, a jó novellák közül is kiemelkedő írásában.
Ez a fajta szomorúság lengi be az egész könyvet (persze a pompás humor csillogása közben egy percre sem szűnik meg!), ami annál is érdekesebb, mert az Egyszer majd el kell mondani című kötet a szerző eddigi négy könyvéből válogat, és még „ráadásnovellákat” is tartalmaz – a szomorúság, a vendégmunkáslét konokul elviselt kilátástalansága azonban meghatározza a külalakjában is szép könyvet. Különösen igaz ez a borítóra, amely diszkrét, de jól dekódolható szimbolikával operáló képével árnyalja az előzetes elvárást, különösen, ha az olvasó ismeri Csender Levente korábbi műveit vagy életútját, esetleg mindkettőt.
Rám teljes mértékben igaz mindez: évek óta ismerem Csender Leventét és az írásait is, ráadásul nemcsak szinte egy évben születtünk, de életünk egy jelentős részét ugyanúgy Székelyudvarhelyen, nyaraink javát pedig a nagyszüleinknél töltöttük (mármint ki-ki a sajátjánál, hogy góbéskodjak itten); a székely vendégmunkások Budapesten című, sok fájintos buszozással (ahol maximális hangerőn dübörög a Kék a szeme, arca csupa derű kezdetű öröksláger a Dupla Kávé együttes előadásában) és megaláztatással járó élethelyzetet is nagyjából egyszerre tapasztaltuk meg (s nagyjából egyszerre fakasztott belőlünk keserű dalt). Éppen ezért nem tudtam távoltartással olvasni a könyvet: a bennem lakozó professzionális olvasó érzékelte ugyan, hogy mikor jó egyik-másik szöveg vagy stíluselem, ujjongva fedezett fel egy-egy különösen irodalmi megfogalmazást („A nyálkás köd a kedvünkön taposott.”), vagy az élet kegyetlenségét szenvtelenségében is elegánsan és elborzasztóan felidéző fordulatot („Jó száz méterre az öccse, a laposfejű Pétör támasztotta a botját, szemben a dombon Robi üldögélt, a legkisebb fiú, kit az apja rádobott a kályhára kiskorában, és megégett.”), a humor nagyszerű lenyomatait („A döglegyek elindulnak, nagyanyám a légycsapóval le-lesújt, minden csapás egy légynek tönkreteszi a nyarát.”), a szociális problémákat rendkívül finoman felidéző mondatot („Román harmonikások jöttek szerenádozni a tömbházak közé, valami szomorú balkáni nótát húztak, néhány ablak kinyílt és zacskóban aprópénzek kezdtek szabadesésbe, csak akkor tűnt föl, hogy mennyien vannak hétköznap délelőtt otthon, amikor szállt a sok zacskó lefelé.”), a bennem lakó emlékező és érző ember mégis minduntalan arra döbbent rá, hogy nemcsak olvasok, hanem újra is élem gyermekkoromat meg az egész vendégmunkás-nyomorúságot, amiről jó volna már elfeledkezni, de persze nem lehet, pedig már egyszer (kétszer, többször) elmondtuk… Hiszen magam is emlékszem mindarra, amit leír: a ’89-es udvarhelyi eseményekre, a tömbházak között és előtt zajló életre, a falu szépséges, de egészen elképesztő emberi sorsokat (és halálokat, halálokokat) szemérmesen elrejtő világára, a kisváros kisembereire, a földnek a nagyszüleink életében betöltött, mindent felülíró szerepére, a mindennapokat megnyomorító, koloncként vonszolt, keserves múltra, a történelmi események darálójából kihullt emberroncsokra, de persze arra a székely konokságra és csavaros humorra is, amellyel túl lehet élni mindent és bármit. De – a ravasz szerkesztésnek köszönhetően – mire belenyugodtam volna, hogy egy könyvnyi „emlékiratot” olvasok, hirtelen jött egy-egy szöveg, amelyik miliőjében, hangulatában, letisztult nyelvhasználatában tökéletesen felidézte az előbbi halmazt, mégis könnyedén meggyőzött arról, hogy Csender Levente akkor ír hibátlan fikciós novellát, amikor csak kedve szottyan rá.
Fura, eklektikus szerkezete lesz ettől a válogatáskötetnek, ám ez a javára válik (de hogy ne gyanúsítsanak azzal, hogy „falustársak” lévén egymást csak dicsérjük, leírom, hogy nem ártott volna bele egy szómagyarázat, mert a magyarországi célközönség nem biztos, hogy érti például a hándikápát és sommer szavakat, no meg azt is, hogy az Egyszer megvadulok én nem Zámbó Jimmy számának, hanem az Irigy Hónaljmirigy zenekar Zámbó Jimmy-paródiájának a címe: az eredeti szám az Egyszer megjavulok én címet viseli, mint arról bárki meggyőződhetett, aki a Budapest–Székelyudvarhely-járatokon ezt a dalt az elmúlt évtizedben kábé húszezerszer meghallgatta), és olyan dinamikát hoz bele, amelyiktől maradandó élvezet lesz az olvasás. Ritka a jó novelláskötet és a jó novellista; s hadd idézzem Karácsony Benőt, aki egy interjúban ezt mondta: „Az olvasóközönség általában nem keresi a novellát. Regényt akar. Az irodalmi kínálat tehát igyekszik alkalmazkodni a kereslethez. A novella kis cserepekben, mondjuk mozaikokban adja az írót. A nagyvonalúság előnyei hiányzanak belőle. Nem tartja az olvasót fogva egy téma, egy mese bűvkörében. Anyagi hozama sem kielégítő. Egyébként nagy kár, hogy így van. Néhány írónk, akik novellában maradandót alkottak, átsodródtak a regényírásba, anélkül, hogy igazán regényírókká váltak volna.” Reméljük, Csender Levente építkezik majd regényben is – de tisztelettel kérjük, hogy a remek novellák írását akkor se hagyja abba.
NAGY KOPPÁNY ZSOLT
/Csender Levente: Egyszer majd el kell mondani. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2015/ Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Falunapok Kézdiszentkereszten
Ismét lesz népdaltalálkozó
Szokás szerint idén is Kézdiszentkereszt nyitja a falunapok sorozatát Felsőháromszéken. A népünnepély szombaton és vasárnap zajlik.
A rendezvény szombaton 10 órakor a megnyitóval kezdődik, amit az iskolák között zajló futballbajnokság követ. A gyerekek után délben az öregfiúk mérik össze tudásukat a község futballpályáján. Délután négy órakor kezdődik az ötödik felsőháromszéki népdaltalálkozó: az értékőrző rendezvényen a környékbeli gyerek- és felnőttkórusok lépnek fel, évről évre olyan népdalokat adva elő, amik már-már feledésbe merültek. Az előző években a találkozók anyagát rögzítették, ily módon mentve át az utókor számára. Szombaton 20 órától Angie lép színpadra, majd a JaniDuo zenekar közreműködésével utcabál kezdődik.
Vasárnap fél tizenegytől jubileumi szentmisét celebrálnak, ami után az iskola udvarán virággal és műsorral köszöntik a házassági évfordulót ünneplő községbelieket. Délután három órától Pászka Lehel lovasíjász tart bemutatót, 16 órakor kezdődik a favágó- és sörivóverseny, amit a kézdiszentkereszti iskolások fellépése követ, majd 18 órakor a Tisztás Néptáncegyüttes veszi birtokába a színpadot. Este kilenctől a Dupla Kávé koncertezik, a falunapot 10 órakor tűzijáték és utcabál zárja.
Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

III. Kisperegi Néptánctalálkozó
A Nagyperegi Polgármesteri Hivatal és a Községi Tanács július 29–30-án, szombaton és vasárnap szervezi meg a III. Kisperegi Néptánctalálkozót, aminek a programja szombaton 16.30 órától kerékpár-felvonulással indul, 17 órától a műfüves futballpályán kispályás labdarúgó-bajnokságot szerveznek, ezzel párhuzamosan indul a bográcsfőző verseny és az aszfaltrajzverseny. 18 órától modern tánc, ahol fellép a nagyperegi Just Us, a kisperegi Manócskák, a Dream Team csoport, majd Tóthpál Eszter mazsorett-bemutatójára kerül sor. 20.30 órától Zumba. 20.45 órától a bográcsfőző verseny eredményhirdetése. 21 órától a Dupla Kávé együttes koncertje. 22 órától szabadtéri bál, ahol Nagy Zsolt zenél.
Vasárnap 16 órától ünnepi istentisztelet a kisperegi református templomban, ezt követően zenés felvonulás. 17 órától ünnepi megnyitó a szabadtéri színpadon, fellép a pécskai Búzavirág és a Nagyboglárka, a simonyifalvi Leveles, a zimándújfalui Kankalin, a majláthfalvi Százszorszép, a nagyzerindi Kisibolya, a kisiratosi Kisgyöngyvirág, a kisperegi Kisnapraforgó és a Napraforgó, az ágyai Tőzike, az apátfalvi Kardos István Néptánccsoport, a nagyiratosi Forray Népdalkör, a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórus. 21 órától Csiga Duó – zenés szórakoztató műsor gyermekeknek, 22 órától Magyar Rózsa-koncert, 23 órától szabadtéri bál a Roulette együttes zenéjére.
Az Arad Megyei Kulturális Központ által támogatott néptánctalálkozó szervezői szeretettel várják a helybeli és a környékbeli szórakozni vágyókat!
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)