Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Duna Ház (Torockó)
6 tétel
2014. október 2.
Tudományos konferencia és kopjafaállítás Torockón
Az igaz ügy örökre veszve nem lehet címmel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójának tiszteletére rendeznek tudományos konferenciát és emlékünnepséget október 3-án, pénteken, a torockói Duna Házban.
Szabadság (Kolozsvár)
Az igaz ügy örökre veszve nem lehet címmel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójának tiszteletére rendeznek tudományos konferenciát és emlékünnepséget október 3-án, pénteken, a torockói Duna Házban.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. október 6.
Kopjafát avattak Torockón
Kopjafát avattak pénteken Torockón az 1848–49-es szabadságharc hőseinek emlékére, ezzel kölcsönözve ünnepi jelleget a témában a Duna Házban előtte rendezett tudományos konferenciának. A település főterén felállított kopjafa előtt Hernády Zsolt történész, a konferencia főszervezője örömét fejezte ki, hogy a Duna Ház éppen Torockón nyitotta meg kapuit, és hogy a kulturális központ első rendezvénye sikeresen zajlott le.
Beke Márton Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője idézte Széchenyi István szavait, miszerint „nyelvében él a nemzet”. Az ünnepi szónok hozzátette: szükség van erős gazdaságra és erős társadalomra is, amelynek tagjai összefognak. Egy ilyen társadalom viszont csak a szorosan együttműködő közösségek, családok talaján képes létrejönni, mindehhez pedig nélkülözhetetlen a szabadság. Beke Márton szerint 1848 üzenete az, hogy a nemzet a szabadságát kiharcolja, mert élhetővé akarja tenni saját világát. A torockói konferenciának a tanulsága, hogy a nemzet csak együtt lehet sikeres – jelentette ki a főosztályvezető, hozzétéve, a helyi közösségek szintjén kell megvalósulnia a közös gondolkodásnak és cselekvésnek, amelyet a magyar kormány is igyekszik elősegíteni. Erre törekszik a Duna Televízió is, amely a Torockón álló Duna Ház révén segít a helyiközösség megerősödésében – mondta Beke Márton Zoltán. A Duna Ház július 6-án nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy kulturális központként működve elsősorban a szórványban élő magyarság szülőföldön maradását segítse. Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kulturális intézmény az október 6-i nemzeti gyásznap előtti napokra időzítette első rendezvényét, melynek mottójául Görgey Artúr szavait választották: „Az igaz ügy örökre veszve nem lehet.”
Egyed Ákos bodosi származású történész, akadémikus a kétszáz évvel ezelőtt született Gábor Áron szerepéről beszélt Háromszék önvédelmi harcában. Felidézte, hogy a székelység annak idején fontos döntés előtt állt: vállalja fegyveresen az önvédelmi harcot, avagy behódol a császári seregeknek. A küzdelem ugyanis nehéztüzérség nélkül kilátástalannak tűnt. Ebben a helyzetben vállalta Gábor Áron az ágyúöntést, s ezek a fegyverek tették lehetővé a székelyeknek, hogy megküzdhessenek a náluk sokkal erősebb ellenséggel. Süli Attila őrnagy, budapesti tudományos kutató gróf Mikes Kelemen huszár ezredes katonai pályafutását idézte fel, emlékeztetve, hogy ő alakította meg a 15. Mátyás-huszárezredet. Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár emberközeli képet festett Bem Józsefről. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója az aradi vértanúk emlékét idézte fel, mégpedig az egykori aradi ereklyemúzeum gyűjteményei alapján, vetített előadás keretében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kopjafát avattak pénteken Torockón az 1848–49-es szabadságharc hőseinek emlékére, ezzel kölcsönözve ünnepi jelleget a témában a Duna Házban előtte rendezett tudományos konferenciának. A település főterén felállított kopjafa előtt Hernády Zsolt történész, a konferencia főszervezője örömét fejezte ki, hogy a Duna Ház éppen Torockón nyitotta meg kapuit, és hogy a kulturális központ első rendezvénye sikeresen zajlott le.
Beke Márton Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője idézte Széchenyi István szavait, miszerint „nyelvében él a nemzet”. Az ünnepi szónok hozzátette: szükség van erős gazdaságra és erős társadalomra is, amelynek tagjai összefognak. Egy ilyen társadalom viszont csak a szorosan együttműködő közösségek, családok talaján képes létrejönni, mindehhez pedig nélkülözhetetlen a szabadság. Beke Márton szerint 1848 üzenete az, hogy a nemzet a szabadságát kiharcolja, mert élhetővé akarja tenni saját világát. A torockói konferenciának a tanulsága, hogy a nemzet csak együtt lehet sikeres – jelentette ki a főosztályvezető, hozzétéve, a helyi közösségek szintjén kell megvalósulnia a közös gondolkodásnak és cselekvésnek, amelyet a magyar kormány is igyekszik elősegíteni. Erre törekszik a Duna Televízió is, amely a Torockón álló Duna Ház révén segít a helyiközösség megerősödésében – mondta Beke Márton Zoltán. A Duna Ház július 6-án nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy kulturális központként működve elsősorban a szórványban élő magyarság szülőföldön maradását segítse. Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kulturális intézmény az október 6-i nemzeti gyásznap előtti napokra időzítette első rendezvényét, melynek mottójául Görgey Artúr szavait választották: „Az igaz ügy örökre veszve nem lehet.”
Egyed Ákos bodosi származású történész, akadémikus a kétszáz évvel ezelőtt született Gábor Áron szerepéről beszélt Háromszék önvédelmi harcában. Felidézte, hogy a székelység annak idején fontos döntés előtt állt: vállalja fegyveresen az önvédelmi harcot, avagy behódol a császári seregeknek. A küzdelem ugyanis nehéztüzérség nélkül kilátástalannak tűnt. Ebben a helyzetben vállalta Gábor Áron az ágyúöntést, s ezek a fegyverek tették lehetővé a székelyeknek, hogy megküzdhessenek a náluk sokkal erősebb ellenséggel. Süli Attila őrnagy, budapesti tudományos kutató gróf Mikes Kelemen huszár ezredes katonai pályafutását idézte fel, emlékeztetve, hogy ő alakította meg a 15. Mátyás-huszárezredet. Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár emberközeli képet festett Bem Józsefről. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója az aradi vértanúk emlékét idézte fel, mégpedig az egykori aradi ereklyemúzeum gyűjteményei alapján, vetített előadás keretében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. december 12.
Az székelyföldi és az aranyosszéki székelyek találkozóját tartják Torockón
A székelyföldi székelyeket képviselő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az aranyosszéki székelyek képviselőinek találkozója kezdődött pénteken a torockói Duna-házban.
Megnyitóbeszédében Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Duna Televízió szervező erő is, amely mozgósít és összekapcsol.
E szervező erőnek a megvalósulása a torockói Duna-ház, és a két erdélyi székely közösséget összehozó konferencia is – mondta.
A rendezvény pénteki napján Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke tartott vetített képes előadást a székelyföldi realitásokról, és Fodor Attila, a kolozsvári Néprajzi Múzeum muzeológusa foglalta össze az Aranyosszék történetével, hagyományaival kapcsolatos ismereteket.
Amint az utóbbi előadásban elhangzott, a Kolozsvártól délre eső, a Maros és az Aranyos folyó közötti területre a 13. század második felében két hullámban telepítettek kézdi székelyeket, akik évszázadokon át ugyanúgy katonai feladatokat láttak el, mint a székelyföldiek, és hasonló kiváltságokkal rendelkeztek. Noha Aranyosszék nem volt határos Székelyfölddel, az itteni 22 településen lakó székelyek a vármegyerendszer 19. századi bevezetéséig megőrizték sajátos közigazgatásukat. A ma Kolozs és Fehér megye között felosztott kisrégióban Torockó (Rimetea) és Várfalva (Moldovenesti) községekben van többségben a magyarság.
Izsák Balázs SZNT-elnök az MTI-nek azt emelte ki, hogy a magyarok egytizede székelynek vagy székely származásúnak tartja magát. Hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a székelyeknek kevesebb mint fele él Székelyföldön.
„Az SZNT egyik küldetésének is tartom, hogy összefogjuk a nagyvilágban élő székelyeket. A demográfiai adatok alapján azonban ma már sajnos nem képzelhető el, hogy a majdani autonóm Székelyföldnek Aranyosszék is része legyen" – mondta Izsák Balázs.
Kolozsi Ernő, az Aranyosszék Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta egyfajta jóvátételnek is lehet tekinteni a mostani találkozót, hiszen az aranyosszéki székelyeket egy kicsit zavarta, hogy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor őket számba sem vették.
A torockói rendezvény szombaton az SZNT állandó bizottságának ülésével és aranyosszéki kirándulással folytatódik. A torockói Duna-házban adják át szombat délután Tőkés Lászlónak a Duna-díjat. MTI
Erdély.ma
A székelyföldi székelyeket képviselő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az aranyosszéki székelyek képviselőinek találkozója kezdődött pénteken a torockói Duna-házban.
Megnyitóbeszédében Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Duna Televízió szervező erő is, amely mozgósít és összekapcsol.
E szervező erőnek a megvalósulása a torockói Duna-ház, és a két erdélyi székely közösséget összehozó konferencia is – mondta.
A rendezvény pénteki napján Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke tartott vetített képes előadást a székelyföldi realitásokról, és Fodor Attila, a kolozsvári Néprajzi Múzeum muzeológusa foglalta össze az Aranyosszék történetével, hagyományaival kapcsolatos ismereteket.
Amint az utóbbi előadásban elhangzott, a Kolozsvártól délre eső, a Maros és az Aranyos folyó közötti területre a 13. század második felében két hullámban telepítettek kézdi székelyeket, akik évszázadokon át ugyanúgy katonai feladatokat láttak el, mint a székelyföldiek, és hasonló kiváltságokkal rendelkeztek. Noha Aranyosszék nem volt határos Székelyfölddel, az itteni 22 településen lakó székelyek a vármegyerendszer 19. századi bevezetéséig megőrizték sajátos közigazgatásukat. A ma Kolozs és Fehér megye között felosztott kisrégióban Torockó (Rimetea) és Várfalva (Moldovenesti) községekben van többségben a magyarság.
Izsák Balázs SZNT-elnök az MTI-nek azt emelte ki, hogy a magyarok egytizede székelynek vagy székely származásúnak tartja magát. Hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a székelyeknek kevesebb mint fele él Székelyföldön.
„Az SZNT egyik küldetésének is tartom, hogy összefogjuk a nagyvilágban élő székelyeket. A demográfiai adatok alapján azonban ma már sajnos nem képzelhető el, hogy a majdani autonóm Székelyföldnek Aranyosszék is része legyen" – mondta Izsák Balázs.
Kolozsi Ernő, az Aranyosszék Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta egyfajta jóvátételnek is lehet tekinteni a mostani találkozót, hiszen az aranyosszéki székelyeket egy kicsit zavarta, hogy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor őket számba sem vették.
A torockói rendezvény szombaton az SZNT állandó bizottságának ülésével és aranyosszéki kirándulással folytatódik. A torockói Duna-házban adják át szombat délután Tőkés Lászlónak a Duna-díjat. MTI
Erdély.ma
2014. december 14.
Tőkés László kapta a 2014-es Duna-díjat
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantója kapta a 2014-es Duna-díjat.
Az elismerést Dobos Menyhért, a Duna Televízió vezérigazgatója adta át szombaton a torockói Duna-házban, a székelyföldi és aranyosszéki székelyek találkozója keretében. Dobos Menyhért az ünnepség előtt az MTI-nek elmondta, azért ítélték harmadikként Tőkés Lászlónak a Duna-díjat, mert az ő bátorsága vezetett el 25 évvel ezelőtt a romániai kommunista diktatúra bukásához, és azóta is az összmagyarság érdekeiért harcol.
„Számunkra ő a szabadság jelképe, és ezzel a díjjal szeretnénk tisztelegni tevékenysége előtt” – jelentette ki Dobos Menyhért. Felidézte, hogy a díjat olyan személyiségek számára hozták létre, akik sokat tettek a magyarság összefogásáért. Két éve Csoóri Sándor, a Duna Televízió megálmodója, tavaly Sára Sándor, az intézmény első elnöke kapta az elismerést, amely Melocco Miklós műalkotásából és pénzjutalomból áll.
Tőkés László a díjátadó ünnepség után az MTI-nek elmondta, hogy különösen közel áll szívéhez ez az elismerés, mert azokat az időket idézi fel számára, amikor a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjaként maga is cselekvő részese volt a Duna Televíziót életre hívó munkának.
„A kilencvenes évek elején szinte elállt a lélegzetünk a gondolattól, hogy a Duna Televízió a maga kommunikációs körébe vonhatja az egész Kárpát-medencei magyarságot. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Csoóri Sándor és Sára Sándor után én is ebben a kitüntetésben részesülhettem” – jelentette ki Tőkés László a Duna-díjat megköszönő beszédében.
MTI
Székelyhon.ro
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantója kapta a 2014-es Duna-díjat.
Az elismerést Dobos Menyhért, a Duna Televízió vezérigazgatója adta át szombaton a torockói Duna-házban, a székelyföldi és aranyosszéki székelyek találkozója keretében. Dobos Menyhért az ünnepség előtt az MTI-nek elmondta, azért ítélték harmadikként Tőkés Lászlónak a Duna-díjat, mert az ő bátorsága vezetett el 25 évvel ezelőtt a romániai kommunista diktatúra bukásához, és azóta is az összmagyarság érdekeiért harcol.
„Számunkra ő a szabadság jelképe, és ezzel a díjjal szeretnénk tisztelegni tevékenysége előtt” – jelentette ki Dobos Menyhért. Felidézte, hogy a díjat olyan személyiségek számára hozták létre, akik sokat tettek a magyarság összefogásáért. Két éve Csoóri Sándor, a Duna Televízió megálmodója, tavaly Sára Sándor, az intézmény első elnöke kapta az elismerést, amely Melocco Miklós műalkotásából és pénzjutalomból áll.
Tőkés László a díjátadó ünnepség után az MTI-nek elmondta, hogy különösen közel áll szívéhez ez az elismerés, mert azokat az időket idézi fel számára, amikor a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjaként maga is cselekvő részese volt a Duna Televíziót életre hívó munkának.
„A kilencvenes évek elején szinte elállt a lélegzetünk a gondolattól, hogy a Duna Televízió a maga kommunikációs körébe vonhatja az egész Kárpát-medencei magyarságot. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Csoóri Sándor és Sára Sándor után én is ebben a kitüntetésben részesülhettem” – jelentette ki Tőkés László a Duna-díjat megköszönő beszédében.
MTI
Székelyhon.ro
2016. február 6.
Tolerancia a sokvallású Erdélyben
Új előadás-sorozat a Torockói Duna-házban
Sikeres programot bonyolított le 2015-ben a Torockói Duna-ház. Ebben kiemelkedő szerepe volt Takaró Mihálynak, aki irodalomtörténeti előadásaival aratott osztatlan sikert. Az eseményen folyamatosan népes közönség vett részt nemcsak a helyiek közül, hanem az Aranyos-völgyéből, Nagyenyedről, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről is eljöttek. Idén januártól Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet tanára lett a Duna-ház új előadója. Tervei szerint történelmi témakörben egy év alatt nyolc előadást fog tartani a tavaszi és őszi idényben.
Az első előadás tárgya a vallási tolerancia változásairól szólt a sokvallású Erdélyben. A téma természeténél fogva történelmi századokba kalauzolja a hallgatót. Különös érdeklődésre tartott számot az unitárius vallású Torockón, ahol az előadót telt ház fogadta. A részletes, történelmi példákkal „illusztrált” fejtegetés elsősorban az ún. „receptor régiók”, vagyis az államilag elismert vallások történetével foglalkozott. Az 1568-as évi tordai országgyűlés különös jelentőséggel bír, hiszen Európában először hoztak olyan döntést, hogy a prédikátorok szabadon terjeszthették tanaikat, és ezért még az egyházkerületi vezetők sem háborgathatták őket. Az előadó kitért arra is, hogy ebben a korban (16 sz.) nem egyéni szabadságjogról beszélhetünk, hanem közösségi jogról. Következésképpen az illető közösségnek kellett döntenie arról, hogy milyen prédikátort fogad el. A vallás akkor elsősorban közügy és nem magánügy volt. Szabadság (Kolozsvár)
Új előadás-sorozat a Torockói Duna-házban
Sikeres programot bonyolított le 2015-ben a Torockói Duna-ház. Ebben kiemelkedő szerepe volt Takaró Mihálynak, aki irodalomtörténeti előadásaival aratott osztatlan sikert. Az eseményen folyamatosan népes közönség vett részt nemcsak a helyiek közül, hanem az Aranyos-völgyéből, Nagyenyedről, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről is eljöttek. Idén januártól Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet tanára lett a Duna-ház új előadója. Tervei szerint történelmi témakörben egy év alatt nyolc előadást fog tartani a tavaszi és őszi idényben.
Az első előadás tárgya a vallási tolerancia változásairól szólt a sokvallású Erdélyben. A téma természeténél fogva történelmi századokba kalauzolja a hallgatót. Különös érdeklődésre tartott számot az unitárius vallású Torockón, ahol az előadót telt ház fogadta. A részletes, történelmi példákkal „illusztrált” fejtegetés elsősorban az ún. „receptor régiók”, vagyis az államilag elismert vallások történetével foglalkozott. Az 1568-as évi tordai országgyűlés különös jelentőséggel bír, hiszen Európában először hoztak olyan döntést, hogy a prédikátorok szabadon terjeszthették tanaikat, és ezért még az egyházkerületi vezetők sem háborgathatták őket. Az előadó kitért arra is, hogy ebben a korban (16 sz.) nem egyéni szabadságjogról beszélhetünk, hanem közösségi jogról. Következésképpen az illető közösségnek kellett döntenie arról, hogy milyen prédikátort fogad el. A vallás akkor elsősorban közügy és nem magánügy volt. Szabadság (Kolozsvár)
2016. március 22.
Duna-ház: Rendhagyó irodalomóra Áprily Lajosról
Takaró Mihály neves irodalomtörténész a tavalyi Rendhagyó irodalomórák sikeres előadás sorozata után idén ismét visszatért a Duna-házba, olyan költővel a tarsolyában, akinek a neve szívet melengető elsősorban a nagyenyedieknek, de minden erdélyi és anyaországi irodalomkedvelőnek egyaránt: Áprily Lajos tizenhét évet töltött a Bethlen Kollégiumban, ahol az irodalomtanár költővé érett.
A torockói Duna-ház hétvégi telt házas előadására sokan érkeztek – Nagyenyedről kollégiumi tanárok, kollégiumi véndiákok Tordáról, érdeklődők Kolozsvárról, valamint számos helybéli lakos. Az igazi élményt jelentő rendezvény előadója nagy Áprily-szakértőnek bizonyult, a 20. századi magyar líráról szóló kétórás előadásában nagyszerű történeteket mesélt, számos versidézettel. Áprily költészete nehéz, válságos időkben jelentett reményt sokak számára, természeti képeivel, verseinek zenei ritmusával, csodálatos tömörítő képességével bűvölt el bennünket. Az előadáson szóba került a költő nagyenyedi kötődése, természetszeretete, a kettős emigráció fojtogató csalódottsága, az örök visszavágyódás Nagyenyedre és Parajdra, az életre szóló erdélyiség, a kamasz fiú és apa ellentéte, majd az örömteli boldogság. Az előadó beszélt a költő társakhoz való viszonyulásról, a Reményik Sándorral kötött barátságról, az Adyval való találkozás lehetőségéről, az Áprily számára idegen párizsi zsibongásról, az enyedi csend kereséséről.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)
Takaró Mihály neves irodalomtörténész a tavalyi Rendhagyó irodalomórák sikeres előadás sorozata után idén ismét visszatért a Duna-házba, olyan költővel a tarsolyában, akinek a neve szívet melengető elsősorban a nagyenyedieknek, de minden erdélyi és anyaországi irodalomkedvelőnek egyaránt: Áprily Lajos tizenhét évet töltött a Bethlen Kollégiumban, ahol az irodalomtanár költővé érett.
A torockói Duna-ház hétvégi telt házas előadására sokan érkeztek – Nagyenyedről kollégiumi tanárok, kollégiumi véndiákok Tordáról, érdeklődők Kolozsvárról, valamint számos helybéli lakos. Az igazi élményt jelentő rendezvény előadója nagy Áprily-szakértőnek bizonyult, a 20. századi magyar líráról szóló kétórás előadásában nagyszerű történeteket mesélt, számos versidézettel. Áprily költészete nehéz, válságos időkben jelentett reményt sokak számára, természeti képeivel, verseinek zenei ritmusával, csodálatos tömörítő képességével bűvölt el bennünket. Az előadáson szóba került a költő nagyenyedi kötődése, természetszeretete, a kettős emigráció fojtogató csalódottsága, az örök visszavágyódás Nagyenyedre és Parajdra, az életre szóló erdélyiség, a kamasz fiú és apa ellentéte, majd az örömteli boldogság. Az előadó beszélt a költő társakhoz való viszonyulásról, a Reményik Sándorral kötött barátságról, az Adyval való találkozás lehetőségéről, az Áprily számára idegen párizsi zsibongásról, az enyedi csend kereséséről.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)