A megyei tanács elfogadta a megyei kórház névadásáról a határozatot. Amennyiben a szakminisztérium jóváhagyja, Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház lesz az intézmény hivatalos neve. /(sz.): Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

Katasztrofális a helyzet a háromszéki egészségügyben, jelen pillanatban két intézményt is végveszély fenyeget. A kézdivásárhelyi kórház a csőd szélére került, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház felújítását megkezdték, de elfogyott a pénz. Hiába van kormányon az RMDSZ, hiába van miniszterelnök-helyettese, államtitkára a minisztériumban, még a legégetőbb kérdéseket sem oldják meg. A kézdivá­sárhelyi kórház, mint kiderült, egy tévedés miatt került kisebb finanszírozási kategóriába. Székely Ervin egészségügyi államtitkár tehetetlennek mondja magát, Markó Béla pontosan ismeri a helyzetet, de közbenjárása nem érzékelhető. Jelen pillanatban a helyzet tragikus, egyetlen forgalmazó sem szolgálja ki a fizetésképtelen intézményt – derült ki György Ervin prefektus tájékoztatójából. /(-kas): Kórházaink végveszélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Hamarosan mérleget von az RMDSZ – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a múlt héten. Markó az önkormányzati szerepvállalással elégedett, úgy értékeli, minisztereik, államtitkáraik közbenjárásának köszönhetően jelentős előrelépések érzékelhetőek Székelyföldön is, infrastrukturális fejlesztéseket, óvoda- és iskolaépületek javítását említette. A beruházások sorából hiányzott azonban Háromszék. A megyében egyetlen fontosabb utat sem újítottak fel. Háromszéken két iskola felújítását és az árvíz sodorta oltszemi hidat.  A hiánylista ennél tetemesebb. Az egészségügy helyzete kataszrofális, a megyei kórház bármikor összeomolhat, a kézdivásárhelyi lassan csődbe megy. RMDSZ-es közbenjárásnak köszönhető, hogy megkezdték a Fogolyán Kristóf Kórház felújítását, de a pénz elfogyott, az épület szerkezete még gyengébb, mint azelőtt. A kézdivásárhelyi kórházat egy törvénymódosítás menthetné meg, bizonyítottan rossz besorolásba került, ám hiába van az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, államtitkára a szaktárcánál, minden marad úgy, ahogy van. A székelyuvarhelyi kórház a legjobb besorolást kapta, mégis nekik jut a legkevesebb pénz.     Az oktatás helyzete sem rózsás. Önálló magyar egyetemről nincs szó, az iskolai oktatás javításáért kisebb lépéseket sem tettek. A cselekvés hiányát tanácskozásokkal, konferenciákkal leplezik. /Farkas Réka: Mérlegen az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Sürgősen ki kell üríteni Sepsiszentgyörgyön a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház felújítás alatt levő C-épületszárnyát, mert az építő nem vállalja a felelősséget az épület biztonságáért, közölte György Ervin, Kovászna megye prefektusa. György megkereste Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert, akivel ismertette a kórház veszélyeztetett állapotát, s kérte a tárca közbelépését. A minisztérium azonban csak a megerősítésre vonatkozó kivitelezhetőségi tanulmányt hajlandó finanszírozni. A kórház tatarozási munkáit nemrég leállították. /Domokos Péter: Kórházvész Szentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Egyes információk szerint a rendőrségbe beépített emberek segítik a háromszéki kábítószer-terjesztő hálózatokat, ezért eredménytelenek a rendőrségi razziák. György Ervin prefektus figyelmeztetett a kábítószerezés terjedésére. „Több fiatal panaszolta, hogy a sepsiszentgyörgyi diszkókban, bárokban kínálják a kábítószereket” – mondta el György Ervin Kovászna megyei prefektus. A rendőrség hisztériakeltésről beszélt, azt állítják, hogy csupán elszigetelt esetekről lehet beszélni Háromszéken. – Azt mondják, hogy egyik terjesztő hálózat ágai Kovásznába is kinyúlnak. Az egyik terjesztő hálózatnak itt van a központja – a kábítószereket Brassóból szerzik be és nagyrészt Sepsiszentgyörgyön terjesztik. Laurentiu Todoran rendőr-főkapitány szerint nem jelentős a fogyasztás, Hasonló szellemben foglalt állást Corneliu Campeanu városi rendőrkapitány: „ Nincsenek információink arról, hogy Sepsiszentgyörgyön jelen lennének a kemény drogok. Ne gerjesszünk feleslegesen feszültséget. Nem beszélhetünk jelenségről a városban, és a helyzet ellenőrzésünk alatt áll”. Dr. Mátéffy György, a Megyei Kórház /Sepsiszentgyörgy/ ideggyógyász főorvosa több drogfogyasztásos esetet kezelt. Háromszéken egyaránt fordult elő kábítószertermesztési és -fogyasztási eset. /Domokos Péter: Fű nő a székely diszkókban. Virágzik a kábítószer-kereskedelem a háromszéki szórakozóhelyeken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Az elmúlt években növekedett a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban világra jött újszülöttek száma, tavaly viszont nagy volt a vissza­esés. Ennek magyarázata lehet a magánkórházak megjelenése, vagy az, hogy a múlt évben elkezdődött épületfelújítási munkálatok miatt többen más helységbeli kórházakat választottak szülésre – tény, hogy míg 2002-ben 1221, 2003-ban 1292, 2004-ben 1394, 2005-ben pedig 1421 kisbaba született a sepsiszentgyörgyi kórházban, tavaly csupán 1262. Közülük 508-an megyeszékhelyi lakosok gyerekei, 368 (72,44 százalék) kisgyereket magyarnak, 114-et (22,44 százalék) románnak, 26-ot más nemzetiségűnek jelentettek be szüleik. 2005-ben a sepsiszentgyörgyi kórházban született 1421 kisgyerek közül 614 volt a városlakó szülőké, 468-at (76,22 százalék) magyarnak, 92-t (14,98 százalék) románnak, 54-et más nemzetiségűnek jelentettek be. Az elhalálozások növekvő száma Sepsiszentgyörgy lakosságának fogyatkozását mutatja, 2002-ben 714, 2003-ban 763, 2004-ben 743, 2005-ben 697, tavaly pedig 711 elhalálozást jelentettek be. A 2005-ben 697 elhunytból 456 sepsiszentgyörgyi illetőségű volt: magyar nemzetiségű 407 (89,25 százalék), román nemzetiségű 41 (8,99 százalék). A tavaly elhalálozott 711-ből 448 volt sepsiszentgyörgyi lakos, közülük 405 (90,4 százalék) magyar nemzetiségű, 42 (9,37 százalék) román nemzetiségű. /Váry O. Péter: Fogy Sepsiszentgyörgy lakossága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Egyre kevesebb gyerek születik Sepsiszentgyörgyön /tavaly 1210, 2006-ban 1272, 2005-ben pedig 1473/, két év alatt tizennyolc százalékkal csappant meg a születések száma. A 2007-ben világra jött 1210 újszülöttből a Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban 1177 született, közülük csupán 484-nek városbeliek a szülei. Az elhalálozások száma nagyjából állandó, 2005-ben 697, 2006-ban 711, 2007-ben 698 halotti levelet állítottak ki. A házasságkötések adatai: 2005-ben 412, 2006-ban 434, 2007-ben 468 pár mondta ki a boldogító igent. /Váry O. Péter: Fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A teljesen felújított részlegeket nem tudják üzembe helyezni a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban, mert nincs pénz a villamos energia bekötésére és ablakok megvásárlására. A nyolcszáz beteg befogadására alkalmas kórház megerősítése 2005 szeptemberében kezdődött, amikor építkezési szakemberek megállapították, hogy egy, Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földrengés esetén a kórház összeomolhat. /Bíró Blanka: Áram nélkül a kórház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Jó hangulatban zajlott az MPP és a D-LP Háromszék megyei vezetőinek tárgyalása, nyilatkozta Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezetője. A találkozót az MPP kezdeményezte. Az MPP-s küldöttség ismertette azokat a megye témaköröket, melyekben számítanak a kormánypártok támogatására. Fontosnak tartják az infrastruktúra fejlesztésének folytatását, a fejlesztési régiók átalakításának szorgalmazását és megvalósítását, a megyei intézmények decentralizálását. Oktatási kérdésekben két témát vetettek fel: a román nyelvet a magyar gyerekeknek ne anyanyelvként tanítsák, illetve ne román nyelven oktassák Románia földrajzát és történelmét. Támogatást kértek a Fogolyán Kristóf-kórház rehabilitálásának felgyorsításához. /Farkas Réka: Tabu a székelyföldi fejlesztési régió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

Oktatási, egészségügyi és idegenforgalmi infrastrukturális fejlesztésekről tárgyaltak a kormány miniszterei a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok vezetőivel február 27-én. A múlt héten a fejlesztési, a közlekedési, valamint az ifjúsági- és sportminiszter látogatott Csíkszeredába, most Ecaterina Andronescu oktatási, Ion Bazac egészségügyi és Elena Udrea idegenforgalmi miniszterek utaztak Sepsiszentgyörgyre. A három tárcavezetőt a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat vezetői, Tamás Sándor és Borboly Csaba fogadták. Ők, valamint a három ágazat helyi szakemberei a korábbi kormányzati ciklusban elkezdett infrastrukturális beruházások folytatását igényelték. Az önkormányzati vezetők sípályák építéséhez kérték a jogi procedúrák megkönnyítését, valamint gyógyfürdők fejlesztésének támogatását igényelték. Elena Udrea bejelentette: az általa vezetett tárca négy projekt támogatásának finanszírozását vállalja. Kovászna fürdővárosban turisztikai tájékoztatási pontok kialakítását, és a település központjában lévő források, valamint utak rehabilitálását finanszírozzák, Hargita megyében pedig Tusnádfürdőn és Parajdon gyógyfürdőhely létrehozását támogatják. Ion Bazac bejelentette, hogy a szintén Kovászna fürdővárosban működő szívkórház korszerűsítésére 3 millió eurót utal ki, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház felújításának befejezését pedig körülbelül 1 millió euróval támogatják. Ecaterina Andronescu arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint szükségesnek tartja-e, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek sajátos tankönyvekből tanulják a román nyelvet, kifejtette: nyitott erre a megoldásra, ha a romániai magyar gyerekek számára a román nyelv elsajátításához ez a legcélravezetőbb út. /Újabb fejlesztési ígéreteket kapott Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Első ízben tartott együttes ülést a Kovászna Megyei Tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzati testület. Az április 15-én lezajlott összejövetelen együttműködési megállapodást írtak alá, és döntöttek a Háromszék Táncegyüttes átadásáról a megyei tanácsnak. Az együttes ülésen olyan infrastruktúra-fejlesztési programokról, gazdaságserkentő, munkahelyteremtő intézkedésekről is szó esett, így ismertették az integrált városfejlesztési tervet, a Fogolyán Kristóf Megyei Kórház helyzetét, a megye víz- és csatornarendszerének korszerűsítésére vonatkozó programot. /Farcádi Botond: Új gazdája van a Háromszék Táncegyüttesnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

Április 24-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya XIX. tudományos ülésszakának ünnepélyes megnyitóját. Az előadások és a továbbképző tanfolyamok helyszíne az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, ez annak a folyamatnak az eredményét tükrözi, amely az EME és az egyetem vezetősége között kialakult – hangsúlyozta dr. Nagy Örs professzor. A MOGYE rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanácskozáson szinte minden szakágazatban hangzanak el előadások, s magyar nyelven írt orvosi könyvek egész sorát mutatják be. Egyed Ákos történészprofesszor, a 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke üdvözletét dr. Gyenge Csaba akadémikus tolmácsolta, értékelve a legnagyobb szakosztály példamutató tevékenységét. A tudományok anyanyelven való műveléséről dr. Kovács Dezső professzor, a szakosztály elnöke beszélt, majd értékelte a támogatók, hozzájárulását. A Lencsés György Ars Medica díjat példaértékű orvosi, tudományos és oktatói munkásságáért az idén dr. Nagy Örs rektor-helyettes vehette át. A Pápai-Páriz Ferenc- életműdíjat dr. Pap Zoltán nyugalmazott gyermekgyógyász professzornak, a szakosztály volt elnökének és dr. Albert István kardiológus főorvosnak, a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház orvosigazgatójának nyújtották át, és díjazták dr. Nagy Előd Ernő, a gyógyszerészeti kémia előadótanárának oktatói és kutatói tevékenységét. Az első alkalommal kiosztott dr. Kopp Elemér-díjat, amellyel a gyógynövény- és drogkutatásban jeleskedők munkáját értékelik, Nan Monica egyetemi gyakornok vehette át. Ezután következtek az előadások. /(bodolai): Orvos- és gyógyszerész- tudomány anyanyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Több drogrehabilitációs központ is megszűnik azután, hogy Romániában az államelnöki hivatal által megbízott szakértői bizottság a napokban a könnyűdrogok legalizálására tett javaslatot. Becslések szerint akár háromszázezerre is tehető a szenvedélybetegek száma. Vannak fertőzött és kevésbé fertőzött városok, Erdély valamivel tisztább, de Kolozsváron riasztóan jól működik a piac. Dr. Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász-főorvosa elmondta: a kórházak felkészültek a drogfüggők fogadására és helyi kezelésére, de teljességgel hiányzik az a szociális ellátórendszer, amely a drogfogyasztó társadalmi rehabilitációját segítené. Bíró szerint Háromszéken egyelőre nem jelentős a drogfogyasztás mértéke. Kovászna megyében a ‘90-es évek elején jelent meg a vadkender. Első alkalommal 1995-ben fogtak el egy kábítószer-kereskedelemmel kísérletező csoportot. Az ezredforduló után kezdtek beszivárogni az extasy tabletták, és néhány éve már kokain is beszerezhető Kovászna megyében. A Kolozs megyei rendőrség arról számolt be, hogy az első félévben több tucat kábítószer-kereskedőt tartóztattak le Kolozsváron. /Kovács Zsolt, Antal Erika, Sipos M. Zoltán: Droghelyzet: országos szívás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Hazavárják az értelmiséget Székelyföldön
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Székelyföld, sorvasztás után fejlesztés
Hét pályázat aláírására érkezett tegnap Sepsiszentgyörgyre Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, a tárcavezető többször hangsúlyozta: az idegenforgalmi fejlesztésekkel és infrastrukturális befektetésekkel azt szeretné elérni, hogy Székelyföld az ország mintaszerű régiójává váljék.
Az elmúlt húsz esztendőben a Hargita és Kovászna megyét sújtó tudatos elsorvasztás után készek mindent megtenni azért, hogy az itt élők szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A miniszter asszony a Székelyföld kifejezést többször, tudatosan használta, egyszer sem az "úgynevezett“ szó hozzátoldásával, és a hangsúllyal sem sejtetett idézőjelt. Székelyföldi körútja – tegnap Borszéken járt – második napját a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban kezdte Elena Udrea, onnan átgyalogolt kísérőivel a megyei tanács gyűléstermébe. Beszédében kiemelte, most is, akár minisztersége elején, Székelyföld esélyét a turizmusban látja, tárcája ennek az ágazatnak a kifejlesztésére dolgozott ki stratégiát. Kiemelt fontosságúként a gyógyturizmust említette, de a kiegészítő szolgáltatások is jelentősek, ezért támogatja például Kovásznán a sípálya megépítését, a sugásfürdői befektetéseket, de tervezik a kommandói sikló rendbetételét is. Felemlítette A borvíz útja felélesztését, és dicsérte a népi fürdők rehabilitálására kidolgozott megyei programot. Természetesen, a vendégforgalom fejlesztéséhez szükséges az infrastrukturális befektetés is, utak építése, közművesítés, szociális és sportlétesítmények létrehozatala – tette hozzá. Célja mindezekkel, hogy az elmúlt húsz év során elhanyagolt Székelyföld példaértékű régióvá fejlődjék, ahol az emberek a kornak megfelelő szinten élhetnek – mondta Elena Udrea. "Csodálatos vidék ez, a mi hibánk, ha nem hasznosítjuk mindazt, amit a természet itt alkotott“ – hangsúlyozta. Az elmúlt két év során számos befektetés kezdődött, illetve valósult meg a Székelyföldön, mintegy 400 millió lej értékű pályázat indult be Hargita, és 300 millió lej értékű Kovászna megyében, többnyire európai uniós finanszírozásból. Most pedig, csütörtökön és pénteken a két megyében összesen újabb 130 milliós támogatásról írt alá pályázatokat. Kitért a politikára is: a Boc-kormány olyan jobboldali kabinet, amely a beruházásokba fektetett, az elmúlt fél évben uniós szinten Romániában valósult meg a legtöbb befektetés. Hoztak népszerűtlen intézkedéseket is, de szükség volt rájuk, hogy az ország elkerülhesse a gazdasági összeomlást. "Nem is jön, hogy elhiggyem, mennyi projekt, mennyi fontos dolog valósult meg az elmúlt két évben, pedig sokkal kevesebb pénz állt rendelkezésünkre, mint korábban bármelyik kormánynak“ – zárta beszédét. Az aláírandó szerződéseket Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András polgármester ismertette: a megye egy kisebb, egymillió lej értékű, nyolc turisztikai létesítmény népszerűsítését célzó pályázatot indíthat el, illetve a központi fejlesztési régió legnagyobb értékű, 87 milliós pályázatát, mely a Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Megyei Kórház felújításának befejezését teszi lehetővé két éven belül, az összeg egynegyedét orvosi felszerelés vásárlására fordítják. Klárik László megyemenedzser a kórházfelújítás kapcsán statisztikai adatot is ismertetett: a központi fejlesztési régióban Kovászna megye lakossága 8,8 százaléknyi, míg az elnyert pályázatok háromszéki részaránya 14,5 százalék. Sepsiszentgyörgy négy pályázatot írt alá ez alkalommal, az integrált városfejlesztési terv utolsó két részét: tizenhét utca teljes felújítására, illetve a Bene-ház restaurálására, vadászati múzeummá alakítására vonatkozót; a sugásfürdői infrastruktúra korszerűsítésének befejezését és a Néri Szent Fülöp multifunkcionális központ megvalósítását lehetővé tevőt. A négy pályázat összértéke 25 millió lej, fele a város egyévnyi költségvetésének – tette hozzá a polgármester. A hetedik pályázat ismertetésére később került sor, Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester az aláírások előtti pillanatokban nem jutott szóhoz, utólag mondhatta el, hogy egy néhai hőközpontban a sepsiszentgyörgyi vállalkozói inkubátorházhoz hasonló létesítményt hoznak létre uniós pályázatból. A sajtó faggatására Elena Udrea elmondta, miért használja a Székelyföld kifejezést: annál sokkalta súlyosabb gondok vannak az országban, mintsem ilyesmikkel kelljen foglalkozni, ha jobban odafigyelnének a politikusok arra, amiket mondanak, ha a valóban fontos dolgokról beszélnének, semmi sem lenne ennyire bonyolult, mert végső soron az emberek gondjai ugyanazok mindenütt, itt talán egy kicsit nagyobbak az elmúlt húszesztendei tudatos elsorvasztás miatt. "A valós gondokat az álproblémák elé kéne helyezni“ – toldotta meg. A miniszter látogatása a Mihai Viteazul tér megtekintésével folytatódott, majd, a tervezett programtól eltérően, nem a Székely Mikó Kollégiumba mentek, hanem Sugásfürdőre. Ott A borvíz útja programban elkészült kezelőközpontot nézte meg a miniszter asszony, majd a frissen leterített, még gőzölgő aszfalton az üdülőtelep másik részébe sétáltak át, a Görgő Panzióban kávé s kupica szilvapálinka mellett egyeztetett az elöljárókkal leendő programokról.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az orvosok szerint megoldott az anyanyelvű betegellátás
Nem jelent akadályt az erdélyi és partiumi egészségügyi intézményekben, ha a beteg nem tud románul, a lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint mindenhol vannak magyar anyanyelvű szakemberek, akik szükség esetén tolmácsként is helytállnak, és a világnyelvek használata is megoldott.
A marosvásárhelyi kórházakban az idős román nemzetiségű orvosprofesszorok is készségesen megszólalnak magyarul, ha a beteg érdeke ezt kívánja, fiatalabb kollégáik azonban már nem vevők a számukra indított magyar nyelvtanfolyamra.
A Szatmár Megyei Kórházban nem gond, ha olyan páciens érkezik, aki nem beszél románul, magyarul viszont tud. Amint azt Constantin Demiantól, az intézmény szóvivőjétől megtudtuk, nincs külön tolmácsuk, hisz fordító alkalmazását nem teszik lehetővé számukra a hatályos törvények, a betegek anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogait azonban szem előtt tartják. Mint kifejtette: sok a magyar nemzetiségű, illetve magyarul beszélő munkatársuk, minden részlegen dolgoznak olyanok, akik tudnak értekezni a románul nem tudó páciensekkel, ők segítenek, ha nyelvi problémák merülnek fel.
Demian szerint a megyei kórházban ez soha nem okozott gondot. Problémáik inkább olyankor vannak, ha nemcsak románul, de magyarul sem tud a beteg, ilyenkor nehezebben oldható meg a kommunikáció. Mint elmondta, nemrég egy olasz férfit kezeltek, de találtak olyan személyt, aki segített értekezni az illetővel.
„Vannak orvosaink, akik tudnak magyarul és olyanok is, akik nem. Utóbbiak vannak többségben, de igyekszünk úgy kialakítani a beosztást, hogy minden műszakban legyen magyarul beszélő orvos vagy asszisztens" – magyarázta lapunknak Gheorghe Carp, a nagyváradi megyei kórház igazgató-menedzsere. Elmondta, főállású tolmácsot ugyan nem tudnak alkalmazni, de tudomása szerint a nyelvi nehézségek nem okoztak fennakadást, szükség esetén mindig akadt valaki, aki fordított.
Magyarul beszélnek a román professzorok
A Maros megyei, de kiváltképpen a marosvásárhelyi kórházakban az idősebb nemzedékhez tartozó román nemzetiségű orvosok többsége is készségesen kommunikál anyanyelvükön a betegekkel. A pozitív hozzáállás annak is betudható, hogy az érintettek felfogják, nemcsak a betegnek van szüksége az orvosra, hanem az orvosnak is a betegre, vallja Konrád Judit. A Maros megyei kórház igazgatónője nem emlékszik, hogy az utóbbi években valaki is ilyen jellegű panaszt emelt volna a román nemzetiségű orvosok ellen. Mint mondta, olykor ő is meglepődött, hogy némelyik kollégája, aki a hétköznapi életben csak románul szólal meg, betegeivel milyen szépen beszél magyarul.
Aki meg nem tud magyarul, általában a nővérek segítségével próbálja megérteni a beteget, illetve megértetni magát. „Nem is az 55 és 65 év közöttiekkel van gond, hanem a fiatalabbakkal. Közülük már kevesen beszélik a nyelvet, azok, akik más régiókból érkeztek, nem is értenek magyarul. A kollégák nagy részében mégis megvan a jóindulat, van, aki legalább néhány szó erejéig próbál magyarul szólni az idősebb betegekhez. Olyan eset is volt, amikor a rezidens orvos megkért, tolmácsoljam azt, amit mond az idős magyar bácsinak" – ecsetelte a helyzetet Vass Levente urológus főorvos, a Studium Alapítvány kuratóriumi alelnöke.
A fiatalabb generáció nyelvtudását a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) próbálta pótolni, amikor meghirdette az ingyenes nyelvkurzust. „A román diákok és ifjú orvosok közül elég sokan jelezték, hogy szívesen megtanulnának magyarul, de amikor meghirdettük a kurzust, egyikük sem iratkozott be" – mondta el lapunknak Ádám Valérián, a szervezet titkára. Szerinte egyesek attól tartanak, ha megszólalnak magyarul, nacionalista társaik megbélyegzik, kiközösítik őket.
Ádám elmesélte, hogy az évfolyamtársai között volt egy olyan magyar vezetéknevű, de román nemzetiségű vásárhelyi kollégája is, aki hatodév végére egy-két káromkodásnál többet nem tudott vagy nem akart megtanulni magyarul. „Amikor több végzős diáknak is mondtam, hogy az ő érdeke lenne magyarul kommunikálni a beteggel, elvégre az idős, neves román profeszszorok is ezt teszik, azt válaszolták, hogy a korábbi nemzedékek kényszerből tanulták meg a nyelvünket" – mesélte lapunknak a RMOGYKE titkára.
Nincs panasz a szórványban és a magánkórházakban sem
A szórványban sem okoz problémát a magyar nyelv használata orvos és páciens között. Bende Barna, a vajdahunyadi kórház igazgatója a Krónikának elmondta, bár a dél-erdélyi megyében – ahol mindössze öt százalékra tehető a magyarság számaránya –, kevés a magyar nemzetiségű egészségügyi szakember, eddig nem okozott gondot a csak magyarul tudó páciensek ellátása. Mint részletezte, az általa vezetett, mintegy 850 alkalmazottat foglalkoztató vajdahunyadi kórházban csupán öt orvos és 12 aszszisztens beszél magyarul, azonban nem volt rá példa, hogy nyelvi korlátok miatt ne tudtak volna ellátni valakit.
„Ilyenkor itt vannak a magyarul tudó kollégák, de itt vagyok én is, van, akivel magyarul beszélni" – mondta a kórházigazgató. Hozzátette, a Hunyad megyei magyarok nagy része jól beszél románul, az idősek is megértik, ha az ország hivatalos nyelvén mondják el problémáikat, eddig csupán magyarországi turisták esetében volt szükség „tolmácsra". Az igazgató szerint arra az esetre, ha éppen nincs ügyeletes magyar anyanyelvű szakember, a kórház szerződést kötött egy céggel, amely szükség esetén azonnal tolmácsot biztosít, erre azonban eddig csak az angol nyelv vonatkozásában volt szükség.
A magyar nyelvű kommunikáció orvos és betege között a magánkórházakban is megoldottnak tűnik. Zsigmond István, a kolozsvári Gynia magánklinika résztulajdonosa és szakorvosa elmondta, az intézményben a gondozónők kivétel nélkül beszélnek magyarul, akárcsak az asszisztensek legalább fele, a személyzet kiválogatásakor ugyanis ez kritérium volt. „A kétnyelvűségből soha nem származott gond, hiszen a román kollégák is tudják, menynyire fontos az anyanyelvű ellátás" – hangsúlyozta a szülész-nőgyógyász, hozzátéve, hogy az intézményben a feliratok is kétnyelvűek.
A nagyváradi Pelican magánkórházban kérésre tolmácsot biztosítanak a románul nem tudó betegek számára, mondta lapunknak Angela Perneş. Az intézmény illetékese szerint ugyanis az egészségügyi személyzet csak az állam hivatalos nyelvét használja.
Jelbeszéddel is lehet majd kommunikálni
Minden téren biztosítani próbálják a betegekkel való akadálytalan kommunikációt a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Kórházban. András Nagy Róbert kórházigazgató lapunknak elmondta, az anyanyelven történő kommunikáció zavartalanul zajlik az intézményben, a több éve Sepsiszentgyörgyön dolgozó román orvosok megértik a magyarul megfogalmazott panaszokat, ám mindenképpen gondoskodnak róla, hogy az asszisztens tudja tolmácsolni a beteg mondanivalóját és lefordítsa az orvosi utasításokat. András Nagy Róbert elmondta, mandátuma alatt egyetlen ilyen jellegű panaszt kellett orvosolnia: a betegtájékoztatónál nem tudta magát megértetni egy idősebb férfi. Azóta megoldották a problémát, mindig teljesít szolgálatot magyarul is beszélő alkalmazott.
A betegekkel való kommunikáció másik vetülete a külföldiek egészségügyi ellátása, idén például 3–4 balesetet szenvedett külföldi állampolgárt kellett ellátni a sürgősségen. Az igazgató hangsúlyozta, ha a beteg beszél valamilyen világnyelven, akkor megértik, hiszen mindig van szolgálatban olyan alkalmazott, aki jól beszél angolul, németül, franciául vagy éppen olaszul. Gond akkor van, ha a beteg csak saját anyanyelvén, például szerbül vagy bolgárul beszél, az ilyen helyzeteket szinte lehetetlen áthidalni.
Most azon dolgoznak, hogy megoldják a sérültekkel, a süketnémákkal való kommunikációt. Szakembert keresnek, aki szolgáltatói szerződés alapján, szükség esetén a rendelkezésükre áll, és jelbeszéddel tolmácsol a süketnémák és orvosok között. Az igazgató hangsúlyozta, a szolgáltatás biztosítása a kórház akkreditálásának egyik feltétele, így minél hamarabb meg fogják oldani.
Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak korábban elmondta: a hozzájuk tartozó intézményekben megvizsgálták a nyelvi jogok érvényesülését, és arra a következtetésre jutottak, hogy valamennyi kórházban, mentőállomáson és más szociális intézményben a magyar és német betegek anyanyelvükön részesülhetnek gondozásban. „Az egészségügy különösen érzékeny terület a kétnyelvűség szempontjából, a beteg számára már az is kommunikációs korlátot jelent, hogy rosszul érzi magát, ezért fontos, hogy anyanyelvén kapjon információt. A gyógyulása szempontjából is elsődleges, hogy a beteg megértse, mi történik vele, mik a teendői" – mondta Tar Gyöngyi.
Mint arról beszámoltunk, az Európa Tanács felkérésére az egészségügyi minisztérium számon kérte a megyei igazgatókon a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának érvényesítését. A szaktárca arról kért jelentést, milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a kórházakban az ápolásukra bízott személyekkel anyanyelvükön értekezzenek. Florin Buicu, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára úgy nyilatkozott, az egészségügyi rendszernek sokkal súlyosabb problémákkal kell szembenéznie, mint a nyelvi jogok kérdése.
A kórházakban is vizsgálódna a CEMO
Amennyiben a budapesti Kisebbségjogvédő Intézet elfogadja a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) pályázatát, a szervezet júliusban nekilát a Maros megyei kórházak felméréséhez. Aktivistái eddig az oktatás és a közigazgatás területén végeztek vizsgálatot. Szigeti Enikő programvezető szerint a felmérések eredménye lehangoló. „A kórházak esetében egyelőre csak egy apró előrelépést látunk: Lokodi Edit Emőke elnöksége idején valamennyi megyei érdekeltségű egészségügyi intézmény homlokzatára kikerült a kétnyelvű felirat. A falak közt viszont egészen más a helyzet" – fejtette ki Szigeti Enikő. A régebbi egységek folyosóiról és ajtóiról a 80-as évek közepén távolították el a kétnyelvű feliratokat, az új kórházba már ki sem tették. A tavaly avatott új sürgősségin a magyar felirat, az angollal együtt, kisebb méretben ugyan, azonban megjelenik a román alatt.
Krónika (Kolozsvár)

Magyar állami támogatással épülnek orvoslakások Szentgyörgyön és Szatmáron
Az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, mondta Németh Zsolt. Leszögezte: a MOGYE-ügyben a magyar kormány elkötelezettsége töretlen.
Régi barátjaként üdvözölte Németh Zsoltot a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor Sepsiszentgyörgyön, ahol Magyarország külügyminisztériumának államtitkára és az RMDSZ-es politikus a Studium Alapítvány orvosi lakásainak alapkőletételén vett részt. Az eseményre Kelemen Hunor szövetségi elnököt is várták, ám bukaresti kötelezettségei miatt nem volt jelen az eseményen.
Az ünnepségen Vass Levente orvos, az alapítvány igazgatója, András Róbert, a Fogolyán Kristóf megyei kórház igazgatója, Brendus Réka, a főtámogató Bethlen Gábor Alap képviselője, Székely László orvos, a Studium Alapítvány állandó magántámogatóinak képviselője, volt marosvásárhelyi diákszervezeti vezető, Antal Árpád András polgármester, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Németh Zsolt és Tamás Sándor egy-egy alapkövet helyeztek az erre a célra kialakított sáncba. Ezt követően Kató Béla református püspök mondott áldást.
Háromszéken az első ilyen építkezésnek rakjuk le az alapjait, ez egy közös összefogás eredménye – mondta köszöntőjében Tamás Sándor. A telket a megyei tanács és a kórház ajánlotta fel, Sepsiszentgyörgy városa állja a közművesítés, infrastruktúra kiépítését. Az orvosok hazacsábítása folyamatos, ehhez kellenek a jó támogatók, politikai és anyagi értelemben – azóta mozdult ki a holtpontról a megyei kórház felújítása, a mentőszolgálatok újjáépítése, amikor az RMDSZ kormányon volt – hangsúlyozta Tamás. Mindenki szerepet vállat ebben a beruházásban, mert fontosnak tartjuk, hogy ne csak mindig védekezzünk, tiltakozzunk jogaink csorbítása ellen, hanem építkezzünk is ezzel párhuzamosan – tette hozzá. Sepsiszentgyörgy nagyon komoly versenyben van a Székelyföld fővárosa címért, ez egy nemes verseny, bízom abban, versenyben is tud maradni a címért, és teljesíti a feltételeket – mondta Németh Zsolt. A város eddig is fejlődött, és remélhetőleg még látványosabban fejlődik majd – tette hozzá. Ahogy a hegymászók csúcstámadási kísérleteinek is megvannak a stádiumai, az építkezésnek, közösségfejlesztésnek is; ez az alapkőletétel azzal egyenértékű, hogy megérkeztünk az alaptáborba, kemény edzésen, felkészülésen vagyunk túl – vont párhuzamot. Az elkövetkező időszakban még komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy mind az orvosi szolgálati lakások megvalósuljanak, mind pedig a Sapientia mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kara itt Sepsiszentgyörgyön elindulhasson – hangsúlyozta. A megyével, a várossal mindenféleképpen szolidaritást vállal a magyar kormány. Azon leszünk, hogy segítsünk ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában; konkrét eredmények elérése van szükség; az utóbbi néhány évben kevés előremozdulás volt az egészségügy terén, de bízunk abban, lesznek magyar orvosok – fogalmazott Németh. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tekintetében a magyar kormány elköteklezettsége töretlen – szögezte le a külügyi államtitkár. Hozzátette, az egészségügy jövőjéhez az is elengedhetetlenül fontos, hogy legyen munka, család, otthon – hiszen az orvosok is emberből vannak, és ha mindez nem adatik meg számukra, elmennek. Románia és Magyarország számára súlyos problémát jelent az orvosok elvándorlása, az agyelszívás, állapította meg. „Ez az a célkitűzés, amiben vállvetve együtt tudunk működni Romániával, minden erdélyi önkormányzattal, oktatási intézményekkel, hogy képesek legyünk jövőt biztosítani itt a szülőföldön. Annak érdekében, hogy ebben a csúcskísérletben, itt Sepsiszentgyörgyön is sikerüljön megvalósítani az orvosi szolgálati lakásokat, az elkövetkező időszakban örömmel fogunk együttműködni minden szereplővel” – hangsúlyozta Németh, gratulálva az eddig elvégzett munkához a megyének, a városnak, valamint a kezdeményező Studium Alapítvány munkatársainak. Répás Zsuzsanna szerint az építkezés azt is jelzi, hogy a sepsiszentgyörgyi magyar közösség a jövőt tervezi önmagának és a közösséget szolgáló orvosoknak. A magyarokra gyakran rásütik a széthúzás bélyegét, ám ilyenkor, mikor baj van, szükség van, és egy közös célt ki tudunk tűzni, igenis képesek vagyunk az összefogásra, arra, hogy együtt cselekedjünk – méltatta a kezdeményezést Répás. „Az ilyen összefogással erőt tudunk mutatni, üzenni tudunk a többségnek, a hatalomnak, azoknak, akik megkérdőjelezik a jogainkat, hogy nem tágítunk, hiába akarják elsorvasztani az orvosképzést, hiába akarják megfélemlíteni a közösségeinket, nem hátrálunk meg, hanem építkezünk” – mondta, hozzátéve, ha sikerül megőrizni az összefogást, az építkezés is sikeres lesz. Nem mindegy, lesz-e magyar orvos Erdélyben, Székelyföldön, 50, 100 év múlva; márpedig magyar orvos akkor lesz, ha lesz közösség, akit szolgáljon, és ha lesz egyetem, ahol tanulhat. Mindkettő rajtunk múlik, vegyük komolyan a népszámlálások intő jeleit, tegyünk cselekvően gyermekeink boldogulásáért és itthonmaradásáért – jelentette ki. A magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel előremozdítja a magyar orvosképzés ügyét, ettől nem fogunk tágítani, ebben számíthat ránk a MOGYE teljes tanári közössége és a Studium Alapítvány, amely támogatja ezt az ügyet – hangsúlyozta Répás. "Minden nemzet az anyanyelvén lesz tudós, tudásunkat ha nem tudjuk átadni anyanyelvünkön a következő nemzedéknek, menthetetlenül feloldódunk a minket körülvevő többségben. A sepsiszentgyörgyiek viseljék gondját ennek a háznak, töltsék meg élettel az elkövetkező évtizedekre, évszázadokra is" – kívánta a közösségnek az államtitkár-helyettes. "A MOGYE magyar tanárainak kívánom, neveljenek olyan orvosokat, akiket nem tudnak külföldre csábítani, és akiket nem űz el a beolvasztásunkra törő hatalom, akik itthon, Erdélyben akarnak gyógyítani, szolgálni a közösséget" – zárta felszólalását. Vass Levente megköszönte a támogatóknak, hogy 15 éve az alapítvány mellett állnak, segítve marosvásárhelyi tevékenységeiket. Az orvosnak a lét elviselhetetlen könyörtelenségével kell szembenéznie, emiatt némelyik arra kényszerül, hogy pályáját elhagyja – ez a projekt ennek a könyörtelenségnek a tagadása. "Hiszünk ebben a projektünkben is, és számítunk arra a támogatásra, amiről Önök az eddigiekben is biztosítottak bennünket, és eztán is számítunk segítségükre" – fogalmazott az igazgató, aki reméli, néhány éven, hónapon belül ugyanebben a körben sor kerülhet a kész létesítmény felavatására is.
B. D. T.
Transindex.ro

Néma tiltakozó akció a Schweighofer üzeme ellen
Kétszáz környezetért aggódó civil gyűlt össze szerda délután a Kovászna megyei önkormányzat székháza elé, hogy tiltakozzon a rétyi Schweighofer fűrészüzem engedélyeztetése ellen. A beruházást ellenző Indigó csoport nevű társadalmi szerveződés felhívására Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Barótról és Csíkszeredából érkeztek résztvevők a több órás néma tiltakozó akcióra. A szervezők korábban felkérték a tiltakozókat, hogy semmilyen szimbólumot, jelképet ne vigyenek magukkal. Ez így is történt, érkezésükkor a tiltakozók átvették a szervezők által biztosított táblákat, amelyeken többek között „Állítsátok meg Székelyföld letarolását!” „Döntés a közösség ellen egyenlő árulás” „Követeljük az építkezési engedély visszavonását” feliratú táblákat tartottak magasba, illetve sötétedéskor mécseseket, fáklyákat gyújtottak.
Toró Attila a tiltakozás kezdeményezője a Sláger Rádiónak elmondta: a megmozdulással azt szerették volna bizonyítani, hogy közösségi támogatottsága van a rétyi fűrészüzem megvalósítása elleni tiltakozásnak. Emlékeztetett, hogy korábban több mint 7000 aláírást gyűjtöttek a beruházást ellenzőktől, de ezeket az engedélyezés során nem vették figyelembe.
Az Indigó csoport képviselője leszögezte: megmozdulásuk nem az osztrák beruházó ellen irányul, hanem azért aggódnak, mert szerintük a gyár súlyosan veszélyezteti a környezetét, tevékenysége erdőirtáshoz vezethet, csődbe viszi a térség faipari kisvállalkozásait, illetve veszélyezteti a közeli Rétyi-nyír természetvédelmi területet és rossz hatással lesz a turizmusra. Toró Attila hozzátette: amennyiben nem sikerül megállítani a rétyi fűrészüzem megvalósítását, folyamatosan monitorizálják és dokumentálják majd annak építkezési fázisait, majd tevékenységét is, és minden olyan esetet közzé tesznek, amikor emiatt sérül a környezet.
A tanácsülés keretében szó esett a Holzindustrie Schweighofer rétyi beruházásáról is. Tamás Sándor felszólalásában leszögezte: „Nem létezik olyan törvényes követelmény, amelynek a külföldi beruházó ne tett volna eleget. Több mint 40 szakmai engedélyre van szükség az üzem felépítéséhez, a Schweighofer pedig beszerezte ezeket. A beruházást a helyi közösség is akarja, mindenki emlékszik arra, hogy a tavaly nyáron rendezett közmeghallgatásokon egy kérdést tettek fel a rétyi emberek, mégpedig azt, hogy mikor lehet alkalmazásért jelentkezni. Munkahelyekre van szükség a megyében – ha valamilyen mondvacsinált okkal megtagadtuk volna az építkezési engedély megadását, akkor azt értük volna el, hogy a faipari cég jogi úton érvényesítette volna velünk szemben az igazát, és megtagadtuk volna a munkalehetőséget olyan emberektől, akik kenyeret akarnak családjuk asztalára tenni."
Ugyancsak a tüntetést megelőzően érkezett egy közlemény a háromszéki sajtóhoz, amelyben András Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója arról tájékoztat, hogy az osztrák Gerald Schweighofer, a Holzindustrie Schweighofer cég tulajdonosa, Olosz Gergely javaslatára adott 223.770 lejes támogatást a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórháznak. A közlemény szerint ez az adomány lehetővé teszi, hogy felújítsák a gyermek fertőzőbetegségek osztályát, mely évente több mint 1.000 beteg gyermeket lát el Kovászna megye területéről.
Egyébként a rétyi beruházás elleni akcióba hangsúlyosan beszállt a Greenpeace természetvédelmi szervezet is, amely korábban interneten gyűjtött aláírást a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetőjének menesztése érdekében. Mivel ezt az akciót az érintett intézmény félresöpörte, a Greenpeace szerdán, a sepsiszentgyörgyi tüntetés előtt a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordult, és azt kérte váltsák le Gheorghe Neagu igazgatót, aki szerint évi egy millió fa kivágása nincs hatása a környezetre. Kovács Zsolt
Szöveg és fotók forrása: slagerradio.ro
Erdély.ma,

Hazacsábító tervek Szentgyörgyön és Szalontán
A képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében tovább bővíti terveit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A közeljövőben szolgálati lakások épülnek, ugyanakkor kibővül a Gyere haza! elnevezésű program, melynek keretében közművesített telket ajánlanak fel díjmentesen a fiatal házasoknak. Nagyszalontán máris nagy érdeklődés övezi a nemrég meghirdetett lehetőséget, miszerint ingyenesen igényelhetnek telket 35 év alatti polgárok, akik ugyancsak térítésmentesen juthatnak építkezési tervekhez is.
A képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében tovább bővíti terveit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: a közeljövőben szolgálati lakások épülnek, ugyanakkor kibővül a Gyere haza! elnevezésű program, melynek keretében közművesített telket ajánlanak fel díjmentesen a 35 év alatti fiatal házasoknak.
Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Krónikának elmondta, a megyeszékhely önkormányzata úgy döntött, a Gyere haza! program keretében elkülönített terület mellett idén öt szolgálati lakást, jövőre pedig további öt házat építenek fel, a munkálatokat a városi büdzséből finanszírozzák.
„Az elképzelés szerint 70-80 négyzetméteres alapterületű, háromszobás házakat építünk. Egy házra legtöbb 350 ezer lejt szán az önkormányzat az elfogadott tanácshatározat szerint, a végső árat majd a licitre érkező árajánlatok határozzák meg" – magyarázta Czimbalmos Kozma Csaba. Hozzátette: a jelentkezési kritériumokat egy későbbi tanácsülésen fogadják el. „A célunk az, hogy mindenképpen egy tiszta, átlátható rendszert dolgozzunk ki arra, hogy kik kaphatják meg ezeket a szolgálati lakásokat" – szögezte le Czimbalmos.
A városmenedzser arról is tájékoztatott, hogy a versenytárgyalást hamarosan meghirdetik, építőcégek jelentkezését várják a szolgálati lakások kivitelezésre. A Gyere haza! program keretében az önkormányzat korábban 28 szolgálati lakást adott át kulturális és tanintézeteknek. A Cigaretta utcai 3600 négyzetméteres telket és a rajta lévő két épületet 450 ezer euróért egy magánszemélytől vásárolta meg a város, az ingatlanokat kormánytámogatással 2,9 millió lejből újították fel. A 28 lakásban kulturális intézményekben és tanügyben dolgozó fiatalok laknak.
A hazatérni vágyó fiatalok számára ingyentelkek biztosítását célzó, 2008-ban beindított program viszont 2010-ben megtorpant. A szabályzat szerint az ingyentelekhez jutó fiataloknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a ház felépítéséhez szükséges összeg 55 százalékával. Kezdetben közel kétszázan nyújtották be a pályázatukat, ám időközben visszaléptek, mert nem jutottak bankkölcsönhöz, nem tudták előteremteni az önrészt a ház felépítéséhez.
Antal Árpád polgármester szerint elsősorban a gazdasági válság akadályozta a program kibontakozását, ugyanakkor a bankhitelezések szigorítása miatt sem volt a fiatal házasoknak elég pénzük. Az elmúlt években hét szerződést írtak alá, és mindössze két ház épült meg. Tavaly decemberben a városháza újra meghirdette a programot, könnyítettek a feltételeken is, így elég a 10 százalékos önrész felmutatása. A decemberi határidőig hatan újították fel korábban benyújtott kérésüket, és két további igénylést nyújtottak be.
Megtudtuk továbbá, a fiatal orvosok sepsiszentgyörgyi letelepedését célzó program is ütemterv szerint halad. Ennek keretében – mint már beszámoltunk róla – a Stúdium Alapítvány, a Kovászna megyei önkormányzat és a helyi Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház három kétszobás és három egyszobás összkomfortos szolgálati lakás megépítésével próbál megoldást találni az akut szakorvoshiányra.
Eközben Nagyszalontán máris nagy érdeklődés övezi azt a nemrég meghirdetett lehetőséget, miszerint ingyenesen igényelhetnek telket a 35 év alatti polgárok, akik ugyancsak térítésmentesen juthatnak építkezési tervekhez is. A hajdúváros önkormányzata – átültetve a korhatárra vonatkozó törvényes előírást – átlagosan 300 négyzetméteres területet bocsát az építkezni vágyó fiatalok rendelkezésére, az ingatlan mérete azonban az igényléstől függően változhat.
További feltételként szabta meg a tanács, hogy az igénylőnek igazolható kezdőtőkével is rendelkeznie kell a házépítésre. Ezt a programot az RMDSZ nagyszalontai szervezete azzal toldotta meg, hogy műszaki típusterveket is ad a külföldről vagy más vidékekről hazatelepülő, illetve helyi magyaroknak, ez esetben pedig már nem szabnak semmilyen korhatárt.
Miközben kezdetben négy műszaki terv közül lehetett válogatni (ezek költsége amúgy több száz euróra rúg), az elmúlt időszakban újabb építészek csatlakoztak a programhoz, akik azt vállalták, hogy féláron tervezik meg az ingatlanokat, a további ügyintézést pedig térítésmentesen végzik.
Szabó Tünde, az RMDSZ helyi irodavezetője szerint a program máris bebizonyította sikerességét, hiszen a meghirdetése óta eltelt három hét alatt nagyon sokan érdeklődtek a lehetőség iránt. Tájékoztatása szerint akadtak olyan külföldön dolgozó, nagyszalontai származású fiatalok, akik jelezték, hogy haza kívánnak költözni, és igényt tartanak a támogatásra, amellyel számottevő költséget spórolhatnak meg.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Mi, hol, mikor?
Könyvbemutató Kádár Gyula Prés alatt a magyarság. Nemzeti elnyomás Romániában című könyvét ma 19 órától az uzoni polgármesteri hivatal gyűléstermében Bartha Katalin könyvtáros mutatja be.
A kézdivásárhelyi Városi Színház társulata ma 18 órától az Egy zűrzavaros éjszaka című vígjátékot a Toldi-bérleteseknek játssza a Vigadó Művelődési Ház nagytermében.
Kiállítás * A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Toleranciatermében pénteken 18 órától megnyílik Tárgy és emlékezet. A szabadság ereklyéi című kiállítás, mely Gábor Áron születésének 200. évfordulójára állít tárgyi emléket.
* A kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében pénteken 17 órakor a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete szervezésében megnyitják az Emlékeink szárnyán című kiállítást.
Hitvilág Egyetemes imahét. A felsőcsernátoni baptista imaházban ma 19 órától Györfi Elek Tóbiás baróti baptista lelkész, holnap Kelemen Sándor marosvásárhelyi baptista lelkész szolgál.
Rádió A Marosvásárhelyi Rádió ma 10.15 órakor kezdődő, Miben segíthetünk? című műsorának meghívottja prof. dr. Kikeli Pál kardiológus, a marosvásárhelyi Procardia Alapítvány elnöke, aki a Dohányfüstmentes orvosi egyetem című prevenciós mozgalommal, a dohányzásnak a szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatos kérdésekre válaszol. A műsor idején a hallgatók is bekapcsolódhatnak a beszélgetésbe a 0265 222 022-es vagy a 0365 424 434-es telefonon, az SMS-szám: 0740 274 165.
Heti sürgősség
Március 3. és 9. között a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban tizenkét lány és tizenegy fiú született. A sürgősségen összesen 575 személy jelentkezett: szív- és érrendszeri panaszokkal tizenöten, agy-érrendszeri panaszokkal tizenhárman, a traumát szenvedettek száma tizenegy, sürgősségi sebészeti beavatkozásra szorultak tizenhárman, belgyógyászati sürgősségi kezelésre negyvenketten, gyermekgyógyászati sürgősségi beavatkozásra volt szüksége 114 gyermeknek.
Kalendárium A baróti Erdővidék Múzeumában március 14-én, pénteken 17 órakor útjára indul a Kalendárium – avagy mindennek rendelt ideje van című foglalkozássorozat 10 éven felüli gyermekeknek. A foglalkozásra az ifjakat, felnőtteket, szülőket, nagyszülőket is várják, mert vallják, a több esztendő többet tud. Nem zárják ki a 10 éven aluliakat sem (alsó korhatár 7 esztendő), de őket egy idősebb testvér vagy felnőtt kísérje. Házigazda: Hoffmann Edit. Az első találkozó mottója: Márciusi szelek fújnak búcsúdalt a cudar fagynak, ők hozzák a kikeletet, szabadságot, szép életet. Ha kedved kerekedik játszva tanulni, tanulva játszani vagy játszva tanítani, a mi emberünk vagy! Játsszunk múltat, jelent, jövőt!
VII. ünnepi megemlékezés Bodvajban
Az erdővidéki Bodvajban pénteken ünnepélyesen megemlékeznek a ’48-as a szabadságharcról. A program 13.50 órakor toborzóval kezdődik a magyarhermányi fúvószenekar közreműködésével, majd 14 órakor köszöntőt mond Mihály Réka tanítónő, a nagybaconi Benedek Elek Művelődési Egyesület elnöke; ünnepi beszédet tart Simon András baconi polgármester, dr. Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja, Nagy József, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, imát mond és áldást ad Berszán István középajtai református esperes. A rendezvényen fellép az erdőfülei Kormos Egyesület kórusa, erdővidéki diákok szavalnak, énekelnek. A koszorúzás után eléneklik a himnuszokat a magyarhermányi fúvószenekar kíséretével. A megemlékezés ideje alatt díszőrséget állnak a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárai és tüzérei, illetve a kisbaconi, magyarhermányi és nagybaconi ifjak. Az ünnepségre 13 órakor ingyenes autóbusz indul Barót, illetve Nagybacon központjából.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Háromszéken azonos a szülések és az abortuszok száma
Huszadszor ünnepelték a magzatok világnapját március 25-én. Az ünnep idei üzenete: az örökbefogadás örömet jelent – mondta el Kovács Zita egy háromszéki magzatvédő szervezet vezetője. Kovászna megyében egyébként a terhesség-megszakítás magasabb az országos átlagnál – állítják a szakemberek. Ennek egyik fő oka szerintük a tájékoztatás hiánya.
Kovászna megyében az évi mintegy 1200 szülésre 1200 művi vetélés jut. Ezek mintegy felét magánrendelőkben végzik – tájékoztatott András Pál, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa. A szakorvos úgy véli, hogy aggodalomra ad okot a tájékozatlanság és tanácsadással kapcsolatos szociális háló hiánya.
„Úgy gondolom tekintettel a natalitás csökkenésére, lényeges lenne egy széleskörű szexuális tanácsadási és tájékoztatási hálózat létrehozása: a szakemberek mozgósítása ebben a témában. Ha az egyház, a pszichológusok és szociológusok is besegítenének ennek létrehozásába, és működtetésébe, akkor hatékonyan közbeléphetnénk a megelőzés és tudatos családtervezés terén” – szögezte le a főorvos. Rámutatott: a hangsúly a terhesség megelőzésen, illetve a már megfogant magzat kihordásán van. A terhességmegszakítás egyébként nem szabadna egy hirtelen döntés eredménye legyen, hiszen ilyenkor életre szóló döntést hoznak az érintettek. A beavatkozás súlyos egészségügyi kockázatokat rejt, hiszen egy komoly sebészeti beavatkozásról van szó, amelynek olyan komplikációi, szövődményei is lehetnek, hogy az erről döntő nőnek esetleg soha nem lehet több gyereke.
A hátrányos szociális helyzetű nőkhöz nem ért még el a szexuális tájékoztatás, és a fogamzásgátlók híre, ezért választják sokan az abortuszt – vélik a szakemberek. Ugyanakkor a világon sok nép, kultúra és vallás az abortuszt gyermekgyilkosságnak tekinti.
A Kovászna megyében működő Pro Vita Homonis Társaság 24 éve áll a magzat védelmének szolgálatában. A társaság Sepsiszentgyörgyön alakult 1990-ben és székházuk mellett minden olyan helyen jelen fejtik ki tevékenységüket, ahol igénylik: kórházban, iskolákban, kisközösségekben. Feladatuknak tekintik védelmezni a meg nem születetteket, az áldott állapotban lévőket, előadások és felvilágosító munka révén. Külföldi segélyekből ők építették az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthont 2004-ben, melyet 2005- től a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet négy nővér segítségével.
A társaság vezetője Kovács Zita elmondta, hogy időnként adományokat is továbbítanak a szükségben levőknek, de korábban ingyenes terhességi teszteket is végeztek, és tanácsadással is foglalkoztak. Beszámolója szerint olyan szép eseteik is vannak, mint egy leanyanyáé, akinek megmentett magzata már harmadéves egyetemista.
Az doktornő úgy véli, hogy mára már nincs igény az előadásaikra és felvilágosító munkájukra, miközben a helyzet tarthatatlan. Az abortusz utáni szindróma bűntudatot okoz és akár húsz évnek is el kell telnie, hogy szembesüljenek magukkal és tettükkel a páciensek. Abból a pillanatnyi helyzetből könnyűnek tűnhet a terhességmegszakítás, mint megoldás, de a következmények hosszútávúak – szögezte le Kovács Zita.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro,

Egyetemi oklevéllel a kezükben munkanélküli-segélyből tengődnek
Havi kétszázötven lejes munkanélküli-segélyből, szüleik anyagi támogatására szorulva él azoknak a fiatal lányoknak egy része, akik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen elvégezték a bábaképzőt. Kevesen mondhatják magukat olyan szerencsésnek, hogy sikerült a szakmájukban elhelyezkedni, a többség hiába kopogtat állami és magánkórházakban, lehetőségeik korlátozottak, ugyanis a szerzett oklevéllel más szakosztályokon meghirdetett asszisztensi állásokra nem pályázhatnak. Lapunknak három, nevük elhallgatását kérő lány mesélt arról, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az egyetem elvégzését követően.
Az egyik, hivatásáért rajongó fiatal lány 2013-ban végezte el Marosvásárhelyen a bábaképzőt. Ő a szerencsésebbek közé tartozik, hiszen több mint fél évig tartó önkénteskedés után, április 1- től hivatalos alkalmazottként bábaként dolgozhat a csíkszeredai kórházban. – Három hónapig önkénteskedtem a sepsiszentgyörgyi kórházban, ahol azt mondták, ha önkéntes munkát vállalok, utólag lehetőségem lesz ott elhelyezkedni, ám mégsem maradhattam végleg. Közben munkanélküli- segélyből éltem, majd megtudtam, hogy Csíkszeredában, a kórházban van egy hely. Ott ismét önkéntesként kezdtem, és ez végre meghozta a várt eredményt, április 1-től hivatalosan ott fogok dolgozni bábaként. Sepsiszentgyörgyön születtem, ezért szerettem volna Szentgyörgyön maradni, de mivel nem sikerült elhelyezkednem, kénytelen voltam Csíkszeredába költözni, albérletbe, amit a szüleim fizettek, hiszen a munkanélküli-segélyből nem lehet megélni. A gond az, hogy mi ezzel a diplomával kizárólag a nőgyógyászati, szülészeti osztályokon próbálkozhatunk, és nagyon ritka esetben az újszülöttosztályon. A székelyföldiek közül sokan hazamentek a tanulmányaik befejezése után, és ők még nagy szerencsével találtak állást, de a vásárhelyieknek nagyon nehéz, az itteni szülészeteken nem szabadulnak fel helyek. Tavaly a magyar tagozaton tizenketten végeztünk, két évfolyamtársam az udvarhelyi kórházban próbálkozott, versenyvizsgáztak és fel is vették őket, egyik bábaként, a másik pedig a nőgyógyászaton asszisztensként helyezkedett el. Egy lány Magyarországra távozott, a többiek még keresik az állást – számolt be az elhelyezkedés terén tapasztalt nehézségekről a fiatal lány.
Asszisztensnek nem
– Sajnos, nem dolgozom sehol, a havi 250 lejes munkanélküli- segélyből kell megélnem. Már kezdem elveszíteni a reményt, hogy itthon, Vásárhelyen valaha is el tudok majd helyezkedni – ismerte el elkeseredve egy másik, bábai végzettségű lány. – Jelenleg önkéntes vagyok a kórházban, mert gondoltam, hasznomra válik, így legalább tanulok valamit. Abban teljesen biztos vagyok, hogy egyszer majd a szakmámban, bábaként szeretnék dolgozni. Nagyon szomorú, hogy nemcsak én, hanem sok társam van ugyanebben a helyzetben, akik előttünk végeztek, azok közül is sokan egyelőre csak álmodnak arról, hogy bábaként dolgozhatnak, és utánunk még van két évfolyam, amely szintén ebben a helyzetben van. Amikor elkezdtük az egyetemet, első évben nem voltunk tisztában azzal, hogy nem lehetünk majd általános asszisztensek is, naivan arra számítottunk, hogy igen, de persze utólag rájöttünk, hogy ez a mi butaságunk volt. Nem pályázhatunk a más szakosztályon meghirdetett asszisztensi állásokra, pedig megvan a felkészültségünk. Az egyetemen van asszisztensképző is, ami ugyancsak négyéves, akár a bábaképző, az első két évben ugyanazokat a dolgokat tanultuk, mint ők. Harmad- és negyedévben nekünk több szülészet, nőgyógyászat volt a tananyagban. Januárban meghirdettek egy asszisztensi állást a nőgyógyászaton, de még oda sem adhattuk be az iratcsomót. Minket gyakorlatilag csak a szülőszobára vesznek fel mint bábát, szülésznőt, viszont ilyen helyek itt, Vásárhelyen nemigen szabadulnak fel. Ápolói állásokra is hiába jelentkezünk, ott arra hivatkoznak, hogy túlképzettek vagyunk – vázolta fel a kilátástalan helyzetet a tavaly végzett lány, aki úgy tudja, évfolyamtársainak nagy része vendéglőkben, valamint bébiszitterként próbál megélni.
A végső megoldás: Anglia
– Naphosszat vadászom az álláshirdetéseket, de most már inkább a külföldiek felé kacsintgatok – ismeri el egy szintén tavaly végzett lány. – Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer arra kényszerülök, hogy elköltözzem a szülővárosomból, itt hagyjam a szüleimet, de lassan nem látok más kiutat. A 250 lejes munkanélküli-segély az étkezésre sem elég, és nem várhatom el a szüleimtől, hogy hosszú ideig eltartsanak, hiszen ők is szerényen élnek. Számtalan klinikán próbálkoztam Erdély-szerte, de mindenhol elutasításba ütköztem, úgy tűnik, más választásom nincs, vagy elmegyek itthon havi 7-800 lejért pincérkedni, vagy angliai, vagy németországi klinikán próbálok szerencsét bábaként. Ott lenne biztos állásom, és olyan fizetésem, amiről itthon álmodni sem mernék – számolt be a kecsegtető külföldi lehetőségekről a pályakezdő bába.
Jövőben végez az utolsó évfolyam, és megszűnik a bábaképzés
A bábaképzést évekkel ezelőtt európai uniós nyomásra vezette be Románia, évekig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is működött, de lassan mindenik romániai felsőoktatási intézményben megszűnik. Nem volt elég jelentkező, és súlyos gondok voltak a végzősök elhelyezkedésével is. A bábaképzőt végzett jelölt nem vizsgázhatott egészségügyi asszisztensi állásra, mert nem létezett a hivatalos állásjegyzékben, ezért nehezen indult be az alkalmazásuk.
Lapunk érdeklődésére a Megyei Sürgősségi Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője, dr. Szabó Béla professzor, tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, Marosvásárhelyen jövőben meg fog szűnni a bábaképzés, 2015-ben végez az utolsó évfolyam. Évekkel ezelőtt országszerte beindult a bábaképzés, viszont a román társadalom nem volt rá felkészülve, óriási gondok voltak a végzősök elhelyezkedésével.
– Konkrét példákat tudok, hogy az első évfolyam végzősei közül voltak, akiket Udvarhelyen, Brailán egyből felvettek, itt, Vásárhelyen viszont azt mondták, ilyen, hogy bába, nem létezik, nem szerepelt a hivatalos foglalkozások nómenklatúrájában. Ha nincs a nómenklatúrában, az azt jelenti, hogy a szakma nem létezik, tehát papíron, hivatalosan nem lehet alkalmazni. Két évünkbe telt, amíg a bábamesterséget felvették a Romániai Foglalkozási Lajstromba (COR), a vásárhelyi kórház általam vezetett klinikáján is két-három évi fáradozásomba került, amíg elértem, hogy a bábáknak külön vizsgát tartsunk, azaz amikor a szülészeten felszabadul egy állás, úgy hirdetem meg, hogy bábaállás, és arra csak ezzel a diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. A másik gondjuk a végzetteknek, hogy ha azt írja a diplomáján, hogy bába, asszisztensnőnek nem alkalmazzák – fejtette ki a professzor. Kérdésünkre, hogy az évek során Marosvásárhelyen hány hivatásos bába végzett, és nyomon követték-e, hogy milyen arányban sikerült a szakmájukban elhelyezkedniük, a professzor elmondta, a magyar tagozaton egy évfolyamon általában 7-10 helyet töltöttek be, de előfordult, hogy fizetéses helyekre is jelentkeztek, és 15 tagú évfolyam is végzett. Az elhelyezkedési arányra vonatkozóan a professzor nem tudott pontos adatokkal szolgálni, mint mondta, egyetemi szinten létezik a végzősök pályájának ilyen jellegű nyomon követése, viszont tudomása szerint ez elsősorban az orvosokra vonatkozik.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely),

Háromszéki öngyilkosságok anatómiája
„Vannak jellegzetes székelyföldi okai a régebbi öngyilkosságoknak, illetve kísérleteknek, hiszen ami az utóbbi száz évben történt ezzel a néppel, magyarázatot ad erre. Azonban ma már hajlékonyabb a székelység, és jelen esetben a legfontosabb rizikófaktorok – a lelki megbetegedéseseken kívül – a megkülönböztetésekből fakadnak, melyek ezt a népcsoportot érik, illetve az alkoholizmus mélyen a kultúrában gyökerező léte” – magyarázta Ercse Ferenc pszichiáter.
A szakorvos szerint az öngyilkosság egy humán jelenség, mely közvetlen halálvággyal és az azt követő cselekvéssel jár. Bár az állatvilágban is megfigyelték, nem bizonyítható jelenségként. Társadalmi megítélése koronként változott, de másfél évszázaddal ezelőtt már betegségként könyvelték el. Ercse Ferenc fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a mai – szakmai körökben érvényes – megítélés szerint öngyilkosság nem egy betegség, hanem cselekmény, mely betegségek szövődménye.
„Kategorikusan elmondható, hogy egy komplex biópszichoszociális helyzet következménye, melynek kiváltó összetevői közt a szociális (főként a családon belül tanult) viselkedésminták ugyanúgy szerepet játszhatnak, mint a genetikai tényezők, a lelki betegségek vagy éppen egy krízishelyzet, személyes tragédia. Valójában az öngyilkosság fontos kiváltó tényezője a szociális helyzet is, a társadalom kórossága, mely bizonytalanságot szül. Értem ezalatt azt, hogy egyik napról a másikra már nem lehet úgy tervezni és kivitelezni az életet, mint régebb” – magyarázta a pszichiáter, a tévhitek eloszlatásáért kihangsúlyozva, hogy a depresszió nem feltétlenül vezet az öngyilkossághoz, bár leggyakoribb esetben depressziósok az elkövetők.
A veszélyeztetettek
A pszichiáter szerint az, aki önkezével akar véget vetni életének, általában szerfüggő (alkohol vagy drogok), illetve krónikus leépüléssel járó megbetegedésben szenved. Azok esetében is a problémáik megoldási módszerének számít, akik már egyszer megpróbálták, de nem sikerült. A lobbanékony, agresszív temperamentumú személyek, főként, ha a családban, a környezetükben volt rá példa, szintén megkísérelhetik befejezni életüket, ha stresszhelyzetben vannak. Ugyanakkor azok is elgondolkozhatnak, megkísérelhetik, akik egyedülállók és fokozottan elszigetelődnek a környezetüktől, a társadalomtól. Ez a típusú izoláció főként az idősekre jellemző. Fontos azt is tudni, hogy mivel figyelemfelkeltő tettről van szó, minden öngyilkosságnak van címzettje, ez lehet egy társadalmi helyzet, egy család, vagy akár egy bizonyos személy is.
A tipikus öngyilkos profilja
A szakma meghatározása alapján az öngyilkos profilja demográfiai szempontból a következő: középkorú, falusi környezetből származik, rossz az anyagi helyzete és férfi. Feltehetően tettének elkövetéséhez hozzájárul az alkoholizmus is. Az öngyilkossági kísérlet pedig a fiatalok és a nők körében gyakoribb jelenség. Általában tavasszal és ősszel, illetve évfordulókkor követik el.
Öngyilkossági kísérletek és öngyilkosságok számokban
A Kovászna megyei Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban 2011-ben 72 kísérletet jegyeztek, és egyetlen személy vetett véget életének. 2012-ben összesen 71 ilyen esetben mentettek a megyei kórházban, öt befejezett esetet regisztráltak. Tavaly 78-an kíséreltek meg önkezükkel véget vetni életüknek, négy személy hunyt el.
2014 első negyedévében már 37 személy kísérelt meg öngyilkosságot, közülük ketten haltak meg – közölte portálunkkal Nagy Demeter István, az intézmény szóvivője Hozzátette: 13 éves kortól 88 éves korig terjed az intézményben ilyen okok miatt ellátottak köre, túlnyomó többségük ugyanakkor a 30 és 50 év közötti korosztályból kerül ki. A közel két és fél évre vonatkozó adatokból leszűrhető, hogy a kísérletek esetében 70 százalék körüli a női elkövetők száma, így a férfiaké 30 százalék.
Az életmentést követően minden egyes elkövetőt kötelező módon pszichiátriai vizsgálatnak vetnek alá. A súlyos eseteket a kórház szakosztályára utalják be, míg a kevésbé súlyos állapotban lévőket pszichiátriai kezelésre való javaslattal engedik haza. De egy ilyen, gyógyszeres kezelés legkevesebb hat hónapig tart – mondta Ercse Ferenc. A pszichiáter szerint a befejezett öngyilkosságok esetében az arány férfiak körében magasabb, mint a nőknél, fordított, mint a kísérletet elkövetőknél.
Ami az öngyilkosság módját illeti, a szakirodalom szerint is jellemző, hogy alapbetegségtől függetlenül is a férfiak gyakrabban választanak „biztosabb” módszert, nőknél gyakoribb az enyhébb, akár eleve csak a figyelemfelhívást célzó öngyilkossági kísérlet. A férfiak leginkább a vonatot, az önakasztást vagy emeletről ugrást választják – mondta Papp Adolf. A sepsiszentgyörgyi Szociális Tanácsadó és Családterápiás Központ vezetője nemrégiben portálunknak hangsúlyozta: sajnos sehol sem tanítják az élet élvezetét, azt, hogy mit jelent a lelkiség, és azt sem, hogy mi a közösség, illetve annak ereje.
Az egymásra figyeléssel megelőzhető az öngyilkosság
Ercse rámutatott, hogy ezt a cselekvést megelőzni kell, és ebben legtöbbször a személy környezete segíthet, hiszen minden ilyen szándéknak előjelei vannak. Minden öngyilkosságnak van segítségkérő szakasza, melyet a szakma „crying for help”-nek nevez. A beszűkült gondolkodás az egyik fő jellemzője, és ha eldöntötte az adott személy, hogy végrehajtja tettét, egy rettenetes nyugalom szállja meg, majd rendben hagyja a dolgait. Ennek egyik fontos lépése a búcsúlevél is.
A családterápiás központ vezetője, Papp Adolf hozzátette: a társadalom azt sugallja, hogy csupán annak a személynek van értéke, aki teljesít. Az emberek többnyire annyinak érzik magukat, mint amit a fizetésükből megvehetnek a roskadozó polcok termékeiből. Emellett a pénzügyi intézetek csábításának engedve minden esély megvan az eladósodásra is.
Az öngyilkosság a szakirodalom szerint világon a tizedik leggyakoribb halálozási ok.
Szabó Enikő. Székelyhon.ro

Aggasztó méreteket ölt a csecsemőelhagyás jelensége
Összesen huszonnégy csecsemőt hagytak magukra az elmúlt két évben a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. Az intézményben megfordult kiskorú anyák száma is viszonylag magas.
A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két évben viszonylag sok csecsemőt hagytak el – közölte András-Nagy Róbert, a kórház menedzsere. Mint mondta, 2012-ben, illetve 2013-ban is összesen tizenegy, továbbá idén május 26-ig két újszülöttet hagytak sorsukra az egészségügyi intézményben.
András-Nagy hozzátette: a kórházban „felejtett” kicsik a törvény értelmében nevelőszülőkhöz kerülnek, két éves korig ugyanis nem juthatnak állami gondozásba. A folyamatot a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság bonyolítja le. Ez hosszadalmas procedúra, és a lezárásáig a csecsemők a megyei sürgősségi kórházban maradnak. Ellátásukról, öltöztetésükről az intézménynek kell gondoskodnia.
A megyei kórházban az elmúlt években magas volt a lányanyák száma is. Több mint nyolcvan kiskorú anyát láttak el évenként, idén május végéig pedig már harmichárom lányanyát jegyeztek. A menedzser elmondta, hogy legtöbb esetben a kiskorú anyák iránt a hozzátartozók semmilyen érdeklődést nem mutatnak, segítségről nem is beszélve.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

Halálos baleset Lemhény közelében
Két személygépjármű ütközött frontálisan a Lemhény és Bereck közötti útszakaszon, vasárnap délután. A balesetben egy személy életét vesztette.
A 11-es országúton Onesti felől Kézdivásárhely irányába haladó 61 éves brassói illetőségű férfi, eddig ismeretlen okok miatt, a menetirányával ellentétes sávra hajtott, és frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő személygépjárművel. Az utóbbiban két személy utazott, egyikük, egy ötven éves n, a helyszínen életét vesztette – közölte Nicoleta Marin rendőrségi szóvivő. Utastársát, a 31 éves vétlen női sofőrt, miután kiszabadította a mentegység a roncsok közül, kórházba szállították. Miután előzőleg a sepsiszentgyörgyi kórház sebészeti osztályára utalták be sérüléseinek ellátásáért, jelenleg az anesztézia és intenzív terápia osztályon van megfigyelés alatt, állapota stabil – tájékoztatott Nagy D. István a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sajtószóvivője. A másik gépjármű három utasát könnyű sérülésekkel szállították a kórházba.
A rendőrség még vizsgálja a baleset körülményeit – tájékoztatott Nicoleta Marin. 
Kovászna megyében 68 balesetet jegyeztek ebben az évben, melyből 15 halálos kimenetelű volt. A közúti balesetek során 71-en súlyosan, 24-en könnyebben sérültek meg.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro

Dr. Bíró András (Orvosainkra emlékezünk)
1928–2004 Erdővidék sok neves embert adott a tudományos és művészeti életnek, akik különböző nagy kulturális centrumokban fejtették ki tevékenységüket, de olyant, mint dr. Bíró András, nemigen találunk köztük. A kis mezővárosban, Baróton vált neves orvossá, miközben az orvostudományok doktora címet is megszerezte a környékbeli emberek elismerése mellett.
Nem erdővidéki származású, még csak székelyföldi sem. Ősei a Partiumban éltek. Apai nagyapja a Szatmárnémetihez közeli Ákos községben földművelésből tartotta fenn hat fiút és egy lányt számláló népes családját. S ahogy lenni szokott, a sok fiú közül egyesek nem a földművelést választották, hogy a családi vagyon ne aprózódjék el. Így lett András apjából iparos, aki több helyen dolgozott, többek között a kolozsvári Dermata gyárban is, majd feleségével, Kapusi Teréziával véglegesen Zilahon telepedett le.
Ez a választás a gyermek András szempontjából szerencsés volt, hiszen a nagy múltú zilahi Wesselényi Református Kollégiumban tanulhatott az elemi iskolától kezdve. Az ízes zilahi nyelv és a gondos egyházi légkör határozta meg az Ady Endre iskolájában eltöltött éveket, ahol kiváló tanítók, tanárok formálták a zsenge gyermekek és ifjak lelkivilágát, tudását. A bécsi döntés után a meglévők mellé még Magyarországról is érkezett néhány tanár feltölteni a hiányzó helyeket. Az iskolai élet rendjébe beletartozott, hogy áhítattal kezdték és végezték heti munkájukat, ami nagymértékben hozzájárult az életrend és munkafegyelem, az embertársakkal szembeni tiszteletadás, a közösségi szellem kialakításához.
* * * 1928. augusztus 11-én született nagyapja falujában, Ákoson. Már középiskolás korában elhatározta, hogy az orvosi pályát választja életcélul, sőt, azon belül is a sebészet vonzotta. Így érettségi után a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetbe felvételizett eredményesen, itt végezte tanulmányait magyar nyelven 1953-ban. A vakációk alatt szabad idejét a zilahi megyei kórházban töltötte tapasztalatszerzés céljából. Harmadéves korától igyekezett jelen lenni az úgynevezett extern orvosi munkában. Sokat tanult a nagy hírű Mátyás Mátyás professzortól. A korszak rendje szerint minden végzős orvosnak három, jobb esetben két évig körzeti orvosként kellett dolgoznia. A köpeci szénbányához került üzemorvosnak. Kihasználva „a párt és a kormány” bányászokat pártoló intézkedéseit, jól működő üzemi rendelőt szerelt fel tízágyas fektetővel, röntgennel, laboratóriummal. A bányában föld alatti elsősegély-nyújtási pontot létesített, ahol jól felkészített egészségügyi személyzet tartott állandó szolgálatot három váltásban. Miután letelt a kötelező körorvosi szolgálat, jelentkezett a baróti kórház sebészetén meghirdetett állásra, amit el is nyert, és 1956. június 1-jétől alorvosként dolgozott Lőrincz Béla sebész szakorvos mellett. 1959 őszén szakvizsgázott, és szakképzett sebészorvosként végezte tovább munkáját Baróton. 1972-ben Bukarestben a főorvosi vizsgát is sikeresen letette. Közben több alkalommal továbbképző tanfolyamokon vett részt, ahol állandóan bővítette ismereteit.
1973. július 1-jéig a baróti kórházban dolgozott egyfolytában, ekkor szolgálati érdekből áthelyezték a sepsiszentgyörgyi megyei kórházhoz dr. Darkó Zsigmond egykori egyetemi tanársegéd, osztályvezető főorvos mellé. A sokoldalúan felkészült, ambiciózus fiatal sebész is hozott valami újat: bevezette az égett sebek szakszerű és összetett eljárású kezelését. Elvállalva az Orvostudományi Társaság elnöki tisztségét is, részt vett a kórház tudományos munkájában, megpezsdítve azt. A megyei kórház sokkal nagyobb lehetőséget nyújtott számára, hiszen messzemenően nagyobb jogköre volt bizonyos műtétek elvégzésére, mint a baróti kisvárosi kórházban. Ennek ellenére nem adta fel baróti otthonát, ingázó orvosként dolgozott. 1982-ben sikeresen megvédte doktori disszertációját Marosvásárhelyen a dr. Maros Tibor érdemes professzor vezette tudományos bizottság előtt, megszerezve az orvostudományok doktora címet is. 1985. október 1-jével az egészségügyi minisztérium a sepsiszentgyörgyi megyei kórház sebészeti osztályának vezető főorvosává nevezte ki, egyben Kovászna megye gondjaiért is felelt. Ezt a tisztséget 1990. február 28-áig töltötte be. Ekkor saját kérésére hazahelyezték a baróti kórházhoz osztályvezető főorvosnak abban a reményben, hogy ott szakember hiányában a nyugdíjaztatása után is tud majd dolgozni. És úgy is történt, a nyugdíjkorhatár elérése után – miniszteri jóváhagyással – tovább dolgozhatott.
1995-ben egy minisztertanácsi törvénymódosítással mindazok, akik rendelkeztek az orvostudomány doktora címmel, 70 éves korukig dolgozhattak, így ő is. Hetvenedik születésnapján mint a Kovászna Megyei Orvos Kollégium doyenjét köszönthettük. 2000 áprilisában betegség miatt kénytelen volt abbahagyni tevékenységét és nyugdíjba vonulni. 2003. június 14-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem – 32 volt évfolyamtársával együtt – mint ötven éve végzettet aranydiplomával tüntette ki. Gyógyíthatatlan, de türelemmel viselt betegség után tíz esztendeje, 2004. január 4-én hunyt el.
*** Szilágysági ember lévén is ragaszkodott Erdővidékhez, Baróthoz, a székelyekhez. Megszerette őket. Felfogása szerint kis helyen is lehet nagy eredményeket elérni, aminek kulcsa az állandó tanulás. Szakmai pályafutása – beleértve az orvostudományok doktora cím megszerzését is – szép példája annak, hogy mennyire hamis az a sokat hangoztatott állítás, miszerint „anyanyelven való tanulással hátrányos helyzetbe kerül egy nemzeti kisebbségű tanuló”. Bíró doktor végig magyar nyelven végezte tanulmányait, és mégis sikerült feljutnia a csúcsra. Igaz, egész életében Barnard szívsebész mondását tartotta irányadónak: „Minden tőled függ. Ha azt hiszed, hogy veszteni fogsz, már vesztettél is. Előbb vagy utóbb az nyer, aki hisz abban, hogy nyerni fog.” Szabó Rozália egészségügyi asszisztenssel kötött házasságából két gyermeke született: András és Péter. Márk, Ágnes és Réka unokái viszik tovább nevét.
A baróti református temetőben nyugszik.
DR. NAGY LAJOS
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egy csipetnyi Petrovits István életművéből
Szobrok, kisplasztikák, női alakokat ábrázoló akvarellek, domborművek egy alkotói életművet sűrítő kamarakiállításon – tömören így foglalható össze Petrovits István tegnap megnyílt sepsiszentgyörgyi tárlata. A szobrászművész több korszakából származnak a Köntés Pincegalériában kiállított munkák, a monumentális szabadtéri szobrok a róluk készült fényképeken vannak jelen.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész ismertette a májusban hetvenedik születésnapját töltő Petrovits István életútját, kiemelve, hogy a kőben, fában, bronzban alkotó szobrászt a kísérletezés jellemzi, de elkötelezettsége a magyar kultúrtörténet nagy alakjai iránt állandó, erről tanúskodik a róluk készített domborműsorozat és a szabadtéri szobrok sokasága itthon és a nagyvilágban.   Lapunknak Petrovits István azt mondta, a jelenlegi kiállítással arra törekedett, hogy egy csipetnyit bemutasson mindabból, ami leginkább jellemző munkásságára, tükrözze mindazt, amivel az elmúlt ötven esztendőben foglalkozott. Kérésünkre, hogy nevezzen meg két alkotást, ami szerinte a leginkább üzenethordozó, a meg nem született gyermekek emlékművét említette, amely a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház udvarán áll, valamint a Kós Károlyról készített domborművet, mert számára Kós Károly kiindulópont mindabban, ami erdélyi. Vajdahunyadon is megismerkedhet a közönség Petrovits István munkáival, április 8-án a barcasági származású, Vajdahunyadon élő Fazakas Tibor grafikussal nyílt közös tárlata.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aggódnak az orvosok, idegesek a betegek – Holnaptól kötelező az egészségügyi kártya
A család- és szakorvosi rendelők, a kórházak felkészültek az egészségügyi kártyák használatára, így nincs akadálya, hogy holnaptól a biztosított személyek ellátása kizárólag a digitális dokumentum alapján történjen – állítja Ghiţă Drăgoiu, a Kovászna Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnöke. Ezzel ellentétben a családorvosok azt mondják: a rendszer nem áll készen az elektronikus kártyák használatára, mert a kártyaolvasó program akadozik, több az adminisztráció, mint a gyógyítás, a betegeknek a korábbinál is többet kell várniuk, mindenki ideges.
Május elsejétől az egészségbiztosító pénztár csak azokat az egészségügyi szolgáltatásokat számolja el, amelyeket a szolgáltató az elektronikus kártya segítségével érvényesít, emiatt kötelező annak használata. Az országos egészségbiztosító pénztár az elmúlt több mint fél esztendőben minden tizennyolc év fölötti biztosított személynek kiállította a kártyát, akik eddig nem kapták kézhez, a megyei biztosítópénztárnál igényelhetik. Kovászna megyében közel nyolcezer igazolvány várja még, hogy tulajdonosa átvegye, kézzel írott felhatalmazás alapján a hozzátartozóknak is kiadják, a pénztár május elsején is nyitva tart.
Bár péntektől kötelező a kártya használata, dr. Kerekes Jenő, a Kovászna Megyei Orvoskamara elnöke szerint lehetetlen számon kérni az orvosoktól a szolgáltatások digitális nyilvántartását, mert a kártyaolvasó program egyelőre alig működik. Ahol nincs állandó internetkapcsolat, illetve lassú az internetelérés, ott egyébként is nehézkes a biztosítási kártya leolvasása. A maksai családorvos lapunknak elmondta, az orvoskamara beadvánnyal fordult az egészségügyi minisztériumhoz és az országos egészségbiztosító pénztárhoz, hogy halasszák el a kötelező bevezetés időpontját, de a határidő nem változott, a törvényt alkalmazni kell.
Dr. Şeres Lucia, a háromszéki családorvosok egyesületének elnöke is megerősítette, a kártyaolvasó program nehezen működik, azt pedig elképzelni sem tudja, hogy az ágyhoz kötött beteg esetében miként töltik fel az adatokat a digitális nyilvántartóba, mert szerinte ehhez a beteg lakására kell cipelniük a laptopot, a kártyaolvasót és a nyomtatót a recepteknek és a küldőpapíroknak. Utóbbi felvetés téves – állítja Dragoş Tatu, a megyei egészségbiztosító pénztár szerződésekért felelős igazgatója, aki lapunkat arról tájékoztatta: az elvégzett egészségügyi szolgáltatás feltöltésére hetvenkét óra áll az orvosok rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy a háznál végzett vizsgálat esetén a páciens kártyáját beolvassák, ehhez laptopra és kártyaolvasóra van szükségük, a küldőpapír esetében semmi nem változott, ha pedig gyógyszert kell felírniuk, használják a recepttömböt, tartalmát pedig feltöltik a kártya segítségével. Ha nincs internet a közelben, vagy nem működik a mobilinternet sem, a leolvasó memóriájában maradnak az adatok, és később kerülnek be a központi adatbázisba – közölte Tatu. A családorvosokat az is aggasztja, hogy a kórházakban és a szakorvosi rendelőkben egyelőre nem próbálták ki a kártyaolvasókat, tudomásuk szerint nincs is ilyen készülék mindenütt. Ezt az állítást Ghiţă Drăgoiu, a megyei egészségbiztosító pénztár elnöke cáfolja. Lapunknak elmondta, kedden ellenőrizték a kórházakban a kártyaolvasókat, és mindent rendben találtak.
Negyvenhat készüléket az osztályoknak, negyvenkilencet a szakrendelőknek vásároltak a kórházak, volt amit már kipróbáltak, a többit ma és holnap beüzemelik. A sürgősségi ellátás elektronikus kártya nélkül vehető igénybe ezután is, a tizennyolc éven aluliak is mentesülnek a kártyahasználat alól.
A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban tegnapig még nem tesztelték a kártyaolvasókat, ma tartanak tájékoztatót használatukról, és péntektől működésbe helyezik a készülékeket – tudtuk meg dr. Antal Álmos orvos igazgatótól, aki szerint az elektronikus kártya használata bonyolítja a betegek amúgy is nehéz helyzetét, ettől a rendszertől nem lesz jobb a betegellátás, csak növekszik az adminisztráció, az orvosoknak kevesebb idejük jut a beteggel foglalkozni. Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egészségügyi kártya – Titkosszolgálatok fogságában
Az egészségügyi kártyarendszer a Különleges Távközlési Szolgálat és a Román Hírszerző Szolgálat felügyelete alatt működik – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök szombaton. Dr. Antal Álmos, a Fogolyán Kristóf Megyei Kórház orvos igazgatója ezt igen veszélyesnek és Európában példa nélkülinek tartja, úgy értékeli: a biztosítottak pénzén egy igen drága nyomkövető rendszert építettek ki, amely egyáltalán nem az egészségügy érdekeit szolgálja.
Az egészségügyi rendszert sehol a világon nem követik vagy biztosítják a titkosszolgálatok, nálunk az adatokat raktározó szervert a Különleges Távközlési Szolgálat bukaresti központjában helyezték el, és az egészet a titkosszolgálat működteti. Ez nemcsak Ponta nyilatkozatából derült ki, az egészségügyi biztosító igazgatója, Vasile Ciurchea is kijelentette már januárban – idézte fel Antal Álmos. Azt állítják ugyan, hogy csupán védelmet biztosítanak, nem nézhetik meg az adatokat, ám ez nehezen hihető, főként hogy csak a titkosszolgálatok alkalmazottjainak adatait zárolták, az egyszerű civileknek minden lépése nyomon követhető. Az orvosokat köti a titoktartás, csak bírósági végzéssel kötelezhetőek egy kórlap kiadására, ám a titkosszolgálatok immár minden mozdulatunkat követhetik, és akár vissza is élhetnek az információval – véli Antal Álmos. Hihetetlennek tartja, hogy az ezt szabályozó törvényt megszavazta a parlament, és nem figyelt fel senki rá, pedig sokat elárult az is, hogy az egészségügyi kártyarendszer kiépítésénél nem a biztosító adatait vették alapul, nem a személy biztosítotti minőségéből indultak ki, hanem a belügyminisztérium adatbázisát használták. Antal Álmos meglátása szerint sokkal okosabb lett volna, ha ehelyett az alapellátást szervezték volna újra, a titkosszolgálatoknak kifizetett pénzekből inkább védőnőket alkalmaznak a családorvosok mellé. Ugyanakkor azt is kétségesnek tartja, hogy a miniszterelnök által emlegetett, így megtakarított 300 millió euró valóban a rendszerben maradna, hasonló ígéret már sokszor elhangzott, de nyomát nem látták a pénznek. Szerinte a jelentős pénzelfolyás egyébként sem a betegek, orvosok, gyógyszertárak szintjén keletkezett, hanem a gyógyszergyártók, a különböző beszállítók, a nagy beruházások vonalán, azt pedig kártya nélkül is meg lehetett volna állítani.
A megyei kórház orvos igazgatója azt is szóvá tette, hogy bő egy hete, miniszteri utasításra törvénytelenségre kötelezték a kórházakat, járóbeteg-rendelőket, családorvosokat. Május elsején életbe lépett az a jogszabály, amely előírja, hogy csak egészségügyi kártyával rendelkező pácienseket láthatnak el, azonban a rendszer hibái miatt múlt hétfőn arra szólított fel minden érintetettet a tárcavezető, hogy kártyák hiányában is kezeljék a hozzájuk fordulókat, és az említett jogszabályt talán csak a most szerdai kormányülésen módosítják.
„Ha most ellenőrizné a számvevőszék a kórházat, teljesen törvényen kívül találnának. Miközben van példa arra, hogy egy elírt időpontért, egy rossz helyre tett vesszőért is megkötnek egy polgármestert, ezt lehet?” – tette fel a kérdést.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)