A Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz fordul a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, és kéri, vizsgálják ki, hogy a Distrigaz által bevezetett új számlázási módszer törvényes-e. Gazda Zoltán elnök megfogalmazása szerint a kormány túlkapásáról van szó, amelyet az RMDSZ is megszavazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy azok a fogyasztók, akik a távfűtési rendszerhez tartoznak, illetve lépcsőházi kazánt szereltettek, de van saját gázórájuk, kétszeres bérleti díjat kényszerülnek fizetni. Az MPSZ széles körű polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot nemzetiségétől és politikai hovatartozásától függetlenül, és felkér mindenkit, hogy húzza át a szerződés szövegét, írja alá, hogy nem ért egyet vele egyet, s így küldje vissza. /(-kas): Polgári engedetlenségre ­szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

Frunda György RMDSZ-szenátor arra biztatja a lakosságot, hogy ne írja alá a Distrigazzal az új szerződéseket, amelyek bérleti díjat tartalmaznak. A politikus Mihai Antonie NLP-szenátorral, a Distrigaz Nord volt vezérigazgatójával tartott sajtótájékoztatót. A honatyák Radu Berceanu DP-szenátorral együtt kezdeményezték a 2004/351-es gázszolgáltatási törvény módosítását, és törölnék a bérleti díj bevezetését, mert ennek szerintük semmilyen gazdasági indoka nincsen. Az új szerződésben megszabott díjszabási kritériumok jogellenesek, mert bérleti díjat vezetnek be a gázszolgáltató bizonyos költségeinek, például a gázvezetékek cseréjének és más munkálatoknak a fedezésére. A polgári törvénykönyv értelmében egy adott tulajdon karbantartása a tulajdonos kötelessége, és nem ruházhatja ennek költségeinek kifizetését a fogyasztókra, áll a három szenátor indoklásában. /Frunda: Nem szabad aláírni a szerződéseket a Distrigazzal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Ugyanerről: Polgári engedetlenségre ­szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Székelyudvarhelyen több, mint egy hónapja négyezer család maradt melegvíz nélkül. A Distrigaz helyi közüzemek tartozása miatt szüntette meg a földgázellátást. A múlt héten a helyi Urbana Rt. közleményben értesítette a lakástulajdonosi társulásokat, ha sikerül összegyűjteni az adósság egy részét, 150 ezer új lejt, akkor talán ezen a héten ismét lesz melegvíz. /Tóth Adél: Az ismerősöknél fürdenek a székelyudvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Nem tudni pontosan, mennyit hoztak a román államnak a privatizációk
Mennyi pénz folyt be a román államkasszába negyed évszázad alatt az állami vállalatok privatizációjából? Erre keresi a választ Andreea Paul liberális párti képviselő, aki szerint tarthatatlan a kérdésssel kapcsolatos információhiány.
A politikus a privatizációval foglalkozó öt intézménytől – a pénzügyminisztériumtól, a gazdasági tárcától, az ipari privatizációs hivataltól, az Állami Értékpapírokat Ügykezelő Hatóságtól és a számvevőszéktől kért adatokat még augusztus 23-án. Kérdésére mindössze három érintett intézmény válaszolt. A számvevőszék most vizsgálódni kezdett.
A pénzügyminisztérium közlése szerint az államkincstárnál megnyitott számlára 2000 és 2016 júliusa között összesen 21,6 milliárd lej folyt be az állam tulajdonában lévő részvények eladásából. A rendszerváltást követőn jó néhány évről a pénzügyi tárca közlése szerint nem állnak a minisztérium rendelkezésére konkrét adatok, ezekről csaki2000 után készültek nyilvántartások. A minisztérium arra hivatkozik, hogy csak ebben az időszakban nyitottak külön számlát az államkincstárnál a privatizációból befolyó összegek számára.
A pénzügyminisztérium rendelkezésére álló adatok szerint a privatizációban érdekelt közintézmények részéről az államkincstári számlára 2006-ban folyt be a legtöbb pénz az állami vállalatok eladásából. Ekkor 990 millió lej, 2, 250 milliárd euró és 4 millió dollár gyűlt össze részvényeladásokból.
De jelentős összegek kerültek az államkincstári folyószámlára 2004-ben és 2013-ban is. Ekkor 1 milliárd 302 millió lejt, 560 millió eurót és 19 millió dollárt, illetvecsaknem 1,4 milliárd lejt és 186 millió dollárt értek a román állam által eladott részvények.
Ezek az évek tehát sikeresnek mondhatók a privatizációs szempontjából. A lista túlsó végén a 2014. és 2015. év áll, ekkor mindössze 2 , illetve 1 millió euró folyt be államkasszába. Feltehetően a negatív trend folytatódik az idei évben is, hiszen a pénzügyi tárca legfrissebb adatai szerint július végéig nagyon keveset hozott a privatizáció.
A pénzügyminisztérium összesítése szerint egyébként 2000 és 2015 között összesen csaknem 6 milliárd lejt, 3,159 milliárd eurót és 380 millió dollárt hozott a privatizáció az országnak.
A csúcs: a Petrom eladása
A gazdasági minisztérium a privatizációs folyamat egyik legnagyobb sikerének a Petrom kőolajipari vállalat eladását tartja  A tárca alárendeltségében álló Privatizációs és Állami Részesedéseket Ügykezelő Igazgatóság által monitorizált szerződéseks zerint a privatizáció 2003 óta több mint 1 milliárd eurót hozott a román államnak. Ennek az összegnek nem kis része éppen a Petrom osztrák OMV vállalatnak történt eladásából származik, a tranczakció megközelíti a 708 millió eurót.
A gazdasági tárca szerint jó év volt a 2004-es esztendő is, amikor 250 millió eurót hozott a Distrigaz Sud és a Distrigaz Nord privatizációja. A három vállalat eladásából befolyt pénz tehát a gazdasági tárca privatizációs tevékenységéből kapott összegek közel 90 százalékát jelenti.
Az Állami Értékpapírokat Ügykezelő Hatóság kimutatásai szerint a testület 2006-ben közel 8 milliárd lejes bevételt ért el a privatizációból. Ez az összeg több mint fele az utóbbi 25 évben – 2016-ig – elért bevételeknek, amelyek ebben az időszakban közel 14,42 milliárd lejre rúgtak.
Az Állami Értékpapírokat Ügykezelő Hatóság adatai szerint 1992 és 2016 között összesen 11 198 privatizációs szerződést kötöttek meg, ezek mintegy 75 százalékát az 1996 és 2000 közötti időszakban. A szerződéskötések számát illetően a csúcsévet 1999 jelentette, ekkor 2046 adásvételi szerződést sikerült tető alá hozni, de ilyen szempontból eredményes volt 1998, 1996, 1997 és 2000 is, ezekben az években bőven ezer szerződés fölött sikerült megkötni: 1998-ban 1694-et, 1996-ban 1641-et, 1997-ben 1493-at, 2000-ben pedig 1491-et. A leggyengébb év 1992 illetve 2016-volt, ekkor csupán 1 illetve 2 szerződést véglegesítettek.
Az eladásokból származó összegek tekintetében 1992 óta mindössze két olyan év volt, amikor túllépték az egymilliárd lejt: 2004-ben 1,2 milliárd lej folyt be a privatizációból, a csúcsot pedig magasan a 2006-os év jelentette, ekkor ugyanis 7,95 milliárd lejt hozott a privatizációs folyamat. De ilyen szempontból jó év volt az 1999-es év is, amikor is több mint 895 millió lejes, illetve az 1998-es,az 1997-as és a 2000-es is, ekkor majdnem 773 millió, több mint 548 millió és csaknem 547 millió lej származott privatizációból.
1992 volt a leggyengébb év, amikor  49 ezer lej származott a privatizációból, de az idei esztendő sem bizonyul jónak, hiszen július 30-ig csupán 596 ezer lej folyt be állami részvények eladásából.
B. T. maszol.ro