Magyarellenes kirohanások a román médiában
A diszkriminációellenes tanácshoz és a CNA-hoz fordul az RMDSZ
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CCD) és az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) fordul az RMDSZ Traian Băsescu nyilatkozata, illetve a médiában megjelent magyarellenes kirohanások miatt. „Az elmúlt 24 órában nacionalista és közösségünket diszkrimináló kijelentések hangzottak el számos román médiában, illetve a volt államelnök is nyilvánosan támadta a magyarok ünnepét, március 15-ét. Ezért panaszt nyújtottunk be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz Traian Băsescu kijelentései, az Országos Audiovizuális Tanácshoz pedig a Realitatea TV, Naşul TV, B1TV és Digi24 csatornákon elhangzottak miatt” – mutat rá sajtóközleményében Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség elvárásainak törvényi szintre emelése semmivel sem csorbítja a románok jogait, mi több, az RMDSZ nem emberfeletti tettek valóra váltását kérte a kormánykoalíciótól. „A manipuláció és a nacionalista propaganda magasiskoláját követhettük szemmel, amely a magyar közösséget mélyen sérti, ezért jogorvoslatot kérünk. Megengedhetetlen, hogy egy volt államelnök arra kéri a Romániában élő magyarokat, hogy március 15-ét külföldön ünnepeljék, amikor itthon, szülőföldjükön joguk van hozzá. A volt államelnök valószínűleg tudathasadásos, hiszen elnöki mandátuma alatt számos támogató üzenetet fogalmazott meg a magyarok felé ezen az ünnepen, illetve a tatár és a roma nemzeti közösségek ünnepnapját ő maga ellenjegyezte államfőként 2006-ban” – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint, majd hozzátette: „nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Traian Băsescu kétszer is kérte a magyarok bizalmát, szavazatait, most pedig ilyen minősíthetetlenül megbántotta közösségünket. Ebből okulnunk kell!” – nyomatékosította az ügyvezető elnök. „Néhány éve Traian Băsescu még azon a véleményen volt, hogy a romániai magyaroknak joguk van megünnepelni március 15-ét, és általánosan érvényesnek tartotta az 1848-as forradalom és szabadságharc ideáit. Ma ő bírálja azon kezdeményezésünket, hogy ezt a napot tegyük a romániai magyarok hivatalos ünnepnapjává, és gazembernek nevezi azokat, akik ezt a tervezetet a szenátus szakbizottságaiban támogatták” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A volt államelnök, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke kedden élesen bírálta a szociáldemokratákat, hogy alku tárgyává tették az 1848-as magyar szabadságharc évforduló- ját. „A gazemberek úgy tesznek, mintha elfelejtették volna, hogy 1848. március 15-én a pesti országgyűlés egyebek mellett Erdély Magyarországhoz csatolását is megszavazta. Iancu mócainak, más románoknak és szászoknak a felkelésére volt szükség ahhoz, hogy Erdély ne legyen Nagy-Magyarország része. Több tízezer erdélyi románt öltek meg a magyar grófok hadseregei, egész falvakat töröltek el a föld színéről, románok százezrei váltak földönfutóvá. A PSD-ALDE koalíció pedig azt akarja, hogy a bizalmatlansági indítványon kapott pár szavazatért cserébe ezt a napot ünnepként ismerjék el Románia területén” – írta saját Facebook-oldalán Băsescu. „Ti gazemberek a PSD-ben és az ALDE-ban, azt hiszitek, hogy életetekben még elmehettek Cebére? És Erdélybe?” – üzente a volt államfő a két párt elnökeinek. Traian Băsescu leszögezte: senki nem állítja meg a romá- niai magyarokat, hogy március 15-én ünnepeljenek – Budapesten.
(Agerpress) Népújság (Marosvásárhely)

Lecserélték Király Andrást
Leváltotta Király András oktatási államtitkárt Sorin Grindeanu távozó miniszterelnök, helyére Kovács Irén Erzsébet Szilágy megyei főtanfelügyelőt nevezte ki. A döntés hétfőn jelent meg a Hivatalos Közlönyben, Victor Ponta kormányfőtitkár ellenjegyezte. (Hotnews)
NYUGDÍJKEDVEZMÉNY SZENYNYEZÉS MIATT. Kihirdette Klaus Iohannis államfő az egységes nyugdíjrendszert szabályozó törvénymódosítást, így az általános nyugdíjkorhatárnál két évvel korábban vonulhatnak nyugdíjba azok a személyek, akik legalább 30 évet éltek az ásvány-kitermelés és -feldolgozás során visszamaradó anyagok által szennyezett településeken vagy azok 8 kilométeres körzetében. A képviselőházban május 23-án elfogadott jogszabály kimondja, hogy azok a személyek, akik legalább 30 évet éltek a réz, ólom, kén, kadmium, arzén, cink, mangán, fluor, klór, fémpor, kohókoksz, ammónia tartalmú ásványok kitermelése és feldolgozása miatt szennyezett településeken – Nagybányán, Kiskapuson, Zalatnán, Marosvásárhelyen, Slatinán, Turnu Măgurelén vagy Râmnicu Vâlceán –, illetve ezek 8 kilométeres körzetében, az átlagos nyugdíjkorhatár előtt két évvel kérhetik nyugdíjazásukat. (Maszol) ÁTSZAVAZOTT, KIRÚGTÁK. Kizárta az LDSZ központi politikai bürója Remus Borza képviselőt, mert a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt nem szavazta meg – jelentette be tegnap Călin Popescu-Tăriceanu pártelnök. Borza – aki arról a kijelentéséről híres, hogy rongyos ezer euróért nem érdemes képviselőnek lenni – úgy reagált, hogy nemsokára már csak Tăriceanu marad a pártban, hogy leoltsa a villanyt. Az LDSZ-ből az utóbbi hónapban ugyanis már több politikust kizártak, még Daniel Constantin alelnöknek és körének sem bocsátották meg a különvéleményt. (Digi24) DRAKULA VONZÓ. Az On the Go Tours tette fel egy világtérképre az 50 legnépszerűbb helyszínt, ahonnan a legtöbb Instagram-fotót osztották meg a világon. Az első helyen nem meglepő módon a párizsi Eiffel-torony áll, a második a londoni Big Ben, a harmadik a Grand Canyon, a negyedik a London Eye és az ötödik helyen a New York és az Empire State Building áll. A top 50-be egy erdélyi helyszín is bekerült, vélhetően ez sem meglepő módon a törcsvári kastély, amely a Drakula-legenda miatt a legnépszerűbb romániai turistacélpont, és a 42. helyen végzett. (Transindex) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Titkosszolgák a sajtóban? A MÚRE szerint nehéz a beépített ügynökök leleplezése
Vezető, a jelenlegi kormánnyal szemben kritikus, az államfőhöz viszont közel álló újságírókat vádolt meg Daniel Dragomir volt SRI-ezredes azzal, hogy a titkosszolgálatok emberei. A romániai magyar sajtóban nincs igazán napirenden a téma.
Közismert ellenzéki román újságírókat és publicistákat vádolt meg azzal Daniel Dragomir, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt ezredese, hogy együttműködtek a titkosszolgálattal, és a SRI stratégiáját ültették gyakorlatba tevékenységük során.
A volt hírszerző tiszt, aki az elmúlt hetekben több ízben is az eseményeket háttérből irányító szervezetként állította be a SRI-t, vasárnap este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva azt állította: a 2012-es év „forrongó” esztendő volt, akkor személyesen látta, hogy három újságíró – Dan Turturică, Dan Tapalagă és Sorina Matei – is járt a hírszerzés akkori helyettes vezetője, Florian Coldea tábornok irodájába.
A volt SRI-tiszt rámutatott: a rendszerhez közel álló újságírók feladata a közvélemény manipulálása volt. Dragomir olyan sajtóorgánumokat nevezett meg, amelyek kritikusak a jelenlegi, szociálliberális kormánnyal szemben, viszont minden esetben teljes mellszélességgel kiállnak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Johannis mellett. „A Hotnews portálnak, a România Liberă napilapnak és a Digi 24 hírtévének a fejlécében azt is föl kellene tüntetnie, hogy „a Coldea Kft. által védett célpont”. Ezeket az intézményeket nem csupán felhasználták a manipulációhoz, de védelmet is élveztek. Ezeket a médiafolyosókat le kell zárni, mivel bűzlenek az elmúlt évek mocskától. A föld tele van a mocsokkal és visszaélésekkel” – fogalmazott.
Dragomir egyben azt állította, hogy a rendszerrel szemben álló intézményeket – például a jelenlegi kormány házi csatornájának számító Antena 3-at – megpróbálták tönkretenni, bezárni. A volt SRI-s vezető megnevezett egy olyan újságírót is – Valentin Zaschievici-et, a Jurnalului Naţional volt főszerkesztő-helyettesét –, aki állítása szerint a SRI tisztje volt. Dragomir korábban azt állította, hogy a SRI irányította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) oly módon, hogy a vádiratokat valójában a SRI-nél írták meg. Ezt a SRI múlt héten cáfolta, azt az állítást azonban nem, hogy fedett ügynökei lennének a sajtóban. Mint fogalmaztak, hasonlóan az összes többi titkosszolgálathoz, nekik is vannak fedett embereik „minden, a nemzetbiztonság szempontjából fontos területen, a törvény szigorú tiszteletben tartásával”. MÚRE: nincs napirenden a téma A romániai magyar sajtóban nincs igazán napirenden az a téma, hogy dolgozhatnak-e bármely szolgálat fedett ügynökei a sajtóorgánumoknál. Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a Krónikának elmondta, korábban ugyan volt erre vonatkozó kezdeményezés, azonban azóta nem foglalkoztak a témával. „Amikor először lettem az igazgatótanács tagja, akkor volt egy kezdeményezés – ha jól emlékszem, kérésre –, és átvilágították az IT összes tagját. Engem is, aki ’89-ben 16 éves voltam, illetve emlékeim szerint az akkori főszerkesztőket is kortól függetlenül. Azóta nem tudok hasonlóról” – mondta a MÚRE elnöke.
Ambrus Attila, a MÚRE becsületbíróságának elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője a Krónika kérdésére elmondta: a szervezetnek nincs az esetleges fedett ügynökök kiszűrésére vonatkozó gyakorlata, sőt azt is hiányosságként említette, hogy még az 1989 előtt esetleg besúgóként tevékenykedő újságírók kiszűrésére szolgáló átvilágítás sem történt meg. Rámutatott: nincs olyan gyakorlat vagy előírás, mi a teendő abban az esetben, ha egy újságíróról kiderül, hogy aktív ügynök. „Ha valakiről ez bizonyíthatóan kiderül, a sajtónak egyetlen eszköze marad: a nyilvánosság” – szögezte le. Az 1989 előtti besúgók kapcsán megjegyezte: az átvilágítás még ma sem lenne kései, azt azonban nem újságíróknak kellene elvégezniük, hanem történészeknek, akiknek a módszereket kellene bemutatniuk, azt, hogy hogyan szerveztek be, félemlítettek meg embereket a szolgálatok.
„A református egyházban lezajlott korrekt átvilágítás lehetne a minta. Annak során kiderült, hogy a véltnél jóval kevesebben voltak besúgók, és ez meggyőződésem szerint az újságírókra is igaz” – mondta Ambrus. A jelenleg „kettős ügynökként” tevékenykedő újságírók leleplezése azonban jóval keményebb dió. Nem látom, hogyan lehetne bizonyítható módon felfedni, kik azok, akik kettős ügynökként tevékenykednek” – jelentette ki.
„Ha valaki erre vállalkozna, csak abban az esetben érdemes belevágni, ha biztos diagnózist lehet leírni a romániai magyar újságíró-társadalomról. Az erre vonatkozó információkat ugyanis csakis a titkosszolgálatoktól lehet megszerezni, márpedig semmi garancia nincs arra, hogy nem éppen a rendszer számára kellemetlen újságírókat mártanák be, míg a saját embereiket védenék. Mi a garancia arra, hogy a leginkább sáros újságírók ügyeire fényt lehet deríteni?” – tette fel a kérdést Ambrus.
Kijelentette: jó lenne megtalálni a megfelelő módszereket, ő azonban nem bízik benne, hogy ez sikerülhet. Krónika (Kolozsvár)