Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Diákliga
9 tétel
1990. június 19.
A Romania Libera szerkesztősége hírügynökségeken keresztül számolt be a bányászlátogatásról: a bányászok kijelentették: amennyiben megjelenik a lap, újból szétverik a berendezést. Jún. 16-án a nyomda nem merte kinyomtatni a lapot, félve a fenyegetéstől. - Az Oktatási Minisztérium nyilatkozatában közölte, hogy nagyon sok egyetemistát és tanárt bántalmaztak. Jún. 18-án a Diákliga sajtóértekezletet tartott, ahol egyetemisták számoltak be sebesüléseikről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1991. március 22.
Lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztségéről Marian Munteanu, arra hivatkozva, hogy hamarosan befejezi egyetemi tanulmányait. Politikai tevékenységét a Polgári Szövetségben folytatja tovább. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1995. október 31.
A román diákliga elnöke, Cristian Urse okt. 30-án váratlanul bejelentette, hogy okt. 31-től nov. 2-ig felfüggesztik az egyetemi sztrájkot. Ezzel időt akarnak hagyni a parlamentnek a cselekvésre. /Magyar Hírlap, okt. 31./
1999. október 30.
Radu Vasile kormányfő és Decebal Traian Remes pénzügyminiszter a romániai Diákligának, és az egyetemista egyesületek képviselőivel tartott okt. 29-i találkozóján megígérte a főbb követelések teljesítését, így ösztöndíjak megduplázását, 60%-os kedvezményt biztosítanak a vasúti utazásra, és szavatolják az ingyenességet a közszállításban. /A miniszterelnök megígérte a diákok kéréseinek teljesítését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1999. november 10.
Az egyetemisták folytatják országos sztrájkjukat, kitartanak követeléseik mellett: 100 %-os ösztöndíjemelés, a bennlakások állami támogatása, 50 %-os kedvezmény a gyorsvonatokra. A sztrájkot azért folytatják, mert elégedetlenek a nov. 4-én Radu Vasile kormányfő és a Diákliga vezetősége közötti megállapodással. /Klárik Attila: Folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2011. június 20.
Etnikai csörte az orvosin: akadályozzák a magyar intézetek megalakulását
Az új tanügyi törvény és a sokat emlegetett multikulturalitás megsértését látják román kollégáik legutóbbi akcióiban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nemzetiségű szenátustagjai. A magyar tanárok és diákok – akik testületileg bojkottálták a hétvégi szenátusi ülést – szerkesztőségünknek is eljuttatott állásfoglalásban tiltakoznak többségi kollégáiknak a kari tanácsokban hozott döntései ellen.
Ezeken nem vették figyelembe, hogy a tavasz folyamán elfogadott új jogszabály értelmében a magukat multikulturálisnak meghatározó egyetemeken a nemzetiségek nyelvén történő oktatás tagozatokban vagy oktatási vonalak keretében történik. Ez strukturális változásokat is maga után von a karok szerkezetében. Ezzel szemben a múlt heti üléseken a kari tanácsok román többsége egyértelműen elutasított mindennemű szerkezeti változtatási tervet, ugyanakkor mereven elzárkózott a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése elől is, amit az új oktatási törvény biztosít. „Álláspontunk szerint az általunk kért és a törvény által előírt módosítások feltétlenül szükségesek a magyar nyelvű oktatás fejlődése és fennmaradása érdekében” – írja a magyar fél, mely a szenátusi ülésről való távolmaradásával lehetetlenné tette a testület munkáját. A tiltakozás aláírói ugyanakkor cáfolják a román sajtóban megjelent álhíreket, miszerint az egyetem kettészakadására törekednének. „Jövőnket továbbra is közös egyetemen és közös karokon belül képzeljük el, fenntartva magunknak a jogot, hogy oktatási tevékenységünket mi magunk szervezzük” – áll a békés hangvételű levélben. „Nagyon fáj a kollégák viszonyulása, s úgy érzem, hogy a legnagyobb pofon, amit rektorhelyettesként kaphattam, miután az egyetem vezetésében vállalt tizenkét évi tevékenységem során az egyensúly megtartására törekedtem” – nyilatkozta a Népújságnak Nagy Örs professzor, az intézmény helyettes rektora.
A magyar tanárok a gyógyszerészeti és fogorvosi karon egy-egy önálló tanszéket szerettek volna alapítani, az általános orvosi karon pedig belementek román kollégáik javaslatába, miszerint öt román és három magyar főtanszéket hozzanak létre. Az eredeti egyezséget Leonard Azamfirei, az általános orvosi kar dékánja azonban felrúgta, és az öt vegyes tanszék megalakítását szavaztatta meg. A MOGYE falai között hetek óta folyik a magyarellenes diverzió. Ennek egyik fő szószólója Mihai Pavel, a román hallgatókat tömörítő Diákliga (LS) elnöke, aki az 1990 elején sokat hangoztatott etnikai szeparatizmus szlogenjét melegítette fel. Az LS vezetője – akárcsak húsz évvel ezelőtti elődei – azt nyilatkozta, hogy a magyar tanszékek alakulása az egyetem kettészakításához, továbbá pedig külön román, illetve magyar klinikák létrehozásához vezet.
Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) lehetővé vált a magyar intézetek létrehozása, egyedül a biológia karon ütközött ellenállásba a magyar tagozat önállósodásának terve. A kolozsvári felsőoktatási intézményben egy-egy karon két román, egy magyar és esetleg egy német intézet váltja a jelenlegi tanszékeket.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 28.
MOGYE: folyatódik az etnikai csörte
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetése többszöri hitegetés után, törvényellenes eszközöktől sem visszariadva akadályozta meg a magyar intézetek létrehozását, ezért a szükséges jogi lépések haladéktalan érvénybe léptetését, szükség esetén akár a polgári engedetlenség alkalmazását tartja indokoltnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A szervezet felkéri a román törvényhozási, illetve az európai parlamenti képviselőket, segítsék a magyar részlegek létrehozását.
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetése többszöri hitegetés után, törvényellenes eszközöktől sem visszariadva akadályozta meg a magyar intézetek létrehozását az intézményben, ezért a szükséges jogi lépések haladéktalan érvénybe léptetését, szükség esetén akár a polgári engedetlenség módszereinek alkalmazását tartja indokoltnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Ajtay Kincses Mária, a bizottság elnöke – a MOGYE toxikológiaprofesszora – ugyanakkor felkéri a román törvényhozásban, illetve az Európai Parlamentben dolgozó képviselőket, segítsék a magyar részleg létrehozását.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának legutóbbi, június 13-ai ülésén – melyet a magyar tanárok és diákok testületileg bojkottáltak, így a jogszabályok szerint a testület döntésképtelenné vált – a résztvevők nem vették figyelembe, hogy a tavasz folyamán elfogadott új törvény értelmében a magukat multikulturálisnak meghatározó egyetemeken a nemzetiségek nyelvén történő oktatás tagozatokban vagy oktatási vonalak keretében történik. Ez strukturális változásokat is maga után von a karok szerkezetében.
A magyar tanárok a gyógyszerészeti és fogorvosi karon egy-egy önálló tanszéket szerettek volna alapítani, az általános orvosi karon pedig belementek román kollégáik javaslatába, miszerint öt román és három magyar főtanszéket hozzanak létre. Az eredeti egyezséget Leonard Azamfirei, az általános orvosi kar dékánja azonban felrúgta, és az öt vegyes tanszék megalakítását szavaztatta meg.
Nagy Örs professzor, az intézmény helyettes rektora a Krónikának tegnap nem kívánt nyilatkozni a téma kapcsán, mint mondta, nem biztos, hogy a sajtónyilatkozatok jót tesznek az ügynek. A pedagógus annyit hozzátett: szerinte a magyar tanszékek létrehozásáról a továbbiakban is lesznek tárgyalások az oktatási minisztériummal.
A MOGYE-n hetek óta folyik a magyarellenes diverzió. A fő szószóló Mihai Pavel, a román hallgatókat tömörítő Diákliga (LS) elnöke – akárcsak húsz évvel ezelőtti elődei – azt nyilatkozta, hogy a magyar tanszékek alakulása az egyetem kettészakításához vezetne. 
Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora egyébként a Duna Televíziónak azt nyilatkozta, ha a magyar orvostanhallgatók anyanyelvükön tanulnák a gyakorlatot, nehezen helyezkedhetnének el, s ha teljesen kettéválna az egyetem, a kettőnek külön-külön semmi esélye nem lenne a működésre.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 2.
Hitelrontás miatt nyilvános bocsánatkérést vár a MOGYE rektora
A szervezők szerint bizonyíthatóan kapott meghívót
A MOGYE rektora nyilvános bocsánatkérést vár a Tusnádon tartott Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőitől, akiknek kétségbe vonta a tisztességét, mivel anélkül tüntették fel a nevét a rendezvény hivatalos programjában, hogy előzetesen megkérdezték, meghívták volna – hangzott el az egyetemi év kiértékeléséről tartott szerdai sajtótájékoztatón.
Ezzel a gesztussal a szervezők azt a hamis benyomást akarták kelteni, hogy bár elfogadta a meghívást, a rektor szándékosan nem vett részt a megbeszélésen, komolytalan, nem szavahihető és érdektelenséget tanúsít a román–magyar problémák iránt. Holott, ha valóban meghívják, valószínű elmegy Tusnádra, mivel fontos számára, hogy mind a két féllel kommunikáljon – állítja Azamfirei professzor.
Egy rendezvény szervezésekor elemi szabály, hogy ha meghívót küldenek, annak elfogadása után tüntetik fel a műsorban a meghívott nevét, ami a többi résztvevő esetében a jelek szerint meg is történt. A helyzet azért szokatlan, mivel a román nyelvű programban Egészséges-e az egészségügyi ellátás? címmel szerepelt a megbeszélés, és hiányzott a meghívottak neve.
„Egy ilyen gesztus az udvariatlanságon túl, amit nem lehet a véletlen számlájára írni, kétségessé teszi, hogy a szervezőket valóban az a tisztességes szándék vezérelte-e, hogy visszaállítsák a normális kapcsolatokat a két fél között. Ez ellen szólnak egyébként azok a nyilatkozatok is, amelyek a közoktatási törvénynek a MOGYE vezetősége általi állítólagos megszegéséről vagy a magyar nyelvű oktatás állítólagos felszámolásáról hangzottak el, jelentek meg – állítja a rektor.
A hitelrontásról szóló kifogás kapcsán felhívtuk Bozsó Imre Lehelt, a Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, a tusnádi rendezvény programfelelősét, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi egyetem rektorát hivatalosan elküldött román nyelvű e-mailban hívták meg a MOGYE magyar tagozatáról szóló Merre tart a MOGYE? című előadásra. Az elektronikus levelet bizonyíthatóan július 18-án 12.36 órakor postázták a rektor egyetemi címére. Ebben arra kérték Azamfirei Leonard professzort, hogy ha nem tud részt venni a megbeszélésen, küldjön el maga helyett valakit, aki képviseli az egyetem vezetőségét. A levélben meghagyták valamennyi elérhetőségüket.
Kérdésünkre, hogy nem próbálták-e telefonon felvenni a kapcsolatot a rektorral, amit nyilatkozata szerint Azamfirei professzor elvárt volna egy olyan rendezvény szervezőitől, amelyen a magyar államfő is jelen van, Bozsó Imre Lehel azt felelte, hogy minden előadót e-mailban kértek fel és úgy is kapták a választ.
Mivel a marosvásárhelyi egyetem rektora nem reagált a meghívásra, azért tüntették fel a nevét a programban, hogy ne érezze sértve magát, ha mégis elmegy a szabadegyetem zárónapjára tervezett pódiumbeszélgetésre. Ennek Brassai Attila professzor és Hlavathy Katalin, a magyar diákszövetség vezetője volt a meghívottja magyar részről, a román felet pedig a rektor mellett Cătălin Moise Dogar, a Román Diákliga elnöke képviselte volna.
A Bozsó Imre Lehellel folytatott beszélgetés nyomán újra megkerestük telefonon a MOGYE rektorát, aki továbbra is tagadta, hogy meghívást kapott volna.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. március 30.
Sánta kutyák nyomában
Felháborodással vegyes megdöbbenéssel néztem végig azt a magyarellenes kampányt, amelyet a márciusi marosvásárhelyi események kapcsán az országos televízióadók sugároztak. Az uszítás, a hazugság minden formáját kimerítették a sípoló hangú bemondónők, gúnyosan vigyorgó riporterek, mindentudó történészek, levitézlett szekusok szájából elhangzott vélemények, amelyeket a gyűlöletre felcsigázott nézők hozzászólásai koronázták meg. Valósággal elállt a lélegzetem attól, hogy 25 évvel a történtek után mennyire aljas módon hamisítják meg mindazt, amit negyedszázaddal ezelőtt Marosvásárhely magyar lakói ellen megszerveztek. Megfélemlítésünk, háttérbe szorításunk volt a cél, és sajnos az maradt ma is.
Újságíróként, aki 1990 januárjától szinte valamennyi helyszínen jelen voltam, elfogadhatatlan hazugságnak érzem, ahogy kényük-kedvük szerint másítják meg az eseményeket. Ahogy 25 évvel ezelőtt is Erdély elszakítására tett kísérletnek minősítették azt az óhajt, hogy a fordulat után igényt tartottunk mindazokra a kisebbségi jogokra, amelyek egy demokratikus államban természetesek kellene legyenek. Így például a felszámolásra ítélt orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyar tagozatának a visszaállítása, amit áltatások és hazugságok révénakadályoznak ma is. Nem véletlenül, hisz egyes oktatók, akiknek nem kis szerepük volt abban, hogy az ülősztrájkoló magyar hallgatók megfélemlítésére a Maros-völgyi tudatlan földműveseket Marosvásárhelyre csődítették, továbbra is hangadóknak számítanak. És mit várhatunk azoktól a ma "köztiszteletben" álló orvosoktól, akik egyetemi hallgatóként a Román Diákliga tüntetésén félelmetes beszédekkel uszítottak a magyarok ellen?
Láttam, láttuk, amikor 1990. március19-én délben az első teherautók megérkeztek, s utasaik meg akarták támadni az orvosi egyetemet, ahonnan végül román testvéreik küldték tovább őket a főtérre, ahol a legsötétebb középkorra emlékeztető lincshangulatban verték le a magyar feliratokat. Majd fejszével, botokkal, vasvillával s kampós végű rönkmozgató rudakkal masíroztak Bolyait keresve az RMDSZ székháza felé. Az ostrom idején Radu Ciontea, a Vatra Româneasca alelnöke a Törvényszék utca sarkáról figyelte látható élvezettel az eseményeket. Később elismerte, hogy a Vatra bérelte az autókat, de azok utasait kultúrműsorra hívták. Hát ilyen "előadást" addig nem látott Marosvásárhely! Ma is megfoghatatlan számomra, milyen szer hatására támadt bennük az a vad düh, amellyel törtek, zúztak, gyújtogattak, s nagyon szégyellem, hogy szépen összeverődve mi magyarok a meghökkenéstől bénán néztük végig az indulatok elfajulását. És hiába akarják utólag összemosni a történteket, mert ha nem szervezik meg a 19-i provokációt, Sütő András megcsúfolását, a padláson rekedtek egy részének a bántalmazását, akkor március 20-ra nem kerül sor. A jóvátételt, az igazság kimondását követelő magyar tüntetőket a szemem láttára támadták meg, mintegy vezényszóra a vidékről importált román harcosok. A szervezett akció időzítésébe becsúszott hiba miatt nem lett több áldozta a főtér felől érkező teherautónak, amely a megbolydult menekülő tömegen át az ortodox templom lépcsőjébe csapódott. És ott voltam a kórházban felismerhetetlenre összevert édesapám betegágya mellett (a pagocsaiak ütötték vasbotokkal agyba-főbe), s a vele egy kórteremben elszállásolt hodákiak érdeklődésemre elmondták, hogy a Vatra Româneasca és a Fratia hívta őket a pap, a polgármester közvetítésével, hogy megvédjék a vásárhelyi románokat. Azt is láttam, ahogy az ügyész sorra mindenkit kihallgatott, s nem tudom, hogy mi lett a tanúvallomásokkal, hisz a felbujtóknak, a marosvásárhelyi "kirándulás" szervezőinek a haja szála sem görbült. Végigkövettem a márciusi események után indított pereket is, amelyekben magyarok és cigányok ellen hoztak ítéletet, s a szervezők, akiknek a nevét bizalmas körökben jól ismerték, nem börtönéveket, hanem funkciókat kaptak. Azt tartja a népi bölcsesség, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Mi sajnos még mindig sánta kutyákat hajkurászunk, miközben az utolsó sajtdarabkákat is kihazudják a szánkból.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)