Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
2 tétel
2010. július 13.
Kétnyelvű tanfolyam uniós pénzből
A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Központja partnerségben a Nagyváradi Egyetem Eurorégiós Tanulmányi Intézetével jövendő gazdálkodó vállalkozóknak szervezett gyorstanfolyamot tegnap Nagyváradon. A Continental Szállóban magyarországi és itteni előadók értekeztek a bioenergetika hasznosításáról a mezőgazdaságban, illetve ennek környezetvédelmi jelentőségéről. A februárban kezdődött, nyolchónapos lefutású projekt része lesz még egy előadássorozat Debrecenben szeptemberben, akkor pályázatírásról, a hozzáférhető pénzalapokról kapnak gyakorlati tájékoztatást a hallgatók.
A Románia–Magyarország Határon Átívelő Együttműködés 2007–2013 program keretében pályázott közösen a két felsőoktatási intézet az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál egy e-tanulási tárhely létrehozására – mondták el a főszervezők a tanfolyam szünetében tartott sajtóértekezleten. Ioan Horga dékán közölte, hogy a felnőttképzés részeként a kialakított honlapon a majdani agrárvállalkozók találnak őket érintő információkat, ötleteket, a „fórumon” meg is beszélhetik a tanultakat. Természetesen felteszik az oldalra a tanfolyam anyagait is román, magyar és angol nyelven.
Polgár István nagyváradi projektvezető elmondta, hogy a végzős egyetemistáknak szánták a képzést, ötven hallgatót terveztek, fele-fele arányban a két országból. Juhász Csaba debreceni tanszékvezető-helyettes, az egyik előadó közölte, hogy az agrártudományi központ szakkollégiumának negyven hallgatója is felveszi a kurzusokat. A magyarországi projektvezető, Harsányi Endre, az agrártudományi központ vezetője a közös projektet első lépésnek nevezte a két felsőoktatási intézet együttműködésében vidékfejlesztés és vállalkozásfejlesztés terén. Az e-learning honlap és a tanfolyam közel 108 ezer euróba került, ennek 85 százalékát állta az EU, 13 százalékát a vidékfejlesztési minisztérium fizette, a váradi partner pedig 2 százalékos önrésszel szállt be.
M. Zs. Reggeli Újság (Nagyvárad)
A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Központja partnerségben a Nagyváradi Egyetem Eurorégiós Tanulmányi Intézetével jövendő gazdálkodó vállalkozóknak szervezett gyorstanfolyamot tegnap Nagyváradon. A Continental Szállóban magyarországi és itteni előadók értekeztek a bioenergetika hasznosításáról a mezőgazdaságban, illetve ennek környezetvédelmi jelentőségéről. A februárban kezdődött, nyolchónapos lefutású projekt része lesz még egy előadássorozat Debrecenben szeptemberben, akkor pályázatírásról, a hozzáférhető pénzalapokról kapnak gyakorlati tájékoztatást a hallgatók.
A Románia–Magyarország Határon Átívelő Együttműködés 2007–2013 program keretében pályázott közösen a két felsőoktatási intézet az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál egy e-tanulási tárhely létrehozására – mondták el a főszervezők a tanfolyam szünetében tartott sajtóértekezleten. Ioan Horga dékán közölte, hogy a felnőttképzés részeként a kialakított honlapon a majdani agrárvállalkozók találnak őket érintő információkat, ötleteket, a „fórumon” meg is beszélhetik a tanultakat. Természetesen felteszik az oldalra a tanfolyam anyagait is román, magyar és angol nyelven.
Polgár István nagyváradi projektvezető elmondta, hogy a végzős egyetemistáknak szánták a képzést, ötven hallgatót terveztek, fele-fele arányban a két országból. Juhász Csaba debreceni tanszékvezető-helyettes, az egyik előadó közölte, hogy az agrártudományi központ szakkollégiumának negyven hallgatója is felveszi a kurzusokat. A magyarországi projektvezető, Harsányi Endre, az agrártudományi központ vezetője a közös projektet első lépésnek nevezte a két felsőoktatási intézet együttműködésében vidékfejlesztés és vállalkozásfejlesztés terén. Az e-learning honlap és a tanfolyam közel 108 ezer euróba került, ennek 85 százalékát állta az EU, 13 százalékát a vidékfejlesztési minisztérium fizette, a váradi partner pedig 2 százalékos önrésszel szállt be.
M. Zs. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. október 29.
A magyarságot segítse az együttműködés
Debrecen – Nagy fantáziát lát a határokon átnyúló együttműködésben, amit ráadásul már legitim módon lehet tenni, de nem elégedett a Debrecen és Nagyvárad, illetve a román határ két oldalára került Bihar megyék közötti lehetőségek kihasználásával magyar szempontból.
Ezt Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke mondta szombaton az agárcentrumban a magyar-román határmenti kapcsolatokról rendezett tanácskozáson. Hozzátette, Romániában a vegyes nemzetiségű önkormányzatok miatt sokszor nem az ottani magyarok a nyertesei az együttműködésnek, hanem a román újgazdagok. Márpedig Trianonnal a hátunk mögött, és a puszta megmaradás gondjával küszködve ennek szelét a magyarság vitorlájába kellene fogni.
Az oktatási lehetőségekről szólva arról beszélt, hogy üdvözlendő az ottani magyar diákok itteni tanulása, ami már középiskolai szinten is tapasztalható, ez azonban veszélyeket is rejt magában. Ugyanis, ha a határ túloldaláról eljönnek a fiatalok, akkor akaratlanul is „kiürítik” Erdélyt, ezért fontos az ottani magyar intézmények pozíciójának a megerősítése. Erre legjobb példa a Debreceni Egyetem Agrárcentruma és a Partiumi Keresztény Egyetem kapcsolata, hiszen 2005. óta folyik mezőgazdasági mérnöki képzés kihelyezett formában Nagyváradon.
Az együttműködés erősítésére János-Szatmári Szabolcs rektor kezdeményezte a kertészmérnöki szak beindítását is a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Hajdú.online /haon.hu/
Debrecen – Nagy fantáziát lát a határokon átnyúló együttműködésben, amit ráadásul már legitim módon lehet tenni, de nem elégedett a Debrecen és Nagyvárad, illetve a román határ két oldalára került Bihar megyék közötti lehetőségek kihasználásával magyar szempontból.
Ezt Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke mondta szombaton az agárcentrumban a magyar-román határmenti kapcsolatokról rendezett tanácskozáson. Hozzátette, Romániában a vegyes nemzetiségű önkormányzatok miatt sokszor nem az ottani magyarok a nyertesei az együttműködésnek, hanem a román újgazdagok. Márpedig Trianonnal a hátunk mögött, és a puszta megmaradás gondjával küszködve ennek szelét a magyarság vitorlájába kellene fogni.
Az oktatási lehetőségekről szólva arról beszélt, hogy üdvözlendő az ottani magyar diákok itteni tanulása, ami már középiskolai szinten is tapasztalható, ez azonban veszélyeket is rejt magában. Ugyanis, ha a határ túloldaláról eljönnek a fiatalok, akkor akaratlanul is „kiürítik” Erdélyt, ezért fontos az ottani magyar intézmények pozíciójának a megerősítése. Erre legjobb példa a Debreceni Egyetem Agrárcentruma és a Partiumi Keresztény Egyetem kapcsolata, hiszen 2005. óta folyik mezőgazdasági mérnöki képzés kihelyezett formában Nagyváradon.
Az együttműködés erősítésére János-Szatmári Szabolcs rektor kezdeményezte a kertészmérnöki szak beindítását is a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Hajdú.online /haon.hu/