Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Debreceni Agrártudományi Egyetem
13 tétel
2007. október 1.
Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2008. június 23.
Átvehették diplomájukat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) által közösen indított mezőgazdasági mérnöki szak végzős hallgatói. Mint ismeretes, a magyarországi felsőoktatási intézet három éve indított mezőgazdasági mérnöki képzést Nagyváradon debreceni oktatók részvételével. Az első 14 végzős hallgató közül heten vették át a diplomájukat. /Debreceni diploma a PKE végzőseinek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2008. szeptember 2.
Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen szeptember 1-11-e között zajló pótfelvételin, a sikeresen zajlott júliusi felvételit követően üresen maradt – sok esetben tandíjmentes helyekre – várnak jelentkezőket. Az idegen nyelveket tanulni vágyók a német nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom-román nyelv és irodalom szakok közül választhatnak. A református didaktikai teológia, szociális munka, szociológia szakokon is vannak helyek. A filozófia szakon egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az európai intellektuális hagyományok, illetve a politikai eszmerendszerek elsajátítására. A zenepedagógia szak választható hangszeres, canto, valamint egyházzenei modulos képzésre várja a felvételizőket. A Debreceni Agrártudományi Főiskola kihelyezett tagozataként működő mezőgazdasági mérnöki szak 17 ingyenes helyre vár jelentkezőket. /Tandíjmentes helyek a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 2./
2011. július 12.
Túlkínálat – felsőfokon
Megkezdődött tegnap az érettségizett diákok beiratkozása a hazai egyetemekre
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén.
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén. „Ma inkább csak érdeklődők jönnek, betelefonálnak a fiatalok. Abban bízunk, hogy a következő napokban megnő a beiratkozók száma” – magyarázta a felvételi adminisztrációt végzők egyike.
Ott jártunkkor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum frissen érettségizett végzőse, Fehér Áron mutatta be a jelentkezéshez szükséges iratait. Mint elmondta, ismerősként tér vissza az egyetemhez, középiskolásként már az itt szervezett szakkör tagjaként barátkozott a légkörrel, ez az élmény tette vonzóvá számára a koronkai központot. „Többen érdeklődnek a középiskolából a Sapientia iránt, nagyon jó itt a hangulat” – magyarázta a fiatalember, akit édesanyja is elkísért.
Kollégium: a be nem váltott ígéret
„Sokat számít, hogy nem kell sokat utazni otthonról az intézményig, bár gondot jelent, hogy az egyetemnek nincs kollégiuma, albérletet fogunk keresni” – magyarázta a szülő, miért támogatta a család a fiú intézményválasztását.
Palkó Réka, a marosvásárhelyi Sapientia PR-menedzsere kérdésünkre megerősítette, valóban gondot okoz továbbra is az egyetemi bentlakás hiánya. „Tavaly októberben ugyan, marosvásárhelyi látogatása alkalmával Schmitt Pál köztársasági elnök úr letette a tervezett kollégium alapkövét, de pénzhiány miatt idén az ígéretekkel ellentétben mégsem kezdték el az építkezést” – magyarázta a közkapcsolatokért felelős szakember, aki bízik benne, hogy a jövőben sor kerül a sokak számára fontos beruházásra.
Bár a kollégium építése még el sem kezdődött, az egyetem igyekszik gondoskodni diákjairól: a hallgatók elszállásolásáról szerződést kötöttek a katolikus és a református egyház több intézményével, így a Deus Providebit házzal és a Bod Péter diakóniai központtal is. Palkó Rékától megtudtuk: a hallgatók fele-fele arányban érkeznek a Székelyföldről és Marosvásárhely vonzáskörzetéből.
Kolozsváron 71 szakon tanulhatnak magyarul a diákok
Nagyobb állami támogatás
A közkapcsolati referens tájékoztatása szerint az elmúlt években a humán szakok számítottak divatszakoknak, de félő, hogy az idei érettségi eredményei miatt ezeken is csökken idén a beiratkozók száma. Újdonság azonban, hogy a következő tanévben a fordító-tolmács szakon meghirdetett ötven helyből húsz államilag támogatott.
Ennek azért van jelentősége, mert itt a Sapientia többi szakán érvényes évi 400 eurós tandíj helyett 750 eurós „iskolapénzt” számítanak fel, tehát jelentős kiadás alól mentesül az, aki az államilag támogatott helyekre nyer felvételt. További újdonság, hogy az itt folyó pedagógiai képzés megszűnik, helyét az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak váltja fel. Az egyetemi beiratkozás július 17-ig tart, az eredményeket július 19-én teszik közzé.
PKE: a bőség zavara
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem július 20-ig várja a beiratkozókat. Az immár akkreditált PKE az idei évben 16 alapszakra hirdet felvételit, 620 helyből 259 tandíjmentes. A PKE-n a humán tudományok kedvelői magyar, angol, román és német nyelvet tanulhatnak. „Személyre szóló” foglalkozást, szakkollégiumi ellátást, külföldi ösztöndíjakat ígérnek az intézmény működtetői a filozófia szakra jelentkezőknek, a felvételi ismertetőben pedig arra is kitérnek, hogy ezen a szakon lehetőség nyílik a „szövegértési képességek” fejlesztésére.
Ugyancsak a PKE-n lehet szociális munkás szakra jelentkezni, továbbá „gyakorlati munkatapasztalatot” ígérő szociológia is indul ugyanitt. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi karának kihelyezett tagozataként – levelező rendszerben – agrármérnöki diplomát is ígér a sikeres hallgatóknak a határ menti felsőoktatási intézmény, a közgazdaság-tudományi karon belül pedig több pénzügyi szakirány is megcélozható. Ugyanitt immár jelentős hagyományokkal működik a művészeti kar, amelyen zenepedagógiai és képzőművészeti képzés folyik.
Kolozsvár: magyarul szinte minden
Az egyetemi beiratkozás első napján Kolozsváron is csupán érdeklődtek a diákok a lehetőségek iránt, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületében található felvételi központokban néhány fiatallal találkoztunk. „Az a tapasztalatunk, hogy a jelentkezők zöme az utolsó pillanatokra halogatja a beiratkozást, és a határidő lejártakor mozdulni se lehet a tömegtől” – tudtuk meg tegnap az Európai Tanulmányok Karán szolgálatot teljesítő adatrögzítőtől.
„Már eldöntöttem, hogy hova szeretnék felvételizni, de most beiratkozás előtt még egyszer a helyszínen is körülnézek. Az biztos, hogy mindenképpen itt, Kolozsváron és az állami egyetemen szeretnék továbbtanulni, ezt látom a legbiztosabb intézménynek” – nyilatkozta lapunknak egy csíkszeredai érettségiző. Idén a BBTE valamivel több, mint száz román nyelvű és hetvenegy magyar nyelvű szakra hirdet felvételit.
Magyari Tivadar rektorhelyettestől megtudtuk, mindenhol biztosítják az anyanyelvű képzést, ahol erre igény mutatkozott, és ahol ez megfelelő módon működtethető. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának dékánja lapunknak úgy nyilatkozott: reméli, hogy betelnek a meghirdetett egyetemi férőhelyek. Itt négy szakra, többek között a tavaly elindított jogra várják a jelentkezőket, államilag támogatott és költségtérítéses szakok is megpályázhatóak.
Januárra ígérik a Sapientia akkreditálását
Egy éve várat magára a Sapientia akkreditációja, noha az ehhez szükséges szakmai támogatást a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) már egy évvel ezelőtt megadta. Király András oktatásügyi államtitkár lapunk megkeresésére elmondta: „ha minden jól megy” 2012 januárjáig befejeződhet a rendkívül bonyolult, több minisztérium engedélyéhez, parlamenti szavazáshoz kötött akkreditációs folyamat.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
Megkezdődött tegnap az érettségizett diákok beiratkozása a hazai egyetemekre
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén.
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén. „Ma inkább csak érdeklődők jönnek, betelefonálnak a fiatalok. Abban bízunk, hogy a következő napokban megnő a beiratkozók száma” – magyarázta a felvételi adminisztrációt végzők egyike.
Ott jártunkkor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum frissen érettségizett végzőse, Fehér Áron mutatta be a jelentkezéshez szükséges iratait. Mint elmondta, ismerősként tér vissza az egyetemhez, középiskolásként már az itt szervezett szakkör tagjaként barátkozott a légkörrel, ez az élmény tette vonzóvá számára a koronkai központot. „Többen érdeklődnek a középiskolából a Sapientia iránt, nagyon jó itt a hangulat” – magyarázta a fiatalember, akit édesanyja is elkísért.
Kollégium: a be nem váltott ígéret
„Sokat számít, hogy nem kell sokat utazni otthonról az intézményig, bár gondot jelent, hogy az egyetemnek nincs kollégiuma, albérletet fogunk keresni” – magyarázta a szülő, miért támogatta a család a fiú intézményválasztását.
Palkó Réka, a marosvásárhelyi Sapientia PR-menedzsere kérdésünkre megerősítette, valóban gondot okoz továbbra is az egyetemi bentlakás hiánya. „Tavaly októberben ugyan, marosvásárhelyi látogatása alkalmával Schmitt Pál köztársasági elnök úr letette a tervezett kollégium alapkövét, de pénzhiány miatt idén az ígéretekkel ellentétben mégsem kezdték el az építkezést” – magyarázta a közkapcsolatokért felelős szakember, aki bízik benne, hogy a jövőben sor kerül a sokak számára fontos beruházásra.
Bár a kollégium építése még el sem kezdődött, az egyetem igyekszik gondoskodni diákjairól: a hallgatók elszállásolásáról szerződést kötöttek a katolikus és a református egyház több intézményével, így a Deus Providebit házzal és a Bod Péter diakóniai központtal is. Palkó Rékától megtudtuk: a hallgatók fele-fele arányban érkeznek a Székelyföldről és Marosvásárhely vonzáskörzetéből.
Kolozsváron 71 szakon tanulhatnak magyarul a diákok
Nagyobb állami támogatás
A közkapcsolati referens tájékoztatása szerint az elmúlt években a humán szakok számítottak divatszakoknak, de félő, hogy az idei érettségi eredményei miatt ezeken is csökken idén a beiratkozók száma. Újdonság azonban, hogy a következő tanévben a fordító-tolmács szakon meghirdetett ötven helyből húsz államilag támogatott.
Ennek azért van jelentősége, mert itt a Sapientia többi szakán érvényes évi 400 eurós tandíj helyett 750 eurós „iskolapénzt” számítanak fel, tehát jelentős kiadás alól mentesül az, aki az államilag támogatott helyekre nyer felvételt. További újdonság, hogy az itt folyó pedagógiai képzés megszűnik, helyét az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak váltja fel. Az egyetemi beiratkozás július 17-ig tart, az eredményeket július 19-én teszik közzé.
PKE: a bőség zavara
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem július 20-ig várja a beiratkozókat. Az immár akkreditált PKE az idei évben 16 alapszakra hirdet felvételit, 620 helyből 259 tandíjmentes. A PKE-n a humán tudományok kedvelői magyar, angol, román és német nyelvet tanulhatnak. „Személyre szóló” foglalkozást, szakkollégiumi ellátást, külföldi ösztöndíjakat ígérnek az intézmény működtetői a filozófia szakra jelentkezőknek, a felvételi ismertetőben pedig arra is kitérnek, hogy ezen a szakon lehetőség nyílik a „szövegértési képességek” fejlesztésére.
Ugyancsak a PKE-n lehet szociális munkás szakra jelentkezni, továbbá „gyakorlati munkatapasztalatot” ígérő szociológia is indul ugyanitt. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi karának kihelyezett tagozataként – levelező rendszerben – agrármérnöki diplomát is ígér a sikeres hallgatóknak a határ menti felsőoktatási intézmény, a közgazdaság-tudományi karon belül pedig több pénzügyi szakirány is megcélozható. Ugyanitt immár jelentős hagyományokkal működik a művészeti kar, amelyen zenepedagógiai és képzőművészeti képzés folyik.
Kolozsvár: magyarul szinte minden
Az egyetemi beiratkozás első napján Kolozsváron is csupán érdeklődtek a diákok a lehetőségek iránt, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületében található felvételi központokban néhány fiatallal találkoztunk. „Az a tapasztalatunk, hogy a jelentkezők zöme az utolsó pillanatokra halogatja a beiratkozást, és a határidő lejártakor mozdulni se lehet a tömegtől” – tudtuk meg tegnap az Európai Tanulmányok Karán szolgálatot teljesítő adatrögzítőtől.
„Már eldöntöttem, hogy hova szeretnék felvételizni, de most beiratkozás előtt még egyszer a helyszínen is körülnézek. Az biztos, hogy mindenképpen itt, Kolozsváron és az állami egyetemen szeretnék továbbtanulni, ezt látom a legbiztosabb intézménynek” – nyilatkozta lapunknak egy csíkszeredai érettségiző. Idén a BBTE valamivel több, mint száz román nyelvű és hetvenegy magyar nyelvű szakra hirdet felvételit.
Magyari Tivadar rektorhelyettestől megtudtuk, mindenhol biztosítják az anyanyelvű képzést, ahol erre igény mutatkozott, és ahol ez megfelelő módon működtethető. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának dékánja lapunknak úgy nyilatkozott: reméli, hogy betelnek a meghirdetett egyetemi férőhelyek. Itt négy szakra, többek között a tavaly elindított jogra várják a jelentkezőket, államilag támogatott és költségtérítéses szakok is megpályázhatóak.
Januárra ígérik a Sapientia akkreditálását
Egy éve várat magára a Sapientia akkreditációja, noha az ehhez szükséges szakmai támogatást a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) már egy évvel ezelőtt megadta. Király András oktatásügyi államtitkár lapunk megkeresésére elmondta: „ha minden jól megy” 2012 januárjáig befejeződhet a rendkívül bonyolult, több minisztérium engedélyéhez, parlamenti szavazáshoz kötött akkreditációs folyamat.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. november 17.
Főhajtás 1956 erdélyi mártírjai előtt (5.)
Kádárék és az erdélyi kérdés
A magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtása után a magyar–román kormányközi tárgyalások gondolatát először Sebes István magyar külügyminiszter-helyettes vetette fel 1957. májusi bukaresti látogatása alkalmával.
A magyar külügyminisztérium hozzáfogott a tárgyalási anyag kidolgozásához. Így született meg a Javaslat a magyar–román kormányközi tárgyalások anyagára című dokumentum, amelyben előirányozták: az Erdélyben tartandó nagygyűlésen az „ott élő magyar nemzetiségű lakosság” előtt ki kell fejteni, hogy a testvéri román nép az „ellenforradalom” idején és után milyen nagy segítséget nyújtott Romániának, ugyanakkor a „román népet, a román kormány és pártvezetőket… Erdély kérdésével kapcsolatban” teljesen meg kell nyugtatni, „minden bizalmatlanságot eloszlatva”.
Erre a feladatra Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP KB PB titkára vállalkozott, aki a Simó Géza-bútorgyár kultúrtermében jobbára magyar párttagok és munkások nagygyűlésén kijelentette: „A magyarországi ellenforradalom nyíltan felvetette területi követeléseit a szomszédos népi demokráciák felé: nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos Románia területére is ki akarták terjeszteni az ellenforradalmat: győzelmük biztosítására nemcsak Magyarországon, hanem Romániában is vissza akarták állítani a földesúri és kapitalista kizsákmányolást. Az ellenforradalmárok ezért elevenítették fel az úgynevezett határkérdést. Világos tehát, hogyha az ellenforradalom Magyarországon győz, az éppen a Duna-medencében jelentette volna az imperialista rablóháború kezdetét, éppen a magyar és román nép lett volna annak első áldozata. Ezért mi szembeszállunk azokkal, akik a régi horthysta, irredenta területi követeléseket felelevenítik, mert saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy ezek a követelések a kapitalizmus restaurációja és a harmadik világháború irányába hatnak. Megmondjuk világosan: Nekünk semmiféle területi igényünk nincs: azt tartjuk, hogy Magyarországnak van éppen elég földje és népe, hogy azon – testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel – felépítse a maga szocialista hazáját.” Kállai Gyula miközben a beszédében az „ellenforradalmár-gyanús” elemek példás megbüntetését is követelte, olyan csúsztatásokra vetemedett, amelyekhez hasonlókat egyetlen ország századrangú vezetője sem követett volna el. E sorok írója minden, a magyar forradalom idején született programot alaposan és többször is áttanulmányozott. Egyetlen program sem vetette fel – sem nyíltan, sem burkoltan – a területi követeléseket, nem „elevenítették fel a határkérdést”. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, a debreceni középiskolák diáksága, hallgatói, oktatói, dolgozói a debreceni Néplap 1956. október 23-án 35 000 példányban megjelent különkiadásában 16. pontként azt követelték: Illetékes nemzetközi fórumon foglalkozzanak a romániai és más külföldi államban élő magyarok ügyével. A 17. pont: A kormány lépjen érintkezésbe a népi demokráciák, Ausztria és Jugoszlávia kormányával egy közép-európai konföderáció megvizsgálása céljából. Szó sincs sem területi követelésről, sem határkérdésről, sem revízióról.
A magyarországi történészek a forradalom idejéből csak két olyan felvetésről tudnak, amikor egyáltalán felmerült a határok, illetve a magyar kisebbségek kérdése. 1956. október 22-én a miskolci egyetem diákparlamenti ülésén a résztvevők más jelszavai mellett a két világháború közötti revizionista politika központi követelése, a „Mindent vissza!” kiáltás is elhangzott. Ezt azonban a szervezők azonnal leintették. Szesztay Ádám idézett tanulmányában hivatkozik arra az információra, amely szerint a miskolci forradalmi rádió a forradalom napjaiban magyarul és a szomszédos országok többségi nyelvein összefogásra szólított fel. A másik, határokkal kapcsolatos kijelentést a Veszprém Megyei Forradalmi Bizottság 1956. október 29-i felhívásában fogalmazták meg: akárcsak a debreceni egyetemi hallgatók, diákok, a dokumentum szerzői a kisebbségi kérdés megoldását a közép-európai államok föderációjának kialakításában jelölték meg. Szoboszlai Aladár román–magyar konföderációra vonatkozó tervezete tehát nem deus ex machina-ként, isteni beavatkozásra született, hanem – ahogyan a debreceni, veszprémi program is bizonyítja – „benne volt a levegőben”. Ezek a rendkívül fontos háttér-információk is segítik az „erdélyi kérdés” megoldását célzó, 1955 és 1957 közötti tervezetek keletkezés-körülményeinek a tisztázását, megértését. A jelen kötetben közölt dokumentumok, mélyinterjúk jelzik: az erdélyi magyarság rendkívül érzékenyen reagált a román–magyar viszonnyal, határkérdéssel kapcsolatos bármilyen kijelentésre, megfogalmazásra. Érthető, hogy a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. februári romániai látogatásának kudarca – Makfalvi (Vincze) Gábor Keleti Ferenc bukaresti nagykövet információira hivatkozik – nagy csalódást keltett a romániai magyarság körében. Kádár János marosvásárhelyi pohárköszöntője egyenesen sértette a meghívott magyar kádereket, amikor kijelentette: „Itt laknak magyar származásúak is”, a „nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában”. A kijelentés sértő jellege az 1956. évi népszámlálás adatainak ismeretében válik nyilvánvalóvá: Marosvásárhelynek 1956-ban 65 194 lakosa volt, közülük 50 174-en vallották anyanyelvüknek a magyart, 14 135-en a románt. A nemzetiség szerinti megoszlás: 48 077 magyar, 14 623 román.
Kádár János 1958. február 26-án a bukaresti nagygyűlésen hiába próbálta megnyugtatni a román hallgatóságát, kijelentvén: „a Magyar Népköztársaságnak nincs egyetlen országgal szemben sem területi, sem más igénye”, a látogatás kudarca nyilvánvaló volt: a román fél nagyon ügyes taktikával, a „magyar elvtársak” állandó, már-már a teljes kimerültséghez vezető utaztatásával elérte – Vincze Gábor találó megfogalmazásában –, hogy „semmiféle konkrét megállapodásra nem került sor!” A román fél még a látszatát is elkerülte annak, hogy kormányközi tárgyalásokról lenne szó. A román külügyminisztérium egyáltalán nem vett részt a tárgyalásokon, az ilyenkor szokásos diplomáciai szabályokat felrúgva, a román fogadóküldöttségből hiányzott a budapesti román nagykövet.
Tófalvi Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kádárék és az erdélyi kérdés
A magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtása után a magyar–román kormányközi tárgyalások gondolatát először Sebes István magyar külügyminiszter-helyettes vetette fel 1957. májusi bukaresti látogatása alkalmával.
A magyar külügyminisztérium hozzáfogott a tárgyalási anyag kidolgozásához. Így született meg a Javaslat a magyar–román kormányközi tárgyalások anyagára című dokumentum, amelyben előirányozták: az Erdélyben tartandó nagygyűlésen az „ott élő magyar nemzetiségű lakosság” előtt ki kell fejteni, hogy a testvéri román nép az „ellenforradalom” idején és után milyen nagy segítséget nyújtott Romániának, ugyanakkor a „román népet, a román kormány és pártvezetőket… Erdély kérdésével kapcsolatban” teljesen meg kell nyugtatni, „minden bizalmatlanságot eloszlatva”.
Erre a feladatra Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP KB PB titkára vállalkozott, aki a Simó Géza-bútorgyár kultúrtermében jobbára magyar párttagok és munkások nagygyűlésén kijelentette: „A magyarországi ellenforradalom nyíltan felvetette területi követeléseit a szomszédos népi demokráciák felé: nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos Románia területére is ki akarták terjeszteni az ellenforradalmat: győzelmük biztosítására nemcsak Magyarországon, hanem Romániában is vissza akarták állítani a földesúri és kapitalista kizsákmányolást. Az ellenforradalmárok ezért elevenítették fel az úgynevezett határkérdést. Világos tehát, hogyha az ellenforradalom Magyarországon győz, az éppen a Duna-medencében jelentette volna az imperialista rablóháború kezdetét, éppen a magyar és román nép lett volna annak első áldozata. Ezért mi szembeszállunk azokkal, akik a régi horthysta, irredenta területi követeléseket felelevenítik, mert saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy ezek a követelések a kapitalizmus restaurációja és a harmadik világháború irányába hatnak. Megmondjuk világosan: Nekünk semmiféle területi igényünk nincs: azt tartjuk, hogy Magyarországnak van éppen elég földje és népe, hogy azon – testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel – felépítse a maga szocialista hazáját.” Kállai Gyula miközben a beszédében az „ellenforradalmár-gyanús” elemek példás megbüntetését is követelte, olyan csúsztatásokra vetemedett, amelyekhez hasonlókat egyetlen ország századrangú vezetője sem követett volna el. E sorok írója minden, a magyar forradalom idején született programot alaposan és többször is áttanulmányozott. Egyetlen program sem vetette fel – sem nyíltan, sem burkoltan – a területi követeléseket, nem „elevenítették fel a határkérdést”. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, a debreceni középiskolák diáksága, hallgatói, oktatói, dolgozói a debreceni Néplap 1956. október 23-án 35 000 példányban megjelent különkiadásában 16. pontként azt követelték: Illetékes nemzetközi fórumon foglalkozzanak a romániai és más külföldi államban élő magyarok ügyével. A 17. pont: A kormány lépjen érintkezésbe a népi demokráciák, Ausztria és Jugoszlávia kormányával egy közép-európai konföderáció megvizsgálása céljából. Szó sincs sem területi követelésről, sem határkérdésről, sem revízióról.
A magyarországi történészek a forradalom idejéből csak két olyan felvetésről tudnak, amikor egyáltalán felmerült a határok, illetve a magyar kisebbségek kérdése. 1956. október 22-én a miskolci egyetem diákparlamenti ülésén a résztvevők más jelszavai mellett a két világháború közötti revizionista politika központi követelése, a „Mindent vissza!” kiáltás is elhangzott. Ezt azonban a szervezők azonnal leintették. Szesztay Ádám idézett tanulmányában hivatkozik arra az információra, amely szerint a miskolci forradalmi rádió a forradalom napjaiban magyarul és a szomszédos országok többségi nyelvein összefogásra szólított fel. A másik, határokkal kapcsolatos kijelentést a Veszprém Megyei Forradalmi Bizottság 1956. október 29-i felhívásában fogalmazták meg: akárcsak a debreceni egyetemi hallgatók, diákok, a dokumentum szerzői a kisebbségi kérdés megoldását a közép-európai államok föderációjának kialakításában jelölték meg. Szoboszlai Aladár román–magyar konföderációra vonatkozó tervezete tehát nem deus ex machina-ként, isteni beavatkozásra született, hanem – ahogyan a debreceni, veszprémi program is bizonyítja – „benne volt a levegőben”. Ezek a rendkívül fontos háttér-információk is segítik az „erdélyi kérdés” megoldását célzó, 1955 és 1957 közötti tervezetek keletkezés-körülményeinek a tisztázását, megértését. A jelen kötetben közölt dokumentumok, mélyinterjúk jelzik: az erdélyi magyarság rendkívül érzékenyen reagált a román–magyar viszonnyal, határkérdéssel kapcsolatos bármilyen kijelentésre, megfogalmazásra. Érthető, hogy a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. februári romániai látogatásának kudarca – Makfalvi (Vincze) Gábor Keleti Ferenc bukaresti nagykövet információira hivatkozik – nagy csalódást keltett a romániai magyarság körében. Kádár János marosvásárhelyi pohárköszöntője egyenesen sértette a meghívott magyar kádereket, amikor kijelentette: „Itt laknak magyar származásúak is”, a „nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában”. A kijelentés sértő jellege az 1956. évi népszámlálás adatainak ismeretében válik nyilvánvalóvá: Marosvásárhelynek 1956-ban 65 194 lakosa volt, közülük 50 174-en vallották anyanyelvüknek a magyart, 14 135-en a románt. A nemzetiség szerinti megoszlás: 48 077 magyar, 14 623 román.
Kádár János 1958. február 26-án a bukaresti nagygyűlésen hiába próbálta megnyugtatni a román hallgatóságát, kijelentvén: „a Magyar Népköztársaságnak nincs egyetlen országgal szemben sem területi, sem más igénye”, a látogatás kudarca nyilvánvaló volt: a román fél nagyon ügyes taktikával, a „magyar elvtársak” állandó, már-már a teljes kimerültséghez vezető utaztatásával elérte – Vincze Gábor találó megfogalmazásában –, hogy „semmiféle konkrét megállapodásra nem került sor!” A román fél még a látszatát is elkerülte annak, hogy kormányközi tárgyalásokról lenne szó. A román külügyminisztérium egyáltalán nem vett részt a tárgyalásokon, az ilyenkor szokásos diplomáciai szabályokat felrúgva, a román fogadóküldöttségből hiányzott a budapesti román nagykövet.
Tófalvi Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. július 13.
Új szakokat indít a BBTE, online jelentkezés a PKE-n
Új képzésekre lehet idén iratkozni a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, míg a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) szakjaira ettől az évtől már online is lehet jelentkezni.
A BBTE-n kedden kezdődik a beiratkozási időszak, amely július 31-éig tart: a diákok német tannyelvű turizmusföldrajz és üzleti adminisztráció szakra is jelentkezhetnek, angol nyelven pedig közbiztonság és közéleti vezetőképzés indul. A magyar tagozaton négy új magiszteri képzést indítanak: a leendő hallgatók például filmművészeti, valamint informatikadidaktika szakra jelentkezhetnek.
A kincses városi felsőoktatási intézmény a magyar tagozat alapképzésén 1093, a magiszteri szakokon pedig 550 tandíjmentes helyet hirdetett meg, ugyanakkor mintegy kétszer ennyi tandíjas helyet is biztosítanak. A felvételizők összesen 509 szak közül választhatnak, ezek közül csak hat esetében emelkedik a tandíj az októberben kezdődő új tanévtől.
A választott képzéstől függően beiratkozáskor 80–250 lejt kell fizetniük a diákoknak, míg az éves tandíj ára 2500–5000 lej közötti. Tavaly az informatika, a gazdasági informatika és a kinetoterápia szakra iratkoztak be a legtöbben, de népszerű volt a pszichológia és a kommunikációs képzés is.
Eközben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem jelentősen megkönnyítette a hétfőn elkezdődött beiratkozási folyamatot, hiszen a diákok online, a felsőoktatási intézmény honlapján is jelentkezhetnek a választott szakra mind alapképzésen, mind magiszteri szinten.
A felvételizőknek ki kell tölteniük egy űrlapot, amelyben megnevezik a kívánt képzést, és csatolniuk kell az iratkozáskor kért dokumentumokat, például az érettségi oklevelet és a születési anyakönyvi kivonatot. János Szabolcs rektor lapunknak elmondta: ezzel főként a más településen élő diákokat segítik, akiknek így nem kell Nagyváradig utazniuk. Az alapképzésre jelentkezők július 22-éig iratkozhatnak be, míg magiszteri szinten 24-én zárul a felvételi időszak. A tandíjat egyik képzésen sem emelik.
János Szabolcs azt is elmondta: idén nem indítanak új szakokat alapképzésen, inkább a meglévőket szeretnék megerősíteni. „A következő időszakban a mesterképzésre fektetjük a hangsúlyt: az új tanévtől idegenforgalmi gazdálkodást és turizmusképzést indítunk” – osztotta meg János Szabolcs. Hozzátette: idén nem indítanak kortárs politikai filozófiák magiszteri szakot, ugyanis a filozófia és művészet a nyilvános térben elnevezésű képzés iránt nagyobb az érdeklődés.
A hallgatók ugyanakkor többnyelvűség és multikulturalitás, európai szociálpolitikák, vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, vallástudományok, zeneművészet az audiovizuális kultúrában, valamint vizuális kommunikáció képzésre felvételizhetnek magiszteri szinten. A rektor emlékeztetett: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) kötött megállapodásuk értelmében azok, akik a PKE-n mesteriznek, lehetőségük lesz az ELTE-n elvégezni a doktori képzést.
A PKE alapképzésen 585 helyet hirdet meg, ebből 247 tandíjmentes, míg magiszteri képzésen 212 helyre lehet jelentkezni, ezek közül 95 ingyenes. Alapképzésen filozófia, angol, német, valamint magyar nyelv és irodalom, szociális munka, szociológia, menedzsment, kereskedelmi, turisztikai egységek gazdaságtana, pénzügyek, zenepedagógia, képzőművészet, óvodai és elemi oktatás pedagógiája, valamint teológia szakot indítanak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozatán ugyanakkor agrármérnöki képzést bonyolítanak le. János Szabolcs arra is kitért: bizakodó, hiszen idén nőtt a sikeresen érettségizők aránya.
A Nagyváradi Állami Egyetemre ugyancsak hétfőtől lehet beiratkozni: itt ugyan többségében román nyelven zajlik az oktatás, de az óvodai és elemi oktatás pedagógiája képzés magyar nyelvű.
Kiss Előd-Gergely, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Székelyhon.ro
Új képzésekre lehet idén iratkozni a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, míg a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) szakjaira ettől az évtől már online is lehet jelentkezni.
A BBTE-n kedden kezdődik a beiratkozási időszak, amely július 31-éig tart: a diákok német tannyelvű turizmusföldrajz és üzleti adminisztráció szakra is jelentkezhetnek, angol nyelven pedig közbiztonság és közéleti vezetőképzés indul. A magyar tagozaton négy új magiszteri képzést indítanak: a leendő hallgatók például filmművészeti, valamint informatikadidaktika szakra jelentkezhetnek.
A kincses városi felsőoktatási intézmény a magyar tagozat alapképzésén 1093, a magiszteri szakokon pedig 550 tandíjmentes helyet hirdetett meg, ugyanakkor mintegy kétszer ennyi tandíjas helyet is biztosítanak. A felvételizők összesen 509 szak közül választhatnak, ezek közül csak hat esetében emelkedik a tandíj az októberben kezdődő új tanévtől.
A választott képzéstől függően beiratkozáskor 80–250 lejt kell fizetniük a diákoknak, míg az éves tandíj ára 2500–5000 lej közötti. Tavaly az informatika, a gazdasági informatika és a kinetoterápia szakra iratkoztak be a legtöbben, de népszerű volt a pszichológia és a kommunikációs képzés is.
Eközben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem jelentősen megkönnyítette a hétfőn elkezdődött beiratkozási folyamatot, hiszen a diákok online, a felsőoktatási intézmény honlapján is jelentkezhetnek a választott szakra mind alapképzésen, mind magiszteri szinten.
A felvételizőknek ki kell tölteniük egy űrlapot, amelyben megnevezik a kívánt képzést, és csatolniuk kell az iratkozáskor kért dokumentumokat, például az érettségi oklevelet és a születési anyakönyvi kivonatot. János Szabolcs rektor lapunknak elmondta: ezzel főként a más településen élő diákokat segítik, akiknek így nem kell Nagyváradig utazniuk. Az alapképzésre jelentkezők július 22-éig iratkozhatnak be, míg magiszteri szinten 24-én zárul a felvételi időszak. A tandíjat egyik képzésen sem emelik.
János Szabolcs azt is elmondta: idén nem indítanak új szakokat alapképzésen, inkább a meglévőket szeretnék megerősíteni. „A következő időszakban a mesterképzésre fektetjük a hangsúlyt: az új tanévtől idegenforgalmi gazdálkodást és turizmusképzést indítunk” – osztotta meg János Szabolcs. Hozzátette: idén nem indítanak kortárs politikai filozófiák magiszteri szakot, ugyanis a filozófia és művészet a nyilvános térben elnevezésű képzés iránt nagyobb az érdeklődés.
A hallgatók ugyanakkor többnyelvűség és multikulturalitás, európai szociálpolitikák, vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, vallástudományok, zeneművészet az audiovizuális kultúrában, valamint vizuális kommunikáció képzésre felvételizhetnek magiszteri szinten. A rektor emlékeztetett: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) kötött megállapodásuk értelmében azok, akik a PKE-n mesteriznek, lehetőségük lesz az ELTE-n elvégezni a doktori képzést.
A PKE alapképzésen 585 helyet hirdet meg, ebből 247 tandíjmentes, míg magiszteri képzésen 212 helyre lehet jelentkezni, ezek közül 95 ingyenes. Alapképzésen filozófia, angol, német, valamint magyar nyelv és irodalom, szociális munka, szociológia, menedzsment, kereskedelmi, turisztikai egységek gazdaságtana, pénzügyek, zenepedagógia, képzőművészet, óvodai és elemi oktatás pedagógiája, valamint teológia szakot indítanak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozatán ugyanakkor agrármérnöki képzést bonyolítanak le. János Szabolcs arra is kitért: bizakodó, hiszen idén nőtt a sikeresen érettségizők aránya.
A Nagyváradi Állami Egyetemre ugyancsak hétfőtől lehet beiratkozni: itt ugyan többségében román nyelven zajlik az oktatás, de az óvodai és elemi oktatás pedagógiája képzés magyar nyelvű.
Kiss Előd-Gergely, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Székelyhon.ro
2015. szeptember 20.
A fiatalokra a szülőföldön van szükség
Szombat délelőtt zajlott le a Partiumi Keresztény Egyetem 2015–2016-os tanévének hivatalos megnyitója a nagyváradi felsőoktatási tanintézmény Teleki (Városháza) utcai székhelyén. Az idén 404 hallgató kezdi meg tanulmányait a PKE-n.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székhelyének dísztermében zajlott megnyitón az oktatók és meghívott vendégek mellett főként az első éves egyetemi hallgatók és az ő hozzátartozóik voltak jelen, akiket elsőként Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött, majd Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke mondott igei megnyitó beszédet Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből vett idézet alapján: Hangsúlyozta: az Istentől kapott erő, szeretet és józanság lelkével nézzünk szembe az előttünk álló kihívásokkal.
Nőtt a hallgatói létszám
János Szabolcs, az egyetem rektora tanévnyitó beszédében kiemelte, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, valamint a továbbra sem túl fényes érettségi eredmények ellenére az idén 404 hallgató kezdi meg tanulmányait a PKE-n, tehát valamelyest emelkedett a hallgatói létszám a tavalyihoz képest. Tudatta, hogy az egyetemen 950 hallgató, tizennyolc alapképzési szakon és nyolc mesterképzési szakon 98 főállású alkalmazottól sajátíthatja el választott szakmájának tudásanyagát. A rektor a továbbiakban elmondta, hogy épül a tanintézmény új székháza, befejezték a Zárda utcai épület alagsorának a felszerelését, ahol kiállító termet és közösségi helyszínt hoztak létre. Az egyetemen diákklubot alakítottak, létrehozták a Janus Pannonius Szakkollégiumot, amely a legkiválóbb hallgatók számára teszi lehetővé a tutoriális rendszerben való képzést. „Egyetemünk nagy figyelmet fordít a nemzetközi oktatói és hallgatói mobilitás kiterjesztésére, a kutatási és oktatási együttműködések megkötésére. Az Erasmus-programok keretében jóval több hallgató, oktató és adminisztratív személyzet vehet részt teljes szemeszteres külföldi képzésben tapasztalatcserén. Hosszú tárgyalássorozat után együttműködési szándéknyilatkozatot írtunk alá a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel (ELTE), amely lehetővé teszi majd közös doktori képzés indítását Nagyváradon az ELTE szervezett keretei között” – sorolta a megvalósításokat János Szabolcs.
Stratégia
A következő felszólaló Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke volt, aki emlékeztetett arra, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor kivívott szabadsággal, majd hangsúlyozta, hogy a történelmi egyházak hozták létre előbb a PKE-t, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A sikerek mellett azonban kudarcok is vannak, mondta Tőkés László, emlékeztetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, valamint arra, hogy a román hatalom nem engedte meg, hogy a Bolyai egyetemen minden szakon és minden területen újraalakuljon a magyar nyelvű felsőoktatás. Tőkés László a migránshelyzetet is érintve jegyezte meg azt, hogy Romániából is hárommillió polgár, köztük nagyon sok magyar keresi máshol a boldogulását, majd a fiatalokhoz címezve szavait így szólt: „Rátok itt van szükség! Megszenvedtük a szabadságot, létrehoztuk ezt az egyetemet, intézményeket építünk. Tehát nem szabad felrúgnunk azt, ami létezik”. Tőkés László az értelmiségi réteg fontosságáról is szólt: „Amely népnek nincs értelmisége, vezetősége, szellemi ereje, az óhatatlanul lemarad és elsorvad”, majd kifejtette, hogy a romániai magyarságnak kisebbségi helyzetében kell kidolgoznia túlélési stratégiáját, meghatároznia terveit és céljait. „Ebben kíván szerepet játszani a PKE, ami szellemi központja lehet Nagyváradnak és az egész térségnek” – fogalmazott Tőkés László.
Együttműködés
Mezey Barna, az ELTE rektora hozzászólásában többek között kiemelte azt, hogy az ELTE a minőséget képviseli és terjeszti, így hát csak olyan partnerekkel dolgozik együtt, akikről tudja, hogy szintén a minőséget képviselik. „Azzal, hogy az ELTE kapcsolatba lépett a PKE-val, ezzel kínálja azt az 1500 nemzetközi szerződését, amely kutatási és oktatási együttműködésekre vonatkozik, kínálja azt a több mint 500 Erasmus-szerződését, amelyet meg tud osztani a PKE hallgatóival, kínálja tudományos és oktatói bázisát. (…) Megállapodásunk legfontosabb eleme a doktori iskola kialakítása és fölerősítése a PKE-n. Nagyon szeretnénk, hogy ezt a doktori iskolát minél hamarabb elindíthassa a PKE, és részt is veszünk ebben a programban addig, amíg ránk szükség van” – ígérte a rektor. Felszólalt még a tanévnyitón Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul. A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget.
Pap István
erdon.ro
Szombat délelőtt zajlott le a Partiumi Keresztény Egyetem 2015–2016-os tanévének hivatalos megnyitója a nagyváradi felsőoktatási tanintézmény Teleki (Városháza) utcai székhelyén. Az idén 404 hallgató kezdi meg tanulmányait a PKE-n.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székhelyének dísztermében zajlott megnyitón az oktatók és meghívott vendégek mellett főként az első éves egyetemi hallgatók és az ő hozzátartozóik voltak jelen, akiket elsőként Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött, majd Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke mondott igei megnyitó beszédet Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből vett idézet alapján: Hangsúlyozta: az Istentől kapott erő, szeretet és józanság lelkével nézzünk szembe az előttünk álló kihívásokkal.
Nőtt a hallgatói létszám
János Szabolcs, az egyetem rektora tanévnyitó beszédében kiemelte, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, valamint a továbbra sem túl fényes érettségi eredmények ellenére az idén 404 hallgató kezdi meg tanulmányait a PKE-n, tehát valamelyest emelkedett a hallgatói létszám a tavalyihoz képest. Tudatta, hogy az egyetemen 950 hallgató, tizennyolc alapképzési szakon és nyolc mesterképzési szakon 98 főállású alkalmazottól sajátíthatja el választott szakmájának tudásanyagát. A rektor a továbbiakban elmondta, hogy épül a tanintézmény új székháza, befejezték a Zárda utcai épület alagsorának a felszerelését, ahol kiállító termet és közösségi helyszínt hoztak létre. Az egyetemen diákklubot alakítottak, létrehozták a Janus Pannonius Szakkollégiumot, amely a legkiválóbb hallgatók számára teszi lehetővé a tutoriális rendszerben való képzést. „Egyetemünk nagy figyelmet fordít a nemzetközi oktatói és hallgatói mobilitás kiterjesztésére, a kutatási és oktatási együttműködések megkötésére. Az Erasmus-programok keretében jóval több hallgató, oktató és adminisztratív személyzet vehet részt teljes szemeszteres külföldi képzésben tapasztalatcserén. Hosszú tárgyalássorozat után együttműködési szándéknyilatkozatot írtunk alá a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel (ELTE), amely lehetővé teszi majd közös doktori képzés indítását Nagyváradon az ELTE szervezett keretei között” – sorolta a megvalósításokat János Szabolcs.
Stratégia
A következő felszólaló Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke volt, aki emlékeztetett arra, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor kivívott szabadsággal, majd hangsúlyozta, hogy a történelmi egyházak hozták létre előbb a PKE-t, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A sikerek mellett azonban kudarcok is vannak, mondta Tőkés László, emlékeztetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, valamint arra, hogy a román hatalom nem engedte meg, hogy a Bolyai egyetemen minden szakon és minden területen újraalakuljon a magyar nyelvű felsőoktatás. Tőkés László a migránshelyzetet is érintve jegyezte meg azt, hogy Romániából is hárommillió polgár, köztük nagyon sok magyar keresi máshol a boldogulását, majd a fiatalokhoz címezve szavait így szólt: „Rátok itt van szükség! Megszenvedtük a szabadságot, létrehoztuk ezt az egyetemet, intézményeket építünk. Tehát nem szabad felrúgnunk azt, ami létezik”. Tőkés László az értelmiségi réteg fontosságáról is szólt: „Amely népnek nincs értelmisége, vezetősége, szellemi ereje, az óhatatlanul lemarad és elsorvad”, majd kifejtette, hogy a romániai magyarságnak kisebbségi helyzetében kell kidolgoznia túlélési stratégiáját, meghatároznia terveit és céljait. „Ebben kíván szerepet játszani a PKE, ami szellemi központja lehet Nagyváradnak és az egész térségnek” – fogalmazott Tőkés László.
Együttműködés
Mezey Barna, az ELTE rektora hozzászólásában többek között kiemelte azt, hogy az ELTE a minőséget képviseli és terjeszti, így hát csak olyan partnerekkel dolgozik együtt, akikről tudja, hogy szintén a minőséget képviselik. „Azzal, hogy az ELTE kapcsolatba lépett a PKE-val, ezzel kínálja azt az 1500 nemzetközi szerződését, amely kutatási és oktatási együttműködésekre vonatkozik, kínálja azt a több mint 500 Erasmus-szerződését, amelyet meg tud osztani a PKE hallgatóival, kínálja tudományos és oktatói bázisát. (…) Megállapodásunk legfontosabb eleme a doktori iskola kialakítása és fölerősítése a PKE-n. Nagyon szeretnénk, hogy ezt a doktori iskolát minél hamarabb elindíthassa a PKE, és részt is veszünk ebben a programban addig, amíg ránk szükség van” – ígérte a rektor. Felszólalt még a tanévnyitón Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul. A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget.
Pap István
erdon.ro
2015. szeptember 21.
A Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitója
A Partiumi Keresztény Egyetem 2015–16-os tanévének hivatalos, ünnepélyes megnyitóját szombaton délelőtt tartották meg a nagyváradi református püspökség székházában, amely egyelőre még az egyetem székhelyéül is szolgál, amíg el nem készül a szomszédos telken már épülő új felsőoktatási központ.
A díszteremben jobbára első éves hallgatók, hozzátartozók, egyetemi oktatók és alkalmazottak foglaltak helyet, akiket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött. Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke igei megnyitó beszédében Pál apostolt idézve járta körbe a jó keresztényi magatartás és életvitel hármas egységét: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7) Igemagyarázatát János Szabolcs rektor ünnepi tanévnyitó beszéde követte, amelyben elhangzott: a PKE három karának különböző szakjaira 404-en nyertek felvételt az új tanévben, az alap- és mesterképzést együttvéve. A megnehezedett középiskolai diplomaszerzés és a felsőoktatásban tapasztalható verseny fényében ez örvendetes beiratkozási aránynak számít, ami az egyetem presztízsének növekedését illusztrálja. A rektor vázolta az intézmény struktúráját, kitért a teljében lévő egyetemi reformra, a fejlesztésekre és építkezésekre, valamint a testvérintézetekkel folytatott kollaborációra is, külön említve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet, amely egyebek mellett a doktori képzésben is együttműködik ezentúl a PKE-vel.
Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke köszöntőbeszédét azzal kezdte, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor szerzett szabadságunkkal. Röviden szólt az erdélyi s azon belül a váradi felsőoktatási kezdeményezésekről, sikerekről és kudarcokról, felidézve a főhatalom által gördített akadályokat, a máig tartó kálváriát – pl. az önálló állami magyar egyetem elszabotálását –, ugyanakkor méltatta azokat a küzdőket és támogatókat, külön is említve közöttük az egyházakat, akiknek köszönhető minden eddig megvalósítás. A bibliai tízparancsolat első és ötödik tanítását kiemelve intett az ősök, elődök és élenjárók tiszteletére, folyamatos önképzésre és állhatatos tudásszerzésre biztatta az ifjúságot, a helytállás, a szülőföld- és honszeretet kívánalmát hangsúlyozva. A globális és kontinentális politikai folyamatok alakulása láttán európai képviselőnk felhívta a figyelmet: kisebbségi helyzetben túlélési és boldogulási stratégiákat kell kidolgozni, ennek egyik műhelye a Partiumi Keresztény Egyetem is. „Értékrendszerünk válsága idején foggal-körömmel kell őriznünk értékeinket, a morális válságot erkölcsi és hitbéli alapjaink megerősítésével vészelhetjük át, boldogulásunk feltétele pedig a minőségre való törekedés az élet minden területén” – fogalmazta meg tanévkezdő üzenetében Tőkés László.
A továbbiakban Mezey Barna, az ELTE rektora, Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul adták át jókívánságait a jelenlévőknek. Külön köszöntötték Jávor András debreceni általános rektorhelyettest, Pető Árpád ausztráliai vállalatvezetőt, a PKE régi támogatóját, Nemes Csaba tanácsost, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőjét, a nagyváradi református és római katolikus püspökség, valamint az unitárius egyház képviselőjét, az egyetem oktatóit és adminisztratív személyzetét.
A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget. Ének- és orgonaszolgálatot a Brugós Anikó vezette egyetemi énekkar, illetve Lászlóffy Zsolt zeneművész végzett.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Reggeli Újság (Nagyvárad)
A Partiumi Keresztény Egyetem 2015–16-os tanévének hivatalos, ünnepélyes megnyitóját szombaton délelőtt tartották meg a nagyváradi református püspökség székházában, amely egyelőre még az egyetem székhelyéül is szolgál, amíg el nem készül a szomszédos telken már épülő új felsőoktatási központ.
A díszteremben jobbára első éves hallgatók, hozzátartozók, egyetemi oktatók és alkalmazottak foglaltak helyet, akiket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött. Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke igei megnyitó beszédében Pál apostolt idézve járta körbe a jó keresztényi magatartás és életvitel hármas egységét: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7) Igemagyarázatát János Szabolcs rektor ünnepi tanévnyitó beszéde követte, amelyben elhangzott: a PKE három karának különböző szakjaira 404-en nyertek felvételt az új tanévben, az alap- és mesterképzést együttvéve. A megnehezedett középiskolai diplomaszerzés és a felsőoktatásban tapasztalható verseny fényében ez örvendetes beiratkozási aránynak számít, ami az egyetem presztízsének növekedését illusztrálja. A rektor vázolta az intézmény struktúráját, kitért a teljében lévő egyetemi reformra, a fejlesztésekre és építkezésekre, valamint a testvérintézetekkel folytatott kollaborációra is, külön említve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet, amely egyebek mellett a doktori képzésben is együttműködik ezentúl a PKE-vel.
Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke köszöntőbeszédét azzal kezdte, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor szerzett szabadságunkkal. Röviden szólt az erdélyi s azon belül a váradi felsőoktatási kezdeményezésekről, sikerekről és kudarcokról, felidézve a főhatalom által gördített akadályokat, a máig tartó kálváriát – pl. az önálló állami magyar egyetem elszabotálását –, ugyanakkor méltatta azokat a küzdőket és támogatókat, külön is említve közöttük az egyházakat, akiknek köszönhető minden eddig megvalósítás. A bibliai tízparancsolat első és ötödik tanítását kiemelve intett az ősök, elődök és élenjárók tiszteletére, folyamatos önképzésre és állhatatos tudásszerzésre biztatta az ifjúságot, a helytállás, a szülőföld- és honszeretet kívánalmát hangsúlyozva. A globális és kontinentális politikai folyamatok alakulása láttán európai képviselőnk felhívta a figyelmet: kisebbségi helyzetben túlélési és boldogulási stratégiákat kell kidolgozni, ennek egyik műhelye a Partiumi Keresztény Egyetem is. „Értékrendszerünk válsága idején foggal-körömmel kell őriznünk értékeinket, a morális válságot erkölcsi és hitbéli alapjaink megerősítésével vészelhetjük át, boldogulásunk feltétele pedig a minőségre való törekedés az élet minden területén” – fogalmazta meg tanévkezdő üzenetében Tőkés László.
A továbbiakban Mezey Barna, az ELTE rektora, Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul adták át jókívánságait a jelenlévőknek. Külön köszöntötték Jávor András debreceni általános rektorhelyettest, Pető Árpád ausztráliai vállalatvezetőt, a PKE régi támogatóját, Nemes Csaba tanácsost, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőjét, a nagyváradi református és római katolikus püspökség, valamint az unitárius egyház képviselőjét, az egyetem oktatóit és adminisztratív személyzetét.
A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget. Ének- és orgonaszolgálatot a Brugós Anikó vezette egyetemi énekkar, illetve Lászlóffy Zsolt zeneművész végzett.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2016. május 24.
Fókuszban a Partiumi Keresztény Egyetem
Az embernek emberré válása, akárcsak egy felsőoktatási intézménynek az egyetemmé válása – egy hosszú folyamat. Ez a folyamat van, akinél gyorsabb lejáratú, van, akinél hosszabb. Minden folyamatban vannak válságok és győzelmek. A PKE alig negyedszázados történetében sem alakult ez másképpen.
Tudjuk, hogy keresztény és magyar nyelvű egyetemként volt, van és továbbra is lesz küldetésünk a Partiumban, Erdélyben, a Kárpát-medencében. Nyugodt szívvel és biztos meggyőződéssel jelenthetjük ki, hogy a PKE a krízis után a konszolidáció útján jár.
A 2016/2017-es tanévben több és széleskörű, strukturális átszervezés és átalakítás után, illetve egy teljesen új és korszerű épülettel gazdagodva folytatjuk hallgatóink képzését. Az alábbiakban pontos képet nyújtva tesszük közzé a felvételi időpontokat valamint azokat a szakokat, amelyek közül választhatnak az érdeklődők.
Alapképzések: • Német nyelv és irodalom: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; • Angol nyelv és irodalom: 24 tandíjmentes hely, 16 tandíjas hely; • Magyar nyelv és irodalom: 22 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely; • Szociális munka: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; • Szociológia: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; • Menedzsment: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; • Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; • Bank és pénzügyek: 25 tandíjmentes hely, 25 tandíjas hely; • Zenepedagógia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; • Képzőművészet/Grafika: 23 tandíjmentes hely, 12 tandíjas hely; • Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája: 20 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; • Teológia – szociális munka/Diakónia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; • Agrármérnök*: 40 tandíjmentes hely (a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozata);
Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11. – 20, hétköznapokon 9-15 óra között, szombaton: 9-13 óra között Felvételi vizsgák: 2016. július 21. – 22. Eredményhirdetés: 2016. július 22. – 23. Fellebbezés: 2016. július 25. Anyakönyvezés: 2016. július 22, 25, 26.
Mesteri képzések:
• Filozófia és művészet a nyilvános térben; • Többnyelvűség és multikulturalitás; • Európai szociálpolitikák; • Vallástudományok; • Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje; • Idegenforgalmi gazdálkodás; • Zeneművészet az audiovizuális kultúrában; • Vizuális kommunikáció;
Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11. – 22, hétköznapokon 9-15 óra között, szombaton: 9-13 óra között Felvételi vizsgák: 2016. július 23.
Eredményhirdetés: 2016. július 23.
Anyakönyvezés: 2016. július 23, 25.
BŐVEBB INFORMÁCIÓK: TEL/FAX: 0259/418252, 0259/418244
A részletes egyetemi felvételi tájékoztató letölthető az egyetem honlapjáról: www.partium.ro
erdon.ro
Az embernek emberré válása, akárcsak egy felsőoktatási intézménynek az egyetemmé válása – egy hosszú folyamat. Ez a folyamat van, akinél gyorsabb lejáratú, van, akinél hosszabb. Minden folyamatban vannak válságok és győzelmek. A PKE alig negyedszázados történetében sem alakult ez másképpen.
Tudjuk, hogy keresztény és magyar nyelvű egyetemként volt, van és továbbra is lesz küldetésünk a Partiumban, Erdélyben, a Kárpát-medencében. Nyugodt szívvel és biztos meggyőződéssel jelenthetjük ki, hogy a PKE a krízis után a konszolidáció útján jár.
A 2016/2017-es tanévben több és széleskörű, strukturális átszervezés és átalakítás után, illetve egy teljesen új és korszerű épülettel gazdagodva folytatjuk hallgatóink képzését. Az alábbiakban pontos képet nyújtva tesszük közzé a felvételi időpontokat valamint azokat a szakokat, amelyek közül választhatnak az érdeklődők.
Alapképzések: • Német nyelv és irodalom: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; • Angol nyelv és irodalom: 24 tandíjmentes hely, 16 tandíjas hely; • Magyar nyelv és irodalom: 22 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely; • Szociális munka: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; • Szociológia: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; • Menedzsment: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; • Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; • Bank és pénzügyek: 25 tandíjmentes hely, 25 tandíjas hely; • Zenepedagógia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; • Képzőművészet/Grafika: 23 tandíjmentes hely, 12 tandíjas hely; • Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája: 20 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; • Teológia – szociális munka/Diakónia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; • Agrármérnök*: 40 tandíjmentes hely (a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozata);
Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11. – 20, hétköznapokon 9-15 óra között, szombaton: 9-13 óra között Felvételi vizsgák: 2016. július 21. – 22. Eredményhirdetés: 2016. július 22. – 23. Fellebbezés: 2016. július 25. Anyakönyvezés: 2016. július 22, 25, 26.
Mesteri képzések:
• Filozófia és művészet a nyilvános térben; • Többnyelvűség és multikulturalitás; • Európai szociálpolitikák; • Vallástudományok; • Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje; • Idegenforgalmi gazdálkodás; • Zeneművészet az audiovizuális kultúrában; • Vizuális kommunikáció;
Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11. – 22, hétköznapokon 9-15 óra között, szombaton: 9-13 óra között Felvételi vizsgák: 2016. július 23.
Eredményhirdetés: 2016. július 23.
Anyakönyvezés: 2016. július 23, 25.
BŐVEBB INFORMÁCIÓK: TEL/FAX: 0259/418252, 0259/418244
A részletes egyetemi felvételi tájékoztató letölthető az egyetem honlapjáról: www.partium.ro
erdon.ro
2016. július 6.
Várják a jelentkezőket a váradi Partiumi Keresztény Egyetemre – Alap és mesteri szakok a PKE-n
A Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre felvételizők a következő szakok közül választhatnak a 2016/2017-es tanévben.
Alapképzések: Német nyelv és irodalom: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; Angol nyelv és irodalom: 24 tandíjmentes hely, 16 tandíjas hely; Magyar nyelv és irodalom: 22 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely; Szociális munka: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; Szociológia: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; Menedzsment: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; Bank és pénzügyek: 25 tandíjmentes hely, 25 tandíjas hely; Zenepedagógia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; Képzőművészet/Grafika: 23 tandíjmentes hely, 12 tandíjas hely; Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája: 20 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; Teológia – szociális munka/Diakónia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; Agrármérnök*: 40 tandíjmentes hely (*A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozata).
Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11–20., hétköznapokon 9–15 óra között, szombaton 9–13 óra között. Felvételi vizsgák: 2016. július 21–22. Eredményhirdetés: 2016. július 22–23. Fellebbezés: 2016. július 25. Anyakönyvezés: 2016. július 22., 25., 26.
Mesteri képzések
Filozófia és művészet a nyilvános térben: 17 tandíjas hely; Többnyelvűség és multikulturalitás: 13 tandíjmentes hely, 17 tandíjas hely; Európai szociálpolitikák: 11 tandíjmentes hely, 19 tandíjas hely; Vallástudományok: 17tandíjas hely; Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje: 13 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely; Idegenforgalmi gazdálkodás: 12 tandíjmentes hely, 23 tandíjas hely; Zeneművészet az audiovizuális kultúrában: 7 tandíjmentes hely, 11 tandíjas hely; Vizuális kommunikáció: 12 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely. Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11–22., hétköznapokon 9–15 óra között, szombaton 9–13 óra között. Felvételi vizsgák: 2016. július 23. Eredményhirdetés: 2016. július 23. Anyakönyvezés: 2016. július 23., 25.
Bővebb információk: tel./fax: 0259/418–252, 0259/418–244.
A részletes egyetemi felvételi tájékoztató letölthető az egyetem honlapjáról: www.partium.ro
erdon.ro
A Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre felvételizők a következő szakok közül választhatnak a 2016/2017-es tanévben.
Alapképzések: Német nyelv és irodalom: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; Angol nyelv és irodalom: 24 tandíjmentes hely, 16 tandíjas hely; Magyar nyelv és irodalom: 22 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely; Szociális munka: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; Szociológia: 15 tandíjmentes hely, 20 tandíjas hely; Menedzsment: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 30 tandíjmentes hely, 45 tandíjas hely; Bank és pénzügyek: 25 tandíjmentes hely, 25 tandíjas hely; Zenepedagógia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; Képzőművészet/Grafika: 23 tandíjmentes hely, 12 tandíjas hely; Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája: 20 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; Teológia – szociális munka/Diakónia: 10 tandíjmentes hely, 15 tandíjas hely; Agrármérnök*: 40 tandíjmentes hely (*A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozata).
Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11–20., hétköznapokon 9–15 óra között, szombaton 9–13 óra között. Felvételi vizsgák: 2016. július 21–22. Eredményhirdetés: 2016. július 22–23. Fellebbezés: 2016. július 25. Anyakönyvezés: 2016. július 22., 25., 26.
Mesteri képzések
Filozófia és művészet a nyilvános térben: 17 tandíjas hely; Többnyelvűség és multikulturalitás: 13 tandíjmentes hely, 17 tandíjas hely; Európai szociálpolitikák: 11 tandíjmentes hely, 19 tandíjas hely; Vallástudományok: 17tandíjas hely; Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje: 13 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely; Idegenforgalmi gazdálkodás: 12 tandíjmentes hely, 23 tandíjas hely; Zeneművészet az audiovizuális kultúrában: 7 tandíjmentes hely, 11 tandíjas hely; Vizuális kommunikáció: 12 tandíjmentes hely, 13 tandíjas hely. Beiratkozás a felvételire: 2016. július 11–22., hétköznapokon 9–15 óra között, szombaton 9–13 óra között. Felvételi vizsgák: 2016. július 23. Eredményhirdetés: 2016. július 23. Anyakönyvezés: 2016. július 23., 25.
Bővebb információk: tel./fax: 0259/418–252, 0259/418–244.
A részletes egyetemi felvételi tájékoztató letölthető az egyetem honlapjáról: www.partium.ro
erdon.ro
2017. február 12.
Gazdák fóruma a PKE-n
Újabb éves konferenciáját tartotta a Partium-Debrecen Agrárklub Nagyváradon. A szombati tanácskozás a PKE-n zajlott.
Hogy mi is ez a fórum? Mint elnökétől, Gáspár Istvántól megtudtuk, 2013-ban alakultak. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Kara 2005-ben mezőgazdasági mérnök szakon kihelyezett képzést indított a Partiumi Keresztény Egyetemen. A nagyváradi intézmény infrastrukturális hátterének és a DE oktatóinak köszönhetően a szak indítása sikeres volt, mára már a végzett hallgatók szép számban vesznek részt Msc és PhD képzésekben, illetve dolgoznak a mezőgazdaság területén. A Partium-Debrecen Agrárklub nyolc Nagyváradon végzett hallgató – Belényesi Imre Lajos, Boros Ferencz, Filep Ferenc Miklós Zoltán, Gáspár István, Glökner Irén Gyöngyi, Makra Máté, Papp László Béla és Székely Zsuzsanna –, illetve egy Szegeden végzett kezdeményezésére, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) oktatóinak támogatásával alakult. Az alapítók célja, hogy segítsék a MÉK Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett szak hallgatóinak a beiskolázását, támogatást nyújtsanak a hátrányos helyzetű diákoknak a diplomaszerzésben, és ösztönözzék a hallgatók továbbtanulását – ismertette terveiket Gáspár István elnök. A klub tanulmányutakat is szervez a hallgatóknak, valamint segít a gyakorlati helyek felkutatásában a hetedik félévre beiratkozott mezőgazdasági mérnökök számára. A célok között szerepel szakmai előadások, határon átnyúló találkozók szervezése, valamint kapcsolattartó hálózatok kiépítése. Az Agrárklub létrehozását támogató debreceni és nagyváradi egyetemi vezetők célja, hogy a klubot olyan partiumi, magyarországi mezőgazdasági vállalkozók is megismerjék, akik a végzettek számára munkát tudnak adni a szakmai gyakorlatok keretében, illetve a diploma megszerzése után is.
Nem adják fel
Az idei a negyedik ilyen jellegű konferencia volt, igazából gazdafórum zajlott a PKE-n, amelynek fő témája ezúttal a gyümölcstermesztés volt. A szakmai előadásokra nagyon sokan voltak kíváncsiak, ám emellett azt is megtudhattuk, hogy a két egyetem kapcsolata az 1990-es évekre nyúlik vissza, és már azóta próbálnak a PKE-n önálló agrárszakot létrehozni. Ez a mai napig nem sikerült, ám a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Karának itteni kihelyezett képzésén már 80–90-en végeztek az elmúlt években. A PKE részéről dr. Szilágyi Ferenc hozzátette: az egyetem vezetése továbbra is fontosnak tartja, hogy Váradon magyar nyelvű agrárképzés legyen, a jelenlegi formája is lényeges, és nem tettek le a saját szak indításáról sem. Ajándékképp amúgy Szilágyi Ferenc kiosztotta a Partium térképét, amely tavaly jelent meg, és amelyet többek között a Partiumi Területi Kutatások Intézete jelentetett meg. Hozzátette: az intézetük a magyar agrártárca támogatásával idéntől immár mezőgazdasági tematikájú kutatásokat is folytatni fog.
Támogatják
Jelen volt a tanácskozáson Csomortányi István is, aki lapunknak elmondta: az Érmelléki gazdák Egyesülete is támogatja a rendezvényt, és a konkrét újdonság velük kapcsolatban, hogy a magyarországi szaktárca támogatásával idén a PKE két olyan hallgatójának tudnak ösztöndíjat biztosítani, akik az említett kihelyezett váradi képzésben vesznek részt.
Szeghalmi Örs
erdon.ro
Újabb éves konferenciáját tartotta a Partium-Debrecen Agrárklub Nagyváradon. A szombati tanácskozás a PKE-n zajlott.
Hogy mi is ez a fórum? Mint elnökétől, Gáspár Istvántól megtudtuk, 2013-ban alakultak. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Kara 2005-ben mezőgazdasági mérnök szakon kihelyezett képzést indított a Partiumi Keresztény Egyetemen. A nagyváradi intézmény infrastrukturális hátterének és a DE oktatóinak köszönhetően a szak indítása sikeres volt, mára már a végzett hallgatók szép számban vesznek részt Msc és PhD képzésekben, illetve dolgoznak a mezőgazdaság területén. A Partium-Debrecen Agrárklub nyolc Nagyváradon végzett hallgató – Belényesi Imre Lajos, Boros Ferencz, Filep Ferenc Miklós Zoltán, Gáspár István, Glökner Irén Gyöngyi, Makra Máté, Papp László Béla és Székely Zsuzsanna –, illetve egy Szegeden végzett kezdeményezésére, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) oktatóinak támogatásával alakult. Az alapítók célja, hogy segítsék a MÉK Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett szak hallgatóinak a beiskolázását, támogatást nyújtsanak a hátrányos helyzetű diákoknak a diplomaszerzésben, és ösztönözzék a hallgatók továbbtanulását – ismertette terveiket Gáspár István elnök. A klub tanulmányutakat is szervez a hallgatóknak, valamint segít a gyakorlati helyek felkutatásában a hetedik félévre beiratkozott mezőgazdasági mérnökök számára. A célok között szerepel szakmai előadások, határon átnyúló találkozók szervezése, valamint kapcsolattartó hálózatok kiépítése. Az Agrárklub létrehozását támogató debreceni és nagyváradi egyetemi vezetők célja, hogy a klubot olyan partiumi, magyarországi mezőgazdasági vállalkozók is megismerjék, akik a végzettek számára munkát tudnak adni a szakmai gyakorlatok keretében, illetve a diploma megszerzése után is.
Nem adják fel
Az idei a negyedik ilyen jellegű konferencia volt, igazából gazdafórum zajlott a PKE-n, amelynek fő témája ezúttal a gyümölcstermesztés volt. A szakmai előadásokra nagyon sokan voltak kíváncsiak, ám emellett azt is megtudhattuk, hogy a két egyetem kapcsolata az 1990-es évekre nyúlik vissza, és már azóta próbálnak a PKE-n önálló agrárszakot létrehozni. Ez a mai napig nem sikerült, ám a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Karának itteni kihelyezett képzésén már 80–90-en végeztek az elmúlt években. A PKE részéről dr. Szilágyi Ferenc hozzátette: az egyetem vezetése továbbra is fontosnak tartja, hogy Váradon magyar nyelvű agrárképzés legyen, a jelenlegi formája is lényeges, és nem tettek le a saját szak indításáról sem. Ajándékképp amúgy Szilágyi Ferenc kiosztotta a Partium térképét, amely tavaly jelent meg, és amelyet többek között a Partiumi Területi Kutatások Intézete jelentetett meg. Hozzátette: az intézetük a magyar agrártárca támogatásával idéntől immár mezőgazdasági tematikájú kutatásokat is folytatni fog.
Támogatják
Jelen volt a tanácskozáson Csomortányi István is, aki lapunknak elmondta: az Érmelléki gazdák Egyesülete is támogatja a rendezvényt, és a konkrét újdonság velük kapcsolatban, hogy a magyarországi szaktárca támogatásával idén a PKE két olyan hallgatójának tudnak ösztöndíjat biztosítani, akik az említett kihelyezett váradi képzésben vesznek részt.
Szeghalmi Örs
erdon.ro
2017. július 4.
Kárpát-medencei falugazdász-képzés Alcsútdobozon
Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Tóth Katalin szervezésével folyó év június 26–28. között Alcsútdobozon, a Puskás Ferenc Sport Hotelben került sor a Kárpát-medencei Falugazdász Továbbképzésre. Oda Kocsik József AMMGE-elnökkel együtt, meghívót kapott Nagy Zsolt Arad megyei falugazda is.
A június 26-án, hétfőn a jelzett szállodában történt elszállásolás után, másnap a reggelit és a regisztrációt követően 9 órakor hangzottak el a köszöntők: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, dr. Grezsa István János Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos, valamint Tóth Katalin nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a Kárpát-medence tájegységeiből érkezett falugazdászokat és gazdaszervezet vezetőket. Ezt követően a Szent István Egyetem oktatói által tartott felkészítő következett. A kávészünet után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatója hangzott el az anyaországi falugazdász-hálózat felépítéséről és működéséről.
A közös ebéd után a külhoni magyar gazdaszervezetek képviselői és falugazdászai számoltak be az eddigi tapasztalataikról, osztották meg jobbító elképzeléseiket.
A megbeszéléseken Kocsik József AMMGE-elnök felvállalta a falu-katasztereknek az elkészítését, ami a termőföld teljes feltérképezését, nyilvántartásba vételét feltételezi. Az elnök igen elégedetten nyilatkozott az Arad megyei falugazdásznak, Nagy Zsoltnak a munkájáról, aki szaktanácsadás és pályázati kérdések tekintetében szívesen áll a gazdálkodók rendelkezésére. Ezen túlmenően, tovább képezi magát, ugyanis beiratkozott a Debreceni Agrártudományi Egyetem Falugazdász szakának a mesterképzőjére.
Tehát az Arad megyei magyar gazdák rendelkezésére jól képzett, szorgalmas falugazdász áll, aki hatékonyan segítheti a gazdálkodókat – mondta el a Nyugati Jelennek Kocsik József AMMGE-elnök. Nyugati Jelen (Arad)
Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Tóth Katalin szervezésével folyó év június 26–28. között Alcsútdobozon, a Puskás Ferenc Sport Hotelben került sor a Kárpát-medencei Falugazdász Továbbképzésre. Oda Kocsik József AMMGE-elnökkel együtt, meghívót kapott Nagy Zsolt Arad megyei falugazda is.
A június 26-án, hétfőn a jelzett szállodában történt elszállásolás után, másnap a reggelit és a regisztrációt követően 9 órakor hangzottak el a köszöntők: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, dr. Grezsa István János Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos, valamint Tóth Katalin nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a Kárpát-medence tájegységeiből érkezett falugazdászokat és gazdaszervezet vezetőket. Ezt követően a Szent István Egyetem oktatói által tartott felkészítő következett. A kávészünet után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatója hangzott el az anyaországi falugazdász-hálózat felépítéséről és működéséről.
A közös ebéd után a külhoni magyar gazdaszervezetek képviselői és falugazdászai számoltak be az eddigi tapasztalataikról, osztották meg jobbító elképzeléseiket.
A megbeszéléseken Kocsik József AMMGE-elnök felvállalta a falu-katasztereknek az elkészítését, ami a termőföld teljes feltérképezését, nyilvántartásba vételét feltételezi. Az elnök igen elégedetten nyilatkozott az Arad megyei falugazdásznak, Nagy Zsoltnak a munkájáról, aki szaktanácsadás és pályázati kérdések tekintetében szívesen áll a gazdálkodók rendelkezésére. Ezen túlmenően, tovább képezi magát, ugyanis beiratkozott a Debreceni Agrártudományi Egyetem Falugazdász szakának a mesterképzőjére.
Tehát az Arad megyei magyar gazdák rendelkezésére jól képzett, szorgalmas falugazdász áll, aki hatékonyan segítheti a gazdálkodókat – mondta el a Nyugati Jelennek Kocsik József AMMGE-elnök. Nyugati Jelen (Arad)
2017. november 22.
Ösztöndíjak a magyar államtól
Ünnepélyes keretek között kapták meg szerdán délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumtól ösztöndíjukat a Kárpát-medencei agrárszakos hallgatók, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
Amint Csomortányi Istvántól, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetőjétől megtudtuk, az ösztöndíj átadó ünnepség első alkalommal zajlott Nagyváradon, első alkalommal a délvidéki Zentán, utána Marosvásárhelyen, tavaly pedig a felvidéki Karván lett megszervezve. Ezúttal tizenhárom felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi hallgató részesült a havi 550 lejes ösztöndíjban, melyet egy tanéven keresztül fognak kapni.
Kiemelten fontos
Az ösztöndíj átadó ünnepségen Csomortányi István köszöntötte az egybegyűlteket – mint elmondta, a kihelyezett agrármérnöki képzés kiemelten fontos, hiszen olyan szakemberek kerülnek ki, akik a falugazdászi feladatot is el tudják látni – ők eddig két falugazdászt alkalmaztak a végzett hallgatók közül. Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának dékánja mondta el: a nagyváradi levelező tagozatú agrármérnöki képzésre az idén negyvenen iratkoztak fel, jelenleg 109 hallgatója van a Partiumi Keresztény Egyetemen működő kihelyezett szaknak, ez is mutatja, hogy a lemorzsolódás minimális. Ennek a szaknak a színvonala ugyanaz, mint a debreceni egyetemen működőnek, hangsúlyozta ki, a hallgatók tehetséggondozásban, szakelőadásokon, terepgyakorlatokban vesznek részt, lehetőségük van mesterképzésre Debrecenben, sőt, a doktori címet is megszerezhetik. Konferenciákra hívják meg őket és a felkészítésük mellett segítenek nekik munkahelyet keresni. A kihelyezett képzés hallgatói ugyanúgy részesülnek a magyar állam ösztöndíjában, s szeretnék, ha akadna olyan nagyvállalkozó is, aki ösztöndíjat ajánlana fel nekik – így teljesen le tudnák képezni a debreceni szak által nyújtott képzést.
Felelős politika
Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az egyetem nevében köszöntötte a jeles esemény résztvevőit, s több határon túli felsőoktatási intézmény nevében jelentette ki: az anyaországnak olyan felelős politikája van, mely konkrét segítséget nyújt a kisebbségi létmódba szakadt magyarság megerősítésében, ezen belül a gazdatársadalom tudatos építésében – mely igen nagy jelentőséggel bír a szülőföldön való megmaradás szempontjából. A rektor végül Isten áldását kérte a megjelentekre.
Tóth Katalin, a szaktárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kihangsúlyozta: nagy öröm számára, hogy a minisztérium figyelemmel viseltetik a fiatal generáció iránt. 2012-ben kezdték el a diákokkal való kapcsolattartást, megszólítják mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalokat, ennek egyik eleme az ösztöndíj átadási program. Az agráriumnak rendkívüli jelentősége van a Kárpát-medencében, s a hagyományok ismerete már nem elég, naprakész tudásra és az újításra való nyitottságra van szükség – ezért díjazzák a kiemelkedő eredményeket elérő hallgatókat. A közös nemzetben való gondolkodás szerint a felelősséget magukénak érzik, ennek megfelelően lépeseket tesznek azért, hogy a nemzet megmaradjon, reflektálnak a fiatalok által megfogalmazott igényekre; reméli, hogy az ösztöndíj hozzájárul majd személyes sikerükhöz, hiszen ez végső soron az egész magyar nemzet fennmaradását szolgálja – mondta a helyettes államtitkár asszony. A későbbiekben a tizenhárom fiatalnak átnyújtotta az ösztöndíjat igazoló oklevelet.
Elsőévesek
A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium a gazdákat tömörítő egyesületekre bízta az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó döntést, s az Érmelléki Gazdák Egyesülete a Partiumi Keresztény Egyetemen működő kihelyezett debreceni agrármérnöki szakra beiratkozó elsőéves fiatalok közül választott ki két hallgatót, az elküldött motivációs levél alapján. Neumann Andrea / erdon.ro
Ünnepélyes keretek között kapták meg szerdán délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumtól ösztöndíjukat a Kárpát-medencei agrárszakos hallgatók, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
Amint Csomortányi Istvántól, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetőjétől megtudtuk, az ösztöndíj átadó ünnepség első alkalommal zajlott Nagyváradon, első alkalommal a délvidéki Zentán, utána Marosvásárhelyen, tavaly pedig a felvidéki Karván lett megszervezve. Ezúttal tizenhárom felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi hallgató részesült a havi 550 lejes ösztöndíjban, melyet egy tanéven keresztül fognak kapni.
Kiemelten fontos
Az ösztöndíj átadó ünnepségen Csomortányi István köszöntötte az egybegyűlteket – mint elmondta, a kihelyezett agrármérnöki képzés kiemelten fontos, hiszen olyan szakemberek kerülnek ki, akik a falugazdászi feladatot is el tudják látni – ők eddig két falugazdászt alkalmaztak a végzett hallgatók közül. Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának dékánja mondta el: a nagyváradi levelező tagozatú agrármérnöki képzésre az idén negyvenen iratkoztak fel, jelenleg 109 hallgatója van a Partiumi Keresztény Egyetemen működő kihelyezett szaknak, ez is mutatja, hogy a lemorzsolódás minimális. Ennek a szaknak a színvonala ugyanaz, mint a debreceni egyetemen működőnek, hangsúlyozta ki, a hallgatók tehetséggondozásban, szakelőadásokon, terepgyakorlatokban vesznek részt, lehetőségük van mesterképzésre Debrecenben, sőt, a doktori címet is megszerezhetik. Konferenciákra hívják meg őket és a felkészítésük mellett segítenek nekik munkahelyet keresni. A kihelyezett képzés hallgatói ugyanúgy részesülnek a magyar állam ösztöndíjában, s szeretnék, ha akadna olyan nagyvállalkozó is, aki ösztöndíjat ajánlana fel nekik – így teljesen le tudnák képezni a debreceni szak által nyújtott képzést.
Felelős politika
Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az egyetem nevében köszöntötte a jeles esemény résztvevőit, s több határon túli felsőoktatási intézmény nevében jelentette ki: az anyaországnak olyan felelős politikája van, mely konkrét segítséget nyújt a kisebbségi létmódba szakadt magyarság megerősítésében, ezen belül a gazdatársadalom tudatos építésében – mely igen nagy jelentőséggel bír a szülőföldön való megmaradás szempontjából. A rektor végül Isten áldását kérte a megjelentekre.
Tóth Katalin, a szaktárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kihangsúlyozta: nagy öröm számára, hogy a minisztérium figyelemmel viseltetik a fiatal generáció iránt. 2012-ben kezdték el a diákokkal való kapcsolattartást, megszólítják mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalokat, ennek egyik eleme az ösztöndíj átadási program. Az agráriumnak rendkívüli jelentősége van a Kárpát-medencében, s a hagyományok ismerete már nem elég, naprakész tudásra és az újításra való nyitottságra van szükség – ezért díjazzák a kiemelkedő eredményeket elérő hallgatókat. A közös nemzetben való gondolkodás szerint a felelősséget magukénak érzik, ennek megfelelően lépeseket tesznek azért, hogy a nemzet megmaradjon, reflektálnak a fiatalok által megfogalmazott igényekre; reméli, hogy az ösztöndíj hozzájárul majd személyes sikerükhöz, hiszen ez végső soron az egész magyar nemzet fennmaradását szolgálja – mondta a helyettes államtitkár asszony. A későbbiekben a tizenhárom fiatalnak átnyújtotta az ösztöndíjat igazoló oklevelet.
Elsőévesek
A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium a gazdákat tömörítő egyesületekre bízta az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó döntést, s az Érmelléki Gazdák Egyesülete a Partiumi Keresztény Egyetemen működő kihelyezett debreceni agrármérnöki szakra beiratkozó elsőéves fiatalok közül választott ki két hallgatót, az elküldött motivációs levél alapján. Neumann Andrea / erdon.ro