Ungureanu: prioritás a verespataki beruházás
A verespataki aranybánya-beruházás továbbra is prioritás marad a kormány számára, mivel munkahelyeket teremt, a projektet pedig politikai, nem pedig környezetvédelmi okokból támadják – szögezte le Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök. A kormányfő a B1 kereskedelmi televízió műsorában kifejtette: kész bárkivel Verespatakra látogatni, aki valójában nem zöld-, hanem politikai megfontolásból támadja a tervet, hogy a bírálók lássák: „hogyan néznek ki valójában a föld sebei”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a beruházás még nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, megengedhetetlennek nevezte azonban, hogy a román hatóságok több mint tíz éve halogatják a döntést az ügyben. „El kell döntenünk, akarjuk-e vagy sem a verespataki projektet. A jelenlegi kormány megadja erre a választ” – jelentette ki Ungureanu. Mint ismeretes, a Fehér megyei Verespatak környékén a becslések szerint az ország, sőt Európa legnagyobb aranylelőhelyét rejti a föld mélye. A szakemberek szerint mintegy 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst lenne kibányászható.
A kitermelési koncessziót a kanadai Gabriel Resources tulajdonában levő kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kapta meg, amely 80,46 százalékban a Gabriel, a dévai Minvesten keresztül pedig 19,30 százalékban a román állam tulajdonában van. A projekt körüli vita annak nyomán robbant ki, hogy az RMGC a rendkívül veszélyes, mérgező ciános technológiával termelné ki a nemesfémeket, ami ellen nem csupán a zöldszervezetek tiltakoznak, de a 2000-ben bekövetkezett nagybányai ciánkatasztrófa következményei miatt Magyarország is hevesen ellenzi. A beruházás 1997 óta vár a környezetvédelmi és a művelődési tárca engedélyére.
A román miniszterelnök egyébként az abrudbányai Cupru Min rézbánya privatizációja kapcsán kirobbant konfliktusról is szólt. Közölte, a szintén kanadai Roman Copper céggel lezajlott tárgyalások megmutatták, hogy a román állam erős, a privatizációs folyamatot pedig a már meglévő környezetvédelmi engedélyek felhasználásával, egy nemzetközileg ismert elemzőcég által elvégzett becslés alapján indítják újra.
Mint arról beszámoltunk, a létesítményért kiírt március végi árverést az 57,3 millió eurós kikiáltási ár sokszorosát, 200,77 millió eurót kínáló Roman Copper nyerte meg, ám a gazdasági tárca végül megsemmisítette az eredményt, mivel a cég nem volt hajlandó letétbe helyezni 32,27 millió eurót a szükséges környezetvédelmi beruházások fedezésére, és nem vállalta, hogy 30 napon belül kifizeti a vételárat.
A Cupru Min értékbecslőjéről időközben kiderült, hogy az egy 5000 lejes alaptőkével egy gyulafehérvári panellakásban bejegyzett cég, amely csupán a cég aktíváit mérte föl a kikiáltási ár meghatározásakor. A Cupru Min az ország rézkincsének 60 százaléka fölött található bánya tulajdonosa, 2010-ben 18,8 millió lejes nyereséget jegyzett, 2011-ben pedig 150,6 millió lejes forgalom mellett 30,7 milliós profitra tett szert. A cég adóssága tavaly 64,4 millió lejt tett ki.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Ponta: nem indul a bányaprojekt Verespatakon
Victor Ponta miniszterelnök szerint mégsem indul be idén a verespataki aranybányaprojekt. A kormányfő szerint csupán nyelvbotlás volt Daniel Chiţoiu pénteki nyilatkozata, amelyben leszögezte: a projekt megvalósítását már idén elkezdik. Ponta a Green Awards idei díjátadóján kedden este leszögezte: a miniszter tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy nem indul a beruházás, de elfelejtette a „nem” szócskát kimondani. A kormányfő azt mondta, megkérdezte a minisztert az általa pénteken mondottakról, az pedig biztosította őt, hogy csupán nyelvbotlásról van szó.
Victor Ponta ugyanakkor később olyan kijelentést is tett, miszerint Chiţoiu mondandója tulajdonképpen az abrudbányai Cupru Min rézbányára vonatkozott, nem Verespatakra. Néhány környezetvédő szervezet fölvetette, hogy meneszteni kellene Chiţoiut, amire Ponta tréfásan úgy válaszolt: „Nem is lenne rossz ötlet”, de hozzátette: a miniszter megmagyarázta a kijelentésének körülményeit.
Mint arról beszámoltunk, Chiţoiu pénteken Verespatakra látogatott, ahol hírügynökségi jelentések szerint azt mondta: „Meggyőződésem, hogy a verespataki bányaberuházás már az idén elkezdődik.” Kifejtette: az új román kormány vállalta, hogy már az idén döntés születik a verespataki beruházás sorsáról. A tárcavezető megerősítette egy korábbi verespataki látogatás alkalmából tett kijelentését, miszerint az ő jelenléte Verespatakon garancia arra, hogy a bányászat fejlődni fog a régióban. Románia legnagyobb aranylelőhelyén a koncessziós szerződéssel rendelkező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kitermelni ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a beruházás heves ellenállásba ütközött környezetvédelmi és egyéb civil szervezetek, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország részéről.
Traian Băsescu államfő is támogatja a beruházás elkezdését. Victor Ponta miniszterelnök többször élesen bírálta amiatt, hogy nyíltan a beruházás mellett foglal állást, és nyilvánosan sürgeti a verespataki bányaprojekt elindítását.
A május eleje óta hivatalába lépett román miniszterelnök korábban kifejtette: az RMGC ciántechnológiás verespataki bányaprojektjéről akkor dönthet a kormány, ha környezetvédelmi garanciákat kap, ha újratárgyalják az állami részesedést, és ha megszűnik a projektet övező politikai lobbitevékenység.
Korodi Attila volt romániai környezetvédelmi miniszter május elején jelentette be, hogy a bányaprojekt engedélyezési eljárásának leállítását javasolja a környezetvédelmi tárca jogászai és a minisztérium által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi iroda.
Korodi azt követően kért tőlük szakvéleményt, hogy a Fehér megyei táblabíróság érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsátott önkormányzati területrendezési terveket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot.
Rovana Plumb jelenlegi környezetvédelmi miniszter kedden közölte: újra átvizsgálják a bányaprojekt környezetvédelmi engedélyét, a folyamatot pedig a lehető legátláthatóbb módon kívánják megszervezni, ezért június 13-ára egyeztetésre hívta a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. Plumb egyébként kényes helyzetben van, hiszen európai parlamenti képviselőként 2010-ben megszavazta Áder János és Tőkés László határozat-indítványát a ciános bányászat európai betiltásáról.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Két éve kormányozza az országot Victor Ponta
Két évvel ezelőtt lépett hivatalba a Victor Ponta-kormány, miután az ellenzék sikerre vitte a Mihai Răzvan Ungureanu kabinetje ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. A miniszterelnök ért el ugyan gazdasági eredményeket, de eddigi mandátumában sok a kudarc is.
A Ponta-kormány mindenképpen ballábbal indult, hiszen jelölt és kinevezett minisztereivel igen sok gond támadt, elsősorban plágium és összeférhetetlenség vádja miatt. A kormánystratégiákért felelős megbízott miniszter jelöltje, Victor Alistar például éppen ez utóbbi ok miatt nem foglalhatta el tisztségét, az oktatási tárca két minisztere, Corina Dumitrescu és Ioan Mang ellen pedig a plágium vádja merült fel. Igaz, doktorátusi disszertációja kapcsán plágiummal gyanúsították magát a kormányfőt is, alig néhány héttel azt követően, hogy átvette a kabinet vezetését.
A 2012. évi parlamenti választások után – ahol a Szociál-Liberális Szövetség 60 százalékot szerzett – létrejött a második Ponta-kormány, amelybe a miniszterelnök az RMDSZ-t is szerette volna bevenni. Ezt a szándékát azonban a Konzervatív Pártot megalakító Dan Voiculescu és a nemzeti liberálisok vezetője, Crin Antonescu ellenszegülése miatt nem tudta végrehajtani, így a kabinet a szociáldemokratákból, a nemzeti liberálisokból, a Konzervatív Pártból és a Románia Haladásáért Országos Szövetségből jött létre.
A gondok azonban folytatódtak. A kabinet közlekedési miniszterét, Relu Fenechiut öt év letöltendő börtönre ítélték. Így ő lett a legelső, hivatalában lévő miniszter, aki a bársonyszékből egyenesen a börtönbe távozott. A kormány belügyminisztere, Radu Stroe pedig lemondásra kényszerült a Nyugati Kárpátokban bekövetkezett repülőszerencsétlenség nyomán tett, meggondolatlan kijelentéséért.
A fő gondot azonban a kormánykoalíció legfontosabb két politikai tömörülése, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közötti, egyre mélyülő ellentétek jelentették, amelyek következtében a liberálisok idén február végén kiléptek a kormányból. Nem sokkal később a parlament bizalmi szavazatot adott a harmadik Ponta-kormánynak, amelyben immár helyet kapott az RMDSZ is.
Személycserék, „fekete kedd”
A Szociál-Liberális Szövetség hatalomra kerülésével megindultak a személycserék is. 2012 júliusában menesztették a népügyvédet, Gheorghe Iancut, a demokrata liberális Vasile Blagát pedig leváltották a szenátus éléről – helyébe Crin Antonescut nevezték ki. A képviselőház éléről ugyanakkor leváltották a demokrata liberális Roberta Anastasét, helyébe az elnöki tisztséget jelenleg is elfoglaló szociáldemokrata Valeriu Zgonea került.
A Szociál-Liberális Szövetség kormánya nyílt ellentétbe került Traian Basescu államfővel – a viszony azt követően sem változott, hogy a 2012. évi parlamenti választásokat követően Victor Ponta „békés egymás mellett élési” paktumot írt alá az államfővel. Igaz, a dokumentumnak szerepe volt abban, hogy Laura Codruta Kövesit kinevezték a korrupcióelleni igazgatóság, Tiberiu Nitut pedig Románia főügyészsége élére.
„Fekete keddként” maradt fenn az a nap, amikor a korrupt kiskirályok, miniszterek, párttisztségviselők védelmében a parlament megpróbálta titokban módosítani a Büntető Törvénykönyvet, illetve megszavaztatni a kegyelemről és az amnesztiáról szóló törvénytervezetet.
Megvalósulatlan elképzelések
A kormánynak több jelentős elképzeléseit nem sikerült megvalósítania. Közéjük tartozik az alkotmánymódosítás, a regionalizálás, a decentralizáció. Ezek az elképzelések pillanatnyilag a parlament munkaasztalának valamelyik fiókjában hevernek.
Az alkotmánymódosító parlamenti bizottságot vezető Crin Antonescu elképzelése szerint az alaptörvény módosításáról 2013 őszén kellett volna kiírni népszavazást. A parlamenti bizottság által elfogadott változások jelentős részével azonban a Velencei Bizottság nem értett egyet. A bírálatok alapján három napon át ülésezett a parlamenti bizottság, de a módosított változtatások ugyancsak nem nyerték el az Európai Tanács tanácsadói testületének tetszését. A jelenlegi helyzetben az alkotmánymódosításra 2015 előtt feltehetően nem kerül sor.
Románia regionalizálásának tervét a szociáldemokraták ügyvezető elnöke, miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter, Liviu Dragnea vállalta magára, aki tavaly ősszel ismertette a decentralizációs elképzelést. Ez azonban teljes egészében alkotmányellenesnek bizonyult. A terv egyelőre elakadt, a szociáldemokraták még a régiók számában sem tudnak megegyezni.
Csökkenő életszínvonal
Gazdasági vonatkozásban a kormány ért el sikereket, elsősorban a makrogazdaság területén, de a mikrogazdaság vonatkozásában is születettek eredmények. Az infláció 1989 óta a legalacsonyabb szintet érte el, a sorozatos drágulások azonban meggyengítették a lakossági vásárlóerőt. A nettó átlagfizetés nominálisan 4,6 százalékkal, 1533 lejről 1626 lejre nőtt, az árak azonban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, így tehát a reálbér 1,4 százalékkal csökkent a Ponta-kormányok ideje alatt.
Az átlagnyugdíj 769 lejről 811 lejre nőtt, ami 5,4 százalékos emelkedést jelent, de még ez is elmarad az árdrágítások mellett. A jelenleg 850 lejes minimálbér júliustól eléri a 900 lejt – ez viszont kevés a megélhetéshez.
A legtöbb vitát talán az adózást szabályozó jogszabályok váltották ki, elsősorban a jövedéki adó kiszámítási módja, valamint az üzemanyagok árára kirótt 7 eurócentes illeték. Ellenintézkedés gyanánt a kormány 24 százalékról 9 százalékra csökkentette a kenyér hozzáadott értékadóját. Gazdasági szakértők szerint utóbbi intézkedésnek nem lesz semmi hatása, a termelők megtalálják majd a módját annak, hogy a kenyér árát visszavigyék a korábbi szintre.
Kudarcok
A kormány nem valósította meg az autópályák építésével kapcsolatos elképzeléseit sem. A Brassó-Comarnic sztráda építését tavasszal kellene elkezdeni, egyelőre azonban gondot okoz a finanszírozás. Az országutak és autópályák építésére kidolgozott mesterterv sem sikerült igazán „mesterivé”, szakemberek vitatják a szakminisztérium elképzeléseit.
Nem sikerült magánvezetőket kinevezni az állami vállalatok élére, holott erre már több alkalommal is ígéretet tettek, egyebek között a Nemzetközi Valutaalapnak. A magánszektorból kinevezett vezetők a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt később lemondtak tisztségükről, sok esetben pedig a vállalatok élére pártkliensek kerültek, akik vigyáztak rá, hogy még a reformok érdekében se hozzanak a részvényeseket negatívan érintő intézkedéseket. Így aztán miközben az állami vállalatok továbbra is veszteségesek, újabb adósságokat halmoznak fel, a „magánvezetők” az őket kinevező politikai erők vagy személyek szolgálatába álltak.
Kudarccal végződött az állami vállalatok privatizációja: nem sikerült magánkézre adni sem az Oltchim vállalatot, sem a román államvasutak áruszállítási részlegét, de a CupruMin vállalatra sem akadt jelentkező.
A kabinet eredményt ért el viszont a Nuclearelectrica és a Transgaz esetében, amelynek 15 százalékos részvénycsomagja felkerült a börzére, a Romgaz részvényeit pedig mind a bukaresti, mind pedig a londoni tőzsdén jegyzik.
Nem született továbbra sem döntés viszont sem a palagázakat sem pedig a verespataki aranybányát illetően. Utóbbiban a kormányfő azzal szolgáltatott csemegét a sajtónak, hogy kijelentette: miniszterelnökként egyetért a bánya megnyitásával, parlamenti képviselőként pedig nem.
Bogdán Tibor. maszol.ro

Zaggyal szennyeződött az Aranyos folyó vize
Zaggyal szennyeződött hétfő este az Aranyos folyó vize, miután meghibásodott a Cupru Min bányavállalat Sesely-völgyi ülepítőjének visszapumpáló rendszere.
A Fehér megyei Környezetvédelmi Őrség és a vízügyi hatóság szakemberei is kiszálltak a helyszínre, ellenőrzéseket végeztek és vízmintát vettek, hogy megállapítsák a szennyezés esetleges következményeit. A környezetvédelmi őrség munkatársai szerint a Cupru Min vállalat is intézkedéseket hozott a szennyezés hatásainak korlátozása érdekében.
A Sesely-völgyi ülepítő az abrudbányai rézbánya legjelentősebb még működő, ugyanakkor az ország legnagyobb zagytározója. 130 hektáron terül el és több millió tonna zagyot tartalmaz. maszol.ro

Nem sikerült teljesen megállítani a folyószennyezést az Aranyoson
MTI - Csak ideiglenes megoldással sikerült megállítani a zagy kiömlését a szászavinci zagytározóból. A Cupru Min bányavállalat a román kormány segítségét kérte a végleges megoldás megtalálásához – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Gyulafehérváron szerdán a prefektus környezetvédelmi és vízügyi szakemberek részvételével válságtanácskozást tartott, amelyre a hétfő délutáni szennyezést okozó bányavállalat képviselőit is meghívták. Az első becslések szerint hétfő délután mintegy hatezer köbméter szürkeiszap jutott a zagytározó alatti patak völgyébe és ezen keresztül az Aranyos folyóba.
Mircea Goia, az állami tulajdonban levő Cupru Min társaság szakembere elmagyarázta: egy, a zagytározó leürítésére épített, de 1988-ban lezárt vezetéken keresztül folyt ki szürkeiszap a patakba. Hozzátette: a gát alatt elhaladó vezeték völgy felőli végét nagy mennyiségű kővel és földdel zárták le, de szerdára ezen is átszivárgott a szennyezett víz. A szakember szerint szerdán folytatódott a kőágy vastagítása, és a patakmederben két másik gátat is építettek.
„Egyelőre nem találtunk végleges megoldást arra, hogy miként avatkozzunk be. A vezeték, úgy tűnik, nagy nyomásnak van kitéve" – jelentette ki a szakember. Hozzátette, a patakmedret elzáró kisebb gátak építése csak pillanatnyi megoldás. Míg nem találják meg annak a módját, hogy az iszaptó fenekén hogyan zárják le a gát alatt elvezető vezetéket, további szennyezések veszélye áll fenn. A Cupru Min társaság a gazdasági minisztériumtól kért segítséget a végleges műszaki megoldás megtalálásához. A tárca szerdán közleményben tudatta, hogy szakértői bizottságot küld a helyszínre.
A gyulafehérvári válságtanácskozáson részt vevő vízügyi szakemberek közölték, hogy nem tapasztaltak halpusztulást az Aranyos folyón. A szennyezett víz szerdára mintegy száz kilométert haladt, és a Kolozs megyei Aranyosgyéresig jutott. A szennyezés mintegy 120 kilométert tesz meg, Vajdaszegig, ahol az Aranyos a Marosba ömlik. Innen még több mint 400 kilométert halad a Marosban, míg Szeged közelében a Tiszába nem jut.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint százharminc hektáros kénsavas iszappal feltelt zagytározó található, amelyből csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya emelkedik ki. Románia legnagyobb zagytározójában a rézbányászattal foglalkozó Cupru Min társaság tárolja azokat az anyagokat, amelyek a Veresvölgyön kibányászott ércből a színes fémek kiválasztása után hátramaradnak. Az iszaptóban a szennyezett víz savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni. Krónika (Kolozsvár)