"A rendszerváltozás óta eltelt évtizedben sikerült néhány történelmi emlékhelyet helyreállítani, felújítani, sőt, újakat is létrehozni. Ilyen a második világháború végén működött temesvári hadifogolytábor helyén állított emlékmű is: többszáz, talán több ezer magyar honvéd került itt jeltelen tömegsírba. A hatóságok sokáig megkérdőjelezték a temesvári láger létezését, azonban a még életben levő egykori hadifoglyok, köztük a temesvári Szathmáry Károly vallomása, valamint Radó János ny. tűzoltótiszt levéltári kutatásai egyértelműen bizonyították: Temesvár mellett, Újszentes közelében hadifogolytábor működött, ahol a járványos betegségek számolatlanul szedték áldozataikat. A Temes Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös erőfeszítése révén sikerült az emlékművet felavatni. - A nagykanizsai Garai József ötvenhat év után, az aug. 20-ai ünnepségek idején jutott el Temesvárra, hogy megkoszorúzza a temesvári hadifogolytábor helyén emelt emlékművet, édesapja feltételezett síremlékét. Azoknak a hadifoglyoknak az elbeszéléséből tud erről, akik élve hazakerültek. /Pataki Zoltán: Kötelességünk emlékműveket állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./"

A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió új, internetes hírszolgáltatást indított. A www.triplexregio.net címen található hírportál magyar, román, szerb és angol nyelven tájékoztat a határon átnyúló kapcsolatokról. Működtetője a Regionális Média Alapítvány, partnerségben Csongrád Megye Önkormányzatával és a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökséggel. /A DKMT Eurorégió új hírszolgáltatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Temes megyei önkormányzat oklevelekkel, ajándékokkal és ünnepi fogadással köszönte meg a Csongrád Megyei Közgyűlés Katasztrófavédelmi Igazgatósága munkatársainak a bánsági árvíz során tanúsított önzetlen segítőkészségüket. A találkozó napirendjén volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belüli katasztrófavédelmi együttműködés hatékonyságának növelése. /Pataki Zoltán: DKMT-katasztrófavédelmi operatív egységet hoznának létre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19/

Románia legnyugatibb csücske, a Temes megyei Óbéba település határában található román–magyar–szerb határ Triplex Confinium emlékműnél a három ország képviselői ünnepelték meg a Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés kilencedeik évfordulóját. Május 27-én Tihomir Simic, a Vajdasági Autonóm Tartomány ügyvezető tanácsának alelnöke, Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke és Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke mondtak beszédet. Mindhárom fél egyetértett abban, hogy Románia európai uniós csatlakozása megkönnyíti a DKMT együttműködést, és segíti a Vajdaságot is a csatlakozásban. A három ország küldöttsége a vajdasági Magyarkanizsára utazott, ahol megtartották a DKMT zárt ajtó mögötti közgyűlését. /László Árpád: Kilencedik Triplex Confinium találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

Aradon az önkormányzat megszavazta Arad és Békés megyék közötti újabb együttműködési szerződés szövegét. Szerződések eddig is voltak, csak nem sikerült ezeket tartalommal megtölteni. A szerződés újrafogalmazását már tavaly ősszel kezdték tárgyalni. Csongrád és Arad között nyolc éve köttetett az együttműködési szerződés, ezt akarjuk most életre kelteni, mondta az aradi tanácsosoknak Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés fideszes elnöke. /(irházi): Felmelegítenék az Arad–Békés együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

A román és magyar külügyminiszterhez fordul a Csongrád és a Temes megyei közgyűlés annak érdekében, hogy a két megyét érintő, határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztése is kerüljön a magyar–román kormányülés napirendjére – döntött a két testület október 15-én tartott együttes ülésén. A legfontosabb a Szeged–Temesvár vasúti kapcsolat helyreállítása. /Újjáépítenék a Szent-Gellért hidat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Dr. Zakar Péter egyetemi tanár, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke gyakran jár Aradra, a magyar történelem különböző kérdései iránt érdeklődők örömére: kitűnően dokumentált előadásait élvezettel hallgatja a közönség. Január 27-én az Egyháziak 1848–49-ben című videovetítéses előadása a nagyközönség által kevéssé ismert témára összpontosított: arra, hogy az 1848–49-es forradalomban az egyházak és egyházi emberek, azaz a különböző vallásfelekezetek vezetői és lelkészei milyen mértékben vettek részt. Vázolta a magyarországi vallásfelekezetek arányait, az 1847–48-as országgyűlés által elfogadott 20. törvénycikket, amelyek egyenlőséget biztosítottak a felekezeteknek. Mind a katolikusok, mind a protestánsok többsége, sőt a bánsági ortodoxok is jórészt támogatták a forradalmat, a neológ zsidóság is, de minden felekezetben voltak vehemens ellenzői is. Az előadást az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz közösségépítő program keretében. /Jámbor Gyula: Egyháziak 1848–49-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő és Virginás Tar Judit iskolaigazgató jelenlétében dr. Zakar Péter történész, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke nyitotta meg az elmúlt hét végén a temesvári Bartók Béla Líceumban a Lengyel-magyar történelmi párhuzamok című kiállítást. 15 lengyel és magyar nyelvű tablóból áll a kiállítási anyag. Dr. Zakar Péter történész, az 1848/49-es időszaknak és az újkori egyháztörténetnek neves szakértője rendhagyó történelemórát tartott a két nép évezredes múltra visszatekintő kapcsolatának alakulásáról. /Pataki Zoltán: Lengyel–magyar történelmi párhuzamok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Tizenkettedik alkalommal nyílt meg május 23-án a román-magyar-szerb hármashatár Óbéb-Kübekháza-Magyarmajdány térségében, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Napja alkalmából. A hagyományos határnyitó ünnepségen részt vett a DKMT Eurorégió elnöksége, ott voltak a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági hivatalosságok, a három országból érkezett környékbeli lakosok. Az iskolás gyerek jelképesen körbefutották a Triplex Confiniumnak nevezett hármashatárkövet, amely immár nem elválasztja, hanem összeköti egymással a román, a magyar és a szerb nemzetet. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1920 júniusában felállított hármas-határkő a politikusok hibájából hosszú évtizedekig nem összekötötte, hanem elválasztotta egymástól a régió lakóit. /Pataki Zoltán: A határkő, amely három nemzetet összeköt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta szentmisével kezdődött a Pünkösdváró Európa címmel rendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó augusztus 30-án a szegedi dómban. A szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépés, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségeink melletti kiállás céljával megszervezett eseményen számos magyarországi és határon túli egyházi méltóság és közéleti személyiség is megjelent, többek között Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke, Tőkés László és Surján László EP-képviselő, Magyar Anna (Fidesz), a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó végén zárónyilatkozatot fogadtak el – a szlovákiai államnyelvtörvénnyel szembeni fellépést, illetve a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségek melletti kiállást szorgalmazva. Huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség tiltakozott nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának súlyos korlátozása ellen. A diszkriminatív szlovák nyelvtörvényre hívta fel az amerikai kormányzat vezető külpolitikai tisztviselőinek figyelmét Frank Koszorús, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) társelnöke Washingtonban. A magyar vezető azon a találkozón beszélt erről, amelyen a tizennyolc amerikai etnikai szervezetet képviselő Közép-Kelet-Európai Koalíció (CEEC) nevű csoport vezetői megbeszélést folytattak a múlt héten az Obama-kormány vezető külpolitikai tisztviselőivel. /Tiltakozáshullám a nyelvtörvény ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

Temesvárra látogatott Csongrád Megyei Közgyűlés küldöttsége, a Bartók Béla Líceumban a Temes megyei magyar pedagógusok és ifjúsági szervezetek képviselőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről. A Csongrád megyei küldöttség iskoláktól és magánszemélyektől összegyűjtött könyvadományt hozott a Temes megyei magyar iskoláknak. /Pataki Zoltán: Csongrád megyei könyvadomány bánsági szórványiskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

December 15-é Temesváron magyarországi és romániai díszvendégek jelenlétében felszentelték az Új Ezredév csak részben kész református templomának épületében berendezett imatermet. Orbán Viktor Fidesz-elnök és Tőkés László EP-képviselő szimbolikusan elvágták a szószék elé helyezett szalagot. Gazda István, az egyházközség lelkészének igehirdetését követően Orbán Viktor, Tőkés László és Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke mondott beszédet – utóbbi 500 ezer forintos támogatást ígért a templom továbbépítésére. /László Árpád: Felszentelték az Új Ezredév Református Egyházközség imatermét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

Határon átnyúló lehetőségek a médiában – Bartha Csaba, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatóhelyettesének előadása
Az Inpress határon átnyúló magyar–román média-együttműködést serkentő pályázat keretében tartották meg ma az Adam Müller Guttenbrunn házban a Határon átnyúló lehetőségek a média területén című műhelybeszélgetést, amelyen a projektben részt vevő Csongrád és Temes megyei médiák képviselői mellett a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók is részt vettek.
A műhelybeszélgetés első, elméleti résznek moderátora Toró Tibor (Integratio Alapítvány), előadói Poór Csaba (Csongrád Megyei Önkormányzat), Bartha Csaba (Budapesti Román Kulturális Intézet), Oana Bajka (Temesvári Interkulturális Intézet) és ifj. Toró Tibor a határon átnyúló kapcsolatokról beszéltek, a második, gyakorlati részben a projektben részt vevő médiák képviselői számoltak be határon átnyúló rádiós és televíziós együttműködések területén szerzett tapasztalataikról.
Toró Tamás (Integratio Alapítvány) projekt asszisztens a Nyugati Jelennek elmondta: „Az Inpress című projekt fő célja a Csongrád és Temes megyei sajtósokat közelebb hozni egymáshoz, ugyanakkor a médiák által tájékoztatni a két megye lakosságát arról, hogy mi történik a szomszéd megyében. A pályázat célkitűzései között szerepel nyolc kétnyelvű újságmelléklet megjelentetése a Timişoara újságban, illetve nyolc rádiós és televíziós műsor sugárzása a temesvári West City Rádióban és Analog televízióban. Csongrád megyében a Homokhát televízió és a Rádió 88 a médiapartnereink. Megjelentetünk ezen kívül három 16 oldalas kétnyelvű tematikus folyóiratot, LiteratHU-R címmel, közülük az elsőt már kiadtuk, amely a temesvári forradalom huszadik évfordulójáról emlékezik meg, a következő augusztus 20-a körül jelenik meg az alkalomhoz illő tematikával. Beindult a www.inpress-online.eu honlapunk is, ahol Csongrád és Temes megyei híreket közlünk két nyelven, ennek is az a célja, hogy általa a Csongrád megyei lakosok jobban megismerjék Temes megyét és fordítva. Az Inpress projekt visszhangjáról, a honlapunk látogatottságáról, a médiatermékek népszerűségéről a következő időszakban készítünk felmérést” – nyilatkozta lapunknak Toró Tamás.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Eddig elzárt ereklyék a nagyközönség előtt
Ahogyan mi, a mai ötvenesek-nyolcvanasok annak idején hál’ istennek még láthattuk, a mai fiatalok is egyre inkább megtekinthetik az egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseit. 
Erre több évtizedet kellet várni, egy úgynevezett rendszerváltást is meg kellett élni, de ezen túl egy szemléletváltozást is. Azt ugyanis, hogy valós helyére tegyék a két ország kapcsolatrendszerében az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharcot, és az áldozatokat – lett légyen az bármely oldalon is! – egyenlőként kezeljék. Persze, ez a szemlélet még nem általános, ám a közös európai uniós együttlét mintha ebbe az irányba mutatna.
Ennek a méltó tanúsága volt október 5-én, a nemzeti gyásznap előestéjén a megyei múzeum Klió termében annak a kiállításnak a megnyitója is, amely a magyar–román hátáron átnyúló 2007–2013-as Együttműködési EU-program keretében A nyilvánosságtól elzárt 1848–49-es kultúrkincsek bemutatása a nagyközönségnek címmel nyert el támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól (ERFA). A projekt 170 ezer ERFA-támogatással, valamint a magyar és a román kormány hozzájárulásával 200 ezer eurós összköltégvetésssel valósul meg. Egy korábbi projekt révén sikerült a gyűjtemény anyagát leltározni, digitálisan nyilvántartásba venni, a mostani már az anyag restaurálását, nagyközönség előtti bemutatását, kiadványok megjelentetését tűzte ki célul.
Az igazság az, hogy a megyei múzeum vezetőségének pozitív hozzáállása már az 1990-es évek elején is lehetővé tette az ereklyék egy töredékének hazai és magyarországi bemutatását, a mostani kiállítás azonban már sokkal messzebb mutat. A tárlatnyitót megtisztelte jelenlétével Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke, országgyűlési képviselő, Adrian Ţolea Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente alpolgármester, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Dr. Peter Hügel, a megyei múzeum igazgatója az elvégzett munkát értékelte, és vázolta a még hátralévő tennivalót, külön megköszönve egyrészt a magyarországi partnerekkel való eredményes együttműködést, másrészt saját munkatársainak kemény munkáját.
Dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, Arad és ezen belül az 1848–49-es események történelmének lelkes kutatója is a további tennivalókról szólt, főként a kiadványokról, nem feledkezve meg arról sem, hogy az ereklyék – különféle csoportosításban – amolyan vándorkiállításként járják majd a közeljövőben Magyarországot. Tegnap, például, Pécsett nyílt meg a testvérvárosi kapcsolatok keretében egy tárlat, ahol Aradról, a Budapesti Hadtörténeti Múzeumból és magángyűjteményekből származó, kizárólag a 13 vértanúval kapcsolatos ereklyék, ereklyék kerülnek a közönség elé. Mindehhez egy urna is járul, amelyet a tegnapi megemlékezés után a pécsi küldöttség vitt magával a tárlatnyitóra, és amely a vesztőhelyi obeliszk alatti földből vett pár rögöt tartalmazza. Ezután Szeged, majd Budapest következik.
A december 2-ig naponta, hétfő kivételével naponta 9–17 óra között látogatható kiállítás az aradi vár foglyainak, elsősorban a tizenhármakhoz kapcsolódó személyes tárgyakat, az eseményeket megörökítő festményeket, portrékat, korabeli fegyvereket, öltözékeket mutat be. Miközben azonban az eseményt méltató személyiségek az együttműködés, a többnyelvűség fontosságát méltatták, kisebb visszatetszést szült, hogy a feliratok kizárólag román nyelvűek voltak. Kiderült, ezt csak a sietség okozta, hamarosan orvosolják. Csakhogy addig az épp október 6-ra Aradra érkezők már rég hazamentek...
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)

Megjelent a katalógus és az okmánytár
Tegnap délután Bognár Levente aradi alpolgármester a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében megtartott történésztalálkozó három előadójának értékes ajándékot nyújtott át: annak a kétkötetes Gyűjteményi katalógusnak és az Okmánytárnak egy-egy példányát, amely az Arad Megyei Múzeum 1848–49-es állományának román és magyar történészek által felleltározott és lajstromozott kincseit foglalja magában.
A kétkötetes Gyűjteményi Katalógus és az Okmánytár a napokban került ki a nyomdából, kereskedelmi forgalomban (még) nem szerezhető be.
Jámbor Gyula
Gyűjteményi Katalógus (Aradi Ereklyemúzeum), Szeged, 2012.
/szerk. Kedves Gyula; készült a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Complexul Muzeal Arad együttműködésében/
Okmánytár : válogatott iratok és dokumentumok. Okmánytár az Aradi Ereklyemúzeum iratanyagából, 1836-1892 - a reformkor, a forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, az emigráció és a kiegyezés korának dokumentumai /Szeged, 2012/ [szerk. Hermann Róbert]
Nyugati Jelen (Arad)

Strasbourgban az autonómiaügy
Két sikertelen nekifutás után kedden napirendre kerülhet a székelyföldi önkormányzatok autonómia-határozatainak ügye az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa strasbourgi ülésén. A dokumentum szerint több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Munkatársunk a helyszínen követi a fejleményeket.
Mint ismeretes, a testület monitoring bizottsága már többször elhalasztotta annak a dokumentumnak a vizsgálatát, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Tavaly júliusban, Chişinăuban a román delegáció vezetőjének, Ludmila Sfârloagănak sikerült megakadályoznia az ügy napirendre tűzését; az idei, februári lisszaboni ülésen viszont azért kellett elnapolni a vitát, mert a romániai delegációban nem volt magyar képviselő. Klárik Attila, a testület RMDSZ-es képviselője tagja ugyan a kongresszusnak, ám a monitoring bizottságnak nem, és mivel nem szavazhatott volna, nem utazott el a portugál fővárosba. Nem lehetett ott a Magyar Polgári Párt két polgármestere sem, akik 2014-ben, Chişinăuban lobbiztak az ügy érdekében. Makfalva polgármestere, Márton Zoltán az esemény előtt néhány nappal szenvedett halálos balesetet, Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója az Országos Korrupciós Ügyészség vizsgálata miatt nem hagyhatta el a várost.
A negyvenhét tagállam helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselői előtt a romániai magyarságot ma a testület tagja, Klárik Attila háromszéki önkormányzati testületi tag képviseli, de a plenáris ülésen jelen lesz póttagként Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Ugyanakkor a Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke által vezetett magyarországi delegáció támogatására is lehet számítani. Szintén itt van Strasbourgban és hatékony lobbimunkát igyekszik kifejteni a Magyar Polgári Párt három elöljárója is, élen Biró Zsolt pártelnökkel.
Az eseményt megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közös levélben fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhez, a monitoring bizottság elnökéhez. Kelemen Hunor és Biró Zsolt két okból is az Európa Tanács segítségét igényli a romániai magyar közösség érdekében.
„Az egyik, hogy Románia egy nagyszabású közjogi átalakulás előtt áll, amelyben változni fog többek között az ország alkotmánya és közigazgatási rendszere, ez erőteljes hatást gyakorol az önkormányzatiság érvényesülésére általában is, és ezen változások alapvetően érintik közösségünk jogait. A másik ok, hogy Románia közvetlen szomszédságában, Ukrajnában olyan fegyveres konfliktus dúl, amelyben idegen erők beavatkozási ürügyként visszaélnek a nemzeti kisebbségek jogaira való hivatkozással. Mi nem szeretnénk, ha a romániai magyar közösség még megoldatlan problémái ürügyet szolgálnának Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak térségünkben. Mi azt szeretnénk, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján találnánk megoldást a romániai magyarság megoldásra váró ügyeiben” – olvasható a két erdélyi politikus által elküldött levélben.
Kelemen és Biró ugyanakkor arra kéri a monitoring bizottságot, hogy a testület a 2016 elején esedékes kihelyezett ülését tartsa Romániában, és legyenek Háromszék, illetve Sepsiszentgyörgy városának vendégei. A levélírók azt javasolják továbbá, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogoknak az érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra.
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a helyi demokrácia védelmezőjeként fogalmazza meg hivatását. Figyelemmel kíséri a helyi és regionális demokrácia fejlődését, szorgalmazza a nemzeti kormányok és helyi közösségek párbeszédét, valamint segíti a határokon átnyúló együttműködés helyi és regionális megvalósítását.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Mire elég a demokrácia? (Szembenézés a kommunizmussal)
Hol tart és egyáltalán milyen esélyei vannak még a kommunizmus bűntetteit feltáró, az elkövetőket felelősségre vonó kezdeményezésnek, illetve lehetséges-e, hogy a nemzetközi közvélemény a nácizmushoz hasonlóan elítélje a vasfüggöny mögött történteket, emberiesség elleni tettként kezelje azokat – egyebek mellett ezt a kérdéskört járták körül a Justice 2.0. A kommunizmus bűntettei, az európai büntetőbíróság felállításának esélyei című beszélgetés résztvevői szerda délután Tusványoson.
A kommunizmus nürnbergi pere elmAradt, és ennek hatása nemzedékünkre is kihat, minekutána szüleink életét, jövőjét alapvetően meghatározta – indította Szilágyi Zsolt moderátorként a beszélgetést, amelynek apropóját az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform által 2014-ben indított Justice 2.0 kezdeményezés adta. Ennek célja feltárni a volt szocialista blokk országaiban a kommunista államapparátus különböző szereplői által elkövetett, esetenként több tízezer ember halálát okozó tetteket, amelyek kapcsán, amint azt Göran Lindblad elnök, valamint Neela Winkelmanova igazgató részletesen ismertette, nemzeti jogkörben a rendszerváltás óta eltelt 26 évben nem történt szinte semmi. Lindbad – aki pár évvel korábban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kommunizmust és totalitarizmust elítélő határozatának jelentéstevője volt – szerint egyébként sajnos általánosan jellemző, hogy a közelmúlttal, a kommunista örökséggel való szembenézés elmAradt, Oroszország az egyik példa erre, ahol gyakorlatilag sztálinista államberendezkedés működik most is. Az elnök emellett felhívta a figyelmet: az önkényuralmi rendszerek nemzetközi elítélése elmAradt, így megtörténhet, hogy Európa több országában 2016-ban is a szélsőséges nézeteket valló politikai alakulatok törnek előre. A múlttal való szembenézés elmulasztásának egyik veszélye, hogy a jelenlegi politikai folyamatokat sem érthetjük meg.
A Jutice 2.0 programot 2014-ben indították útjára, és kezdésként az egykori Csehszlovákia, valamint Bulgária kommunista vezetői, karhatalmi szervei tevékenységére koncentráltak, a kutatás eredményeit egy kiadványba is belefoglalták, amelyet tavaly Brüsszelben mutattak be – mondta el Neela Winkelmanova, a Platform prágai irodavezetője. A történész szerint olyan történéseket jártak körbe, amelyekről kevés szó esett és amelyeket senki sem kutatott. Az elkövetkezőkben újabb eredményeket hoznak nyilvánosságra, és szintén tavaly elérték, hogy tíz volt szocialista ország jelezte: támogatja egy nemzetközi bíróság létrehozását, amelynek feladata a kommunista pribékek, illetve vezetőik, irányítóik felelősségre vonása, elítélése.
„Egy szekusban akkor sem lehet megbízni, ha igazat mond, mert biztos, valami érdek mentén teszi azt. Egy ilyen emberrel beszélgetve a bűnösség vélelme elv alapján kell haladni” – indította hozzászólását Szilágyi Zsolt felvetése nyomán Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet elnöke. A történész rámutatott: Romániában gyakorlatilag nem történt meg a kommunista bűnösök felelősségre vonása. Ezek az emberek mai napig vezető tisztségeket töltenek be vagy háborítatlanul élvezik különleges nyugdíjukat, a román igazságszolgáltatás pedig mindössze egy egykori pribéket ítélt el. Oprea egy igen fontos problémára is felhívta a figyelmet: a kommunizmus még életben lévő áldozatainak száma évről évre csökken, az igazságtétel pedig egyre késik. Oprea hozzátette: az egykori Securitate tagjai közül ma is többen jelen vannak a titkosszolgálatok kötelékeiben. A kormányzati, önkormányzati felelősség kérdéskörét Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára és Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott járta körbe. Előbbi egyebek mellett rámutatott: Magyarország az egyetlen ország, amely alkotmányába is foglalta a totalitarizmus elítélését. Az államtitkár úgy vélte: a nácizmushoz viszonyítva a kommunizmus bűnei kapcsán némi diszkrimináció észlelhető, hiszen míg a holokausztot a nemzetközi közösség egyként ítéli el, addig a volt szocialista országokban elkövetett bűnöket nem kezelik emberiesség elleni cselekményként. Takács Szabolcs abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy a nyugati államok vezetőinek nem érdeke a történelem ezen szegmensének feltárása, mivel még időben túl közeli történésekről van szó, illetve egyebek mellett azzal is szembesülniük kellene: Nyugat-Európa igencsak gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat ápolt a vasfüggöny mögötti országok közül többel is, miközben ezekben az államokban lábbal tiporták az emberi jogokat. Juhász Tünde a Csongrád megyei önkormányzat által létrehozott, hiánypótló múzeumról beszélt, amely a kommunista közigazgatásba nyújt betekintést. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, illetve Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet alelnöke kutatóként vázolta, mely akadályok gátolják Magyarországon az 1948 utáni időszak feltárását. Töredezett adatokkal, forrásokkal kell dolgozniuk, esetenként kell átvizsgálni minden egyes történetet, jelentést, ügynöki tevékenységet. A két kutató arra is felhívta a figyelmet: az igazságszolgáltatás működését nincs lehetőségük befolyásolni. A beszélgetésbe bekapcsolódó Tőkés László Európai Parlamenti képviselő szerint jó látni, hogy nemzetközi összefogás körvonalazódik, hiszen nemzeti jogkörben – amint azt Románia sorozatosan bizonyítja nemcsak a kommunizmus, de a forradalom, a bányászjárások kapcsán is – nem történt meg a múlttal való szembenézés és a felelősségre vonás.
Zárásként a meghívottak egyrészt optimizmusuknak adtak hangot, ami a bíróság felállításának lehetőségét illeti, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy Nyugat-Európának le kell lépnie az eddig követett útról, nem kezelheti a kelet-európai országok jelenkori történetének ezen részét továbbra is másodrendűként. A központi dilemmát Marius Oprea fogalmazta meg: hogyan harcoljunk az önkényuralom ellen a demokrácia eszközeivel?
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felszentelték a világ magyarságának harangját
A VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján a dómban tartott ünnepi szentmisén Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök szentelte fel a világ magyarságának összefogását jelképező harangot, amely délben meg is kondult az alsóvárosi Nemzeti Emlékkertben. A harangot a Szegedi Hagyományőrző és Városkép-védő Egyesület elnökének, vitéz Szilágyi Árpádnak az ötlete nyomán készíttették adományokból, hangja a világ magyarság szívéhez szól, azt üzeni: haza csak egy van.
„Bár templomban szoktuk elhelyezni a harangokat, hogy a híveket hívják, de ez a harang, ami a Földmíves utcába, a Nemzeti Emlékkertbe kerül, egybegyűjtést kíván jelképezni, egybegyűjteni a magyarságot, egy akaratban, egy szeretetben, egy segítőkészségben. Istenünk, a parancsod az szolgádnak, Mózesnek, hogy készítsenek harsonákat, amelyekkel imára hívják össze népedet, áldozat bemutató papjaid köré. Kérünk, szent lelked erejével szenteld meg ezt a harangot, amelyet dicsőségedre az egyház használatára öntöttek, hogy kondulásával az örök értékre figyelmeztesse híveidet. Add, hogy valahányszor megszólal, növekedjék híveidben a hit, erősödjék a remény és tökéletesebb legyen a szeretet” – fogalmazott az ünnepi szentmise elején Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök, majd krizmával szentelte fel Isten dicsőségére és a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján a Szegedi Hagyományőrző és Városkép-védő Egyesület elnökének, vitéz Szilágyi Árpádnak alsóvárosi Nemzeti Emlékkertjében Szaplonczay Miklós görögkatolikus parókus áldotta meg a harangot, amely délben meg is kondult.
Vitéz Szilágyi Árpád portálunknak elmondta, 2005-ben adták kis az Ausztrália és Új-Zéland magyar világa című könyvet, amelybe Tanka László, a Panoráma Világklub alapítója és a Magyar Világtalálkozó elnöke „Ha megkondulnak a harangok” címmel osztotta meg gondolatait. Ebben az alsóvárosi születésű, később Ausztráliába került Hódi Margitról ír, aki egy interjúban beszélt arról, hogy a hazaszeretet szó hallatán mindig a szegedi dóm harangja idéződik föl benne. Azt mondta, amikor megkondulnak a harangok, mindig gondoljunk arra, hogy összeköt minden magyar szívet bárhol is élünk a világban. És arra figyelmeztet bennünket: haza csak egy van. V. Szilágyi Árpád elmondta, a Magyar Világtalálkozóknak minden évben van egy maradandó emléke, innen jött a városvédő polgár ötlete, hogy a Nemzeti Emlékkertbe állítsanak egy harangot, ami a világ magyarságé, s amikor megszólal, minden magyar szívéhez szóljon, s érezze azt a nemzeti összefogást, amire szükség lenne ebben az országban. Az ünnepségen hangsúlyozta, a harang nem az övé, hanem a közösségé, minden magyaré, s azt szeretné, hogy a Nemzeti Emlékkert egy igazi oázis legyen, ahova bárki betérhet. Azt is elmondta, hogy ezentúl minden egyházi és nemzeti ünnepen meg fog szólalni a harang, és azt is szeretné, ha Bálint Sándor boldoggá avatása lezárul, és szentek sorába emelik, akkor azon a napon minden egyes órában konduljon meg.
A Panoráma Világklub alapítójától és a Magyar Világtalálkozó elnökétől, Tanka Lászlótól megtudtuk, minden Magyar Világtalálkozónak van egy maradandó emlékműve, amellyel jelet szeretnének hagyni, hogy ez a határtalan értékeinkért életre hívott találkozó megvalósult. Készült már egy fa szobor is erdélyi mesterember keze nyomán, majd egy másik évben 20 fafaragó készítette el az összefogás kapuját, 2013-ban pedig egy monumentális festmény, a Világok virága készült el, s ebben a sorba illik be a felszentelt harang, amely a VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján kondult meg először. „Amikor vitéz Szilágyi Árpád megkeresett a harangszentelés ötletével, és hogy a kertjébe legyen elhelyezve, először elgondolkodtam, hiszen templomokba szoktak harangot állítani, de ő egy igazi patrióta, aki egész életét arra áldozta, hogy köztéri szobrokkal gazdagodjon a környezete. Itt van ez az életmű, és mi úgy gondoltuk, hogy a világ magyarságának az összefogását a legjobban az jelképezi, ha itt állítjuk fel” – mondta el a SZEGEDma.hu-nak Tanka László.
Kakas Béla, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke emlékeztetett, a keresztény ember életének része a harang, az ég és a föld között lebegve egy isteni kinyilatkoztatás szimbóluma. Imára szólít, de ő kísér el minket utolsó utunkon, vész esetén pedig a félrevert harang ad tájékoztatást. „Ez a harang egy üzenet, a magyarság egységét szimbolizálja, felszólít arra, hogy mi egyek vagyunk, egy célért küzdünk a jövőnkért” – fogalmazott. Hozzátette, ez a harang nemcsak hagyományt teremt, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a Nemzeti Emlékkert igazi zarándokhellyé váljon. Juhász Tünde kormánymegbízott arról beszélt, hogy vitéz Szilágyi Árpád saját szülőházának adott olyan szerepet, hogy egyszerre őrzi benne az alsóvárosi hagyományt és a magyar nemzet történelmének, kultúrájának művészi kivitelezésű szimbólumait. „Most a világ magyarságának harangjával egy zengő szoborral gazdagodik ez az emlékkert. A harang szakrális tárgyként közvetít ég és föld között, hirdetője Isten kinyilatkozásainak. Ez a harang nemcsak ég és föld, hanem magyar és magyar között is közvetít, hirdeti együvé tartozásunkat. Ha ez a harang megkondult, minden magyarért szól, legyen bárhol a világon” – fogalmazott Juhász Tünde.
Az ünnepségre saját verssel készült ifj. Szilágyi Árpád, a Harangszentelő című költeményben utolsó versszaka eképpen szól:
„A nagyvilágon itt leled honod,
Ha két kezed most összekulcsolod
És elmondasz egy szentelő imát:
Isten áldd e harang hazahívó szavát!”
Kovács Péter / promenad.hu/cikk

Gúzsba kötött többnyelvűség - a székelyföldi anyanyelvhasználatról beszélgettek Tusványoson
nyelvhasználat terén tulajdonképpen ex lex állapot van, hiszen, ami megvalósítható Kovászna és Hargita megyében, az már Maros megyében sem működik maradéktalanul, a többi megyékben nem is sikerül ezeket a jogokat kikényszeríteni - mondta el Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Gúzsba kötött többnyelvűség című beszélgetés moderátora.
Szerdán 13 órától a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Bánffy Miklós sátrában Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Magyar Anna, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke, Csongrád Megye Közgyűlésének alelnöke és Zakariás Zoltán, Hargita megyei tanácsos vitatta meg a rendkívül szerteágazó témát.
A megoldás a regionális hivatalos nyelv bevezetése lenne, hangsúlyozta Székely István, aki előbb a törvényes lehetőségekre kérdezett rá, majd arra is, hogy a lakosság hogyan viszonyul az anyanyelvhasználat kérdésére. "Amíg a lakosság úgy érzi, hogy szívességet vár el a hivataltól és megpróbál megfelelni a hivatalnok komfortérzetének, nem pedig jogait érvényesítené, addig kérdés, hogy előre lehet-e lépni a nyelvi jogok terén" – fogalmazta meg a kétnyelvűség mindennapos dilemmáit Székely István.
Borboly Csaba vázolta elsőként a helyzetüket, véleménye szerint egyértelmű, hogy figyelmet kell fordítani az anyanyelvhasználatra. "A kétnyelvűség rovására megy a bukaresti politikusok és a központi média által gerjesztett cirkusz, a másik probléma pedig, hogy szűkös az anyagi keret a többnyelvűség biztosítására. Míg sikerül a jogszabály-módosításokat kieszközölni, addig az önkormányzatok kell erre időt, pénzt és energiát fordítsanak. Az intézményeket törekvéseikben nagyban segíteni tudja egy közösségi fejlesztési társulás, ennek létrehozására is szükség van. Követendő példák lehetnek a jó helyi gyakorlatok, mint például, hogy a Hargita megyei román többségű Vasláb község igényelte a magyar nyelvtanfolyamot a rendőrségen és a közigazgatásban dolgozóknak. De az intézmények törekvései mellett a legfontosabb a lakossági igény az anyanyelvhasználatra" – nyilatkozta Borboly.
Teljes mértékben biztosítani kell, amit megenged a törvény, és minél jobban ki kell terjeszteni az anyanyelvhasználatot, mondta hozzászólásában Zakariás Zoltán. Eredményeket jól megszervezett formában lehet elérni a régió szintjén, tette hozzá.
Péter Ferenc a 215-ös közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásainak hiányosságaira hívta fel a figyelmet. „Maros megye különleges helyzetben van, hiszen a megye egyes térségeiben, mint a Nyárádmente vagy a Küküllőmente, a magyar lakosság többségben él, de vannak szórványközösségeink, és olyan települések is, ahol egyáltalán nem élnek magyarok, így jól látszanak a különbségek, hogy hol hogyan értelmezik a kisebbségi jogokat. Az érvényben levő közigazgatási törvény garantálja a kisebbségek számára az anyanyelv használatát azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A gyakorlat viszont az, hogy azokon a településeken, ahol a magyar közösség többségben él, vagy magyar polgármester, alpolgármester van, ott vannak kétnyelvű utcanévtáblák, ott az önkormányzatok magyar nyelven tartják a tanácsülést, és az intézmény külső és belső kommunikációjában is használják a magyar nyelvet, ahol viszont 50 százalék alatti a magyarság aránya, ott már személyzethiányra és egyéb problémákra hivatkozva részlegesen vagy egyáltalán nem alkalmazzák a kisebbségi nyelvhasználatot. Egyértelművé kell tenni a törvényi előírásokat, hogy ne a jó szándékon múljon, hogy egy-egy intézményben, településen lehetővé teszik-e a kisebbségi nyelvhasználatot” – fogalmazott Péter Ferenc.
"A helyi közigazgatási törvényben benne van az anyanyelvhasználat lehetősége, de a központi közigazgatásra már nem vonatkozik, tehát a helyi tanácshoz lehet magyarul fordulni, de a közegészségügyi igazgatósághoz már nem. Rosszhiszemű alkalmazói is vannak a törvénynek, ilyen a prefektúra, számvevőszék. Látjuk azt is, hogy millió feljelentés van ebben a témában is" – mutatott rá Tamás Sándor, aki szélsőséges példákat is elmesélt. A Székely Nemzeti Múzeum Gombanapjára külön román és magyar nyelven készült plakát, a megyei önkormányzat vezetősége fél évet járt a Diszkriminációellenes Tanácshoz, mert egy Călărași megyei állampolgár feljelentette. A megyei önkormányzat három nyelvű fejléces papírja miatt is három évet pereskedtek, először a prefektussal, majd Dan Tănasevel. Négy évig járták a törvényszéket azért is, mert a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgán elvárás volt, hogy a román nyelv mellett ismerje a magyart is. "Egyrészt gond, hogy a jogszabályok nem teljesek, értelmezhetőek. Másrészt az anyanyelvhasználatnál gondot jelent az is, hogy a magyar alkalmazottak nem ismerik tökéletesen sem a román, sem a magyar szaknyelvet. A kétnyelvűség többletköltséget is jelent, anyagi forrás kell rá" – fejtette ki Tamás Sándor, leszögezve: az hozhat megoldást, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lesz Székelyföldön.
Magyar Anna, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke, a testület által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőre, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke kiemelte, hogy nemzetközi szemmel nézve ez a problémahalmaz teljes mértékben elképzelhetetlen. A jelentésbe európai jó és rossz példák is bekerültek, Románia esetében a magyar nyelvhasználat kapcsán az elvi hozzáállás és a gyakorlati életbeültetés között tapasztalható éles különbségeket is belefoglalták. Az elvi elfogadás állami hatáskör, az életbeültetés a helyi és regionális önkormányzatok felelőssége, ehhez viszont hatáskört és anyagi forrást kell biztosítani, hangsúlyozta a raportőr.
(közlemény) Transindex.ro

A kisebbségek lehetnek az európai régiók hajtómotorjai
FUEN-konferencia a Régiók Bizottságánál
Az európai régiók kisebbségi vonatkozásait és a regionalizmus kisebbségi érdekérvényesítésben betöltött szerepét tárgyalta, illetve a kisebbségi régiók közti együttműködés bátorítását célozta a FUEN csütörtökön és pénteken Brüsszelben lezajlott, Mélyen a régióba gyökerezve című konferenciája.
A rendezvényen, amelynek a Régiók Bizottsága volt a házigazdája, közel harminc európai kisebbségvédelmi szakember, politikus és döntéshozó szólalt fel – többek között Vincze Loránt FUEN-elnök, Borboly Csaba, a Régiók Bizottságának tagja, illetve Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő.
„Úgy gondolom, mi, Székelyföldön élő magyarok érték vagyunk Románia számára, egy olyan érték, amelyre vigyázniuk kell, mint minden más nemzeti kincsre” – mondta Borboly Csaba a Hozzáadott érték – a kisebbségi közösségek hozzájárulása a társadalmi és gazdasági fejlődéshez az Európai Unióban panelbeszélgetésen. A Hargita Megyei Tanács elnöke az eltérő identitást mint vonzerőt emelte ki: Székelyföld, ahol a romániai magyar kisebbség többséget képez, Románia egyik vonzereje, így a kisebbségi jogok, az identitásvédelem számos olyan intézkedést kell hogy jelentsen, amely a fiatalok itthon boldogulását segíti, vagy hazatérését ösztönzi, mert az identitásvédelem egyik legfontosabb pillére a szülőföldön maradás. Székelyföld egyik gazdasági motorja a turizmus lehet. Ugyanakkor a turizmus az a gazdasági ágazat, amely a többség–kisebbség közötti toleranciának a példája: a Székelyföldre látogató turisták 85 százaléka belföldi, román ajkú, ami biztató a többség és kisebbség közti bizalomépítésben. A megyeelnök hangsúlyozta, ez így önmagában nem elég, szükség van a gazdaságélénkítő intézkedéseken túl sok más, kultúrát, szociális és egészségügyi ellátást, oktatást, ifjúságot célzó intézkedésre, amely részben kompenzálni tudja a hazai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget, és a fiatalokat arra készteti, hogy szülőföldjükön, alkotóképességük és tudásuk hasznosításával teremtsék meg a jövendőbeli családjuk alapjait, és ne a nyugati országokban.
A panelben Mikel Irujo Amezaga a baszk nyelvet és a közösségi vállalkozásokat nevezte meg Navarra spanyolországi régió sikerének kulcsaként, Jens A. Christiansen a német–dán határrégióban működő sikerprogramokat ismertette, amelyekben kulcsszerepe van a kisebbségeknek, Davide Zaffi pedig kifejtette: Dél-Tirolban az anyanyelvet nem egy megőrzendő értékként kezelik, hanem mindennek az alapjaként: nincs olyan területe az életnek, ahol a nyelvi szempontokat ne kellene figyelembe venni – fogalmazott.
Magyar Anna, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke kifejtette: a kisebbségek Európa-szerte hozzájárulnak régióikban a kultúrához, az épített örökség megőrzéséhez, a turizmus hajtómotorjai lehetnek. Sajnos gyakran előfordul, hogy bár a helyi és regionális döntéshozók támogatják a térség fejlődését szolgáló kisebbségi törekvéseket, országos szintről megakadályozzák azokat – hívta fel a figyelmet Magyar Anna, Kovászna megyét hozva fel példának, ahol a regionális vezetők nem rendelkeznek elegendő politikai erővel, illetve az országos költségvetés nem biztosít forrásokat a többnyelvűség gyakorlatba ültetésére.
A kisebbségi és kisebbségbarát régiók panelvitája Sógor Csaba bevezetőjével indult. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő elmondta, az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek megmaradásának, megerősödésének és gyarapodásának feltétele a többséggel való megegyezés, amihez párbeszéd szükséges. „Jogi és intézményes garanciák nélkül nem létezik tartósan békés együttélés a többség és kisebbség között, ezeket viszont csak a párbeszéd útján lehet kialakítani” – mondta. Hozzátette: sajnos nem minden európai országban történt meg a megegyezés.
Sógor Csaba szerint elfogadhatatlan a párbeszéd teljes elutasítása és a problémák szőnyeg alá söprése: „ezt teszik például a román állam intézményei, akik nem vesznek tudomást a magyarok párbeszédre való felhívásáról, miközben azt mondják itt az Európai Parlamentben is, hogy megnyugtatóan rendezték a nemzeti kisebbségek kérdését.” Sógor Csaba úgy vélekedett, azért fontos a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, mert éppen arról szól, azt próbálja elérni, hogy ott, ahol nem sikerült párbeszédet kialakítani, az európai intézmények – az Európai Bizottság és az Európai Parlament – lépjenek közbe és tűzzék napirendre a kisebbségi kérdést.
„Meg vagyok győződve arról, hogy a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampánya sikerrel fog járni, és az Európai Unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek határidőre összegyűjtik azt az egymillió aláírást, amellyel nyomatékosítják elvárásukat, hogy az EU ránk, kisebbségi tagjaira is odafigyeljen” – hangsúlyozta Winkler Gyula a konferencián. Az EP-képviselő hozzátette: elvárják, hogy az Európai Bizottság valósítsa meg a Minority SafePack szövegében leírt kezdeményezéseket, létrehozva ezáltal a nemzeti kisebbségekről szóló keretszabályozást.
„A FUEN kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen az az ernyőszervezet, amely összefogja az Európában élő nemzeti és nyelvi kisebbségeket, ezért az MSPI sikerre vitele után arra kell törekednünk, hogy az Európai Parlament és általában az uniós intézmények ismerjék el a FUEN hivatalos konzultatív szerepkörét kisebbségi kérdéseket illetően. Az Európai Bizottságtól azt is elvárjuk, hogy olyan uniós finanszírozási programokat dolgozzon ki, amelyek a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és a helyi fejlesztések területén támogatják a kisebbségi közösségeket, hogy megőrizhessék identitásukat, és kiszámítható jövőt építhessenek szülőföldjükön a következő nemzedékek számára is. Nagyon hasznos lenne egy olyan támogatási program, amely abban segítené a FUEN-t és a kisebbségi szervezeteket, hogy nyelvi és kisebbségi központok hálózatát építsék ki és működtessék azokban a régiókban, ahol erre igény van” – javasolta Winkler Gyula. Az EP-képviselő előadásában arról is beszélt, hogy milyen lehetőségek vannak a határokon átívelő együttműködésekben a kisebbségek számára.
A rendezvényt a Régiók Bizottsága elnökének, Karl-Heinz Lambertznek a beszéde zárta. A belgiumi német nyelvű közösségbe tartozó politikus, aki a Minority SafePack polgári kezdeményező bizottságának is tagja, nem rejtette véka alá, hogy problémái adódtak abból, hogy a FUEN konferenciája a Régiók Bizottságánál zajlik: elmondása szerint két nemzeti küldöttség is magyarázatot kért tőle emiatt. A testület elnöke elmondta: nem zárkózhatnak el a kényes kérdések megvitatásától, a FUEN pedig mindig hiteles partnernek számított, amely képes párbeszédet kezdeményezni. Lambertz azt az ötletet is felvetette, hogy a Régiók Bizottságán belül a kisebbségi tagok alakítsanak egy interregionális munkacsoportot, ugyanakkor a Minority SafePack fontosságát is hangsúlyozta. (Hírlevél) Népújság (Marosvásárhely)