A 900 éves Nagyvárad idei Varadinum ünnepségeiből nem hiányoztak az alkalomhoz kapcsolódó könyvek sem. A Szent Lászlóról szóló irodalomból ad válogatást az egyik könyv: Sanctus Ladislaus rex - Kalendarium Varadinum 1192-1992 /Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992/, a másik a régi templomokat idézi fel Marián Antal kiváló fotóival, megjelenését a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány támogatta, a ságvári nyomdából került ki: Magyar egyházak és gyülekezetek Nagyváradon /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, szerkesztették: Veres Kovács Attila és Szilágyi Aladár/. Robotos Imre munkájának címe A Vér városa: Nagyvárad /Művelődéstörténeti tükör, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1992/. Szinte emberfeletti munkát végzett Bálint István János, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, aki korábbi munkájához /Kincses Kolozsvár/ hasonlóan szemelvények tükrében mutatta be Szent László városát, Nagyváradot. Egyedül a felsorakoztatott forrásmunkák száma meghaladja az ezret! Az értékes kiadvány címe: Boldog Várad /Szerkesztette: Bálint István János, Héttorony Kiadó, Budapest, 1992/. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./

A Romániai Magyar Szó febr. 10-i számában Naplójegyzetek címmel megjelent Sütő András folytatásokban sorra kerülő Sütő András munkája, amely az 1990 márciusi marosvásárhelyi pogrom miatt megszakadt. Az akkori véres eseményekben Sütő András súlyosan megsérült, elvesztette egyik szeme világát. A most megjelenő naplórészletek teljes szövege a debreceni Csokonai Kiadónál jelenik meg. /Kiss Zsuzsa: Sütő András folytatja a naplóírást. = Magyar Nemzet, febr. 11./

Sütő András nyilatkozott egy évtized munkásságáról, terméséről. Otthon 1980-ban jelent meg könyve, majd 1982-ben a korábban játszott Szuzai menyegző, ezután a cenzúra nem engedélyezte az író műveinek kiadását, a korábbi munkák újbóli megjelentetését sem. Ez alatt az évtized alatt Magyarországon láttak napvilágot kötetei. A budapesti Szépirodalmi Kiadó 1989-ben megkezdte Sütő András válogatott munkáinak kiadását. A sorozatból 1993-ig öt kötet jelent meg, az ötödik idén /Csipkerózsika ébresztése/. Az idei könyvhétre jelent meg a Szemet szóért /Csokonai Kiadó, Debrecen/ című kötete, ebben naplórészletei olvashatók. Még idén várható a Naplójegyzeteim /Csokonai Kiadó, Debrecen/ és az életmű sorozatban a hatodik kötet. 1993-ban végre otthon is közölték munkáját Naplójegyzetek /Romániai Magyar Szó kiadása/. A nyolcvanas években már nem engedték drámái bemutatását. Az ugató madár című darabját Harag György akarta színpadra venni, de a hatalom nem engedte. Végül Az ugató madár című drámát Erdélyben is bemutatják, Marosvásárhelyen már műsorra tűzték. Az ősbemutató Budapesten volt, a Nemzeti Színházban. Jelenleg a romániai magyar könyvkiadás összeomlott, a hazai szerkesztők pedig a népi-nemzetinek nevezett írásokat nem karolják föl. Ezért nem jelennek meg Sütő András munkái Erdélyben. A Magyarországon dúló szellemi belháború igen komolyan érezteti közvetlen hatását az erdélyi szellemi életben. Sütő András óvott a türelmetlenségtől, amely minden eddigit semmisnek óhajt nyilvánítani, mert ez önpusztítás. /Marosi Barna: Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

"A közel fél évszázados kitaszítottság után 1990 óta sorra jelennek meg Nyírő József könyvei - köztük novelláskötetek is - rangos magyar kiadóknál. A Hargita tájaira is eljutottak a Jézusfaragó ember, a Kopjafák, a Havasok könyve, a Székelyek újranyomott példányai. Sok félreértést tisztázhatna egy szakszerű Nyírő-monográfia, írta a marosvásárhelyi irodalomtörténész Nagy Pál. Nyírőt elsősorban Magyarországon kezdték kiadni. A debreceni Csokonai Kiadóvállalatnál látott napvilágot például az Uz Bence, az Isten igájában, az emigrációban írt Íme az emberek, és a Néma küzdelem. Ezt a kezdeményt folytatta a szegedi Szukits Könyvkiadó A zöld csillaggal, Az én népemmel, a Havasok könyvével, a Székelyekkel - majd a budapesti Kairosz. A Kairosznál a Nyírő-kötetek szerkesztője Medvigy Endre, aki az egyszerű szövegközlés keretein jóval túlhaladó szöveggondozói munkát végez s közöl esszéket is. Nagy Pál írta, hogy a kommunizmus idején Nyírő nevét Romániában és Magyarországon egyaránt csakis megbélyegző jelzők kíséretében lehetett leírni. Hosszú évek múltán írhatta le Pomogáts Béla az Isten igájában új kiadásához készült utószóban: Nyírő József "politikai pályájának és publicisztikai tevékenységének egyetlen rövid, II. világháborús szakaszát leszámítva, több évtizedes írói működése mindig nemes és humánus eszmények szolgálatában állt". Most megjelent Nyírő József: Hull immár a fenyőtoboz. Válogatott novellák /Impress Kiadó, Marosvásárhely,2003/. Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Nagy Pál. /B. D.: Hull immár a fenyőtoboz (Jézusfaragó író válogatott novellái). = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányával kapcsolatban a hetilapban folyó vitára reagált: a/ Bíró Béla a főszerkesztőhöz, Parászka Borókához szóló levelében jelezte, kérésük ellenére nem akar hozzászólni a Sütő-Földes-ügyben folyó vitához, mert ez „voltaképpen az ún. népi-urbánus ellentétekről szól, s melyet résztvevői ráadásul a kommunista hatalmi harc eszközeivel folytatnak le, mindenkit elkerülhetetlenül bemocskol.” Azért hozzászólt, minősített, Sütővel kapcsolatban megjegyezte: „semmi értelme egy beteg oroszlánt megrugdosni.” Továbbá Sütő „kifulladt tehetségekből és frusztrált értelmiségiekből (határokon innen és túl), olyan – jól mozgósítható és hatékony – véd- és dacszövetséget alakított ki és tart fenn maga körül, mely a Mester megvédelmezésére bármikor hajlandónak és képesnek mutatkozik.” /Bíró Béla: Kedves Boró! =A Hét (Marosvásárhely), máj. 26./ b/ Cs. Nagy Ibolya emlékezett: Sütő András a Szemet szóért és a Heródes napjai című munkáit régi írógépén készült formában küldte el a debreceni Csokonai Kiadóba. Így cáfolni tudja Kuszálik Péter szakszerűtlen, mélyen rosszindulatú kijelentését, amellyel kivetné az irodalomból mindkét Sütő-művet mondván: „egyszerűen hamisításnak lehet tekinteni az egész kötetet”. Valójában Sütő javításait szintén jelölték a könyvben, az olvasó tudomására hozták a kiegészítéseket. Kuszálik Sütő-utálatában mindenkit – aki neki nem teszik – hazugnak, félrevezetőnek, hamisítónak nevez. Egyébként Márkus Béla Heródes-kritikájában szó sincs arról a következtetésről, amit Kuszálik a szájába ad: hogy „megkérdőjelezné a naplók hitelességét”. Cs. Nagy Ibolya megállapította: a diktatúra „pártdalai (és prózája) mögött hosszabb-rövidebb ideig, kevés kivétellel ott nyüzsgött szinte mindenki, Páskánditól, Földes Lászlón, Székely Jánoson, ideig-óráig Kányádi Sándoron, Lászlóffy Aladáron, Szilágyi Domokoson és másokon át Sütő Andrásig…” Cs. Nagy Ibolya feltette a kérdést: Milyen eljárás az, hogy „egyik emberből, például Földes Lászlóból korunk hősét, a század áldozatát növesztünk, elfelejtve épp tőle idézgetni – újra és újra – nagy passzusokat a süket párthandabandáiból; a másikból, Sütő Andrásból meg mindenestől hazugot, becstelent, kollaboránst, feljelentőt nyomorítunk?” Cs. Nagy Ibolya emlékeztetett, hogy a vitában megszólalt az akkori pártgyűlés jegyzőkönyvének vezetője /Dáné Tibor/, ebből kiderült, hogy a jegyzőkönyvet többször átírták, megváltoztatták. Ekkor csend lett, de senki sem kért bocsánatot. /Cs. Nagy Ibolya: Körtánc – a kályha körül. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 26./ c/ Közölték Sütő András korabeli, Földes László elleni feljelentését. Ebben szó esik arról, hogy Földes László az ideológiai és politikai tévelygések egész sorozatát követte el. /Sütő András: A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 26./ d/ Stefano Bottoni megírta, hogy a „Földes-vita kapcsán többen fogalmazták meg azt a kritikát, hogy a kelleténél nagyobb teret szenteltem egy nem túlságosan súlyosnak mondható esetnek, egy olyan konfliktusnak, amelyik a nomenklatúrán belül zajlott, és aminek nem voltak (annyira) súlyos következményei.” Utólag belátja, hogy valóban nem Földes Lászlóról kellett volna beszélnie, hanem valaki másról. Sántha Antal katolikus pap volt például az egyetlen katolikus pap, akiről valaha is több oldalon át cikkezett a Scinteia /az akkori román központi pártlap/ 1958. december 25-én (és a Scinteia nyomán az összes romániai napilap). Őt ugyanis vádolta a párt, az állambiztonság, majd a bíróság, hogy pedofil. A Magyar Autonóm Tartományi Pártbizottság Titkársága pontos utasításokat adott, hogy kiknek kell megjelenniük a tárgyaláson, főleg gyermekes anyáknak. Sántha Antalt 12 év fogházra ítélték. Miért pont őt választották? A párt egyszerre akar Márton Áronra és híveire lecsapni, szabadulása után új lakhelyén (Mikóújfaluban) is hittanórákat tartott, és eközben magyar történelmet és irodalmat is tanított. Erre a hatalom egy amatőr színjátszócsoportot küldött a faluba, 1974-ben, és előadatott egy darabot, a Csodát. A Csoda egy erkölcstelen, maradi, előítéletes papot parodizált. Sántha Antal azonban a sok megaláztatás után sem hagyta magát, és a templomban kiátkozta a színjátszó társaságot. Erre a megyei pártbizottság határozatot hozott arról, hogy február 21-én a Megyei Tükörben a színdarabot dicsőítő cikk jelenjen meg. A cikket Magyari Lajos szerkesztőnek kellett aláírnia. Bottoni feltette a kérdést, meg tudna-e bocsátani? Főleg ha elmarad a bocsánatkérés, sőt annak szándékát sem látja. /Stefano Bottoni: Egy marslakó naplója. 1958. december 25. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 26./

Néhány év alatt a Pallas-Akadémia Kiadó tizennégy kötetben adta ki Nyírő József regényeit (Isten igájában, A sibói bölény, Az én népem, Madéfalvi veszedelem, Halhatatlan élet, Néma küzdelem, A zöld csillag, Íme az emberek – a két utóbbi már az emigrációban íródott…) és elbeszélésköteteit (Jézusfaragó ember, Kopjafák, Havasok könyve, Az elszántak, Székelyek)… A sorozatot 2005-ben Nyírő József, a székely nép krónikása címmel Pomogáts Béla válogatásában a Nyírő műveiről szóló tanulmányok, esszék, kritikák, recenziók gyűjteménye egészítette ki. Az író nevét becsmérlő jelzők nélkül leírni sem lehetett, 1989-ig kellett várni, Pomogáts Bélának először az Alföldben közzétett tanulmányáig, amely reálisan értékelte Nyírő ellentmondásoktól sem mentes írásművészetét. Ez volt a debreceni Csokonai Kiadónál 1990-ben megjelenő, Isten igájában című, önéletrajzi motívumokkal is átszőtt Nyírő-regény utószava, akkoriban kezdődött Debrecenben az első, elhúzódó, másfél évtizedig tartó életműkiadás. Fontos lenne Nyírő József életművét és az életét áttekintő monográfia, illetve biográfia megjelentetése is. /Bogdán László: A Nyírő-sorozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

Napkultusz, csillagászat, népmese
Nagyvárad – Szombat délután jeles személyiség érkezett Nagyváradra, a Posticum által szervezett Nap-mese meghívottjaként. Jankovics Marcell közönségtalálkozójára sokan voltak kiváncsiak.
A Posticum kulturális programjainak, illetve a Nap-mese elnevezésű rendezvénysorozatának köszönhetően több jeles személyiség is megfordult már Nagyváradon. A nyári szünet után az elmúlt hétvégén ismét jeles személyiség érkezett városunkba a Nap-mese meghívottjaként Jankovics Marcell személyében. A számtalan elismeréssel, többek között Kossuth-díjjal is kitüntetett rajzfilmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor szombat délután tartott egy érdekes előadást, melynek központi témája a Nap volt. Sokan jöttek el a közönségtalálkozóra, mondhatni zsúfolásig megtelt a Posticum díszterme. A közismert személyiséget – aki szerteágazó művészeti tevékenysége mellett augusztus óta másodízben a Nemzeti Kulturális Alap vezetői tisztségét is betölti – Csernák Béla, a Posticum elnöke köszöntötte, majd átadta a szót a est főszereplőjének. Jankovics Marcell tollából több olyan könyv is született, melyben a Nap kérdéskörét járta körül. Ezek közül is kiemelkedő, a debreceni Csokonai Kiadó gondozásában megjelent A Nap könyve című műve. Előadásában rámutatott ez az égitest nem csak a Naprendszer központi csillaga, hanem az egyetemes hitrendszer, ezen belül pedig a magyar hitvilág fontos eleme is egyben. Ez a magyar népmesékben, is hangsúlyosan megjelenik.
A napkultuszról
A ősi világkép meghatározó vonatkozása a Nap, gondoljunk csak a görög mitológia legismertebb hősére, Héraklészre, aki a magyar népmesék Erős Jankója. Ő naphérosz, akinek születését a napfelkeltéhez hasonlították. A Nap típusú figurák között a magyar irodalomban kiemelkedő Toldi alakja. Arany János hőse nem csak egy paraszt fiú, hanem Héraklészhez hasonlóan egy mitologikus személy. Az élő Napot megtestesítő két mitologikus hős több hasonló tulajdonsággal rendelkezik, például a lobbanékonyság, vagy a hatalmas étvágy tekintetében. Jankovics Marcell kifejtette: a napkultusz a legősibb az összes istentisztelet közül. Nem véletlen, hiszen ki vagyunk szolgáltatva ennek az égitestnek. A napkultusznak nagy szerepe volt az egyistenhit kialakulásában, ennek csillagászati alapja is van. Kepler úgy gondolta, hogy a Nap Isten székhelye, ami megegyezik azzal a magyar népi hitvilágban előforduló gondolattal, miszerint a napfelkeltében a Szentlélek mutatkozik meg. Szent Ciprián, Karthágó püspöke (III. század) említette először december 25-ét, mint a Nap, ugyanakkor Jézus Krisztus születésének napját. A különböző naptárrendszerekben és a régi magyar naptárban is ez nap jelentette az év kezdetét is. Az élet ritmusát leginkább a Nap égbolton megtett látszólagos mozgása, a nappalok és az éjszakák váltakozása határozza meg, ezért minden naptári rendszernek a nap az egyik alaptényezője. A Nap szent száma a 22, mely naptári szám is egyben, éppúgy, mint a 7. Ez a két szám a mesék világában is fontos jelentőséggel bír. Érdekességként elhangzott, hogy minden labdajáték a napkultuszra vezethető vissza, még a labdarúgás is. Az egy órás, tartalmas előadás után a közönségtalálkozó vetítéssel folytatódott, majd a meghívott válaszolt közönség kérdéseire is.
Mészáros Tímea. erdon.ro