Az aradi és Arad megyei magyar civil szervezetek azzal a felhívással fordulnak tagjaikhoz, szimpatizánsaikhoz, minden magyarhoz, hogy szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Országos egyesületek Arad megyei szervezetei: EMKE, RMPSZ, RMGE, Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság. Arad megyei egyesületek és szervezetek: Kölcsey Egyesület, Szabadság-szobor Egyesület, Alma Mater Alapítvány, Szülők az Aradi Magyar Oktatásért szervezet, Gyöngyház Alapítvány, kisiratosi PRO-KI-DOR, Pro Majlát Egyesület, kisiratosi IRKATER, pankotai Csiky Gergely Egyesület, pécskai Búzavirág Egyesület. /Arad megyei civil szervezetek felhívása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Április 3-án a Benedek-rendi apátság napját ünnepelték Pankotán. A Csiky Gergely Egyesület /Arad/ által szervezett műsoron a katolikus templomban Ciuraru János római katolikus plébános köszöntötte az ünneplőket. Pankotán már a XII. században létezett egy Benedek-rendi apátság (1177), melyet a törökök visszavonulásukkor leromboltak 1685-ben. A hely jelentőségéről, a pankotai lakosok felelősségéről beszélt Kondor Endre református lelkész. Fellépett a pankota-galsai vegyeskórus, a fakultatív magyar oktatásban résztvevő gyermekek szavaltak. Az ilyen rendezvények segíthetnek a szórványban élő kis közösségeknek az anyanyelv megtartásában. /A pankotai Benedek-rendi apátság napja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Az Arad megyei Pankotán három nemzet él egymás mellett egyetértésben. Többségben vannak a románok, több mint négyszáz magyar, alig kétszáz német lakója is van a településnek. A magyar nyelvű iskolába összesen kilenc gyerek jár, egyetlen nyugdíjas tanítónőjük van. Nem azt jelenti, hogy ilyen kevés a magyar, hanem a szülők román iskolába adják a kicsiket. A szintén magyar plébános románul tartja a hittanórát számukra. Csiky Gergely szülővárosában, Pankotán a magyarok kiejtése furcsa, a mondatképzés is sajátos. A magyarok évente szüreti bált szerveznek, Csiky Gergely születésnapján pedig megkoszorúzzák a szülőházán pár évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát. Ciurariu János plébános megerősítette, a magyar gyerekeknek is románul tartja a hittanórát, mert van egy román fiúcska is köztük, magyarázkodott. Szász Zoltán református lelkész feleségével, Tündével nyolc hónapja érkezett Pankotára, próbálják összefogni a magyarságot. Jóval kevesebb a városban a református, mint a katolikus, mégis egyre többen jönnek templomba. Tünde tartja a fakultatív magyar órákat, s több mint húsz kisebb-nagyobb lurkó vesz részt ezeken. Rajtuk kívül Gulyás László tanár karolta fel a magyarságot, ő vezeti a Csiky Gergely Alapítványt, s a tiszteletessel együtt próbálják elkerülni a pankotai magyarok elrománosodását. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a pankotai nem az egyetlen olyan bánsági példa, ahol az egyház nem a magyar kultúrát ápolni akaró egyént, hanem csak a hívőt látja az emberben. Több olyan település van, ahol nemcsak a katolikus, a református hittanórát is románul tartják, s a misét, istentiszteletet legjobb esetben két nyelven. „Ezen települések mindegyikén van viszont olyan véleményformáló személyiség, aki fontosnak tartja az anyanyelvápolást, az ilyeneknek kell segítenünk. ” – mondta Bodó. /Both Abigél: Már csak törik a magyart Pankotán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Magyar nyelvű elemi iskolaközpont létrehozását tervezik az Arad megyei Pankotán, jelezte Gulyás László tanár, a helybeli Csiky Gergely Egyesület elnöke. – Mivel a térségben csak Pankotán van magyar nyelvű elemi, a gyerekeket a környékbeli településekről, Borossebesről, Borosjenőről, Csermőről, Ternováról, Világosról, valamint Galsáról naponta iskolabusszal szállítanák az iskolába és haza. /(b): Pankotán magyar nyelvű iskolaközpontot terveznek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

December 8-án az Arad megyei Pankota magyar nyelvű összevont elemi osztályában a fakultatív magyar nyelvű oktatásban résztvevő diákok bevonásával megemlékeztek a város nagy szülötte, Csiky Gergely születésének a 165. évfordulójáról. Gulyás László, a pankotai Csiky Gergely Egyesület elnöke a gyermekeknek a nagy drámaíró életéről, munkásságáról beszélt. /(b): Pankotán Csiky Gergelyre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Október 4-én szervezték meg Pankotán a már hagyománynak számító szüreti bált, amely az utóbbi évekhez hasonlóan idén is a magyar népviseletbe öltözött párok felvonulásával kezdődött. A zenét a Mini Duó szolgáltatta. A templomban ünnepi mise kezdődött, Ciurariu János plébános mellett a település református lelkipásztora, Szász Zoltán is áldását adta a jelenlevőkre. Az ortodox pap, bár meghívták, nem kívánt részt venni a misén. Gulyás László tanár, a pankotai Csiky Gergely Egyesület elnöke szerint a magyarság erőteljes fogyatkozása Pankotát sem kerülte el. A népszámlálás szerinti mintegy hatszáz főnél mára valójában sokkal kevesebben vannak. Ezért már a szüreti bál sem 100%-ig magyar. Ezt tanúsítja az is, hogy a magyar népviseletbe öltözött fiatalok között nem mindenki beszéli a magyar nyelvet. /Sólya R. Emília: Esős szüreti bál Pankotán. Egyre kevesebb magyar. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Csiky Gergely (1842–1891) születése évfordulójának alkalmából gazdag programot szerveznek december 6-án, szombaton szülőfalujában Pankotán. Gulyás László tanár, a Csiky Gergely Egyesület elnöke közölte, a december 8-án született író, műfordító emlékének tiszteletére a pankotai magyar óvodások, iskolások, illetve a fakultatív magyar órákra járó diákok lépnek fel. Meghívták a borosjenői magyar óvodát, illetve a gyoroki magyar iskolásokat is. A szervezők Csiky Gergely életéről emléklapokat nyomtattak ki, melyeket a helybéliek között fognak kiosztani. /Sólya R. Emília: Csiky Gergely emlékműsor Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Ünnepléssel emlékeztek meg Csiky Gergely drámaíró, műfordító születéséről december 6-án Pankotán, szülőfalujában. A 2002-ben alakult Csiky Gergely Egyesület is a neves személyiség emlékének ápolását tűzte céljául, elnöke Gulyás László tanár szerint minden évben egy kis műsorral próbálják ezt a következő nemzedéknek továbbadni. A mostani megemlékezésen Ujj János irodalomtörténész beszélt Csiky Gergely életéről, munkásságáról. A megemlékezés élethűbb lett volna, ha ezt Csiky szülőházában rendezik. Az épület lerobbant, romos állapota, jelenlegi tulajdonosa azonban ezt nem tette lehetővé. A ház tulajdonosa nem engedi, hogy felújítsák az épületet, egyetlen megoldás a megvásárlás lenne. Az ára viszont több tízezer euróra rúg, amit az egyesület nem tud kifizetni. /Sólya R. Emília: Csiky Gergely emléknap Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

Pankota magyarsága feladta értékeit”
Lélegeztetőn az anyanyelvi oktatás
Minden jel arra mutat, hogy Pankotán a jövő tanévtől megszűnik az állami magyar oktatás. Ez már nem feltételezgetés, találgatás, hanem a száraz, szomorú valóság.
Az összevont magyar elemibe járó 5 gyerekből ugyanis jövőre 3 marad, az elemi fenntartásához pedig minimum öt diák szükségeltetik. Nincs kivel, nincs kinek továbbvinni a magyar oktatást. Gyerek nincs, magyar család is alig néhány. Ők azonban románba íratják gyermeküket. Még azokat is, akiket eredetileg magyar óvodából indítottak útnak.
Gulyás László tanár, helybéli RMDSZ-elnök/tanácsos, illetve a Csiky Gergely Egyesület elnöke szavaival élve, a pankotai magyar oktatás „teljes zuhanórepülésben” van. Az évekkel ezelőtt beindult folyamat mára visszafordíthatatlan jelenséggé vált.
A helybéli óvoda verejtékes munkával összetoborozott „magyar” tagozata gyermekeinek egy része még egymás között is románul beszél. Az óvónő igyekszik hozzájuk magyarul szólni. De ha nem értik?
Dokopil Olga készségesen fogad az icipici, improvizált, éppen csak megtűrt helyen, melyen keresztül szünetben áttrappolnak a román óvodák növendékei. Nemhogy tornázni, de még rendesen játszani sem tudnak a gyermekek az osztályban (ha annak lehet nevezni). Nagyobb helyet nem kaptak. A magyar tanácsos szerint teljesen felesleges, hisz jövőre még ennyi gyerek se lesz.
11 gyermek van feliratkozva, jelenleg 6-an járnak a magyar tagozatra. Hamarosan még négy apróság érkezik, de az óvónő attól fél, nem lesz hova ültetni őket, olyan szűk a hely. A gyerekek közül ketten beszélik a magyart. A többiek büszkén szavalják a magyar verseket, bár kétlem, hogy értenék a szöveget. Nem az ő hibájuk. Az óvónő mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy rábírja a szülőket, írassák a gyermekeiket a magyar oviba. Sok román, illetve vegyes házasságban élő pár bele is egyezett. Otthon azonban egy-két gyerek kivételével, senkivel sem beszélnek magyarul. Akkor meg mi értelme van? A gyermekek közül egészen biztosan csak egy (!) megy majd magyar iskolába. A helyi magyar református lelkészcsalád kisebbik lánya. A lelkes óvónő szerint a többi szülő már rég eldöntötte, hogy a picik románul fogják megkezdeni az első osztályt.
A negyedikesek írni-olvasni se tudnak
Az összevont magyar elemiben Szász Tünde református tiszteletes-asszony fogad, ő vállalta el az idei tanévtől az osztályt. Nem is tudta, milyen nehéz feladatra vállalkozott! Egyetlen elsősük van (nagyobbik lányuk), másodikos nincs, 2 harmadikos és 2 negyedikes jár a magyar elemibe. Összesen öten. A negyedikes, hátrányos helyzetű gyerekeket analfabétán vette át a tanítónő. Hogy hogyan jutottak el a negyedik osztályig? Ezt inkább ne vitassuk. Ilyen környezetben pedig rettentő nehéz feladat hárul a jó szándékú pedagógusra. – Próbáljuk baráti alapon meggyőzni a magyar szülőket, hogy itt legalább ugyanolyan szintű oktatás folyik, mint a román tagozaton és ettől csak többek lehetnek a gyermekek. Ők azonban már teljesen meg vannak arról győződve, hogy a gyermek román iskolában jobban érvényesülhet, hogy csak ott szerezhet barátokat, és ott nem nézik le a magyarságáért. A magyar oktatás számukra már semmit nem jelent. Mi azonban még egy-két magyar gyereknek is nagyon örülünk. Olyat is láttam, hogy beszédhibás magyar gyereket románba írattak. Innen már a teljes beolvadás következik. Szívünk szerint mindent megtennénk, hogy a magyar anyanyelvet továbbvigyük. Hogy fenntarthassuk a magyar értékeket. De nincs kivel – mondja csüggedten, kiábrándultan a tanítónő.
Közben megérkezik férje, Szász Zoltán lelkipásztor. A házaspár négy évvel ezelőtt nagy tervekkel telepedett le Pankotán. A magyarságot próbálták felkarolni és minden tőlük telhetőt megtettek ennek érdekében. Négy évig vezették a fakultatív magyar oktatást (ahova annak idején 12 gyerek járt, mára azonban fele annyian), rendszeres református táborokat szerveznek a magyar közösség gyermekeinek stb. Tavaly magyarországi önkéntes pedagógusokkal egy vasárnapi iskolát is beindítottak. – Az iskola szempontjából már a ’80-as évektől, illetve a magyar középiskola megszűnésétől megindult egy látványos leépülés a pankotai magyarság körében. Sok család elvándorolt, akik pedig itt maradtak, folyamatosan olvadnak be. Értelmiségi nincs, vallási vonalon, római katolikus részről pedig semmiféle támogatást nem kap a magyar közösség. A legtöbben reformátusok, gyerekekkel együtt olyan száz körül lehetünk. Sok mindent elmond az is, hogy még az idős generáció sem emlékszik, mikor ünnepelték utoljára a nemzeti ünnepeket. Amikor mi elkezdtük a március 15-ét megünnepelni, ledöbbentek. Valósággal féltek a kokárdát kitűzni. Nyilván nem demonstrálni akartunk, hanem egyfajta nemzeti érzést beléjük sulykolni. Nem is tudták, mit ünneplünk március 15-én. Nőnapra tippeltek. Pedig itt vagyunk Világostól néhány kilométerre. Prédikációkon is el szoktam mondani, hogy nagyon sokakat megkötöz, hogy évtizedek óta haragszanak egymásra. Hihetetlenül elzárkóznak az emberek egymástól
– festette le a szomorú pankotai realitást a lelkipásztor, aki szerint a Csiky Gergely-napot is azért vezették be, hogy összetoborozhassák a magyarokat. Ilyenkor a református imaterem valahogy mindig megtelik szülőkkel és környékbeli értelmiségiekkel. Mostanában az a gondolat is foglalkoztatja őket, hogy esetleg létesíthetnének egy magyar gyermekotthont. De ez is csak egy „vízió” szerintük.
Összefogás és alázat nélkül nem megy
Hipp János pankotai katolikus egyháztanácsi elnök úgy érzi: visszafordíthatatlan folyamattal állunk szemben. – Tavaly a nyilvántartásunk szerint egyetlen egy magyar katolikus gyermek született Pankotán. Temetés volt 12. Az elhunytak zöme magyar. Minek kell itt még iskolát építeni? Miért kell ezt erőltetni? Hisz már nincs gyerek. Nonszensz arról beszélni, hogy hogyan lehet meggyőzni a szülőket. A cigányok is azért jönnek a magyar iskolába, hogy megkapják a támogatást. Ha az nem lenne, ők se lennének. Magyar családokban a gyerekek egymás között mára románul beszélnek – mondta az RMDSZ egykori elnöke, aki szerint jelenleg 400 magyar élhet Pankotán. Az ötvenes évekig három román család lakott a főutcán. Most alig találnak három magyart. Tiszta magyar rendezvényre nem is emlékeznek. A hagyományos szüreti bál sem a régi, hisz a magyar népviseletbe öltöztetett gyerekek zöme is román nemzetiségű.
Gulyás László tanácsos is úgy érzi: szélmalomharcot vívnak. A közeljövőben, az RMDSZ indítványozására egy magyar színdarabot hoznának el Pankotára. Azt remélik, ezzel kicsit összehozhatnák a maroknyi közösség tagjait. Csak az a baj, hogy a településnek már kultúrotthona sincs, ahol egy ilyen rendezvényt megszervezhetnének.
Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei vezetője másképp látja a dolgokat. Szerinte helyi összefogás és alázat nélkül nem lehet kézzelfogható eredményeket elérni egyetlen településen sem.– Pankotán kiváló magyar, vezető értelmiségiek élnek. A legnagyobb probléma azonban, hogy mindenki azt hiszi, hogy a másik nem csinálja jól. Több mint tizenhárom éve tapasztalom ezt a jelenséget. Egy olyan településben pedig, ahol össze lehet hozni magyar óvodát, magyar I–IV. osztályt, fakultatív magyar nyelvű oktatást, szüreti bált, vasárnapi iskolát, bibliaórákat, Csiky Gergely-napot, ott ne mondja senki, hogy összefogással nem lehetne tenni valamit azért, hogy iskolakezdéskor ne azért aggódjunk, hogy vajon meglesz-e az öt gyerek. Kialakult egy olyan hozzáállás is, hogy a nagyon jó képességű gyermekeket a szülők különböző megfontolásból nem hozzák a magyar osztályokba. Pankotán van legalább három-négy ember, aki ezt a problémát kézbe vehetné. Ehhez azonban alázat szükségeltetik és konszenzus. Az emberek ezt tőlünk várják el, de ezt nem lehet kívülről csinálni. Az embereket meg kell győzni arról, hogy miért fontos magyar iskolába íratni a gyermeket – nyilatkozta a pedagógus szövetség elnöke, aki szerint egy olyan településben, ahol működik magyar óvoda, de nem képesek összehozni egy magyar osztályt, komoly problémák vannak. – Ez azt jelenti, hogy gond van a magyar csoport összetételével és azzal, hogy milyen nyelven beszélnek velük egész nap. Ott, ahol van tizenöt óvodás, lehetetlen, hogy ne kerüljön ki, legalább minden második évben három-négy magyar elsős. A fakultatív magyar oktatásnak pedig csak akkor látom értelmét, ha az oktató olyan módon képes felzárkóztatni a gyermeket, hogy az kilencediktől a magyar líceumot válassza. Felkészíteni a gyermeket. Ez hiányzik Pankotán is – fűzte hozzá.
Szász Zoltán lelkipásztor úgy érzi, Pankota magyarsága rég feladta értékeit. Jelenleg „lélegeztetőre van kapcsolva”. Ezt pedig nem szabad letagadni. Orvosolni kell! – Számomra akkor lett fontos a magyarság, amikor Jézus az első helyre került az életemben. Istennel még lehet hatni az emberekre. Akkor fogom megbecsülni a nemzeti mivoltomat, amikor magát az Istent megtalálom. Ha ez megvalósul az egyén életében, akkor ez közösséget is tud formálni és a magyarság tudatot is a maga értékében tudja meglátni – vallja.
Nyugati Jelen (Arad)

Szőllős és Világos között
Az október hatodikát megelőző szombaton – ezúttal az Aradi Magyar Napok programjába is felvett eseményként – idén is megszerveztük a „rendhagyó történelemórát”. Elzarándokoltunk az aradi magyar iskolák VI. osztályos diákjaival az 1849-es fegyverletétel helyszínére, a szőllősi síkságra, immár XVII. alkalommal.
A nap különleges premierrel indult, ugyanis a gyoroki Nyugdíjas Egylet tagjai – Lőrincz Matild vezetésével, közel kéttucatnyian – csatlakoztak hozzánk. A szőllősi malomárok partján találkoztunk. Megható volt a korosztályok találkozója a történelmi idők helyszínén.
Először Khell Levente ismertette a napi műsort, beszélt október 6. jelentőségéről, múltunk ismeretének, hagyományaink megőrzésének fontosságáról. Majd a résztvevőket végigvezette a szőllősi malom – valaha kereskedelmi központ – még létező romjai között.
Homolka Ervin figyelmeztetett, legyünk büszkék és méltók arra, hogy annak a városnak szülöttei, lakói vagyunk, amelynek neve minden évben és a világ minden táján elhangzik ott, ahol magyarok élnek.
Muntean Tibor – a Csiky Gergely Főgimnázium történelem szakos tanára –színesen ecsetelte és mutatta be egy korabeli puska „társaságában” a XIX. századi haditechnika eszközeit. Beszélt a csatastratégiákról, korabeli támadási taktikákról, önvédelmi technikákról. 
Erdélyi István az 1849-es augusztusi hadi eseményekről beszélt: az osztrák és magyar tisztek közötti presztízsellentételekről, a fegyverletétel körülményeiről, annak kulisszatitkairól. Végül pedig a fegyverletétel után fogságba esett magyar  tiszteknek a szőllősi síktól az aradi  várbörtönig megtett, másfél hónapig tartó viszontagságos útjáról.
Ezúttal az idő is velünk tartott, a kék eget nem zavarták fellegek. 
A pankotai Csiky Gergely Emlékház előtti főhajtás után a Bohus-kastélyt látogattuk meg. Megostromoltuk a világosi várat – amely fölött sárkányrepülők köröztek. A szokásos kolbász- és szalonnasütést – köszönet a parázsért Péter Vilmos és Jázbinszki Ferenc „tűzmestereknek” – követően indultunk vissza Aradra.
LeEr Nyugati Jelen (Arad)

Ballagás a Csiky Gergely Főgimnáziumban
Az iskola nemcsak tanít, nevel is
Május 26-án felvirradt a nagy nap a Csiky Gergely Főgimnázium 77 végzős diákja számára. A feldíszített osztálytermekben reggel 8 órakor elkezdődött az utolsó osztályfőnöki óra, majd 9 óra után a négy osztály – három elméleti (matematika–informatika és természettudományok – intenzív angol nyelv, turizmus, valamint közgazdaság szak) és egy szakiskolai (autómechanika) – emelkedett hangulatban kivonult az udvarra, hogy kezdetét vegye az évzáró ünnepély.
„Vagy mi vagyunk túl kevesen, vagy az udvar túl nagy” – így kezdte beszédét Pellegrini Miklós megyei helyettes főtanfelügyelő, és valóban, évről évre egyre nagyobbnak tűnik az iskola udvara még úgy is, hogy a ballagáson azért jelen vannak nemcsak a végzősök, hanem szülők, rokonok, barátok, ismerősök, hozzátartozók is.
A meghívottak közt helyet foglalt Király András oktatási államtitkár, Bognár Levente alpolgármester, Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke, Pellegrini Miklós, Arad megye helyettes főtanfelügyelője, Szabó Mihály városi tanácsos, Király Árpád főesperes, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője. Jelen volt még az ünnepségen Hadnagy Éva, az Alma Mater Alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Tóthpál Renáta aligazgató és Bíró Emese, az iskola szülőbizottságának elnöke.
„Mindannyian jók vagyunk valamiben, és arra kellene törekedjünk, hogy ezt a valamit megtaláljuk, kiműveljük és ennek segítségével érjük el életcélunk. A tanárok kötelessége az, hogy segítsenek nektek ebben a keresésben, és ezzel együtt elindítani benneteket az úton. (…) Ami igazán számít az az, hogy belőletek boldog, elégedett felnőttek váljanak, és hogy egykor majd úgy gyertek vissza ebbe az iskolába, hogy itt valamikor megtaláltátok a lehetőséget. Ha ez így lesz, akkor mi, tanárok teljesítettük a kötelességünket” – hangzottak el Muntean Tibor igazgató szavai.
Király András államtitkár a diákokhoz intézett beszédében kihangsúlyozta, hogy az iskolát kijárni nagyon fontos dolog, szinte elengedhetetlen. Ugyanakkor ő is, akárcsak Bognár Levente vagy Faragó Péter az Arad megyei magyar közösség fontosságát, összetartását emelte ki.
„Évről évre itt ülnek az asztalnál az aradi magyar közösségnek azok a képviselői, akik tettek és tesznek azért, hogy itt az oktatás folyamatos és jó minőségű legyen. (…) Kedves végzősök, tudnotok kell, hogy az iskola mindig visszavárja egykori diákjait, meghallgatja a panaszokat, a dicsekvést is, és mindig van egy-két jó szava a végzősökhöz” – zárta beszédét az államtitkár.
„Azt hiszem, hogy bátran és büszkén nézhettek bele a tükörbe, hiszen jeles tanulói voltatok az iskolának. Kívánom, hogy életetekben sok-sok ilyen ünnepi pillanat legyen még, és ahogyan az előttem szólók már elmondták: várunk vissza ebbe az iskolába akár egykori diákként, szülőként, vagy akár tanárként” – ezekkel a szavakkal fordult a végzősökhöz Pellegrini Miklós.
A XI. osztályosok nevében Zsámbok Emese köszönt el a végzősöktől, ezt követően a ballagók nevében Ilona Judit XII. A osztályos tanuló gondolatait Józsa Tamás XII. A osztályos tanuló tolmácsolta, majd Czank Vivien ballagó diák József Attila Születésnapodra című versével búcsúzott.
A hagyományos kulcsátadás és szalagkötés után az osztályfőnökök kiosztották a legeredményesebb, legszorgosabb végzősöknek járó díjakat, kitüntetéseket, dicséreteket.
Király András jóvoltából minden díjazott egy Arad halad című kötettel, valamint az RMDSZ felajánlásával egy Arany János-kötettel gazdagodott. A végzősök jutalmazását – a felajánlott díjak kivételével – a Pro Schola Csiky Gergely Egyesület támogatta.
A négy éven át kimagasló teljesítményt nyújtó, évfolyamelső végzős diákokat WIESER Tibor-díjjal jutalmazta az Alma Mater Alapítvány: Ilona Judit (XII. A) és Boldizsár Bettina (XII. C) voltak idén a legjobbak közt a legjobbak.
Az informatika terén kimagasló diákok – Csomós Roland és Szilasi Róbert – Erdélyi Károly-díjban részesültek.
Az anyanyelv terén nyújtott eredményes tevékenységeket az idén is Böszörményi-díjjal jutalmazták. A Csiky-Csuky diáklap leköszönő szerkesztőinek – Ilona Juditnak és Siska Szabó Lehelnek – a díjat átadta Bege Magdolna és Rudolf Ágnes magyartanár. Ugyancsak Böszörményi-díjban részesültek az iskola honlapjának leköszönő szerkesztői – szám szerint nyolc végzős diák.
Dr. Vekov Károly, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke most is felajánlott egy díjat annak a diáknak, aki kiemelkedő eredményeket ért el történelemversenyeken is, ezt Siska Szabó Lehel vehette át.
Az iskolai szép eredményeken kívül a végzős diákok még sok szép – iskolán kívüli tevékenységeken, tantárgyversenyeken elért – eredménnyel büszkélkedhetnek, ezeket különdíjjal jutalmazták a szaktanárok.
A hagyományos ballagási ünnepély végén a végzős osztályok egy-egy dallal búcsúztak az iskolától, a közösségtől. Mintegy záró momentumként Király Árpád főesperes áldását adta a ballagókra, majd a közösen elmondott Miatyánk után lufi eregetéssel vettek búcsút iskolájuktól a végzősök.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Csiky-mellszobrot emelnének Pankotán
Csiky Gergely drámaíróra emlékeztek szerdán Pankotán, a városi könyvtárban. A rendezvényre az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtár „Aradi írók galériája” elnevezésű sorozatának keretén belül került sor.
Pankota szülöttéről, életművéről a helybéli Gulyás László tanár, a Csiky Gergely Egyesület elnöke mesélt az egybegyűlteknek – célszerűbb lett volna a délutáni órákban szervezni az eseményt, nem munkaidőben –, a szervezők között jelen volt a megyei könyvtár ideiglenes vezetője, Cristina Duma, a Megyei Kulturális Központ elnöke, Doru Sinaci, Dan Ștefan Pocrișer pankotai polgármester és nem utolsósorban Faragó Péter parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök.
Az interaktív találkozón több téma is felmerült, mint például a multikulturalizmus, a környékre jellemző interetnikai kapcsolatok, a pankotai városi múzeum újjáélesztése, egy Csiky-mellszobor felállítása, a város monográfiájának befejezése, de arról is szó esett, hogy a Văii utca visszakaphatná eredeti nevét (Csiky Gergely).
A jelenlevőknek a szervezők egy kis kiállítást is berendeztek Csiky köteteiből, a könyveket július végéig lehet megtekinteni a pankotai könyvtárban.
Sólya Emília Nyugati Jelen (Arad)