A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Marosvásárhelyen zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál. – Tolsztoj regénye alapján született meg Nagy András Anna Karenina Pályaudvar című drámája. Szabó K. István rendezésében a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház ezzel az előadással vett részt Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztiválon. A történet a szerelemről és a halálról szól. /Madaras Orsolya: Interetnikai Színházi Fesztivál. Marosvásárhely, 2006. március 10-19./ – Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője elmondta, jó volt, hogy ilyen nagyszámú közönség előtt tehettek. Otthon jóval kevesebb néző előtt játszanak a termünk csupán 90 férőhelyes. Mostani előadásuk legfőbb mozgatóereje a zene, a ritmus. /Novák Ildikó: Ki a „ludas”?/ – A temesvári Csiky Gergely Állami Színház Patkó Éva negyedéves rendező szakos hallgató Learjét adta elő. Az előadás címe is hangsúlyozza (L=R+C+G), hogy lényeges eltérések vannak az eredeti Shakespeare-drámától. Az előadás szimbólumokra épül, minden egyes gesztusnak, pillantásnak meghatározott jelentése van. /Kádár-Dombi Katalin: A körön kívül/ – Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban Godot-ra vártak. Reménykedünk. Titokban mindannyian egy-egy Godot-ra várunk. /Papp Ida Júlia: Eljön-e hozzánk Godot?/ /Összeállították a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Március 22-én beiktatták tisztségébe Szász Enikőt, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új direktorát. Szerinte a temesvári magyar színháznak egyrészt professzionális alkotóműhelyként kell működnie, másrészt a helyi magyar közösség számára bővítenék kulturális szolgáltatásaikat: képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, közösségi találkozók megszervezésével. Szász hangsúlyozta: várja nem csupán a magyar, de a román vagy más anyanyelvű közönséget is, ugyanakkor a Csiky Gergely Színház legsikerültebb előadásait el szeretné vinni Temes megye nagyobb városaiba, továbbá Szegedre és Újvidékre is. Szász Enikő szeretné, ha a székelyudvarhelyi Szabó K. István – aki megóvta a direktori versenyvizsga eredményét, és jelenleg Magyarországon rendez – megmaradna a társulat főrendezőjének. /Pataki Zoltán: Beiktatták Szász Enikőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A temesvári Csiky Gergely Színház Sepsiszentgyörgyön, vendégjátékán Lear-kivonatot mutatott be, mellőzve minden más szereplőt, csupán négyen maradnak: Lear és lányai. A plakáton, műsorfüzeten ott áll eligazítóként: L = C + R + G. És valóban, az előadást a király és lányai viszonya határozza meg, a rendező csak erre a kvartettre összpontosított. Cordelia – Tokai Andrea a vállán vitte az előadást. A Patkó Éva rendezte az előadásban Lear tragédiája átalakul Cordelia tragédiájává.  /Váry O. Péter: Lear-kivonat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Május 5-én a Temesvári Állami Csiky Gergely Színház művészei Aradon mutatták be Szép Ernő: Lila ákác című darabját. /(balta): Aradon láttuk a Lila ákácot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9

Ferenczy Annamária /sz. Magyarlápos, 1926. máj. 13./ színésznő a napokban betölti nyolcvanadik életévét. A rivaldák fényében töltött közel hatvan évet. Maját (ez a “civil” neve) szeretik és tisztelik. Még mindig jelen van a színpadon. Pályája kezdete óta vezeti szerepei lajstromát; jelenleg a 177. bejegyzésnél tart. Szerencsés színészalkat, a tragikai és a vígjátéki szerepekre egyformán alkalmas. Volt királynő és koldusasszony, finom úri nő és utcalány. Operaénekesnek készült Kolozsváron, de hangszálai megbetegedése miatt módosítania kellett elképzelését, átiratkozott a színművészeti karra. Az énekléshez azonban sohasem lett hűtlen. 1951-ben Erdély fővárosát, Nagyváradra cserélte. Az ottani társulatnál aratta első visszhangos sikereit. A váradi évekből szívesen emlékezik vissza a Hubay-Vas-Ránki zenés darabjában, az Egy szerelem három éjszakájában aratott sikerére, s az elsőrangú prózai szerepekre is. Több mint négy évtizede Temesvár magyar társulatához szerződött. Az utóbbi évadokban is fellépett. Ferenczy Annamária a Csiky Gergely Színház örökös tagja, a kisvárdai fesztiválon életmű-díjat kapott, a Temes megyei önkormányzattól Pro Cultura Timisiensis érdemérmet, a Magyar Játékszíni Társaságtól Hűség díjat, legutóbb pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti-díjjal jutalmazták Budapesten. /(Szekernyés Irén): Nyolcvan virágszál Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Temesváron meghitt, családias ünnepen köszöntötték Ferenczy Annamária színésznőt 80. születésnapja alkalmával a Csiky Gergely Állami Színházban művésztársai és az intézmény más beosztottjai. Higyed Imre színművész a pályatársak nevében mondott beszédet. /(Sz. I.): Színháziak ünnepelték a művésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

Három hónapig tartó amerikai és kanadai turné után élményekkel gazdagon tért haza Temesvárra Fall Ilona színművésznő. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága köszönőlevelet küldött Clevelandból a temesvári Csiky Gergely Színháznak. Fall Ilona elmesélte, hogy 27 városban léptek fel, és sehol sem maradt el a “ráadás”. Az előadásokat rendszerint közös vacsora követte. Hárman léptek fel az amerikai turnén: Gáll Annamária, Fall Ilona és Péterffy Lajos. Mindhárman szavaltak, emellett Fall Ilona énekelt magyar nótákat, slágereket, operett részleteket. A temesvári nézők még emlékeznek Péterffy Lajos alakításaira, talán nem is gondolják, hogy milyen kitűnően énekel. Négy előadás volt a tarsolyukban, köztük egy emlékműsor az 1956-os forradalomról. Ennek bemutatója még a turné előtt, Békéscsabán volt. Amerikában mindenhol a magyar szervezetek képviselői várták őket. Általában 50 és 400 között volt a nézőszám egy-egy előadáson. Fall Ilona rádióriporter is, hozott sok érdekes anyagot. Kivételes emberekkel is találkozott, számolt be. A temesvári rádió magyar adásában majd megosztja élményeit. Az amerikai magyar közönség visszavárja őket. Fall Ilona a jövőben egy németországi meghívásnak szeretne eleget tenni. Zrínyi Ilonáról írt monodrámát Hrivnyák Billédy Ilona, Karlsruhéban élő magyar író. /Pongrácz P. Mária: Üzenet Erdélyből. Beszélgetés Fall Ilona színművésznővel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Kisvárdán tizenhat társulat részvételével június 22-én kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja. A július 1-ig tartó fesztiválon összesen 32 előadást láthat a közönség. A rendezvényen négy szomszédos országból, Romániából tíz, Szerbiából négy, Szlovákiából és Ukrajnából pedig egy-egy társulat vesz részt. Erdélyből a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei, a szatmárnémeti Északi Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színis növendékei lépnek fel. Dél-vidékről az Újvidéki Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a vajdasági Tanyaszínház és az újvidéki Művészeti Akadémia Társulata érkezik Kisvárdára. A felvidéki színjátszást a kassai Thália Színház, míg a kárpátaljait a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei képviselik. (MTI) /Kezdődik a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ellátogatott június 24-én Kisvárdára, a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljára. Az elnök asszony megtekintette Csehov Három nővérét, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában (rendező Vidnyánszky Attila), valamint a temesvári Csiky Gergely Színház Christian Dietrich Grabbe Don Juan és Faust című produkcióját, Alexander Hausvater rendezésében. Szili Katalin részt vett a szakmai beszélgetésen is, amelyen a kritikusok és az alkotók szoktak gondolatokat cserélni az előző este látott előadásokról. A szakmai klub után a Fesztivál ötletbörze című kötetlen beszélgetésen a szervezők és résztvevők mondták el javaslataikat, ötleteiket. /Köllő Katalin: Szakmai klub a kisvárdai színházi fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Ötödik napja zajlik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A program sűrűnek mondható, a rendezvény tíz napja alatt harmincnál több előadást zajlik, ezeknek több mint fele versenyelőadás. A fesztivál szakmai fórum, de egyben a határ menti kisváros színházkedvelői számára szervezett színházi seregszemle is. Amivel a Kisvárdán fellépő színházaknak számolniuk kell, az a nem mindig alkalmas játék- és nézőterek. A rendezvénynek – szakmai jelentősége mellett – „nemzetmegtartó” szerepe is van, alkalmas játéktere azonban annál kevesebb. /Bartha Réka: Térgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Vidnyánszky Attila Három nővér-előadása Oroszország pusztulásának, az új barbárság eluralkodásának apokaliptikus képét nyújtja. Vidnyánszky rendező ezt nagyon erőszakosan akarja megmutatni. Csehov szókimondása azonban más minőségű. A rendező darabokra töri a csodálatosan megkomponált művet, és saját érzése és indulatai szerint rakja újra össze. /Zsehránszky István: Négykezes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

– A színházi évad szünetel, az élet azonban nem állt meg a temesvári magyar teátrumban: folyik a társulatépítés, a közönségszervezés, az új idény előkészítése – tájékoztatott Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Az a terve, hogy minden városnegyedben fellép a társulat egy-egy kis előadással. Mátray László színművész vállalta egy vidám jelenetekből álló előadás összeállítását. Nemcsak Temesváron, hanem a megyében is terveznek kiszállásokat, az elképzelés szerint egy-egy térség központjába (például Lugosra, Nagyszentmiklósra, Dettára) várják majd a környékbeli színházkedvelőket. Szász Enikő szerint Arad, Déva, Petrozsény Vajdahunyad stb. magyar színháza is kíván lenni a Csiky Gergely társulata. /(pataky): A régió magyar színháza kíván lenni a Csiky Gergely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Temesváron bemutatták Nagy András A Bang-Jensen ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című könyvét. A szerző éppen a Csiky Gergely Állami Színházban volt, mert a magyar társulat bemutatta az ő darabjából színpadra alkalmazott A csábító naplóját. Az 1956-os magyarországi kommunistaellenes forradalomról és annak következményeiről érdekes adalékokat tudhattak meg a jelenlévők az író ismertetéséből. A dokumentumkötet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Nyugat felelősségét, illetve a magyar menekültekkel és az otthon maradottakkal szembeni közönyét tárja fel a világszervezet egyik munkatársának, Paul Bang-Jensennek az áldozatkészségén és tragikus sorsán keresztül. A diplomata rádöbbent arra, hogy a szovjet titkosszolgálat (KGB) kémei beépültek az ENSZ-be, s a menekültek és hozzátartozóik címeit próbálták megszerezni, ő viszont nem szolgáltatta ki azokat, így mentve meg százakat a megtorlástól; szembeszegüléséért az életével fizetett, máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Magyarországon tavaly jelent meg Nagy András könyve. /(Pataky): Az ENSZ és a nyugati világ felelőssége 1956-ban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A színház vezetősége fél évvel ezelőtt nyújtotta be az önkormányzathoz a kérést, hogy Temesváron a két testvérintézményhez (a román és a német színházhoz) hasonlóan a Csiky Gergely Állami Színház hivatalos elnevezése is tükrözze azt az etnikumot, amelyhez elsősorban szól. Az engedélyt megkapták, így az intézmény teljes neve a jövőben: Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. /P. L. Zs.: Nevében is magyar lett a magyar színház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban október 20-án rendeztek emlékestet a kommunistaellenes magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából ’56-ról (egy kicsit) másképpen címmel. A nézőket a kommunista hatalom megtorlásának áldozatául eső temesváriak közül Koczka György újságíró és Oberten János közíró, műfordító visszaemlékezésein keresztül avatták be az ötven évvel ezelőtti eseményekbe, a leszámolás módszerébe. Koczka évet ült börtönben Szamosújváron, és két évet töltött a baragáni kényszerlakhelyen, Oberten kiskorú politikai fogolyként kapott két esztendőt. /P. L. Zs.: Mosoly, még ha könnyes is. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

Játék, móka és kacagás jellemezte a hét végén Szilágycsehben nyolcadik alkalommal megrendezett Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A Padif néven ismertté vált rendezvényre idén közel kéttucatnyi diákszínjátszó csoport jelentkezett. Aszalos Géza, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház művésze ezúttal a Bartók Béla Gimnázium diákönkormányzati színjátszó körének vezetőjeként volt jelen a rendezvényen. „Az amatőr szó az utóbbi időben egyfajta pejoratív értelmet kapott, pedig szerintem az a legszebb benne, hogy ezek a gyerekek lelkesedésből teszik a dolgukat” – mondta a színművész. /Kulcsár Andrea: Szilágycsehben találkoztak a hétvégén a diákszínjátszó csoportok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

A határon átívelő forradalom című emlékestet tartották meg október 30-án Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A beszélgetést Koczka György temesvári szerkesztő, egykori politikai elítélt vezette. Lassan György személyében 1956 októberének budapesti résztvevője mesélte el a történteket, aki fegyverrel harcolt – húszévesen – a szabadságért, s akinek a forradalom leverése után menekülnie kellett. Az Egyesült Államokban talált menedéket, abban az országban, amely cserbenhagyta annak idején Magyarországot. A dévai, nagyenyedi és aradi találkozók után Temesváron is bemutatták Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész 1956 Erdélyben című, a perekről és az elítéltekről részleteket tartalmazó adattárát. A Szoboszlay-perről annak kutatója és kötetbe foglalója, az aradi Jámbor (Péterszabó) Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke beszélt. Romániában a becsült adatok szerint közel harmincezren szenvedték el a megtorlás valamilyen formáját, amiért szimpatizáltak az 1956-os magyar forradalommal. /(pataky): Feloldani a kollektív félelmet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

Magyarország méltóképpen fejet hajtott az 1956-os magyar forradalom erdélyi áldozatai előtt az évfordulós megemlékezésekkel, illetve az október 20-i ünnepséggel, amelyen hét állami kitüntetést vehettek át az áldozatok Szili Katalintól, a magyar Országgyűlés elnökétől, emlékeztetett Cseh Áron főkonzul november 3-án, amikor Koczka Györgynek nyújtotta át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét. Koczka György /sz. Karánsebes, 1938. júl. 28./ dramaturg, műfordító egy évig volt a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója. 1956. november 17-én, tartóztatták le az első Bolyai egyetemi csoportban, Várhegyi István társaként. A forradalom napjaiban kidolgozott egyetemi diákszövetségi reformprogram-tervezetért három évre ítélték. Börtönbüntetését Szamosújváron töltötte, majd amikor 1959-ben szabadult volna, még két évre kényszerlakhelyre száműzték a Baraganba, Satul Nou faluba. Később levelező tagozaton elvégezte a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán a magyar–román szakot. 1969-től a Temesvári Állami Magyar Színház kellékese, majd ügyelője, 1970-től irodalmi titkára. 1989 decemberében Fall Ilona színésznővel megindította, s pár hónapon át vezette a Temesvári Rádió magyar nyelvű egyórás műsorát. A Csiky Gergely nevét felvevő temesvári Állami Magyar Színház élén 1990 elején az átmeneti „igazgatói triumvirátus” tagja. 1990 őszétől a Román Televízió magyar nyelvű adásának tudósító-szerkesztője, irodalmi rovatának vezetője. 1991 nyarától a Temesvári Állami Német Színház irodalmi referense is. Román színműírók darabjait fordította magyarra. /-f-: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Koczka Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A kolozsvári Napsugár gyermekfolyóirat közelgő 50. “születésnapja” alkalmából elindított öt Napsugár-vándorbot egyike megérkezett Temes megyébe, és elsőként a Temesvári gyárvárosi (1-es számú) iskola magyar tagozatos diákjai vették át. A Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendezett ünnepségen Tamási Emese tanítónő, a staféta Temes megyei szervezője köszöntötte a megjelenteket, a gyerekek versekkel, énekekkel köszöntötték a félszázados lap szerkesztőségét. Fellépett az Eszterlánc gyermek-néptánccsoport is, amely a Városi Művelődési Ház magyar együtteseként működik. A minden megyében, iskolában megrendezett ünnepségekről készült video-felvételeket, megjelent újságcikkeket, beszámolókat, valamint a gyerekek által készített emlékkönyvet elküldik a szerkesztőségnek, amely ezzel mutatja meg a világnak, hogy “milyen nagy, erős és vidám a Napsugár-család”. /P. L. Zs.: Megérkezett a Napsugár-stafétabot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

Bemutatók előtt állnak a csíkszeredai, temesvári és gyergyószentmiklósi hivatásos magyar színházak. Csiky Gergely Ingyenélők című drámáját tűzte műsorára a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a szerző halálának 115. évfordulója tiszteletére. A muzikológusnak indult Török Viola nagyszínpadi bemutatkozó előadása lesz az Ingyenélők, amelynek szövegét Csép Zoltán dramaturggal közösen dolgozták át és rendezték meg modern felfogásban. A Csíki Játékszín Játék Ábrahámról és Izsákról című, Feo Belcari műve alapján készült, a dán filozófus, Soren Kierkegaard szövegeinek felhasználásával írt színdarabot mutatja be. Az előadásban Kövesdy István díszlettervezőként és rendezőként egyaránt megmutatkozik. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház Abul Hasszán, a rosszcsont című gyerekelőadását Dézsi Szilárd rendezte. /Premierkavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Temesváron december 7-én adják át a Pro Cultura Timisiensis-díjakat, amellyel a közművelődési élet jeles személyiségeinek munkásságát, életművét ismeri el a megyei tanács. A kitüntetettek között van a harmincéves pályafutását idén ünneplő Szász Enikő színművész, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, Szakács Béla szobrászművész és Valkay Ferenc koreográfus. A pályakezdők vagy a pályán kevésbé feltűnt alkotók közül hetet jutalmaznak idén, köztük Tar Mónikát, a Csiky társulatának színművészét. /P. L. Zs.: Pro Cultura Timisiensis-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Több erdélyi magyar színház már szilveszter előtt bemutatja szórakoztató előadásait. A Csíki Játékszínben a Lili bárónőt mutatják be, ugyanezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Csárdáskirálynőt játssza. A temesvári Állami Csiky Gergely Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata ajánlja az ünnepekre a Nekem élet a színház, illetve a Botrány az operában című előadást. Idén elmarad a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház hagyományos, jótékony célú előadása. /Zenés játék „előszilveszterre”. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27/ A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata előadása, a Csókos asszony című operett néhány perccel éjfél előtt ér majd véget, Meleg Vilmos rendezésében. Hetedik éve, hogy a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szilveszter napján zenés, szórakoztató előadással búcsúztatja az óévet. idén Vaszary János A vörös bestia című zenés vígjátékát mutatják be, Csurulya Csongor rendezésében. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának HAccáré – HAccacáré című műsorban sok zene és tréfás jelenet kap helyet, rendezője Tóth-Páll Miklós. A színház előcsarnokában megnyílik Janicky Pál A régi Szatmárnémeti című kiállítása, az Ady Endre és a Szentgyörgyi Albert Társaság szervezésében. A fotótárlaton kívül a közönség az 1920–30-as évekből származó színházplakátokból álló gyűjteményt is megtekinthet. Nagy István idén is írt és rendezett politikai kabarét. A Románia csatlakozásából és a magyarországi belpolitikai viharokból ihletődött zenés-táncos kabarét EUkúrtuk? címmel mutatják be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A városban továbbá a Hahota színtársulat ezen a héten mutatta be Pecázás a zavarosban című, Nóti Károly és Lőrincz Miklós bohózataiból összeállított kabaréját. Karácsonykor láthatta a közönség Gáspárik Attila és Nagy István rádiókabaréját, a Megállj, megállj, Európa című műsort szilveszter napján közvetíti a Marosvásárhelyi Rádió. Rádiókabaré készült idén Kolozsváron is: a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter műsorát két héttel ezelőtt mutatták be a Donát úti stúdióban, a rádióban pedig 31-én délután lehet meghallgatni. A kolozsvári Magyar Opera operettdalokkal kedveskedik a közönségnek szilveszter estéjén, a Vivát 2007!, avagy Hallod-e Rozika, te? című opera-kabaré 18 órakor kezdődik. /Régi idők igézetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

A temesvári Csiky Gergely Társulat bemutatja Urs Widmer svájci drámaíró sikerdarabját, a Nagykutyákat (Top Dogs), Laurian Oniga rendezésében. Oniga már két sikeres előadást rendezett a temesvári magyar társulatnál (Göncz Árpád: Rácsok és Molière: Scapin furfangjai), kitűnő véleménnyel van a Csiky Gergely fiatal színésznemzedékéről. A segédrendező Dukász Péter színművész, díszlet- és jelmeztervező Nagy Krisztina. /Pataki Zoltán: Temesvári nagykutyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

A temesvári Mihai Eminescu Nemzeti Színház vezetősége közleményben hozta a nyilvánosságra, hogy a társulat új tagja Tokai Andrea, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze. A kommüniké szerint Tokai – aki hatodik éve játszik a temesvári magyar társulatnál, ezalatt számos fő- és címet kapott, a román és a magyar színháznak is állandó tagja lesz. Egyébként a temesvári román színházban bemutatott Edward című darabot Szabó K. István, a magyar színház főrendezője állított színpadra, és amelynek koreográfusa András Lóránt, díszlettervezője pedig Kiss Borbála. /P. L. Zs. : A magyar társulatból erősít a román színház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

A Régi(j)óvilág című honismereti szemle első író-olvasó találkozójára várják a helytörténet iránt érdeklődőket a folyóirat kiadói, szerkesztői és szerzői. A Szórvány Alapítvány gondozásában sajtó alá került, Temesváron szerkesztett regionális periodika első számában aradi és szegedi tollforgatók, kutatók is publikálnak. A találkozó február 8-án lesz a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stúdiótermében. /P. L. Zs. : Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

A Régi(j)óvilág című regionális honismereti szemle lapindító író-olvasó találkozóját február 8-án Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nevében Szekernyés Irén irodalmi titkár, a Nyugati Jelen munkatársa köszöntötte a kultúrtörténeti esemény részvevőit. A temesvári Régi(j)óvilágot kiadó Szórvány Alapítvány elnöke, Bodó Barna elmondta, hogy a szemle az alapítvány honismereti stratégiájának a része. Következetes tervet azért kell kidolgozni a saját értékek újrafelfedezésére, mert a többségi nemzet kultúrája dominánssá vált. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő hozzátette, hogy hisznek a regionalizmusban, a közigazgatási és államhatárokon átnyúló kulturális nemzetegyesítésben, szerzőik között is ezért szerepelnek temesvári, aradi, szegedi helytörténészek, kutatók és közírók. Az első, tavaly decemberben megjelent szám szerzői közül szót kaptak Ujj János, Oberten János, Koczka György és Jámbor (Péterszabó) Ilona. A szemle évente négyszer fog megjeleni. /(pataky): Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Horányi László színművész, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke személyesen adta át Jánó Jánosnak a határon túli, nyugdíjazott színészeknek alapított Hűségdíjat Temesváron. A négy éve alakult egyesület célja a nyelvileg és kulturálisan összetartozó, de más-más országban működő művészeti intézmények segítése, támogatása. Zsúfolásig megtelt a Csiky Gergely Színház Stúdió terme, Jánó János egykori közönsége, pályatársai, mai színházbarátok, fiatal színművészek és nagyszámú érdeklődő foglalta el a széksorokat. /(Sz. I.): Kitüntetés családias légkörben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

Elhunyt Sinka Károly színművész, rendező, színházigazgató /Bukarest, 1934. szept. 28. – Szeged, 2007. márc. 2./, 1956-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben és Temesvárra szerződött. 1957–1965 között a marosvásárhelyi színház tagja volt és tanított a főiskolán. 1965-ben visszatért Temesvárra és 25 éven át, 1990-ig a Temesvári Állami Magyar Színház igazgatója volt. Játszott tragédiákban és vígjátékokban, alakított királyt és pórt, gyakran vállalkozott rendezésre, irodalmi szövegek dramatizálására, vendégszerepelt Kolozsváron, a Temesvári Nemzeti Színházban, gyakori vendége volt a bukaresti televízió magyar nyelvű adásainak. Országos színházi fesztiválokon alakításait számos díjjal jutalmazták. Mintegy tíz román és magyar filmben játszott, klasszikus költők verseiből hanglemezt adott ki. /Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Sinka Károly színművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

A Szegedi Nemzeti Színház Liliomfi című előadása zárta a Csiky Gergely Állami Magyar Színház által múlt héten szervezett temesvári színházi minifesztivált, amelyen a két szomszédos országból három (magyar) társulatot látott vendégül. A Pogánytánc az újvidékiek előadásában, illetve a Záróra a szabadkai társulat tagjainak alakításában sikeres volt. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió színházait felsorakoztató fesztiválnak egyébként lesz folytatása – ígérte Szász Enikő, a Csiky Gergely Színház igazgatója. /(pataky): Színházi minifesztivál – folytatása következik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

A Bánsági Magyar Napok idei rendezvénysorozata április 25-én kezdődik és május 13-ig tart. A Temesvári Magyar Nőszövetség által immár 12. alkalommal rendezett szórakoztató és hagyományőrző rendezvénysorozat Temesvártól Aradig, Ópusztaszertől Igazfalváig kínál programokat. A Bánsági Magyar Napok idei főrendezvényének az István a király! című rockopera május 4-i bemutatója ígérkezik a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában. /Holnap kezdődnek a Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

A testvértelepülési látogatáson lévő szegedi képviselőtestület tagjai a hivatalos programon kívül “magyar–magyar” találkozóra is szakítottak időt Temesváron. Botka László szegedi polgármester a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban folytatott beszélgetést az intézmény igazgatójával, Szász Enikővel, majd a Kós Károly Közösségi Központban a szegedi küldöttség néhány tagja a temesvári magyar közélet, a vállalkozói és civil szféra, a tanügy egyes képviselőivel találkozott. A vendégeket – Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök tájékoztatta a bánsági szórványmagyarság elmúlt másfél évtizedbeli demográfiai alakulásáról, problémáiról és megvalósításairól is. A felsorolásból, sajnos, jobbára csak negatívumokat lehet kiemelni: a magyarság számának csökkenése, a beolvadás, az elvándorlás, a magyar oktatás nehézségei, amelyeket nem ellensúlyoz az, hogy az RMDSZ-nek sikerült fontos közintézmények élére jelentős posztokba juttatnia jelöltjeit. /P. L. Zs. : Magyar–magyar találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./