Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csíkvacsárcsi Közbirtokosság
2 tétel
2013. július 10.
Árpád-korra utaló nyomok Csíkvacsárcsiban
Minikonferencia keretében számoltak be a Sándor-kúria területén folyó kutatásokról a munkálatokat végző régészek Csíkvacsárcsiban, a közbirtokosság épületében.
A Sándor-kúria területe a Csíki-medence egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A kaszálók és a kertek egy későközépkori nemesi kúria több, kőből épített, alápincézett épületének romjait, illetve egy Árpád-kori település nyomait rejtik. A kutatás tavaly, 2012 nyarán kezdődött Hargita Megye Tanácsa, a Csíkvacsárcsi Közbirtokosság, a Szentmihályi Polgármesteri Hivatal és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő támogatásával, a Csíki Székely Múzeum (CsSzM) szervezésében, az ELTE Régészeti Tanszékének és a kolozsvári BBTE egyetemi hallgatóinak részvételével.
Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze az eddigi ásatások eredményeiről számolt be, amelyek során egy 16-17. század fordulóján több periódusban épített, többosztatú, alápincézett épület nyomait tárták fel, illetve jelentős 12. századi településre utaló nyomokat, sarkantyúkat, edénytöredékeket találtak.
Sógor Csaba szerint ez az ásatás nem csupán a szakma, hanem a falu számára is fontos, hiszen bebizonyosodott, hogy Csíkvacsárcsi Árpád-kori település. „A múlt kutatása a jövő irányvonalait szabja meg számunkra. Európa erősségét is az öntudatos, múltjukat ismerő és jövőjüket is építeni akaró közösségek jelentik” – fejtette ki a képviselő.
Az eseményen Hegyi Dóra, az ELTE hallgatója a munkában részt vállaló egyetemisták személyes benyomásairól, illetve a falu népi építészetének archaikus szépségéről, és a környék gazdag kulturális örökségéről beszélt. Ezt követően Csutak Attila történész a Csíki Székely Krónika hitelességével kapcsolatos kutatásainak legújabb eredményeit mutatta be.
Maszol.ro
2015. szeptember 2.
Szórvány-tanintézet felújítására adományoztak faanyagot
Faanyagot adományoztak a Hargita megyei közbirtokosságok a Beszterce-Naszód megyei Somkerék egykori magyar iskolájának felújításához. A kezdeményezés a megyei önkormányzat szórványbeli magyar közösségeket támogató Összetartozunk programja keretében történt.
Jelen pillanatig öt közbirtokosság segíti az iskola felújítását: az árvátfalvi, a csíkvacsárcsi, a csíkszentmiklósi és a székelyszenttamási faanyaggal, a lókodi pedig pénzzel járult hozzá, emellett az ülkei IPA Company Kft. is faanyagot küldött Somkerékre – tájékoztat közleményben a megyei tanács sajtószolgálata.
Felszegi Imre somkeréki református lelkész még tavaly kért támogatást a település áldatlan állapotban lévő egykori magyar nyelvű iskolájának felújításához, mert szeretne helyet biztosítani az ott élő magyar ajkú gyerekeknek a már szinte elfelejtett anyanyelvük gyakorlására, tanulására. A felújítás tervei elkészültek, anyagkivonat is készült, többek között a felhasználandó faanyagról: összesen 250 darab különböző méretű gerendára, kétféle méretű, 10–10 köbméter deszkára, valamint 800 darab lécre van szükség. A kellő mennyiségű építőanyag még nem gyűlt össze, így a felkérés továbbra is érvényes a megye többi közbirtokossága felé.
A megyei önkormányzat Összetartozunk programját hat éve indították el, és a szórványban élő magyarság identitástudatának erősítése érdekében kínálnak együttműködést a székelyföldi tömbmagyarsággal. A cél intézményesített kapcsolatok kialakítása azokkal a megyékkel, amelyekben bár a magyarság számaránya jelentős, mára az egykori többség kisebbségbe került, ennek minden negatív hozadékával. Ilyen értelemben alakított ki Hargita megye sokoldalú együttműködési kapcsolatokat Temes és Beszterce-Naszód megye, később pedig Aranyosszék, majd Krassó-Szörény megye szórványmagyarságával.
Székelyhon.ro