Bálint Lajos érseket szívrohama után egy hete Csíkszeredában, a megyei kórházban ápolják, ott kereste fel Birtók József. Támadások érik a romániai magyarságot, a katolikus egyházat, mondta az érsek. Újból felszínre került a moldvai csángók kérdése. A gyulafehérvári érsekség létrehozása is zavarja a hatalmat. 1930-ban rendelték az egész romániai katolicizmust Bukarest alá, amelynek 44 éves múltja és 25 plébániája volt. Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzék szerint akkor a legsűrűbben lakott vidék a Gyulafehérvár környéki Maros völgye volt. Azért is lett Gyulafehérvár a püspökség központja. - Századokra visszamenően egységes a lelkipásztori gyakorlat. 1950 óta a négy egyházmegye papságát Gyulafehérváron képezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./

Aug. 6-án dr. Csedő Csaba polgármester Csíkszeredán hivatalosan megnyitotta a városnapokat. A Márton Áron téren megnyílt a kirakóvásár. A Szakszervezetek Művelődési Házában fiatal képzőművészek munkáiból nyitottak meg kiállítást, a nagyteremben siófoki fiatalok balettestjének tapsolhatott a közönség. A Csíki Székely Múzeumban a restaurált tárgyak kiállítása látható. Következtek a díszpolgári címek és a Pro Urbe-díjak átadása. Dr. Csedő Csaba polgármester a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés fenntartásában játszott szerepéért Csíkszereda díszpolgárává avatta dr. Csedő Károly akadémikust, a többiek, dr. Dénes László sebész főorvos, a megyei kórház építtetője és első igazgatója, valamint Deák Gyula, az egykori Segítő Mária Gimnázium, majd Matematika-Fizika Líceum volt latintanára nem érhették meg munkásságuk hivatalos elismerését. A polgármester Pro Urbe-díjjal tüntette ki Gergely Andrást, a Szakszervezetek Művelődési Háza igazgatóját, dr. Jakab Kálmán kardiológus főorvost, Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, Dan Lazarescu edzőt, a Sport Klub volt elnökét, valamint a város gyakori vendégét, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykórusát. /Csíkszeredai Városnapok ?99. Díszpolgári címek és Pro Urbe-díjak átadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Szept. 16-18-a között rendezik meg Csíkszeredában a III. Erdélyi Orvosnapokat a Megyei Kórház és a Martoni Alapítvány közös szervezésében. Mintegy 150 résztvevőre számítanak. A háromnapos rendezvény programjában előadások, szekcióülések, valamint szabadidős tevékenységek szerepelnek. A rendezvénysorozat keretében ünnepi megemlékezésre is sor kerül, abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt létesült Csíkszeredában a szervezett szülészet-nőgyógyászati osztály. /Holnaptól Csíkszeredában III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ Szept. 15-én tartják a hivatalos megnyitót. Dr. Bokor Márton és dr. Szatmári Sebestyén referátumát hallgathatják meg a résztvevők. Szekcióülések zajlanak, ahol a szülészet, nőgyógyászat különböző területein folytatott kutatások, tapasztalatok eredményeit mutatják be a helybéli, valamint a Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Budapestről érkezett előadók. /III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

"A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 18-án kezdődnek a VI. Erdélyi Orvosnapok. Fő téma: az időskor betegségei. Az idei rendezvény elnöke, dr. Bokor Márton, a csíkszeredai Megyei Kórház igazgatója 150-170 résztvevőre számít. Összesen 21 dolgozat kerül bemutatásra, ezek közül 7-et készítettek csíkszeredai orvosok. A megnyitón dr. Feszt György, a marosvásárhelyi egyetem professzora tart előadást. /Forró-Erős Gyöngyi: VI. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./"

"Sikeres rendezvény kevés résztvevővel, így lehet minősíteni az elmúlt hétvégén lezajlott VI. Erdélyi Orvosnapokat, jelezte Lukács Antal, a szervező csíkszeredai Megyei Kórház gazdasági igazgatója. Elmondása szerint a rendezvény végén 95 oklevelet adtak ki, ami azt jelenti, hogy ennyi orvos vett részt a konferencián. Az idegenből jövő vendégek száma is jóval alacsonyabb volt, mint az elmúlt esztendőkben, távol maradtak a bejelentkezett kolozsvári és bukaresti szakemberek. A megyei kórház 128 szakorvosából mindössze 30-an jelentek meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvostudományi Szakosztálya az elmúlt évig konkurens rendezvénynek minősítette az Erdélyi Orvosnapokat. Immár második éve azonban az EME társrendezője a konferenciának. /Forró-Erős Gyöngyi: VI. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./"

"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"

A Hargita megyei tanácsülésen Deáky Tibor a csíkszeredai Megyei Kórházról hiányolta a dr. Dénes László névtáblát, az elnevezést ugyanis a testület még a tavaly elfogadta, továbbá immár harmadszor kifogásolta a helységnévtáblákra helytelen magyarsággal kiírt településneveket. Borsos Géza a megyehatárt jelző kétnyelvű táblákat hiányolta. Ismeretlenek rendszeresen bemázolják le a táblákat, őrzésük, pótlásuk nem kis pénzbe, erőfeszítésbe kerül. A kétnyelvű táblák elhelyezése még mindig indulatokat kiváltó tevékenység. /Kovács Attila: Névtáblák ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

A csíkszeredai Megyei Kórház, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium és a Martoni Alapítvány szervezésében október 20–22. között zajlanak a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Erdélyi Orvosnapok. A szakmai jelleg mellett a rendezvény másik célja a baráti kapcsolat visszaállítása a család-, valamint a szakorvosok között, mondta dr. Bokor Márton, a Megyei Kórház igazgatója a rendezvény megnyitóján. A konferencián többek közt szó volt a szakorvos és a családorvos együttműködési lehetőségeiről szemészet, a tbc-s betegek ellátása, a prenatális ellátás, a reumatológiai betegségek kezelése stb. terén. /Székely Judit: Erdélyi Orvosnapok kilencedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

„Politikai nyomásra történik a menesztésem, ezt már öt évvel ezelőtt elkezdték és most a PNL szeretné helyembe saját emberét kineveztetni” – mondotta Bokor Márton, a Hargita Megyei Kórház leváltott igazgatója. Leváltásáról a hét végén határozott a Megyei Kórház ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. A testület elvi döntése szerint a megyei kórház új, ideiglenes vezetőjének Bachner Istvánt, a megyei mentőszolgálat eddigi igazgatóját nevezik ki. Bokor Márton megfellebbezi a vezetőtanács döntését. /Daczó Dénes: Igazgatócsere politikai nyomásra? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Ismét Bokor Márton a Hargita Megyei Kórház igazgatója. Az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa úgy döntött, felmenti ideiglenes igazgatói tisztségéből Bachner Istvánt. A döntésre azután került sor, hogy két nappal korábban a Bokor Márton volt igazgató leváltásáról szóló döntést a törvényszék felfüggesztette. Bachner István elmondta, hogy korábbi tisztségébe, a Megyei Mentőszolgálat igazgatói székébe tér vissza. /Igazgatóváltás a Hargita Megyei Kórháznál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

A Román Tüdőgyógyász Társaság Kolozsváron nemrégiben megtartott kongresszusán, több mint ezer szakember előtt tüntette ki az Egészségügyi Világszervezet küldötte dr. Gagyi Lídia csíkszeredai tüdőgyógyász főorvost a tbc elleni küzdelem terén kifejtett munkásságáért. Dr. Gagyi Lídia szülővárosában, Marosvásárhelyen végezte el az orvosi egyetemet, 1981-től él Csíkszeredában, és 1988-tól dogozik tüdőgyógyászként a Csíkszeredai Megyei Kórház tüdőgyógyászati osztályán, ahol osztályvezető főorvos. Ugyanakkor ő az országos tbc-program Hargita megyei koordinátora is. Elmondta, hogy Romániában évek óta Hargita és Kovászna megyékben a legkisebb a tbc-ben szenvedők száma, e tekintetben a két megye a nyugati államok szintjén áll. A tbc-s esetek számának újbóli növekedése világjelenség. – Öt oklevelet is adhat nekem az Egészségügyi Világszervezet, én akkor is mindennap ebbe a rongyos épületbe jövök dolgozni, ahol reggelente a kapus helyett öt kóbor kutya fogad, mondta. /Forró-Erős Gyöngyi: Elismerés és közöny. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

Sok port kavar az életbe lépett új kórházi törvény alapján kinevezendő ideiglenes kórházvezetők ügye. Csíkszeredában például vissza kerülhet a Hargita Megyei Kórház igazgatói tisztségébe az a Bachner István, akit alig több mint két hónappal ezelőtt mentett fel tisztségéből az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. /Daczó Dénes: Kiújul a csíki kórházháború? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Csíkszeredában 2006-ban 1381 újszülöttet anyakönyveztek, öttel kevesebbet, mint 2005-ben. A babák nem mind csíkszeredaiak, itt jegyeznek be minden olyan újszülöttet, aki a Megyei Kórházban jön világra. 2006-ban 543 halálesetet jegyeztek a városban, 26-tal többet, mint 2005-ben. Székelyudvarhelyen 2006-ban 1552 újszülöttet vettek nyilvántartásba /2005-ben 1620 főt/, nem készült kimutatás, hogy közülük hány székelyudvarhelyi, valamint hánynak élnek szülei más helységben. Az elhalálozások száma 2006-ban 480 volt, ami szintén növekedést mutat a 2005-ben jegyzett 436-hoz képest. Gyergyószentmiklóson 2006-ban 23-mal több újszülöttet anyakönyveztek, mint 2005-ben. 350 elhalálozás volt, 30-cal több, mint 2005-ben. /Forró-Erős Gyöngyi: Anyakönyvi statisztika. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

A pécsi Környei Társaság Környei-emlékdíjjal tüntette ki dr. Kelemen Józsefet, a Csíkszeredai Megyei Kórház nyugalmazott kórboncnok-neuropatológus főorvosát, aki március 30-án a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székházában vette át a rangos szakmai kitüntetést. /Forró-Erős Gyöngyi: Környei-emlékfa dr. Kelemennek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Október 14-ig, vasárnapig Hargita és Bákó megyében tartózkodik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar önkéntes orvoscsoportja, tagjai ezúttal eldugott kis hegyi falvakban és településeken is gyógyítják a rászorulókat. Október 11-én Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, Csíkszentdomokoson, október 12-én pedig a Csíkszeredai Megyei Kórházban végeznek szűrővizsgálatokat. Az évente két alkalommal ide látogató orvoscsoport, kórházakban, iskolákban, óvodákban vizsgálja és gyógykezeli a gyermekeket, és gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel segíti a rászoruló intézeteket. /Demeter Kinga-Erika: Önkéntesek gyógyítanak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

Dr. Kelemen József nevét viseli a csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház frissen felújított könyvtára, melynek átadását és névadó ünnepségét december 5-én tartották. Dr. Bachner István menedzser elmondta, a könyvtárat fordítófülkével is ellátták, így konferenciák szervezésére is alkalmas. A Sapientia Egyetem könyvtárával és annak munkatársaival együttműködve sikerült a kórház könyvtárának könyvállományát átszervezni, rendszerezni. Emellett öt számítógép is helyet kap itt, ezek segítségével a kórház orvosai internetes kapcsolatba léphetnek hazai és külföldi szakkönyvtárakkal, hozzáférhetnek azok könyvállományához. A kórház alkalmazottai közül Kelemen főorvosnak a legátfogóbb a tudományos munkássága, kutatások, új módszerek kidolgozása, tudományos dolgozatok és egészségnevelő írások megjelentetése fűződik a nevéhez, ezért döntöttek úgy, hogy a nyugalmazott kórboncnokról nevezik el a felújított könyvtárat. – Nagyon meglepett engem ez a dolog – nyilatkozta dr. Kelemen József, és hozzátette: úgy érzi, hogy az itt eltöltött 32 éves munkásságának az elismerése ez a névadás. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei sürgősségi kórház. Átadták a felújított könyvtárat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6 . /

Megdöbbentőek Hargita megyei 2007 első félévére vonatkozó statisztikájában az abortuszokra vonatkozó számok: 1660 születés mellett 1292 abortuszt jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 1000 újszülöttre 778,31 terhesség-megszakítás jutott. A megye minden régiójában majdnem egyformán magas a terhesség-megszakítások száma. A furcsa az, hogy a megye három városában, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson családtervező kabinet is működik, de ezek létezése, tevékenységüknek eredménye nem tükröződik a statisztikákban. – A számokat elemezve megkérdőjelezhető ezeknek a kabineteknek a létjogosultsága – vélte dr. Bokor Márton, a megyei közegészségügyi hatóság orvosigazgatója. A roma asszonyok is egyre nagyobb számban választják az abortuszt a gyermek világrahozatala helyett. Dr. Hompoth György csíkszeredai szülész-nőgyógyász szakorvos szerint a családok szintjén kezdődik a felelősség. Az abortusz nem veszélytelen beavatkozás, rengeteg szövődménnyel járhat. Dr. Hompoth György azt is elmondta, hogy a csíkszeredai kórházban évek óta szinte konstans az abortuszok száma. A 89-es változások után volt a nagy robbanás, amikor napjában tíz terhesség-megszakítást is végeztek. Azóta csökkent az abortuszok száma, de még mindig sokkal magasabb, mint a nyugat-európai országokban. /Forró-Erős Gyöngyi: A sok terhesség-megszakítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

Pápai Páriz Ferenc-díjjal tüntették ki az elmúlt héten dr. Borsa István főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjét Nagyváradon. A Pápai Páriz Ferencről, Erdély hírneves orvostudósáról elnevezett díjat a tudós nevét viselő alapítvány évente 1–3 orvosnak, gyógyszerésznek ítéli oda, kiváló szakmai és tudományos munkájuk elismeréseként. Idén ketten vehették át a szakmai kitüntetést: Sipos Emese, a marosvásárhelyi orvosi egyetem gyógyszerészeti karának előadótanára, valamint Borsa István, csíkszeredai bőrgyógyász főorvos. A kitüntetettek az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának XVIII. Tudományos Ülésszakán vehették át a díjat a múlt hét végén, Nagyváradon. /Forró-Erős Gyöngyi: Szakmai elismerés dr. Borsa Istvánnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

A sajtó képviselőitől tudta meg két Hargita megyei kórház igazgatója, a csíkszeredai Bachner István és a gyergyói Jeszenszky Géza, hogy leváltják őket tisztségükből. Az igazgatók neve azon a listán jelent meg, amelyet az Egészségügyi Minisztérium hozott nyilvánosságra. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, mindaddig szó sincs leváltásról, amíg erről minisztériumi rendelet nem születik. „Egyelőre csak egy 32 személyből álló feketelista létezik a minisztérium weboldalán” – tájékoztatott az igazgató. Az eset attól botrányos, hogy a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét. Azonban a szoftver nem pontos, nem a reális mutatókat veszi figyelembe. Márciusban háromszor újították, pontosították a megyei kiértékelők hibaészlelései alapján, de sajnos újabb, súlyosabb hibákkal küldték vissza alkalmazásra, jegyezte meg Tarr Gyöngyvér. Bachner István kétszer is megóvta az értékelés eredményét, de nem kapott választ. Jeszenszky Géza doktor leváltásával kapcsolatban is felmerült annak a gyanúja, hogy valaki áskálódik, pályázik erre az állásra – mondta Tarr –, hiszen az ő mutatói voltak a legjobbak a megyében, és neki köszönhetően egy teljesen új, korszerű gyergyói kórház létesült. /Horváth István, Pásztor Krisztina: Feketelistás igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

„Véleményem szerint politika áll a háttérben. Le kellett váltani két RMDSZ-es igazgatót is, ezek lennénk mi” – mondta Jeszenszky Géza gyergyószentmiklósi kórházigazgató annak kapcsán, hogy Hargita megyéből őt és a csíkszeredai kórház igazgatóját, Bachner Istvánt leváltották. /Barabás Márti, Horváth István: Politikai leváltás? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Szűk egy hét maradt a helyhatósági választásokig. Az RMDSZ-nek olyan kihívója van a Magyar Polgári Pártban (MPP), amely szinte minden jelentős magyarlakta megyében indított jelölteket. Korábban függetlenként vagy csak helyi szintű pártocskák színeiben indulhattak az RMDSZ ellenjelöltjei. A magyar pártpaletta kétpólusúvá válása azonban Székelyföldön kétségtelenül növelte a választások tétjét. Itt zajlik a magyarok lakta vidékek közül a legélesebb küzdelem. A jelöltek az elmúlt három hét alatt nem kímélték egymást. Súlyos vádak is elhangzottak. Az RMDSZ-szel együttműködő Itthon Fiatalon mozgalom összegyűjtötte a székelyföldi településen Szászról „közszájon” terjedő állításokat, amelyeket szerintük a polgármester soha nem volt hajlandó tisztázni. „A szóbeszéd azt tartja, a hulladékgazdálkodási magánvállalat eladásakor a polgármester feltételekhez kötötte a hulladékgazdálkodási koncessziós szerződés meghosszabbítását az új tulajdonossal, és ez a feltétel 700 ezer eurót jelent. Ez lehetséges?” – olvasható abban a nyílt levélben, amely több más ehhez hasonló kérdést intéz Szászhoz. Az MPP elnöke ezeket a vádakat spekulációknak nevezte, amelyek politikai lejáratására irányulnak. Vajna Imre, az MPP udvarhelyi szervezetének elnöke nevében Szászék hasonló kampányfogással vágtak vissza. Nyolc kérdést szegeztek Borboly Csabának, a Hargita megyei tanácselnök-jelöltnek és Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester-jelöltnek. A kérdések – akárcsak a Szász korrupciógyanúsnak vélt lajstroma – semmi bizonyítható adatot nem tartalmaznak. „Borboly Csaba Budapesten élő, MSZP-s pártmegbízásokat ellátó testvérének közvetítésével Önök nem nyilvános megbeszélést folytattak Gyurcsány Ferenccel. Miért nem tájékoztatják az ott elhangzottakról Székelyudvarhely és Hargita megye közvéleményét? Gyurcsány Ferenc és az MSZP által az RMDSZ-nek nyújtott politikai és médiatámogatásért cserében, miért ígérték meg: segédkeznek, hogy az egri kórházprivatizációs botrányban főszerepet játszó, szocialista kötődésű vállalkozás megszerezhesse a csíkszeredai és székelyudvarhelyi kórházak piacképes egészségügyi szolgáltatásainak üzemeltetési jogát? Miért akarnak az egyébként Magyarországon népszavazás által megbuktatott gyurcsányi egészségügyi privatizációs terveknek Hargita megyében és Székelyudvarhelyen teret nyitni?” – olvasható egyebek között a dokumentumban. Kovászna megyében úgy tűnik, hogy az RMDSZ áll nyerésre. Legalábbis ezt mutatja két RMDSZ-es közvélemény-kutatás. Román jelöltnek a győzelemre való esélye nagyobb Maros megyében, ahol a tanácselnöki tisztség megszerzését alapvető fontosságúnak tekinti az RMDSZ. Lokodi Edit Emőke esélyeit rontja azonban, hogy a magyar szavazatok megoszlanak, mivel Tőkés András MPP-s jelölt is megpályázta a tisztséget. /Borbély Tamás: /Egy héttel a helyhatósági választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Május 31-én Csíkszeredában a Megyei Sürgősségi Kórháznál letették az elmegyógyászati osztály új épületének alapkövét. Dr. Bachner István menedzser elmondta: két évvel ezelőtt indították el a csíkszeredai kórház korszerűsítésének folyamatát, ennek része az elmegyógyászati osztály új épületszárnyának felhúzása. Az alapkőletételt követően a kórház Dr. Kelemen József főorvosról elnevezett szakkönyvtárában bemutatták Dr. Bachner István, Balog László, Málnási Levente: Fejezetek a csíki egészségügy történetéből című kötetét. Balog László elmondta: űrt pótol ez a kiadvány, amelynek megírásánál nem az akadémiai alaposságot tartották szem előtt, inkább Székelyföld, Erdély egészségtörténete alapos feltérképezésének fontosságára kívánták felhívni a figyelmet. /Forró-Erős Gyöngyi: Alapkőletétel és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Magyarul tudó egészségügyi személyzet alkalmazását kormányrendeletet teszi kötelezővé valamennyi olyan településen, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya meghaladja a húsz százalékot, a kivitelezéssel azonban még a tömbmagyarság lakta vidékeken is gond van. Csíkszeredában Bachner István, a megyei kórház menedzsere a magyar anyanyelvű jelentkezők hiányára hivatkozva volt kénytelen magyarul nem tudó román nemzetiségűeket alkalmazni, és a tolmácsos megoldást javasolni. Csíkszeredán a versenyvizsgázó orvosoknak, illetve ápolóknak mindkét nyelvet kell beszélniük. Ez az esetleg ide állásra jelentkező magyarországi orvosoknak is akadályt jelent, hiszen ők nem tudnak románul. Több ilyen jelentkező van, Magyarországon leépítések vannak. – Hargita megyében a 450 szakorvosi helynek fele betöltetlenül áll, román és magyar vidékeken egyaránt. Jeszenszky Ferenc, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke a magyar orvosok kilencvenes évekbeli tömeges kivándorlásában látja az orvoshiány fő okát. Vass Levente, a Maros Megyei Kórház orvos-igazgatója úgy látja, az utóbbi időben csökken azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldön szeretnének dolgozni. Az idei rezidensi vizsgán részt vevőknek hét százaléka magyar nemzetiségű volt, ami az előző évek két százalékához viszonyítva pozitív változást jelent. Az utóbbi időben sokan jelezték, hogy hazajönnének Magyarországról. A szakorvoshiány miatt Horváth István újságíró-karikaturista június 7-től 10-ig várt sorára, hogy gipszbe tegyék törött kezét. Egy másik június 5-én törte el a lábát, és csak 10-én került sorra, hogy gipszbe tegyék a törött végtagot. /Antal Erika, Fleischer Hilda: Orvoshiány orvosolatlanul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Egy éve hunyt el a kiváló sebész főorvos, dr. Megyes Tibor /sz. Csíkszépvíz, 1944/. 1968-ban Marosvásárhelyen szerzett orvosi oklevelet. 1975-től a csíkszeredai megyei kórház sebészeti osztályán dolgozott, 1994-től a sebészeti osztály vezető főorvosa volt. Intenzíven foglalkozott a melldaganatok – főleg a mellrák – patológiájával és sebészeti kezelési lehetőségeivel, e téren igen nagy elismerésre tett szert. 2007 májusában Hargita Megye Tanácsa életműdíjjal tüntette ki. /Forró-Erős Gyöngyi: In memoriam Megyes Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Nehéz helyzetben kezdi az új esztendőt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: a sürgősségi osztály orvos nélkül maradt, a távozott szakemberek helyébe pedig még nem sikerült újakat hozni, jelezte dr. Demeter Ferenc, a kórház menedzsere. /Forró-Erős Gyöngyi: Januártól – Orvos nélkül a sürgősségi osztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

A helyi és megyei önkormányzatok egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a Boc-kormány hogyan is képzelte el az egészségügyi decentralizációt, illetve ez milyen pénzből valósulna meg. Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A kormánynak ugyanis a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá. Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. A városvezetés négy kórházat vonna össze. /Csak ígéret a decentralizáció? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Papíron már évek óta visszakapta a római katolikus egyház azt a csíksomlyói ingatlant, amelyben jelenleg a megyei kórház fertőző és tüdőgyógyászati osztálya működik, de a gyakorlati lépésében csak most tudtak megegyezni a felek. Köztes megoldás körvonalazódik: a kórházi osztályok maradnak, az épület egy részét az egyház veszi használatba. Az ingatlanban működő két kórházi osztálynak nem tudnak máshol helyet biztosítani. A megegyezés szerint a két kórházi osztály marad a somlyói épület egy részében, a jelenleginél kisebb ágyszámmal, kisebb területen, a megüresedett épületszárnyat pedig birtokába vehetné az egyház. Az egyház most azt kéri, hogy az épület központi részét szabadítsa fel a kórház, itt egyházi múzeumot, irattárat rendeznének be. /Forró-Erős Gyöngyi: Részben kórház, részben egyházi múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Hazavárják az értelmiséget Székelyföldön
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

XIV. erdélyi orvosnapok
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban november 11–13. között az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a KAB Egészségügyi Szakbizottsága a Hargita Megyei Orvosi Kollégiummal és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházzal közösen szervezi meg a XIV. erdélyi orvosnapokat, az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály állandó őszi továbbképző konferenciáját. Népújság (Marosvásárhely)