A Csíki Játékszín június 24-én tartotta évadzáró gáláját. A most záruló színházi évad legnépszerűbb és legnézettebb előadása az Egy bolond százat csinál – derül ki nézők körében végzett felmérésből. A közönség szavazatai alapján az évad legkedveltebb színésznője Antal Ildikó, legnépszerűbb színésze pedig Kozma Attila lett. A társulat színészei szerint is Kozma Attila nyújtotta az évadban a legjobb teljesítményt: titkos szavazással Hunyadi László-díjjal jutalmazták. A Kulissza-gyűrűt a színház díszletépítő csapatának ítélte a társulat. Ez utóbbi két belső díjat a Csíki Játékszín 2002-ben alapította és évente ítéli oda. /A Csíki Játékszín évadzáró gálája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Mikházán harmadik alkalommal rendezték meg a Csűrszínházi Napokat július 1-je és 3-a között. A Csíki Játékszín, a Gruppenhecc Kabarétársulat, Kilyén Ilka színművésznő, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatói és a jókedv várták az érkezőket. Ezzel felélesztették a régi Székely Színház hagyományát: a vidéki színjátszás ápolását, falubeli turnék szervezését. Szélyes Ferenc színművész volt az ötletgazda. /Nagy Botond: Csűrszínház a jókedv jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

Hogyan lehet összebékíteni a nézői igényt a szakmai elvárásokkal? Milyen irányba fejlődik a magyar és a román színjátszás? Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója próbál választ adni. Írását vitaindítónak szánják. A Csíki Játékszínnek nyolcezer bérletese van. A színház a konfliktusok természetrajzával foglalkozik. Az embereket természetszerűen megosztja a gazdasági élet, a politika és a vallás. A színház viszont egymás felé fordít. A társadalom megtartó erejéhez járul hozzá. Egy fesztivált a közönség érdeklődése hitelesít. Ha nagy az elvárás, kemény szelekció révén igényes műsorkínálat állhat össze. A díjak azonban torzulásokhoz vezetnek: a megjelenő társulatok nem a közönséggel való találkozásra, hanem az egymással való ,,megütközésre” koncentrálnak. Hiszen a díjak jelentik majd az újabb támogatások garanciáját! Innen már a piaci logika érvényesül. A kisvárdai fesztiválon évről évre ugyanazok a társulatok jelennek meg ,,nagydíjakért” versenyre kelni, ez „kifejezetten komikus”. A kisvárdai fesztivált a kiüresedés fenyegeti. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója: Színház (lesz) az egész világ? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Augusztus 4-én ünnepi ülést tartott Csíkszereda önkormányzata. A legjobb tanulmányi és sporteredményeket elérő diákoknak és a másnap fellépő Illés együttes tagjainak díszokleveleket adtak át. Az Illés együttes tagjait, a nagy csapatot vastaps fogadta a teremben. Az ünnepi ülés megnyitása után egyperces néma csenddel adóztak a jelenlévők az Illés együttes dobosa, a csíkszeredai fellépés kezdeményezője, az idén elhunyt Pásztory Zoltán emlékének. Illés Lajosnak, Szörényi Leventének, Bródy Jánosnak, Szörényi Szabolcsnak és Szörényi Örsnek Ráduly Róbert Kálmán polgármester díszoklevelet adott át. Ráduly Róbert Kálmán az önkormányzat, a városvezetés tevékenységét ismertette az elmúlt egy év tükrében. – Két kellemetlen esemény történt az elmúlt egy évben, az első a tavaly december 5-i népszavazás, a másik pedig a tavaszi és nyári árvizek. Ezek is bizonyították, hogy leginkább csak magunkra számíthatunk, és a magunk útját kell járnunk – mondta Ráduly. Csíkszereda 2005 – számok és képek címmel vetítéssel kísért bemutatót tekinthettek meg a jelenlévők az önkormányzat tevékenységéről. Külön megdicsérte Ráduly Róbert a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Csíki Játékszín, és nem utolsósorban a Sapientia – EMTE keretében zajló tevékenységet, amelyek a város hírnevét öregbítik. A Sapientia két tanszékvezetője, Bíró Zoltán és Szabó Árpád a díszoklevél mellé a város zászlóját is átvehette, azzal a kéréssel együtt, hogy tűzzék ki az egyetem bejáratához, jelezve az együvé tartozást. /Kovács Attila: Díszoklevél a nagy csapatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

A SZAVISZ (Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet) rendezésében a hét végén amatőr színjátszó találkozó volt Csíkvacsárcsiban. A kétnapos rendezvény első napján fellépett a csíkvacsárcsi gyermeknéptánccsoport, a csíkszentmihályi kisiskolások csoportja, illetve a csíkszentmiklósi és a csíkdánfalviszínjátszó csoport, továbbá a Szomszédnéni Produkciós Iroda. Vasárnap színpadra lépett a csíkzsögödi színjátszó csoport, a csíkrákosi néptánccsoport, a csíkszeredai Trachos Színművészeti Csoport, a csíkkozmási, csíkszentimrei, illetve a csíkajnádi színjátszó csoport, továbbá a marosvásárhelyi Madártej Színjátszó Csoport, a bukaresti Petőfi Színjátszó Kör. A csoportokat színészekből, illetve kulturális szakemberekből álló zsűri értékelte. A rendezvény záróakkordjaként a Csíkszeredai Játékszín bemutatta Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című darabját. /Fodor Zoltán SZAVISZ-elnök: Színjátszó találkozó Csíkvacsárcsiban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

Felsőoktatási intézmények működnek Hargita megye több városában. A leggyakrabban a sajtó a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE) ír, de állami és magán felsőoktatási intézményeket látogat több száz Hargita megyei fiatal. Az EMTE-n Csíkszeredában kilenc szakon 1200 diák tanul magyarul; a Babes–Bolyai Tudományegyetem Matematika–Informatika Karának csíkszeredai informatikai tagozatán három évfolyamon szintén magyarul folyik az oktatás; Székelyudvarhelyen a Tanítóképzőn három évfolyamon 80 diák tanul, szintén magyarul; Gyergyószentmiklóson pedig két szak három-három évfolyamán tanulnak magyarul a diákok. Emellett Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is zajlik magyar nyelvű felsőoktatás. Mintegy 1500-ra becsülhető azoknak a diákoknak a száma, akik Hargita megyében magyarul végzik felsőfokú tanulmányaikat. A bolognai folyamat életbe ültetése következtében az eddig főiskolaként működő intézmények alapképzést nyújtó egyetemek lettek, hallgatói pedig egyetemistákká váltak. A Csíki Játékszínnél elmondták, hogy az egyetemisták sokkal kisebb arányban váltanak bérletet, mint például a középiskolások. A komolyzenei előadásokon nagyon kevés az egyetemista. Hasonló a tapasztalat a könyvbemutatókon, tárlatmegnyitókon is. /Sarány István: Egyetemi városok és diákélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Csíkszereda tanácsánál vita van arról, hogy mennyi pénzt szavaznak meg a kultúrintézményeknek az idei költségvetésből. A városvezetés szerint a város e téren többletfeladatokat vállal, az érintettek azt állítják már évek óta nem követi a nekik kiutalt pénz az inflációt. Antal Attila alpolgármester szerint Csíkszereda olyan többletfeladatokat vállalt az anyanyelvi kultúra területén, amelyek próbára teszik anyagi lehetőségeit. A város három nagy kulturális intézmény fenntartását vállalta: a Csíki Játékszínét, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesét és a Csíki Székely Múzeumét. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója szerint az intézmény költségvetése nem követte az éves inflációt. Az együttesnek jóváhagyott negyvenöt alkalmazott helyett harmincheten dolgoznak. A Hargita Együttes és a Csíki Játékszín összesen 150 ezer lejt próbál kialkudni magának a költségvetésből. Szederjesi Ferenc, a színház gazdasági igazgatója szerint a színháznak 750 ezer lejre van szüksége. A Csíki Székely Múzeumban Gyarmati Zsolt igazgató szerint az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése a legfontosabb. /Daczó Dénes: Böjtölő intézmények. „Kulturálisan” túlvállalta magát Csíkszereda önkormányzata? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Emelkedett a csíkszeredai kulturális intézményeknek városi költségvetésből juttatott támogatás – így vége szakad az intézményvezetők által kirótt „böjtnek”. A január 6-án tartott ülésen született döntés értelmében a Csíkszereda által fenntartott három nagy intézmény összesen 2 millió lejt költhet. A Csíki Székely Múzeum esetében az előző évi költségvetésben megállapított 465 ezer lejhez képest az idén 570 ezer lejt kapott az intézmény. A többletet az intézmény a zsögödi Nagy Imre festőművész galériájának és szülőházának rendbetételére köteles fordítani. A Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 2005-ben 1,25 millió lejből gazdálkodott. Az idei költségvetési évre 1,37 millió lejt terveztek – ám ennél is többet szavaztak meg: 1,43 millió lejt kaptak. /Daczó Dénes: Vége szakadt a csíki kultúrböjtnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Háy János budapesti drámaíró jelenlétében tartottak vitát A Senák című kétrészes színművének szatmári bemutatójáról, melynek előadásai nem találtak a városban kedvező visszhangra. Szatmárnémetiben a Harag György Társulat és a Kölcsey Főgimnázium által rendezett vitán kiderült, hogy ami nem tetszett sok felnőttnek, főleg idősebbeknek, az tetszett a tanuló ifjúságnak. Ezúttal senki nem ütközött meg a darabban igen gyakran használt, a nemiségre utaló b és f betűvel kezdődő szavakon. Lőrincz Ágnes színművész, a Harag György Társulat igazgatója felhívta a fiatalok figyelmét, hogy a színpadon elhangzó nyelvet „az életben” nem tartja követendőnek és ne is kövessék. A vitába bekapcsolódott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, aki hiányolta a kortárs erdélyi magyar színműveket. /Sike Lajos: Vita a trágárságról Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei  különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert  nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Idén június 22.–július 1-je között rendezik meg a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, szakíró, a fesztivál egyik művészeti tanácsadója kifejtette, hogy a kisvárdai fesztivál egy olyan magyarországi színházi találkozó, amelynek programját az ország határain kívül működő hivatásos prózai társulatok előadásai közül válogatják ki a fesztivál művészeti tanácsadói. Az elmúlt években a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja az ország második legfontosabb színházművészeti rendezvénye lett. A szerzett tapasztalatok alapján természetesen ezt a nyári rendezvényt is folyamatosan megújítják, gazdagítják. Kisvárda városa sokat áldoz ezért a seregszemléért, tehát bizonyos helyi rétegigényeket is ki kell elégíteni, például a gyerekelőadásokkal, vagy a zenés-szórakoztató produkciók számának növelésével. Parászka Miklós, a csíkszeredai Csíki Játékszín vezetője az év elején egy kisvárdai fesztivállal kapcsolatos körlevelet juttatott el minden határon túli kollégájának és a fesztiváligazgatónak, de mindaz, amit kifogásol benne, nem jellemző a jelenlegi rendezvényre. Nyakó Béla fesztiváligazgató telefonon, e-mailben és személyesen is igyekezett meggyőzni az erdélyi igazgatót nyilvánvaló tévedéseiről. Erre a csíkszeredai intézményvezető a lánya, Parászka Boróka lapjában, az A Hétben nyilatkozott: lényegében megismételte a körlevél tartalmát, hangsúlyozva, hogy márpedig ő mindenképp „ki akarja kényszeríteni a változást Kisvárdán”. A Hét rovatvezetője nyílt vitát kezdeményezett az újság hasábjain. Darvay Nagy Adrienne szerint viszont szűk körre tartozó szakmai kérdésekkel a tényeket nem ismerő olvasóközönséget nem szabad traktálni. Azonban a nevezett lap nem közölte a kisvárdai fesztiváligazgató levelét, sem Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó szakmai érveit. Kizárólag Darvay Nagy Adrienne magán-válaszával foglalkoztak, ráadásul azt a levelet nem publikálták, amire válaszolt. Tavaly nagy sikert aratott a világhírű zeneszerző és zenepedagógus, Sáry László kreatív ritmusgyakorlat-kurzusa. /Köllő Katalin: Kisvárda – „Magyarország második legfontosabb színházművészeti rendezvénye”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Előzmény: Parászka Miklós a hetilapban kifejtette: a „kisvárdai fesztivál pillanatnyilag egy hibrid és önmeghatározásában sántító intézmény. Egyszerre kíván színházi fesztivál is, színházi találkozó is lenni.” Szerinte belterjessé vált a versenyeztetés, a fesztivizmus uralkodik. /Boros Kinga: A jobbítás szándékával. Parászka Miklós a kisvárdai fesztiválról. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 27./

A Csíki Játékszín vetítőterme, díszterme és nem utolsósorban fesztiválkocsmája – a hajnalokig zajló társasági élet színhelye – megfelelő környezetet teremt a III. Film.dok fesztiválnak. Több mint negyven dokumentumfilm áll versenyben. /Farkas Imola: III. Film.dok fesztivál. Nagyobb lendület, színvonalasabb kínálat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A Csíki Játékszín Kolozsváron vendégszerepelt május 27-én, Barta Lajos Szerelem című művével, Keresztes Attila rendezésében. /Száfta Szende: Csíki Játékszín: Szerelem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Élenjáró statisztikai adatokkal büszkélkedhet a Csíki Játékszín társulata az erdélyi magyar színtársulatok körében. A lezárult évad mintegy 150 előadást és 8 ezer bérletest tart számon. – Városunk azon az úton halad, hogy regionális kultúrcentrummá nője ki magát – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója az évadot záró gálaműsoron. A közönségszavazatok alapján a klasszikus, zenés–táncos szórakoztató darabok, vígjátékok és komédiák a legkedveltebbek. A szavazatok alapján az öt nagy színházi produkció közül a Montmartre-i ibolya című operett vitte el a pálmát 1130-as tetszési indexszel. Legkedveltebb színésznő a jelenleg Brüsszelben tartózkodó Antal Ildikó, a legnépszerűbb színész pedig Kozma Attila lett. A 2005/2006-os évad Hunyadi László-díját – amelyet a színészek maguk közül szavaztak meg – Veress Albert színművész nyerte el. /Antal Ildikó: Közönségkedvencek és díjazottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Kisvárdán tizenhat társulat részvételével június 22-én kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja. A július 1-ig tartó fesztiválon összesen 32 előadást láthat a közönség. A rendezvényen négy szomszédos országból, Romániából tíz, Szerbiából négy, Szlovákiából és Ukrajnából pedig egy-egy társulat vesz részt. Erdélyből a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei, a szatmárnémeti Északi Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színis növendékei lépnek fel. Dél-vidékről az Újvidéki Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a vajdasági Tanyaszínház és az újvidéki Művészeti Akadémia Társulata érkezik Kisvárdára. A felvidéki színjátszást a kassai Thália Színház, míg a kárpátaljait a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei képviselik. (MTI) /Kezdődik a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Ez a fesztivál nem csak városunk, hanem mindannyiunk, a magyar nemzet közös ügye, hangzott el Dr. Oláh Albert Kisvárda város polgármesterének köszöntő beszédében június 22-én, amikor megnyitotta a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiválját. Felolvasták Sólyom László köztársasági elnök üdvözlő beszédét, amelyben az államfő leszögezte: meggyőződése, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetpolitika újragondolása elodázhatatlan. „A Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja a magyar önazonosság ünnepe, amelynek tíz napja alatt – immár tizennyolcadik alkalommal, évről évre visszatérően – jelenvalóvá és átélhetővé válik a magyar kultúra közössége” – hangzott a levélben. Sólyom László szerint a magyar nyelv ismerete és használata önmagában nem biztosít igazi nemzettudatot, ahhoz a nemzeti műveltség ismerete és az azzal való azonosulás is hozzátartozik. Hangsúlyozta: „külön öröm, hogy a Fesztiválon résztvevő – négy szomszédos ország – 16 színtársulata nem elégszik meg a hagyományőrzés missziójával”. A Csíki Játékszín Barta Lajos Szerelem című előadásával nyitott a fesztivál, majd az Újvidéki Színház Szép új világ című produkciója következett a Várszínpadon. /Köllő Katalin: Kisvárda: Ismétlődő varázslat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Kisvárdán Nyakó Béla fesztiváligazgató kifejtette: minden, ami előrevinné ezt a lassan huszadik évfordulójához közeledő rendezvényt – az infrastruktúra javítása, a szálláshelyek korszerűsítése, az új színház megépítése –, nem szándék, hanem pénz kérdése. A vita a rendezvényt jó egy hónappal megelőző időszakban pattant ki, amikor Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója fogalmazott meg sérelmeket, előbb a szervezőkhöz intézett levélben, majd A Hét című hetilapban megjelent interjúban. Parászka végül egyedül maradt ebben a vitában. A versenyjelleg megszüntetése ellen berzenkedtek legtöbben, hiszen a színházak számára fontos lenne a megmérettetés. – Fontosnak tartom, hogy legyen egy ilyen találkozó, mert pillanatnyilag egyedüli alkalom, ahol sor kerül az erdélyi színházak találkozására, a szakmával való szembesülésre – vélte Béres András, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektora. Dr. Kötő József színháztörténész ugyancsak a határon túli színházak versenyét látja helyénvalónak, és véleménye szerint a különböző fejlesztési elképzeléseket végrehajtva Kisvárda valóban fesztiválvárossá válhatna. /Köllő Katalin: Merre tovább kisvárdai fesztivál? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Fesztivál-ötletbörze címmel hirdették meg Kisvárdán azt a beszélgetést, amelynek az volt a célja, hogy szervezők és résztvevők közösen elmélkedjenek a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának jövőjéről. A vitát Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója indította el. Parászka Miklós javaslatai nem találtak visszhangra a jelenlévők között. Senki sem örült ugyanis annak a felvetésnek, hogy szüntessék meg a rendezvény versenyjellegét. Azt az ajánlatot sem tartották megvalósíthatónak, hogy szűnjön meg a „határon túli” kategorizálás. /Köllő Katalin: Egyszemélyes csata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A Színművészeti Egyetemen idén a színész szakra 19-en, a bábszínész szakra 15-en, a zenepedagógia szakra pedig 11-en jelentkeztek. A színész szakra 7 diák tandíjmentes és 5 diák tandíjas helyre jutott be. A bábszínész szakon öten a tandíjmentes és öten a tandíjas helyekre jutottak be. A zenepedagógia szakra 11-en jutottak be, a tandíjmentes helyeket hét, a tandíjas helyeket négy diák foglalta el. Kovács Levente professzor, a színművészeti egyetem magyar tagozatának dékánja kiemelte, az idei felvételi színvonala jó volt. A csíkszeredai jelentkezők számarányának növekedése összefügg a Csíki Játékszín sikeres évadjaival. Udvarhely az ODIF (Országos Diák-színjátszó Fesztivál) fellegvárának számít és a Vitéz Lelkek nevű csoport állandó forrása az újabb tehetségeknek. De a sepsiszentgyörgyi felvételizők folyamatos jelenléte is összefügg az ottani színház igen színvonalas működésével. Csökkent a marosvásárhelyi résztvevők száma, ez a színház és a közönség közötti válságos kapcsolat egyik következménye. Idén minden végzősüknek sikerült elhelyezkednie, voltak, akik Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely vagy Gyergyószentmiklós felé mentek. /Ferencz Melánia: Színvonalas felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Mit jelent Csíkszereda számára a Sapientia ezerkétszáz egyetemistája? Az egyetem bentlakásában jelenleg közel háromszázhatvan egyetemistát tudunk elszállásolni, de ez közel sem elégíti ki az igényeket – mondta Zólya László, az egyetemi bentlakást működtető HH2000 Részvénytársaság igazgatója. Egyfajta pezsgést hoztak a diákok a város életébe. Csíkszeredában kulturális téren előrelépés tapasztalható. – Már három éve létezik egy – a kezdetben csakis – sapientiásoknak fenntartott színházi bérlet, az Antigoné – magyarázta Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője. Sajnos a fenntartott háromszáz bérlet csupán felére tartanak igényt az egyetemisták. A Megyei Könyvtár is érzi az egyetemisták jelenlétét. Az intézmény alkalmazottjai szerint leginkább néprajzi, nyelvészeti, valamint szépirodalmi műveket keresnek. A sportéletben is fontos szerepet játszanak, hiszen már létezik labdarúgócsapatuk is Sapientia néven. /Kozán István: Jönnek a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója meghívott szakemberként követte a múlt hét végén Gyergyószentmiklóson szervezett műkedvelő színjátszó találkozót, a XIII. MŰSZIT-et. A megbeszélésen a jelen lévő csoportok tagjai vázolták helyzetüket. – Szászrégentől Bukarestig, Kovásznától Szovátáig rajzolhattunk egyfajta térképet a műkedvelő színjátszás jelenlegi helyzetéről, állapította meg Parászka. A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör a lábadozás állapotában van. /Bajna György: Gondolatok a MŰSZIT-ről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

A 18. Erdővidéki Közművelődési Napok alkalmából november 15-én Magyar Népmesék és az 1956 – Emlékezzünk a hősökre című dokumentumfilmeket, majd a Tímár Péter rendezte Le a fejjel! című magyar művészfilmet vetítették Baróton. November 14-én Olaszteleken Hoffmann Edit fényképeiből nyílt kiállítás, ezt követően pedig Sylvester Lajos publicista tartott előadást Taliánok Háromszéken címmel. November 16-án Baróton Egyed Ákos történész mutatja be Gróf Mikó Imre című könyvét, a Csíki Játékszín előadja Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola színházi szatíráját, koncertezik a Kájoni Consort régizene-együttes, Zalánpatakán és Szárazajtán fellép a Kelekótya együttes megzenésített gyermekversekkel. /Domokos Péter: Erdővidéki kavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében november 16-án hét településen szerveztek kulturális rendezvényeket. Tudo­mányos előadást tartott dr. Székely Zsolt régész és dr. Juhász Imre adjunktus, a Csíki Játékszín színjátékot mutatott be, fellépett a Kelekótya együttes és a Szent Adalbert Egyesület ifjúsági csoportja is. Baróton Egyed Ákos történész a Gróf Mikó Imre – Erdély Széchényije könyvének bemutatása alkalmával ismertette Székelyföld egyik legnagyobb személyiségének életpályáját. Egyed Ákos monográfiává szeretné bővíteni most bemutatott könyvét. /Hecser László: Erdély Széchényijéről Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Bemutatók előtt állnak a csíkszeredai, temesvári és gyergyószentmiklósi hivatásos magyar színházak. Csiky Gergely Ingyenélők című drámáját tűzte műsorára a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a szerző halálának 115. évfordulója tiszteletére. A muzikológusnak indult Török Viola nagyszínpadi bemutatkozó előadása lesz az Ingyenélők, amelynek szövegét Csép Zoltán dramaturggal közösen dolgozták át és rendezték meg modern felfogásban. A Csíki Játékszín Játék Ábrahámról és Izsákról című, Feo Belcari műve alapján készült, a dán filozófus, Soren Kierkegaard szövegeinek felhasználásával írt színdarabot mutatja be. Az előadásban Kövesdy István díszlettervezőként és rendezőként egyaránt megmutatkozik. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház Abul Hasszán, a rosszcsont című gyerekelőadását Dézsi Szilárd rendezte. /Premierkavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Több erdélyi magyar színház már szilveszter előtt bemutatja szórakoztató előadásait. A Csíki Játékszínben a Lili bárónőt mutatják be, ugyanezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Csárdáskirálynőt játssza. A temesvári Állami Csiky Gergely Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata ajánlja az ünnepekre a Nekem élet a színház, illetve a Botrány az operában című előadást. Idén elmarad a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház hagyományos, jótékony célú előadása. /Zenés játék „előszilveszterre”. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27/ A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata előadása, a Csókos asszony című operett néhány perccel éjfél előtt ér majd véget, Meleg Vilmos rendezésében. Hetedik éve, hogy a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szilveszter napján zenés, szórakoztató előadással búcsúztatja az óévet. idén Vaszary János A vörös bestia című zenés vígjátékát mutatják be, Csurulya Csongor rendezésében. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának HAccáré – HAccacáré című műsorban sok zene és tréfás jelenet kap helyet, rendezője Tóth-Páll Miklós. A színház előcsarnokában megnyílik Janicky Pál A régi Szatmárnémeti című kiállítása, az Ady Endre és a Szentgyörgyi Albert Társaság szervezésében. A fotótárlaton kívül a közönség az 1920–30-as évekből származó színházplakátokból álló gyűjteményt is megtekinthet. Nagy István idén is írt és rendezett politikai kabarét. A Románia csatlakozásából és a magyarországi belpolitikai viharokból ihletődött zenés-táncos kabarét EUkúrtuk? címmel mutatják be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A városban továbbá a Hahota színtársulat ezen a héten mutatta be Pecázás a zavarosban című, Nóti Károly és Lőrincz Miklós bohózataiból összeállított kabaréját. Karácsonykor láthatta a közönség Gáspárik Attila és Nagy István rádiókabaréját, a Megállj, megállj, Európa című műsort szilveszter napján közvetíti a Marosvásárhelyi Rádió. Rádiókabaré készült idén Kolozsváron is: a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter műsorát két héttel ezelőtt mutatták be a Donát úti stúdióban, a rádióban pedig 31-én délután lehet meghallgatni. A kolozsvári Magyar Opera operettdalokkal kedveskedik a közönségnek szilveszter estéjén, a Vivát 2007!, avagy Hallod-e Rozika, te? című opera-kabaré 18 órakor kezdődik. /Régi idők igézetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Csíkszeredában a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata február 20-án az Abul Hasszán, a Rosszcsont című mesejátékot játssza. Este hét órától a Hunyadi László Kamarateremben a Csíki Játékszín három színésze előadásában a Nézőművészeti főiskola című stúdiódarab látható. /Napi színházajánló. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Élményekkel gazdagon tért haza a Csíki Játékszín társulata múlt heti magyarországi – sikersorozatnak is mondható – turnéjáról. A Csíki Játékszín társulata három különböző meghívásnak eleget téve utazott Magyarországra. Elsőként a Szerelem című színművet mutatták be a budapesti Thália Színházban a Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek rendezvénysorozat keretében. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy telt ház előtt játszottak. A Hegedűs a háztetőnt Cegléden játszották a testvérvárosi meghívásnak eleget téve. „Hosszú pályám során ritkán találkoztam olyan kimagaslóan lelkes fogadtatással, mint Cegléden” – mesélte a színházigazgató. A budapesti Komédium Színházban pedig a Stílusgyakorlatok című kamaratermi előadást mutatták be. /Antal Ildikó: Sikerdús színházi turné. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Huszonnégy órás versmaratont tartott a hétvégén a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk színjátszó csoportja a Csíki Játékszínben. A kezdeményezés ötletgazdája Varga Sándor színművész. A színművész és a tizenhét diák több mint egy hónapja készült a rendezvényre, amelyen a résztvevők félóránként váltották egymást a felolvasásban. A maratonon Janus Pannoniustól a kortárs alkotókig több mint ötszáz költő verse hangzott el. /Márton Róbert: Versek kerek napig csíki színjátszóktól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./