Csíki Anyák Egyesülete
Érdekeik védelmében egyesületbe tömörültek a csíki kismamák. A megváltozott körülmények között, amikor az anyukák évekig otthon vannak, szükség van arra, hogy hallassák hangjukat, és fórumuk is legyen, ahol problémáikat megoszthatják egymással.
A Csíki Anyák Egyesületét a csíkszeredai Albert-ház fogadta be, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes alapítványa bocsájtott rendelkezésére.
Bármennyi autonómia s bármennyi egyetem lesz, ha nem lesz gyerek akinek ezt létrehozzuk, akkor nincs jövő. Azt gondolom, hogy a társadalom rá kell döbbenjen arra, hogy a gyerek nemcsak az édesanyja és édesapa kérdése, hanem a nagyszülőké, a nagybátyáké, mindannyiunk számára fontos. Az egyház számára is – mondta el Böjte atya a Kossuth Rádió munkatársának.
Erdély.ma

A csíki anyák levelüket megírták
Több mint félszáz levelet tettek postára Csíkszeredában szerda délután. A címzett a szenátus oktatásügyi bizottsága volt. A küldeményekben számos Hargita megyei szülő és pedagógus arra kéri a bizottságot, ne véleményezzék kedvezően a törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében ismét elvennék a magyar gyerekektől a jogot, hogy magyarul tanulják a földrajzot és a történelmet.
Korodi Attila parlamenti képviselő kezdeményezésére Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT), valamint a Csíki Anyák Egyesülete széles körben mozgósított szülőket és pedagógusokat, arra kérvén őket, hogy támogatásukkal álljanak ki a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatása mellett, amely jogot az új tanügyi törvény biztosít. Tudni kell, hogy nemrégiben hallgatólagosan átment a képviselőházon egy olyan törvénymódosító javaslat, amely ha elfogadásra kerül, újból románul fogják tanítani a két említett tantárgyat a magyar iskolákban is. A csíkszeredai 1. számú postahivatal előtt szerda délután szülők és pedagógusok postázták leveleiket a szenátus oktatásügyi bizottságának. Rövid sajtótájékoztató keretében Szabó Kázmér, a CSTIT elnöke kifejtette: a levelekben arra kérik a bizottságot, hogy ne fogadják el a módosító javaslatot, mert ez a magyarság számára hátrányos. Az akció célja a figyelemfelkeltés, és egyúttal a sajtón keresztül is üzenni kívánnak az illetékeseknek. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban nagyon sok levél fog megérkezni az oktatásügyi bizottságához. Az elnök egyúttal megkért minden magyar érzésű embert, hogy csatlakozzon ezen akcióhoz. A szervezet honlapján van egy felhívás, ahol közzétettek letölthető formában egy levélvázlatot, amit el lehet küldeni a bizottságnak. A honlapon a postacím is megtalálható – hívta fel a figyelmet Szabó. A Csíki Anyák Egyesülete részéről Tiboldi Bea elnök szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta: még ezen a héten az egyesület nevében is fognak küldeni egy hivatalos, több anyuka kézjegyével ellátott levelet az illetékeseknek. Szükséges, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhassanak minden tantárgyat. A nemzettudatot a közösségtudattal össze kellene kapcsolni. Az emberek életkortól függetlenül nemzeti ügyüknek kellene tekintsék ezt a lehetőséget, hogy most tömegesen álljanak ki a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása mellett. Mihály Emőke pedagógus szerint azért fontos a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása, mert a gyermekek így jobban megértik a tanultakat. Korodi Attila parlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a kisebbségügyi politizálás sziszifuszi munka. Nagyon nehéz eredményeket elérni, de amit elértünk azt meg is kell tartani, ezért fontos a csíki anyák és pedagógusok helytállása, mert minden segítség hasznos – figyelmeztetett a politikus. A szerda délutáni akcióra közel egy tucat édesanya jött el gyermekével együtt feltenni a leveleket. Megtudtuk ugyanakkor, hogy több csíki településről – Csíkszentimre, Csíkszentmárton, Csíkrákos – küldtek és küldenek szülők, pedagógusok leveleket a bizottságnak, abban reménykedve, hogy nem fogják módosítani a tanügyi törvény vitatott passzusát.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

80 éves az Ezer Székely Leány Napja
Július 2-án szervezi meg a 80 éves Ezer Székely Leány Napját, a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepét Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint Hargita és Kovászna Megye Tanácsa Csíksomlyón.
A Csíkszeredai Városháza gyűléstermében június 29-én sajtótájékoztatón ismertették a 80 éves Ezer Székely Leány Napja szervezői a rendezvény előkészületeit, programját, és bemutatták azt a két esketési széket, amelyet annak a településnek ajánlanak fel, ahonnan a legnagyobb számban érkeznek székely ruhás résztvevők az eseményre.
A sajtótájékoztatón a szervezők részéről jelen volt Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint alpolgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, András Mihály és Füleki Zoltán a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, illetve aligazgatója. A tavalyi Ezer Székely Leány Napjának díjazottja Csíkszentlélek község volt, innen érkezett ugyanis a legnagyobb számú székely ruhába öltözött résztvevő, akik elnyerték az adománylevél kíséretében átadott esketési székpárt. A község idén az esemény tiszteletbeli házigazdájának szerepét tölti be. Csíkszentlélek képviseletében a sajtótájékoztatón jelen volt Pál Péter polgármester, valamint Szabó László és Szabó Júlia, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai, akik 2010-ben a mindszenti hagyományőrző csoportot vezették, és a díjként elnyert esketési székpáron fogadtak egymásnak örök hűséget ez év májusában. A Csíki Anyák Egyesülete is szervezőként vesz részt a szombati eseményen, az egyesületet a sajtótájákoztatón Tiboldi Bea elnök képviselte.
Antal Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, 80 év távlatából érdemes az Ezer Székely Leány Napja szervezésének azokkal a vonatkozásaival is foglalkozni, amely az esemény kiindulópontját jelentették, amelyek életre hívták azt.
– Nem lehet gépiesen ismételni minden évben ugyanúgy az eseményt, ki kell találni mindig mire van aktuálisan szükség, igény – mondta az alpolgármester. Ennek tükrében gazdagodott az esemény az elmúlt években a legnépesebb résztvevővel érkezett település díjazásával, és előtérbe helyezték a viselet történetét és sajtátosságait is. Mint elhangzott, az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a népzene kutatásában, sokkal többen és szakavatottabban folgalkoztak népzenével, mint a viselettel. Ezért fektetnek idén nagyobb hangsúlyt a viseletre: tavalyhoz hasonlóan megszervezik az autentikus viseletek vetélkedőjét, és díjazzák a legértékesebbeket, legszebbeket. Az idei rendezvény meghívottja Kallós Zoltán néprajzkutató, a népviselet szakértője, akit felkértek arra, hogy zsűrizze a népviseleti versenyre benevezett székely ruhákat. András Mihály felkérte az esemény résztvevőit, hogy keressék elő, viseljék és mutassák be szombaton legszebb viseletüket. Mint elmondta, ezzel is a népviselet romlásnak indulását szeretnék visszafogni. – Értékes darabokat szeretnénk látni, és a későbbiekben ezeket újra elkészíteni – mondta Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója.
Hargita Megye Tanácsa is bekapcsolódott az Ezer Székely Leány Napjának szervezésébe és anyagi támogatásába. – A lentről jövő kezdeményezésekkel lehet élő, működőképes közösségeket létrehozni. Ilyen jó kezdeményezése volt Csíkszereda önkormányzatának, hogy felkérte az önkormányzatokat, így Hargita és Kovászna megye tanácsát is, legyenek partnerek az esemény szervezésében. Nemcsak stratégiákra, beruházásokra és fejlesztésekre van szükség Székelyföldön, hanem közös ünneplésre, a közös értékek felvállalására is – mondta a sajtótájékoztatón Borboly Csaba tanácselnök.
Pál Péter csíkszentléleki polgármester nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy a 80 éves Ezer Székely Leány Napja házigazdái lehetnek, ugyanakkor, mint elmondta, nagy felelősséget is jelent számukra, mivel példát szeretnének mutatni a többi székely településnek, hogy nemcsak a település mérete számít, hanem az ottélők lelkesedése és hagyományőrzése is. Idei céljuk, hogy minden nyolcadik, tehát összesen 250 személy vegyen részt Csíkszentlélekről a csíksomlyói ünnepségen. Idén ők állítják az aranykaput, valamint bográcsolással is készülnek.
Füleki Zoltán szervező azoknak a résztvevőknek a számát ismertette, akik szervezetten jelentkeztek be a rendezvényre. Mint elmondta, idén 48 településről jelentkeztek be résztvevők, 34 fellépő csoport lesz 1 220 fellépővel. Velük együtt összesen 1 724 szervezetten bejelentkezett résztvevőt tartanak számon, de ennél sokkal több tényleges résztvevőre számítanak. Kovászna megyéből 200 résztvevő jelentkezett, Marosvásárhelyről a Napsugár együttes, Mezősámsondról a citerazenekar vesz részt, de érkeznek kibédi és nyárádszeredai résztvevők is. Különleges résztvevői lesznek az idei rendezvénynek a Szeben megyei oltszakadátiak, akik minden hétvégén viselik gyönyörű, hétféle viselettípusukat, amelyeket érdemjeik szerint kapnak meg a település lakói.
Füleki megköszönte az önkormányzatoknak a szervezéshez való pozitív hozzáállásukat, akik sok esetben a csoportok beszállítását is felvállalják. A szervező arra kérte a városban gépkocsikkal közlekedőket, legyenek türelemmel az ünnep napján, kerüljék el a Szék útját és a felvonulási pontokat (Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca). Az aligazgató elmondta, az eseményt, az időjárási viszonyoktól függetlenül, mindenképpen megtartják.
A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Boros Károly felcsíki főesperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke celebrálja. Az esemény meghívottja Berecz András ének- és mesemondó, akitől a jó hangulat biztosítását remélik a szervezők.
A Csíki Anyák Egyesületének képviseletében Tiboldi Bea elnök elmondta, a pünkösdi búcsú mintájára az Ezer Székely Leány Napján is szolgálatot vállalnak a Nyeregben felállított CsAkEgy sátorban, ahol a kicsinyeiket szoptatni, pelenkázni vágyó anyukákat, szülőket, nagyszülőket várják, de szívesen fogadják a megpihenni, eső elől félrehúzódni vágyó személyeket is.
A sajtótájékoztatót megelőző napon, június 28-án, kedd este mutatták be a Régi idők ezer leánya – Ezer Székely Leány Napja 1931–1940 között címmel készített dokumentumfilmet a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Mementó Stúdió által készített dokumentumfilm az Ezer Székely Leány Napja kezdeti időszakát eleveníti fel.
Erdély.ma

Az erdélyi magyar gyermekkultúrát népszerűsíteni kívánó honlap jött létre
Az értékhordozó erdélyi magyar gyermekkultúra népszerűsítése érdekében jött létre a Pimpimpáré.ro honlap, melynek célja a kortárs erdélyi magyar gyermekkultúra szereplőinek bemutatása, alkotásaik, előadásaik, kiadványaik, tevékenységeik minél szélesebb körben történő megismertetése, az irodalom, a művészetek és a tudomány iránti érdeklődés felkeltése, ezáltal az ízlés és értékrend formálása.
A felület létrehozását Hargita Megye Tanácsa támogatta, az adatgyűjtéssel, a tartalmak rendszerezésével, szerkesztésével, az oldallal kapcsolatos ügyintézéssel, kommunikációs feladatokkal a Csíki Anyák Egyesületének önkéntes tagjai foglalkoznak. Az oldal ötletgazdáinak szándéka, hogy hozzásegítsék a rendezvényszervezéssel foglalkozó intézményeket és szervezeteket a gyermekkultúrával kapcsolatos információkhoz. Úgy vélik, hogy a gyermekeknek joguk van a kultúrához, a felnőtt-társadalomnak pedig kötelessége biztosítani számukra e jog érvényesítését.
„Az oldal létrehozását két okból tartottuk szükségesnek: a rendezvényeink kapcsán megtapasztaltuk, hogy a gyermekek számára készült előadásokkal, a nekik szánt programokkal kapcsolatosan sokszor igen nehéz információkhoz jutni” – fejtette ki Albert Homonnai Emőke, a CsAkEgy tagja, a honlappal foglalkozó egyik önkéntes. „A gyermekkultúrával kapcsolatos eseményekről, alkotásokról, lehetőségekről szóló hírek sokszor csak a személyes kapcsolatok, ismeretségek révén terjednek. Nincsen olyan erdélyi fórum, ahol viszonylag egységes keretben, egy helyen kerülne bemutatásra az a nagyon színes kulturális paletta, amely a gyermekek számára készült, illetve az általuk készített alkotásokat és műsorokat magában foglalná. Amennyiben sikerül megfelelő mennyiségű és minőségű tartalommal gazdagítani az oldalt, a rendezvények tervezési fázisában az intézményeknek és szervezeteknek lehetőségük lesz tudatosan és célirányosan válogatni a kínálatból” – fogalmazott Albert Homonnai Emőke.
Mint kifejtette, az eddigi visszajelzések pozitívak, biztatók, sokan hasznosnak tartják a kezdeményezést. Folyamatosan fogadnak a honlap tartalmának bővítéséhez szükséges anyagokat. Számítanak mindazon alkotók, előadók, csoportok, szervezetek jelentkezésére, akik a gyermekek számára szellemi vagy tárgyi értéket hoznak létre, illetve tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a kulturális javak a célcsoport számára elérhetővé váljanak. Az oldalra szánt bemutatkozókat az info@pimpimpare.ro e-mail címre várják, ezeket majd a működtetők töltik fel. A saját oldal létrehozása a katalógusban díjmentes.
Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)

Húsvéti készülődés a csíki anyákkal
A Csíki Anyák Egyesülete kedden délután húsvéti foglalkozást tartott kicsiknek és nagyoknak egyaránt a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsorában. Míg a gyerekek húsvéti képeslapot és különböző dekorációkat készítettek, addig az édesanyák tojást írtak.
Iochom Zsolt
Szabadság (Kolozsvár).

Soltész: fontos a család, a szülőföldön maradás
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, Soltész Miklós tartott előadást és találkozott csíkszeredai közhasznú egyesületi tagokkal pénteken a csíkszeredai Lazarus-házban.
A Kárpát-medencei Családlánc mozgalom – melynek tagjai az eseményen jelen levő Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért, a Csíki Anyák Egyesülete és a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete is – szervezte esemény bensőséges, családi hangulatban zajlott, melyen fogyatékkal élők, kisgyerekek, szülők és nagyszülők is szép számmal vettek részt.
„Egy olyan ország képviseletén vagyunk, amelynek kormánya fontosnak tekinti a családügyi, szociális kérdéseket, kiemelt figyelmet fordítva a nagycsaládokra, a hátrányos helyzetű állampolgárokra, az édesanyákra” – hangsúlyozta az est házigazdája, Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja.
Minden nagycsalád egy gyerek vállalásával kezdődik
Soltész Miklós örömét fejezte ki, hogy egy olyan egyesület is jelen van, amely a sérülteket képviseli, akik ugyanúgy a családjaink és a társadalmunk részei. „Nagyon fontos az, hogy egy kormány minden lehetőséget megragadjon, hogy a családokat támogassa. Minden nagycsalád egy gyerek vállalásával kezdődik.”
Az államtitkár elmondta, nemcsak az iskolai támogatáson keresztül próbálják segíteni az itteni embereket. „A kettős állampolgárság célja részben az is, hogy remélhetőleg azok a fiatalok, akik kettős állampolgársággal élve Magyarországon tanulnak, adott esetben dolgozni is mennek, ha olyan élethelyzetbe kerülnek, akkor visszatérnek a szülőföldjükre. A magyar állampolgárság megszerzése, megadása nem azonos a szülőföld elhagyásával. Sőt, sokkal inkább azt kell erősítse, hogy van egy anyaország, amely végre ilyen tekintetben önöket visszafogadta. Mi ezt megpróbáljuk erősíteni azzal is, hogy az erdélyi családszervezetek 10 millió forintos támogatásban részesüljenek a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségén keresztül.”
Egyesületek tevékenységének bemutatói
Az előadás végén a három csíkszeredai egyesület képviselői, Incze Zsuzsa, Tiboldi Bea és Dánél Sándor mutatta be eddigi tevékenységeiket. „Ezekkel a szervezetekkel és az anyaországból érkező támogatásokkal egyre jobb és barátságosabb, családcentrikusabb helyzetek lesznek” – véli Tiboldi Bea, a CsAkEgy elnöke. Dánél Sándor, a nagycsaládosok egyesületének elnöke elmondta, a Családláncon keresztül összecsatolta a magyar kormány a Kárpát-medence összes magyar családszervezetét, és Csíkszeredában is megtapasztalhatták azt, hogy milyen sokat segít az anyagi támogatás bizonyos rendezvényeik „rendes kerékvágásához”.
Péter Beáta
Székelyhon.ro,

„Családjaiban él a nemzet”
Családokkal népesült be a magyar Országház szombaton: itt tartották a Családjaiban él a nemzet című konferenciát, amelyen a Kárpát-medence több mint száz településéről mintegy nyolcszázan vettek részt. Az eseményen a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségéhez tartozó csíkszeredai egyesületek tagjai is jelen voltak.
A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért civil szervezetet, a Csíki Anyák Egyesületét és a Hargita Megyei Mozgássérültek szervezetét is képviselte az a néhány család, amely február 15-én, a Házasság Hete rendezvénysorozat zárórendezvényén vett részt Budapesten.
Hungarikum a Házasság Hetén
Magyarországon hét évvel ezelőtt szervezték meg először a Házasság Hete rendezvénysorozatot, kapcsolódva a tizenhét évvel ezelőtt Angliából elindult mozgalomhoz. „Hungarikum a Házasság Hete mozgalomban, hogy Magyarországon minden évben választunk egy házaspárt, amely ennek a hétnek a házasság-nagykövete” – avatott be a részletekbe Herjeczki Kornél, a házasság világhete rendezvénysorozat főszervezője.
Miniszterelnöki üzenet
Az eseményen részt vevő Soltész Miklós szociális és családügyért felelő államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta: „(...) a családban élők a saját bőrükön tapasztalják, mit jelent egy jól működő közösség tagjának lenni. Sőt, akik összetartó családban nőnek föl, még ennél is többet kapnak. Ők már gyerekkorukban elköteleződnek bizonyos értékek megőrzése és továbbadása iránt. Felnőttként védeni és őrizni fogják házasságukat, gyermekeket vállalnak, akiknek továbbadhatják anyanyelvünket, népdalainkat és népmeséinket, és azt is megtanítják nekik, hogy szerte a világban élnek magyarok, akikkel összetartozunk. Magyarország kormánya hálás önöknek, amiért szülői teendőik ellátásával nemzetünk jövőjét is megalapozzák. Ehhez a feladathoz mi úgy tudunk hozzájárulni, hogy igyekszünk könnyíteni a családok helyzetét.”
Kövér a kormány alapvető kötelességéről
„Miként az országház az egyes alkotóelemeiből, a magyar nemzet is közösségeiből épül fel, amelyből a legszervesebb, a legalapvetőbb közösség a család” – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke. „A mindenkori magyar kormánynak és a mindenkori országgyűlésnek Isten és a nemzet iránti legalapvetőbb kötelessége és küldetése, hogy támogassa azokat, akik életüket a család szövetségében élik, gyerekeket nevelnek és gondoskodnak szüleikről” – szögezte le.
Alkalom a személyes találkozásokra
A konferencián a Kárpát-medencei családszervezetek vezetői ismertették tevékenységeiket, majd Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az elmúlt évek nemzetépítő eredményeit ismertette. A szombati rendezvényen a Kárpát-medence minden területéről érkezett magyar családok villámcsődületet rendeztek az országház díszlépcsőjénél. A konferencia ideje alatt pedig a folyosón kézműves foglalkozásokat tartottak. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy a Családlánc mozgalomhoz tartozó szervezetek tagjai személyesen is megismerjék egymást, hogy újabb kapcsolatok születhessenek, hogy az együttműködések szorosabbak legyenek, a kitűzött célok pedig még világosabbak.
E nap jelentőségéről
„E nap jelentősége, hogy a szélrózsa minden irányából a magyarlakta területekről a családszervezetek képviselői családostól jöttek, gyerekeikkel, házastársaikkal együtt jelentek meg. Ilyen még nem volt” – mondta el a Székelyhon.ro-nak Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke. Kövér László az esemény jelentőségéről a következőképpen nyilatkozott portálunknak: „ez a rendezvény is azt hirdeti, hogy összetartozunk, a legtermészetesebb módon élhetünk együtt, függetlenül attól, hogy ebben a pillanatban melyik államnak vagyunk a polgárai. Nemzeti hovatartozásunk ezt felülírja. Ezért jó, ha még több ilyen alkalom van.”
Székelyhon.ro,

Árkoson köszöntötték Böjte Csabát (Negyedszázad az egyház és az árvák szolgálatában)
Sokan elfértek a felújítás alatt levő árkosi, Szent István oltalma alatt álló kis kápolnában pénteken este, ahol jubileumi szentmisére és keresztelőre gyűltek össze a ferences nővérek segítségével. Fekete József plébános és Böjte Csaba ferences szerzetes közösen mutatta be a szentmisét, melyen részt vettek a sepsiszentgyörgyi életvédők, a falu lakossága és az Irgalmasság Anyja Kismamaotthon lakói. A férfikórus énekkel köszöntötte a ferences atyát. Böjte Csaba ezüstmiséje homíliájában a maradandó és a bűnös örömöket hasonlította össze. Az Istennek kedves örömei közé tartozik a mindannyiunknak felkínált jó cselekedetek öröme, a létezés öröme, a bölcsesség öröme, a tudás öröme, az alkotás öröme. Szokásához híven több példát említett a Dévai Alapítvány gyermekeinek életéből. Kiemelte, hogy a mennyek országában jobban örvendenek egy bűnös megtérésének, mint más kilencvenkilencnek. Sajnos, a gonosz léleknek is megvannak a maga örömei, „bolondgombái”, ilyen a fogyasztás öröme, a birtoklás vágya, a kapzsiság, a hatalomvágy. Vajon milyen örömre nyitom meg a szívemet? – tette fel a kérdést a jelenlevőknek, majd az életadás örömére utalva megkeresztelte a kismamaotthon két kis lakóját, Annamáriát és Amanda-Máriát.
A szentmise végén dr. Kovács Zita gyermekgyógyász, a Pro Vita Hominis Társaság vezetője köszöntötte az ünnepeltet (képünk), akinek segítségével sokéves imáik meghallgatásra találtak: a ferences nővérek átvették és szeretettel működtetik a lányanyaotthont, sok veszélynek kitett élet került oltalom alá az évek során. Az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek közösségéhez tartozó Franceska elöljáró nővér megköszönte, hogy hazahívta őket Csaba testvér Magyarországról, és le tudtak telepedni Árkoson, ahol készül a kolostor. Pacifika nővér régi magyar áldással, egy kismama Szent Ferenc imájával, az ott született kisgyermekek egy-egy fehér szál szegfűvel köszöntötték az ezüstmisés szerzetest. Ezt követően a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi gyógynövényeinkről beszélt. Családjában ő a huszonegyedik nemzedék, amely a gyógynövényekkel foglalkozik, elmondása szerint Magyarországon naponta 600–700 kg gyógynövényt vásárolnak fel, mindez több száz egyszerű embernek jelent megélhetést, ő és a csíkkarcfalvi Macalik Ernő azt a tudást hordozza, amelyet elismertek magyar örökségként. A Csíki Anyák Egyesületének tagjai mosható pelenkát hoztak a kismamaotthonnak, de azt is elmesélték, hogy kreativitásuk és lelkesedésük nyomán elindult egy mozgalom, mely az életet szolgálja.
Józsa Zsuzsanna, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A levelezőlistától a Csíki Anyákig
Egy levelezőlistával indult minden, amelyet a tenni akarás, a valahová tartozni érzés vezérelt. Aztán megalapította a Csíki Anyák Egyesületét, amely ma már számtalan esemény, előadás, rendezvény megszervezésén van túl. Tiboldi Beáta két gyermek édesanyja, amolyan örökmozgó, megoldásokat kereső, tenni akaró nő.
– Csíkszeredában születtem 1976 őszén. Alaptanulmányaimat itthon végeztem, egyetemre harmadik próbálkozásra jutottam be magyar-angol szakra Bukarestbe. A bukaresti világ még jobban megedzett, az ott töltött hét év sokat számított, szakmai téren is megerősített. Olyan mértékű honvágyam volt, hogy képes voltam hetente hazautazni, felmenni a Hargitára, majd kezdődhetett egy újabb hét. A szessziókon kívül sosem maradtam két hétnél többet ott. A fővárosi évek után úgy éreztem, talán hirtelen túl nagy lenne a változás egyből hazajönni. Mivel munkalehetőség adódott Budapesten, odaköltöztem, és egy féléves kitérővel érkeztem haza a jelenlegi munkahelyemre. Elindult tehát 2005-ben a kaland itthon, úgy éreztem, hogy a két főváros már jól színesítette a palettámat, a bukaresti, többnyire az egyetem, a munkahely és a sportpályák között eltöltött éveket, kompenzálta a budapesti kulturális élet és az egyéb lehetőségek. Érdekes, sosem éreztem azt, hogy Budapesten otthon lennék, inkább kirándulásnak fogtam fel azt az időszakot, vagy peregrinációnak, nem terveztem ott élni. 2006 végén ismerkedtem meg a leendő férjemmel, azóta született meg Luca, aki január végén lesz hétéves, és Isti, aki novemberben lesz ötéves.
– Ezek szerint sosem dolgozott a szakmájában?
– Olyan szinten igen, hogy folyamatosan voltak fordítási felkéréseim, de egyébként nem. Szerencsésnek tartom viszont, és javasolni is tudom, hogy aki teheti, ne ragadjon le csak a szakmája mellett. Amikor végeztem a negyedik évvel az egyetemen, nem indult ötödév, így folytattam az akkor már hároméves munkaviszonyomat, és lobbiztam, hogy legyen ötödév. A tanáraim későbbi elmondása szerint én lobbiztam ki a következő évben induló mesterit. Egy ötödéves hungarológus nagyon összenő a tanári gárdával, így az órák összeállítására is lehetett rálátásom. Megtiszteltetés volt számomra.
– A Csíki Anyák Egyesületének alapítója, elnöke. Honnan az egyesület ötlete?
– Akkoriban ezen nem gondolkodtam, de biztosan nem én találtam fel a spanyolviaszt, lehettek még ilyen kismamás találkozások korábban is, egyszerűen hasznosnak találtam, önsegítőnek. A második gyermekünkkel voltam várandós, amikor a tettek mezejére léptem, a belső igény, a valahová tartozás materializálódott egy éjszaka leple alatt. Úgy éreztem, hasznos lenne egy közösséghez tartozni. Bukaresti éveim alatt ott voltam valamilyen szinten, amikor indult a Bukaresti Magyar Diákszövetség és már akkor megtapasztaltam egy levelezőlista előnyeit. Így született meg 2009-ben a csiki anyák levelezőlista. A csoportba első körben az ismerőseim kerültek be, majd azok, akik előzetes bemutatkozás alapján jutottak közénk. Ragaszkodtam a célcsoporthoz: ez kizárólag a Csíki-medencében élők vagy innen elszármazottak, ide letelepedett magyar édesanyák levelezőfóruma. Nagyon szerettem, mert a levelezőlistának volt egy meghittsége, jó közösség volt. A listatagok gyermekeinek a kezdetekkor közös születésnapokat, Mikulásjárást, farsangolást is tartottunk. Bár még ma is működik a levelezőlista, a bensőséges, hosszasan fogalmazott levelek eltűntek, a Facebook „gyorsmegoldó” felülete nagyjából megváltoztatta a kapcsolatokat. Személytelenebb, de mindenképp hasznos, a visszajelzések alapján. Idővel rájöttünk, hogy a levelezőlista nem biztosít nekünk jogi hátteret, szükségszerű volt a váltás. Bátran láttam munkához, így jött létre másfél év után 2011 márciusában a Csíki Anyák Egyesülete. A kolozsvári és bukaresti hasonló témákban szervezkedő egyesületek vezetői bábáskodtak a születésünknél, fontosnak tartottam, hogy indulástól legyenek külsős „anyáink”. Nem könnyű egy nonprofit szervezet fenntartása, de örülök annak, hogy megvannak a helyi civilek, akikkel az idő során közös projektek születtek, valósultak meg, tudjuk mikor, kihez irányítsuk a hozzánk fordulókat. Szeretem, ha más is tesz a közösségért önzetlenül.
– Ez az egyesület népszerű is, de ugyanakkor sokakból negatív érzéseket vált ki. Ez mivel magyarázható?
– Sokszor vágták a fejemhez, hogy igen, jönnek a csíki anyák és megmondják, hogyan kell nevelni a gyermekeket. Pedig nem erről van szó. Azt hiszem valahol van egy félreértés is, meglehet, a hiba tőlünk ered. Időszűke, alkalmazott személy hiánya miatt nem kommunikáltunk érthetően kifele, de megtörténhet, hogy voltak közöttünk olyan személyek is, akik erélyesebben védték saját nézeteiket, amelyek nem föltétlenül födték az egyesületi elveket, de anyának anya volt, és csíkinak is csíki az illető. Az irigységre sosem szoktam gondolni, hogy ez lenne az oka az ellenérzésnek. Másrészt lássuk be, nem nehéz manapság általánosítani, skatulyázni a gyermekét kendőben hordozó vagy nyilvános helyen szoptató édesanyát, esetleg horribile dictu az otthonszülést választó kismamát, de még a babakocsiját tologató, nejlonmotorral hangosan közlekedő totyogó édesanyát sem, Csíkban mindenki csíki anya. És úgy tűnik, a polgárok szerint értük az egyesület felel. Nem könnyű.
– Amikor elindította a levelezőlistát gondolta volna, hogy ez lesz belőle?
– Nem arra gondoltam, hogy mi lesz, hanem hogy nagyon szeretném jól megcsinálni. Tudtam, hogy ez az egyesületi munka nem tud rossz lenni. Ha nem is láttam a végét, de reménykedtem, hogy mindenkinek jó lesz. Kitartó voltam az induláskor, és még egyelőre tart a lelkesedés. Egyébként az egyesületi munka is olyan, mint egy család élete, mindenkinek megvan a feladata. Annak idején is úgy próbáltam az alapító tagokat bevonzani, hogy legyen köztünk orvos, jogász, könyvelő, minél szélesebb területet födjünk le és mindenki elhivatottságból segítsen. Sok toleranciára van szükség. Megőrülne az ember, ha mindig mindent a szívére venne. Persze ez nem azt jelenti, hogy feladja az elveit, csak nem kivont karddal dolgozik.
– A csiki anyák mellett ott vannak a csíki apák? A férjét például elég sok rendezvényükön látom...
– Igen. Kérdezték is, hogy ő is tag-e? Néha úgy érzem szegénynek nincs túl sok választása, de azt hiszem, a szülei révén megszokta az aktív életet, szívesen segít, ha nem hajnali két-három óra között kérem fel egy-egy komolyabb számítógépes feladatra. Biztosan nagyon nehéz megszervezni kisgyerekekkel, hogy az egyesületi megbeszéléseken többen is részt tudjanak venni, tény hogy nagyon jó férjeink vannak, akik maximálisan támogatnak minket. És igen, ott segítenek és akkor, ahol, amiben tudnak.
D. Balázs Ildikó, Székelyhon.ro

Rendezvények a megyei könyvtárban
Szász-Mihálykó Mária Bolyongás a rengetegben című könyvét ismertetik kedden 18 órától a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Csíki Anyák Egyesülete szervezésében.
Szász-Mihálykó Mária nyolc könyv szerzője, magyar és francia szakos tanárnő, a székelyudvarhelyi színjátszás úttörője, de kommunikációs szakember is. A Bolyongás a rengetegben című könyvének témája búvárkodás az emberi lélek összetett világában huszonegy Grimm-mese kapcsán. A CD-mellékletben a szerző mond Grimm-meséket.
A találkozót könyvvásár és dedikálás zárja (a könyv két CD-t tartalmaz, ára 30 lej), az eseményen a négy és fél éves madéfalvi Orbán Bence veseműtétjére, utókezelésére gyűjtenek adományokat.
A csíkszeredai könyvtárban új sorozat kezdődött decemberben. A tervezett beszélgetések a tudományos gondolkodás fejlődését, a különböző történelmi korok tudományos világképének változását, az ember világról alkotott elképzeléseinek fejlődését járják körül. A témavezető Nagy Antal, a Márton Áron Gimnázium nyugalmazott fizikatanára. A második beszélgetést december 18-án tartják, a tervezett téma a középkor tudománya.
A gyermekkönyvtárban december 17-ig Színes december címmel adventi foglalkozásokon vehetnek részt az óvodások és kisiskolások. A könyvtár előadótermében pedig december végéig még megtekinthetők a Gyöngyitisz gyöngyfűző klub tagjai által készített egyedi gyöngyékszerek.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL – PÁR HARGITA MEGYEI MEGJEGYZÉS
A polgármester egy fordulóban való megválasztása, a megyei tanács elnökének közvetett módon való megválasztása és nagy valószínűség szerint a parlamenti képviselők és szenátorok megyei listákon való megválasztása – ezek lesznek a választási törvény legfontosabb módosításai.
A polgármester egy fordulóban való megválasztása, a megyei tanács elnökének közvetett módon való megválasztása és nagy valószínűség szerint a parlamenti képviselők és szenátorok megyei listákon való megválasztása – ezek lesznek a választási törvény legfontosabb módosításai. Szem előtt tartva, hogy e módosítások tekintetében a döntő szó a képviselőházé – ahol a kormánykoalíció kényelmes többséggel rendelkezik, és a vázolt módosítások választási szempontból megfelelnek a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeinek – nem bocsátkoznék fejtegetésekbe, ugyanis a jelek szerint már eldöntött tényekről van szó. Ha RMDSZ-es politikusként – és nem közvetlen módon megválasztott megyeitanács-elnökként – vizsgálom e javaslatokat, megállapíthatom, hogy ezek megfelelnek az RMDSZ politikai érdekeinek is. 
Ha a polgármester-választást vizsgáljuk például, vidéki környezetben nem mérvadó az RMDSZ szempontjából a választási fordulók száma, ugyanis mindeddig jelöltjeink döntő többsége már az első fordulóban megszerezte a leadott érvényes szavazatoknak több mint felét. Emellett a Hargita és Kovászna megyei városokban is a szövetség polgármesterjelöltjei már az első fordulóban megszerezték a mandátumot. Erdély nagyvárosaiban esélytelen az RMDSZ a polgármester-választás tekintetében, a kétfordulós rendszer azonban kedvez a második forduló előtti alkuk megkötésének. Így kijelenthetem, hogy az RMDSZ számára kedvező lenne a kétfordulós rendszer, de ha az egyfordulós mellett döntenek, az sem kedvezőtlen számunkra, mindkét rendszerhez könnyedén alkalmazkodni tudunk. 
Ami a megyeitanács-elnökök közvetett módon való megválasztását illeti, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ez a módszer az RMDSZ javát szolgálná, ugyanis legkevesebb hat megyében – Maros, Kolozs, Szilágy, Bihar, Szatmár és Máramaros – az események szemlélőjéből többé-kevésbé fontos szereplőjévé lépne elő. Természetesen, a tervezett módosítás nem erősítené az RMDSZ amúgy is domináns szerepét Hargita és Kovászna megyében, de ebben a két megyében eddig is az a politikus lett az RMDSZ jelöltje, majd nyerte el a tisztséget, akinek sikerült a megyei szervezetben megszereznie a legnagyobb mértékű támogatást. Ezek a belső mozgások olykor emlékeztetnek a „te is, fiam, Brutus”-féle meglepetésekre, s akinek a bőre jobban elviseli a testvérharcot, az lesz a jelölt. 
A jelenlegi egyéni választókerületeket a PNL–RMDSZ-kormányzat idején, 2007–2008-ban jelölték ki, tehát nagymértékben megfelelnek az RMDSZ választási érdekeinek. Ezeknek a kerületeknek a megváltoztatása bizonyára kedvezőtlenül befolyásolta volna azoknak a választókerületeknek a számát, amelyekben az RMDSZ nagy eséllyel indulhatott. Mindezt figyelembe véve a régi, megyei listás rendszerre való visszatérés választási szempontból kedvezőbb az RMDSZ számára, a jelenlegi rendszer fenntartása veszélyeket rejt magában. Mindenki nyerne rajta, ha a megyei listás módszer mellett bevezetnék a Szlovákiában alkalmazott eljárást is, miszerint a választópolgárok állapítják meg a listán lévő nevek sorrendjét, ugyanis az egyéni választókerületek előnye – miszerint a választópolgár nemcsak szavaz, hanem választ – beépülne a listás választási rendszerbe. Teszem azt, ha a választópolgár a listán szereplő nevek egyikére tehetné a pecsétet, a kapott szavazatok alapján lehetne rangsorolni a neveket – ami mindenképpen óriási előrelépést jelentene a korábbi gyakorlathoz képest, amikor a listákon a nevek sorrendjét a pártszékházakban határozták meg. 
Úgy vélem, hogy a törvény megváltoztatása és a változások tartalma leszögezett tény, ennek ellenére remélem, hogy lehetőség nyílik az eredeti javaslat kiigazítására a parlamenti vita során is. A következőkben felvázolom, milyen kérdésekben tartom szükségesnek a tervezet módosítását: 
1.) A megyei tanács elnöke tisztségéből való felfüggesztésének kérdésével kezdeném. A parlamenti bizottság által kidolgozott tervezet értelmében a megyei tanács elnökét és alelnökeit a hivatalban lévő megyei tanácsosok kétharmadának szavazatával lehet felmenteni tisztségéből, a hivatalban lévő tanácsosok legkevesebb egyharmadának megalapozott javaslatára. Most tegyük félre azt a tényt, hogy a ’megalapozott’ jelző az államelnök tisztségéből való elmozdítására kiírt referendumok esetében tartalom nélküli fogalomnak bizonyult, felhívom a javaslattevők figyelmét arra, hogy a jelenlegi jogszabályok rendelkeznek a polgármester vagy a megyei tanács elnöke tisztségéből való felfüggesztésének módjáról, ez a módszer pedig a referendum. A népszavazás demokratikus eljárás, s nem látom, miért kellene más módszert alkalmazni a tisztségből való visszahívásra. A javaslat szerint nemcsak a választópolgárok kezdeményezhetik a visszahívást, hanem a megyei tanácsosok is, azaz olyan személyek, akiket a maguk rendjén a pártok vezetői is bármikor visszahívhatnak. Itt felvetődik a kérdés, melyik a demokratikusabb, nagyobb legitimitással bíró eljárás: amelyet a főnökök vagy amelyet a választópolgárok kezdeményeztek. 
És mi történik abban az esetben, ha a választópolgárok széles körű támogatását élvező megyeitanács-elnököt pártfőnökei visszahívnak tisztségéből, az meg helyi népszavazást kezdeményez, azon pedig elbukik a tanácsosok által, felsőbb politikai utasításra újonnan megválasztott tisztségviselő?  És mi lesz, ha a referendum leváltja a politikai vezetők jelöltjét? Azok újabb jelöltet választatnak meg a megyei tanácsosokkal? 
Mi lenne ebben az esetben a választópolgárok reakciója? 
S ezzel el is érkeztük a legitimitás és a demokrácia egyik alapvető kérdéséhez: elfogadható-e egy olyan rendszer, amelyben a politikai vezetők megvétózhatják a választópolgárok döntését? 
Meggyőződésem, hogy ennek nem szabad bekövetkeznie, a tervezetből ki kell küszöbölni a megyeitanács-elnök politikai okokból való visszahívásának lehetőségét. Megjegyzem, hogy a jelenleg hatályos szabályozást is úgy kellene módosítani, hogy a polgármester vagy a megyei tanács elnöke tisztségéből való visszahívása egyúttal a helyi vagy a megyei tanács visszahívását is jelentse. Nem értem, hogy a közvetett módon megválasztott megyeitanács-elnök mandátumának referendumon való megvonása esetén miért maradnának tisztségben azok, akik megválasztották. 
2.) A fentiekből kitűnik, hogy nem értek egyet a választott tisztségviselők tisztségükből való visszahívásának lehetőségével – amennyiben elveszítették a politikai támogatottságot. Véleményem szerint – bár hangzatosan a politikai migráció elleni intézkedésnek nevezték ezt a kikötést – mélységesen antidemokratikus jellegű, gúnyt űz a választópolgárból és a választás demokratikus intézményéből egyaránt: „Egyetértenék ezzel a kezdeményezéssel, mert a közjót szolgálja, de nem szavazhatom meg, mert pártom vezetői visszahívnak tisztségemből!” A választott tisztségviselőnek a politikai vezetők általi visszahívásának lehetősége a kommunista időszakból maradt öncenzúrára emlékeztet, amelyről tudjuk, hogy nagyobb kárt okozott a társadalomban, mint az intézményesített pártállami cenzúra. A politikai migráció nem üdvözlendő jelenség, de a politikai kultúra függvénye; nem törvényi előírásokkal kell megakadályozni. Ha a jelenleg kormányon lévők nem mellőzik a szabályozásból az erre vonatkozó részeket, véleményem szerint számtalan kellemetlen meglepetésben lehet részük a jövő esztendőben, amikor több – jelenleg politikailag elkötelezett – polgármestertől lesznek kénytelenek megválni. A „politikai jobbágy” állapotának vállalása helyett sok polgármester választja majd a függetlenként vagy az újonnan alakult pártok színeiben való indulás lehetőségét, ez utóbbi pártok biztosítják majd a tanácsokban a polgármester elképzeléseinek fenntartását. A függetlenként való indulás vagy új, a régi pártokhoz – és az ország jelenlegi helyzetéhez – nem kötődő új pártok képviseletében való indulás lehetősége növeli az esélyt a választási versenyben, s nagyon sok tisztségben lévő választott személy választja majd ezt az utat, ha érvényben maradnak az eddigi migrációellenes intézkedések. 
3.) Ami az 5 százalékos választási küszöböt illeti, helyénvalónak tartom ennek megtartását, ugyanis korlátot kell szabni a parlament elaprózásának, másként nem lehet biztosítani a stabil kormányzást. A helyi választások esetében nem tartom indokoltnak a választási küszöb megtartását, ugyanis az kirekesztő jellegű a független jelöltekkel és a kis pártokkal szemben. A választási küszöbnek a helyi választásokon való felszámolásának szükségessége mellett felteszem a kérdést: amennyiben három személynek is joga lesz pártot alapítani – ami egyébként üdvözlendő kezdeményezés –, a helyi választásokon miért csak a pártokat illetné meg a jelöltlista-állítás joga, s nem élhetnek ezzel a lehetőséggel a civilszervezetek, egyesületek, amelyeknek jóval több alapító tagjuk van? Miért ne állíthatna polgármesterjelöltet és tanácsosjelölt-listát, teszem azt, a Csíkszentgyörgyi Ifjúsági Szervezet? Miért kellene a pártok „öregjeinél” udvarolják ki maguknak, hogy legalább egy tagjuk esélyes helyre kerüljön a listán? S miért köteleznénk ezeket a fiatalokat, hogy bejegyeztessék a Csíkszentgyörgyi Ifjak Pártját, mikor nem akarnak mást, mint megméretkezni a helyi választásokon, megkapni annak a lehetőségét, hogy beleszóljanak a dolgaiba annak a településnek, amelyben élnek? Kevésbé érdekli őket az országos politika, sokan közülük libabőrösek lesznek, amikor meghallják a ’párt’ fogalmat. S miért is kellene pártot alakítaniuk, amikor már rendelkeznek egy jól működő szervezettel, amely megteremhetné számukra a választásokon való indulás hátterét? Ezt a gondolatsort lehetne alkalmazni bármilyen társadalmi, foglalkozási, korosztályi, stb. csoport esetében. Vagy akár azt a kérdést is feltehetnénk, hogy például Csíkszeredában nem volna szerencsés, ha a Csíki Anyák Egyesülete jelölteket állíthatna? Véleményem szerint csak nyerne rajta mindenki, és pozitív irányba terelné a döntéshozó folyamatot a helyi tanácsban. A pártoknak vannak ifjúsági meg nőszervezeteik, s olyan is van, amelyik nyugdíjasszervezettel rendelkezik, de ezek csak kismértékben tudták befolyásolni, megújítani a politikát, gyakran csak a kipipálandó kérdések között szerepelnek, abból a megfontolásból, hogy „ha másnak van ilyen szervezete, nekünk miért ne lenne”. Nos, ezért is fontos lenne a nyitás, a romániai politikai élet megújulásának a helyi közélet tud kedvező táptalajt biztosítani. 
4.) A levélben szavazás is a romániai választási rendszer része lesz. Nemrégiben olvastam a sajtóban egy tervezetről, amelyet, ha emlékezetem nem csal, a PNL készített. Ismerve a magyar választási rendszert, javasolnám a liberálisoknak, hogy néhány ponton módosítsák kezdeményezésüket.  Összehasonlítva a magyar gyakorlatot a PNL javaslatával, megállapíthatjuk, hogy a lényeges különbség, hogy a magyarországi rendszerben az állampolgár regisztrációja tíz évig érvényes. A PNL tervezete szerint az állampolgárnak minden választás előtt regisztráltatnia kellene magát, azaz tíz év leforgása alatt legalább 7-8 alkalommal regisztrálnia kellene, amennyiben szeretne részt venni valamennyi választáson. 
Másik lényeges különbség: míg Magyarországon a regisztráció 15 nappal a választás előtt lezárul, a PNL tervezetében a kampány megkezdésekor érne véget a regisztrálási határidő, ami nem logikus, ugyanis a kampánynak nagy szerepe van a választópolgárok mozgósításában. Jó volna tehát tágabb határidőt alkalmazni. 
A harmadik különbség pedig az, hogy a magyar rendszerben online is lehet regisztrálni. A PNL által javasolt rendszerben az állampolgár és a hatóság közötti kommunikáció tértivevényes levél révén történik, ami bonyolítja az eljárást és nagymértékben növeli a költségeket. 
A levélben szavazás esetén a siker kulcsa a regisztrációs eljárás. Ez megmutatkozott a tavalyi magyarországi parlamenti választások alkalmával: a regisztráltak 80 százaléka élt is szavazati jogával. Az érdeklődők figyelmébe ajánlom a regisztrációs űrlapot (angol, német,francia), amelyből következtetni lehet a minimális bürokráciát feltételező magyar rendszer logikájára. 
Tisztában vagyok azzal, hogy sokan félnek ettől a választási rendszertől, annak újszerűségétől, no meg attól, hogy ki tudja, mi történhet közben, de a gyakorlat azt mutatja, hogy alaptalanok ezek a félelmek. Remélem, az RMDSZ-ben nincsenek ilyen irányú félelmek, ugyanis a rendszerváltás után legkevesebb 300 ezer magyar hagyta el Romániát, nagy része Magyarországon él, megőrizve román állampolgárságát. Számukra a levélben szavazás megoldás lenne arra, hogy részt vehessenek a romániai parlamenti választásokon, így például a választási küszöb sem lenne továbbra kérdés. 
Végezetül meg hadd csodálkozzak el a kampányfinanszírozásra szánt költségvetési összegek csillagászati nagyságán. Egy, a Google-ön elhelyezett 5 eurós hirdetéssel megtízszerezhető egy adott tartalom olvasottsága, tehát egy 2-3 ezres olvasottságú tartalom gyakorlatilag erőfeszítés nélkül 20-30 ezres olvasottságúvá tehető egy olyan megyében, amelyben a választójoggal rendelkezők száma 100-120 ezerre tehető. Két-három alkalommal magam is megpróbálkoztam ezzel a hirdetési lehetőséggel pár – amúgy szárazra sikeredett – szöveggel, olvasottságuk pedig felülmúlta elvárásaimat. Emellett az e-mail ingyenes, az internet széles körben hozzáférhető, az okostelefonok használata mindennapivá vált, így a választási kampányok költségei is jelentős mértékben csökkennek. 
Meggyőződésem, hogy nem a választási kampányok miatt kellene költségvetési forrásokkal támogatni a pártokat, a finanszírozás a kínált politikák alkalmazásának, életbeültetésének függvénye kellene legyen, szakértői vizsgálatokkal és elemzésekkel alátámasztva – mint teszik azt például Németországban a CDU vagy az SPD háza táján. Ez az intézményi háttér teljes mértékben hiányzik a hazai politikai életből, ideje lenne már megteremteni. 
Borboly Csaba, 
Hargita Megye Tanácsának elnöke 
Transindex.ro

Gergely Orsolya: szociológus és édesanya
A székelyszentléleki Gergely Orsolya immár tizenegyedik éve a Sapientia EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa, két kislány édesanyja.
– Édesanyám révén egy szép, nagy családba születtem bele. Rengeteget nyaraltunk, vakációztunk együtt. Szüleim mindketten pedagógusok voltak, édesapám most is aktívan tanít, édesanyám óvónő volt, hivatásként élte meg munkáját. Nagyon szép példát adtak a szüleim arra, hogyan kell hivatásszerűen dolgozni. Otthon tizenhat évig néptáncoltam egy olyan hagyományőrző csoportban, amit a szüleim alapítottak. A csoporttal együtt táncoltunk, kirándultunk és azt hiszem, amikor Csíkszeredába jöttem, az jelentett számomra nehézséget, hogy el kellett válnom a gyermekkori, ifjúkori társaságtól.
– Tizenegy éve van Csíkszeredában. Miért pont ide jött mint frissen végzett szociológus?
– Szülői javaslatra tanító- és óvónőképzőt végeztem Kézdivásárhelyen. A középiskola elvégzése után a szüleim már nem akartak befolyásolni, hagyták, hogy igazodjak saját elképzeléseimhez. Szinte véletlenül kerültem az egyetemen a szociológia szakra. A középiskolában különböző tantárgyversenyeken vettem részt, és miután a pszichológia országos olimpiászon harmadik helyezett lettem, már érettségi előtt tudtam, hogy engem felvesznek a szociológia szakra. Én igazából pszichológiát akartam tanulni, elmentem a szóbeli vizsgára, de mivel negatív élményben volt részem, bár bejutottam, letettem arról, hogy ott tanuljak. Aztán felvételiztem a magyar-angol szakra, oda is bejutottam. Végül a szociológia szakot végeztem el. Egyetemista koromban több részképzésen vettem részt, egy évet Olaszországban tanultam, nagyon jól alakult minden, megjutalmazott engem ez a tudományterület.
Amikor beiratkoztam mesterire, versenyvizsgáztam Sepsiszentgyörgyön tanári állásra, ám két iskolában kaptam egy-egy fél katedrát, és ez nem volt szimpatikus számomra. Mivel jó eredményekkel végeztem az egyetemet, a tanfelügyelőségen egy szociológusi állást is megpályáztam. Aztán édesanyám egyik barátnője jelezte, újsághirdetésben látta, hogy a Sapientia Egyetemen óraadó oktatót keresnek. Időközben elkezdtem járni Budapestre doktori képzésre, az egyetemen pedig 2006-ban lett címzetes állásom tanársegédként. Mikor Csíkszeredába jöttem, öt évet adtam magamnak, aztán 2006-ban megtoldottam ezt még öt évvel. Ezalatt ismerkedtünk meg a férjemmel, Csabával. Nyilván a mai világban nem lehet olyant mondani, hogy itt fogjuk leélni az életünk, de úgy érzem, hogy a döntéseim nem voltak rosszak.
– Mennyire családbarát a kutatói munka, a tanulmányok írása, a konferenciákon való részvétel?
– Rengeteg konferenciára jártam, itthon is és külföldön, úgy éreztem, ezek kompenzálják azt, hogy nem egy nagyvárosban élek. Most már ezekből is kevesebb van, meggondolom, hogy mikor, hova megyek, mert most már jönnie kell az egész családnak.
–Milyen témákkal foglalkozik, mi érdekli? Két kisgyermek mellett mire marad ideje?
– Érdekes, ahogy az ember változik, változnak azok a témák is, amelyek iránt érdeklődik. Most két kisebb folyó kutatásom van. Az egyik kolléganőmmel, aki Budapesten a Tudományos Akadémián kutató, a nők körében végzünk on-line kutatást azzal kapcsolatban, hogy megváltozik-e egy család táplálkozási szokása a gyermek megszületése után. Három éve tagja vagyok a Csíki Anyák Egyesületének, az elmúlt időszakban arról végeztem elemzést, hogy az egyesület által indított, több mint 2000 fős Facebook-csoportban melyek azok a témák, amelyeket nagyobb érdeklődés övez. Van egy nagyobb kutatásunk, amelyben a magyarországi Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatott eddig, és amely során három és egy évvel ezelőtt megkérdeztünk több mint kétezer székelyföldi hetedikest és tizenegyedikest a számítógép-, a mobiltelefon- és az internethasználatról. Éppen befejeztem egy tanulmányt arról, hogy kik a példaképei a székelyföldi tizenéveseknek, ezen belül a sportolók mennyire válnak követendő példákká. Érdekes volt megtapasztalni, hogy egy vagy két említés erejéig megjelenik Tófalvi Éva neve, de Erőss Zsolt vagy Novák Ede egyáltalán nem tűnik fel a példaképek között. Viszont ott van Lionel Messi, LeBron James.
– Kerek ez az élet. Van benne minden: gyermeknevelés, család, munka...
– A történetben látok olyan pontokat, amikor sokkal többet csinálhattam vagy elérhettem volna, de ezeknél ma már fontosabbaknak tartom a családi életemet, a gyermekeimet. A tudományba beruházni van idő.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro

Ötödjére szervezik meg az Édesanyák Hetét Csíkszeredában
Gyermekneveléssel, családdal kapcsolatos előadásokra, foglalkozásokra várja a családokat a Csíki Anyák Egyesülete május 2-7. között.
Ötödik éve, hogy a Csíki Anyák Egyesülete május elején közel egy hetes rendezvénysorozattal hívja fel a figyelmet az édesanyákra. Az idei programjukban az előadások mellett hangsúlyosan jelen van a hitre és a közösségi értékekre, a közösségben eltöltött minőségi kikapcsolódásra való figyelés. A rendezvény fővédnöke Böjte Csaba ferences szerzetes.
Az Édesanyák Hete május 2-án 16 órától kezdődik, a Mikó-vár előtt Urbán Erik ferences szerzetes megáldja a Születésfát és felavatják az ott elhelyezett emléktáblát. A rendezvény hivatalos megnyitóját délután fél hattól tartják a megyeháza márványtermében. Ugyanekkor nyitják meg a Kincsünk a gyermekünk című, az édesanyák által beküldött fotók kiállítását. 18 órától Biró Antal ferences atya Márton Áron püspökről írt könyvét mutatják be. Ezt követően Ágoston Imola pszichológus, családterapeuta, pszichodráma asszisztens tart előadást Gyermekeink betegsége okozta anyai szorongások címmel.
„2009 óta létezik egy lehetőség az édesanyáknak, hogy gyerekneveléssel kapcsolatos beszélgetésekbe, egymás segítésébe, gyűjtésekbe, karitatív tevékenységeken vegyenek részt, csatlakozzanak, kapcsolódjanak be a közösségi életbe. Öt éves tehát az egyesület, ezért gondoltuk, hogy a mostani rendezvényünkön kiemelten felhívjuk a figyelmet a közösségi értékekre. A szombati kalákázással is a közösségi élményt próbáljuk erősíteni, úgy gondoljuk, ez az akciónk méltó zárása lesz az eseménynek. Ugyanakkor az egy hét alatt lehet ismerkedni, barátkozni, találkozni, ismereteket bővíteni a gyereknevelés terén” – mutatott rá Tiboldi Bea, az egyesület vezetője.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Megnyílt Csíkszeredában az ország legrangosabb régizene fesztiválja
Vasárnapig 10 ország 132 zenésze 18 hangversennyel várja a hallgatóságot a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon. A cél: „harmóniákon merengés, és az öröm” – derült ki a csütörtök esti megnyitón. Beköltöztünk négy napra a Mikó-várba.
Hivatalosan is megnyílt csütörtök este a Csíkszeredai Régizene Fesztivál 2016-os koncertsorozata. Azért állították a német zenét a fesztivál középpontjába, mert Erdélyben sok minőségi német régizene íródott a szászok révén – és voltak olyan központok, ahol hétről hétre új barokk műveket komponáltak.
A Hargita Megyei Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa által, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatalával partnerségben szervezett rendezvény mottója idén Hans Leo Hassler madrigáljából származó részlet:
„Táncolj és ugrálj, táncolj és ugrálj/
Dalolj és pendülj, dalolj és pendülj!/
Hegedűk, lantok / Ne hallgassatok,/
A zenélésre / És ünneplésre vár/
Egész lényem!”
A fordítást Hanke Katalintól kaptuk, aki maga is – hegedűművészként és egyetemi tanárként – éppen az erdélyi német régizene-történetről tartott nyitott előadást, és tolmácsként is segít a reggeli sajtótalálkozókon. A szervezők ugyanis idén, nóvumként, minden reggelre találkozóra hívják a sajtót, a fő meghívottakkal biztosítva találkozási lehetőséget.
„Lélek van benne”
A Mikó-várban csütörtök este korabeli hangulatú előjátékkal, és az idei Régizenei Nyári Egyetem diákjainak zenei közreműködésével vette kezdetét a nyitány. A tavaly meghonosult szokás szerint, a vasárnap késő este záruló rendezvényen a meghívott együttesek fellépése előtt is szerre bemutatkoznak majd a kilencedik alkalommal megrendezett nyári kurzusokra idén rekordszámmal jelentkező növendékek.
„Lélek van benne, és azt kívánom, ezt önök is megérezzék” –mondta köszöntőjében Ferencz Angéla, a fesztivál menedzsere. A Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója jelezte: annak a csapatnak a nevében szól, akik a megnyitó pillanatáig álmodtak, kérdéseket oldottak meg, és lélekkel szerveztek.
Beszédében Lőrincz Csilla, Hargita Megye Tanácsa képviseletében hangsúlyozta: a megyei testület figyelmet és forrásokat szentel ennek a rendezvénynek. „A zene gyógyít, eltereli a figyelmet a napi gondokról, feltölt és boldogít” – mondta a megyei tanácsos, rámutatva, hogya Csíkszeredai Régizene Fesztivál pedig méltán lehet Székelyföld kulturális nagykövete a világ felé.
Mozgalom és rang
A fesztivál művészeti vezetője, Filip Ignác Csaba emlékeztetett arra, hogy a 33. ízben megszervezett fesztivál – melyet először 36 éve szerveztek meg, de 3 évre be volt tiltva -, két európai szakmai minősítéssel is bír: a REMA (Réseau Européen de MusiqueAncienne), és az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) platformok égisze alatt is működve.
Mint azt a megnyitó közönségének összefoglalta: a régizene újra fölfedezésére az 1940-as években indult el egy mozgalom a világban, és az áramlat Romániában a 60-as években, Bukarestben, Marosvásárhelyen, Kolozsvár központokkal jelentkezett. Csíkszeredában már 1979-ben a Kájoni Együttes, illetve a Barozda, koncertet tartott a Mikó-várban – a két együttest ugyanazok az erdélyi zenészek alkották, nevüket aszerint változtatván, hogy régizenét, illetve népzenét játsztak-e. 1980-ban a Barozda szervezte meg az első Csíkszeredai Régizene Fesztivált a Mikó-várban.
Az elveszett „valami”
„Gondolkodtam azon, miért van reneszánsza a reneszánsz zenének? Nem csak fejlődés van a zenében, hanem valami elveszett – és ez a valami nagyon fontos nekünk. A modern hangszerek pedig a megtalálásra nem alkalmasak, ezért fedezték fel újra a reneszánsz hangszereit”- mondta a művészeti vezető. Mi az a valami, ami elveszett? – tette fel a kérdést, válaszában a diákjaival folytatott egyik beszélgetését példázva. A növendékeknek ugyanis nehéz elképzelniük, hogyan lehetett telefon, Facebook, internet nélkül élni.
„A Fesztivál előzeteseként volt a Harmóniákon merengve címet viselő kávéházi koncert – én azt hiszem, ez az, ami elveszett” – mutatott rá Filip Ignácz Csaba. Mint mondta, ma már nem tudunk harmóniákon merengeni, mert mindig megszólal a telefon, és „a belső hangot, a lant mögötti csöndet” is meghallani, ehhez szükséges a régizene – ahogyan azt a kávéházi lantkoncerten is megtapasztalhatta a közönség.
„Ezt próbáljuk újra felfedezni, és a harmóniákon merengést társítjuk az örömmel is a mottó révén: Tanzen, und springen…” – mondta a művészeti vezető. Mint összegezte: a Fesztivál 2016-os kiadásán 132 zenész fog felvonulni a 4 nap alatt, 18 hangversenyt kap a közönség, Romániát is beleszámítva, 9 országból érkező előadóművészekkel (mely voltaképpen 10 ország, mert bizonyos együttesen tagjai nem egyazon országból érkeztek).
A Régizene Fesztivál programja a honlapjukon követhető. A Fesztivál fenntartóinak és támogatóinak köszönhetően a koncertek ingyenesek. A fesztivál ingyenes osztott, igényesen kivitelezett, háromnyelvű katalógusokkal várja a közönséget. A megnyitó előtt gyakran halottuk, hogy a belépők akár 10 lejt is fizettek volna a katalógusért, amelyben az összes fellépőről és koncertről gazdag tájékoztató is található.
Családbarát és zenepárti megoldás
Ugyancsak népszerű volt már az első napon, a rendhagyó módon bevezetett, vár előtti gyerek-foglalkoztató. A családbarát és zenepárti megoldást a szervezők – a Csíki Anyák Egyesülete és a fesztivál önkéntes fiataljai közreműködésével – arra találták ki, hogy a kihangosítás nélkül zajló koncerteken a gyerekhangok se zavarják, de a felnőtt közönség is részesülhessen a muzsikában.
Az első napon este 6-10 között külön gyerekvilág alakult ki a pázsiton. Lázár Attila egri bábos közreműködésével a kicsik maguk készíthettek marionettet: egyszerű, háztartási kartonhengerekből. Egyedi a megoldás amiatt is, mert a színpadon zajló koncertet kivezették a sátrakhoz, így a zene is tökéletesen élvezhető. A két esti koncert között egy gyerekfocimeccset is lebonyolított úgy az animátorként segítő Váli Csongor, hogy a várudvarba egyetlen kiáltás se hallatszott be. A sátrakban pénteken nem – a város többi helyszínein zajló programok miatt -, de szombat-vasárnap újból várják a kicsiket.
PÉNTEKI AJÁNLÓ: A pénteki programban 17 órától a Csíki Játékszín előtti téren, Egyszer egy királyfi – címmel bábfoglalkozás lesz kicsiknek és nagyoknakvárja a Magyarországról érkező Lóci-színpad, Lázár Attilával. Különböző régiók német zenéje18 órától csendül fel a Szent Ágoston-templomban, a Barokk Fesztiválzenekar és Fesztiválkórus előadásában. A Mikó-vár, délkeleti bástyatermében, a 22 órakor kezdődő koncerten Cipriana Smărăndescu (Olaszország) és Hegyi Gábor (Németország)…nichtnur Bach…, azaz Nem csak Bach címmel koncertezik.
Gellért Edit
maszol.ro

Hatodszor tartanak Édesanyák Hetét Csíkszeredában
Az anyák napját követő héten szervezi meg hatodszorra az Édesanyák Hetét a Csíki Anyák Egyesülete Csíkszeredában. A május 8-tól 13-ig tartó rendezvénysorozaton többek között a szüléssel, a gyermekneveléssel, a kicsik egészségével kapcsolatos előadásokon vehetnek részt az érdeklődők. Idén az apáknak is szentelnek egy napot.
A rendezvénysorozat első mozzanataként, hétfőn megöntözték a Mikó-vár előtt található Születésfát, majd átvonultak a rendezvénynek egész héten otthont adó csíkszeredai megyeháza márványtermébe. Itt a köszöntőbeszédek után Lőrincz Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének Székelyföldért felelős területi elnöke tartott előadást az általuk indított, a családon belüli erőszak megfékezését célzó NEEEM!-kampányról. Ezek után tetőfokára hágott a hangulat, mivel gyermektáncházat tartottak, kicsik és nagyok együtt énekelték a népdalokat és táncoltak rájuk. A kikapcsolódás után dr. Zöld Enikő és dr. Törzsök Anikó gyermekgyógyász szakorvosok adtak hasznos tanácsokat arra az esetre, ha beteg a gyermek.
Kedden délelőtt 11 órától zenebölcsődével indul a nap, majd a társasjátékok gyermekeknek nyújtotta lehetőségeiről beszélgetnek. Délután Túlzsúfolt gyermekkor címmel tartanak előadást, majd gyógytornász segítségével hordozási tanácsokat kapnak az anyukák, akik a babák mozgás-, gerinc- és csípőfejlődésről is hasznos információkat tudhatnak meg. Ezt követően az iskolai és interneten történő zaklatásról, a bullyingról tart a pszichológus előadást.
Szerdán délelőtt meseterápiás csoportfoglalkozásokkal indul a nap elemista gyerekeknek, ezzel párhuzamosan pedig kötözési technikák bemutatásával hordozós találkozást tartanak. Délután TESTközelben – A tükör, és akit benne látunk címmel pszichológiai előadását hallhatnak az érdeklődők, majd a bőrgyógyász szakorvos édesanya tart bőrgyógyászati útmutatót kismamáknak, édesanyáknak. Az estét további két orvos előadása zárja, a diabetológus szakorvos és az endokrinológus szakorvos a gyermekek egészséges táplálásáról beszélgetnek.
Csütörtökön 11 órától Anyaillat – lélekiránytű a jelen értékeléséhez, avagy miként fér meg egymás mellett az archaikus csángó beszéd és az amerikai doterra olajok témában tartanak előadást. A csütörtök délutáni programokkal nyitnak az édesapák felé, Apák, férfiak, példaképek címmel székelyföldi tizenévesek példaképeiről beszél a szociológus, majd a pszichológussal Összehangolt lelkek témában beszélgethetnek. Az Apák a gyermeknevelésben címmel a 2016-os Apa-Fia tábor résztvevői osztanak meg érdekes élményeket, tapasztalatokat az érdeklődőkkel.
Pénteken 11 órától kézműves foglalkozást tartanak az óvodásoknak, délután pedig magyarországi orvosok adnak elő Erotika a szülés előtt, alatt és után, majd pedig Családközpontú császár címmel. Szombaton délelőtt a kicsiknek bábelőadást mutat be az egyesület amatőr bábcsoportja, majd 12 órától tombolahúzással zárják az Édesanyák Hetét.
Az egész rendezvény alatt lehetőség lesz adónk két százalékát a Csíki Anyák Egyesületének ajánlani, ugyanakkor adományokat fogadnak a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete új székházának, az Összefogás Házának a felépítéséhez.
Kovács Boglárka / maszol.ro

Az első példakép: Tiboldi Bea
A Nőileg magazin Mutass jó példát! programjának 87 Hargita megyei jelöltje közül az öttagú zsűri – Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány igazgatója, Dimény Levente színművész, Gergely Orsolya szociológus, Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus és Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke – végső összesítése szerint a legjobb értékelést Tiboldi Bea, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke kapta.
Második helyen a gyergyószentmiklósi Miklós Réka író, míg harmadik helyen a székelyudvarhelyi, jelenleg Csíkszentmiklóson élő András Róbert található. A második és harmadik helyezettről a Nőileg Facebook-oldalán olvasható hamarosan riport, a győztesről pedig a június 5-én megjelenő magazinban.
Összefogta a csíki medence anyukáit, folyamatosan programokat, rendezvényeket kezdeményez a kisgyerekes anyukáknak látókörük bővítéséért és a közösség építéséért. Nála a kulcsszó, hogy az anya a legjobbat kapja, ezáltal a gyerek is boldogabb, kiegyensúlyozottabb lesz, ezért számára természetes, ha azért kell tennie, hogy a szülészet barátságosabb legyen, vagy ha anyukák égető kérdéseire kell válaszolnia – fogalmazták meg a jelölők Tiboldi Beáról. A második helyezett, Miklós Réka író, feleség, követendő példa a fiatalok számára. A jelölők többsége szerint nem lehet csak egy jellemvonást kiemelni Réka tulajdonságaiból, amiért felnéznek rá. „Rengeteget tett a gyergyószentmiklósi fiatalok neveléséért, irodalmi műveltségéért, (...) létrehozott egy ifjúsági irodalmi kört, ahol mindamellett, hogy regényeket elemeznek, a fiatalok bátran bemutathatják saját írásaikat, játékosan fejlődnek. Megtanítja őket arra, hogy ne féljenek az újtól, merjenek bátran kibontakozni és nyitni a lehetőségek felé”. András Róbert 2013-ban a helyi fiatalokkal újraindította az ifjúsági egyesületet, azóta is naponta azért dolgozik, hogy kis közössége jó hírét minél messzebbre elvigye. Ő honosította meg Csíkszentmiklóson a Kolbász Fesztivált, és szintén ő az, aki a Konyhák csatája rendezvényt kitalálta. Emellett tárgyi javakkal is gazdagította környezetét: két felszerelt előadóterem az érdeme. Önkéntesen dolgozik, mintegy 3000 személy élvezheti munkája gyümölcsét.
Péter Beáta / Székelyhon.ro