A 2500 lelket számláló Csíkdánfalva nagyközségben a nyugdíjasok régóta tervezik egy klub létesítését. Március 6-án megtartották alakuló gyűlésüket, megválasztották a héttagú vezetőtanácsot is. Most küldöttségük utazik Soltra, ahol a testvértelepülésen már eredményesen működő, hasonló nyugdíjas egyesület segítségét kérik, támogatásukra számítanak. Az önkormányzat is támogatja ezt az önszerveződési formát. /Kristó Tibor: Nyugdíjasklub Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Csíkdánfalva nem adja fel
A csíkdánfalvi polgármesteri hivatal épületéről is el kell távolítani a Községháza feliratot – döntött alapfokon a Hargita megyei törvényszék a magyarellenes Dan Tănasă feljelentése nyomán. A község elöljárója, illetve az önkormányzat az indoklás kézhez kapása után fellebbez a nem jogerős ítélet ellen – közölte Böjte Csongor Ernő polgármester.
A községvezető elmondta, a per során több bizonyítékkal igazolták, hogy az 1912-ben a közbirtokosság által épített épületet eleve községházának nevezték, és a közigazgatási szótár szerint is a „primaria” kifejezés egyik magyar megfelelője a községháza, de a törvényszék ezeket nem vette figyelembe, mint ahogy a felperes eljáráshoz fűződő érdeke és személyes érintettségének hiányára vonatkozó kifogásukat is elutasította. (Krónika) AKI LEGYŐZTE ÖNMAGÁT. Pontosabban névrokonait. A Suceava megyei Drăguşeni faluban ugyanis három azonos nevű polgármesterjelölt indult, a nyertes Vasile Lică Cepoi volt, aki a második keresztnevet direkt a választásokra vette fel, nehogy összetévesszék a másik két Vasile Cepoi-jal. A polgármesteri tisztséget eddig is betöltő, nyertes Cepoi 1200 szavazatot kapott, a másik kettő százat, illetve tízet. A nem mindennapi eset híre egyébként Amerikába is eljutott, az Associated Press és a New York Times is beszámolt róla. (Transindex)
ZSAROLT, LEBUKOTT. Bíróság elé állítják a jelenleg bírói felügyelet alatt álló Julien Tănasă újságírót, aki ellen zsarolás gyanújával folytattak eddig vizsgálatot. A vádirat szerint az újságíró idén márciusban felajánlotta egy Maros megyei község polgármesterjelöltjének – a későbbi feljelentőnek –, hogy 3500 euró fejében hozzásegíti a választás megnyeréséhez. Tănasă egyébként négy évvel ezelőtt a lapjában pocskondiázta, s ezzel előnyhöz juttatta a választási harcban a mostani feljelentő ellenfelét, aki meg is nyerte a választást, sőt, másik három községben ugyanígy segített személyeket, hogy megnyerjék a polgármester-választást. Április folyamán Julien Tănasă azzal fenyegette meg a feljelentőt, hogy amennyiben nem ad neki 2500 eurót – ennyire csökkentette a megvesztegetés díját –, az ellenfelet fogja ismét segíteni. Végül a megzsarolt polgármesterjelölt átadott 2300 eurót, ekkor csaptak le Tănasăra a bűnüldöző szervek. ( Székelyhon)
GYORS VOLT, DE NEM ELÉGGÉ. Majdnem sikerült megdöntenie a gyorshajtás romániai rekordját egy fiatalembernek: 244 km/h-val száguldott Mercedesével az A1-es autópályán Arad és Temesvár között, amikor befogta a radar. A csúcstartó a román közlekedési rendőrség szerint az az autós volt, aki idén februárban 246 km/h-ás sebességgel közlekedett a Torda és Bors között épülő sztráda egyik, már elkészült szakaszán. A német rendszámú Mercedes 27 éves vezetőjének 90 napra bevonták a jogosítványát és 1125 lejre bírságolták. (Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Dan Tanasă-féle perek hátteréről
Minél több a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által megnyert per a székelyföldi önkormányzatok ellen, annál nehezebb lesz a magyarság számára kedvező döntést elérni a hasonló ügyekben, ugyanis az ADEC következetesen a már megnyert perek határozatait mellékeli az újabb keresethez. Cikkünkben az egyesület tevékenységét vázoljuk, kitérve a jogi akcióiban általa alkalmazott gyakorlatra.
Mi is az az ADEC (Asociația Civică pentru Demnitate în Europa), azaz a Méltóságért Európában Polgári Egyesület? Már a névválasztás is érdekes, azt sugallja, mintha a magyar nyelvű feliratok és székely zászlók lennének Románia legnagyobb emberi méltóságot tipró problémái és valóban méltóságbeli kérdések volnának. Az ADEC egy olyan civil szervezet, jogi szempontból egyesület, amely a székely, illetve magyar zászló kitűzése és a magyar Községháza, valamint Városháza feliratok ellen indított jogi akciói által vált hírhedtté. Leginkább nacionalista jellegű tevékenységet folytat, így a név nagyon megtévesztő. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy állami intézmény és nem a többségi nemzet álláspontját képviseli. Nem egy menetelős, skandálós, felvonulós, akár a fizikai erőszaktól sem visszariadó társaság, inkább jogi úton próbálja nyomás alatt tartani a közigazgatást. Lustának semmiképpen nem nevezhető, hiszen információink szerint pert indított Csíkrákos, Csíkszereda, Csíkdánfalva, Csíkkozmás, Gyergyószentmiklós, Korond, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Madéfalva, Felsőboldogfalva önkormányzata, valamint Hargita megye tanácsa ellen, továbbá kérelmeket nyújtott be Sepsiszentgyörgy, Csíkcsicsó, Gyergyóditró, Makfalva, Csíkszentdomokos önkormányzatához, illetve Kovászna Megye Tanácsához és a megye több településének polgármesteri hivatalához a magyar feliratok és székely zászlók ellen. A tevékenység, amit az egyesület végez, tulajdonképpen bármely polgárnak jogában áll, úgymond (vissza)él jogaival, amihez a 2002/27-es kormányrendelet és a 2004/554-es számú törvény biztosít jogalapot. Az első lépés rendszerint egy kérelem benyújtása, ami a székely zászló vagy a magyar községháza, városháza felirat eltávolítására szólít fel.
Amennyiben az ADEC nincs megelégedve a kérelem elbírálásával, azaz visszautasítják a zászló leszedését vagy a felirat eltávolítását, a törvényszékhez fordul, és rendszerint nyer. Ahogy a számára kedvező ítéletek gyűlnek, úgy lesz egyre nehezebb a joggyakorlat megváltoztatása, ugyanis következetesen a már megnyert határozatokat mellékelik a következő kereset irataihoz. Ezért válhat szükségessé az összefogás a székelyföldi önkormányzatok között, valamint az előző esetek közös kivizsgálása, új stratégiák kidolgozása, hiszen ha papagáj módjára újra és újra ugyanazt hajtogatják a bíróság előtt, nem számíthatunk változó végkimenetelre. A gyakorlatban rendszerint a kérelem visszautasításának két formája közül választanak az önkormányzatok: az egyik a határozott visszautasítás, amikor a közigazgatási intézmény indokoltan vagy megindokolatlanul nemmel válaszol az ADEC által beterjesztett kérésre, a másik pedig a válasz egyszerű mellőzése. Továbbá van egy harmadik formája is a kérések visszautasításának: az, amikor az intézmény pozitívan bírálja el a kérést, de nem teljesíti azt. A szakemberek szerint a perekben is új stratégiákat és ötleteket, megoldásokat kell kipróbálni, és nem utolsósorban szükséges, hogy a romániai magyarságot képviselő politikusok gyors lépéseket tegyenek ezen problémák megoldására. Szilágyi István kisebbségjogász véleménye Az ADEC mögött nem más, mint a hírhedt Dan Tanasă, a székelyföldi románság önjelölt „jogvédője” és „oknyomozó” bloggere áll, aki szemlátomást a szervezett pereskedés kedvéért hozta létre ezt az álszent elnevezésű civil szervezetet. A perbéli jogalanyiság szempontjából ugyanis előnyösebb, hogy egyesülete a román nemzeti érdekek védelmezőjének tünteti fel magát, és nem magánszemélyként vagy egyszerű állampolgárként kezdeményezte a magyar feliratok és zászlók elleni pereket. Az évek során azt tapasztalhattuk, hogy Tanasă a törvényesség és igazságosság leple mögé bújva sorra kereste fel a magyarlakta megyék román prefektusait, hogy nyomást gyakoroljanak vagy akár bepereljék a magyar önkormányzatokat. Kovászna megyében nyomban síkra szállt a kormány képviselője a románság érdekében, és a prefektus személyének gyakori váltogatása sem zavarta meg a folyamatot, ámde a Hargita megyei prefektus, Jean-Adrian Andrei nem volt mindig hajlandó eleget tenni Tanasă abszurd kéréseinek. Tulajdonképpen erre az akadályra vezethető vissza a magánúton történő pereskedés és az ADEC létrehozásának ötlete. Az ADEC nevében Tanasă gyakorlatilag semmi mást nem tesz, mint hogy felhívja az önkormányzatok és a bíróságok figyelmét arra, hogy a zászlók és a feliratok kihelyezésére nincs törvényes alap. A felperes tehát nem hivatkozik konkrét tiltásra, hanem mindössze a törvényes előírás hiányát hangsúlyozza perkereseteiben. Pedig az egyik közismert jogi alapelv értelmében ami nem kifejezetten tilos, azt szabad volna, ám a prefektusok és az ADEC éppen ennek ellenkezőjét állítják, és azt látjuk, hogy a bíróságok sorra nekik adnak igazat. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a precedenst már igen nehéz megdönteni, ezért is olyan fontos a törvényes keret kiegészítése és egyértelmű megfogalmazása.
Fazakas László / Székelyhon.ro

A közös fejlesztés előnyei
Jövő augusztusban kell befejeznie Felcsík integrált fejlesztése elnevezésű projektjét a Felcsík Kistérségi Társulásnak, miközben a Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás alkotta fejlesztési társulás (ADI DKSZ) már aláírta a finanszírozási szerződést egy újabb, községi utak felújítását célzó pályázatra.
Tavaly áprilisban fogtak hozzá a Felcsík Kistérségi Társulás Felcsík integrált fejlesztése elnevezésű projektjének kivitelezési munkálataihoz az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) egyik kiírása révén – emlékeztetett Süket Zsombor. Az említett társulás ügyvezetője azt is megjegyezte, még 2009-ben nyert e pályázatuk, viszont akkor nem jutott rá pénz. Végül az újracsoportosítás után 2015 novemberében írták alá a finanszírozási szerződést a munkálatokra, majd elkezdték a közbeszerzési eljárások lebonyolítását. A mintegy ötmillió euró összértékű pályázat révén Csíkszentdomokoson kisebb utcák, bekötőutak és két tér rendbehozatalára vált lehetőség, továbbá vásárolhattak egy tűzoltóautót, illetve befejezhetik a részben felújított kultúrotthont Csíkdánfalva önkormányzata tűzoltóautót vásárolhatott, valamint 7 kilométer községi utat is rendbe hozhatott a projekt révén Csíkmadarason szintén útfelújításra és egy délutáni foglalkoztató iskolaépület megépítésére vált lehetőség Csíkszenttamáson 6,6 kilométernyi községi utat aszfaltoztak le Csíkkarcfalván pedig a 2 kilométernyi útfelújítás mellett kotrógépet is vásárolhattak a hozzá tartozó kilenc kiegészítő eszközzel
Az ügyvezető és Bőjte Csongor Ernő, a társulás elnöke elmondta, a munkálatok nagyobb részével jól haladtak, az útfelújítási munkálatokat négy településen már át is adták, egyedüliként Csíkmadarason folytatják majd az aszfaltozást tavasszal. Emellett a pályázat révén augusztusban Csíkszentdomokos és Csíkdánfalva tűzoltóautót, Csíkkarcfalva pedig egy multifunkcionális kotrógépet vehetett át és használhat azóta. Csíkszentdomokos kultúrotthonának felújítása, illetve Csíkmadarason egy délutáni foglalkoztató iskolaépület létesítése viszont a jövő évre marad.
Azért kellett mindeddig várni a csíkmadarasi tanintézmény építésének elkezdésével, mert annak helyszínéül szolgáló területet tavaly év elején vásárolta meg az önkormányzat, telekönyvezése pedig azt követően lett végleges. Továbbá a terveket is módosítaniuk kellett, hogy a délutáni foglalkoztató ne az újonnan elkészült elemi iskolával szemben épüljön meg. Őszig elkészült a kiviteli terv, amelynek ellenőrzése már megtörtént, így következhet a közbeszerzési eljárás – részletezte Süket Zsombor. Bőjte Csongor Ernő hozzátette, ehhez képest a domokosi kultúrotthon felújítását már két alkalommal is meghirdették, de a kivitelezés alacsony ára miatt nem jelentkezett egyetlen kivitelező sem. Emiatt módosították a munkálat költségét a jelenleg árak felmérése után, ennek jóváhagyására várnak. Kérdésünkre, hogy az augusztusi határidőre befejeződhet-e a két munkálat, az ügyvezető elmondta, amennyiben tavaszra sikeresen lezárják a közbeszerzési eljárásokat, a határidőig be tudják fejezni az építkezéseket. Belátta ugyanakkor, nem könnyű, márciustól augusztusig felépíteni egy iskolát, de egy megfelelő kivitelezővel megoldhatónak tartják. Az elnök meglátása szerint a madarasi utak felújítása is időben befejeződhet, a kivitelezőnek tavasszal még bő egy hónapja lesz a hátralevő tennivalókra. Bőjte Csongor Ernőtől azt is megtudtuk, hogy Felcsíkon jövőben egy uniós finanszírozású beruházás is elkezdődhet. A mintegy 15 kilométernyi községi út felújítására vonatkozó pályázatot a Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás alkotta társulás (ADI DKSZ) nyújtotta be, ennek finanszírozási szerződését két hete írták alá. A társulás elnöke továbbá ismertette, a három millió eurós pályázat révén a községekben hozzávetőleg 5–5 kilométer utat újíthatnak fel. A további lépésekkel kapcsolatban kifejtette, december 15-e a kiviteli tervek leadásának határideje, az azt követő gyulafehérvári jóváhagyás után elindíthatják a közbeszerzési eljárásokat is. Terveik szerint így már a tavasszal hozzáláthat a nyertes cég az aszfaltozáshoz. Annak okáról is tájékoztatott Bőjte Csongor Ernő, hogy településenkénti beruházásaik mellett miért élnek egyre gyakrabban közös pályázati lehetőségekkel. Mint tisztázta, több oka is van a közös gondolkodásuknak: egyrészt a pályázatok pontozási rendszerében pluszpontokat jelent a hatezer feletti lakosszám, illetve a területnagyság. Példaként rámutatott, amíg a három település együtt országos első helyen nyerte el a finanszírozást az említett beruházásra, addig külön-külön lehet, hogy alig vagy egyáltalán nem nyertek volna. Megjegyezte, ettől függetlenül településenként és az együtt való próbálkozáskor is legtöbb egy-egy milliót euró hívható le a községek számára. Emellett az is nagy előnye a közös pályázásnak, hogy három eljárás helyett csak egyet kell lebonyolítani – tehát többek között a három terv, közbeszerzés, engedélyeztetés helyett egyben tárgyalható a három településen zajló munkálat. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro