Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Csetnik Mozgalom
2 tétel
2017. november 15.
15 évre nemkívánatos személynek nyilvánították a Csetnik Mozgalom önjelölt parancsnokát Románia területén
Nemkívánatos személynek nyilvánította 15 évre a bukaresti ítélőtábla Bratislav Zivkovic-t, a szerbiai Csetnik Mozgalom (Cetniciki Pokret) parancsnokát – közölte kedden Ovidiu Marincea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője.
A szóvivő a Facebookon közzétett videofelvételen azt nyilatkozza: a szerb állampolgárságú Bratislav Zivkovic-t nemzetbiztonsági okokból nyilvánította 15 évre nemkívánatos személynek a bukaresti ítélőtábla. Marincea elmondja: Bratislav Zivkovic a szerbiai csetnik szervezet (Csetnik Mozgalom, szerbül Cetniciki Pokret) önjelölt parancsnoka. „Ez egy félkatonai, nacionalista-soviniszta irányultságú szervezet” – magyarázza a SRI szóvivője.
Az elmondottak szerint Bratislav Zivkovic 2017-ben többször járt Romániában, hogy előkészítse a terepet államtitkok megszerzésére és továbbítására idegen szervezetek számára, ugyanakkor Romániában hírszerző hálózatot szándékozott létrehozni és az ország területén lévő katonai létesítményekkel kapcsolatban próbált meg kémkedni.
A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője hozzáteszi, hogy az általa képviselt szervezet kémelhárítási igazgatósága megakadályozta Bratislav Zivkovic-t ezirányú céljai megvalósításában, akinek így semmiféle titkos dokumentumot vagy információt nem sikerült megszereznie. A SRI nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az említett szerb állampolgár jelenlétét Romániában, ezért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személynek.
A SRI szóvivőjének tájékoztatása szerint 2014-2015-ben Bratislav Zivkovic a Csetnik Mozgalom más tagjaival együtt az oroszbarát szeparatisták oldalán részt vett az ukrajnai konfliktusokban is. Agerpres; Erdély.ma
Nemkívánatos személynek nyilvánította 15 évre a bukaresti ítélőtábla Bratislav Zivkovic-t, a szerbiai Csetnik Mozgalom (Cetniciki Pokret) parancsnokát – közölte kedden Ovidiu Marincea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője.
A szóvivő a Facebookon közzétett videofelvételen azt nyilatkozza: a szerb állampolgárságú Bratislav Zivkovic-t nemzetbiztonsági okokból nyilvánította 15 évre nemkívánatos személynek a bukaresti ítélőtábla. Marincea elmondja: Bratislav Zivkovic a szerbiai csetnik szervezet (Csetnik Mozgalom, szerbül Cetniciki Pokret) önjelölt parancsnoka. „Ez egy félkatonai, nacionalista-soviniszta irányultságú szervezet” – magyarázza a SRI szóvivője.
Az elmondottak szerint Bratislav Zivkovic 2017-ben többször járt Romániában, hogy előkészítse a terepet államtitkok megszerzésére és továbbítására idegen szervezetek számára, ugyanakkor Romániában hírszerző hálózatot szándékozott létrehozni és az ország területén lévő katonai létesítményekkel kapcsolatban próbált meg kémkedni.
A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője hozzáteszi, hogy az általa képviselt szervezet kémelhárítási igazgatósága megakadályozta Bratislav Zivkovic-t ezirányú céljai megvalósításában, akinek így semmiféle titkos dokumentumot vagy információt nem sikerült megszereznie. A SRI nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az említett szerb állampolgár jelenlétét Romániában, ezért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személynek.
A SRI szóvivőjének tájékoztatása szerint 2014-2015-ben Bratislav Zivkovic a Csetnik Mozgalom más tagjaival együtt az oroszbarát szeparatisták oldalán részt vett az ukrajnai konfliktusokban is. Agerpres; Erdély.ma
2017. november 22.
Időzített spionvadászat
Kisebb szenzációként tálalta a bukaresti sajtó a minap, hogy a hazai igazságszolgáltatás nemkívánatos személlyé nyilvánított egy szerb állampolgárt, aki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint egy – meg nem nevezett – idegen hatalom számára kémkedett.
A média (fel)izgatottsága nem véletlen, hiszen a titkosszolgálat nem kevesebbet állít a Csetnik Mozgalom nevű szerb félkatonai csoportot vezető Bratislav Zivkovicról, mint hogy titkos dokumentumokat akart megszerezni Romániában, ahol katonai objektumokat igyekezett feltérképezni.
Ez már elegendő adalék ahhoz, hogy az istenadta nép figyelmét elterelje az élelmiszer drágulásáról, a lej árfolyamának törlesztőrészlet-emelkedést maga után vonó zuhanásáról, a kormány adópolitikájának várhatóan kedvezőtlen hatásairól. Még úgy is, hogy a kémhistória körül számtalan kérdőjel éktelenkedik.
Például ugyan miért akar valaki fényképfelvételekkel megörökíteni romániai támaszpontokat, amikor egy kitartó internetes kutakodás alapján gyakorlatilag szinte bármelyik katonai alakulat helyszínét be lehet azonosítani? Arról nem beszélve, hogy vajon miért készít magáról szelfit romániai útjelző tábla tövében egy titkos kémtevékenységre készülő személy, aki aztán a felvételt közszemlére is teszi?
Megjegyezzük, túlságosan számunkra sem rokonszenves a pánszláv mozgalom mindenekfelettiségét fegyverrel hirdető, a kelet-ukrajnai konfliktusban is részt vevő szerb csetnik, ennek ellenére bennünket nem sikerült meggyőznie a SRI-nek arról, hogy eget rengető veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra. Sokkal inkább azt tartjuk gyanúsnak, hogy a román hírszerzés rendszerint ilyenkor év végén szokott előállni különböző kém- és terroristatörténetekkel. Ne feledjük, a főügyészség szervezett bűnözés és terrorizmus elleni főosztályával (DIICOT) karöltve a titkosszolgálat 2015 decemberében tartóztatta le a dzsihádista propagandával vádolt craiovai fiatalembert, akit nemrég jogerősen három év négy hónap szabadságvesztésre ítéltek, holott az oltyán diák a bíróság előtt azt vallotta: csak azért állította, hogy kész mártírhalált halni az Iszlám Állam oldalán, hogy felhívja magára elvált szülei figyelmét.
És ugyancsak 2015 végén robbant a székelyföldi terrorváddal kapcsolatos hírszerzési bomba: a SRI által tálalt „bizonyítékok” alapján az ügyészség merényletkísérlettel vádolta meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két székelyföldi vezetőjét, akit alapfokon amúgy már felmentettek a terrorizmus vádja alól. Mi lehet az oka, hogy általában ilyenkor, év végén tűnnek fel a színen a Románia nemzetbiztonságára veszélyes spionok és terroristák? Erős a gyanúnk, hogy mindez a SRI önigazolásával és az intézmény pénzügyi érdekeivel áll összefüggésben. (Megannyi elmélet kelt lábra a rendszerváltás óta arról, hogy a Szekuritáté a marosvásárhelyi pogrom kiprovokálásával mentette át önmagát 1990-ben a demokratikus Romániába.)
Nem lehet véletlen ugyanis, hogy éppen ebben az időszakban készíti elő a kormány a jövő évi költségvetést, márpedig ilyenkor nagyon jól fog egy hírszerző szolgálat számára, ha külföldi kém fülön csípésével képes bizonygatni a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, no meg a közvélemény számára a létjogosultságát és a nemzetbiztonság szavatolása terén kifejtett pótolhatatlan tevékenységét. Amihez természetesen még akkor is nagyon sok pénz kell, ha a kémkedéssel és terrorizmussal hírbe hozottakra nehéz rábizonyítani a vádat. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)
Kisebb szenzációként tálalta a bukaresti sajtó a minap, hogy a hazai igazságszolgáltatás nemkívánatos személlyé nyilvánított egy szerb állampolgárt, aki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint egy – meg nem nevezett – idegen hatalom számára kémkedett.
A média (fel)izgatottsága nem véletlen, hiszen a titkosszolgálat nem kevesebbet állít a Csetnik Mozgalom nevű szerb félkatonai csoportot vezető Bratislav Zivkovicról, mint hogy titkos dokumentumokat akart megszerezni Romániában, ahol katonai objektumokat igyekezett feltérképezni.
Ez már elegendő adalék ahhoz, hogy az istenadta nép figyelmét elterelje az élelmiszer drágulásáról, a lej árfolyamának törlesztőrészlet-emelkedést maga után vonó zuhanásáról, a kormány adópolitikájának várhatóan kedvezőtlen hatásairól. Még úgy is, hogy a kémhistória körül számtalan kérdőjel éktelenkedik.
Például ugyan miért akar valaki fényképfelvételekkel megörökíteni romániai támaszpontokat, amikor egy kitartó internetes kutakodás alapján gyakorlatilag szinte bármelyik katonai alakulat helyszínét be lehet azonosítani? Arról nem beszélve, hogy vajon miért készít magáról szelfit romániai útjelző tábla tövében egy titkos kémtevékenységre készülő személy, aki aztán a felvételt közszemlére is teszi?
Megjegyezzük, túlságosan számunkra sem rokonszenves a pánszláv mozgalom mindenekfelettiségét fegyverrel hirdető, a kelet-ukrajnai konfliktusban is részt vevő szerb csetnik, ennek ellenére bennünket nem sikerült meggyőznie a SRI-nek arról, hogy eget rengető veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra. Sokkal inkább azt tartjuk gyanúsnak, hogy a román hírszerzés rendszerint ilyenkor év végén szokott előállni különböző kém- és terroristatörténetekkel. Ne feledjük, a főügyészség szervezett bűnözés és terrorizmus elleni főosztályával (DIICOT) karöltve a titkosszolgálat 2015 decemberében tartóztatta le a dzsihádista propagandával vádolt craiovai fiatalembert, akit nemrég jogerősen három év négy hónap szabadságvesztésre ítéltek, holott az oltyán diák a bíróság előtt azt vallotta: csak azért állította, hogy kész mártírhalált halni az Iszlám Állam oldalán, hogy felhívja magára elvált szülei figyelmét.
És ugyancsak 2015 végén robbant a székelyföldi terrorváddal kapcsolatos hírszerzési bomba: a SRI által tálalt „bizonyítékok” alapján az ügyészség merényletkísérlettel vádolta meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két székelyföldi vezetőjét, akit alapfokon amúgy már felmentettek a terrorizmus vádja alól. Mi lehet az oka, hogy általában ilyenkor, év végén tűnnek fel a színen a Románia nemzetbiztonságára veszélyes spionok és terroristák? Erős a gyanúnk, hogy mindez a SRI önigazolásával és az intézmény pénzügyi érdekeivel áll összefüggésben. (Megannyi elmélet kelt lábra a rendszerváltás óta arról, hogy a Szekuritáté a marosvásárhelyi pogrom kiprovokálásával mentette át önmagát 1990-ben a demokratikus Romániába.)
Nem lehet véletlen ugyanis, hogy éppen ebben az időszakban készíti elő a kormány a jövő évi költségvetést, márpedig ilyenkor nagyon jól fog egy hírszerző szolgálat számára, ha külföldi kém fülön csípésével képes bizonygatni a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, no meg a közvélemény számára a létjogosultságát és a nemzetbiztonság szavatolása terén kifejtett pótolhatatlan tevékenységét. Amihez természetesen még akkor is nagyon sok pénz kell, ha a kémkedéssel és terrorizmussal hírbe hozottakra nehéz rábizonyítani a vádat. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)