Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Csengeri Önkormányzat/Közgyűlés
2 tétel
2007. január 22.
Szűkösnek bizonyult a Makovecz Imre tervezte Csengeri Polgármesteri Hivatal tanácsterme a január 19-én rendezett konferencia befogadására. A minden évben megrendezett Határ menti Területfejlesztők Napja sikeres volt. A Magyarországért Európában nyíregyházi egyesület, valamint a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület kezdeményezte konferencián a határ menti települések együttműködésének ösztönzése, új, közös regionális stratégiák, tervek kidolgozása volt a cél. Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye térségeinek közös múltjáról, a határ mindkét oldalán jelenleg működő önkormányzatok és civil szféra hatékony együttműködéséről, valamint az elkezdett közös tervek megvalósításának folyamatairól számolt be. Méltatta Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester város- fejlesztésben elért eredményeit, valamint szó esett egy Csenger-Szatmárnémeti közös tükörpályázatról, ami a hajdan létező Szatmárnémeti-Csenger-Mátészalka vasútvonal visszaállítását tűzte ki célul. /Területfejlesztők találkozója Csengerben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./
2015. július 24.
Megmaradás Temploma, avagy a magyarság összetartó ereje
Egyedülálló kulturális attrakció épül a magyar-román határmenti településen, Nagygécen.
Az 1970 óta lakatlan, határ menti település, Nagygéc, több, mint négy évtized elteltével újra bekapcsolódhat az ország vérkeringésébe. A szamosi árvíz után kitelepített falu XIII. századi temploma - a Megmaradás Temploma, országos és nemzetközi turisztikai attrakció lehet az Új Széchenyi Terv által támogatott pályázat fejlesztéseinek eredményeként. Csenger Város Önkormányzata ugyanis több mint 562 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Nagygécen kialakítani kívánt „A Megmaradás Temploma" turisztikai attrakció létrehozására az Új Széchenyi Terv keretében.
Nagygéc egyedi története önmagában is több mint figyelemreméltó. A magyar-román határ melletti falu neve elsőként 1280-ban tűnt fel, századokon át olyan nemesi családok birtokolták, lakták, mint a Csákyak, vagy a Haynau család. Nagygéc szerény lélekszáma ellenére is számos magyar történelmi esemény fontos szereplője, helyszíne volt. Az 1970-es árvízben azonban a falu csaknem teljesen elpusztult, lakosai nem költözhettek vissza. Küzdelmük azonban azóta is tart falujuk, a kis templom megmaradásáért.
Forján Zsolt, Csenger polgármestere szerint a "Megmaradás Temploma turisztikai attrakció" az Észak-alföldi régió és a Szatmári térség kulturális turisztikai kínálatában is egyedülálló. A projekt által megvalósuló kulturális attrakció a magyarság egész Kárpát-medencei történelmét átfogja, interaktív módon jeleníti meg és tanítja a magyar történelem nagy eseményeit, kihasználja a Szamos-mente természeti adottságait és épít a Kárpát-medence legnagyobb határon kívüli magyar közösségének közelségére.
A projekt megvalósítása során felújították az Árpád-kori alapokon nyugvó templomot, amely büszkén hirdetheti az erős alapokon álló 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét. A Nagygéci Emlékparkba ültetett őshonos Kárpát-medencei fák mellett a parkban a történelmi Magyarország és a mai Magyarország határvonalai is kirajzolódnak. A ligetben 200 emlékoszlopon a Kárpát-medencei magyar települések üzennek az utókornak. A parkban a látogatók táblagépek segítségével utazhatnak a magyar történelmi események, nevezetes helyszínek világába. A park kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja, a kilátóból határok nélkül jelenik meg a látóhatár. A Megmaradás Háza - Magyarság Háza különleges építészeti megoldásaival a születést és az elmúlást jeleníti meg. A látogatóközpont, a Schwarcz-porta ad majd helyet a nagygéci nemesek termének, a Schwarcz család emléktermének. A 4D moziban a település életének bemutatásán keresztül a magyarság élete jelenik meg, az eseményeket a nézők különböző aspektusokból, csatában vágtató lovon ülve, árvízben, csónakban hánykolódva élhetik át. A "Megmaradás Temploma turisztikai attrakció" a hét magyar törzs bejövetelére is emlékeztet, a honfoglaló ősöknek az Őrtűz oszlop állít emléket.
A turisztikai kínálat bővítése és a szolgáltatási színvonal növekedése, a környező turisztikai attrakciókkal együtt hozzájárulhat a térségben az idegenforgalom növeléséhez.
szatmar.ro
Egyedülálló kulturális attrakció épül a magyar-román határmenti településen, Nagygécen.
Az 1970 óta lakatlan, határ menti település, Nagygéc, több, mint négy évtized elteltével újra bekapcsolódhat az ország vérkeringésébe. A szamosi árvíz után kitelepített falu XIII. századi temploma - a Megmaradás Temploma, országos és nemzetközi turisztikai attrakció lehet az Új Széchenyi Terv által támogatott pályázat fejlesztéseinek eredményeként. Csenger Város Önkormányzata ugyanis több mint 562 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Nagygécen kialakítani kívánt „A Megmaradás Temploma" turisztikai attrakció létrehozására az Új Széchenyi Terv keretében.
Nagygéc egyedi története önmagában is több mint figyelemreméltó. A magyar-román határ melletti falu neve elsőként 1280-ban tűnt fel, századokon át olyan nemesi családok birtokolták, lakták, mint a Csákyak, vagy a Haynau család. Nagygéc szerény lélekszáma ellenére is számos magyar történelmi esemény fontos szereplője, helyszíne volt. Az 1970-es árvízben azonban a falu csaknem teljesen elpusztult, lakosai nem költözhettek vissza. Küzdelmük azonban azóta is tart falujuk, a kis templom megmaradásáért.
Forján Zsolt, Csenger polgármestere szerint a "Megmaradás Temploma turisztikai attrakció" az Észak-alföldi régió és a Szatmári térség kulturális turisztikai kínálatában is egyedülálló. A projekt által megvalósuló kulturális attrakció a magyarság egész Kárpát-medencei történelmét átfogja, interaktív módon jeleníti meg és tanítja a magyar történelem nagy eseményeit, kihasználja a Szamos-mente természeti adottságait és épít a Kárpát-medence legnagyobb határon kívüli magyar közösségének közelségére.
A projekt megvalósítása során felújították az Árpád-kori alapokon nyugvó templomot, amely büszkén hirdetheti az erős alapokon álló 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét. A Nagygéci Emlékparkba ültetett őshonos Kárpát-medencei fák mellett a parkban a történelmi Magyarország és a mai Magyarország határvonalai is kirajzolódnak. A ligetben 200 emlékoszlopon a Kárpát-medencei magyar települések üzennek az utókornak. A parkban a látogatók táblagépek segítségével utazhatnak a magyar történelmi események, nevezetes helyszínek világába. A park kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja, a kilátóból határok nélkül jelenik meg a látóhatár. A Megmaradás Háza - Magyarság Háza különleges építészeti megoldásaival a születést és az elmúlást jeleníti meg. A látogatóközpont, a Schwarcz-porta ad majd helyet a nagygéci nemesek termének, a Schwarcz család emléktermének. A 4D moziban a település életének bemutatásán keresztül a magyarság élete jelenik meg, az eseményeket a nézők különböző aspektusokból, csatában vágtató lovon ülve, árvízben, csónakban hánykolódva élhetik át. A "Megmaradás Temploma turisztikai attrakció" a hét magyar törzs bejövetelére is emlékeztet, a honfoglaló ősöknek az Őrtűz oszlop állít emléket.
A turisztikai kínálat bővítése és a szolgáltatási színvonal növekedése, a környező turisztikai attrakciókkal együtt hozzájárulhat a térségben az idegenforgalom növeléséhez.
szatmar.ro