XIII. Csángó Napok
Csíkszereda és Csomafalva kitart
Még 2000-ben, a moldvai csángó gyermekek számára oktatandó magyar nyelv állami akadályoztatása idején született az a nemes kezdeményezés, hogy moldvai magyarokat hívnak meg egy napra Erdélybe. Úgy tűnik, a lelkesedés kifulladt, mára csupán Csíkszereda és Gyergyócsomafalva élteti a lángot. Pedig volt nálunk is, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Zabolán...
November 29–30-án Csíkszeredában és Gyergyócsomafalván a somoskai hagyományőrzők lesznek a Csángó Nap vendégei. A Hargita Megyei Kulturális Központ főszervezésében már tizenharmadik alkalommal tartják meg a Csángó Napot, melynek rendezvényei a moldvai csángó kultúra értékeire irányítják a figyelmet.
Csíkszeredában november 29-én, szombaton 18 órai kezdettel a Városi Művelődési Ház nagytermébe moldvai csángó zenére és táncra hívják az érdeklődőket. Az est programja a Somoskai Hagyományőrző Csoport bemutatkozásával kezdődik, és a Csángó Továbbtanulók Közösségének néptánc-összeállításával folytatódik. A Kalagor Együttes tagjainak és barátaiknak Hangulatok Moldvából című koncertjével folytatódik az est, majd mindenkit várnak a záró táncházba, ahol a talpalávalót a fellépők biztosítják. Zenélnek: Samu Imola (ének), Ségercz Ferenc (furulya), Kelemen István (hegedű) és Csibi Szabolcs (koboz).
November 30-án, vasárnap 9.30-tól a Millenniumi templomban a moldvai csángókért szól a harang, a szentmisén az ünnepi hangulat megteremtéséhez a Csángó Továbbtanulók Közössége járul hozzá. 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Találkozások, amelyek által önmagunkat is jobban megismerjük
Zsúfolásig megtelt Csíkszeredában a megyeháza márványterme szombaton, sokan voltak kíváncsiak a Csángó Nap ez évi díszmeghívottjai, a külsőrekecsiniek (Moldva) szokásai, kultúrája, történetei iránt.
„Találkozásokat szeretnénk létrehozni, emberi kapcsolatokat, hogy ismerjük meg egymást. A csángó kultúra a magyar kultúrának pont olyan része, mint a mi székely mindennapjaink. Ezek a találkozások legyenek olyanok, amelyekben önmagunkat is jobban megismerjük” – fogalmazott Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a Hargita Megye Tanácsa, a kulturális központ, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébánia, a Külsőrekecsini Hagyományőrző Csoport, a Csángó Továbbtanulók Közössége és a Domokos Pál Péter Egyesület szervezte rendezvény megnyitóján. Ezt követően Borbáth Erzsébet, a rendezvény kezdeményezője beszélgetett Gyurka Valentin külsőrekecsini művelődésszervezővel.
„Töretlenül folytatjuk azt a munkát, ami annak idején 1990-ben kezdődött el, és folyamatosan, szépen, apró lépésekben gazdagodott” – mondta Borbáth Erzsébet, majd bemutatta beszélgetőtársát, Gyurka Valentint, aki 1991-ben, mint a népmesékben a szegény legény, elindult szerencsét próbálni, hogy anyanyelvén, nagyszüleinek, szüleinek nyelvén tanulhasson, és hogy minél többet megtudjon a gyökereiről, csángómagyarságáról, kultúrájáról, hogy azt majd – hazatérve szülőfalujába – tovább adhassa.
„Mint a népmesék hőse, neki is nagyon nehéz próbatételeket kellett kiállnia ahhoz, hogy azt a hiányt, amit otthon tapasztalt, pótolja saját magánál is, és majd otthon is betöltse, ami az anyanyelv-használat hiánya volt, és a hagyományos kultúra továbbéltetését jelentette. Gyurka Valentin sorsa a szülőfalujába hazatért moldvai csángó értelmiségi küzdelmes sorsa.”
Gyurka Valentin röviden bemutatta szülőfaluját, ahonnan diákként elindult, és ahová évek múltán visszatért mint művelődésszervező. Külsőrekecsin a Szeret partjától tizenkét kilométerre található egy völgyben, ahol az 1800-as években épültek az első házak. Mint elhangzott, a szájhagyomány úgy tartja, a külsőrekecsiniek egyfajta bujdosók, akik más moldvai településekről érkezte, bujdostak oda. Mivel völgyben helyezkedik el, el volt zárva a világtól, nehezebben is fejlődött, de éppen ezért a hagyományok jobban megmaradtak, mint más moldvai településeken. A művelődésszervező rámutatott, az utóbbi években sajnos már nem egy elzárt településről lehet beszélni, mert az internetnek és a televíziónak köszönhetően ide is beözönlik sok minden, amelyek által egyre inkább gyengül az ott élők magyar identitástudata.
A jelen levő külsőrekecsini hagyományőrzők egy guzsalyast „hoztak el” a csíkiaknak, és bemutatták viseleteiket, táncaikat. A résztvevők megkóstolhatták a rekecsini kozonákot és geluskát, majd az est táncházzal ért véget. Vasárnap a Millenniumi templomban A moldvai csángókért szól a harang ünnepi szentmise zárta a rendezvényt.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Domokos Pál Péterre emlékeznek
Domokos Pál Péter halálának 25. évfordulójára emlékeznek hétfőn délután a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Domokos Pál Péter valóságos vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat, és gyűjtötte az ottan élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot– írta róla a kortárs tudós, Szabó T. Attila.
Idén Domokos Pál Péterre emlékezik a Kájoni János Megyei Könyvtár a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett kulturális rendezvényen. A Széchenyi-díjas magyar tanárról, a csángók történetének, kultúrájának kutatójáról Halász Péter néprajzkutatót kértük meg, hogy tartson előadást – tudtuk meg Kelemen Katalin könyvtárostól.
A fotó- és dokumentumkiállítással egybekötött előadásra hétfőn délután 5 órától várják az intézmény előadótermébe az érdeklődőket, a találkozón a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai többek között Domokos Pál Péter népdalgyűjtéséből fognak dalokat énekelni.Annak ellenére is megtartják a rendezvényt, hogy január 23-át szabadnappá nyilvánították.Lapunknak sikerült felvennie a kapcsolatot Halász Péterrel is, aki együtt járt általános iskolába Domokos Pál Péter fiával, később rendszeresen felkereste és többször hosszan beszélgetett a néprajzkutatóval.– Domokos Pál Péter 1929-ben és 1932-ben töltött két-három hónapot a moldvai csángóknál. Fazekasnak álcázta magát, szekérrel járta a falvakat, népdalokat gyűjtött. Fennmaradt erről egy érdekes történet: egy néprajzkutató mesélte, aki Domokos Pál Péter nyomán indult el, hogy a csángók úgy emlékeznek a szekéren érkező vándorra, mint az álruhában hozzájuk érkező magyar királyra – idézett előadásából Halász Péter néprajzkutató.
Az előadóteremben berendezett fotókiállítás anyagában többek között az 1992-ben elhunyt néprajzkutató gyűjtőútjairól és családjáról láthatnak képeket az érdeklődők.Csángó népzenei gyűjtésének kiadása mellett munkássága jelentős a magyar zenetörténet számára is, a 18. századi magyar zenei emlékek, kéziratos források felkutatása és feldolgozása terén.– Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a székely népet a saját értékeire ráébresztő tevékenységéről, Csíksomlyóhoz és Csíkhoz kapcsolódó munkásságáról, a helyi népviselet és hagyományok felélesztésében vállalt szerepéről sem. A tennivalókban mindig azt kereste, amivel szűkebb és tágabb hazájának leginkább használni tud – olvasható a könyvtár felhívásában.
Pál Bíborka
Hargita Népe (Csíkszereda)

Rendezvényeket tartanak a moldvai csángók és az anyanyelv tiszteletére Csíkszeredában
Vasárnap tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvényt idén a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, részeként a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvénysorozatának.
„Intézményünk az elmúlt évtizedekben széles körű − emberi és szakmai − kapcsolatokat épített a moldvai magyarokkal. Számos rendezvényünk kötődik a csángósághoz, aktív moldvai, gyimesi, kosteleki jelenlétünk van a Csángó programunknak köszönhetően, amelyet Hargita Megye Tanácsával közösen bonyolítunk.
A Csángó Napot eredetileg egy cselekvési terv részeként úgy találták ki, hogy minden erdélyi városban megünnepeljék, és mi örökségül kaptuk Borbáth Erzsébettől, aki az első rendezvények főszervezőjeként minket bevont a szervezésbe − osztotta meg Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója, hogy miért tartják fontosnak a Csángó nap megszervezését. Intézményük Hargita Megye Tanácsával, a Csíki Játékszínnel, a Szent Kereszt Római Katolikus Plébániával, a Csángó Továbbtanulók Közösségével és a Domokos Pál Péter Egyesülettel együtt szervezi meg vasárnap Csíkszeredában a XVI. Csángó Napot.
11 órakor ünnepi szentmisét tartanak a moldvai csángókért a Millenniumi templomban, ezen közreműködnek a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai. 16.30-kor a Csíki Játékszín kamaratermében ünnepi műsor kezdődik Jelentés a nyelvi határról címmel. Meghívottak: Halász Péter néprajzkutató, Duma István András költő, író, Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Ferencz Gabriella pedagógus. Közreműködik Fülöp Zoltán színművész és diákok.
19 órától a HMKK-nál csángó táncház lesz, a Serke és a Borsika tánccsoportokkal.
A magyar nyelv napjára
Az idei Csángó Napot a november 13-án ünnepelt magyar nyelv napja tiszteletére hirdették meg, a megyei önkormányzat ez alkalomra szervezett rendezvényeinek részeként. Ferencz Angéla szerint sok lehetőséget rejt magában ez a kettős ünnep. Alkalom felidézni vagy megismerni a gyönyörű, archaikus nyelvjárásokat. Alkalom találkozni csángó költővel és verseivel. Ugyanakkor csíkszeredai költők csángókról írt versei és meghívottaink gondolkodtatnak el a nyelvben való létezés történelmi dimenzióiról. Meghívottaink hiteles és elhivatott emberek, példamutatók a moldvai magyar nyelv és kultúra megtartásában, a közösség nevelésében − emelte ki.
A magyar nyelv napja alkalmából Hargita Megye Tanácsa hétfőre megyeszerte további rendezvényeket szervezett. Ezek között Csíkszeredában 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében bemutatják Hegedűs Imre János Székelyország – Szerelmes földrajz című könyvét. R. Kiss Edit / Székelyhon.ro

Létezik-e vagy sem csángó nyelv?
Kettős ünnepet ültek tegnap Csíkszeredában a Csíki Játékszín Hunyadi László kamaratermében. Tizenhatodik alkalommal tartottak csángó napot Csíkszeredában. A kettős ünnep jellege pedig abból adódik, hogy az idei rendezvényt a magyar nyelv napjának tiszteletére szervezték meg, amelyen meglepetésdíjakat is átadtak.
Az ünnepnap délelőtt A moldvai csángókért szól a harang elnevezésű szentmisével kezdődött a Millenniumi-templomban, majd délután a Csíki Játékszín kamaratermében folytatódott, ahol a díszmeghívottak közül elsőként Halász Péter néprajzkutató Péntek János nyelvészprofesszor üzenetét olvasta fel. A nyelvész saját szemszögéből azt taglalta, hiba kijelenteni, hogy létezik csángó nyelv, az ugyanis a magyar egyik változata, akár a palóc, a kalotaszegi vagy a székely.
„Tudnunk kell, hogy a csángó sohasem tárgy, hanem jelző, ugyanúgy, ahogy székely a kapu, matyó a viselet, palóc a nyelv. Sokszor rossz szándékkal használják a csángó kifejezést, például népszámláláskor, amikor a magyarság számarányát kisebbíteni akarják” – írta üzenetében a nyelvész. Hozzátette, hogy ma már ki kell egészíteni Kazinczy mondását, miszerint nyelvében él a nemzet, ma már akkor is lehetséges nemzeti érzelmekről beszélni, amikor valaki nem sajátította el az illető nyelvet, erre több példát is felhozott.
Ezután Duma-István András író, költő szólalt fel, aki azt mondta, hogy nehezen tesz eleget ama felkérésnek, hogy a magyar nyelvről beszéljen. Véleménye szerint igenis létezik csángó nyelv, mivel a magyar nyelv olyan nagy, hogy nemhogy a nemzet, de még egy kis közösség sem tudja teljes egészében ugyanúgy elsajátítani, hiszen minden családban más-más kifejezések élnek. – Én nem tanultam iskolában a magyar irodalmi nyelvet, és a csángók többsége a Miatyánkból tanulja meg, hogy kell magyarosan kiejteni a szavakat. Nincs szebb nyelv a sajátunknál, és nem azért vagyunk magyarok, hogy a románok ellen legyünk – fejtette ki álláspontját az író, költő.
Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógus, a csángó napok megálmodója felidézte azokat az éveket, amikor először tanított Csíkszeredában moldvai csángó gyermekeket. Mint mondta, a magyar irodalmi nyelvet oktató munkájában nagy segítségére volt saját székely nyelvjárása, valamint a román nyelv ismerete. Ennek a kettőnek az ötvözésével, valamint a saját élményeinek elbeszélésével bátorította a gyermekeket arra, hogy ne szégyelljék használni saját nyelvjárásukat, hiszen „ez az emberi méltóság alapja”.
Ferencz Gabriella, a csíkszeredai csángó bentlakás kollégiumvezetője, aki 12 éve dolgozik a csángó oktatási programban, kifejtette, külön öröm számára, hogy idén a magyar nyelv napját és a csángó napot összekötötték. A magyar nyelvvel kapcsolatban kifejtette, hogy az embernek édesanyja hangján szól a legszebben a nyelv, de sajnálatos módon a mai csángó gyermekek többségét már román nyelven dajkálják. Mások egy időben sajátítják el a románt, illetve a csángó nyelvjárást. Szerencsére, sokakban érdeklődést vált ki az utóbbi, ezért ifjú korba lépve kíváncsian tanulmányozzák azt. – Mi a Kárpát-medencében kiváltságos helyzetben vagyunk, hiszen a csángók segítségével hallhatjuk a régi magyar nyelvet. Ennek megőrzésére kell figyelnünk, hiszen minél több idegen szót kölcsönzünk, annál inkább gyengülnek a gyökereink – vélte a kollégium vezetője.
Az ünnepi köszöntők után a négy meghívottat Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjban részesítette a csángók identitásának megőrzéséért végzett munkájáért. Az est folyamán a Csángó Továbbtanulók Közösségének diákjai énekeltek, zenéltek, verset, illetve novellát olvastak fel. Fülöp Zoltán színművész Duma István András, Ferencz Imre és Ferenczes István verseit szavalta.
Az este csángó táncházzal ért véget a kulturális központ pincetermében, ahol a Csíkszeredai Gyermekek Háza Serke táncosai, valamint a Borsika tánccsoport is közreműködött a jó hangulat megteremtésében. Márk Boglárka / Hargita Népe (Csíkszereda)