Csíkszeredában mondták, hogy csángó vagyok, ott tudtam meg, hogy sem román, sem magyar nem vagyok. – A templomban úgy tanultam meg a Miatyánkat románul, hogy nem értettem. Ezeket a gondolatokat moldvai csángó származású fiataloktól jegyezték le, akik felsőfokú iskolákat végeztek, életükkel, hivatástudatukkal példát mutatnak otthon maradt falustársaiknak. Nem felejtették el, hogy honnan jönnek, mit hoztak otthonról. A tíz csángó fiatal jelen volt azon a bákói konferencián, melyet a budapesti Teleki László Alapítvány októberben szervezett Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák/A moldvai csángók címmel. Bogdán Tibor Magyarfaluban született, ott nevelkedett, jelenleg a csángó ügyek elkötelezettjeként keresi kenyerét Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat mellett működő Csángó Koordinációs Irodában, és a Csángó Tükör főszerkesztőjeként ad hírt a világnak szülőföldjéről. A csíkszeredai József Attila Gimnázium igazgatónője, Bartha Erzsébet és Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános úgy él a fiatalok emlékezetében, hogy nélkülük nem bírták volna ki Csíkszeredában, a családtól távol, és egy olyan környezetben, ahol csúfolták, lenézték őket. A magyarfalusi Pogár Róbertet Gergely István plébános irányította a papi pályára. Veszprémben végezte el a teológiát, Olaszországban egyházjogot tanult, két éve Murakeresztúron plébános. Pogár szerint a magyar mise ügyében stratégiát kellene változtatni, aminek alapja a párbeszéd lenne, vegyes bizottságot kellene létrehozni. Petrás Máriát énekesként, képzőművészként sokfelé ismerik, legutóbbi nagy sikerű, Mária erejével című kerámiakiállítását a háromszéki közönség is láthatta a zabolai Csángó Múzeumban. Nem Petrás Mária az egyetlen csángó fiatal, aki a népi kultúrából meríti az életéhez szükséges eligazítást, a magyarfalusi Iancu Laura ezt ekképpen fogalmazta meg: ,,A néprajzban, a népi kultúrában látom azt a hidat, ami összeköt azzal a világgal, ahová tartozom. ” Iancu Laura Budapesten tanítóképző főiskolát és párhuzamosan teológiát végzett, majd beiratkozott politológiára, jelenleg doktori dolgozatát írja. Laczkó Flórián Lábnyikból indult, jelenleg a horvát határ melletti Zákányban plébános. A külsőrekecsini Ignácz Mónika kicsi korától festő akart lenni, és el is érte. Vizuális és kommunikáció szakon végezte a főiskolát Nyíregyházán, utána a pécsi képzőművészeti egyetemen tanult, már csak a szakdolgozatot kell megírnia. A lujzikalagori Solomon Adrián Budapesten diplomázott a külkereskedelmi főiskolán, jelenleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A somoskai Benke Grátzy jelenleg Gyöngyösön zenész, művelődésszervező főiskolát végzett. /Fekete Réka: Nem felejtették el, honnan indultak (Csángó fiatalok itthon és Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Akadályozzák a csángókat (Magyar állampolgárság)
A moldvai csángó falvak plébánosai akadályozzák, hogy híveik megszerezzék a magyar állampolgárságot, nem adják ki az egyházi keresztleveleket, illetve igazolást arról, hogy a kérvényező római katolikus — tudtuk meg a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ irányítójától.
Nemes Előd lapunknak elmondta, a Háromszéken lakó csángóknak azt ajánlották, egyházi hovatartozásukról kérjenek írásos bizonylatot a lakhelyük szerinti helyi plébánostól, azt csatolják a honosítási kérelemhez, tekintve helyzetüket, az is elfogadható magyar származásuk igazolására. Az akadályoztatást a budapesti Csángó Koordinációs Irodában is többen jelezték, bizonyos falvakban ellenben azóta változott a helyzet: miután Bogdán Tibor, a budapesti iroda vezetője az ügyet szóvá tette a jászvásári püspökségen, a plébánosok nem tagadják meg az igazolás kiadását. Az irodavezető lapunk érdeklődésére elmondta, sokan nyújtják be állampolgársági kérelmüket Magyarországon, az igazoló dokumentumokat ellenben otthonról kell beszerezniük, ami némely moldvai településeken jelenleg is lehetetlen. A kérvények elbírálásában segítséget jelent a csángó települések listája, akit ezek egyikében kereszteltek, és beszél magyarul, megkaphatja a magyar állampolgárságot.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)