Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Csalóka Néptánccsoport (Csíkbánkfalva)
2 tétel
2016. augusztus 5.
Csíkszentkirályon jubilál a Szent Király Szövetség
Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli a Szent Király Szövetség augusztus 5–7. között. A találkozót minden évben más-más településen szervezik meg, idén Csíkszentkirály lesz a házigazda.
Az 1989-es rendszerváltás után Csíkszentkirályon megfogalmazódott az ötlet, hogy azok a települések, amelyek nevében előfordul a Szent István, illetve a Szentkirály név, alkossanak szövetséget. Az első találkozót Csíkszentkirályon szervezték meg 1996 őszén, amikor összegyűltek a „szentkirályok” polgármesterei, és szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, miszerint szövetségbe szeretnék tömöríteni minden falvat és várost, amely nevében is őrzi első szent királyunk emlékét.
Így alakult meg a Szent Király Szövetség, amelyhez huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott. Minden évben a szövetségi közgyűlésen döntik el, hogy melyik településen tartják a következő találkozót. A vezetők már a legelején megegyeztek abban, hogy a tízes évfordulókat mindig az ötletgazdáknál tartják, így a hétvégén Csíkszentkirályon ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját a szövetség.
„Ez a találkozó a Kárpát-medencei magyarságról szól, itt el tudjuk mondani a problémáinkat, erőt tudunk meríteni egymástól, és megismertethetjük a néphagyományainkat. Olyan ez, mint amikor egy család minden tagja egy évben egyszer összegyűl” – emelte ki Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere.
Pénteken 15 és 18 óra között fogadja a házigazda a vendégeket, ezt követően 20 órától közös vacsorát tartanak. Szombaton 10 órakor tartják a szövetség közgyűlését a helyi polgármesteri hivatalban, 12 órától pedig néhai Udvari Dezső polgármesterre emlékeznek. 14 órától az Alcsíki Néptánctalálkozótól lesz hangos a Vitos Mózes Általános Iskola udvara. Fellép a a csíkmindszenti Fürgölő néptáncegyüttes, a csíkszentléleki Hárs néptánccsoport, Csíkszentimréről a Rozmaring Néptáncegyüttes és a Fehér Liliom ifjúsági néptánccsoport, a csíkbánfalvi Csalóka, a csíktaplocai ifjúsági néptánccsoport, Csíkkozmásról a Bojzás és a Bojzácska néptáncegyüttes, a csíkszentsimoni Kükürcsi tánccsoport, a csatószegi Kankalin néptánccsoport, Csíkszentkirályról a Bimbócska-, a Rügyecske- és a Vadrózsa ifjúsági néptánccsoportok, valamint a szentkirályi tánccsoport.
Emellett fellép Vaszi Levente és Vrencsán Anita, akiket a Fölszállott a páva nevű tehetségkutató műsorból ismerhetnek. Vasárnap 10 órakor ünnepi szentmisét tartanak és megszentelik a Szent Korona másolatát, majd 12 órától szalagtűzés és emlékmű-leleplezés szerepel a programban.
A szövetséghez tartozó települések
Magyarország: Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szombathely-Gyöngyöshermánszentkirály.
Erdély:Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván és Székelyszentkirály.
Felvidék: Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály és Sajókirályi.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli a Szent Király Szövetség augusztus 5–7. között. A találkozót minden évben más-más településen szervezik meg, idén Csíkszentkirály lesz a házigazda.
Az 1989-es rendszerváltás után Csíkszentkirályon megfogalmazódott az ötlet, hogy azok a települések, amelyek nevében előfordul a Szent István, illetve a Szentkirály név, alkossanak szövetséget. Az első találkozót Csíkszentkirályon szervezték meg 1996 őszén, amikor összegyűltek a „szentkirályok” polgármesterei, és szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, miszerint szövetségbe szeretnék tömöríteni minden falvat és várost, amely nevében is őrzi első szent királyunk emlékét.
Így alakult meg a Szent Király Szövetség, amelyhez huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott. Minden évben a szövetségi közgyűlésen döntik el, hogy melyik településen tartják a következő találkozót. A vezetők már a legelején megegyeztek abban, hogy a tízes évfordulókat mindig az ötletgazdáknál tartják, így a hétvégén Csíkszentkirályon ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját a szövetség.
„Ez a találkozó a Kárpát-medencei magyarságról szól, itt el tudjuk mondani a problémáinkat, erőt tudunk meríteni egymástól, és megismertethetjük a néphagyományainkat. Olyan ez, mint amikor egy család minden tagja egy évben egyszer összegyűl” – emelte ki Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere.
Pénteken 15 és 18 óra között fogadja a házigazda a vendégeket, ezt követően 20 órától közös vacsorát tartanak. Szombaton 10 órakor tartják a szövetség közgyűlését a helyi polgármesteri hivatalban, 12 órától pedig néhai Udvari Dezső polgármesterre emlékeznek. 14 órától az Alcsíki Néptánctalálkozótól lesz hangos a Vitos Mózes Általános Iskola udvara. Fellép a a csíkmindszenti Fürgölő néptáncegyüttes, a csíkszentléleki Hárs néptánccsoport, Csíkszentimréről a Rozmaring Néptáncegyüttes és a Fehér Liliom ifjúsági néptánccsoport, a csíkbánfalvi Csalóka, a csíktaplocai ifjúsági néptánccsoport, Csíkkozmásról a Bojzás és a Bojzácska néptáncegyüttes, a csíkszentsimoni Kükürcsi tánccsoport, a csatószegi Kankalin néptánccsoport, Csíkszentkirályról a Bimbócska-, a Rügyecske- és a Vadrózsa ifjúsági néptánccsoportok, valamint a szentkirályi tánccsoport.
Emellett fellép Vaszi Levente és Vrencsán Anita, akiket a Fölszállott a páva nevű tehetségkutató műsorból ismerhetnek. Vasárnap 10 órakor ünnepi szentmisét tartanak és megszentelik a Szent Korona másolatát, majd 12 órától szalagtűzés és emlékmű-leleplezés szerepel a programban.
A szövetséghez tartozó települések
Magyarország: Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szombathely-Gyöngyöshermánszentkirály.
Erdély:Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván és Székelyszentkirály.
Felvidék: Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály és Sajókirályi.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
2017. november 25.
Virágzó néptáncmozgalom Bánkfalván
Nem a fellépések, hanem a közösen töltött idő, a néptánc szeretete miatt járnak a fiatalok a néptáncpróbákra Csíkbánkfalván. A gyerekeik tevékenységét látva, a felnőttek is kedvet kaptak a néptáncoláshoz. A Csalóka amatőr néptánccsoportot mutatjuk be.
Csíkbánkfalván 2002-ben alakult egy csoport, amely három évig működött. Majd 2008-ban szerveződött ismét egy újabb csoport, amelynek tagjai azóta is ropják a táncot, és amely évről évre egyre bővült. A Csalóka néptánccsoportnak ötéves óvodás, de tizenöt éves, kilencedik osztályos is tagja. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes két táncosa, Kósa Gabriella és Kelemen Szilveszter 2015-től oktatja a kicsiket és nagyokat.
Úgy diktálja a szívük
Kelemen Szilveszter úgy véli, noha vannak fellépéseik mind a településen, mind Csíkszeredába – például a Csűrdöngölőn –, a fiatalok mégsem azért járnak táncolni, hogy minél több fellépésük legyen, hanem a tevékenység közösségépítő jellege miatt. „Bánkfalván heti foglalkozás lett a néptánc, tudják, hogy kedden a kisebbeknek délután fél öttől, a nagyobbaknak fél hattól néptáncpróbájuk van. A gyerekek, fiatalok tudják, hogy itt találkoznak a barátaikkal, kikapcsolódnak, átbeszélnek sok mindent, és táncot, éneket, magatartást, kiállást tanulnak. Talán ez a Csalóka néptánccsoportnak az érdeme, hogy azért járnak, mert a szívük úgy diktálja. A kicsik öt évestől felfele, a nagyok ötödikesektől kilencedikesekig járnak. Kialakult az a csoport, amely megmaradt az ügy mellett, volt egynéhány, amelyik kimaradt, de jöttek újak. Én hiszem, hogy tizenkettedik osztályig ki fognak tartani, és ha az élet is úgy engedi, azután is fognak táncolni.”
Korábban érkeznek
Kósa Gabriella, aki a kicsik próbáját vezeti, elmondta, minden próbára egyre több gyerek érkezik. Ez az a csoport, amelyiknek hely szempontjából már nem elég az a terem, amelyben próbálnak. De ez jó, mert azt jelenti, hogy sokakat érdekel a néptánc.
Nagyon fontos, hogy a gyerekek nem késnek a próbákról. Máshol – ahol még tanítunk – azért szoktak öt-tíz percet késni, itt nem. Amikor mi érkezünk, akkor már várnak a kicsik, a nagyobbak pedig a kicsik próbájának a felénél érkeznek. Mindenki igyekszik, jóleső érzés – hangsúlyozta az oktató. Szilveszter hozzátette, ha nem lenne kedves a gyerekek számára ez a foglalkozás, akkor nem érkeznének hamarabb. És inkább egy kicsit „zavarják” meg a próbát, minthogy kioltsák belőlük a néptánc iránti szeretet, tüzet.
A kisebbeknek gyermekjátékokat, különböző tánclépéseket tanítanak. „Karácsonyra készülünk a következő hetekben, a gyermekjátékokat összegyúrtam táncokkal, tánclépésekkel, hogy a kisiskolások is kapjanak feladatot, mert egy idő után ők megunják a gyermekjátékokat. A kisebbek élvezik, hogy megyünk körbe, leguggolunk, stb. Próbálom úgy felépíteni, hogy mindenki külön feladatot kapjon”– magyarázta Gabriella.
Az ifjúsági csoport két év alatt négy vidék táncát tanulta meg, a sóvidékit, felcsíkit, szatmárit és jelenleg készül egy koreográfia a szilágysági táncokból. „Karácsonyra szeretnénk egy tematikus darabot készíteni velük. Nem lesz egy egész estét kitöltő produkció, hanem mintegy harminc negyven percben mesélnénk el tánccal, énekkel egy történetet”– tudtuk meg Szilvesztertől.
Segítik munkájukat
A két oktató munkáját a helyi közbirtokosságnál dolgozó Bálint Zita segíti, Péter Szende pedig táncosként vállal szervezői feladatokat. A csoport fenntartója a bánkfalvi közbirtokosság, ők biztosítják a helyet a próbákhoz és támogatják, amivel kell hogy működjön megfelelőképpen. Nagyon ritka az a felfogás, mint amilyen a bánkfalvi közbirtokosságnál van. Nem csak ezt az ügyet karolják fel, hanem általában minden jó kezdeményezést a településen.
Nagyon szép, felújított kultúrház van itt. A közbirtokosság biztosítja a próbákra is a helyszínt, hangosítást van keverővel, mikrofonnal, két hangfallal. Ugyanígy a fúvósokat is felkarolták és ösztönzik, hogy ne csak tanítás, hanem ezen felül is legyenek tevékenységek. Nem úgy vezetik ezeket a mozgalmakat, hogy valamennyi pénzt odaadnak, hogy menjen, hanem igényesen próbálják csinálni, de mégsem tartanak szigorú kontroll alatt. Támogatnak, de nyugodtak, hogy annak meglesz az eredménye. Hála Istennek virágzik a néptánc Bánkfalván.
A csoport hivatalos mindig a negyven-, ötvenévesek találkozóra. Ilyenkor a fellépés után egy kicsit részt vesznek a fiatalok is a mulatságban, ezáltal egyrészt népibb lesz a találkozó, másrészt együtt van több generáció”– mutatott rá Kelemen Szilveszter.
A felnőttek is ropják
Az oktatók elmondták, tavaly novembertől működik a felnőtt néptáncképzés is.
A felnőtt tánccsoport megalakulását a szülők akarták – a fiatalok egyik műsora után rájöttek, hogy a gyermekeik jobban tudnak néptáncolni, mint ők, ezért néhány házaspár késő ősztől kora tavaszig heti rendszerességgel jár táncpróbákra.
„Szép bizonyítéka volt annak, hogy Bánkfalván a néptáncmozgalom mennyire virágzik, és a támogatást is visszaigazolja az, hogy nemrég voltunk a Hargita együttessel fellépni ott a Ludas Matyi előadással, és zsúfolásig megtelt a kultúrház. Ez annak is köszönhető, hogy vannak a mozgalomnak aktív tagjai: gyerekek, ifjak és felnőttek”– fejtette ki Kelemen Szilveszter. Péter Beáta / Székelyhon.ro
Nem a fellépések, hanem a közösen töltött idő, a néptánc szeretete miatt járnak a fiatalok a néptáncpróbákra Csíkbánkfalván. A gyerekeik tevékenységét látva, a felnőttek is kedvet kaptak a néptáncoláshoz. A Csalóka amatőr néptánccsoportot mutatjuk be.
Csíkbánkfalván 2002-ben alakult egy csoport, amely három évig működött. Majd 2008-ban szerveződött ismét egy újabb csoport, amelynek tagjai azóta is ropják a táncot, és amely évről évre egyre bővült. A Csalóka néptánccsoportnak ötéves óvodás, de tizenöt éves, kilencedik osztályos is tagja. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes két táncosa, Kósa Gabriella és Kelemen Szilveszter 2015-től oktatja a kicsiket és nagyokat.
Úgy diktálja a szívük
Kelemen Szilveszter úgy véli, noha vannak fellépéseik mind a településen, mind Csíkszeredába – például a Csűrdöngölőn –, a fiatalok mégsem azért járnak táncolni, hogy minél több fellépésük legyen, hanem a tevékenység közösségépítő jellege miatt. „Bánkfalván heti foglalkozás lett a néptánc, tudják, hogy kedden a kisebbeknek délután fél öttől, a nagyobbaknak fél hattól néptáncpróbájuk van. A gyerekek, fiatalok tudják, hogy itt találkoznak a barátaikkal, kikapcsolódnak, átbeszélnek sok mindent, és táncot, éneket, magatartást, kiállást tanulnak. Talán ez a Csalóka néptánccsoportnak az érdeme, hogy azért járnak, mert a szívük úgy diktálja. A kicsik öt évestől felfele, a nagyok ötödikesektől kilencedikesekig járnak. Kialakult az a csoport, amely megmaradt az ügy mellett, volt egynéhány, amelyik kimaradt, de jöttek újak. Én hiszem, hogy tizenkettedik osztályig ki fognak tartani, és ha az élet is úgy engedi, azután is fognak táncolni.”
Korábban érkeznek
Kósa Gabriella, aki a kicsik próbáját vezeti, elmondta, minden próbára egyre több gyerek érkezik. Ez az a csoport, amelyiknek hely szempontjából már nem elég az a terem, amelyben próbálnak. De ez jó, mert azt jelenti, hogy sokakat érdekel a néptánc.
Nagyon fontos, hogy a gyerekek nem késnek a próbákról. Máshol – ahol még tanítunk – azért szoktak öt-tíz percet késni, itt nem. Amikor mi érkezünk, akkor már várnak a kicsik, a nagyobbak pedig a kicsik próbájának a felénél érkeznek. Mindenki igyekszik, jóleső érzés – hangsúlyozta az oktató. Szilveszter hozzátette, ha nem lenne kedves a gyerekek számára ez a foglalkozás, akkor nem érkeznének hamarabb. És inkább egy kicsit „zavarják” meg a próbát, minthogy kioltsák belőlük a néptánc iránti szeretet, tüzet.
A kisebbeknek gyermekjátékokat, különböző tánclépéseket tanítanak. „Karácsonyra készülünk a következő hetekben, a gyermekjátékokat összegyúrtam táncokkal, tánclépésekkel, hogy a kisiskolások is kapjanak feladatot, mert egy idő után ők megunják a gyermekjátékokat. A kisebbek élvezik, hogy megyünk körbe, leguggolunk, stb. Próbálom úgy felépíteni, hogy mindenki külön feladatot kapjon”– magyarázta Gabriella.
Az ifjúsági csoport két év alatt négy vidék táncát tanulta meg, a sóvidékit, felcsíkit, szatmárit és jelenleg készül egy koreográfia a szilágysági táncokból. „Karácsonyra szeretnénk egy tematikus darabot készíteni velük. Nem lesz egy egész estét kitöltő produkció, hanem mintegy harminc negyven percben mesélnénk el tánccal, énekkel egy történetet”– tudtuk meg Szilvesztertől.
Segítik munkájukat
A két oktató munkáját a helyi közbirtokosságnál dolgozó Bálint Zita segíti, Péter Szende pedig táncosként vállal szervezői feladatokat. A csoport fenntartója a bánkfalvi közbirtokosság, ők biztosítják a helyet a próbákhoz és támogatják, amivel kell hogy működjön megfelelőképpen. Nagyon ritka az a felfogás, mint amilyen a bánkfalvi közbirtokosságnál van. Nem csak ezt az ügyet karolják fel, hanem általában minden jó kezdeményezést a településen.
Nagyon szép, felújított kultúrház van itt. A közbirtokosság biztosítja a próbákra is a helyszínt, hangosítást van keverővel, mikrofonnal, két hangfallal. Ugyanígy a fúvósokat is felkarolták és ösztönzik, hogy ne csak tanítás, hanem ezen felül is legyenek tevékenységek. Nem úgy vezetik ezeket a mozgalmakat, hogy valamennyi pénzt odaadnak, hogy menjen, hanem igényesen próbálják csinálni, de mégsem tartanak szigorú kontroll alatt. Támogatnak, de nyugodtak, hogy annak meglesz az eredménye. Hála Istennek virágzik a néptánc Bánkfalván.
A csoport hivatalos mindig a negyven-, ötvenévesek találkozóra. Ilyenkor a fellépés után egy kicsit részt vesznek a fiatalok is a mulatságban, ezáltal egyrészt népibb lesz a találkozó, másrészt együtt van több generáció”– mutatott rá Kelemen Szilveszter.
A felnőttek is ropják
Az oktatók elmondták, tavaly novembertől működik a felnőtt néptáncképzés is.
A felnőtt tánccsoport megalakulását a szülők akarták – a fiatalok egyik műsora után rájöttek, hogy a gyermekeik jobban tudnak néptáncolni, mint ők, ezért néhány házaspár késő ősztől kora tavaszig heti rendszerességgel jár táncpróbákra.
„Szép bizonyítéka volt annak, hogy Bánkfalván a néptáncmozgalom mennyire virágzik, és a támogatást is visszaigazolja az, hogy nemrég voltunk a Hargita együttessel fellépni ott a Ludas Matyi előadással, és zsúfolásig megtelt a kultúrház. Ez annak is köszönhető, hogy vannak a mozgalomnak aktív tagjai: gyerekek, ifjak és felnőttek”– fejtette ki Kelemen Szilveszter. Péter Beáta / Székelyhon.ro