Keddtől pénzt kérnek a vizsgálatért a háziorvosok
Kudarcba fulladtak tegnap a háziorvosok képviselői és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), illetve az egészségügyi minisztérium közötti tárgyalások, így az orvosok keddtől pénzt kérnek a vizsgálatokért. A háziorvosok zöme ugyanis továbbra sem hajlandó aláírni a 2011-re szóló keretszerződést a CNAS-val, így az általuk ellátott betegek – hiába fizetik az egészségbiztosítást – nem jogosultak az ingyenes alapellátásra. A tárgyalások kedvező kimenetelében bízva, a héten még ingyen látták el a betegeket, tegnap azonban kijelentették, ha június 14-éig nem oldódik meg a helyzet, kénytelenek lesznek pénzt kérni a vizsgálatokra.
Rodica Tănăsescu, a Háziorvosok Országos Társaságának elnöke elmondta, eredetileg mától vezették volna be a vizitdíjat, és csak azért halasztották keddre, mert azt remélik, addig megoldódik a probléma.
A háziorvosok képviselői tegnap kora délután az egészségügyi minisztériumban találkoztak Cseke Attila tárcavezetővel és Lucian Duţă CNAS-elnökkel, akiktől azt kérték, hogy újabb 200 millió lejjel egészítsék ki a rendelőik fenntartására szánt összeget, a hatóságok azonban azt mondták, erre nincs lehetőségük. Lucian Duţă kifejtette, nem áll módjukban az alapellátásra kiutalt összeg 30 százalékos növelése, hiszen a CNAS így is 2,5–3 milliárd lejes hiánnyal küzd.
Cseke Attila az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban úgy nyilatkozott, ha az állam több pénzt fordít az alapellátásra, azt máshonnan, a kórházaktól vagy a gyógyszerellátástól kell elvenni, így az intézkedésnek szintén a beteg látja kárát. Holott a miniszter szerint őt illeti meg az elsőbbség. A tárcavezető szerint a minisztérium megoldottnak tekinti a keretszerződés problémáját, hiszen az orvosok kérésére módosították azt. Kifejtette, bár a fejkvóta 4,5 lejről három lejre csökkent, a szolgáltatásért járó pontérték 1,8 lejre nőtt, hiszen a betegnek az az érdeke, hogy az orvost az általa nyújtott szolgáltatásért, és ne a páciensek száma alapján fizessék. Míg 2009-ben az orvosok jövedelmük 90 százalékát a páciensek után kapták, júniustól ez csak 50 százalékot tesz ki, a szolgáltatásért kapott összeg növelésével azonban a munka is több lett, figyelmeztetett. Cseke Attila úgy véli, a háziorvosi rendelők fenntartását az önkormányzatoknak is támogatniuk kellene, hiszen ezek sokszor emelik a bért, tovább nehezítve a szakemberek és az állam dolgát.
Hiába írták alá, nem érvényes
Mint ismeretes, a háziorvosok többsége megtagadta a keretszerződés aláírását, miután szerintük 40 százalékkal csökkent az alapellátásra kapott pénz, így június elsejétől nem írnak recepteket ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre, de és beutalót sem adnak. Az orvosok kis hányada – Lucian Duţă CNAS-elnök szerint több mint 2000-en – a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére ellátta kézjegyével a dokumentumot.
Láng László, a Szatmár Megyei Háziorvosok Egyesületének alelnöke a Krónikának elmondta: a 178 háziorvos közül tegnapig mindössze 8 írta alá a szerződést. Úgy véli azonban, ezek a dokumentumok nem érvényesek, ugyanis lényegében a tavalyi szerződések meghosszabbításai. Arról is beszámolt, hogy 15–20 kollégája bíróságon támadta meg a szerződést. Az ügyben már volt egy tárgyalás, döntés azonban még nem született. Láng László szerint mivel nem írták alá a keretszerződést, lényegében egy hete ingyen dolgoznak. Ennek ellenére eltökélt szándékuk, hogy nem engednek. „Ez tulajdonképpen segélykiáltás a részünkről, mellyel a román egészségügyi rendszer egyre romló állapotára kívánjuk ráirányítani a figyelmet – fejtette ki Láng. – Míg a többi európai országban a bruttó nemzeti terméknek (GDP) legalább 6 százalékát fordítják az egészségügyi ellátás támogatására, nálunk ez mindössze 3,7 százalék.” Hozzátette: mivel egyre kevesebb a pénz, egyre kevesebb beteg jut szakorvosi ellátáshoz, illetve tud műszeres vizsgálatokat végeztetni. A háziorvosok többek között azt is kifogásolják, hogy megszabták számukra: egy betegség esetén legfennebb három kivizsgálást végezhetnek, jobban mondva ennyit számolhatnak el.
Lucia Şereş, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke szerint a megyében a 108 háziorvos közül csupán 9 írta alá a tavalyi keretszerződés meghosszabbítását, a többség kitart. Elmondta, ha nem teljesítik követeléseiket, kénytelenek lesznek bezárni a rendelőiket, és külföldön keresni munkát. Hiszen ha elfogadják a jelenlegi feltételeket, néhány hónap alatt a háziorvosi rendelők közel fele csődbe jut, tette hozzá Kerekes Jenő háziorvos, az orvoskamara megyei elnöke. Rámutatott, a CNAS évek óta ugyanazt a stratégiát alkalmazza, húzza az időt, majd utolsó pillanatban ujjal mutogat az orvosokra, hogy miattuk nem működik a szolgáltatás. Kerekes Jenő megalázónak és felháborítónak tartja az ajánlott feltételeket és a bánásmódot.
Kénytelenek kilépni a rendszerből
Hargita megyében a háziorvosok 85 százaléka nem kötött szerződést a CNAS-val, de Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének megyei elnöke szerint a fennmaradó 15 százaléknak sem érvényes a szerződése, hiszen „egy hatályon kívül helyezett szerződés kiegészítését” akarták aláíratni velük. „Remélem, hogy vannak még felelősen gondolkodó kompetens politikusok, akik a 12. órán túl is képesek lesznek helyes döntést hozni az ügyben” – mondta a doktornő, aki szerint a konfliktus megoldása a biztosító hozzáállásán múlik. „Az orvosnak a betegeit kell szolgálni, nem az egészségügyi biztosítót és a minisztériumot” – szögezte le a Krónikának Soós Szabó Klára, hozzátéve, ha ezt a szolgálatot nem tudják a rendszeren belül megvalósítani, kénytelenek lesznek azon kívül dolgozni, hiszen a konfliktus válaszút elé állította őket: vagy bezárják rendelőiket, vagy pénzt kérnek a szolgáltatásaikért. „Hosszú távon nem vállalhatjuk, hogy ingyen rendeljünk” – érvelt, hozzátéve, kénytelenek lesznek azokat a tarifákat alkalmazni a biztosítottakkal is, mint a biztosítást nem fizetőkkel szemben, azaz 35–50 lejt kérni az alaprendelésért.
A háziorvos is vállalkozó
Több mint egy hete saját zsebéből költ pénzt arra, hogy dolgozhasson – mondta el a Krónikának Kóródi László nagyváradi háziorvos, aki szintén nem írta alá a szerződést a CNAS-val. Mint magyarázta, a rendelőt fenn kell tartani, ki kell fizetni a személyzetet, a papírokat, a közköltséget. „A minisztériumnak és a biztosítónak is meg kell értenie, hogy a háziorvos is épp olyan vállalkozó, mint bárki más. Senkitől nem várható el, hogy pénz nélkül dolgozzék” – jelentette ki a szakember, aki főként azt kifogásolja, hogy az új szerződés megköti a háziorvosok kezét. „Ha egy nap csak húsz beteget láthatok el ingyen, a többitől pénzt kell kérnem. De naponta harmincöten állnak a rendelőm előtt, hogyan választom ki, kinek jut és kinek nem?” – tette fel a kérdést Kóródi, aki rossznak tartja azt a kitételt is, amely szerint a krónikus betegeknek csak harmadévente egyetlen rendelést és vényt fedez a biztosító. Mint magyarázta, egy magas vérnyomásban szenvedő páciensnek sokáig akár heti háromszor is meg kell fordulnia a háziorvosánál, amíg az beállítja neki a megfelelő gyógyszereket.
Aggódnak a betegek
Miközben az orvosok és a biztosító között tovább tart a patthelyzet, a betegek amiatt aggódnak, hogy nem futja majd orvosi rendelésre és gyógyszerekre. „A párommal együtt havonta 16-féle gyógyszert íratunk fel rendszeresen, ebből mindössze a két legdrágább ártámogatott. Így is több mint 100 lejt fizetünk havonta orvosságra” – panaszolta lapunknak Mezei Mária gyergyószentmiklósi nyugdíjas. A két idős ember nyugdíjának összege alig éri el az ezer lejt, és ha többet kell majd költeniük az orvosi ellátásra és gyógyszerekre, félő, hogy nem marad pénzük élelemre. G. Gyöngyvér sepsiszentgyörgyi lakos elmondta, édesanyjának a hónap elején felíratta az ártámogatott gyógyszereket, így júniusra megvannak az orvosságok. Saját zsebből azonban nem tudná kifizetni az életmentő készítményeket, hiszen csak a különbözet több mint 200 lejbe kerül havonta. Hozzátette, nem hibáztatja az orvosokat, de úgy véli, minél hamarabb kompromisszumot kell kötni a betegek érdekében.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Háborognak a háziorvosok az egészségügyi kártya miatt
Csődöt mondott a rendszer
Felelőtlenséggel vádolta meg és lemondásra szólította fel csütörtökön a háziorvosok érdekeit tömörítő szakszervezet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőit. A háziorvosok háborgását az váltotta ki, hogy a hét elején csődöt mondott az egészségügyi kártyákat működtető informatikai rendszer, a hiba miatt pedig komoly fennakadások alakultak ki a háziorvosi rendelőkben, a páciensek ellátásában. A rendszerhiba beállta után a CNAS illetékesei azt üzenték a biztosítóval szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltatóknak, hogy a hiba megjavításáig a rendszeren kívül (offline) is lássák el a pácienseket. A Háziorvosok Országos Társasága (SNMF) azt sérelmezi, hogy a kártyás rendszer beüzemelése előtt a törvénykezők nem dolgoztak ki egy „B-tervet” arra az esetre, ha rendszerhiba lépne fel a számítógépes hálózatban. A háziorvosok most attól tartanak, hogy utólag pluszköltségeket, sőt akár szankciókat is kivethetnek rájuk, amennyiben a páciensekkel kapcsolatos információkat, szolgáltatásokat – az egyébként országos rendszerhiba miatt – nem vezetik be a rendszerbe.   
A SNMF és a Háziorvosok Patronátusainak Országos Föderációja (FNPMF) a hazai receptfelírási eljárásokat is ellenzi, melyek szerintük rendkívül bonyolultak, ugyanakkor a nehezen értelmezhető jogszabályokkal együtt számos megszorításnak és kellemetlenségnek teszik ki az orvosokat.
A két szervezet követeli: menesszék mindazokat, akik felelősek a kártyás rendszer hibáiért, ugyanakkor vizsgálják ki, milyen körülmények között történt annak beüzemeltetése. 
Sólya Emília Nyugati Jelen (Arad)

Rossz hír: januártól fizetnünk kell a háziorvosunknak
Januártól már nem ingyenes a háziorvosi ellátás, mert az egészségbiztosító nem hosszabbította meg a szolgáltatásaik elszámolásáról szóló szerződéseket.
A rossz hírt a Háziorvosok Országos Társasága és a Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége jelentette be szerda este egy közös közleményben. E szerint az ellátásért csak abban az esetben nem kell fizetni, ha a háziorvos hajlandó ingyen dolgozni, mert pénzt már nem kap a biztosítótól a munkájáért.
Ennek oka, hogy év végén lejár a háziorvosok és a megyei egészségbiztosító pénztárak közötti szerződés a szolgáltatásaik elszámolásáról, és ezt nem hosszabbították meg. A közlemény szerint a biztosítót, a kormányt és a parlamentet nem érdekli a mintegy 25 ezer romániai háziorvos sorsa.
A háziorvosok szerint ennek bizonyítéka, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében alig növelte a kormány a szolgáltatásaik elszámolására szánt pénzkeretet. Ez jelenleg az egészégbiztosítási alap 5,77 százaléka. Jövőre az arány a kért 10 százalék helyett csak 5,8 százalékra növekszik. maszol.ro

Befellegzett az ingyenes háziorvosi rendelésnek?
278 millió lejjel növelik jövőre a háziorvosi ellátás költségvetését
Országos szintű vészhelyzet alakulhat ki, mivel a Háziorvosok Országos Társasága (SNMF) bejelentette: nem írják alá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat biztosító szerződések meghosszabbításáról szóló kiegészítő iratokat. Ez pedig azt jelenti, hogy január 3-tól a háziorvosok nem hajlandóak ártámogatott receptet, szakorvosi kivizsgáláshoz szükséges küldőpapírt írni, és vizsgálatokat sem végeznek. Megkeresésünkre dr. Emiliana Costiug háziorvos, a Kolozs Megyei Háziorvosok Egyesületének alelnöke azt nyilatkozta: elegük van a túlbürokratizált rendszerből, abból, hogy a háziorvosoknak nemcsak orvosi, hanem komoly számítógépes ismeretekkel kell rendelkezniük. Florian Bodog egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette: a 2018-as költségvetésben 278 millió lejjel nagyobb összeget utalnak ki a háziorvosi ellátásra. Azt még nem lehet tudni, hogy a háziorvosok megelégednek-e vagy sem ezzel az ígérettel.
Sokan aggodalommal figyelik, hogyan fognak megoldást találni a háziorvosok követeléseire, ugyanis a Háziorvosok Országos Társasága (SNMF) bejelentette: a romániai háziorvosok nem hajlandóak aláírni az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat biztosító szerződések meghosszabbításáról szóló kiegészítő iratokat. Ennek egyenes következménye az lesz, hogy hiába megyünk 2018. január 3-tól háziorvosunkhoz, mert előfordulhat, hogy az nem fog minket megvizsgálni, nem fog ártámogatott receptet írni, illetve szakorvoshoz küldőpapírt írni. – A háziorvosok elégedetlensége nem újkeletű. Az utóbbi években a háziorvos nemcsak a betegeket gyógyította, hanem eleget kellett tennie a rá kirótt informatikai, bürokratikus feladatoknak is. Az egészségügyi kártya, az elektronikus recept egyrészt megkönnyítette a munkánkat, másrészt viszont a rendszer meghibásodásai miatt megnehezítette azt. Nem megfelelő a rendszer finanszírozása sem, amelyet az 1990-es évekbeli finanszírozáshoz hasonlítanánk. November 15-én azért tüntettünk Bukarestben, hogy a döntéshozók figyelmét ráirányítsuk a gondjainkra, és közösen, tárgyalások útján megoldást találjunk ezekre. Könnyű az íróasztal mellől törvényeket hozni, de mi, gyakorló háziorvosok látjuk a rendszer hibáit is – nyilatkozta lapunknak Dr. Emiliana Costiug, a Kolozs Megyei Háziorvosok Egyesületének alelnöke. A háziorvos elmondta: még reménykednek abban, hogy gondjaik megoldódnak, az országos testület kész tárgyalni a miniszterelnökkel, az országos egészségbiztosító és az egészségügyi minisztérium képviselőivel.
A vizsgálatok esetleges ellenértékét még nem szabták meg A háziorvosok jelenlegi álláspontja az, hogy január 3-tól csak a sürgősségi eseteket látják el, illetve beadják a betegség-megelőző oltásokat „pro bono”, azaz ingyenesen. A vizsgálatok esetleges ellenértékét még nem szabták ugyan meg, mert a háziorvosok szaktestülete még mindig reménykedik a finanszírozási gondok megoldásában. Florian Bodog egészségügyi miniszter csütörtök reggel tárgyalt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnökével a háziorvosok követeléseiről, majd közölte: a 2018-as költségvetésben 278 millió lejjel nagyobb összeget utaltak ki a háziorvosi ellátásra. – Megpróbálva válaszolni a háziorvosok képviselőitől érkező új kérésekre, jövőre 278 millió lejjel nagyobb összeg van előirányozva a háziorvosi ellátásra. Úgy gondolom, csak szoros partnerségben az orvosokkal, hatóságokkal és betegekkel lehet megvalósítani az egészségügyi reformot, és itt a háziorvos szerepe rendkívül fontos. Számtalan alkalommal találkoztam a háziorvosok képviselőivel, és bármikor készen állok a párbeszédre és az együttműködésre. Meglátásom szerint a problémákat csakis a tárgyalóasztalnál lehet rendezni. Felelősségről kell tanúbizonyosságot tennünk, és a betegeinkre kell gondolnunk, hiszen az ő szolgálatukért vagyunk – jelentette ki Florian Bodog egészségügyi miniszter csütörtökön. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)