"Adrian Nastase Etnikai tisztogatás című, a Cronica Romana lapban megjelent cikkének magyar fordítását hozta a Média. Nastase diverziónak nevezi, hogy külföldön Románia valóságának torz képét kelti. Ilyen diverzió szerinte az etnikai tisztogatás kifejezés. Nastase kifejtett, hogy az RMDSZ egy ős alakulat, amelyet etnikai csoportosulásként jegyeztek be és politikai pártként lép fel. Az RMDSZ-t, ezt az etnikai csoportosulást erőteljes szeparatista tendencia jellemzi, mely a "magyar társnemzet" téziséből és a kettős lojalitásból táplálkozik. Ez a kettős lojalitás szöges ellentétben áll Románia alkotmányával, mely az állam iránti hűséget alapvető kötelességként határozza meg. Az RMDSZ politikai pártként egyesíti magában a romániai magyar nemzetséghez tartozók valamennyi politikai irányzatát, így nem teszi lehetővé, hogy beiratkozzanak politikai felfogásuknak megfelelő pártokba. Az RMDSZ ezen jellege a politikai elmélyítheti a szeparatista, "etnikai tisztogatási" tendenciákat. Ez gátolhatja a romániai demokratikus folyamatok kibontakozását. Az RMDSZ jelenlegi működésében mind jobban hasonlít az "egységes párt" képéhez. /Etnikai tisztogatás /Adrian Nastase: Purificarea etnica. = Cronica Romana, ápr. 7./ = Erdélyi Napló mell. Média (Nagyvárad), ápr. 22./"

Teodor Melescanu külügyminiszter a Cronica Romana napilap jún. 16-i számában helyesbített, mert a sajtó nem adta vissza pontosan szavait. Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszterrel tárgyalva azt hangsúlyozta, hogy a kölcsönös bizalom szempontjából fontos lenne az, hogy Magyarország nagyon határozottan támogassa Románia felvételét az Európa Tanácsba. /Bukarest gesztust vár. = Népszabadság, jún. 17./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a Cronica Romana bukaresti napilap júl. 19-i számában kifejtette, hogy sok a megalapozatlan vita a kisebbségek jogait illetően. A revizionista körök megtévesztik a nemzetközi közvéleményt, amikor a nemzetközi normától eltérőnek tüntetik fel a romániai kisebbségek helyzetét. Megengedhetetlen, hogy "egyes magyarországi politikusok a külföldön élő magyarok különböző hivatalainak nevében, mindenféle ellenőrzést tartanak Romániában", holott nem hivatalos minőségükben érkeznek az országba. Ennek véget kell vetni. /Bogdán Tibor: Adrian Nastase: Kétértelmű helyzet. = Magyar Hírlap, júl. 20./"

Több mint három éve a román igazságszolgáltatás, az igazságügy- és belügyminiszter állítja, hogy Kincses Előd ellen nincs semmilyen letartóztatási parancs, nem folyik ellene kivizsgálás. Ugyanakkor a bukaresti bíróság idézést küldött Kincses Elődnek, marosvásárhelyi címére: szept. 27-ére idézik gyanúsított minőségben. Közben a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége bizonygatja a Cronica Romana jún. 10-11-i számában, hogy Romániában nincsenek a magyarságot sújtó politikai perek. /Tófalvi Zoltán: Az igazságszolgáltatás romániai útjai. = Magyar Fórum, aug. 5./

A bukaresti Cronica Romana napilap szerint az RMDSZ ET-nek eljuttatott memorandumát Budapest sugallta. A lap szerint Antall József miniszterelnök utasította Markó Bélát a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból való kilépésre. /Magyar Hírlap, szept. 8./

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke közölte, amennyiben a román parlament magyar tagjai nem tesznek esküt az alkotmányra, követelni fogja, hogy tiltsák meg belépésüket a parlamentbe. Előzőleg az RNEP követelte az esküt, az RMDSZ azonban tiltakozott ez ellen. Az esküvel az RMDSZ-t akarták kínos helyzetbe hozni, mert a magyarok tiltakoztak az alkotmány megfogalmazása ellen, hogy Románia nemzetállam. A Cronica Romana bukaresti napilap okt. 4-i Gheorghe Funar újabb magyarellenes támadásait közölte: elképzelhetetlen, hogy egy kisebbség olyan szemtelen legyen, hogy ráerőszakolja politikáját a többség akaratára, jelentette ki. Határozott álláspontra kell helyezkedni az RMDSZ törvényszegéseivel szemben. Funar ismét védelmébe vette a Caritas kétes szerencsejátékot. /Mi ellen tiltakozik az RMDSZ? = Új Magyarország, okt. 5./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vagyonának és az egyházi iskolák visszaadása ellen foglalt állást a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártának parlamenti képviselője, Petre Turlea, a Cronica Romana bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában. /B. T., Bukarest: Nincs mit visszakövetelni. = Magyar Hírlap, okt. 18./

A bukaresti Cronica Romana okt. 21-i száma - Irán bukaresti követségére hivatkozva - közölte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ terroristákat képez ki az iráni Hezbollah számára, Fogaras közelében. A terroristákat a délszláv válságban való részvételre képezik ki, a muzulmánok oldalán fognak harcolni. Előzőleg ugyanezt a kolozsvári Nu is közölte, fénymásolatban mellékelve az iráni nagykövet jelentését. Ugyancsak itt képeznek ki Moldovából érkezett önkénteseket, akik Mircea Snegur moldovai államfő erőszakos megdöntésére készülnek. Ez is az iráni nagykövet jelentésében szerepelt. /Terroristakiképzés Fogarason? = Magyar Hírlap, okt. 22./

A New York Times 1993. dec. 7-i száma beszámolt arról, hogy 1993. okt. 22-én felavatták a Bukarest melletti Slobozián Antonescu szobrát. A fasiszta Antonescu felelős legkevesebb 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány meggyilkolásáért. Kelet-Európában a háború után először emeltek szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson beszédet mondott Corneliu Vadim Tudor, parlamenti szenátor, aki dühösen visszautasította az amerikai lap cikkét, hazugságnak nevezte, hogy Antonescu felelős a zsidók meggyilkolásáért. /Politica (Bukarest), 95. sz./ Moses Rosen főrabbi is hangsúlyozta Antonescu felelősségét /Cronica Romana, 1994. jan. 7./, Iosif Constantin Dragan pedig ismételten kiállt Antonescu mellett, akit a nemzet hősének és vértanújának nevezett, emlékeztetve arra, ő maga hogy négy kötetet adott ki Antonescuról. /Cronica Romana, 1994. jan. 6./ A cikkeket ismerteti: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., jan. 19./

Felháborodottan fogadta több román lap azt, hogy Borbély Imre képviselő márc. 15-én magyarul szólalt meg a román parlamentben. A Cronica Romana szerint ez provokáció, kihívás, pimaszság. A Petre Roman vezette Demokrata Párt lapja, az Azi Meghiúsított provokáció címen gúnyosan ír a kísérletről, amit éppen a demokrata párti elnök szakított félbe azzal, hogy kikapcsolta a mikrofont. /Új Magyarország, márc. 17./

"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke a Cronica Romana bukaresti napilapnak nyilatkozott, kifejtve, hogy pártja vezetőségi ülésén a kisebbségek oktatási kérdéseiről tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy "az európai állásponttal összhangban álló bölcs és mérsékelt álláspontot" érvényesítenek, "természetesen figyelembe véve a nemzeti érdekeket és a román iskolai hagyományokat." Pozitív jelzések érkeztek Budapestről és erre pozitív választ akarnak adni. /Népszabadság, jún. 15./"

"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar elnök aláírt nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról: a román nép "mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozott, akik "a nyers húst a nyereg alatt puhítva lépték át a határokat". Az 1940-es bécsi döntés után "a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami a románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A kormányban több miniszterrel képviselt párt szerint az lett volna természetes, hogy Magyarország "elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért" /Cronica Romana (Bukarest), okt. 26, ismerteti: Népszava, okt. 27./ A nyilatkozat szerint Románia minden jogot megad a kisebbségnek. Amennyiben ezzel elégedetlenek a magyarok, anyaországuk tárt karokkal fogadj őket. /A nyilatkozatból részletek: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./ "

"Funar polgármester, az RNEP elnöke Dumitru Popához, az RTV igazgatójához írt nyílt levelében azzal vádolta a bukaresti, illetve kolozsvári magyar nyelvű tévészerkesztőségeket, hogy "a román állam és a román adófizetők pénzén gyalázzák Romániát és a román népet." Levele azután látott napvilágot a Cronica Romanában, hogy a képviselőházban megszavazták a román nemzet rágalmazásáért járó súlyosbított büntetéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levelében figyelmeztetett, hogy a magyar adások "befeketítik Romániát, etnikai megkülönböztetésre, területi szeparatizmusra uszítanak, meghamisítják a történelmet és törvénytelenül megváltoztatják a román helységneveket." /Magyar Hírlap, nov. 12./"

Teodor Melescanu külügyminiszter a Cronica Romana dec. 19-i számának adott interjújában úgy értékelte, mindkét fél nyitottabbá vált az utóbbi időszakban, így Magyarország első ízben terjesztett elő olyan szövegváltozatot, amelyben szerepel a Romániával szembeni területi igényről való lemondás, Románia viszont nyitott a kisebbségek helyzetének rendezésében. Melescanu szerint az alapszerződést a jövő év első felében véglegesíteni lehetne. /Magyar Hírlap, dec. 20./

"A román hadseregben minden katona Romániáé! - címmel interjút közölt a Cronica Romana dec. 21-i száma Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. A miniszter válaszol azokra a vádakra, amelyek romániai magyar vagy magyarországi sajtóban láttak napvilágot. Tinca ezeket a lapokat "jelentéktelen papírosoknak" nevezte. A miniszter tagadta Székelyföld militarizálásának tényeken alapuló felvetését, ugyanúgy az etnikai egyensúly megbontását. Nevetségesnek nevezte azt, hogy az önkormányzatok beleszóljanak a védelmi politikába. Az öngyilkos kiskatonákról szólva elmondta, hogy az 1993-94-ben öngyilkosságot választó kiskatonákból csak hét volt magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Magyar Nemzet, dec. 22./"

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Cronica Romana jan. 4-i számában kijelentette, hogy Tőkés László kész baráti beszélgetésre a parlamenti csoport tagjaival 1989 előtti tevékenységéről. /Népszava, jan. 5./

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./"

"Románia számára fontos volt az atlantai szimpózium, nyilatkozta Liviu Maior a bukaresti Cronica Romana napilapnak. "Ha nem mentünk volna Atlantába, az a benyomás alakulhatott volna ki, hogy Romániában hadviseléses állapot van" - mondta. Leltározzuk az oktatási problémákat, "hadd lássuk, miként orvosolhatjuk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nívódíjának nyertesei között van Gabriel Andreescu, aki a Cronica Romana és a 22 című lapokban megjelent politikai esszéiért kapta a díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

A Cronica Romana bukaresti napilap márc. 6-i számában megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását, közölve az első 13 szakaszt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Ebben szerepel a határklauzula /4. cikkely/, kimondva, hogy a feleknek nincsenek területi követeléseik és nem fognak ilyen követeléseket támasztani a jövőben sem. - A miniszterelnökök legalább évente egyszer áttekintik a szerződés megvalósítását, míg az egyéb minisztériumok, intézmények között kétoldalú megegyezések szabályozzák a találkozót. Nyolc alpontra bomlik a kultúra, a tudomány és oktatás terén folytatandó együttműködésre vonatkozó cikkely, érintve az egyetemek, könyvtárak közötti együttműködést, a diplomák kölcsönös elismerését, a kulturális cserét és szorgalmazza egy új tudományos-kulturális megállapodás megkötését. A két fél fellép a másik félnek az ő területén levő emlékhelyei és írott, valamint anyagi emlékei megőrzésének és megközelíthetőségének biztosítása érdekében. /Magyar Hírlap, márc. 7./ A Cronica Romana egyúttal bírálta a dokumentumot. /Magyar Hírlap, márc. 7./ Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a közölt szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a román fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. /Népszava, márc. 7./

Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./

Magyarország és Románia között nincs konfliktushelyzet, nyilatkozta Iliescu elnök a Cronica Romana márc. 24-i számában. Az alapszerződés megkötését elsősorban Magyarország, valamint az RMDSZ szélsőséges magatartása hátráltatja, jelentette ki az elnök. /Magyar Hírlap, márc. 25./

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./

Az ellenzéki Romania Libera, a kormánylap, a Vocea Romániei nem adott hírt az RMDSZ SZKT üléséről, a többi viszont a nyílt levélről számolt be. A Ziua szerint az RMDSZ radikálisai területi autonómiát követelnek, a Cronica Romana szerint a radikálisok az RMDSZ kettészakadását kockáztatják, az Evenimentul Zilei szándékosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ szélsőségesei Kovászna és Hargita Magyarországhoz csatolását vagy a romániai magyarság társnemzeti státusát követelik. /Népszabadság, máj. 9./

"A román lapok "lovagias" válásnak nevezték azt, hogy a román ellenzéket tömörítő Demokratikus Konvencióból /DK/ kivált négy ellenzéki párt /Demokrata Párt, Polgári Szövetség Pártja, Liberális Párt`93, Román Szociáldemokrata Párt/ elvált az RMDSZ-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Bélának az RMDSZ autonómia-fogalmairól szóló tájékoztatóját. Ugyanakkor a DK vezető pártja részéről újabb kemény bírálat érte az RMDSZ-t. Corneliu Coposu pártelnök a Cronica Romana jún. 10-i számában úgy értékelte, hogy az RMDSZ veszélyesen radikalizálódott. /Népszabadság, jún. 12./ "

A kormány és a kormánykoalíciós pártok jún. 14-i együttes ülésükön arról döntöttek, hogy Románia stratégiaváltást hajt végre a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. Az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a magyar fél soha nem támaszt területi igényeket, továbbá nem követel többletjogokat a magyar kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az Európai Unió. /Magyar Hírlap, jún. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Oliviu Gherman szenátusi elnök a Cronica Romana lapnak nyilatkozva elmondta: a lényeg az, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és a területi autonómiát. Nem stratégiaváltásról van szó, hanem valamennyi lehetséges mód szem előtt tartásáról. /Magyar Hírlap, jún. 19./

Júl. 1-jén kapcsolatfelvételt célzó magyar-román főszerkesztői találkozó volt Budapesten, a Hilton Szállóban. A PER /Project on Ethnic Relations/ által szervezett zártkörű tanácskozáson román részről négy főszerkesztő - Horia Alexandrescu /Cronica Romana/, Ioan Cristoiu /Evenimentul Zilei/, Valentin Paunescu /Curierul National/, Dumitru Tinu /Adevarul/ vett részt, a magyar sajtót Kereszty András /Népszava főszerkesztője, a MUOSZ elnöke/, Vincze Mátyás /Magyar Hírlap főszerkesztője/, Karczagi László /Népszabadság főszerkesztő-helyettese/ és Botlik József /Magyar Nemzet szerkesztője/ képviselte. Általános volt a készség a konkrét együttműködésre, állapította meg Allen H. Kassof, a PER igazgatója. Megállapodtak cikkek, információk cseréjéről. /Magyar Hírlap, júl. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4../

"A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./"

A kisebbség kizárásával nincs esélye a román-magyar megbékélésnek, szögezte le a Cronica Romana nov. 14-i számában megjelent interjújában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bármilyen megbékélési kezdeményezésnek a kisebbségi kérdés rendezéséből kellene kiindulnia. /Népszabadság, nov. 15./

"Több román lap is idézte - eltérő hangsúlyokkal - azt az interjút, amelyet Kovács László külügyminiszter adott az Új Magyarországnak. Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu írását közölte "Kovács László Romániát vádolja az alapszerződés késedelméért" címmel. A Cronica Romana kiemelése: "Kovács László úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság bizonyos követelései irreálisak". /Román lapok Kovács László nyilatkozatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"