"Emil Constantinescu államfő január 6-án fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstock képviselőt, a Romániai Németek Demokrata Fóruma /RNDF/ közelmúltban megválasztott új elnökét. A megbeszélésen Wittstock sürgette a kisebbségi törvény elfogadását, mert véleménye szerint ez a jogszabály jótékony hatással lenne a Romániában élő többség és kisebbség kapcsolataira. Az RNDF elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy "a román közvélemény már nem olyan toleráns a kisebbségekkel szemben, mint amilyen az 1989-es fordulatot követő első években volt". Wittstock felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvény tervezetét a kormány mellett működő kisebbségi hivatal már elkészítette, s azt jóváhagyta a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. A romániai németek szervezetének vezetője kérte Emil Constantinescut, hogy az államfő lehetőségeinek megfelelően segítsen a kommunista rendszer idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásában is. Wittstock egyben felhívta a román elnök figyelmét arra a visszásságra, hogy a román állam megadóztatja azt a térítésmentes anyagi segítséget, amelyet Németország nyújt a romániai németeknek annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak. Wittstock kijelentette, hogy megváltozott az álláspontjuk a Petőfi-Schiller egyetem tervével kapcsolatban és ők is támogatják az egyetem létrehozását, mivel az lehetőséget adna a romániai német fiataloknak, hogy felsőfokú tanulmányaikat is anyanyelvükön folytathassák. - Az Erdélyben élő német közösség létszámának gyors csökkenéséről írt a Cotidianul jan. 7-i száma. 1939-ben 250 ezer német nemzetiségű élt Erdélyben. A hetvenes években lélekszámuk 180 ezer volt. Nicolae Ceausescu 70 ezer németet "eladott" az NSZK-nak, azaz jelentős összeg lefizetése ellenében engedélyezte kivándorlásukat. Ceauescu bukását 110 ezer német nemzetiségű élte meg Erdélyben. Közülük 70 ezren a fordulatot követő két évben távoztak. Jelenleg a Romániában élő német közösség kevesebb mint 17 ezer főt számlál. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgetik a németek. Támogatják a közös egyetem ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./"

"Az Adevarul felháborodással veszi tudomásul, hogy "egyes magyar értelmiségi körök" egy jogi szak létesítését szorgalmazzák a magyar fiatalok számára a kolozsvári Református Teológiai Intézet keretén belül. Az Evenimentul Zilei értesülései szerint Nicolae Paina, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ideiglenes rektora nem tud a kezdeményezésről, de szerinte a szakot "nem fogják akkreditálni". A lap szerint a tervezet - annak ellenére, hogy benne van a BBTE által megjelentetett, az 1999-es felvételire javasolt szakokat tartalmazó kiadványban -, nem szerepel az Egyetem stratégiai fejlesztési programjában. A Cotidianul ezt "újabb magyar cselfogásnak tekinti". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13. 7. sz./"

"A Cotidianul naponta talál alkalmat arra, hogy valami románellenes cselekedettel vagy tervvel vádolja a romániai magyarságot vagy Magyarországot. A jan. 15-i száma önmagát is felülmúlta: egész oldalas összeállításában arra figyelmeztetett, hogy "A Nagy-Magyarországért folytatott háború kirobbant az összes fronton". Cristina Zarnescu és Roxana Rosin összeállításukban úgy látják, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár azért látogat Erdélybe, hogy a református egyház magyarországi tulajdonaiért nyújtott kártérítésről tárgyaljon. Szerintük az új magyar kormány így akarja megerősíteni "az erdélyi magyar hálózatot". A cikk a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Magyarok Világszövetségét, és több magyar alapítványt úgy mutatta be, mintha azok kinyilvánítottan Nagy-Magyarország visszaállításán ügyködnének, erdélyi fiókszervezeteik vagy kapcsolataik révén. Az anyag forrásaként a Határon Túli Románok Hivatalának egyik anyaga szolgált. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 15. 9. sz./"

"Márc. 17-én Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke bemutatta az SRI 1998-as évre vonatkozó jelentését. Emil Constantinescu elnök nagyon jónak tartja az SRI vezetőinek munkáját. Georgescu szerint az állambiztonságot fenyegető tényezők között szerepel a gazdasági bűnözés, a bankok terén történő visszaélések. Az államfői dicséret ellenére állítólag személyi változások várhatók a titkosszolgálat vezetésében. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ A Cotidianul Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének, az 1998-as évre vonatkozó jelentéséről tudósított. A lap a SRI aktivitását ellenőrző parlamenti bizottság nem-megnevezett tagjára hivatkozva, kijelenti: "a jelentés tartalmaz a magyar kisebbség autonómia törekvéseire vonatkozó információkat is". Kiemelhető, hogy a "forrás" az autonómiatörekvéseket "a nemzet biztonsága szempontjából rendkívül súlyosnak" nevezi, és egy lapon emlegeti a "terrorista akciókkal". A lap egy másik cikkében a Román Nemzeti Egységpárt, az elmúlt napokban rendszeressé vált magyarellenes kirohanásáról cikkezett. Lazar Ladariu PUNR-s képviselő "a magyarok elveszik Erdély" témájú felszólalásában azt nyilatkozta: "a kétnyelvű táblákat én veszem le, bárhol találok egyet. Ezt tisztán mondom, hogy mindenki tudja ki a tettes". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 18. 53. sz./"

"Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, a Cotidianul azt a hírt röppenti fel, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) tegnapi szűk körű vezetőségi ülésén Ion Ratiu alelnök egy olyan új kormánykoalíció létrehozását javasolta, melyben a parasztpárton kívül a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) és RMDSZ vegyen részt. A lap szerint az utóbbi napokban változás állt be a PDSR és a PNTCD közötti kapcsolatokban, főleg Ion Iliescu PDSR-elnök egyesült államokbeli látogatását követően. Parasztpárti vezetők arra is rámutattak, véli a lap, hogy a PDSR azért vállalná az RMDSZ-szel kötendő esetleges szövetséget, mert az új koalícióban az RMDSZ-nek "jóval kisebb befolyása" lenne. A lap által megszólaltatott Borbély László RMDSZ ügyvezető alelnök nem hisz az újabb koalíció megalakításának lehetőségében: Létezik egy koalíció, létezik egy parlamenti többség. Azt hiszem, egyszerű spekulációkról van szó." Petre Roman demokrata párti elnök sem akart kommentálni "egyes spekulációkat", és kétkedik a PDSR hangnemében bekövetkezett változások hitelességében. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 19. - 54. sz./"

"Élesen bírálta a nacionalista sajtó Emil Constantinescu államfőt a NATO koszovói beavatkozását helyeslő nyilatkozatáért. "Az államfő nyilatkozatát Belgrád hadüzenetnek tekintheti" - írta kommentárjában az Adevarul. A koszovói válságban egyértelműen a szerb fél álláspontját támogató Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy "az államfő egyetért a NATO koszovói beavatkozásával - bár senki nem kérdezte a véleményét". A Ziua közölte a Romániai Szerbek Szövetségének nyilatkozatát, mely szerint "a szerbek az utolsó emberig harcolni fognak szent földjükért, Koszovóért". "A románok ugyanezt tennék, ha az ő szent földjük kerülne veszélybe, s erre kellene gondolniuk a román politikusoknak, akik azt tanácsolják a szerbeknek: hagyják, hogy idegen csapatok szállják meg őket" - hangsúlyozta a nyilatkozat. /Lapkommentárok. Constantinescu hadat üzent Belgrádnak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

A Cotidianul oldalas összeállításban mutatta be dr. Kosztin Árpád Magyarellenes román kegyetlenkedések Erdélyben című munkáját, amely tavaly jelent meg Budapesten. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

"A bukaresti magyar nagykövetség közleményében tiltakozott a bukaresti román sajtóban napvilágot látott egyes állítások miatt: a bukaresti Adevarulban és Cotidianulban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár június 8-i brüsszeli sajtótájékoztatóival kapcsolatban megjelent állítások nem felelnek meg a valóságnak. A két napilap szerint az államtitkár támogatásáról biztosította volna a román értelmiségiek ún. Kolozsvári Nyilatkozatát. "Németh Zsolthoz a Kolozsvári Nyilatkozat szövege mind ez idáig nem jutott el, annak tartalmát csak a sajtóból ismeri, azzal kapcsolatban semmiféle nyilatkozatot nem tett és nem is szándékozik tenni" - áll a sajtóközleményben. /Botrányos ferdítések sorozata a fővárosi lapokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"A Cotidianul jún. 26-i száma közölte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ sorrendben utolsó jelentését, amely az 1997 májusa és 1998 májusa közti időszakot vizsgálta. A jelentés a Cigaretta II. néven elhíresült csempészbotrányt nem tárgyalta. A Costin Georgescu vezette intézmény hosszasan taglalta a korrupt közélet problémáit és elítélte az "államtitkok megőrzésének" helyzetét: sokan gátlástalanul szolgáltatják ki Románia nemzeti érdekeit, s az ország "idegen gazdasági érdekkörök bantusztánjává" válhat. Az egész román ifjúságot fenyegető drogok terjedéséről ugyanakkor nem szól a jelentés. Aggodalommal emlegették a vasgárdista "fészekrakást" is. /Bogdán László: A megkondított vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./"

Anghel Andreescu tábornok, a csendőrség parancsnoka leszögezte: nincs min vitatkozni, jövőre átadják Sepsiszentgyörgyön az új laktanyát, tudósított a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

"Adrian Nastase részt vesz a volt külügyminiszterek júl. 7-én kezdődő moszkvai konferenciáján. Tervezett felszólalásának teljes szövegét közölte a Cotidianul című napilap. Nastase, az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) alelnöke szerint "veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma" lett Európa. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, "ha megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat". A volt külügyminiszter szerint ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiától, lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. "Hasonló folyamat mehet végbe a Vajdaság esetében is, amelynek autonómiája mellett a magyar kormány kardoskodik" - mondta. /Adrian Nastase: "Veszélyes politikai koncepciók kísérleti laboratóriuma lett Európa" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"A harciasan magyarellenes Cotidianul román napilap szept. 15-i számában azt írta, hogy "Orbán Viktor magyar miniszterelnök leleményes fiú: Magyarország új kolozsvári főkonzulja egy kém". Az újság szerint Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hevesen támadta a román külügyminisztériumot és Radu Vasile miniszterelnököt, mivel "anélkül járultak hozzá Alföldi László főkonzuli kinevezéséhez, hogy ellenőrizték volna a diplomata életrajzát". A lap azt állította, hogy Alföldi László 1988-ig alkonzul volt Kolozsváron, amikor "egy kémbotrány nyomán Ceausescu ürügyet talált arra, hogy bezárassa a konzulátust". /Sajtótámadás az új magyar főkonzul ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Tíz év alatt Románia külkereskedelmi hiánya elérte a húszmilliárd dollárt, adta hírül a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

"A kormány sürgősségi rendelettel 191 ezer hektárnyi területet készül a román ortodox egyháznak juttatni Suceava megyében. Ennek az "ajándéknak" nagy hatása lehet az idei választási évben, de a többi romániai egyház részéről heves bírálatok várhatók, mivel azok is már többször kérték volt erdőik visszaadását - olvasható a Cotidianulban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: ha csak az ortodox egyháznak juttatják vissza a földtulajdonát, a Kisebbségvédelmi Hivatal ellenzi az eljárást. - Kolozs megyében az egyházak összesen 1200 hektárnyi termőföldre és erdőre jelentették be igényüket. Gheorghe Funar polgármester már közölte, hogy Kolozs megyében nincs elegendő termőföld és erdő az egyházak kérésének teljesítésére. Mikó Lőrinc, az unitárius egyház tanácsosa szerint Gheorghe Funar polgármester nem illetékes arról nyilatkozni, hogy van-e elegendő földterület vagy sem Kolozs megyében. /Újabb diszkrimináció? Kétszázezer hektár a suceavai ortodoxoknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, román kollégája, Mugur Isarescu meghívására. A Cotidianul értesülése szerint ez alkalommal mutatkozik be Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövet-jelöltje. /RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 5./

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

A Bálványos Nyári Egyetem magyar kormányzati fórum - idézte a Népszabadságot a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Romániában gyártott Daewoo Matíz gépkocsik magyarországi importjának megkönnyítésében látja a román és a magyar miniszterelnök a magyarországi hús romániai importját sújtó védővámok eltörlésének lehetőségét - olvasható román lapokban Orbán Viktor és Mugur Isaescu újabb határ menti találkozójáról szóló beszámolójában. Isarescu kormányfő a jövő héten találkozik a romániai hústermelőkkel, hogy megbeszélje velük a magyarországi sertés- és baromfihús importjára kivetetett vámilleték csökkentésének lehetőségét Ismeretes a román termelők álláspontja: a vámilletékek csökkentése nyomán a magyar hús a romániai termelés rovására elárasztaná a hazai piacot, mivel Magyarország erőteljesen szubvencionálja a hústermelőket, míg Romániában az állam egy lejt sem költ erre. /Cotidianul: Feláldozzák a román hústermelőket a Matiz gépkocsik magyarországi exportjának érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Több román értelmiségi a napokban felhívást tett közzé, amelyben felszólítják Frunda Györgyöt, Mugur Isarescut, Petre Romant és Theodor Stolojant, hogy lépjenek vissza annak a legesélyesebb elnökjelöltnek a javára, aki a második fordulóban lekörözheti Ion Iliescut. A felhívást kommentálva Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ-nek nincs szándékában visszaléptetni a jelöltet. Frunda György tehát továbbra is az RMDSZ államelnökjelöltje. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, képviselőjelölt korábban a Cotidianulnak nyilatkozatott a kérdéssel kapcsolatban. Szerinte Frunda György is mérlegeli a lehetőségeit és ha úgy látja, hogy tényleg nincs más megoldás, ő maga fogja ezt a döntést egyoldalúan meghozni, és visszalép. /Nincs szó Frunda visszalépéséről. Markó a román értelmiségiek felhívásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Védő és Őrző Szolgálat (SPP) új parancsnoka Gabriel Naghi ezredes, tudósított a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ Az Őrző és Védő Szolgálat (SPP) a kilenc román titkosszolgálat egyike.

"A bukaresti Cotidianul értesülései szerint az RMDSZ és az RTDP között titkos egyetértés született arról, hogy az új kormány nemcsak magyar alprefektusokat, megyei igazgatókat és felügyelőket tartana meg eddigi tisztségükben, hanem olyan volt államtitkárok is valamilyen fontos beosztást kapnának, mint például Erős Viktor, az Állami Vagyonalap leköszönt alelnöke,РVarga Gábor, az Országos Szabványhivatal volt vezetője, vagy Birtalan József, a kis- és középvállalatok fejlesztéséért felelős kormányhivatal egykori tisztségviselője. Markó Attilát, az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának volt igazgatóját bíznák meg a kisebbségi ügyekkel, és áll rangot kapna. Kónya-Hamar Sándor képviselő megerősítette: rendeződött Erős Viktor és Birtalan József helyzete, az előbbi az időközben megszüntetett ÁVA utódjaként létrehozott hivatalban tevékenykedik majd, az utóbbi pedig a kis- és középvállalatokért felelős minisztériumban, azonban egyikük sem államtitkári tisztségben. Az ún. "titkos″ RMDSZ-RTDP függelék különben tartalmazza a Kolozs megyeiek azon javaslatát, hogy tartsák meg tisztségükben Pető Zsigmondot a megyei kataszteri hivatal élén, illetve Török Ferenc tanfelügyelőt, és Szép Gyulát a művelődési felügyelőségen. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Régi RMDSZ-es kormánytisztségviselők új fontos beosztásokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"A márc. 3-i Cotidianul emlékeztetett, hogy márc. 5-én a román külügyminisztériumba várják a magyar nagykövetet. A lap szerint magyarázatot kell adnia "egyes magyar politikusok erdélyi magánlátogatásairól". (Az MTI bukaresti irodájának nem hivatalos információi szerint ezt a találkozót, amely Mircea Geoana román külügyminiszter március végére tervezett budapesti látogatásával kapcsolatos, már korábban rögzítették.) A Cotidianul szerint ez az ügy az első diplomáciai botrány Románia és Magyarország között a Ceausescu-diktatúra bukása óta: ilyen formában utoljára 1989-ben kértek magyarázatot Bukarestben a magyar nagykövettől. A jelenlegi kormányhoz közel álló Cronica Romana napilap jelentette: Octav Cozmanca közigazgatási miniszter azt közölte, hogy Németh Zsolt Fehér megyében és Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Aradon tett látogatása miatt "megkeresi a külügyminisztériumot, hogy kérjenek magyarázatot a magyar nagykövettől" az említett látogatásokkal kapcsolatban. - Dávid Ibolya a múlt hét végén az RMDSZ meghívásának eleget téve a hagyományos aradi magyar bál díszvendége volt. A magyar igazságügyi miniszter aradi látogatása során találkozott a város polgármesterével is. - A Curentul közölte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke "Budapest közbeavatkozását kéri" és az erdélyi magyarok képviselethez fognak jutni a magyar Országgyűlésben. Markó Béla márc. 1-jén Budapesten járt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó Markó számára "alkalom volt arra, hogy Orbán Viktor segítségét kérje az RMDSZ rögeszméjéhez: magyar nyelvű egyetemek romániai akkreditálásához". /Magyar politikusok a román sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"Eugen Jurca, a temesvári Ortodox Teológiai Fakultás professzora, ortodox pap nyilvánosan elismerte, hogy a Ceausescu-rendszer alatt a titkosszolgálat besúgója volt. Paptársaihoz és a közvéleményhez intézett nyílt levelével arra buzdított más egyházi személyeket is, hogy "a nemzeti megbékélés érdekében" kövessék példáját a beismerésben. Levele a Cotidianul és az Evenimentul Zilei lapokban jelent meg, ebben hangoztatta, hogy "Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is." A kommunista hatalom idején Romániában a Szekuritáté 700 ezer fős besúgói hálózatot épített ki, sok papot és szerzetest is együttműködésre kényszerítve. A 125 millió aktából álló titkosszolgálati archívum megnyitása mostanában zajlik, de csak nagyon lassan; eddig nagyon kevés jelentősebb közszereplőről láttak napvilágot kompromittáló adatok - jegyezte meg az AP. A hírügynökség rámutat, hogy alig pár nappal korábban látott napvilágot Romániában az a titkosszolgálati feljegyzés, amely szerint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház jelenlegi feje hajdan egy nácibarát és antiszemita csoport tagjaként 1941-ben részt vett egy bukaresti zsinagóga elleni pogromban, amely 120 emberéletet követelt. Az irat több tanúvallomást tartalmaz az egykori szerzetes homoszexualitásáról is. Ez utóbbi azért feltűnő, mert Teoctist pátriárka vezényli a dühödt egyházi kampányt annak megakadályozására, hogy Romániában legalizálják - az Európa Tanács elvárásainak megfelelően - az azonos neműek szexuális kapcsolatát. A pátriárkára vonatkozó, 1949-es keltezésű titkosszolgálati iratot a Libertatea című napilap közölte, nagy felzúdulást keltve. Az ortodox egyház rágalmazást emleget, Ion Iliescu államfő pedig kijelentette, hogy "több tiszteletet érdemelne egy 87 éves ember". Ioan Robu katolikus püspök tagadta, hogy a katolikus egyháznak köze lenne a kínos információ napvilágra kerüléséhez. A botrány nyomán leváltották az egykori román állambiztonsági szervek iratainak feldolgozásával foglalkozó országos hivatalnak (CNSAS) azt a kutatóját, aki az információt kiszivárogtatta. Teoctist, akit a Ceausescu-rezsim bukása után heves bírálatok értek a diktatúrával való cinkossága miatt, 1990 elején még távozását ígérte tisztségéből, de aztán néhány hónap múlva meggondolta magát. /Könnyítene az egyházon a papok beismerő vallomása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Magyarország történelmi adósságot akar törleszteni a határon túli magyarokról szóló státustörvény elfogadásával - írta ápr. 20-i számában a Curentul című román napilap. Az Adevarul azt hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság helyett igazolványt kapnak a határon túli magyarok. A Cotidianul úgy értékelte, hogy a státustörvény kérdésében az RTDP és az ellenzéki Magyar Szocialista Pártnak az együttműködése vált világossá. A lap szerint az RTDP érveit támogatta Tabajdi Csaba, az MSZP képviselője, amikor a parlamenti vitában arról beszélt, hogy a határon túli magyarok problémája nem oldható meg csak magyar-magyar tárgyalásokkal, egyezségre kell jutni a szomszédos államokkal is. A Cotidianul úgy vélte, hogy az RMDSZ a román kormánypárttal kötött megállapodás tárgyalásakor "néhány országos és helyi vezető közigazgatási posztért cserébe a magyar szocialisták támogatását is megígérte az RTDP-nek". "Eddig úgy látszik, hogy az RTDP és az RMDSZ egyezsége kizárólag egyes politikai csoportok - az RTDP, a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-tábor és a magyar ellenzék - számára kedvező, míg hátrányosan érinti a magyar kormánypártot, amely a romániai magyarok közösségi terveit támogatja" - írta a Cotidianul. /Cotidianul: A státustörvény kapcsán az RTDP-MSZP együttműködése vált világossá. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"

"A bukaresti Dulles teremben gyűltek össze azok a volt vasgárdisták, illetve a mozgalom szimpatizánsai, akik tagadják a holokauszt valóságát. A meghívottak között volt Iosif Constantin Dragan, Ion Coja és Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, tudósított a Cotidianul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Júl. 13-án a Legfelső Védelmi Tanács az Oroszországgal kötendő kétoldali szerződésről tárgyalt. Románia még nem rendezte diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. A Szabadság átvette a Cotidianul de Transilvania lapból Ioana Lupea írását. Az alapszerződés megtárgyalásának pozitív jelzése is lehet, az, hogy a bukaresti hatalom a jövő évi prágai NATO-integráció szemszögéből próbálja tisztázni Oroszországgal a szövetségek kérdését. Azonban mivel magyarázható Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő kijelentése a második román államról, Moldováról? A kormányfő a német integrációs modellt tekinti alapnak, egészen az egyesülésig. Nastase javasolta a föderációt Moldovával, azzal az állammal, amely csatlakozni fog az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez. Feltételezhető, hogy Romániának más biztonsági alternatívát ajánlottak föl. A NATO-val kapcsolatos másik kétarcúság a magyarországi státustörvénnyel szembeni magatartásban mutatkozik meg. Egy évvel a prágai NATO-összejövetel előtt Romániának elintézetlen területi vitája van Ukrajnával - a Kígyó-szigetéről van szó -, miközben felmerül a két román állam konföderációja, ám az egyik fél már közel van az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez, ráadásul feszült a viszony Magyarországgal, egy NATO-tagországgal és a végtelen vita Moszkvával. (A Cotidianul de Transilvania című lap július 16-i számában megjelent írás fordítása) /Ioana Lupea: Múlt meghatározta jelen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"