Riadalmat keltett a magyarországi kábeltévés társaságok sorában egy romániai versenytárs megjelenése. A nagyváradi Teszári Zoltán tulajdonában levő RDS-RCS cégcsoport ugyanis lényegesen kedvezőbb ajánlatot tett a magyarországi tévézőknek, mint a kábeltévés cégek. A hét elején elindult Digi Tv-szolgáltatás előfizetői egy évig ingyen élvezhetik a műholdon keresztül átjátszott csatornákat, csupán a vételezéshez szükséges tányérantennát és beltéri egységet kell megvásárolniuk. Teszári Zoltán cége nemcsak az alacsony árakkal, a műsorkínálattal is túllicitálja versenytársait. A műholdas szórású Digi Tv-szolgáltatás Romániában is fejtörést okoz az RDS-RCS-cégcsoport konkurenseinek. Míg a legnagyobb kábelszolgáltató, az UPC havi 28 új lejért kínálja alapcsomagját, a Digi Tv-alapcsomag 21,18 lejbe kerül, és tízzel több adót tartalmaz mint az UPC-é. Az alapcsomag 41 csatornája elsősorban a román műsorokat tartalmazza. A magyar anyanyelvű nézők számára enyhe feláron (23,2 lej) kínál extracsomagot a cég, mely az alapcsomag adásai mellett az m1, a Duna Tv, a TV2, az RTL Klub, a Hír Tv, a Film+, a Cool Tv, a Viasat3, a Minimax HU / A+ műsorát kínálja. A cégcsoport kábeles szolgáltatásait Romániában 1,1 millió háztartásban élvezik. A Digi Tv műsorszórására pedig mintegy 140 ezren fizettek eddig elő. A zárkózottság Teszári Zoltánnak alapvető tulajdonsága. A 36. évét taposó fiatalemberről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy évek óta a leggazdagabb romániai magyarként tartják számon. Teszári 2004 végén 93-95 millió dollárra becsült vagyonát 2005 novemberére megduplázta, a leggazdagabb romániaiak rangsorban a 17. helyen szerepelt 180-190 millió dollárral. Teszári sportolóból lett üzletember. 1990-ben húszéves fejjel egy fagylaltos bódé megnyitásával kezdett vállalkozni. Az üzlet annyira sikeres volt, hogy egy év múlva a cég már fagylaltpor-gyártásra szakosodhatott. A kábeltévés hálózatépítésbe 1992-ben még társával, Ludescher Csabával együtt vágtak bele, útjaik egy évvel később váltak el. Teszári kábeltévés hálózatára hamarosan internetes, 2003-tól pedig telefonszolgáltatást lehetett ráépíteni. Az RDS-RCS ma már komplex kábeltévé-internet-telefon szolgáltatáscsomagokat kínál, versenytársainál messze kedvezőbb áron. /Gazda Árpád: Romániai magyar befektetőtől retteg a magyarországi kábeltévés piac. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Mintegy 600–650 ezer romániai háztartásban néznek magyar nyelvű televíziót, a fő hírforrást azonban a román adók jelentik – vélekednek a médiaszakértők. Magyari Tivadar szociológus szerint a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, viszont a televíziózás tekintetében más a helyzet, hiszen a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. A román adók nézettsége tíz évvel ezelőtt nőtt látványosan, a Pro Tv és az Antena 1 megjelenésével. A legszélesebb körben két magyarországi adó fogható Erdélyben, a Duna Tv és az m2, ezek a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek a digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős adóhoz hozzáférést biztosítanak. A legjelentősebb digitális szolgáltató a Digi Tv, amelynél mintegy 400 ezren fizettek elő a magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a Tv2, az m1, az m2, a Cool Tv, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír Tv adót, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animal Planet, az Eurosport, a Cinemax, az AXN és a Hallmark adóknál. A romániai magyar televíziózók köre kiegészül még azokkal a székelyföldiekkel, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. /Magyar tévé Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Számos panasz érkezett, hogy július elsejétől néhány magyar adóval szegényebb lett a Digi-csomag: kivettek négy magyar nyelvű csatornát: az RTL Klub, a Film+, Sport Klub és Cool Tv csatornákat. A marosvásárhelyi kirendeltségnél nem tájékoztattak az intézkedés okairól. /(menyhárt): Szegényebb lett a Digi Tv kínálata. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

Kihátrált a MÚRE
Engedélyezték a magyar sajtószabadságért tartott mai bukaresti tüntetést
Kihátrált a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a mai, bukaresti szolidaritási akcióból: a magyar újságírószervezet igazgatótanácsa felülbírálta Karácsonyi Zsigmond elnököt. Mint tegnapi lapszámunkban arról hírt adtunk, a sajtószabadságért szervezett budapesti, március 15-i demonstrációval párhuzamosan ma a világ több pontján szerveznek hasonló tüntetést.
Bukarestben a Magyar Nagykövetség Dimitrie Gerota utca 63–65 szám alatti épülete előtt gyülekeznek ma 17 órakor több civil szervezet – köztük a Free Press Románia Alapítvány, az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség, a Romániai Médiaszövetségek Szervezete, a Romániai Oknyomozó Újságírói Szövetség, a Hivatásos Újságírók Szövetsége, az Online Médiakiadók Egyesülete, az Újságírónők Ariadna Szervezete, a Független Médiaközpont és a MediaSind – képviselői, miután tegnap a bukaresti főpolgármesteri hivatal szakbizottsága megtárgyalta a szervezők kérését, és engedélyezte a demonstrációt.
Alapszabályt szegett a MÚRE?
A szervezők felhívásában korábban társszervezőként megjelenő MÚRE szerepéről Karácsonyi Zsigmond elnök lapunknak elmondta, a Médiaszervezetek Konvenciója gyorsreagálási bizottságának tagjaként személyesen döntött a magyar újságírószervezet implikálása mellett. Ezt azonban tegnap felülbírálta az újságírószervezet igazgatótanácsa.

Ismét aktuális a 1848-as 12 pont. A tüntetők sajtószabadságot követelnek
„A mai (tegnapi – szerk. megj.) konzultáción az igazgatótanács úgy határozott, hogy nem veszünk részt a bukaresti magyar médiatörvény elleni szolidaritás-tüntetésen. Az igazgatótanács tagjai a március 15-ét nem tartják szerencsés időpontnak egy ilyen tiltakozás megtartására – egyöntetűen kijelentették, hogy ilyenkor ünnepelni kell és nem tiltakozni” – nyilatkozta tegnap lapunknak Karácsonyi Zsigmond.
A MÚRE-elnök hozzátette: az egyesület igazgatótanácsának tagjai ugyanakkor „megkésettnek ítélték a tüntetést, és sokkal hasznosabbnak tartják, ha a magyarországi újságírószervezetek egységesen véleményt nyilvánítanának az ügyben”.
A MÚRE igazgatótanácsának egyik tagja azonban ellentmond az elnök állításának, szerinte korántsem volt egyöntetű a döntés. „Karácsonyi megijedt és átdobta a döntés felelősségét az igazgatótanácsnak, ami alapszabályellenes, hiszen a testületnek ebben semmi szerepe nincs, az elnök képviseli a MÚRE-t” – szögezte le az igazgatótanácsi tag.
Magyarázkodik az elnök
„Megértem az igazgatótanács tagjait, ugyanis ők a szakmai szervezetet féltik, mely egy ilyen tiltakozással túlságosan kiszolgáltatná magát a politikumnak” – magyarázkodott Karácsonyi. Elmondta, ő személy szerint továbbra is kiáll a sajtószabadság mellett és úgy véli, hogy egy erős szakmai párbeszédre van a legnagyobb szükség ebben az ügyben, „bár a demokrácia útjaira lépett államokban a politikum igyekszik kiszorítani a média képviselőit az ilyen döntésekből”.
„Fontosnak tartom, hogy a román kollégákkal, és önökkel, bukaresti magyar újságírókkal összhangban cselekedjünk, amikor úgy érzem, hogy sérül a sajtószabadság – fogalmazott Karácsonyi – sajnálom, hogy végül a MÚRE nem vesz részt a tiltakozáson, de ismétlem, maximálisan megértem az igazgatótanács döntését”.
Új Magyar Szó, a magasban
Mint arról hírt adtunk, ma a világ több pontján – Budapesten, Bukarestben, Berlinben, Frankfurtban, New Yorkban, Debrecenben és Gyulán – egyidőben tartandó, romániai idő szerint 17 órára tervezett akció a magyarországi médiatörvény ellen irányul. A sajtoszabadsagert.blog.hu portálon és a Facebook közösségi oldalon meghirdetett demonstrációsorozat szervezői azt írják: a tömeg erejével akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy vonja vissza a január 1-jétől hatályos médiatörvényt, és garantálja a sajtószabadságot Magyarországon.
A román fővárosba tervezett tüntetés szervezőinek sajtókommünikéja szerint az akciót indokolja, hogy a magyar médiatörvény a totalitárius rezsimekre jellemző politikai kontroll alá helyezi az írott, audiovizuális és elektronikus sajtót. A szervezők hivatkoznak az Európai Parlamentnek a napokban megszavazott állásfoglalására, amely elégtelennek tartja a jogszabály múlt hét elején, a Magyar Országgyűlésben megejtett módosításait, és a törvény eltörlését kérik.
A bukaresti tüntetés résztvevői – erdélyi magyar sajtósok, a román média képviselői, civilek – lapunk mai, fehér címoldalas lapszámát emelik magasba.
Mégis átnyúl a határokon a magyar médiatörvény
Román-magyar társhatósági együttműködés keretében vizsgálja a Romániában bejegyzett Cool TV műsorát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – közölte a Médiatanács Szóvivői Irodája. A hatóság 2010 novembere óta folyamatosan vizsgálja a román joghatóság alatt működő Cool TV BeleValóVilág című műsorát. Mint ismeretes az EU bírálta azt, hogy a médiatörvény kiterjed a Magyarország határain kívül bejegyzett médiumokra.
Az index.hu arról számol be, hogy a médiatörvény módosítását ugyan múlt hét elején megszavazta a parlament, de az elfogadott szövegvariáció szerint mégiscsak bírságolhatja a külföldön bejegyzett tévéket az NMHH. A portál szerint az új médiatörvényben a pénzbírságra vonatkozó 179-es paragrafust, az EU felhívása ellenére nem törölték, csak egy felcímet írtak hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest)