Traian Basescu államfő a napokban megfenyegette a magisztrátusokat, hogy ha hat hónapon belül nem mutatnak fel látványos eredményt a korrupció elleni harcban, akkor meneszt a Legfelsőbb Bírói Tanácstól a Korrupcióellenes Ügyészségig mindenkit, most pedig kiderült, hogy polgármestersége idején illegálisan szerzett magának egy lakást Bukarest belvárosában. Ezt a lakást „elfelejtette” megemlíteni a vagyonnyilatkozatában. Basescu először azt mondta, hogy „az én szempontomból”, nem volt törvényellenes a lakásszerzés, majd Antonie Iorgovan szenátornak esett, aki a feljelentést megtette, mondván, a szenátor „halálra gázolt egy gyalogost az átjárón”. Iorgovan valójában senkit sem gázolt halálra, az illető régen felgyógyult. Szánalmas államfői produkció volt, írta Mózes Edith. /Mózes Edith: Szánalmas produkció. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

A Legfelső Bírói Tanács (CSM) ügyészei teljesen elszakadtak a realitástól, és nem látják, vagy nem akarják látni azokat a korrupciós problémákat, amelyekbe az egyszerű ember naponta beleütközik – nyilatkozta január 9-én Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Ezt a következtetést a miniszterelnök az Országos Korrupcióellenes Stratégia Alkalmazása Vezetőtanácsának ülését követően vonta le. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét önkényesen, felelősségektől mentes szabadságként értelmezik az ügyészek. A kormányfő felhatalmazta Monica Macovei igazságügyi minisztert az összes megszorító intézkedés alkalmazására a korrupció elleni harcban. A szellemi tulajdonra vonatkozó törvénykezés a másik olyan terület, amelyen az EB komoly elmaradásokat, hiányosságokat regisztrált Bulgária mellett Romániában is. Az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal mára teljeses EU-átvette a jogszabályokat, a gond ezek alkalmazásával van. A „vámhatóság és a gazdasági rendőrség azonban nem alakította ki azokat a megyei struktúrákat, amelyek a törvény betű szerinti alkalmazását ellenőrizhetnék” – nyilatkozta Varga Gábor. az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója. /Gujdár Gabriella: Korrupcióellenes csúcs Bukarestben – haladékot kapott a bírói testület. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) titkára, Constantin Buchet közölte: a bizottság megkapta Mugur Ciuvicatól Traian Basescu államfő esetleges Szekuritátéval való együttműködésére vonatkozó dokumentumokat. A testület tagjai úgy döntöttek: sürgősségi eljárással kérik a Védelmi Minisztérium archívumában lévő szekusdossziék átadását az átvilágító bizottságnak. Traian Basescu elnök tagadta, hogy kapcsolatot tartott volna fenn a Szekuritátéval, mint politikai rendőrséggel. Cecilia Morariu bíró, a Legfelső Bírói Tanács szóvivője bejelentette: az intézmény két tagja 1990 előtt együttműködött a Szekuritátéval. Erre azt követően derült fény, hogy a tanács kérte képviselőinek átvilágítását. /Ciuvica átadta a Basescura vonatkozó dokumentumokat. A szekusdossziék átadását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Nem ért egyet az RMDSZ két legnevesebb jogászpolitikusa, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátor. A két törvényhozó véleménye a főügyészek kinevezése kapcsán különbözik egymástól: míg Frunda módosítaná az igazságügyi miniszter elképzelését, Eckstein-Kovács helyesli Monica Macovei ötletét. Monica Macovei miniszter durván általánosított, amikor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ a korrupció elleni harc kerékkötője – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kijelentette: Markó Béla szövetségi elnökkel megegyeztek, mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülni. Ha a tárcavezető nem hívja meg a szövetséget a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélésekre, akkor az RMDSZ külön találkozót kér. A szenátor kijelentette: ő maga nem ért teljesen egyet azokkal, akik az igazságügy politika-semlegességére hivatkozva a Legfelső Bírói Tanácsra bíznák a főügyész kinevezését. Ezzel szemben Frunda György a parlamentben benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben módosítaná a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Hatóság főügyészének kinevezési és visszahívási eljárást. Frunda szerint ez a hatáskör nem az igazságügyi minisztert, hanem a Legfelső Bírói Tanácsot illeti meg. Eckstein-Kovács Péter tájékoztatott: az átvilágítási törvény vitája során elfogadták egy jelentős módosító indítványát, azt, hogy a jogszabály előírásai a volt Szekuritáté minden egyes munkatársára vonatkozzanak, nem csupán azokra, akik titkosrendőrségi munkát folytattak. Eckstein úgy véli: ha valaki annak idején úgy döntött, együttműködik az állam elnyomó szervével, most tartózkodjon a közéleti szerepléstől. /B. T., E.-R. F.: Nem ért egyet Eckstein-Kovács és Frunda. Monica Macovei megosztja az RMDSZ két legnevesebb jogászát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Június 19-én a parlamentben folytatódott az igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti háború. Az RMDSZ politikusai az ellenzék és a Konzervatív Párt támogatásával Frunda György szenátor által benyújtott törvénykezdeményezés mellett kardoskodtak, ami a főügyész és helyetteseinek a kinevezését a Legfelső Bírói Tanács (LBT) hatáskörébe irányítaná. Jelenleg ezeket a kinevezéseket az igazságügyi miniszter teheti meg. Macovei miniszteri tisztségbe iktatása óta arra törekszik, hogy a kormány ellenőrzése alatt tartsa az igazságszolgáltatást. /Folytatódik az RMDSZ–Macovei harc. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A politikai hatalom beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába, állította Frunda György RMDSZ-szenátor. A beavatkozás egyik módja, szerinte az, ahogyan az ügyészeket kinevezik. Ezért kidolgozott egy törvénytervezetet, amelynek központi eleme, hogy ne az igazságügyi miniszter javasolja az államelnöknek az ügyészeket kinevezésre, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács. Az RMDSZ-en belül sem egyöntetűen támogatott tervezetet – Toró T. Tibor a képviselőházi szavazáson is tartózkodott. A június 20-i képviselőházi vitában a képviselők nagy része Frunda György javaslatát támogatta, de mivel kétharmados többség kellett az elfogadásához, a tervezet mégis elbukott. A törvénytervezet esetében a döntő ház a szenátus, és Frunda reméli, hogy itt megszerzi a szükséges szavazatszámot. Frunda tervezete vita tárgyát képezte az RMDSZ frakcióülésen is. Toró T. Tibor képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor kifogásokat fogalmazott meg Frunda tervezetével kapcsolatban. Toró Tibor egyike volt annak a tíz képviselőnek, akik a szavazáson tartózkodtak. Monica Macovei miniszter szerint Frunda tervezete alkotmányellenes. /Isán István Csongor: Frunda György-Monica Macovei csörte az igazságszolgáltatás reformja kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Ismét az RMDSZ-t támadja Monica Macovei igazságügyi miniszter, szerinte az RMDSZ a korrupcióellenes harc fékezésével az integrációt veszélyezteti. A Konzervatív Párt (PC) kezdeményezte, s az RMDSZ támogatta a törvénytervezetet, mely szerint az ügyészségek vezetőségét nem az igazságügyi miniszter, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács jelölné ki. A javaslatot elfogadta a szenátus jogi bizottsága. /Újabb RMDSZ-Macovei csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

A képviselőház jogi bizottságában az RMDSZ és az ellenzék is támogatta a Konzervatív Párt (PC) kezdeményezését a főügyészek kinevezési és leváltási eljárásának módosítására, , hogy a főügyészeket ne az igazságügyi miniszter, hanem a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) javaslatára nevezze ki az államfő. Eckstein-Kovács Péter szenátor nem ért egyet az RMDSZ álláspontjával, amelyet Anca Boagiu integrációs miniszter is hevesen támad. /Fall Sándor: Kereszttűzben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Anton Pandrea lett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) új elnöke. A CSM január 11-i ülésén Traian Basescu államfő már a tisztújító voksolás előtt gratulált az ellenjelölt nélkül induló Anton Pandreának. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezetet elfogadja a parlament. Monica Macovei igazságügyi miniszter élesen bírálta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, akit a törvénytervezet megtorpedózásával vádolt. Mint elmondta, a törvény megvitatásakor Tariceanu rendszeresen Markó Béla miniszterelnök-helyettes véleményét vette figyelembe, aki ellenezte a jogszabálytervezetet. /Barta Zoltán: CSM ülés: Basescu főszerepben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Simon Judit, az Új Magyar Szó főmunkatársa kiállt Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter mellett, helyeselte, hogy Doru Tulus ügyész visszahívását kérte, az ügyész ugyanis a dossziéháború újabb fejezetét készítette elő, politikusok aktáit vette elő. Laura Kövesi főügyész, és Daniel Morar DNA-igazgató Macovei emberei, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöke pedig a felfüggesztett államfőé. Traian Basescu felfüggesztett államfő minden eszközt megragad, hogy visszaszerezze hatalmát. /Simon Judit: Robbannak a rejtett bombák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

„Megdöbbentően ostobának” nevezte a képviselőház állandó bizottságának több tagja Laura Codruta Kövesit. Valeriu Zgonea, a képviselőház jegyzője azt követően nyilatkozta ezt, hogy a testület megvitatta a főügyész Bogdan Olteanu házelnöknek küldött válaszlevelét az ügyészek parlamenti meghallgatásával kapcsolatban. Levelében a főügyész elutasította Olteanu arra vonatkozó felkérését, hogy ügyészek jelenjenek meg a telefonlehallgatásokat vizsgáló parlamenti bizottságok előtt. Kövesi szerint az ügyészek tevékenységébe történő beavatkozásnak minősül, ha kötelezővé teszik számukra a megjelenést a szaktestületi meghallgatáson. Zgonea szerint a főügyész „megsértette a parlamentet” levelével, amelyet „mintha nem is jogász írt volna”. Hozzátette: a képviselőház elnöke állásfoglalást kér az ügyben a jogi bizottságtól, majd a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácshoz (CSM) fordul a főügyész magatartása kapcsán. /Fall Sándor: Leostobázott főügyész. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Fábián Gyula kolozsvári ügyész nem tud arról, hogy vizsgálatot indított volna ellene a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amiért részt vett az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) konferenciáján, ahol a kisebbségi autonómiák nemzetközi jogi keretéről tartott előadást. A román sajtó Cecilia Morariu ügyészre, a CSM szóvivőjére hivatkozik, aki szerint a tanács azért kezdett hivatalból kivizsgálást, mert Fábián „a legradikálisabb autonomisták által szervezett, és az Orbán Viktor vezette Fidesz európarlamenti képviselője, Gál Kinga védnöksége alatt álló rendezvényen szólalt fel”. Fábián Gyula értetlenül fogadta a hírt. Kifejtette: nem ügyészi minőségben, hanem adjunktusként vett részt egy felsőfokú oktatási intézményben megtartott konferencián, amelynek védnöke egy európarlamenti képviselő volt. /Sz. K. : Légből kapott vádak kolozsvári magyar ügyész ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Nem szavaztak Pimen és Casian ortodox püspökök ügyében a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Bizottság (CNSAS) ülésén. A két püspök dossziéja heves vitát váltott ki a testületben, források szerint Csendes László elnök lemondással is fenyegetőzött a vita hevében. A CNSAS közleménye szerint kilenc, az igazságszolgáltatásban alkalmazott személyről derült ki, hogy besúgó volt. Nevük elhallgatását kérő források szerint ebből hét bíró és ügyész, de nincsenek magas beosztásokban, vidéki törvényszékeknél, illetve ügyészségeknél dolgoznak. Az átvilágító testület jelenleg több mint 600 ügyész és bíró múltját kutatja, és ha megállapítják az együttműködés tényét és ítéletük érvényben marad, akkor az érintett személynek le kell mondani beosztásából. Jelenleg egyetlen fontos beosztású – a Legfelsőbb Bírói Tanács tagja – személyről derítették ki, hogy együttműködött. Florica Bejenariu azonban megóvta a döntést, az ügy bíróságra került. Időközben a CNSAS is módosította döntését, az új szavazás eredménye ellentmondott az elsőnek. /I. I. Cs. : Bírákat világít át a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Több ügyész ellen is vizsgálatot indított a közelmúltban a Legfelsőbb Ügyészség Korrupcióellenes Ügyosztálya (DNA), miután kiderült róluk, hogy csúszópénzek segítségével szereztek vezető tisztségeket. Ennek ellenére a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) plénuma úgy döntött: jóváhagyják a tisztségek betöltésére kiírt vizsgák eredményeit. A korrupcióellenes ügyészek december 12-én 24 órás őrizetbe vételi parancsot bocsátottak ki Gheorghe Dumitru ügyész és Gheorghe Bucur közjegyző – a CSM volt tagja – ellen, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészekért felelős osztálya jóváhagyta az őrizetbe vételt. Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze megengedhetetlennek minősítette az ügyészek őrizetbe vételére vonatkozó döntést. /Nagy B. István: Megvásárolt ügyészi állások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Egyre több magas rangú bíróról és ügyészről deríti ki a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Bizottság, hogy hajdanában együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A múlt héten született s döntés értelmében a tizenkilenc tagú Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács kilenc embere besúgó volt, írta a Romania Libera bukaresti lap. /Kutyára bízták a szalonnát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Románia számára minimum hét területen regisztrált lemaradást az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségek terén. A legrégibb az igazságügy reformja. 2007 júniusában az Európai Bizottság felkérte Romániát, folytassa a korrupció elleni harcot. A felszólításban az állt, hogy ha ezt a problémát nem rendezi egy év alatt, életbe lép a védzáradék. A Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI) tavaly óta kellene működnie, de a törvényt még nem fogadták el. Megoldatlan érdekkonfliktusok vannak még mindig a Legfelsőbb Bírói Tanácsban. Ezt követi sorban a külföldről behozott személygépkocsik regisztrációs adója, a biodiverzitás problémája, a környezetszennyezés, a közigazgatási reform, a hamis publicitás és nem utolsósorban a mezőgazdaság problémája. /Mózes Edith: A hét fő bűn. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Január 10-én Traian Basescu államfő jelenlétében megválasztotta új elnökét és alelnökét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM). Lidia Barbulescut egyedüli jelöltként választották meg, az alelnök Gratiana Isac lett, így először tölti be nő e két funkciót. A szavazatszámlálás nem volt mentes az incidensektől, az új elnököt egyhangúlag megválasztottnak kiáltották ki, és Laura Codruta Kövesinek, Románia főügyészének kellett közbeszólnia, közölve, hogy ő ellene voksolt. Szerinte a „baki” célja éppen az volt, hogy kiderüljön, ki adta le az egyetlen ellenszavazatot. Románia főügyésze, Laura Kövesi egyébként keményen bírálta a CSM-t, mivel képtelen megoldani az igazságszolgáltatás problémáit, és elérkezettnek mondta az időt arra, hogy feltárják az igazságügy hitelvesztésének okait. Az összejövetelen Traian Basescu államfő a testületet azzal vádolta, hogy saját maga szegi meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor hallgatólagosan eltűri az alkotmányszegéseket, és azokról nem értesíti az alkotmánybíróságot. /Bogdán Tibor: Hölgyek vezetik a CSM-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) alkalmazottainak többsége éhségsztrájkba akar lépni a következő napokban, tiltakozásul az alkotmánybíróság ítélete ellen, amely alkotmányellenesnek minősítette az átvilágító bizottság működését szabályozó törvény számos cikkelyét – jelezte Bukarestben Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS tagja. Úgy fogalmazott: nincs meg a szándék az ügynökmúlt következetes feltárására. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke elmondta: az ő értelmezése szerint érvényes marad valamennyi olyan határozat, amelyet a CNSAS a törvényes procedúrát végigjárva eddig hozott. A szenátor ellenkezőjét vallja annak, amit Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) elnöke tart a döntésről, aki szerint a CNSAS minden korábbi ítélete semmissé válik az alkotmánybírósági verdikt nyomán. Az Alkotmánybíróság cáfolta, hogy a döntés a CNSAS feloszlatására vonatkozna. Kifejtették: a parlamentnek 45 nap áll rendelkezésére a kifogásolt szakaszok korrigálására. Február 1-jén 23 romániai civil szervezet tiltakozást juttatott el az államfőhöz, a kormányfőhöz és a parlamenthez, amelyben követelik: teremtsék meg a jogi keretet az átvilágítás folytatására, és hogy menesszék az Alkotmánybíróság tagjait, illetve a Nép Ügyvédjét – minden olyan tisztségviselőt, aki hozzájárult a CNSAS működését ellehetetlenítő döntéshez. A civil szervezetek sorozatos tiltakozó akciókat szerveznek mindaddig, amíg követelésüknek nem adnak helyt. /Éhségsztrájkra készülnek az átvilágító bizottság tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Az egyik bukaresti napilapban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze azzal vádolta meg Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, hogy az ígéretet tett egy személynek, hogy megpróbálja számára kedvezően befolyásolni egy bírósági eljárás végkimenetelét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Verestóy Attila védelmére kelt, mondván, a képviselőknek és szenátoroknak kötelességük véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatás, az ügyészségek, a bírói testület vagy a rendőrség működésével kapcsolatban. A véleménynyilvánítás nem jelent beavatkozást, hanem „egyenesen a honatyák feladata. Kötelességük kifejteni a véleményüket minden egyes alkalommal, amikor valamilyen rendellenességre bukkannak, és bármely intézmény működése kapcsán módosító javaslatokkal állhatnak elő” – hangsúlyozta Markó. Daniel Morar értesítést küldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM), amelyben megállapította, hogy Verestóy Attila és Markó Béla egyes cselekedetei befolyásolták a DNA ügyészeinek függetlenségét és pártatlanságát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elutasította a DNA vezetőjének folyamodványát, mivel arra a következtetésre jutottak, hogy „nincs szó az igazságszolgáltatás menetébe történő beavatkozásról. ” A CSM egyúttal megjegyezte, hogy a lehallgatott beszélgetés kapcsán az elhangzottak sajátos értelmezése nyomán vontak le következtetéseket. /Balogh Levente: Verestóy Attila védelmére kelt Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

A jogerős bírósági döntésig nem lesznek nyilvánosak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Intézet (CNSAS) döntései, ugyanakkor a bíróságok ülései, amelyeken a végleges határozatot meghozzák, nyilvánosak lesznek – döntötték el a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a kormány és néhány civil szervezet képviselői azon a találkozón, amelyen az átvilágítótestület működését szabályozó új törvényről egyeztettek. /Balogh Levente: Hétfőre készül el az új CNSAS-törvény. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Az uniós támogatások befagyasztásával és a schengeni övezetbe belépés késleltetésével kell szembenéznie Romániának, amennyiben az ország nem tesz erőfeszítést a magas szintű korrupció letörésében, és a román politikai osztály nem tartja magát az igazságügy reformjához – áll az Európai Bizottság (EB) július 23-án nyilvánosságra kerülő jelentésének tervezetében. Az Európai Bizottság nem sok előrelépést lát a román igazságszolgáltatás reformjában, bírálja a Legfelsőbb Bírói Tanácsot is, amelynek szavatolnia kellene az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. /Mi sül ki szerdán az EB-jelentésből? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

„Vegyes képet” mutat a romániai igazságszolgáltatás – állapította meg az Európai Bizottság, amely félévenként közzé tett hagyományos jelentésében elmarasztalta a parlamentet, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), a kormányt és a bírókat. Brüsszel szerint a hatóságok helyi szinten látható eredményeket értek el a megvesztegetés jelenségének kiirtása tekintetében, de a korrupció megfékezésére kevés intézkedés született. Az EB a nagykorrupciós ügyek esetében hiányolja a bírósági ítéleteket. A kormányt azért marasztalták el, mert nem szorgalmazza elég elszántsággal a büntetőtörvénykönyv és a büntető-perrendtartási törvénykönyv új változatának a parlament általi elfogadását. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter „kiegyensúlyozottnak és realistának” nevezte a jelentést. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint az EB értékelése tárgyilagos, de ugyanakkor szigorú. /(borbély): Nem alkalmaznak védzáradékot, de Brüsszel továbbra is figyel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Az Európai Bizottság (EB) igazságügyi reformjáról szóló jelentést elemezte július 24-én a Legfelső Bírói Tanács (CSM), az ülésen vett részt Traian Basescu államfő is. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter szerint az államfő dinamizmusra ösztönözte a tanácsot, és leszögezte: minél hamarabb meg kell oldani a romániai igazságszolgáltatásban felmerülő problémákat. /Basescu dinamizmusra ösztönözte a CSM-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Tanácskozásra hívta a parlamenti pártok vezetőit Traian Basescu államfő az Európai Bizottság (EB) által július végén ismertetett igazságügyi országjelentés kapcsán. Basescu kijelentette: kiegyensúlyozottnak tartja a jelentést, az pontosan megragadja azokat az aspektusokat, amelyekben sikerült fejlődést elérni, valamint azokat is, amelyekben az ország nem teljesítette vállalásait. Az elnök emlékeztetett, hogy az ország által vállalt kötelezettségek között szerepel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tevékenységének átláthatóvá tétele. Ezen a téren semmi sem történt, ezért a testületnek sürgősen lépnie kell. A másik kötelezettség, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megalakítása kapcsán megjegyezte: a már létrehozott szervezetet be is kell indítani. /Balogh Levente: Sürgetett reformok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Traian Basescu államfő meghívta augusztus 12-re hívta meg a parlamenti pártok képviselőit, hogy megvitassák az Európai Bizottság által az igazságügyi reformról elkészített júliusi jelentés utáni teendőket. Emil Boc, a Liberális-Demokrata Párt elnöke szerint a parlament nem akadályozhatja a nagykorrupciós ügyekben érintett képviselők és szenátorok kivizsgálását. /Lázár Lehel: Pártközi egyeztetés az igazságügyről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./ Basescu szerint "megalázó" az a tény, hogy az EB még mindig figyelemmel követi Romániát az igazságügy fejezetében. Azért, hogy megszabaduljanak a monitorizálástól 2009 júliusában, négy nagy problémára kell koncentrálni: a magas szinten folyó korrupció, a közigazgatásban folyó korrupció, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) átláthatósága, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működése. /Basescu megalázónak tartja az ország EB-megfigyelését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

Nem az államfő, hanem a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezi ki ezután Románia főügyészét, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjét – döntött a szenátus jogi bizottsága. Ahhoz, hogy ez a kitétel törvényerőre emelkedjen, a szenátus plénumának is el kell fogadnia módosítást, és az államfőnek is ki kell hirdetnie az új törvényt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint nem Basescu-ellenességből fakad a szenátorok döntése, Daniel Morar az, aki ellen kifogások vannak. A módosítással az államfőt meggátolják abban, hogy ismét Morart nevezze ki a DNA élére. Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság idei országjelentése méltányolja a DNA tevékenységét és jelzi, jó néven venné Morar mandátumának meghosszabbítását. /Nem lesz köze az államfőnek a főügyész, a DNA- és a DIICOT-vezetők kinevezéshez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A román szenátus jogi bizottsága salamoni döntést hozott, melynek értelmében az államfő helyett ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezné ki a főügyészeket, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és a legfőbb ügyészség vezetőit. Traian Basescu államfő így kommentálta a döntést: ,,Csak azt mondhatom, amit az alkotmány is mond. " Az alkotmány szerint az ügyészségek vezetőinek kinevezése az államfő jogkörébe tartozik. Ahelyett, hogy függetlenedne az igazságszolgáltatás, amit az unió joggal vár el, az új törvénymódosítással még átláthatatlanabbakká válnak a viszonyok. Az Európai Bizottság szóvivője, Mark Gray nehezményezte a döntést.,,Románia elkötelezte magát az EB együttműködési és ellenőrzési mechanizmusa keretében, hogy nem változtat a legfőbb ügyész, a DNA, illetve a DIICOT főügyészeinek kinevezési procedúráján, a román hatóságok teljesen tudatában voltak ennek a kérésnek. " A döntés könnyen védzáradék bevezetését is maga után vonhatja Romániával szemben. /Bogdán László: Harcban az Európai Bizottsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

A főügyészeket és helyetteseiket a jövőben a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészségi részlege nevezi ki, az igazságügyi tárcavezető javaslatára, az országos korrupció elleni ügyosztály (DNA), a terrorizmust és szervezett bűnözést kivizsgáló igazgatóság (DIICOT), illetve a Legfőbb Ügyészség élére – döntött szeptember 16-án a szenátus. Ezzel a döntést kivennék az államfő kezéből. A törvényhozás mindkét házában folytatódott a kormány elleni egyszerű indítványok sora. A képviselőházban a szociáldemokraták az oktatás kapcsán terjesztették be a kabinetet támadó dokumentumot, ebben egyebek között Cristian Adomnitei tárcavezető lemondását követelik. Szükségesnek tartják a tanerők fizetésének 50 százalékos emelését is. /Bogdán Tibor: Parlamenti össztűz a kormányra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A volt politikai foglyok aggodalommal figyelik, hogy az egykori Szekuritáté tagjai ma is fontos szerepet játszanak a romániai politikai életben. Szeptember 17-18-án tartotta XV. kongresszusát a Romániai Politikai Foglyok Országos Egyesülete (AFDPR), amelyen az ország 41 szervezete vett részt 303 küldöttel. A kongresszuson a testület nyilatkozatot fogadott el a közel 50 ezer tag nevében, amelyben kijelentik: „Az AFDPR mély aggodalmát fejezi ki, hogy az 1989 decemberi, antikommunista és Szekuritáté-ellenes forradalom után 19 évvel egy Moszkvában képzett kommunista még mindig főszerepet játszhat Románia politikai életében. Ugyanígy, a magisztrátusok nagy része, kezdve a Legfelsőbb Bírói Tanácstól (CSM), szintén a kommunista világból jött” Az AFDPR nyilatkozata szerint a jogász honatyáktól kezdve minden vétkest a Szekuritáté leleplezésétől való félelem egyesít, főleg most, amikor a CNSAS-nál több millió dosszié található. Az AFDPR felhatalmazza Ticu Dumitrescut, tegye meg a szükséges lépéseket a „neokommunista” fiatalok csoportja által készített történelemkönyvvel kapcsolatosan. /Sajtóközlemény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./