A diszkriminációellenes tanács előtt a Tőkés meggyilkolására buzdító újságcikk
Kedden tárgyalja az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Tőkés László meggyilkolására buzdító újságcikk nyomán regisztrált panaszt. Tőkést Kincses Előd ügyvéd képviseli a tárgyaláson.
Ştefan cel Mare című hetilap május 1-én megjelent számában ír az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, idézve Tőkésnek egy korábbi nyilatkozatát, miszerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették hazájukat/országukat”. A cikk szerzője, Florin Bucovianul ezt az ország „meggyalázásának” nevezi, felszólítva a „bozgor” Tőkést, hogy költözzön Magyarországra, ha nem tetszik neki valami. „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki vélhetően nem más, mint a lap igazgató-főszerkesztője, Mihai-Florin Nahorniac.
A hetilapot a romániai vasútvonalakon terjesztették, a Román Országos Vasúttársaság (CFR) azonban elhatárolódott annak tartalmától. Szerkesztőségünkkel közölték: a hazai vonatjáratokon kizárólag olyan újságok, folyóiratok, kiadványok forgalmazhatóak törvényesen, amelyek kiadóival vagy a lapterjesztő cégekkel a vasúti társaság szerződéses viszonyban áll, és ennek megfelelően terjesztési díjat fizetnek a CFR-nek. A társaság szerint a kiadványnak semmi köze hozzájuk, annak kiadójával vagy főszerkesztőjével, Mihai-Florin Nahorniackal nem kötöttek együttműködési megállapodást, így minden bizonnyal törvénytelenül terjesztik.
Tőkés ez ügyben panaszával első rendben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul. Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László meggyilkolására uszító újságcikk
"Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt ennek a hazaárulónak a fejébe? ”
Kedden, 2011. július 12-én tartotta az első meghallgatást az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) a Ştefan cel Mare című hetilap május elsejei számában megjelent, Tőkés László meggyilkolására uszító újságcikk ügyében. Mint ismeretes, ebben Mihai-Florin Nahorniac, a kiadvány igazgatója, egyben főszerkesztője Florin Bucovianul név alatt többek között azt írja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, az Európai Parlament alelnökéről: „Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen »bozgor« [itt: hazátlan]? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol örvendhetett mindazoknak a jogoknak, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Ha valami nem tetszik, miért nem mész Magyarországra? Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt ennek a hazaárulónak a fejébe? ”
A médiatermék öndefiníciója szerint: nemzeti, politikai független kiadvány, amely Románia függetlenségéért, szuverenitásáért, integritásáért és újraegyesítéséért küzd. A kiadványt, igazgatóján keresztül, akkreditálta az Európai Bizottság, az Európai Unió, a NATO és a G8, állítja a tulajdonosa, aki tulajdonképpen a fentebbi cikk szerzője is. Az idézett cikk olyan alapvető emberi jogokat sért, mint a becsülethez, büszkeséghez vagy az élethez való jog. Mindemellett elfogadhatatlan a minősített gyilkosságra való felbujtás, ami azért is különösképpen súlyos, mert előre megfontolt szándékkal való elkövetésre buzdít.
Tőkés László az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott panasza mellett becsületsértés és gyilkosságra való felbujtás vétsége miatt feljelentést tett a bukaresti törvényszék mellett működő ügyészségnél is.
Az ODT bukaresti székhelyén zajló keddi tárgyaláson Tőkés Lászlót ügyvédje, dr. Kincses Előd képviselte, a vádlott fél azonban a beidézés ellenére nem jelent meg, így az érdemi tárgyalásra nem kerülhetett sor. Asztalos Csaba, az ODT elnöke meghallgatta Kincses Előd pontosítását a beadványt illetően, miszerint nemcsak az ominózus újságcikk szerzőjét vádolják diszkriminációval, hanem a román uralkodóról elnevezett kiadványt is.
A tárgyaláson elhangzott: a vizsgálatot nehezíti, hogy nem ismert az cikk szerzőjének pontos lakcíme és utólag kiderült, hogy az a cím, melyre az ODT a beidézést küldte, nem valós. Az újságíró egyetlen ismert elérhetősége a lap impresszumában található, ez az egyetlen kiindulópont, amelyre egyelőre hagyatkozhat az eljárás során a testület. A vizsgálat ellenben tovább folytatódik, az ODT várhatóan augusztus 15-e után tűzi ki az újabb meghallgatás időpontját.
Nagyvárad 2011. július 12.
Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája

Halasztottak Tőkés-ügyben
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elhalasztotta a Tőkés László meggyilkolására buzdító kiadvány vasúti járatokon, vonalakon való terjesztése ügyében beadott panasz megtárgyalását. A tegnapi első meghallgatáson az Európai Parlament alelnökét képviselő ügyvéd, Kincses Előd jelent meg.
Az ügy érdemi megtárgyalásához hozzá sem foghattak, mert kiderült, hogy a bepanaszolt személyt – Mihai-Florin Nahorniacot, a kiadvány főszerkesztőjét – téves címen idézték meg, az illető nem is jelent meg. Emiatt a tárgyalást későbbre halasztották. A vizsgálat tovább folytatódik, augusztus 15-e után tűzik ki az újabb meghallgatás időpontját.
Mint arról beszámoltunk, a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszított egy cikk. Az írás a Ştefan cel Mare egykori uralkodó nevét viselő hetilapban jelent meg. A Florin Bucovineanul aláírással megjelentetett írásban (amelyet vélhetően maga a főszerkesztő írt) szerző felteszi a kérdést: "Hát senki nincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?". Tőkés e mondatok miatt emelt panasz az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. Az EP alelnöke az ügyészségen is feljelentést tett gyilkosságra való felbujtás miatt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lomnici: fel kell lépni a magyarellenes megnyilvánulások ellen
Románia számára is presztízskérdés, hogy határozottan fellépjen a magyarellenes megnyilvánulások ellen, amelyek egyik legsúlyosabb példája volt, hogy egy román hetilap Tőkés László meggyilkolására buzdított – mondta pénteken Marosvásárhelyen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke.
Lomnici Zoltán Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen tartott sajtóértekezletet a városban, amin részt vett Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd is, aki az említett ügyben a sértett nevében emelt panaszt az illetékes hatóságoknál. Az ügyről először egy május 13-i nagyváradi sajtótájékoztatón szerzett tudomást a közvélemény, miután nyilvánosságra hozták: a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszított egy cikk. Az írás a Stefan cel Mare egykori román uralkodó nevét viselő hetilapban jelent meg. Ezt a lapot a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt terjesztették, állítólag mindkettőnek ugyanaz a személy, Mihai-Florin Nahorniac a főszerkesztője.
A Stefan cel Mare – amely „Románia függetlenségéért, szuverenitásáért, integritásáért és újraegyesítéséért" küzdő kiadványnak nevezi magát – említett cikkében a Romániában meglehetősen durva szitokszónak számító „bozgor" (hazátlan) jelzővel illeti Tőkés Lászlót. Azt veti a szemére, hogy az általa vezetett EMNT a kisebbségek kollektív jogainak törvénybe iktatására törekszik. Idéz egy Tőkésnek tulajdonított nyilatkozatot, amely szerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették országukat".
"Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen bozgor? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol megkapta mindazokat a jogokat, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Miért nem költözöl Magyarországra, miért nem hagyod el ezt az országot, ha nem tetszik neked valami?" – írja a szerző (aki vélhetően maga a főszerkesztő), aki ezután felteszi a kérdést: „Hát senki nincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?".
Tőkés e mondatok miatt emelt panasz ügyvédjén keresztül a Bukarestben működő Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, ezen kívül a bukaresti ügyészségen is feljelentést tett az említett lapot jegyző személy ellen gyilkosságra való felbujtás miatt.
A magyar etnikum egészét diszkriminálták
Kincses Előd pénteken felidézte ezt az esetet a sajtó képviselői előtt. Hangsúlyozta: a cikk szerzője a magyar etnikum egészét diszkriminálta, amit a romániai diszkriminációellenes törvény súlyos kihágásnak minősít. Emlékeztetett, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács június 12-re írta ki az első tárgyalást, de akkor hozzá sem fogott az ügy érdemi megvizsgáláshoz, mert kiderült, hogy Nahorniacot téves lakcímen idézték meg.
A szeptember 13-ra kitűzött újabb tárgyalás már érdemben foglalkozott az üggyel, azon a lap főszerkesztője is megjelent. Egyelőre azonban még nem született meg a testület határozata – tette hozzá Kincses, aki arról is tájékoztatott, hogy az ügyészségen már májusban panaszt tettek, de ott sem született még döntés.
Lomnici Zoltán rendkívül súlyos sérelemnek nevezte, hogy a román hetilap a nemzetközileg leginkább elismert, legnagyobb tekintélynek örvendő magyar személyiség meggyilkolását szorgalmazta. Úgy vélte: Románia számára presztízskérdés, hogy az ilyen magatartással szemben határozottan lépjen fel, és akadályozza meg az ilyen cselekmények megismétlődését.
Tőkés László részben ennek az esetnek a kapcsán is szólt az emberi és a nemzeti méltóság tiszteletben tartásának fontosságáról. Aggodalommal szól arról, hogy a Kárpát-medencében az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások, amelyek lábbal tiporják az emberek egyéni és nemzeti méltóságát.
Több magyarellenes cselekedet is történt a közelmúltban
Leszögezte: az emberi méltóság alapértéknek számít az Európai Unióban, és ez az elv független attól, hogy egy ember melyik nemzeti vagy vallási közösséghez tartózik. Tőkés a magyarellenes cselekedetek sorában említette a Házsongárdi temetőben elkövetett sírgyalázásokat, valamint azt, hogy a kolozsvári református Kétágú templom közvetlen szomszédságában a Kolozs megyei tanfelügyelőség székhelyet akar építeni a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. Nehezményezte azt is, hogy a marosvásárhelyi 2. számú általános iskolát a nacionalista politikusról, Adrian Paunescuról akarnák elnevezni, míg az erdélyi magyarság a polgári társadalom egykori nagy személyiségének, Bernády Györgynek a nevét szeretné adni az oktatási intézménynek. hirado.hu. Erdély.ma

Értesítik az európai államfőket a „Tőkés László megölésére való felbujtásról”
Kincses Előd, az RMDSZ volt Maros megyei elnöke pénteken bejelentette, hogy Tőkés László nevében értesítették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az ügyészséget, miután egy vonatban terjesztett újságban Tőkés László meggyilkolására uszítottak, elmondta, tájékoztatják az európai államfőket.
Kincses Előd ügyvéd egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón mondta el, hogy Tőkés László EP alelnök nevében, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, jelezték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a bukaresti ügyészségen, hogy a Bukarest-Marosvásárhely intercity járaton osztogatott Ştefan cel Mare nevet viselő újságban Tőkés megölésére buzdító írás jelent meg, de késik a román hatóságok válasza, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.
Kincses átadta a sajtónak az említett újságcikk fénymásolatát, amelyben ilyen részletek vannak: „ Lám, mire képes egy hazaáruló, ez a szerencsétlen bozgor, Tőkés László”, „Senki nem kerül ebben az országban, aki fejbe lőné ezt az árulót?, állítása szerint az idézett cikk diszkriminálja a magyar közösséget és sérti Tőkés méltósághoz való jogát.
Az ügyvéd szerint a román vasúttársaság (CFR) képviselői azt nyilatkozták, nincs semmi közük a Ştefan cel Mare újsághoz, ő pedig ügyfele nevében május 27-én értesítette a bukaresti ügyészséget, a gyilkosságra való felbujtásról és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot .
Kincses elmondta, az ügyészségről semmilyen választ nem kapott, annak ellenére, hogy letelt a törvényes 60 nap.
Kifejtette az Országos Diszkriminációellenes Tanács szeptember 13-án tárgyalta az ügyet, a döntését később közli, ekkor a Ştefan cel Mare újság főszerkesztője, Florin Nahorniac, egykori államelnökjelölt azzal próbált védekezni, hogy ne vonhatja felelősségre egyszerre két intézmény, az ügyészség és az Országos Diszkriminációellenes Tanács.
„Ha nem hozzák meg a megfelelő törvényes döntést, értesítjük az ügyről az európai államelnököket”, fejtette ki Kincses, aki utóbb azt is elmondta, a Tőkés ügyről a tájékoztatást az Emberi Méltóság Tanácsa végzi el, amelynek tíz országban van képviselete.
Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomniczi Zoltán ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2011-ben vizsgálta a „magyarellenes jelenségeket” Szlovákiában, Ukrajnában és Erdélyben is és a Romániában tapasztalt legsúlyosabb ügy a Tőkés ügy.
„Úgy értékeljük az ilyen, fizikai megsemmisítésről szóló fenyegetés nagyon sokat árt Romániának. Felkérünk mindenkit az emberi méltóság kölcsönös tiszteletére. Felhívjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai magyarellenes jelenségre, amely ütközik a román törvényekkel de az EU-s felfogással is”, mondotta Lomniczi.
Tőkés László szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács által vizsgált magyarellenes jelenségek közé sorolható az is, hogy a kolozsvári központi temetőben egyetlen őr sem beszél magyarul, hogy a város központjába, a református templom mellé új épületet akarnak felhúzni, a műemlékvédelmi törvények dacára.
Marosvásárhelyen az elemzett esetek között van az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol „ a magyar részlegnek nem adják meg a lehetőséget, hogy autonóm módon, külön szerveződjék, illetve a 2-es általános iskolában ahol elnevezési viták zajlanak arról, hogy a volt polgármesterről, Bernády Györgyről, vagy Adrian Păunescu költőről, „a kommunista diktatúra egyik képviselőjéről nevezzék el”, mondotta Tőkés.
Mediafax. Nyugati Jelen (Arad)

Presztízskérdés lenne a magyarellenes megnyilvánulások elleni fellépés
Tőkés László, az EMNT elnöke, az EP alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke, és Kincses Előd ügyvéd tartott pénteken sajtótájékoztatót Marosvásárhelyen, amelyen Magyarellenesség Erdélyben címszó alatt kilencoldalas anyagban sorolták fel az utóbbi időszakban, a román politikai és közéletben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulásokat.
Tőkés aggodalmának adott hangot a Kárpát-medencében az utóbbi időben rendkívüli mértékben elszaporodott magyarellenes megnyilvánulások miatt, „amelyek lábbal tiporják az emberek egyéni és nemzeti méltóságát”. A magyarellenes megnyilvánulások sorában említette a Házsongárdi temetőben elkövetett sírgyalázásokat, illetve, hogy a kolozsvári református Kétágú templom közvetlen szomszédságában a Kolozs megyei tanfelügyelőség székhelyet akar építeni a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. Nehezményezte ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolát Adrian Păunescuról akarnák elnevezni, míg az erdélyi magyarság a polgári társadalom egykori nagy személyiségének, Bernády Györgynek a nevét szeretné adni az oktatási intézménynek.
Kincses Előd elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszított egy cikk. Az írás a Ştefan cel Mare egykori román uralkodó nevét viselő hetilapban jelent meg. Ezt a lapot a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt terjesztették, állítólag mindkettőnek ugyanaz a személy, Mihai-Florin Nahorniac a főszerkesztője. A lap Tőkést bozgornak nevezte, és a cikk végén feltette a kérdést: „Hát senki nincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?”
Tőkés László ügyvédje emiatt panaszt emelt a Diszkriminációellenes Tanácsnál, és a bukaresti ügyészségen is feljelentést tett az említett lapot jegyző személy ellen gyilkosságra való felbujtás miatt. Kincses Előd kijelentette: a szerző a magyar etnikum egészét diszkriminálta, amit a romániai diszkriminációellenes törvény súlyos kihágásnak minősít. Emlékeztetett, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács június 12-re írta ki az első tárgyalást, de akkor nem tárgyalta meg az ügyet érdemben, mert kiderült, hogy Nahorniacot téves lakcímen idézték meg. A szeptember 13-i tárgyalás már érdemben foglalkozott az üggyel, azonban még nem született meg a testület határozata és az ügyészségen májusban letett panaszra sem érkezett válasz.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozottabb fellépés Románia számára presztízskérdés lenne, jelentette ki Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke. Rendkívül súlyos sérelemnek nevezte, hogy a román hetilap a nemzetközileg leginkább elismert, legnagyobb tekintélynek örvendő magyar személyiség meggyilkolását szorgalmazta.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Még mindig nem vonták felelősségre a Tőkés meggyilkolására bujtogató újságírót
Egyelőre semmiféle döntés nem született Tőkés László európai parlamenti alelnöknek a Ştefan cel Mare című román nyelvű kiadvány főszerkesztője, Mihai Florin Nahorniac újságíró ellen májusban benyújtott panasza kapcsán. Tőkés szombati, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a fővárosi törvényszék melletti ügyészségen és az Országos Diszkrimináció ellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel a Román Vasúti Társaság (CFR) vonatain terjesztett Ştefan cel Mare című lap igazgató-főszerkesztőjét, volt államelnökjelöltet.
lapban Florin Bucovineanul néven aláírt, május elején megjelent cikkében a szerző „szerencsétlen bozgornak” nevezi Tőkést, majd az EP-alelnök meggyilkolására buzdítja olvasóit, az írás végén feltéve a kérdést: „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót röpítene ennek a hazaárulónak a fejébe?” „Úgy látszik, hogy nagyon nehéz döntés előtt állnak, és nem egyértelmű, hogy a fejbe repített golyó a meggyilkolás szinonimája lenne” – jegyezte meg Kincses Előd, Tőkés ügyvédje. Emlékeztetett: az Asztalos Csaba által vezetett diszkriminációellenes tanács eddig két ízben ült össze a Nahorniac-ügyben. Érdemben viszont csak egyszer tárgyalt, ugyanis az első terminusra nem tudta beidézni az inkriminált lap főszerkesztőjét. A második, szeptember 13-ai meghallgatáson a tartalékos tábornok Mihai Florin Nahorniac azzal védekezett, hogy egy ügyben nem folyhat két eljárás ellene, az ügyészségen és a diszkriminációellenes tanácsnál is. A testület tagjai elmagyarázták, hogy a két eljárás egymástól teljesen független.
Nemzetközi fórumokhoz fordulnának
Tőkés László védelmében ismét megszólalt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki nem sokkal a botrány kitörése után is hallatta szavát. A magyarországi legfelsőbb bíróság volt elnöke úgy véli, hogy a Kárpát-medencében 2011-ben elszaporodott magyarellenes megnyilvánulások közül kétségtelenül a Nahorniac „felhívása” bizonyul a legsúlyosabbnak. A tanács még a nyár elején különböző romániai, magyarországi és nemzetközi fórumokhoz fordult, felhívva a közvélemény figyelmét, hogy az EP alelnöke szülőhazájában, az Unió egyik országában milyen veszélynek van kitéve. „Ismét a nyilvánossághoz fordulunk, mert meggyőződésem, hogy a románok is elítélik a gyilkosságra való felbujtást” – jelentette ki a hétvégén Marosvásárhelyen Lomnici. Kérdésünkre, hogy a sajtóüzeneteken túl, az emberi jogok és emberi méltóság védelmezésére alakult civil szervezet kíván-e konkrétabb lépéseket tenni, a tanács elnöke elmondta, hogy előbb megvárják az ügyészség és a CNCD eljárásának lezárását. „Amennyiben ezek eredménytelenek, akkor közvetlen módon az európai országok államelnökeihez fordulunk” – szögezte le a Krónikának Lomnici Zoltán
Mihai Florin Nahorniac, akit telefonon értünk el, nem kívánt válaszolni kérdéseinkre, s csak annyit kiabált a kagylóba, hogy „ne kérdezzen semmit, menjen az ördögbe, és hagyjon, mert én Lengyelországban vagyok”.
MOGYE: bírósági pert kezdeményeznek
A sajtótájékoztatón továbbá Kincses Előd rámutatott, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) legfőbb döntéshozó szerve nem tartja tiszteletben a demokratikus elveket, nem veszi figyelembe az új tanügyi törvény rendelkezéseit, miszerint a multikulturális egyetemeken önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, és elutasította a magyar tagozat létrehozását a nyár elején elfogadott egyetemi chartájában. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy míg a román és magyar diákok fele-fele arányban tanulnak az intézményben, annak szenátusában kétharmados a román többség. Kincses Előd ezzel kapcsolatban elmondta: közigazgatási eljárás keretében panaszt nyújtott be a MOGYE szenátusa ellen a magyar intézetek létrejöttének akadályozása miatt. Panasszal fordult az oktatásügyi minisztériumhoz is, akárcsak Markó Bélához, az oktatásért felelős miniszterelnök-helyetteshez. Az ügyvéd ismételten jelezte: ha panaszának nem lesz hatása, illetve nem vonják vissza, és nem dolgozzák át a chartát, a közigazgatási bíróságon keres jogorvoslatot.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) pénteken kiadott közleményében leszögezi: Románia magyar anyanyelvű lakosságának szüksége van a magyar nyelven képzett orvosokra és gyógyszerészekre, ezért a magyar kormány illetékes szerveinek figyelmét is felhívják a diszkriminációs ügyre. Emellett a négy magyarországi orvos- és gyógyszerészképző egyetem vezetőit is felkérik, hogy adjanak meg minden segítséget a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés teljes körűvé tételéhez Marosvásárhelyen. (Tőkés: van igény az együttműködésre. A romániai magyarság az együttműködést akarja, ezért demokratikus összefogásra van szükség a „kizárólagos posztkommunista pártegységgel” szemben – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, utalva ezzel az RMDSZ más erdélyi magyar politikai erőkhöz való viszonyulására. „Az RMDSZ pártegységben gondolkodik, mi viszont nemzeti egységben, a párt csak eszköz, nem öncél” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint, ha az RMDSZ nem ül le tárgyalni az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), kockára teszi a magyarság zámarányának megfelelő parlamenti képviseletét. Rámutatott: szerencsére az RMDSZ-en belül nem mindenki „kizárólagos és elutasító”, így van esély az Erdélyi Magyar Együttműködési Fórum munkájának a felújítására.)
Krónika (Kolozsvár)

Hatszáz lejt ért a Tőkés László meggyilkolására való buzdítás
Vétkesnek találta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) Mihai Florin Nahorniacot, a Ştefan cel Mare című, kéthetente megjelenő, a hazai vonatjáratokon ingyen terjesztett újság igazgató-főszerkesztőjét, aki a lap 2011 május 1-15. számában Tőkés László meggyilkolására buzdította olvasóit. A testület 600 lejes pénzbírságra kötelezte a romániai magyarokat ugyanabban a cikkben lebozgorozó és jövevényeknek nevező újságírót.
Erkölcsi elégtételt szolgáltatott az Országos Diszkriminációellenes Tanács Tőkés Lászlónak, miután elmarasztalta és 600 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte az őt és a romániai magyarságot megrágalmazó Mihai Florin Nahorniacot, a Ştefan cel Mare című lap igazgató-főszerkesztőjét.
Annak ellenére, hogy a testület szeptember 13-án tárgyalta le érdemben az ügyet, mindössze egy hónapos késéssel hozta meg döntését. A kedden hozott határozat értelmében a CNCD megállapította, hogy az újságíró, áthágva a 200/137-es sürgősségi kormányrendeletet, etnikai diszkriminációt követett el az Európai Parlament alelnökével szemben.
Noha Tőkés jogi képviselője, Kincses Előd úgy vélte, hogy a május elsején megjelent cikk, melynek szerzője lebozgorozza és jövevényeknek nevezi a romániai magyarokat, az egész közösséget sérti, a CNCD álláspontja szerint Nahorniac mindössze Tőkés László ellen vétett.
„Etikai szempontból fontosnak tartom a döntést, mely erkölcsi elégtételt szolgál Tőkés Lászlónak. Nem értem viszont, hogy egy ilyen súlyos vétség esetében, melyre akár 8000 lejes büntetést is szabható, a rágalmazó és a gyilkosságra bujtogató újságíró miért ússza meg a szinte minimális 600 lejjel?” – értékelte a Tanács határozatát a marosvásárhelyi ügyvéd.
Kincses fontosnak tartotta hangsúlyozni, a pénzbírság nem az EMNT elnökének a zsebébe, hanem az országos költségvetésbe folyik majd.
Mind a politikus, mind ügyvédje remélik, hogy Nahorniac elnyeri a méltó büntetését a bíróság részéről is. Ehhez azonban a fővárosi ügyészségnek is hozzá kell járulnia, ahol Tőkés László még május folyamán bűnvádi feljelentést tett gyilkosságra való uszítás miatt. Beadványára egyelőre semmiféle válasz nem érkezett. Kérdésünkre, hogy mi lenne a következő lépés abban az esetben, ha az ügyészség nem indít eljárást a rágalmazó lapigazgató ellen, Kincses Előd elmondta, hogy polgári úton próbálnak meg elégtételt szerezni.
Amint beszámoltunk róla, Mihai Florin Nahorniac a Román Vasúti Társaság (CFR) vonatain terjesztett Ştefan cel Mare című lapban Tőkés László meggyilkolására buzdítja olvasóit, az írás végén feltéve a kérdést: „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?”
A CFR vezetősége utólag elhatárolta magát a sajtóterméktől, azzal érvelve, hogy nem adott engedélyt a vonatokon való terjesztésére. A Marosvásárhely és Bukarest között közlekedő intercity járat kalauzaitól származó információink szerint az újság időnként mégis megtalálható a járaton.
A Krónika többször is próbálta telefonon elérni a Ştefan Gheorghiu pártakadémián végzett lapigazgatót, azonban a 61 éves újságíró káromkodva reagált. Az egykori katonatiszt által kiadott lap csak nagyon ritka esetben kapható az újságos standokon. A lapárusok szerint senkit nem érdekel egy nosztalgiázó, retrográd egyén írásai.
A Tőkés Lászlót és a magyarságot rágalmazó lapszámban Nahorniac a szomorú emlékű Sztálint nagy történelmi személyiségnek, Gheorghe Gheorghiu-Dej kommunista államfőt jó hazafinak, május elsejét pedig a kapitalizmus ellen folytatott harc ünnepnapjának nevezi. Szintén a Ştefan cel Mare május 1-15. számában helyet kap a kommunizmus jelképeként szolgáló sarló és a kalapács grafikája, valamint az Internacionálé szövege.
Szucher Emil
Krónika (Kolozsvár)

CNCD: igaza van Tőkésnek
Hatszáz lej értékű bírsággal sújtotta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) Florin Nahorniac újságírót – tájékoztatta tegnap az ÚMSZ-t Asztalos Csaba, a CNDC elnöke. A Ştefan cel Mare hetilap főszerkesztőjét Tőkés László európai parlamenti képviselő panaszolta be a testületnél, miután a vasúton terjesztett kiadványban a Florin Bucovianul szerzői néven közlő Nahorniac Tőkés meggyilkolására buzdított.
Nahorniac a lap május 1-jén megjelent számában Tőkés egyik nyilatkozatát az ország „meggyalázásának” nevezte, felszólítva a „bozgor” („hontalan”) Tőkést, hogy költözzön Magyarországra. „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?” – tette fel a kérdést a szerző.
Asztalos a CNCD döntéséről az ÚMSZ-nek elmondta, csupán az újságírót büntették meg, minthogy a Ştefan cel Mare lapnak nincs bejegyzett jogi személy kiadója, a vasúttársaság felelősségét pedig nem lehetett megállapítani, és Tőkés sem fordult beadványában a CFR ellen. Az EP-képviselő egyébként nemcsak a CNCD-hez fordult ebben az ügyben, hanem értesítette a vádhatóságot is.
Az ügyben Tőkést képviselő Kincses Előd ügyvéd május 27-én a bukaresti törvényszéki ügyészségen emelt bűnvádi panaszt a kiadvány főszerkesztője ellen, de még nem érkezett válasz a panaszukra. Ami a CNCD döntését illeti, Kincses lapunknak tegnap elmondta: a bírság összegét nem tartja arányosnak a diszkrimináció súlyosságával, és a maximális bírsághoz közelítő összegre számította.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Belföldi hírek
Magyar Autonóm Tartomány újratöltve
A Demokrata-Liberális Párt (DLP) Románia újabb közigazgatási átszervezési térképét készül ajánlani az RMDSZ-nek – írja politikai forrásokra hivatkozva a Gândul napilap.
Az új térkép szerint Románia 12–14 régióba szerveződne, a kiindulási alapot az ország 1960-as, tizenhat megyét tartalmazó felosztása jelenti. Az új változat szerint több jelenlegi megye megszűnne, illetve kettéválna, Háromszéket és Szeben megyét például Brassó régióba olvasztanák bele. Visszaállítanák ugyanakkor a régi Bánság, Máramaros, Olténia és Székelyföld történelmi régiókat, az utóbbit Hargita megye és Maros megye nagy része alkotná. Az RMDSZ vétója esetén a demokrata-liberálisok Brassó polgármestere, a DLP alelnöke, George Scripcaru lobbierejében bíznak, aki a tavasz folyamán elfogadhatónak nevezte Székelyföld mint kulturális entitás elismerését.
Hatszáz lej felbujtásért
Hatszáz lejre bírságolta meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács Florin Nahorniacot, a Ştefan cel Mare hetilap főszerkesztőjét, aki a román államvasutakon terjesztett lapban Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének meggyilkolására buzdított. "Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?" – írta Nahorniac. A testület elnöke, Asztalos Csaba azzal magyarázta az enyhe büntetést, hogy csak az újságírót bírságolhatták meg, mivel a lapnak nincs hivatalosan bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező kiadója, a vasúttársaság felelősségét pedig nem lehetett megállapítani. Az EP-alelnök ügyvédje, Kincses Előd sajnálatosnak tartja, hogy a bírság a minimálisan kiszabható összeg felé közelít, annál is inkább, mert az újságcikk nemcsak Tőkés Lászlót mint magánembert diszkriminálja, hanem az egész romániai magyarságot. "Nem gondolkodunk óváson, várjuk az ügyészség döntését a gyilkosságra való felbujtás ügyében" – nyilatkozta Kincses.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mostoha a magyar?!
Igaz, hogy csak három nap telt el, amióta Kerekes Károly parlamenti képviselő írásban jelezte Maros megye főispánjának, Marius Pascannak, hogy a prefektúra hivatalos honlapján kizárólag román nyelven jelentetnek meg közérdekű, tájékoztató jellegű információkat, de ez idő alatt legalább annyi történhetett volna, hogy abban a megyében, amely lakosságának fele magyar anyanyelvű, a törvényesség őre elrendelje annak kiírását, hogy a magyar változaton dolgoznak.
Kerekes Károly levélben jelezte a főispánnak a helyhatósági törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyeinek be nem tartását, amit a megye magyar lakosságával szembeni diszkriminációnak minősített, és kilátásba helyezte, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul.
Furcsa, hogy éppen a főispán hagyja figyelmen kívül a 215-ös helyhatósági törvény vonatkozó cikkelyeit, akinek pedig biztosítania kellene a törvénynek megfelelően az anyanyelv használatát. Aki például rászólhatna a helyi önkormányzatokra is, hogy honlapjaikon legalább három nyelven – köztük a 20 százalékot elérő kisebbség nyelvén mindenképpen – legyenek hozzáférhetők a közérdekű közlemények.
A Maros Megyei Tanács weboldalán például a magyar nyelvre kattintók megállapíthatják, megállt az idő: az elnöki eseménynaptár szerint az elnök asszony 2005. január 6-án rendelkezett utoljára, vagy a határozattervezetek jegyzékén például az idei szeptemberi az utolsó. Ugyancsak e honlapról leolvasható, hogy a megye hét váro-sából öt, a 91 községéből 29 (!) működtet weboldalt. A megyei tanács honlapjára feltöltött címek közül szemelgetve megállapítható, a magyar többségű községek sem jeleskednek a kétnyelvűségben. Székelybere weboldalának a magyar változata például egyáltalán nem működik, "A közigazgatás a polgárokért" szlogennel ágáló Vámosgálfalváé sem, Székelyhodos, Backamadaras jelentené a kivételt, de például a törvénytár, a típusnyomtatványok csak románul tölthetők le. Marosvásárhely honlapján számos alcím alatt a "szöveg fordítás alatt" értesítést találjuk.
Önkormányzataink egyrészt nem tartják fontosnak a magyar lakosság megfelelő tájékoztatását, másrészt a turistákra vagy a befektetőkre sem számítanak, ha legalább angol nyelven nem található leírás a településekről, a beruházási lehetőségekről – erre gondolhatunk a fentiek alapján. Egy biztos: anyanyelvhasználatra feljogosító törvényeink kirakatjogszabályok maradnak, ha sem az önkormányzatok, sem a polgárok nem élnek velük.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Beadványaira sem kapott választ az EMNT
Sajtótájékoztató keretében válaszolt tegnap Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alapító alelnöke László Attila alpolgármester kijelentésére, amelyet az EMNT legutóbbi, Radu Moisin ideiglenes polgármesternek címzett nyílt levele kapcsán tett lapunknak.
Az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csigi Levente a Főtéren zajló, „zsibvásár” felszámolására, a sétatéri környezetrombolás megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Az alpolgármester úgy fogalmazott, választ csak hivatalos beadványra, nem nyílt levélre adnak. Meglepődve olvastam László Attila kijelentését – mondta Gergely Balázs, aki az EMNT valamennyi, polgármesternek és alpolgármesternek címzett, magyar és román nyelvű idei beadványát felmutatta, köztük a Főtér és a Sétatér ügyében december 19-én iktatott kérést.
Az EMNT mindmáig nem kapott választ a többi, hivatalos iktatószámmal ellátott kérelmére sem, így a nyilvánossághoz fordulunk, mivel úgy tűnik, nincs más eszközünk arra, hogy a polgármesteri hivatallal érdemleges kommunikációt folytathassunk – hangsúlyozta Gergely Balázs, az EMNP országos alapító alelnöke.
Mint mondta, bár az EMNT a hivatalos „játékszabályokat” betartja, a városháza szóra sem méltatja, noha a törvény értelmében köteles a 30 napon belül megfogalmazott hivatalos válaszadásra. A mellőzött beadványok között szerepel egyébként a Szász Péter, az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnöke és Hunyadi Attila történész, egyetemi oktató által összeállított, október 28-án iktatott irat is. Ebben Kolozsvár valamennyi polgára nevében kérik a Baba Novac szobor feliratából adódó törvénytelenség megszüntetését, a korrekt és diszkriminációellenes tájékoztatást, az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének tiszteletben tartását. Felhívják a figyelmet arra, hogy a feliratban szereplő, „ucis în chinuri groaznice de către unguri” (szörnyű kínok közepette megöletett a magyarok által) állítás történetileg hamis, vagy legalábbis vitatható, mivel bírói ítélet végrehajtása, tehát kivégzés, nem gyilkosság történt. Az etnikai jelző sérti a diszkriminációmentesség, az egyenlő elbánás alkotmányos elvét azáltal, hogy egy feltételezett bűntényt egy bizonyos etnikum bűneként ró fel – összegzik. Gergely Balázs elmondta: a kérdés orvoslásáért a szervezet a közeljövőben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul.
Augusztus 3-án a Sissi-szobor visszahelyezése kapcsán iktatott az EMNT egy beadványt a városházán, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a Szamost átszelő Erzsébet-híd felújítása mellett restaurálni kellene a Fellegvárra vezető Erzsébet-sétautat is, hiszen a szoborral együtt szerves egységet alkottak. Március 21-én az EMNT hivatalos kérvényt nyújtott be, hogy az április 2-i, a Mátyás-szoborcsoport újraavatása alkalmából szervezett Ghymes-koncertet a Főtéren tarthassák meg. A fentiektől eltérően utóbbira valóban kaptunk egy rövid választ, miszerint abban az időpontban más esemény lesz a Főtéren, noha semminemű rendezvény nem zajlott végül aznap este – emelte ki Gergely Balázs.
BEMUTATKOZOTT SZABÓ LÁSZLÓ, AZ EMNT ÚJ KÖZÉP-ERDÉLYI RÉGIÓELNÖKE
A tegnapi sajtótájékoztatón bemutatkozott az EMNT december 10-i országos küldöttgyűlésén közép-erdélyi régióelnökké választott Szabó László unitárius lelkész, aki a tisztségből leköszönő Gergely Balázs EMNP-alelnök helyét vette át a civil szervezetben. Az EMNT területi szervezetei döntéseinek, működésének, cselekvési terveinek összehangolása érdekében december 20-án megalakult a Közép-erdélyi Regionális Egyeztető Tanács is, amelynek keretében Szabó Lillát választották ügyvezetőnek – tájékoztatott Szabó László. Mint kifejtette, alapvető kihívás az EMNT regionális és Kolozs megyei szervezete által kifejtett, érdemleges tevékenység megfelelő folytatása. – Hivatásomból adódóan a régió történelmi egyházközségeivel, intézményeivel való kapcsolatok építésében mutathatok fel többletet – mondta lapunknak az új régióelnök. Az EMNT jelenlegi, a küldöttgyűlés által is megerősített szervezeti formája, közéleti mozgalom jellege ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy több területen együttműködhessen olyan szereplőkkel is, amelyekkel egyébként politikai szinten nem, vagy csak alkukötés függvényében lehetséges – tette hozzá. Az EMNT Közép-erdélyi szervezetének öt területi irodája Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér, Hunyad és Szeben megyékben alakult, – illetve az utóbbi két esetben alakulóban van –, így a sajátos szórványügyekre való odafigyelés úgyszintén meghatározza tevékenységüket – emelte ki. Az EMNT és az EMNP partnerségben, egymást kiegészítve tevékenykedik a közeljövőben. Gergely Balázs, aki a Néppárt közép-erdélyi szervezeteinek megalapításán munkálkodik majd, szoros együttműködésre számít az EMNT-vel. – Eredményes és lelkes évet tudhatunk magunk mögött. Köszönöm a csapat munkáját, és hasonló sikereket kívánok az új évre is – hangsúlyozta.
Szabadság (Kolozsvár)

Nem nyilatkozhatott magyarul Csutak az MTI-nek
Nem nyilatkozhatott magyarul az Országos Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar nemzetiségű alelnöke Romániában az MTI Hírcentrum tudósítójának – hangzott el a Duna Tv csütörtök esti Híradójában. Mint kifejtették: az MTI Hírcentrum riportere a karácsonyi hatósági ellenőrzésekről kérdezte Csutak Nagy Lászlót, a román élelmiszer-biztonsági hatóság alelnökét, aki végül felettese utasítására nem nyilatkozhatott anyanyelvén.
Duna Televízió Híradójában az alelnök magát az ügyet is románul kommentálta: „A román állam tisztségviselője vagyok” – mondta Csutak Nagy László. Az MTI Hírcentrum megkeresésére Radu Roatiş Cheţan, az élelmiszer-biztonsági hatóság elnöke írásban tagadta, hogy ilyen utasítást adott volna Csutak Nagy Lászlónak.
Hozzátette: „az alelnök úr bármikor nyilatkozhat magyarul, bizonyíték erre a számtalan korábbi magyar megszólalása is”. Néhány sorral lejjebb viszont azt írta: „Románia hivatalos nyelve a román, és az intézmény alkalmazottai is ezen a nyelven adnak interjút a sajtónak” – hangzott el a Híradóban.
A Duna Tv-nek Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács igazgatója azt mondta: ehhez hasonló nyelvi korlátozások gyakran előfordulhatnak a román állami intézményeknél. „Túlkapásról van szó. Általában az intézmények valóban az állam hivatalos nyelvén kommunikálnak. Ez igaz. De szerintem különböző reakciója lett volna az igazgató úrnak akkor, hogyha mondjuk angol nyelven kellett volna kommunikálni” – nyilatkozta Asztalos Csaba.
Krónika (Kolozsvár)

Megbüntette Dorin Floreát az Országos Diszkriminációellenes Tanács
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 400 lejes pénzbírságot rótt ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterre, mivel a városháza honlapján kizárólag románul olvashatók a tanács határozatai. A portál magyar változatán az önkormányzat által kibocsátott közlemények közül november óta egyet fordítottak le magyarra, 2009 óta pedig egyetlen tanácshatározat sem érhető el magyar nyelven. „Nincs mit kommentálnom. Kifizetem a bírságot, mert hibáztam” – reagált a helyi sajtó érdeklődésére a polgármester, aki szerint egy kis félreértésről volt szó.
Megígérte, hamarosan magyar nyelven is felkerülnek a közérdekű információk a honlapra. A Maros megyei táblabíróság korábban még a polgármester javára ítélt az ügyben, az indoklás szerint nem sérült a tájékoztatáshoz való jog: román állampolgárként bárki érti a román nyelvű tájékoztatást. A legfelsőbb bíróság viszont döntésével elismerte: a kisebbségieknek joguk van, hogy anyanyelvükön kérjék a tájékoztatást
Benedek István RMDSZ-es tanácsos azonban egyáltalán nem biztos abban, hogy az elöljáró állni fogja a szavát, és a közérdekű információk ezután magyar nyelven is elérhetővé válnak. „Ismerni kell Floreát ahhoz, hogy az ember bármit is elhiggyen neki. Ma egyet mond, holnap mást csinál. Ennek ellenére, állandóan napirenden tartjuk a kérdést, és bízom benne, hogy végül a polgármester is jobb belátásra tér, és felkarolja az ügyet” – kommentálta a Krónikának az önkormányzati képviselő.
Floreát egyébként Bustya Sándor marosvásárhelyi lakos panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál, aki azért is beadvánnyal fordult a CNCD-hez, hogy a polgármester nem válaszolt a leveleire. A Magyar Televíziónak nyilatkozó Bustya furcsának találja, hogy a CNCD mindkét esetben hivatalból indított eljárást Dorin Florea ellen és nem a panaszai nyomán. Nehezményezi ugyanakkor, hogy „egyetlen magyar ember, egyetlen érdekvédelmi szervezet nem akadt, amely fellépett volna a polgármester ellen” a közérdekű információkhoz való jogra hivatkozva.  A panaszos rámutatott: a honlap magyar változata továbbra is hiányos, ezért a legfelsőbb bíróság precedensértékű ítéletének birtokában kártérítési pert fontolgat a polgármester ellen.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Megalázták a rendőrök a magyar nyelv miatt
Akár törvénytelennek is minősülhet azoknak a nagyváradi rendőröknek az eljárása, akik nem voltak hajlandók megtekinteni a városi rendőrkapitánysághoz forduló olvasónk magyar nyelven íródott bizonyítékait, és közvetetten le is szajházták a fiatal egyetemistát. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke szerint az anyanyelvű ügyintézéshez az olvasónknak joga lett volna. Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő is így látja: a váradi rendőrök törvénytelenül jártak el. Megkeresésünkre Alina Dinu, a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta: a lány által elmesélt zaklatási eset bűncselekménynek minősülhet, így nyugodtan feljelentést tehet az ügyben.
Megalázó módon bántak egy olvasónkkal a nagyváradi városi rendőrkapitányságon – panaszolta el a huszonéves egyetemista. A fiatal hölgyet ráadásul nem volt hajlandó magyarul meghallgatni senki – pedig ezt külön kérte, s nem azért, mert ő maga nem beszélne románul, hanem mert panaszát magyarul írott és nehezen lefordítható szövegekkel kívánta alátámasztani. A csíkszeredai születésű, neve elhallgatását kérő olvasónkat hónapok óta zaklatja valaki. „Én vagyok az urad” , „Sosem szabadulsz tőlem” – ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel bombázza a lányt. A fiatalember szintén csíkszeredai, panaszosunk távoli ismerőse. Az is tudvalevő róla, hogy már állt pszichiátriai kezelés alatt. Nem csoda hát, hogy a lány a mintegy hatvan, fenyegető tartalmú telefonos üzenet, illetve az internetes közösségi oldalakon kapott levelek után komolyan félni kezdett a nem kívánt „rajongótól”. A zaklató egyébként odáig ment, hogy Nagyváradra is eljött a lány után, ám szerencsére – és a közös ismerősök józanságának köszönhetően – az itteni lakcímét nem sikerült kiderítenie.
Olvasónknál akkor telt be a pohár, amikor fülébe jutott, hogy a férfi Csíkban, a családi ház körül ólálkodott egy éjjel – a lánynak ugyanis két kiskorú testvére is van. Ekkor határozta el, hogy ha másért nem is, de legalább tanácsot kérni ellátogat a Nagyváradi Rendőrkapitányságra.
Oldja meg maga!
„Már a portán mondtam, hogy szeretném, ha magyarul beszélhetnék, mert az SMS-ek mind magyarul vannak. Akkor még azt mondták, ennek semmi akadálya. Elküldtek egy irodába, ahol egy korrektül viselkedő, ám magyarul nem tudó rendőrrel beszélhettem. Később aztán bejött még két másik rendőr, akik be sem mutatkoztak, és ők kezdték az egészet” – meséli olvasónk. Először a személyi igazolványát kérték el, és azonnal megrótták, amiért nincs ideiglenes tartózkodási engedélye. A lány azt mondja, úgy tudta, erre már nincs szükség. A később bejött két rendőr ekkor sértegetni kezdte: minősíthetetlen hangnemben kérték számon rajta, hogy miért Váradra jön panaszkodni, és miért nem Csíkszeredába, egyáltalán mi a problémája, hiszen a férfi Csíkszeredában van, messze tőle, illetve miért nem tiltatja le a zaklató telefonszámát a saját készülékén.
Olvasónk elmondta: ezzel korábban maga is próbálkozott a mobiltelefon-szolgáltatójánál, de ott azt mondták neki, hogy ilyesmit csak bírósági végzéssel tehetnek, első körben tehát a rendőrségre kell elmenni. Amikor a panaszos a közösségi oldalon kapott üzeneteket emlegette fel, az egyik rendőr kijelentette: nem érdekli, mi történik a Facebookon, „hiszen ott minden szajhának lehet profiloldala”. A lányt elmondása szerint ez a mondat sértette meg, és háborította fel leginkább, pedig előzőleg azt is meghallgathatta, hogy amennyiben nem fordítja le az SMS-eket románra, azok nem tekinthetők bizonyítéknak. Az üzeneteket egyik rendőr sem olvasta el, sőt azt sem vették jegyzőkönyvbe, hogy egyáltalán ott volt – megalázó látogatásának tehát semmilyen nyoma nem maradt, és azt is kijelentették, hogy testi sértés, illetve halálos fenyegetés vagy konkrét szexuális zaklatás hiányában a férfi tettei nem büntethetők.
Joga lett volna magyarul beszélni
Az ügyben megkerestük Asztalos Csabát, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnökét, aki azt mondta, bár látatlanban nem tudja megítélni, valóban diszkriminációról van szó, vagy sem, meglátása szerint az anyanyelvű ügyintézéshez olvasónknak joga lett volna. Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő is így látja: megkeresésünkre azt mondta, a váradi rendőrök törvénytelenül jártak el, már csak az anyanyelvhasználathoz való jogot figyelembe véve is. A honatya elmondása szerint mivel Nagyváradon a magyar közösség aránya meghaladja a törvényben foglalt húsz százalékot, a rendőröknek nemcsak hogy kötelességük lett volna biztosítani a magyar nyelvű ügyintézéshez való jogot, hanem a magyar nyelven írott bizonyítékot, tehát az SMS-eket is figyelembe kellett volna venniük. Az anyanyelvi ügyintézést ugyanis nemcsak az alkotmány garantálja, hanem a Kisebbségi és regionális nyelvek chartája is, amelyet Románia is ratifikált. Márton Árpád azt javasolja olvasónknak, forduljon a helyi rendőrparancsnokhoz, de juttassa el panaszát az RMDSZ-hez és a prefektúrához is. Hozzátette: nap mint nap adódnak az elmondotthoz hasonló esetek országszerte. A 2002/360-as számú, a rendőrök jogállásáról szóló törvény 79. cikkelyében egyébként az áll, hogy „azokban a területi közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbségek valamelyikéhez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, olyan rendőröket is alkalmazni kell, akik ismerik az illető nyelvet”.
Kevés a magyarul tudó rendőr
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete több intézményben is „tesztelte” már az anyanyelvhasználati jog gyakorlását. Csomortányi István, az EMI tagja és a megyei szervezet korábbi elnöke szintén a 20 százalékos küszöböt előíró törvényre hivatkozott, amikor az ügyben megkerestük. Egyúttal azt is megígérte, hogy legközelebb a rendőrséget veszi górcső alá: éppúgy, ahogy korábban a közösségi (azóta helyi) rendőrséggel és a megyei könyvtárral eljárt, legközelebb a városi rendőrségtől próbálja majd megtudakolni, hány alkalmazottjuk beszél magyarul, és akik ismerik a nyelvet, mennyire elérhetők az ügyeiket magyarul intézni kívánó állampolgárok számára.
Az esettel kapcsolatban kikértük Alina Dinu, a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének véleményét is, aki belátta, hogy a rendőrség kötelékében nagyon kevés olyan alkalmazott dolgozik, aki tud magyarul. Ugyanakkor a magyarul beszélő rendőrök nem hiányoznak teljességgel, hiszen a megyei főkapitányság nagyon jó kapcsolatot ápol a szomszédos magyarországi Hajdú-Bihar megye rendőrségével, amellyel gyakran közös akciókat is szerveznek. Alina Dinu azt tanácsolja olvasónknak, hogy látogasson el a megyei rendőrfőkapitány, Adrian Bucur audienciájára, és mondja el neki panaszait az udvariatlan rendőrökkel kapcsolatban. Hozzátette: látatlanban úgy véli, a lány által elmesélt zaklatási eset bűncselekménynek minősülhet, így nyugodtan feljelentést tehet az ügyben.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Rendőrségi meghurcoltatás magyar feliratok miatt Marosvásárhelyen
A napokban megújultak a kétnyelvű feliratok a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában. Szülői adománynak köszönhetően 40 új kétnyelvű, valamint 30 osztálynév-táblácska került ki az iskola belső terébe. Az elmúlt héten a szülők az aligazgató támogatásával hosszú órákon át szerelték, illesztették a körülbelül 1000 lej értékű feliratokat.
Kedden az egyik szülő, a magyarul megfogalmazott kétnyelvű táblákhoz kapcsolódó adománylevelet szerette volna iktatni az iskola titkárságán. Fontos megjegyezni, hogy a magyar nyelven megírt adománylevél a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében törvényes, mindazáltal lehet, hogy a román anyanyelvű igazgatónő kevés ilyet szeretne látni iskolájában, még kevesebbet iktatni.
Talán ez lehetett az oka annak, hogy az intézmény vezetője, Codruţa Băciuţ, a szponzori szerződés átadásakor hálaadás és köszönet helyett, azt állította, hogy Romániában a hivatalos nyelv román, visszautasította a szponzori szerződés iktatását és mivel a szülő nem volt hajlandó román nyelven megfogalmazni a beadványt, a helyi rendőrséghez fordult, amely úgy gondolta, hogy nagy a baj, összesen 6 darab rendőrt küldött az iskolába, megvédeni az igazgatónőt a romániai kisebbségi jogok paradicsomában, ahol egy magyar beadványra nem kevesebb mint féltucat rendőr jut. Az adománylevelet benyújtó szülő kérte az igazgatónőt, hogy hívja fel Illés Ildikót – a minden magyar gyermek számít kampány marosvásárhelyi arcát – Maros megyei főtanfelügyelő-helyettest és kérdezzen rá, hogy jogos-e a magyar beadvány vagy sem. Jelenleg nem tudni, hogy Illés Ildikó mit válaszolt telefonon az iskolaigazgatónak, viszont az biztos, hogy az intézményvezető hajthatatlan maradt, a rendőrökkel elkísértette a szülőt.
Lévén, hogy a rendőrség időközben rájöhetett, hogy ez azért mégiscsak Románia és a marosvásárhelyi magyarok békében és harmóniában élnek az itteni román anyanyelvűekkel, megérthették, hogy az nem jár, hogy magyar nyelven megfogalmazott beadványért meghurcolni valakit, viszont az igazgatónő segítségükre sietett és megsúgta, hogy mégiscsak nagy szabálytalanság történt, hiszen az adománylevelet iktató személy nem jelentkezett be az iskolaszolgálatos diáknál, úgy ahogy az iskolai szabályzata előírja.
Az intézmény igazgatója viszont elfelejtette megemlíteni a rendőrségnek, hogy amikor a kétnyelvű táblákat szerelték a szülők, akkor sem jelentkeztek be, és nem is kellett, hiszen mégiscsak az iskolának nyújtottak egy nagy értékű adományt, nem törvénytelenségre készültek. Vagy talán az igazgató azt gondolta, hogy a kétnyelvű feliratok nem tetszenek neki és keresett egy mondvacsinált okot, hogy a táblákat szorgalmazó szülőt kicsit megbüntesse, megmutatva neki, hogy ki is az úr a háznál... A magyar beadványt benyújtó szülőt a rendőrség 500 RON büntetés kifizetésére kötelezte, amely megfellebbezhető. A kétnyelvű feliratok témája már 2010-ben napirendre került, amikor 50 szülő beadványban kérte a külső és belső feliratok kétnyelvűsítését, ugyanis abban az időben az egyedüli magyar felirat azon a márványtáblán volt látható, amely az iskola építtetőjéről, Dr. Bernády Györgyről emlékezik meg. 2011 május 4 -i 172-es számú Határozatában a Civil Elkötelezettség Mozgalom feljelentése alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztalta a 2-es Általános Iskolát, valamint az Európa, Dacia és Liviu Rebreanu marosvásárhelyi kéttanyelvű általános iskolákat a kétnyelvű feliratok hiánya miatt. Az iskola új aligazgatója, Márton Imre, a beadványok és az iskola által küldött válaszok áttanulmányozása után saját költségén kétnyelvűsítette a tájékoztató feliratok többségét, amelyeket azonban valakik azóta rendszeresen megrongálnak, eltüntetnek. A mostani adomány az eltüntetett kétnyelvű feliratokat hivatottak pótolni.
Jelen pillanatban, amikor a „Minden magyar gyermek számít kampány” zajlik, Marosvásárhelyen a 2-es Számú Általános Iskola egyike azon kevés (számszerint három) kéttannyelvű marosvásárhelyi iskola közé tartozik, ahol részlegesen kétnyelvű feliratok hirdetik a magyar diákoknak az esélyegyenlőséget. Mindez a szülőknek és „merészebb” aligazgatónak köszönhetően valósult meg, mindennemű párttámogatás és segítségnyújtás nélkül.
A Bernády akciócsoport a rendőrségre hurcolt és ott megbüntetett szülő mellé állt és a tagok úgy döntöttek, hogy feljelentik Codruţa Băciuţ igazgatót hatáskör túllépés miatt, valamint kérni fogják az igazgató és Illés Ildikó főtanfelügyelő helyettes lemondatását.
Horváth-Kovács Ádám
Erdély.ma

Bernády-ügy: rendőrséggel kísértette ki az igazgató a magyar nyelvű adománylevelet iktatni akaró szülőt
Rendőrökkel kísértette ki a tegnap délelőtt a marosvásárhelyi 2-es számú általános iskolából az egyik szülőt Codruţa Băciuţ igazgatónő. Az intézményvezető azért folyamodott a hatóságokhoz, mert Horváth Kovács Ádám, aki maga is pedagógus, egy magyar nyelvű adománylevelet szeretett volna iktattatni az iskola titkárságán, de a titkárnő, majd az igazgatónő elutasította kérését. A szülő egy szponzori szerződést szeretett volna átadni a tanintézmény vezetőségének.
„Köszönet és hála helyett az igazgatónő azt állította, hogy Romániában a hivatalos nyelv román, és visszautasította a támogatói szerződés iktatását. Azt hajtogatta, hogy csak akkor teszi meg, ha átírom román nyelvre. Mivel a törvény és az alkotmány szavatolja az anyanyelv-használatot, elmondtam, hogy én szabályosan jártam el. Ekkor Băciuţné vette a telefont, és a rendőrséghez fordult” – számolt be lapunknak a tegnapi incidensről Horváth Kovács Ádám. Néhány percen belül a helyi rendőrség szomszédos épületéből hat rendőr jelent meg, akik 500 lejre bírságolták meg Horváth Kovács Ádámot.
A jegyzőkönyv szerint az apuka úgy ment be a titkárságra, hogy előzőleg nem értesítette a folyósón szolgálatot teljesítő diákot. „Ez kész röhej, hisz nem illegálisan, nem lopózva jutottam el a titkárságig, hanem egy hivatalos ügyintézés végett. És különben is a kisdiák ott ült, egy szóval nem említette, hogy nekem nála is regisztrálnom kellene” – mondta el Horváth Kovács Ádám, aki a bíróságon készül megfellebbezni a rendőrségi jegyzőkönyvet. A szülő ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz Codruţa Băciuţ ellen.
A szülők újították fel a kétnyelvű feliratokat
Anyanyelvén írt adománylevelében Horváth Kovács Ádám a többi magyar szülő nevében is tudatni szerette volna az iskola vezetőségével, hogy támogatásuknak köszönhetően negyven darab új, kétnyelvű, valamint harminc osztálynévtáblácska került ki az iskola belső terébe. Az elmúlt héten a szülők Márton Imre igazgató-helyettes támogatásával hosszú órákon át szerelték, illesztették a körülbelül ezer lej értékű feliratokat. A kétnyelvű feliratok ügye már 2010-ben terítékre került, amikor ötven szülő beadványban kérte a külső és belső feliratok kétnyelvűsítését, ugyanis abban az időben az egyedüli magyar felirat azon a márványtáblán volt látható, amely az iskola építtetőjéről, Bernády György néhai polgármesterről emlékezik meg.
Ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanács is elmarasztalta a 2-es iskola vezetőségét. Azóta a tanintézmény új igazgató-helyettese, Márton Imre a saját költségén próbálta helyenként pótolni a feliratokat, amelyeket azonban időközben megrongáltak vagy eltűntettek. A mostani szülői adomány révén ezeket a táblácskákat pótolták.
Névadás: egymásnak ellentmondó hírek
Közben a 2-es iskola magyar pedagógusai nyílt levélben adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy a Bernádyról való elnevezés ügyében továbbra sincs előrelépés. „Sajnos mindezidáig a névadásról és a várható következményeiről az iskola magyar pedagógusait hivatalosan nem értesítette senki, ennek következtében az iskolában elég nagy bizonytalanság uralkodik – írják a magyar tanerők. – A jelenlegi, birtokunkban levő információkat a médiából szereztük, és azok alapján a névadás ügye mintha stagnálni látszana, nem ismerünk időpontokat, határidőket. Fontos lett volna az iskola vezetőségét is hivatalosan értesíteni, mert a két tagozat pedagógusai számára a névadás két különböző üzenetértékkel bír. A román anyanyelvű kollegáink szerint nem lesz névadás, erről folyamatosan jelennek meg információk az iskola román nyelvű blogján, amelyet olvasva olyan érzésünk támad, hogy a névadás nem fog megvalósulni.”
Szerintük az is aggodalomra ad okot, hogy az iskola román tagozatának pedagógusai, szám szerint huszonheten, január 26-án beadvánnyal fordultak a városi tanácshoz, melyben a december 22-én hozott határozat visszavonását és az iskola Adrian Păunescuról való elnevezését kérték. Az RMDSZ szerint a napokban újabb lépést sikerült tenni a Bernády nevének felvétele ügyében.
Hétfőn az önkormányzat névadó bizottsága is kedvezően bírálta el a javaslatot, amit, Kolozsváry Zoltán frakcióvezető ígérete szerint, a tanév végéig valóra kell váltani. „Jelenleg arról folyik a vita, hogy melyik törvény alapján válthat nevet az iskola. A jegyzőnk, Maria Cioban szerint a minisztériumnak kell jóváhagynia minden változtatást, mások azt mondják, hogy nem így van. Tény, hogy véleményen szerint a tanév végéig az iskolát Bernády Györgynek fogják hívni” – jelentette ki a Krónikának Kolozsváry.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ: magyarellenes a 2-es számú marosvásárhelyi iskola vezetője, leváltását kérik
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyarul írott adománylevél miatt tessékelték ki az iskola épületéből, és bírságolták meg azt a marosvásárhelyi szülőt, aki hétfőn délelőtt a helyi 2-es iskola titkárságán szerette volna iktatni az okiratot. Megtudtuk: a konfliktus nem megfelelő kezelése miatt a 2-es iskola igazgatónőjének az eltávolítását kéri az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, valamint Csegzi Sándor alpolgármester.
Mossa kezeit. Codruţa Băciu intézményvezető úgy véli, nem követett el törvénytelenséget
Amint tegnapi lapszámunkban beszámoltunk róla, mivel Horváth Kovács Ádám semmiképpen nem volt hajlandó román nyelvre fordítani az adománylevelet, Codruţa Băciuţ igazgatónő kihívta a rendőrséget, amely közintézménybe való illetéktelen behatolás miatt 500 lejre büntette meg a pedagógusi végzettséggel rendelkező férfit. Az anyanyelvű okirat arról a mintegy ezer lej értékű adományról tanúskodott, amelyet a magyar gyerekek szülei gyűjtöttek össze. A pénzből elkészítették a termek kétnyelvű feliratozását, majd a hétvégén fel is szerelték a táblácskákat.
Az oktatási intézmény vezetője tegnap elismerte, hogy az általa jól ismert szülő nem sértegette, nem hangoskodott, csak épp nem akarta lefordítani a szöveget. „Mivel én nem értek magyarul, annyit kértem, két-három mondatot írjon románul, és akkor iktatjuk az okiratát. A szülő, aki egyébként kifogástalanul beszél románul azt mondta, hogy amíg nem fogadjuk el a magyarul írt levelet, nem távozik. Ekkor döntöttem úgy, hogy hívom a rendőrséget” – elevenítette fel a történteket Codruţa Băciuţ. Az igazgatónő hozzátette: az illető személy nem jelentkezett be a folyósón lévő szolgálatos tanulónál, így illetéktelen behatolónak számít.
Codruţa Băciuţ több ízben is megismételte: ő nincs a kétnyelvű feliratok ellen, sőt el is fogadja azokat. Az igazgatónő szerint azonban iktatott adománylevél híján a táblácskák törvénytelenül kerültek az ajtók fölé. Ugyanakkor azt is sérelmezi, hogy egy olyan hétvégén kerültek az ajtók fölé, amikor ő nem tartózkodott az iskolában. Márton Imre igazgató-helyettes viszont elmondta: az intézményvezető hiányában, a munkaköri leírása alapján, ő átveheti az intézményvezető hatáskörét. Ennek tudatában engedélyezte a hétvégi táblaszerelési akciót. Kérdésünkre, hogy ezek után kezdeményezi azok eltávolítását, Băciuţ azt válaszolta, hogy az ügyet az iskola vezető tanácsa elé terjeszti, majd az dönt a feliratok megőrzéséről vagy eltávolításáról.
Bretfelean a rendőreit dícséri
A helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean parancsnok elmondta, azért küldött ki hat rendőrt az iskolába, mivel sem neki, sem a szolgálatos tisztnek nem volt honnan tudnia, miről van szó. A parancsnok szerint a tanárok vagy a gyerekek esetleges bántalmazása sem lett volna kizárható. „Minket a sürgősségi diszpécserközpontból, a 112-es számról értesítettek, hogy gond van a 2-es iskolában. Munkatársaim a törvénynek megfelelően jártak el, amiért dicséret illeti őket. Az 500 lejes, minimális összegű bírság is teljesen jogos. Egy közintézménybe, az 1991/61-es törvény értelmében, csak azt követően szabad bemenni, hogy a kapus vagy a szolgálatos igazol” – fejtette ki Bretfelean.
Felvetésünkre, miszerint a törvényes rendelkezések alapján az irodájában tartózkodó újságírót is 500 lejes pénzbírsággal sújthatja, mivel ő sem mutatta fel személyazonosságiját a rendőrség portásánál, Bretfelean mosolyogva vágta ki magát: „Önt ismerem és rendelkezem az adataival.” Amint megírtuk, Horváth Kovács Ádám nem hajlandó kifizetni a büntetést, és a bírósághoz fordul annak eltörlése érdekében.
Az RMDSZ Băciuţ menesztését kéri
Megtudtuk: a konfliktus nem megfelelő kezelése miatt a 2-es iskola igazgatónőjének az eltávolítását kéri az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, valamint Csegzi Sándor alpolgármester. „A városházára naponta érkeznek magyar nyelven írott dokumentumok, senki nem kérdőjelezi meg azok jogosultságát, annál is inkább, mivel a közigazgatási törvény lehetővé teszi az anyanyelv használatát. A kétnyelvű feliratok elhelyezése ellen sem emelt senki szót. Az önkormányzatban is teljes egyetértés van az iskola Bernády Györgyről való elnevezéséről. Mindezek fényében még zavaróbb az igazgatónő magatartása, aki egyáltalán nem objektív, konfliktust gerjeszt, vagy legalább is nem hajlandó azt kezelni” – adott hangot elégedetlenségének Csegzi Sándor, aki szerint a hétfőn történtek után Codruţa Băciuţnak távoznia kellene az intézmény éléről.
Az igazgatónő magatartása annál is súlyosabb, vélekedett Benedek István RMDSZ-elnök, mivel ezelőtt egy évvel éppen az intézményen belüli multikulturalitás és kétnyelvűség hiánya miatt büntette meg az iskolát az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Azóta a folyosók ajtaira és falaira több kétnyelvű felirat és pannó került ki, viszont a történelmi jellegű összeállítások továbbra is a román dominanciát hivatottak fitogtatni. „Nem tolerálhatjuk, hogy valaki így viselkedjék a magyarokkal. Úgy érzem, Codruţa Băciuţ elég rosszat tett az etnikumközi kapcsolatoknak, hogy a főtanfelügyelő leváltsa tisztségéből” – szögezte le Benedek.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Jogszerűnek tekinti a magyar nyelvű iratot iktatni kívánó férfi megbírságolását a marosvásárhelyi rendőrfőnök
Mind a marosvásárhelyi 2. számú általános iskola igazgatója, mind a helyi rendőrség főnöke úgy véli, jogszerűen járt el Horváth-Kovács Ádám ügyében. A marosvásárhelyi férfi gyermeke iskolájában szeretett volna magyar nyelvű iratot iktattatni, mire bekísérték a rendőrségre, és megbírságolták.
Példásan intézkedtek és dicséretben részesültek azok a marosvásárhelyi rendőrök, akik kedden Horváth-Kovács Ádám ügyében jártak el – jelentette ki az MTI-nek Valentin Bertfelean, a rendőrség főnöke.
Mint elmondta, az 112-es sürgősségi hívószámra érkezett kedden riasztás arról, hogy egy férfi illetéktelenül behatolt az iskolába. A riasztást a rendőrség valamennyi egysége megkapta, ezért történt az, hogy hat rendőr is egyszerre érkezett a helyszínre. Bertfelean utalt arra: Romániában is volt már rá példa, hogy idegen behatolók veszélyeztették egy-egy iskola tanulóinak a testi épségét. Kijelentette, a legkisebb kiszabható bírságot rótták ki Horváth-Kovácsra, aki maga is elismerte vétkességét. A rendőrfőnök szerint csak a törvényt alkalmazták. Visszautasította, hogy egyesek etnikai színezetet próbálnak adni a történetnek.
Codruta Baciut, az iskola igazgatója az MTI-nek elmondta, ő kérte a rendőrség sürgős beavatkozását. Mint mondta, ezt azért tette, mert Horváth-Kovács nem tartotta be az iskolába való belépésre vonatkozó szabályokat: sem az ügyeletes diáknál, sem az iskola titkárságán nem igazolta magát. Az igazgatónő ugyanakkor elismerte, hogy ismeri Horváth-Kovács Ádámot, aki az iskola szülői bizottságának is tagja. Azt is megerősítette, hogy beszélgetett a férfival, akit arról próbált meggyőzni: fordítsa le románra az iktatandó dokumentumot. Az igazgatónő szerint az intézmény felelős vezetőjeként nem járulhatott hozzá egy olyan irat iktatásához, amelynek a tartalmát nem ismeri. Baciut nem kívánta kommentálni azt a tényt, hogy az iskola épületében az iktatandó dokumentumról vitatkozott Horváth-Kováccsal, és a rendőrséget azt követően riasztotta, hogy nem sikerült megegyezniük.
Az igazgatónő hangsúlyozta, szó sincs bosszúállásról, ő mindig is az iskola érdekeinek rendelte alá cselekedeteit.
Horváth-Kovács Ádám kedden délelőtt egy magyar nyelvű adománylevelet próbált iktattatni, amely azt rögzítette, hogy a magyar szülők egy csoportja szülői adományként készíttette el és tűzte ki az iskola folyosóin a kétnyelvű táblákat. Korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta az intézményt a kétnyelvű feliratozás elmulasztása miatt.
erdon.ro

Nem kifogásolja a CNA a „Románia a románoké” reklámklipeket
Nem foganatosít intézkedést az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Realitatea Tv „Románia a románoké” szlogenű kampánya ellen Boros Zoltán beadványával kapcsolatban – közölte a Krónika megkeresésére Răsvan Popescu, a CNA elnöke. Az ügyet csütörtöki ülésén vizsgálta meg a bukaresti médiahatóság, amely úgy döntött: a kampány szövegében a románokat állampolgársági, nem pedig nemzetiségi alapon különítik el más csoportoktól, így a bejátszások nem minősülnek diszkriminatívnak a kisebbségekre nézve.
Răsvan Popescu ugyanakkor hozzátette: a Realitatea Tv már korábban beszüntette a reklámfilmek sugárzását, a probléma így tulajdonképpen már nem áll fenn.
Amint arról beszámoltunk, Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács művelődési alelnöke beadványban kérte a CNA-tól a csatorna kampányának kivizsgálását, mivel szerinte a naponta többször is elhangzó jelszó diszkriminatív, „és kizárja az ország becsületes lakói közül mindazokat, akik román állampolgárok, azonban nem tagjai a román nemzetnek”.
Szász Attila, a CNA időközben lemondott vezetőtanácsi tagja korábban úgy nyilatkozott: az audiovizuális tanács minden bizonnyal konzultálni fog az Országos Diszkriminációellenes Tanáccsal (CNCD).
Răsvan Popescu ezzel szemben csütörtökön úgy nyilatkozott: nem tekintették szükségesnek a konzultációt, mivel a kampányban nem volt szó nemzetiségi alapon történő megkülönböztetésről. A CNA elnöke hozzátette: ha a jövőben a csatorna ismételten elindítja a bejátszások sugárzását, vagy új kampányt indít, előfordulhat, hogy újratárgyalják az esetet, egyelőre azonban nincs szükség további lépésekre.
Ezzel egy időben az EMNT csütörtöki közleményében az áll, hogy „az audiovizuális tanács elfogadta az EMNT beadványában tartalmazottakat, és felszólította a televízió vezetőségét, hogy vegyék ki a műsorból a sérelmezett anyagokat”.
Boros Zoltán a Krónika megkeresésére elmondta: a csütörtöki ülésen a CNA tagjai egyetértettek a bejátszások diszkriminatív jellegével, vélhetően utólag, zárt ajtók mögött módosítottak álláspontjukon.
A művelődési alelnök egyébként a megbeszélésen azzal érvelt, hogy a kampány negatív emlékeket elevenít fel, mivel Milosevics „Szerbia a szerbeké” jelszavát idézi.
„A legfontosabb tulajdonképpen az, hogy a Realitatea Tv már nem játssza az illető videókat, ez volt az elsődleges célunk” – összegzett Boros Zoltán.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Kihallgatás álgondokról
A sepsiszentgyörgyi városháza alkalmazottjainak nemzetiségi összetételéről hallgatta ki a Diszkriminációellenes Tanács Antal Árpád polgármestert, akit Dan Voiculescu, a nacionalizmusáról hírhedt Konzervatív Párt alapítója azért jelentett fel, mert szerinte egy román nemzetiségű személy sem dolgozik az önkormányzatnál.
A történtekről Antal Árpád elmondta: bár általában levélben válaszolnak az efféle – szerinte provokatív és jelenleg valószínűleg kampánycélokat is szolgáló – megkeresésekre, ezúttal fontosnak tartotta, hogy személyesen is megjelenjen Bukarestben. Először is megkérdezte, hogy mire alapoznak – kiderült, a (nemzetiségi adatokat nem tartalmazó) vagyonbevallási íveket vetették alá névelemzésnek –, aztán hogy például Győrfi Laurenţiut hova sorolták be. Majd bebizonyította, hogy minden állást románul is meghirdettek, sehol nem kértek magyarnyelv-ismeretet, és nem is tett panaszt senki, hogy a románsága miatt nem alkalmazták. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tizenkétezres román közönség számára színházat tart fenn a város, ami példátlan egész Romániában. De ha már a nemzetiségi összetételt vizsgálják, jó lenne ezt a rendőrségre, csendőrségre, prefektúrára is kiterjeszteni – javasolta. Egy érdekes adattal maga Voiculescu ügyvédje szolgált: a 25 százalékban magyar lakosságú Nagyváradon a polgármesteri hivatal alkalmazottjainak mindössze 10 százaléka magyar.
Demeter J. Judit
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

European Committee Human Rights Hungarians Central Europe
Nyílt levél Radu Moisin úr részére
Tisztelt Polgármester Úr!
Sajnos, mind a mai napig nem kaptam választ a 2011. 04. 25-én keltezett, és Kolozsvár polgármesterének címzett levelemre, holott a polgármesteri hivatal hivatalosan átvette azt. Lehetséges, hogy az Ön elődje, Apostu úr nem válaszolhatta már meg a levelet, mert vizsgálati fogságba került egy korrupciós ügy miatt.
Levelemben arra kértem a polgármester urat, hogy tartsa be a magyar anyanyelvű lakosság nyelvi jogait. Panaszomat elküldtem a Diszkrimináció Elleni Tanácsnak, amely ítéletet is hozott az Ön városában hiányzó magyar nyelvi jogokra vonatkozóan.
Ennek a döntésnek megfelelően, a magyar nyelvi jogok biztosítása harmonizál a 2001/215-ös törvénnyel, illetve amennyiben egy reális szükségletről van szó. Mindez a kisebbségi keretegyezményen alapszik (§10, román közlöny, 1995/82). A legutóbbi népszámlálás során 49 375 ember vallotta magát magyarnak az Ön városában, ez bőven kielégíti a reális szükséglet fogalmát.
Amennyiben a magyar nyelv használata többletköltséggel járna, akkor az alapítványunk megtérítheti ezeket a költségeket. Szívesen felajánlok Önnek az alapítvány nevében 5000 eurót azzal a céllal, hogy a polgármesteri hivatal területén magyar nyelvű táblákat helyezzenek el. Alapítványunk átvállalhatja mind a táblák elkészítését, mind azok elhelyezését.
Továbbá arra kérem Önt, hogy tartsa tiszteletben a kolozsvári városi tanácsnak a jogerős határozatait, és minél hamarabb rendelje el a magyar nyelvű helységnévtáblák elhelyezését. A fent megnevezett 99-es számú és 2002. március 7-én hozott határozat értelmében 7500 RON-t különítettek el a magyar nyelvű helységnévtáblák elkészítésére és elhelyezésére.
A magyar nyelvű helységnévtáblák hiánya az Ön városában uralkodó jogtalanságnak a szimbóluma. Ugyanakkor a megyei rendőrség teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a diszkrimináció elleni tanács döntését, amely a magyar feliratok elhelyezésére vonatkozott egy Kolozs megyei falu rendőrőrsén.
Végezetül tájékoztatni szeretném Önt arról, hogy az Ön elődjét meghívtuk a Hollandiai Frízországba az alapítványunk költségén. Ez a meghívás még mindig érvényes. A frízországi Leeuwardenben megtekintheti Ön azt, hogy hogyan tartják tiszteletben Hollandiában a fríz kisebbség nyelvi jogait.
Hollandia Romániához hasonlóan ratifikálta a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezményt és a regionális nyelvek kartáját. Az, hogy Hollandia hogyan tartja be a fríz kisebbség nyelvi jogait, példaértékű a romániai joggyakorlat számára.
Valószínűleg Ön tudja már azt, hogy Leeuwarden Kolozsvárhoz hasonlóan jelöltként indul az Európa kulturális fővárosa címért. Kolozsvárral ellentétben, ahol a funari sovinizmus sajnálatos módon még mindig nem tűnt el, Leeuwarden óvja és ápolja saját identitását, és idegen tőle az erőszakos asszimilációnak bármilyen formája.
A fentiek fényében arra kérem tehát Önt, hogy tartsa tiszteletben a 99-es számú határozatot, és helyezze el a magyar nyelvű táblákat a polgármesteri hivatalban.
Tisztelettel
Drs. G. Landman elnök ’s Hertogenbosch, Hollandia, 2012. 03. 09; info@hungarian-human-rights.eu www.hungarian-human-rights.eu
/ Radu Moisin Kolozsvár polgármestere/
Szabadság (Kolozsvár)

Diszkriminál a Diszkriminációellenes Tanács?
A Pro Európa Liga (PEL) a közigazgatási bíróságon kívánja megtámadni a Diszkriminációellenes Tanács februári döntését, amellyel anélkül, hogy érdemben tárgyalt volna a megkeresésekről, két év után lezárta a görög katolikus egyházat ért hátrányos megkülönböztetések ügyét.
Idén február 1-jén született meg a Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) az a határozata (75 sz.), amely huszonnégy, a görög katolikus egyház (BRUR) diszkriminációjára vonatkozó ügyet egyetlen tollvonással lezártnak nyilvánított. Ezeket az eseteket Haller István, a CNCD igazgatótanácsának tagja jelezte, a CNCD pedig saját hatáskörben kezdeményezett kivizsgálást 2010 januárjában. A tanács idén februárban visszavonta a kezdeményezést és lezárta az ügyet.
Smaranda Enache, a PEL társelnöke szerint ez azt jelenti, hogy a CNCD két év alatt nem kerített sort a probléma lényegi elemzésére. Véleménye szerint a tanács ezzel a határozattal a saját, 2000-ben kormányhatározattal elfogadott statútumát szegte meg, amelynek a 7. cikkelye előírja: a CNCD igazgatótanácsa köteles a bejelentéstől számított 90 napon belül döntést hozni a panaszokról. A tanács nem tartotta be a megvitatás törvényes határidejét, és két év alatt egyetlen alkalommal ült össze az ügyben, amikor visszavonta a bejelentést, s az ügyet lezárta.
Az említett periódusban, nyilatkozta Smaranda Enache, számos más bejelentést tárgyalt meg a tanács, és döntéseket is hozott. Ezzel a határozattal azonban azt bizonyítja, hogy nem független intézmény, holott az lenne a hivatása, hogy megelőzze, visszaszorítsa és szankcionálja a diszkriminációs eseteket. Nem büntet, hanem ő maga is diszkriminál egy közösséget, annak ellenére, hogy közismertek az államnak a görög katolikus egyházzal szembeni visszaélései, a bírósági perek elhúzása, a végleges bírósági döntések semmibevétele, adminisztratív zaklatások és a többi. A lezártnak nyilvánított ügyek között volt például a nyárádtői eset, ahol a görög katolikus templom köré építettek ortodox templomot, az alsóköhéri vagy akár a szaploncai ügy, amelyek súlyos károkat okoztak a görög katolikus egyháznak. Ezzel a határozattal, úgy gondoljuk, megpróbálják megakadályozni a BRUR kollektív diszkriminációjának a kivizsgálását, illetve a nemzetközi emberjogi bíróságok, illetve azoknak az intézményeknek a dokumentálódását, amelyek a vallási jogok romániai betartására figyelnek.
Ezért a Pro Európa Liga a közigazgatási bíróságon kívánja megtámadni a CNCD határozatát.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Pénzbírság a három „vizestörölközős" székely hokisnak
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) fejenként 200 lejes büntetést szabott ki arra a három csíkszeredai magyar jégkorongozóra, akik 2011. december 1.-én bántalmazták román nemzetiségű csapattársukat. A CNCD vezetőtanácsának döntése szerint az U16 nevű jégkorong-válogatott három tagja zaklatás formájában elkövetett etnikai diszkriminációt alkalmazott csapattársukkal szemben.
Az ügy tavaly decemberben robbant ki, amikor az U16-os válogatott román nemzetiségű tagja, Cosmin Mărculescu azzal vádolta meg három csapattársát,–Antal Alfrédot, Geréb Istvánt és Molnár Ákost– hogy a december 1.-én tartott edzés után megverték az öltözőben, miután Mărculescu a jégpálya öltözőjében arra utasította társait, hogy románul beszéljenek hozzá, hiszen ők is románok. A többiek ezt nem nézték jó szemmel, a megjegyzés után lekapcsolták a villanyt az öltözőben majd vizes törölközővel elpáholták Mărculescut. Az eset után a fiú édesapja diszkrimináció vádjával feljelentést tett a román jégkorong szövetségnél, ezután pedig a Román Jégkorong Bizottság eljárást indított a három jégkorongozó ellen és meghatározatlan időre felfüggesztette őket a válogatottból. Eközben az Országos Diszkriminációellenes Tanács is eljárást indított, amely most zárult le.
Asztalos Csaba CNCD elnök az MTI-nek tett nyilatkozatában elmondta, a legenyhébb büntetést alkalmazták, ugyanis ez esetben kiskorúakról van szó. Az elnök szerint a jégkorong szövetség is felelős a történtekért, ugyanis semmit sem tett az ilyen jellegű konfliktusok elkerülése érdekében, valamint az ügyhöz való utólagos hozzáállása is bírálható, ezért a szövetségre 2000 lejes büntetést rótt ki a tanács. Az elnök azt is kifogásolta, hogy a román szövetség december 1.-én edzést tartott, valamint kételyeit fejezte ki, hogy március 15.-én edzettek volna a jégkorongozók. Asztalos szerint a három magyar fiatal cselekedete elfogadhatatlannak minősül: „Igaz, hogy a román gyerek is provokálta a magyar csapattársait, akiket „bozgornak” nevezett, de akkor sem fogadható el a magyar fiatalok reakciója.”- nyilatkozta az MTI-nek.
A decemberben történt esetet a román média az első pillanattól etnikai konfliktusként kezelte. A legutóbbi, hasonló jellegű botrány szintén Csíkszeredában történt decemberben egy Magyarország-Románia barátságos jégkorongmérkőzésen, amikor a román csapat magyar nemzetiségű tagjai elénekelték a magyar himnuszt a magyar válogatottal együtt.
kolozsvaros.ro. Erdély.ma

Tánczos Barna bírósághoz fordul
Tánczos Barna, a Román Jégkorongszövetség (FRHG) elnöke megtámadja a bíróságon az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntését, miszerint a FRHG-nek 2000 lejes bírságot kell kifizetnie amiatt, hogy december elsején az U16-os román válogatott 3 magyar tagja – akiket 200 -200 lejes bírsággal sújtott a tanács – megleckéztette „bozgorozó” román társát.
Tánczos felháborítónak tartja, hogy etnikai zaklatásnak minősítették a történteket, pedig még a sértett apja is azt hangoztatta, nem szabad politikai síkra terelni az ügyet. Krónika (Kolozsvár)

„Etnikai arányosságot a titkosszolgálatokban is!”
Az etnikai arányosság elvének betartását követeli a sepsiszentgyörgyi polgármestertől Dan Voiculescu.
Az etnikai arányosság elvének betartását követeli a sepsiszentgyörgyi polgármestertől Dan Voiculescu. Mint arról beszámoltunk, a Konzervatív Párt (PC) tiszteletbeli elnöke az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) tett panaszt Antal Árpád ellen, mivel szerinte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban csak magyarok dolgoznak. Voiculescu a városháza alkalmazottainak vagyonnyilatkozata alapján, névelemzés révén derítette ki, hogy a 119 alkalmazottból csak egy román nemzetiségű. Sepsiszentgyörgy polgármestere válaszul kifejtette, hogy hibás Dan Voiculescu módszere, hiszen nincs olyan nyilvántartás, amely az alkalmazottak nemzetiségi hovatartozását rögzítené. A CNCD-hez küldött válaszlevélben Dan Voiculescu ügyvédje azt írta, hogy az ország területén valamennyi közintézmény alkalmazotti arányának tükröznie kellene a település etnikai arányát, így számításaik szerint a sepsiszentgyörgyi városházán legalább 24 százalék román anyanyelvűnek kellene dolgoznia. Antal Árpád tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: e tekintetben egyetért Dan Voiculescuval, de az etnikai arányosság elvét az ország minden önkormányzatában, közintézményében, így a prefektúrán, rendőrségen, csendőrségnél, és még a titkosszolgálatoknál is be kellene tartani.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Biztosítani kell az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségét
Az ODT határozata érvényben marad, a pénzbírságot eltörölték
A tanfelügyelőség a kilencedik osztályok számára kidolgozott beiskolázási tervben figyelembe kell vegye a nyolcadik osztályt végző magyar gyermekek számát és valamennyiüknek biztosítania kell a lehetőséget, hogy anyanyelvükön tanulhassanak tovább – hangzott el a Marosvásárhelyen működő táblabíróság döntésében, amelyet április 19-én hozott. A fellebbviteli fórum nem fogadta el a megyei tanfelügyelőség kérelmét, és nem semmisítette meg az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a bevezetőben idézett határozatát – tájékoztatott Magos Méta ügyvéd, aki a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) képviseli a több mint három éve húzódó perben.
Emlékeztessük az olvasókat, hogy a per a 2009–2010-es beiskolázási terv miatt kezdődött, mikor a nyolcadik osztályt végző 1862 gyerek számára 1.400 helyet akartak biztosítani a középiskolák kilencedik osztályában, míg a román tagozat 3.700 végzőse 4.200 helyre pályázhatott. A diszkrimináció láttán a Pedagógusszövetség és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) petíciót kezdeményezett a beiskolázási terv módosításáért, majd a panaszlevelet az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) továbbította. 2009. január 27-i döntésében az ODT diszkriminatívnak minősítette a tanfelügyelőség által kidolgozott beiskolázási tervezetet, és felkérte a tanfelügyelőséget, hogy növelje a magyar osztályok számát. Mivel az új tervezetben sem szerepelt a gyerekek számának megfelelő 67 magyar osztály, 650 lej pénzbírsággal sújtották az intézményt.
A tanfelügyelőség a táblabíróság közigazgatási részlegén támadta meg az ODT határozatát, s alperesként perbe hívta az RMPSZ-t is, hogy elérje a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó határozat és a pénzbírság eltörlését. A pert különböző kifogásokkal húzták több mint három éven át. Az április 19-i döntés értelmében a táblabíróság nem semmisítette meg az ODT határozatát, de eltörölte a tanfelügyelőségre kirótt pénzbüntetést, ugyanakkor arra kötelezte az intézményt, hogy perköltséget kell fizetnie a pedagógusszövetségnek.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Kétnyelvű feliratok Sepsiszentgyörgyön: nem mindegy az elhelyezés
Magyarok és románok is bepanaszolták a Kovászna megyei prefektusnál a magyar nyelvű feliratok miatt a sepsiszentgyörgyi munkaerő-ügynökséget – közölte szerdán az MTI-vel Kelemen Tibor, a hivatal igazgatója.
Kelemen elismerte, hogy az általa vezetett hivatal épületéről valóban hiányzott a magyar nyelvű felirat, amelyet a közigazgatási törvény értelmében ki kell függeszteni minden olyan település közintézményein, amelyben valamely kisebbség – ez esetben a magyarság – teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát. A hiányosság ellen tavaly októberben egy magyar fiatalember emelt panaszt a prefektusnál, és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
Miután kifüggesztették a magyar nyelvű feliratokat, múlt hónapban újabb feljelentetés érkezett az intézmény ellen a prefektusi hivatalba, ezúttal egy román nemzetiségű polgár részéről, aki a táblák elhelyezési módját kifogásolta. Kelemen ugyanis a magyar feliratokat a román nyelvűek mellé szereltette, mert ott volt hely. Ez azonban szabálytalannak bizonyult: a törvény szerint a kétnyelvű feliratozásnál a táblákat egymás alá kell helyezni oly módon, hogy a román nyelvű legyen felül. Az igazgató ismét beismerte tévedését, és saját költségén kijavíttatta a hibát.
„A meglévő táblákat nem akartam tönkretenni: könnyebb volt számomra egymás mellé helyezni. De tény, ami tény, a törvényben nem így van. Ezeket saját zsebből kell állni, semmilyen számvevőszék nem fogja elismerni, hogy ezek jogos kifizetések. Én vagyok az igazgató: engem azért fizetnek, hogy igazgassak, ezért most ezt kiigazítottam a saját zsebemből" – összegezte a történteket a munkaerő-ügynökség vezetője.
Kelemen Tibor szerint mind a magyar, mind a román feljelentés több intézményt vett célba Sepsiszentgyörgyön, ahol egy évtizeddel az anyanyelv-használati szabályozás életbe lépése után sem zökkenőmentes a hivatali kétnyelvűség.
MTI. Erdély.ma

Románia roma bűnlajstroma
Románia továbbra sem tartja tiszteletben a romák jogait – állapította meg az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet.
Legfrissebb jelentésük szerint Traian Băsescu államfő több ízben negatív etnikai sztereotípiákkal jellemezte a romákat, emiatt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) vizsgálatokat indított ellene. A jelentés több említést tesz Nagybánya polgármesteréről is, aki betonfallal választotta el a város többi részétől a romatelepet. Az ügyben a CNDC eljárást indított, ennek nyomán a városvezetőségre hatezer lejes büntetést róttak ki és elrendelték a fal lebontását. A nagybányai polgármesternek azt a tervét is bírálta a nemzetközi szervezet, hogy a város bizonyos részeiből kitelepítse a roma lakosságot. Az AI említést tesz a kolozsvári roma közösségeket érintő kitelepítésekről is, valamint arról, hogy – a legfelsőbb bíróság megállapítása szerint is – nyílt diszkrimináció zajlik azokban a craiovai iskolákban, ahol különválasztották a roma gyerekeket a többi diáktól. A szervezet továbbá ellenzi a 2011. október 1-én életbe lépett Polgári Törvénykönyv azon rendelkezését, amely megtiltja az egynemű felek párkapcsolatát és házasságát, valamint érvénytelennek nyilvánítja a más országokban hivatalosan megkötött egyneműek közti házassági szerződést. A jelentésben említést tesznek 67 romániai kórház bezárásáról is; az Amnesty International szerint az intézkedés az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés miatt aggasztó. A beszámolóban szó esik arról a vitatott feltételezésről is, hogy Románia befogadta volna az ország területére a CIA által titokban működtetett börtönöket. A kormány azonban cáfolta ezen az intézmények létezését.
B. R. Új Magyar Szó (Bukarest)

Zavarja a magyar plakát a háromszéki prefektust
Eltávolíttatná a Nemzeti Filharmonikusok sepsiszentgyörgyi koncertjének az óriásplakátját a háromszéki kormánymegbízott. Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa a Diszkriminációellenes Tanács fellépését várja a magyarországi zenekar koncertjét hirdető, kizárólag magyar nyelvű óriásplakát miatt.
A prefektus egy tegnap tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón tette fel a retorikai kérdést: „Nem követelné meg a jóérzés, hogy az óriásplakáton románul is szerepeljen a felirat, hogy mindenki megérthesse?” Codrin Munteanu hangsúlyozta: „a normalitás azt jelentené, hogy mind az állam nyelvét, mind a kisebbség nyelvét használják a törvény által megszabott viszony és a nyelvek tisztelete figyelembevételével.”
Kovászna megye prefektusa kijelentette, hogy az őt nacionalizmussal vádoló magyar elöljáróknak figyelembe kell venniük, hogy Romániában a román az állam nyelve. Hozzátette, a kisebbségeknek jogukban áll használni a nyelvüket, de csakis a hivatalos nyelv tiszteletben tartásával. „Ne leckéztessen engem olyan valaki, aki a Szent György-szobor felavatásakor csak magyarul beszélt” – utalt Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére a prefektus. Antal Árpád korábban Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen arról beszélt, hogy Ceauşescu szelleme visszatért a megyébe, a májusban beiktatott Codrin Munteanu prefektus kizárólag a magyar nemzeti identitással kapcsolatos önkormányzati határozatokat támad meg a közigazgatási bíróságon. A prefektus először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy felszólította Antal Árpádot: viselje a törvényben előírt román nemzeti színű vállszalagot. Megtámadta ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a kétnyelvű reklámozásra vonatkozó határozatát, valamint a Kovászna város és Kovászna megye zászlójáról szóló határozatokat. A prefektus azt a határozatot is kifogásolta, amelyben a Kovászna megyei tanács Incze Lászlóról nevezte el a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot. Codrin Munteanut május 13-án iktatta be a tisztségébe Mircea Duşa, a baloldali-liberális Ponta-kormány parlamenti kapcsolatokért felelős minisztere. Munteanu György Ervint váltotta a tisztségben.
MTI. Új Magyar Szó (Bukarest)