Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Consiliul Național al Elevilor – CNE
5 tétel
2013. március 21.
Minisztériumi bizottság vizsgálja a kovásznai hajpánt-ügyet
Az Oktatásügyi Minisztérium vizsgálóbizottságra bízta a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban történtek kivizsgálását.
A magyar és román tannyelvű székelyföldi iskolában azt követően alakult ki feszültség, hogy román diákok egy csoportja nemzeti színű hajpántot viselt a magyar nemzeti ünnepen.
A tárca honlapján csütörtökön közzétett közleményben a minisztérium hangsúlyozta, hogy a román oktatási rendszer „a tolerancia, az interetnikus együttélés és a különbözőségek elfogadásának elvét hirdeti, bármilyenek is legyenek ezek a különbözőségek". A közlemény azt is megjegyezte, hogy ezek az értékek egyetemesek és az emberi méltóság pilléreinek számítanak.
A kovásznai iskola csütörtöki közleményében elismerte, hogy „kissé feszült" hangulat alakult ki a tanintézetben a március 15-én történtek miatt, és sajnálatát fejezte ki. Az iskola szerint a tanintézetben a tolerancia és valamennyi diák és tanár nemzeti identitása iránti tisztelet élvez elsőbbséget, az intézmény folyamatosan gondot fordít ennek a szellemnek a meghonosítására.
Azt is leszögezte ugyanakkor, hogy álláspontja szerint „valamennyi diáknak jogában áll nemzeti szimbólumait viselni, nemzeti hovatartozásának megjelöléseként és nemzeti érzéseinek kifejezéseként". Az iskola azt is közölte, nem látta szükségét annak, hogy megrovásban részesítse diákjait. A feszültség azzal kezdődött, hogy román diákok csoportja március 15-én román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában. Az egyik lány a későbbi napokon is viselte a szalagot, és osztályfőnöke ekkor arra kérte, vegye le a szalagot, aztán – amikor a derekára kötve kezdte viselni – , elvette tőle. A diáklány arról is beszámolt, hogy az iskola magyar igazgatója berendelte az irodájába, és uszítással vádolta, egy magyar nevű férfi pedig halálosan megfenyegette a közösségi portálon. A hajpántügyben több székelyföldi román politikus is megszólalt. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke az Observatorul de covansa napilapnak nyilatkozva megengedhetetlennek találta, hogy egy gyermeknek amiatt kell traumákat elviselni, mert a román nemzeti színeket viselte. Madalin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke viszont éppen azért hibáztatta egy közleményben a kovásznai iskola vezetését, hogy nem lépett fel már március 15-én a román nemzeti színeket viselő diákok ellen. A politikus megengedhetetlennek tartotta, hogy a másik nép nemzeti ünnepén egyesek empátia tanúsítása és jókívánságok helyett szalagot tűznek ki. Guruianu szerint azok a magyarok is hibáznak, aki a román nemzeti ünnepen gyászszalagot tűznek ki, és azok a románok is, akik a magyar nemzeti ünnepen a román nemzeti színekkel tüntetnek.
Az ügyben a Kovászna megyei tanfelügyelőség is vizsgálatot rendelt el, a rendőrség pedig közölte, hogy nyomozást indított a diáklány internetes fenyegetésének ügyében. A Diákok Országos Tanácsa közleményében úgy nyilatkozott: „megengedhetetlen, hogy egy romániai iskolában egy diákot azért vonjanak felelősségre, fenyegessenek kisebbségi iskolatársai, az osztályfőnöke és az iskola vezetősége, mert román nemzeti szalagot merészelt viselni".
A tízezer lakosú Kovásznán a román közösség a lakosság mintegy harmadát teszi ki. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont a város egyetlen középiskolája, az ott tanuló mintegy 1300 diák többsége magyar.
MTI
Erdély.ma,
2015. január 16.
Nincs erőszak, nincs tiltakozás az iskolákban, kicsapható a diák
Értelmezésbeli különbségektől, visszaélésektől tartanak
Románia Hivatalos Közlönyében kedden, január 13-án jelent meg a Közoktatási Intézmények Szervezési és Működési Szabályzata, ez pedig azt jelenti, hogy a dokumentum azonnal életbe is lépett.
Az új szabályzat értelmében a szülők, illetve a tanuló megfellebbezheti az írásbelik jegyeit, ugyanakkor az iskolai személyzetnek megtiltják, hogy a tanulóval szemben agressziót alkalmazzon. A kolozsvári magyar iskolaigazgatók már kézhez kapták ugyan a dokumentumot, de még nem volt idejük áttanulmányozni. Hasonló okra hivatkozva nem nyilatkozott lapunknak Borsos László RMDSZ-es oktatási tanácsos sem. A Diákok Országos Tanácsa (CNE) honlapján azonban már több kifogást is megfogalmaztak a szabályzattal szemben. Például a diákok sérelmezik azt, hogy a szabályzat értelmében az iskolaigazgatók betilthatnak egy-egy iskolaújságot, kiadványt, és nem lehet az iskola diáktanácsának tagja, akinek 9-nél kisebb a magaviselete.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. augusztus 31.
Érvénybe léptetnék a négy éve létező cikkelyt
Ingyen tankönyvek a XI–XII. osztálynak
Idéntől nem kell pénzt költeniük tankönyveikre a végzős diákoknak sem – jelentette be a hétvégén egy televíziós adásban Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter. A hazai Országos Diákszövetség (CNE), illetve konstancai társszervezetük már a nyár derekán tárgyalást indítványozott a tárcavezetővel a 2011-es tanügyi törvény ingyenes tankönyvekre vonatkozó cikkelyének gyakorlatba ültetése végett. – A 2011-es tanügyi törvény kimondja, hogy a közoktatásban valamennyi diáknak joga van az ingyenes tankönyvekhez. Ez a végzős évfolyamokra, azaz a XI–XII. osztályokra is vonatkozik. Idén szeretnénk ezt a cikkelyt gyakorlatba ültetni. A XI. osztályosok számára meg is van az anyagi fedezet – közölte a tárcavezető. A diákszövetség által nagyra értékelt kijelentés azonban hazai szokás szerint a tanévkezdés előtt két héttel történt és egyelőre csak az ígéret létezik, amihez nagyon sürgősen kellene hozzárendelni az anyagi forrásokat. A részletkérdésekre azonban egyelőre nem tért ki a miniszter. A Diákszövetség képviselői a napokban tovább folytatják a tárgyalásokat a minisztérium megbízottaival annak érdekében, hogy a kormány foglalja be 2016-os költségvetésébe a jövő tanévben kiosztandó tankönyvek anyagi fedezetét.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)
2016. március 1.
MAKOSZ-tanácskozás
Február 27-én, szombaton Nagyváradon szervezte meg a MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) idei első konzultatív tanácsának ülését, amelyen tíz megyéből 26 képviselő volt jelen. A megnyitón beszédet mondott Horia Onita, az Országos Diáktanács elnöke. Az ülésen sor került a tagszervezetek és az elnökség beszámolójára, amelyet a küldöttek titkos szavazással fogadtak el. Ezután az idén szervezendő rendezvények helyszínéről döntöttek. Ezekről az elnökség rövid ismertetőket terjesztett elő, majd többek között megvitatták a MAKOSZ átalakításáról kidolgozott stratégiát. A tanácsülést Takács Dániel, a MAKOSZ-elnökség egykori tagja Imázs, arculat és vizuális identitás című bemutatója zárta.
A rendezvény társszervezői a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum Diáktanácsa és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség voltak.
A MAKOSZ sajtóirodája. Népújság (Marosvásárhely)
2017. augusztus 31.
Diákkorban elkezdeni a párbeszédet (Demokráciatábor)
Már diákkorban érdemes elkezdeni a román–magyar párbeszédet, lebontani a magyarokkal szembeni előítéleteket – hívta fel a figyelmet Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke a hatodik alkalommal megszervezett demokráciatábor megnyitóján kedden Sepsibesenyőn.
Az ifjúsági táborban jövő hétfőig a Pro Democratia Egyesület tartja éves táborát, amelyen közel száz, diáktanácsokban tevékenykedő középiskolás vesz részt. A Kovászna megyébe látogató turisták közel kilencven százaléka román nemzetiségű, annak ellenére, hogy sokakban még mindig él az a tévhit, hogy a Székelyföldön nem szolgálják ki kenyérrel azt, aki románul kéri – mondotta az alelnök. Hozzátette, a bukaresti média előszeretettel építi tovább ezeket az előítéleteket. Éppen ezért az elmúlt két évben meghívásukra több mint kétszáz bukaresti újságíró, blogger érkezett a megyébe, hogy megismerjék, milyen turisztikai lehetőségeket nyújt ez a vidék. Grüman Róbert kitért a romániai magyarság helyzetére is. Emlékeztetett, a román politikai vezetők szerint Románia kisebbségpolitikája példaértékű, azonban nem kérdezik meg a magyar közösséget, hogy valóban így van-e. A nagy egyesülés centenáriumának közeledtével még inkább szükség van a párbeszédre, hogy megtalálják azokat a közös pontokat, amelyek összehozhatják a román, a magyar és a más nemzeti kisebbségi közösségeket. Javasolta, A Pro Democratia Egyesülettel közösen szervezzenek olyan rendezvényeket, amelyeken megvitathatják a kisebbségi kérdést. A tábormegnyitón Cătălin Lazăr, a Kovászna Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság tanácsosa köszöntötte a résztvevőket, felszólalt Nicolae Radocea alprefektus, Kristó Kinga, a Kovászna Megyei Ifjúsági Alapítvány elnöke, Ioana Covei, az ENSZ romániai ifjúsági küldötte, Ioana Băltăreţu az Országos Diáktanács részéről, Mihai Dragoş, az Országos Ifjúsági Tanács elnöke, Iuliana Iliescu, a Pro Democraţia Egyesület projektmenedzsere. (sz.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)