Sajtószabadságról, a televíziózás jövőjéről, múltjáról, az erdélyi magyar tévéről tartott előadást május 6-án a Sapientia-EMTE aulájában Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt alelnöke, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem jelenlegi rektora. Az Európai Unió 2012-ben térne át a hagyományos műsorszórásról az IP-tévére, vagyis az internetalapú tévézésre. Az erdélyi magyar nyelvű tévéadónak nem csak az erdélyi magyarságnak kellene szólnia, hanem legyenek benne átjárások a magyartól a román közösség irányába is, hogy megszűnjön az egymás rendszeres félreértése, közölte. /Horváth István: Eszik-e vagy isszák a sajtót? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a média tudomására hozta, hogy a helyi Stii Tv kampányadásában a műsorvezető tendenciózus kérdésekkel próbálta lejáratni őt. Egy újabb, a helyi tévécsatornán május 30-ra kitűzött tévévitát a legutolsó percben lefújták, ahelyett a csatorna Dorin Florea és Borbély Lászlóról készült portréfilm bemutatását vállalta. „Nyilvánvaló, hogy a versenytárs megfutamodott a nyilvános megmérettetés elől” – kommentálta Borbély a polgármester visszalépését. A műsorvezető ellen pedig a CNA-nál tett panaszt. Borbély határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az RMDSZ kampányemberei élelmiszereket osztogattak volna a zömében romák lakta marosvásárhelyi Hidegvölgyben. /L. I. : Borbély László csalást sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A honatyák egyhangúlag megszavazták Gheorghe Funar szenátor és Ioan Ghise képviselő közös javaslatát, amely szerint televízió- és rádióadók hírműsoraiban egyenlő arányban kell pozitív és negatív jellegű és témájú híreket sugározni. Indoklásuk szerint a javaslat célja „a nézők és hallgatók általános közérzetének javítása”, a pozitívabb életkép elérése. „A javaslatunk összhangban van az európai törvénykezéssel” – magyarázta Gheorghe Funar. A nagy-romániás szenátor szerint az európai uniós tagországokban már sikerrel alkalmazzák a jogszabályt, és a magyarországi tévéadókra hivatkozott. „Én magam is rendszeresen követem a kábeltelevízión elérhető magyar csatornákat, és minden elismerésem az övék” – bizonygatta Funar, aki bevallotta, jól tud magyarul. Rasvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ elnöke viszont úgy nyilatkozott, nincs elképzelése arról, hogyan lehetne gyakorlatba ültetni egy ilyen szabályozást. /S. M. L. : Funar jóról-rosszról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A választási kampány volt a hétvégén zárult tusnádfürdői V. EU-tábor utolsó előtti, július 12-i, szombati napjának fő témája. Az egyik sátorban Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője és Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökének Választások újságírói szemmel című beszélgetését Miklósi Ildikó, az RMDSZ ügyvezető elnökségének sajtóreferense moderálta. A társszervező Sapientia–EMTE titkára, Szenkovics Dezső értékelte, hogy az idei táborban a diákok olyan sikertörténetekkel ismerkedhettek meg, amelyek, lehet, ösztönzően hatnak majd a résztvevők későbbi szakmai fejlődésére. A tusnádfürdői rendőrség sorra járta mindazon panziókat, ahova az EU-tábor meghívottait, illetve a rendezvényre akkredidált újságírókat szállásolták el, és gondosan begyűjtötte a vendégek személyi adatait. A helyi rendőrség az EU-tábor és a Tusványos idején minden évben sorra járja a szálláshelyeket, elkéri a benne lakók személyi adatait. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy a pénzügyi csalást megelőzendő ellenőrzik az elszállásolt vendégek kilétét. Továbbra is táborozóktól lesz hangos Tusnádfürdő, ugyanis július 15-én kezdődik Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. /Horváth István: Felszedte a sátorfát az EU-tábor Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Winkler Gyula, RMDSZ-es EP-képviselő Tusnádfürdőn kijelentette, a romániai munkaerő legértékesebb része inkább azt választja, hogy külföldre megy dolgozni. A hivatalos statisztikák szerint 1,8 millió román állampolgár dolgozik az ország határain kívül, Romániában a munkaerőhiány pedig százezer embert jelent. Véleménye szerint több mint kétmillióan dolgoznak kint. Winkler szerint a munkaerő-kivándorlás a magyar közösséget is érinti, mivel az 1,5 millió magyar mintegy tíz százaléka dolgozik külföldön. /Külföldön dolgozó romániaiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Július 19-én véget ért a Kisebbségkutató Intézet szervezésében Kolozsváron zajlott, Lépj közelebb című nyári egyetem. A nyolc napos rendezvény próbálta megismertetni a romák életét, kultúráját és sajátos világát. A két utolsó napon roma írók-költők mutatkoztak be. A konferencia egyik meghívottja, Ciurar Lavinia szerint a nyomorra, mocsokra, a sok elhanyagolt gyerekre fókuszáló sajtófotók nem minden esetben nyújtanak élethű, teljes képet, mindenképpen sokkolóak és ellenszenvet váltanak ki a nézőkből. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt tagja elmondta, hogy az elmúlt évben a sajtó felerősítette a romák iránti előítéleteket és diszkriminációt, főként a rémhírekkel. Szerinte a legnagyobb gondot nem is a tévé, rádió vagy a nyomtatott sajtó jelenti, hanem az olyan online újságok, ahol az emberek gyakran rasszista megjegyzéseket tehetnek. /Braica Tünde: Közelebb léphettünk a romákhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Viviane Reding, az Európai Bizottság távközlési felelőse aggodalmát fejezte ki a román hírközlési hatóság függetlenségével kapcsolatban Borbély Károly távközlési és informatikai miniszternek küldött levelében. Romániában augusztusban leváltották a szabályozó hatóság vezetőjét, majd ezt a döntést egy román bíróság felfüggesztette, a kormány a napokban úgy döntött, hogy megváltoztatja a hatóság szerkezetét, és azt más intézményként működteti tovább. A biztos arra sürgette a román hatóságokat, hogy biztosítsák a hatóság függetlenségét kimondó EU-elvek érvényesülését. /Az EU a román hírközlési hatóság függetlenségét félti. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Levelet küldött Borbély Károly távközlési és informatikai miniszternek az Európai Bizottság távközlési felelőse, Viviane Reding, amelyben aggodalmát fejezte ki a román hírközlési hatóság függetlenségével kapcsolatban. Augusztusban leváltották a szabályozó hatóság vezetőjét, ezt a döntést egy román bíróság felfüggesztette, ezután a kormány a napokban úgy döntött, hogy megváltoztatja a hatóság szerkezetét, és azt más intézményként működteti tovább. /Aggódik az EU a hírközlési hatóság függetlenségéért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Nem örülnek a kis pártok – köztük az RMDSZ – annak, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében ezentúl a politikusoknak fizetniük kell a kereskedelmi rádió- és televízióadókon lejátszott kampányműsorokért. Ezentúl csak a közszolgálati adók kampányműsoraiban, illetve a vitaműsorokban történő szereplés marad ingyenes. /Fleischer Hilda: Kis pénz, kis politika. A pártoknak ezentúl fizetniük kell a kampányműsorokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A törvény és az Audiovizuális Tanács (CNA) rendelete egyaránt kötelezi a romániai kábeltelevíziós és műholdas műsorszolgáltató társaságokat, hogy helyet biztosítsanak kínálatukban az állam által támogatott csatornáknak. A közszolgálati RTV napokban indult új csatornája, a RTV3 műsorainak viszontsugárzása azonban egyelőre nem zökkenőmentes. Aláírásgyűjtésbe kezd a Magyar Polgári Párt (MPP) nagyváradi szervezete annak érdekében, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató állítsa vissza kínálatába a magyarországi Hír Tv műsorát. Csomortányi István, az MPP váradi szervezetének alelnöke nem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ nyomására vették le műsorról a Hír Tv-t, mivel Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok vitát kavaró váradi szereplése nyomán kényelmetlennek találták a csatorna tudósításait. Az MPP-sek úgy tudják, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zavartalan a Hír Tv sugárzása. /Plusz-mínusz egy adó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Bepanaszolta az RMDSZ sajtóirodája a Marosvásárhelyi Televíziót (TTM) az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) az adó október 15-én sugárzott vitaműsora miatt. Ebben Kincses Előd ügyvéddel, leendő független jelölttel beszélgetett a műsor vezetője. „Azért fordultunk panasszal a testülethez, mert a Maros tévé megsértette a CNA választási kampányra vonatkozó határozatát. A kampány ugyanis még nem kezdődött el, ez a műsor pedig nyíltan vállalt kampányműsor volt” – mondta Csernik Attila, az RMDSZ sajtótanácsosa. Szucher Ervin műsorvezető elmondta, a műsor meghívottja Kincses Előd ügyvéddel együtt Markó Béla RMDSZ-elnök volt, aki nem tudott megjelenni. Szucher szerint Kincsessel a parlamenti választásokról beszélgetett. „Kincses egyelőre csak szeretné jelöltetni magát, de mivel az ehhez szükséges aláírások még nem gyűltek össze, nem is nevezheti magát jelöltnek” – érvelt Szucher. /Antal Erika: Bepanaszolt egy vásárhelyi tévécsatornát az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Kolozsváron az UPC analóg változatában megszüntette a Minimax magyar nyelvű adását, továbbá a magyar nyelvű Hálózat Tv és a német RTL adását. A bukaresti nyilatkozat értelmében a megszüntetett adók igény szerint visszakerülhetnek „abban a pillanatban, amikor Kolozsvárott lehetséges lesz a műsorrács bővítése. ”Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mindazok, akik diszkriminatívnak ítélik meg az UPC eljárását, feljelentést tehetnek náluk és az Audiovizuális Tanácsnál (CNA) is. Hasonló a véleménye Szász Attilának, a CNA alelnökének is. A hivatalosan is 18%-os magyar lakosságú Kolozsvár esetében egyértelműen rossz szándékról tanúskodik az, hogy éppen a magyar nyelvű adókat helyettesítették más román adókkal. 2004 végén a Szabadság aláírásgyűjtést kezdeményezett a magyar műsorajánlat szélesítése érdekében. Az RMDSZ és a Kolozsvár Társaság segítségével lebonyolított akció során több mint ötezer aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtésnek csak 2006-ban lett hatása, akkor még csak a külön fizetős részbe tették be a magyar Minimaxot, a film+ tévéadót és a Hálózatot. Jelenleg az UPC analóg műsorrácsában több mint 60 csatorna vételezhető, ha az etnikai arányokat tekintenénk, akkor is 11–12 magyar nyelvű adónak kellene lennie a keretben. Jelenleg azonban csak három magyar adó maradt. /P. J. A., S. B. Á. : Merénylet a kolozsvári magyar tévénézők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

A marosvásárhelyi Erdély FM és a szatmárnémeti City Rádió került ki győztesként az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) által három hónappal ezelőtt meghirdetett frekvenciaversenyen. A 34 helyre mintegy 200-300 rádióadó pályázott, köztük három magyar rádió, a nyerteseken kívül a nagyváradi Mária Rádió is pályázott, sikertelenül. Az eredményeknek megfelelően az Erdély FM kilép az éterbe, ősztől elő adásokkal jelentkezik, a City Rádió pedig új szerkesztőséget hoz létre Zilahon. Az Erdély FM-nek jelenleg 16, folyamatosan dolgozó munkatársa van, saját műsorokat készítenek, illetve olyanokat, amelyeket a kisebb kereskedelmi adók játszanak le. Turós Lóránd, a City Rádió stratégiai igazgatója elmondta: a frekvenciabővülés lehetővé teszi, hogy szerkesztőséget nyissanak Zilahon, ahol a City Rádió lesz az első magyar nyelvű rádióadó. /Antal Erika, Fleischer Hilda: Frekvencia „mázlistáknak”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és Razvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke. Az eseményen elhangzott: terveik szerint regionálissá kívánják bővíteni szervezeteik együttműködését. A megállapodás fő célja, hogy a másik fél joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatókkal kapcsolatos panaszokról értesítsék egymást. Majtényi László szerint tíz olyan román joghatóság alá tartozó televíziós csatorna működik, amely jellemzően vagy részben Magyarországra sugározza műsorát. /Médiahatóságok együttműködése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

A kormányzati intézményekből az RMDSZ embereinek távozniuk kell, a parlamentnek alárendelt országos hivatalokba – mint például az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) vagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szövetség javaslata alapján delegált személyek elvileg nyugodtak lehetnek. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a kormány nem nyúlhat hozzá a parlament alárendeltségébe tartozó intézmények, hivatalok vezetőtestületi tagjainak mandátumához. A Román Televízió (TVR) igazgatótanácsának összetétele jövőre mindenképpen módosul majd, annak ellenére, hogy mandátuma – Tudor Giurgiu elnök vezérigazgató 2007-es lemondásától számítva – négy évre szól – vélekedik Stanik István, az RMDSZ által delegált tag. Az Országos Értékpapír-felügyelő Bizottság magyar tagja Erős Viktor már második mandátumát tölti, jövő év októberében jár le megbízatása. Biró Albin a Biztosítási Felügyeletnél 2007-ben kezdte öt évre szóló mandátumát, Asztalos Csaba Ferenc, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke pedig 2005-től tesz eleget szintén öt évre szóló megbízatásának. /Benedek Sándor, Cseke Péter Tamás: RMDSZ: az utolsó mohikánok. A parlamentnek alárendelt intézmények tagjait nem érinti a kormányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Éves költségvetésének csökkentésére kényszerül 2009-ben a gazdasági válság miatt az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), a Román Televízió és az Agerpres állami hírügynökség. Mostantól a Román Rádió Igazgatótanácsa (SRR) is „szigorúbb költségvetésnek” veti alá magát. Egyelőre nem tudják, mennyi pénzt hagy majd jóvá a minisztérium a televízió, illetve a rádió számára, de a kevesebb pénz nyilván kevesebb jó műsort jelent, jelezte Stanik István, a TVR Igazgatótanácsának alelnöke, valamint a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja. /Fleischer Hilda: Kevesebb pénz, kevesebb jó műsor. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Figyelmeztetésben részesítette az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Minimax rajzfilmadó román nyelvű változatát, mivel illetlennek minősítette a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat szinkronizált változatának január 6-án és 8-án sugárzott részében megjelenő képeket. /Ketesdy Beáta: Pajzánnak ítélt magyar népmesék. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Súlyos vád érte Traian Basescu államfőt Claudiu Saftoiu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője, valamint hajdani elnöki tanácsos részéről. Claudiu Saftoiu azt nyilatkozta, hogy az államfő lehallgatta Ion Iliescu és Mircea Geoana telefonbeszélgetéseit. Mi több, azt is elmondta, hogy Basescu neki is beszámolt a beszélgetések tartalmáról. Saftoiu a bejelentés megtétele után alig egy órával telefonon helyesbített: a lehallgatásokról nem személyesen Traian Basescutól szerzett tudomást, hanem a sajtóban megjelent információk alapján tájékozódott. Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke meglepődve fogadta a SIE volt igazgatójának kijelentését, és meglehetősen durván reagált: „Szégyelljék magukat, nem vagyok hajlandó kommentálni az ügyet. ” Mircea Geoana, a PSD elnöke leszögezte: reméli, nem valósak Saftoiu állításai. Az ügyben megszólalt Emil Constantinescu volt államfő is, aki parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kérte, amely elemezze a politikusok beszélgetéseinek eseteleges lehallgatásának kérdését. Nem ez az első alkalom, hogy Saftoiu meglepi a közvéleményt a lehallgatások témájában. Két évvel korábban a Traian Basescu felfüggesztésére létrejött bizottság előtt kijelentette, hogy a SIE rendelkezik a lehallgatásokhoz szükséges apparátussal, illetve lehallgatásokat is eszközölt. A törvény szerint csak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hallgathat le beszélgetéseket, és csakis bírói jóváhagyással. Kijelentése megpecsételte Saftoiu sorsát: nyilatkozata igazgatói tisztségébe került. /Saftoiu: Basescu lehallgatta Iliescu és Geona telefonbeszélgetéseit. Újabb lehallgatási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Traian Basescu államfő bepereli Claudiu Saftoiut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetőjét azon kijelentése miatt, hogy az államfőnek tudomása volt a Mircea Geoana PSD-elnök és Ion Iliescu között zajló telefonbeszélgetések tartalmáról. Valeriu Turcan, az államelnöki hivatal szóvivője kijelentette: „A kijelentések felelőtlenek és hamisak, ezért az államelnök az igazságszolgáltatáshoz fordul az ügyben. ” /Basescu az igazságszolgáltatáshoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleménye szerint az intézményt soha nem kérték fel politikusok lehallgatására, és nem is szolgáltatott ki információkat politikusok tevékenységéről. Verestóy Attila szenátor, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő szakbizottságának volt tagja úgy vélte: az alkotmány túlságosan engedékeny, ami az államfő és a titkosszolgálatok közti kapcsolatokat illeti. „Akár igaz, amit Claudiu Saftoiu mond, akár nem, a túlméretezett romániai elnöki hatalom körülményei között igazából nem is meglepő, hogy ilyen helyzetek adódhatnak” – tette hozzá Verestóy. Mint elmondta, az új SRI-bizottság csak az ülésszak elkezdése után, februárban alakul majd meg. Emil Constantinescu volt államfő egy televíziós műsorban azt mondta: mandátuma idején a titkosszolgálatok felajánlották neki a szolgálataikat, ám ezekből nem kért. Gáspárik Attila, az audiovizuális hatóság volt alelnöke elmondta, egy nagyon magas rangú állami tisztségviselő elmesélte neki egy parlamenti tisztségviselővel folytatott korábbi telefonbeszélgetését, amelyhez az illetőnek titkosszolgálati jelentés formájában, hozzáférése volt. Gáspárik szerint ez figyelmeztetés lehetett arra, hogy figyelik. Erdei D. István képviselőnek „papírja van róla”, hogy lehallgatták a telefonjait. Korábban ugyanis ügyészségi eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy közbenjárásával „etnikai alapon” részesültek a költségvetésből magyarlakta települések. Tavaly szeptemberben az ügyészségen közölték vele, hogy 120 napig lehallgatták a mobil és a vezetékes telefonját. A politikus szerint a hatóságok ugyan esetében törvényesen jártak el, de „semmilyen garancia nincs arra, hogy a lehallgatások nem folytatódnak”. /Basescu a Nagy Testvér? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A sajtó szerepéről, a toleranciáról, a szólásszabadságról szervezett konferenciát a Project on Ethnic Relations április 1-jén. Az eseményt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen szervező Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja, Szász Attila szerint a szólásszabadság van veszélyben. „A sajtó azért nem annyira hülye – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsadó, aki szerint a gyűlöletbeszédet büntetni kell. /Mihály László: Ki nevel a végén? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

„A gazdasági válság veszélyezteti a sajtót, és ez Hargita megyére fokozottan érvényes” – figyelmeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a megyei önkormányzat üléstermében tartott kerekasztal-megbeszélésen. A rendezvényt a Project on Ethnic Relations (PER) és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szervezte, a Hargita Népe napilapban korábban megjelent, Liberálisok című, György Attila által jegyzett cikk nyomán kialakult közéleti vita szolgáltatott hozzá apropót. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a magyar nyelvű írott sajtó komolyságát, megbízhatóságát, profizmusát emelte ki a román sajtóéval szemben. Ennek ellentmondott a jelen lévő magyar sajtósok többsége, akik ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartották, hogy a román és a magyar média közötti kommunikáció a szándékok ellenére minimális maradt. A kerekasztal-megbeszélésen többen – köztük Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója és Sipos Zoltán, a Transindex hírportál felelős szerkesztője Borboly Csaba tanácselnököt vonták felelősségre amiatt, hogy a szerintük a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő, a megyei önkormányzatnak alárendelt kiadó által működtetett Hargita Népében megjelent György Attila-írás kapcsán kétértelműen viszonyult a kérdéshez. Eközben – a sajtószabadság témakörében tartott konferencián – a házigazda Borboly Csaba tanácselnök hordozható számítógépén zavartalanul láttamozta a Hargita Népe május 18-i lapszámának nyomdakész oldalait. /Sajtószabadság, hargitásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Július 12-én az előző napi előadások – erdélyi magyar képviselet az unióban, a román oktatási reform, kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörökben – után befejeződött Tusnádfürdőn az EU-tábor, július 14-én kezdődik a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. 21 előadásra került sor idén az EU-táborban, 63 előadó volt, amelyeket 220 állandó táborlakó nézett végig, foglalta össze Grüman Róbert főszervező a rendezvényt. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint sikeres volt az idei tábor, amely most nem anti-Tusványosként aposztrofálják, hanem saját identitással élő szakmai rendezvényként. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. A román oktatási reformról Pásztor Gabriella, az Oktatási, Kutatási és Innovációs minisztérium kisebbségügyi osztályának vezérigazgatója a szakoktatás problémáiról beszélt: kevés a szakmai gyakorlati lehetőség, a tankönyvek nem jók. Kötő József parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke szerint a kisebbségi oktatásban felmerülő rengeteg problémát a kulturális autonómia, valamint a mindent lefedő magyar nyelvű oktatási intézményrendszer kialakítása tudná a leghatékonyabban orvosolni. Kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörben tartott előadást Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának tagozatvezetője. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint az internetes kampány olcsó, hatékony és sokkal szabadabb. /Véget ért a hatodik EU-tábor, kezdődik a huszadik Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Kárpát-medence-szerte sugározzák majd annak a magyar zenei csatornának az adását, amely Nóta Tv néven indul hamarosan. A csatornának három irodája van: egy Magyarországon, egy Nagyváradon, egy pedig Bukarestben. A nagyváradi Tematic Cable Kft.-nek az új, magyar népzenét és nótát játszó csatorna romániai sugárzására az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) július 7-i ülésén adta meg az engedélyt. „Úgy fütyülünk, ahogy Ön táncol!” – ez a szlogenje a hamarosan beinduló Nóta Tv-nek. Nem titkolt szándéka a vállalatnak, hogy Magyarország legnagyobb szórakoztató csatornáját hozza létre a Nóta Tv-vel. Az adást a CNA engedélyének megfelelően műholdon keresztül sugározzák majd. /Nagy Orsolya: Indulhat a magyar nótacsatorna. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Kisebbségeknek szánt tematikus csatorna műholdas szórási engedélyét bocsátotta ki október 13-án az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A csatorna sugárzási jogát a zsilvásárhelyi (Targu Jiu) Centrum Consulting cég kapta meg, a Bah Tv bukaresti stúdiókban forgatott műsorait decembertől fogják sugározni. /Etnikumoknak szánt tévéadó indul. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Ötezer lejes büntetést rótt ki az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Realitatea TV-re, mert Kelemen Hunort nem szerepeltették annyiszor, mint a többi jelöltet. /Farkas István: Pénzbüntetés Kelemenért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Megsértette a december 5-én reggel 7-kor kezdődő romániai választási kampánycsendet a Duna Televízió. Az Erdélyben is nagy nézettségű, budapesti magyar közszolgálati adó december 5-i esti híradója közölte: az RMDSZ álláspontja az, hogy a romániai magyaroknak Mircea Geoanára, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére kell szavazniuk december 6-án, vasárnap. A bemondó ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontját is, amely szerint a magyaroknak lelkiismeretük szerint kellene szavazniuk. Az összeállításban megszólal Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki szerint „vasárnap a romániaiaknak Traian Basescu, illetve a demokrácia és a jogállam között kell választaniuk”. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint a Duna Televízió kampánycsend-sértést követett el. „Ez ellen azonban mi nem tehetünk semmit, hiszen a román audiovizuális törvény magyarországi licencű adókra nem vonatkozik” – magyarázta. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint az általa vezetett intézmény „csupán a kötelességét tette”, amikor tudósította nézőit az RMDSZ állásfoglalásairól. /Kampánycsendet sértő Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Csalódtam az RMDSZ-ben amiatt, hogy Mircea Geoanát támogatta az államfőválasztás második fordulójában, de úgy vélem, a szövetség jó kormányzópartner lenne – jelentette ki George Scripcaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke. Kifejtette, a jövőben körültekintőbben kell majd kezelniük az RMDSZ-szel való viszonyukat. A politikus arról is beszámolt, hogy pártja feljelentette a Duna Televíziót az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA), mivel a csatorna a választások napján teret adott az RMDSZ-es politikusok Geoana-párti kampányának. /Scripcaru: az RMDSZ jó partner lenne. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Merre tovább, erdélyi magyar média?
Marosvásárhelyen ülésezett szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Médiapolitikai Szakbizottsága, amely azzal a céllal alakult meg, hogy kidolgozzon és képviseljen magyar és román környezetben egy, a romániai magyar közösség sajátosságainak és szükségleteinek legjobban megfelelő médiapolitikát – tájékoztat az EMNT. A bizottság célja továbbá kidolgozni egy olyan lehetséges média-hálózat (sajtó, rádió, televízió, internet) tervezetét, amely felhasználva a ma már létező intézményeket, a felsőfokú szakmai képzésben részesült fiatalok munkáját, hatékonyabbá tudná tenni az erdélyi magyarság tájékoztatását, nem feledkezve meg a média mindenkori közszolgálati feladatairól sem (értékmegőrzés, értékteremtés, hídszerep, szórakoztatás stb.).
A tanácskozáson Boros Zoltán bevezetőjében elmondta: az erdélyi magyar média a rendszerváltás után húsz évvel problémákkal küzd és ebben az állapotban nem tud megfelelni küldetésének. A nehézségek egy részét a kisebbségi sajtó sajátos jellegéből eredő gazdasági hátrányok jelentik, de vannak területek, ahol a hatékonyság alacsony színvonalának közvetlen oka a nem megfelelő struktúra. Ilyen a közszolgálati televíziók és rádiók esete.
Makkay József (MÚRE, írott sajtó alelnök) a romániai magyar nyomtatott sajtó helyzetét elemezve kifejtette, a kisebbségi számarányból eredően legfeljebb a megyei napilapok élhetnek meg támogatások nélkül. A támogatások jelenlegi rendszeréből, mióta a szakmának (MÚRE) kevés beleszólása van az elosztásba, az RMDSZ irányában bírálóbb hangnemet megütő lapok semmilyen támogatásban nem részesülnek (a megszűnt Erdélyi Napló esete). Szerinte a kisebbségi sajtó támogatását nem a politikusok, hanem a szakma kellene véleményezze.
Mosoni Emőke (Román TV Magyar adása, Bukarest) ismertette a közszolgálati televíziók helyzetét. A megnőtt konkurencia mellett a több csatornán és rossz adásidőben való szétszórtság következménye a nézők számának jelentős csökkenése. A cél tehát a közszolgálati magyar adás hozzáférhetőbbé tétele. László Edit (Marosvásárhelyi Rádió, MÚRE audiovizuális alelnök) elmondta, a közszolgálati rádióműsorok helyzete bizonyos mértékig hasonlít a televíziókéhoz: nincs olyan rádiófrekvencia, amelyen sávváltás nélkül egymás után hallgatható lenne minden erdélyi magyar közszolgálati rádióműsor. Az elképzelés az összefüggő csatornára már rég megszületett, de a szerkesztőségek idegenkedtek az ötlettől, érthető módon, hiszen a közös sáv nem csak komoly egyeztetést igényelne, hanem kihatással lenne az önálló szerkesztőségek műsorpolitikájára és műsorrácsára.
Csép Sándor (Janovics Jenő Alapítvány, médiaszakember) írásban eljuttatott felszólalásában kitért a Janovics Jenő Alapítvány történetére, amelynek kuratóriumi tagja, és amely az egész napos független Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) létrehozására született meg. Nehezményezi, hogy kuratóriumi tagként sincs rálátása a magyar adófizetők pénzéből átutalt összeg sorsára, sem a Marosvásárhelyen e pénzből létrehozott stúdió tevékenységére.
Ambrus Attila (MÚRE elnök) támogatási forrásokról és módozatokról számolt be. Nem értett egyet azzal a feltételezéssel, hogy az erdélyi magyar sajtó kritikátlanságának a támogatások politikai jellege az oka. Szerinte törvényhozási kezdeményezéssel kellene élni, például a lapkiadás adómentességének a bevezetése érdekében.
Boros Zoltán EMNT alelnök zárszavában elmondta, a Szakbizottság a közeljövőben a szakma képviselőinek további folyamatos konzultálásával kidolgozza és nyilvánosságra hozza elképzelését arról, hogy milyen fejlesztési stratégia lenne a megfelelő a nyomtatott és elektronikus sajtó, internet és multimédia területein, valamint arról, hogy milyen lépéseket kellene indítványozni a romániai média-hatóságoknál (az Országos Audiovizuális Tanács, a Közszolgálati Rádió és Televízió igazgató tanácsai), illetve a lehetséges magyarországi és EU-s forrás-intézményeknél. A bizottságnak a jelen kormányzási ciklusra vonatkozó javaslatait az EMEF legközelebbi találkozóján, február 20-án, az EMNT tárgyalói adják át az RMDSZ képviselőinek. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

A nemzet rivalizáló televíziói

Ponta a közszolgálati tévé és rádió átpolitizálásával vádolja a hatalmat
Átpolitizálja a PD-L és az RMDSZ a közszolgálati tévét és rádiót. Míg az előbbit narancssárga festik, addig a rádió zöld lesz, és nem öko-zöld, hanem RMDSZ-es – vádolta meg a hatalmon levő pártokat Victor Ponta PSD-elnök. Elmondta, a PSD a két intézmény átpolitizálása ellen fog szavazni, noha akarata átviteléhez nem rendelkezik elegendő szavazattal a parlamentben. Hozzátette, a két intézmény élére eddig senkit nem nevezett meg pártja, viszont álláspontja szerint a közszolgálati tévé illetve rádió vezetője szakértő, nem pedig politikus kell, hogy legyen.
Múlt szerdán felfüggesztették a parlament együttes ülését, amelyen a két intézmény jelentését kellett volna megvitatniuk az alsó- és felsőház tagjainak. Amennyiben a közszolgálati tévé jelentését elutasítják, úgy menesztik az Alexandru Sassu vezette igazgatótanácsot.
Sassu helyét a híresztelések szerint Rodica Culcer, Robert Turcescu, Valeriu Turcan, Florin Călinescu vagy Brânduşa Armanca veheti át. A közszolgálati rádió vezetőségének mandátuma múlt évben lejárt, ám március végéig meghosszabbították.
A vezetői tisztség kapcsán felmerült már Gáspárik Attila, a CNA volt tagja, illetve Szász Attila jelenlegi CNA-tag neve. Gáspárik a Transindexnek tett nyilatkozatában korábban cáfolta, hogy ez ügyben megkeresték volna, ugyanakkor elmondta, ha ajánlatot kapna sem szándékozik elvállalni a tisztséget.
(mediafax) Forrás: Transindex.ro

VELED IS MEGTÖRTÉNHET – Mondj nemet a diszkriminációra!
A közömbösségre hívja fel a figyelmet a diszkrimináció elleni, európai szintű kampány, amely tegnap indult Romániában.
“Diszkrimináció érhet valakit azért, mert idős vagy fiatal, mert nő vagy férfi, mert magyar vagy roma, mert katolikus vagy ortodox – senki nem élvez védettséget” - válaszolta Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke arra a kérdésünkre: melyek a hátrányos megkülönböztetésnek leginkább kitett csoportok Romániában.
A CNCD az Országos Audiovizuális Tanáccsal (CNA) és az Európa Tanács Bukaresti Tájékoztató Irodájával (BICE) együtt tegnap indította el legújabb, a hátrányos megkülönböztetés elleni médiakampányukat. A Mondj NEMet a diszkriminációra (Spuneţi NU discriminării) című kampány az ET 46 országában zajlik, Romániában a közigazgatási- és belügyminisztérium, illetve az oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminisztérium is részt vesz a figyelemfelkeltő hadjáratban.
A kampány részét képezi majd egy televízióban sugárzott klip, illetve közel 1700 plakát és 90 ezer képeslap is, amelyek többek között az iskolákba is eljutnak majd. A központi televízióadók képviselői már igent mondtak a klip sugárzására, amelyet az Európa Tanács készített el, mondta el Szász Attila, a CNA tagja. A videó arra az üzenetre épül, hogy a diszkrimináció áldozata olyan bezártságot tapasztal meg, amiből csak kívülről, a társadalom többi részének segítségével tud kitörni. A klipből román és magyar változat is készült, amelyek letölthetők a CNA honlapjáról.
“A klip nemcsak a konkrét, egyéni esetekre hívja fel a figyelmet, hanem a diszkrimináció tanúinak közömbösségére is. Azt üzeni, hogy álljunk ki mások mellett – magyarázta Szász Attila. – Pozitívum, hogy a klip kompakt, illetve hogy általános, nem ábrázol áldozatot és elnyomót: a közönség ugyanis rosszul reagál arra, ha negatív szerepben jelenítik meg.”
A kampány részeként a lakosság a nap 24 órájában jelentheti a diszkriminációs eseteket a 021-3126579 telefonszámon, ahol a CNCD munkatársai válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, illetve bejegyzik az érkező panaszokat. Ezeket a diszkriminációellenes tanács kivizsgálja, és indokolt esetben pénzbüntetést rónak ki, a sértett személyek pedig bírósághoz fordulhatnak kártérítésért, magyarázta Haller István. Hozzáfűzte, nemrég először volt példa arra Romániában, hogy egy törvényszék konkrét anyagi kártérítést ítéljen meg olyan személynek, aki hátrányos megkülönböztetés áldozata lett. Az egyik bukaresti polgármesteri hivatal közzétette honlapján AIDS-cel fertőzött személyek nevét és lakcímét, emiatt a törvényszék döntése alapján 10 ezer eurós kártérítést kell fizetnie az egyik érintettnek.
A diszkriminációellenes tanács az elmúlt hat hónapban egyetlen határozatot sem hozhatott, mivel több tag mandátuma lejárt, a kormány pedig nem nevezett ki helyükre újabb személyeket. A jelentkezők kihallgatását múlt hétre tervezték, azonban időközben kiderült, hogy egyikük Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnökének rokona, számolt be Haller István. Az ügy kivizsgálása újabb hetekkel késlelteti a döntéshozást.
Ami a fél éves patthelyzet előtt kivizsgált panaszokat illeti, a CNCD elnöke az egyik legszomorúbb helyzetként említette azon nők esetét, akiket terhességük alatt bocsátottak el a munkahelyükről. Hozzátette, emellett a legkülönbözőbb esetekkel találkoztak: a roma diákok iskolai szegregációja vagy a fogyatékos személyek jogainak megsértése miatt is érkezett már panasz – utóbbi esetben többek között az ingyenes tömegközlekedést, illetve a villanyrendőrök hangjelzését hiányolták az érintettek.
Tranindex.ro

Magyarellenes élcelődést ítélt el a román diszkriminációellenes tanács
Diszkriminatívnak minősítette a román Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az Academia Catavencu című vicclap Magyar megszállás alatt a román kultúra című reklámszpotját
A vicclap június 9-i számát beharangozó, a www.catavencu.ro honlapon is látható reklámfilm több politikust, köztük magyarokat is falopással vádol.
 ”Tény, hogy az élclap reklámfilmecskéje előítéletekre épül, előítéleteket használ kampányra, és egyáltalán nem hangsúlyozza, hogy mindezt viccből tenné” – nyilatkozta az Új Magyar Szó című bukaresti lapnak Asztalos Csaba, a román Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. Szász Attila, aki egy másik illetékes testületnek, az Országos Audiovizuális Tanácsnak (CNA) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált tagja, a lapnak elmondta, hogy CNA minden valószínűség szerint csütörtöki ülésen tárgyalja az Academia Catavencu kérdéses szpotját.
 A CNA a tízezer lejes (700 ezer forint) büntetés, a nyilvános felszólítás és a szpot letiltása közül “választhat”.
erdon.ro