Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Comisia Naţională de Prognoză
11 tétel
2010. június 8.
Felelősségvállalás bizalmatlansági indítvánnyal
Felelősséget vállalt tegnap kormánya nevében Emil Boc miniszterelnök a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A parlament plénuma előtt tartott beszédében a kormányfő elkerülhetetlennek nevezte a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedéseket, sőt leszögezte: ezek gyakorlatba ültetése nélkül fizetésképtelenné válik az ország. Boc közölte azt is: a kormány azért választotta a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését a Nemzetközi Valutaalap javasolta adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna.
Az elmúlt hat évtized legsúlyosabb gazdasági válságának nevezte a jelenleg Romániát sújtó recessziót Emil Boc kormányfő, aki tegnap felelősséget vállalt a parlament plénuma előtt a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A nagyobbik kormányalakulatot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) irányító miniszterelnök drámai hangvételű, Abraham Lincoln-idézettel tűzdelt beszédben érvelt a többek között a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedések szükségessége mellett.
„Hiszek az emberekben. Ha a nép megismeri az igazságot, akkor segíteni fog bármilyen válság leküzdésében; a kulcs a valóság bemutatásában rejlik” – idézte az egykori amerikai elnök 150 évvel ezelőtt elhangzott beiktatási beszédét Emil Boc, felszólítva a romániai politikai osztályt: ne kendőzze el az igazságot, hanem ismerje be, hogy az elmúlt húsz év valamennyi kormánya „két kézzel osztogatta” a luxus- és speciális nyugdíjakat, valamint az egyéb megkülönböztetett javadalmazásokat. „Azért választotta a kormány a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését az adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna” – szögezte le a miniszterelnök. Boc ismertette az Országos Előrejelzési Bizottság által végzett különböző becsléseket, miszerint az egységes adókulcs és az áruforgalmi adó (TVA – áfa) emelése a cégbezárásokon és a két számjegyű infláción (az idei 3,7 százalékos célkitűzéshez képest) kívül jelentősen rontotta volna a lej-euró árfolyamot is.
A kormányfő tovább érvelt amellett, hogy Románia számára nem járható út a Nemzetközi Valutaalap által javasolt adóemelés. Elmondta, miközben számítások szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos zsugorodását eredményezi, az adóemelés 4,4 százalékos csökkenést eredményezett volna, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 850 ezret; a jelenlegi becslések szerint az állástalanok száma az év végéig 750 ezer lesz. „Az adóemelés 2010-ben 2 százalékos, 2011-ben pedig 1,5 százalékos GDP-csökkenést eredményezett volna, míg a bér- és nyugdíjcsökkentés nyomán idén stagnálást vagy enyhe csökkenést, a jövő évre pedig növekedést hoz” – fejtette ki Emil Boc, újfent azzal vádolva a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormányt, hogy fedezet nélkül növelte a béreket és a nyugdíjakat 2007-ben és 2008-ban, „mérgezett ajándékokat osztogatva” a társadalomnak. „Romániának most eurómilliárdos kölcsönöket kell felvennie. Ha ez a pénz nem folyik be az államkasszába, nincs miből béreket és nyugdíjakat fizetni. Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie” – hangsúlyozta Boc a parlament két házának együttes ülésén, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a kormány megszorító intézkedéseit, ellenkező esetben szerinte fizetésképtelenné válik az ország.
Winkler elemez, az MPP akadályoztatna
Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki tegnap Déván Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye.
„Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt.
A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Eközben a Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tegnap elfogadhatatlannak nevezték a „lakosság legkiszolgáltatottabb és a létminimumon tengődő rétegét is érintő” megszorító intézkedéseket, és felszólították az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőit és szenátorait: szavazatukkal akadályozzák meg a parlamentben a bérek és nyugdíjak „megcsonkítását”.
Pártja bizalmat szavazott Bocnak
A parlamenti vitát és módosítások lehetőségét kizáró felelősségvállalást megelőzően a Boc-kormány tagjai tegnap reggel ismét áttekintették a megszorító intézkedéseket, ám a beérkezett hetven módosító javaslat közül mindössze ötöt iktatott be a megszorító törvénycsomagba – valamennyi a koalíciót alkotó pártok képviselőitől származik. Ennek megfelelően a 25 százalékos bércsökkentést kiterjesztik a parlamenti képviselők és szenátorok működtette kabinetek alkalmazottaira, illetve az Orvostudományi Akadémia tagjaira is, mivel ezek a munkavállalók eddig nem szerepeltek a jogszabályban. Elfogadta a Boc-kabinet azt a javaslatot is, miszerint a megszorító intézkedések nem a korábban tervezett határidőtől, azaz június elsejétől, hanem a jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben történő kihirdetésének időpontjától lépnek érvénybe.
Az eredeti dokumentumban szereplő dátumot többek között Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője kifogásolta, arra figyelmeztetve, hogy egy törvény nem lehet visszamenőleges hatályú. Bekerült a költségvetési egyensúly visszaállítását célzó törvénytervezetbe az a kitétel is, miszerint a 350 lejes minimálnyugdíjra nem vonatkozik a 15 százalékos lefaragás. A nyugdíjak újraszámolásáról szóló jogszabály olyan formában módosul, hogy a hatóságok mindössze egy évre visszamenőleg ellenőrzik a rokkantsági nyugdíjak megállapításának jogosságát, és nem háromra, ahogy az az eredeti tervezetben szerepelt. A kormányülést követően egyébként Emil Bocot arról is faggatták, hogy kiterjesztik-e a 25 százalékos bércsökkentést azokra a kereskedelmi társaságokra is – például CEC Bank, Eximbank vagy Romsilva erdészeti társaság –, ahol az állam többségi vagy kisebbségi részvényes. A miniszterelnök közölte: ez ügyben a kormány felelősségvállalásának sikeressége után születik döntés, és várhatóan újraszámolják az érintett társaságok költségvetését.
Emil Boc különben tegnap bizalmi szavazást is kért pártja parlamenti képviselőitől és szenátoraitól a tervezett megszorító intézkedések támogatására, az ellenzék bizalmatlansági indítványának leszavazására. Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozáson a demokrata-liberális honatyák megszívlelték Traian Băsescu államfő egy nappal korábbi „fejmosását”, és elsöprő többséggel támogatásukról biztosították a pártelnök-kormányfő megszorító csomagját. Mint ismeretes, Băsescu vasárnap felszólította a PDL minisztereit és honatyáit: álljanak ki zokszó nélkül a megszorító intézkedések mellett, vagy vonuljanak ellenzékbe.
Ellentámadásba lendült az ellenzék
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) közvetlenül Emil Boc parlamenti beszéde után benyújtotta a képviselőház elnökének korábban beharangozott bizalmatlansági indítványát, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogat. A törvényhozás várhatóan június 15-én, kedden vitatja meg az indítványt. Victor Ponta PSD-elnök felszólította a kormánypártokat, hogy ne vállaljanak felelősséget a romániai társadalmat „nyomorba taszító” megszorításokért, hanem mondjanak le. A szociáldemokrata politikus egyúttal felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy írjon ki referendumot a megszorító intézkedések tárgyában, az ellenzéki alakulat úgy véli ugyanis, hogy a kormány lépései mintegy tizenötmillió lakost érintenek majd közvetlenül, így indokolt a széles körű konzultáció.
A PSD Állítsátok meg a társadalmi tömeggyilkosságot! elnevezésű bizalmatlansági indítványában egyébként a baloldali alakulat vezetői abbéli meggyőződésüket hangoztatják, hogy a Boc-kormány megszorító intézkedései nem jelentenek gyógyírt a jelenlegi gazdasági válságra. Egyébként ha a törvényhozás elutasítja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az Alkotmánybíróságon, a taláros testület tagjainak azonban egyetlen jogszabály sem írja elő, milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki azonban egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazásra kerülnek a megszorítások. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, akkor a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Felelősséget vállalt tegnap kormánya nevében Emil Boc miniszterelnök a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A parlament plénuma előtt tartott beszédében a kormányfő elkerülhetetlennek nevezte a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedéseket, sőt leszögezte: ezek gyakorlatba ültetése nélkül fizetésképtelenné válik az ország. Boc közölte azt is: a kormány azért választotta a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését a Nemzetközi Valutaalap javasolta adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna.
Az elmúlt hat évtized legsúlyosabb gazdasági válságának nevezte a jelenleg Romániát sújtó recessziót Emil Boc kormányfő, aki tegnap felelősséget vállalt a parlament plénuma előtt a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A nagyobbik kormányalakulatot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) irányító miniszterelnök drámai hangvételű, Abraham Lincoln-idézettel tűzdelt beszédben érvelt a többek között a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedések szükségessége mellett.
„Hiszek az emberekben. Ha a nép megismeri az igazságot, akkor segíteni fog bármilyen válság leküzdésében; a kulcs a valóság bemutatásában rejlik” – idézte az egykori amerikai elnök 150 évvel ezelőtt elhangzott beiktatási beszédét Emil Boc, felszólítva a romániai politikai osztályt: ne kendőzze el az igazságot, hanem ismerje be, hogy az elmúlt húsz év valamennyi kormánya „két kézzel osztogatta” a luxus- és speciális nyugdíjakat, valamint az egyéb megkülönböztetett javadalmazásokat. „Azért választotta a kormány a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését az adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna” – szögezte le a miniszterelnök. Boc ismertette az Országos Előrejelzési Bizottság által végzett különböző becsléseket, miszerint az egységes adókulcs és az áruforgalmi adó (TVA – áfa) emelése a cégbezárásokon és a két számjegyű infláción (az idei 3,7 százalékos célkitűzéshez képest) kívül jelentősen rontotta volna a lej-euró árfolyamot is.
A kormányfő tovább érvelt amellett, hogy Románia számára nem járható út a Nemzetközi Valutaalap által javasolt adóemelés. Elmondta, miközben számítások szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos zsugorodását eredményezi, az adóemelés 4,4 százalékos csökkenést eredményezett volna, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 850 ezret; a jelenlegi becslések szerint az állástalanok száma az év végéig 750 ezer lesz. „Az adóemelés 2010-ben 2 százalékos, 2011-ben pedig 1,5 százalékos GDP-csökkenést eredményezett volna, míg a bér- és nyugdíjcsökkentés nyomán idén stagnálást vagy enyhe csökkenést, a jövő évre pedig növekedést hoz” – fejtette ki Emil Boc, újfent azzal vádolva a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormányt, hogy fedezet nélkül növelte a béreket és a nyugdíjakat 2007-ben és 2008-ban, „mérgezett ajándékokat osztogatva” a társadalomnak. „Romániának most eurómilliárdos kölcsönöket kell felvennie. Ha ez a pénz nem folyik be az államkasszába, nincs miből béreket és nyugdíjakat fizetni. Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie” – hangsúlyozta Boc a parlament két házának együttes ülésén, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a kormány megszorító intézkedéseit, ellenkező esetben szerinte fizetésképtelenné válik az ország.
Winkler elemez, az MPP akadályoztatna
Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki tegnap Déván Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye.
„Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt.
A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Eközben a Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tegnap elfogadhatatlannak nevezték a „lakosság legkiszolgáltatottabb és a létminimumon tengődő rétegét is érintő” megszorító intézkedéseket, és felszólították az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőit és szenátorait: szavazatukkal akadályozzák meg a parlamentben a bérek és nyugdíjak „megcsonkítását”.
Pártja bizalmat szavazott Bocnak
A parlamenti vitát és módosítások lehetőségét kizáró felelősségvállalást megelőzően a Boc-kormány tagjai tegnap reggel ismét áttekintették a megszorító intézkedéseket, ám a beérkezett hetven módosító javaslat közül mindössze ötöt iktatott be a megszorító törvénycsomagba – valamennyi a koalíciót alkotó pártok képviselőitől származik. Ennek megfelelően a 25 százalékos bércsökkentést kiterjesztik a parlamenti képviselők és szenátorok működtette kabinetek alkalmazottaira, illetve az Orvostudományi Akadémia tagjaira is, mivel ezek a munkavállalók eddig nem szerepeltek a jogszabályban. Elfogadta a Boc-kabinet azt a javaslatot is, miszerint a megszorító intézkedések nem a korábban tervezett határidőtől, azaz június elsejétől, hanem a jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben történő kihirdetésének időpontjától lépnek érvénybe.
Az eredeti dokumentumban szereplő dátumot többek között Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője kifogásolta, arra figyelmeztetve, hogy egy törvény nem lehet visszamenőleges hatályú. Bekerült a költségvetési egyensúly visszaállítását célzó törvénytervezetbe az a kitétel is, miszerint a 350 lejes minimálnyugdíjra nem vonatkozik a 15 százalékos lefaragás. A nyugdíjak újraszámolásáról szóló jogszabály olyan formában módosul, hogy a hatóságok mindössze egy évre visszamenőleg ellenőrzik a rokkantsági nyugdíjak megállapításának jogosságát, és nem háromra, ahogy az az eredeti tervezetben szerepelt. A kormányülést követően egyébként Emil Bocot arról is faggatták, hogy kiterjesztik-e a 25 százalékos bércsökkentést azokra a kereskedelmi társaságokra is – például CEC Bank, Eximbank vagy Romsilva erdészeti társaság –, ahol az állam többségi vagy kisebbségi részvényes. A miniszterelnök közölte: ez ügyben a kormány felelősségvállalásának sikeressége után születik döntés, és várhatóan újraszámolják az érintett társaságok költségvetését.
Emil Boc különben tegnap bizalmi szavazást is kért pártja parlamenti képviselőitől és szenátoraitól a tervezett megszorító intézkedések támogatására, az ellenzék bizalmatlansági indítványának leszavazására. Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozáson a demokrata-liberális honatyák megszívlelték Traian Băsescu államfő egy nappal korábbi „fejmosását”, és elsöprő többséggel támogatásukról biztosították a pártelnök-kormányfő megszorító csomagját. Mint ismeretes, Băsescu vasárnap felszólította a PDL minisztereit és honatyáit: álljanak ki zokszó nélkül a megszorító intézkedések mellett, vagy vonuljanak ellenzékbe.
Ellentámadásba lendült az ellenzék
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) közvetlenül Emil Boc parlamenti beszéde után benyújtotta a képviselőház elnökének korábban beharangozott bizalmatlansági indítványát, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogat. A törvényhozás várhatóan június 15-én, kedden vitatja meg az indítványt. Victor Ponta PSD-elnök felszólította a kormánypártokat, hogy ne vállaljanak felelősséget a romániai társadalmat „nyomorba taszító” megszorításokért, hanem mondjanak le. A szociáldemokrata politikus egyúttal felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy írjon ki referendumot a megszorító intézkedések tárgyában, az ellenzéki alakulat úgy véli ugyanis, hogy a kormány lépései mintegy tizenötmillió lakost érintenek majd közvetlenül, így indokolt a széles körű konzultáció.
A PSD Állítsátok meg a társadalmi tömeggyilkosságot! elnevezésű bizalmatlansági indítványában egyébként a baloldali alakulat vezetői abbéli meggyőződésüket hangoztatják, hogy a Boc-kormány megszorító intézkedései nem jelentenek gyógyírt a jelenlegi gazdasági válságra. Egyébként ha a törvényhozás elutasítja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az Alkotmánybíróságon, a taláros testület tagjainak azonban egyetlen jogszabály sem írja elő, milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki azonban egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazásra kerülnek a megszorítások. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, akkor a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2011. április 14.
Végletesen fejlődő Erdély
A multinacionális vállalatok letelepedési preferenciái mellett az elvándorlás és az egykor összefüggő történelmi régiók szétszabdalása is hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi megyék egymástól szögesen eltérő gazdasági fejlettségi mutatókat produkálnak.
A végletek jellemzik az erdélyi megyék idei fejlődési kilátásait: ebben a régióban ugyanis egymás tőszomszédságában találhatóak az ország legdinamikusabban előretörő és leglassabban növekedő közigazgatási egységei. Az Országos Előrejelző Bizottság adatai szerint a Romániában idén legjobban prosperáló négy megye közül három Erdélyben található: Kolozs, Brassó, Szeben és Argeş.
Tavalyhoz viszonyított két százalék fölötti bruttó össztermékükkel (GDP) még Bukarestet és Ilfovot is megelőzik. Míg Maros és Hargita megye 2011-ben „ráérősen” halad a fejlődés útján, Kovászna a határmenti Bihar, Szatmár, Szilágy megyékkel a legszerényebb, egy százalék alatti gazdasági fellendülésre számíthat, amit az elemzők a „problémás” jelzővel illetnek.
Nyugat „alkonya”
„A Közép-erdélyi megyéknek a határmentiekhez viszonyított gyorsabb fejlődése ellentmondásosnak tűnik annak a közgazdasági elméletnek a fényében, miszerint Nyugat-Európából a kontinens közép-keleti része felé haladva folyamatosan romlanak a gazdasági mutatók. Hogy ez mégsem így van, többek között annak köszönhető, hogy a peremmegyékben nagyobb elszívó hatás érvényesül, innen többen távoztak Nyugat-Európába dolgozni” – magyarázta lapunknak a szembetűnő eltérést Colţea Tibor közgazdász.
Másrészt a Románia nyugati megyéivel szomszédos régiók – kevés kivétellel – történetesen Magyarország legfejletlenebbjei közé tartoznak. Colţea emellett még egy történelmi okot is megjelölt: szerinte az első világháborút lezáró békeszerződés összefüggő, egymásra utalt gazdasági egységeket szabdalt szét, a továbbiakban is ellehetetlenítve, hogy ezek kölcsönösen erősítsék egymást.
„Nagyvárad például egykor a régió kereskedelmi központja volt, míg Debrecen a nyersanyagszállítója, a szerepek megbomlása után pedig a városok a mai napig nem tudtak magukra találni” – fogalmazott a közgazdász. Ezzel szemben Kolozsvár, Szeben és Marosvásárhely környéke megőrizhették viszonylagos egységüket és megmaradhattak Erdély belső részének karakteres kulturális-gazdasági központjaiként.
Az export hátszele
„A leggyorsabban fejlődő térségek egyben azok, amelyek exportra dolgoznak, így például a Kolozs és Argeş megyékben jelenlevő erős multinacionális vállalatok, mint a Nokia vagy Dacia egyértelműen javítják a statisztikát” – magyarázta Ilie Şerbănescu gazdasági elemző az Adevărulnak, rámutatva, ilyen értelemben az ország talpraállása túlságosan is függ a külföldi megrendelésektől.
A mutatókra pedig az is rányomja a bélyegét, hogy a nagyvállalatok adói nem feltétlenül a helyi-, megyei költségvetést gyarapítják, hanem a központi államkasszába vándorolnak. Az előrejelzés készítői idén a nettó átlagkereset 5,2 százalékos növekedésére számítanak. A bérek vonatkozásban már a főváros vezet, ahol az alkalmazottak 2004 lejes átlagfizetéssel hónap végén – statisztikailag – kétszer annyit vihetnek haza, mint a legszerényebben kereső háromszékiek vagy Bihar megyeiek.
Mindez jól mutatja azt is, hogy a gazdasági fejlettséget mennyire befolyásolja a vásárlóerő, illetve az ennek nyomán alakuló fogyasztás. Bár a tömöttebb pénztárcák és a nagyobb áruforgalom közvetlenül élénkítik a gazdaságot – figyelmeztetnek a szakértők –, a túlnyomórészt importra alapuló romániai fogyasztás nem minden ágazatot futtat fel egyformán, elsősorban a hazai gyártóknak nem kedvez.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)
A multinacionális vállalatok letelepedési preferenciái mellett az elvándorlás és az egykor összefüggő történelmi régiók szétszabdalása is hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi megyék egymástól szögesen eltérő gazdasági fejlettségi mutatókat produkálnak.
A végletek jellemzik az erdélyi megyék idei fejlődési kilátásait: ebben a régióban ugyanis egymás tőszomszédságában találhatóak az ország legdinamikusabban előretörő és leglassabban növekedő közigazgatási egységei. Az Országos Előrejelző Bizottság adatai szerint a Romániában idén legjobban prosperáló négy megye közül három Erdélyben található: Kolozs, Brassó, Szeben és Argeş.
Tavalyhoz viszonyított két százalék fölötti bruttó össztermékükkel (GDP) még Bukarestet és Ilfovot is megelőzik. Míg Maros és Hargita megye 2011-ben „ráérősen” halad a fejlődés útján, Kovászna a határmenti Bihar, Szatmár, Szilágy megyékkel a legszerényebb, egy százalék alatti gazdasági fellendülésre számíthat, amit az elemzők a „problémás” jelzővel illetnek.
Nyugat „alkonya”
„A Közép-erdélyi megyéknek a határmentiekhez viszonyított gyorsabb fejlődése ellentmondásosnak tűnik annak a közgazdasági elméletnek a fényében, miszerint Nyugat-Európából a kontinens közép-keleti része felé haladva folyamatosan romlanak a gazdasági mutatók. Hogy ez mégsem így van, többek között annak köszönhető, hogy a peremmegyékben nagyobb elszívó hatás érvényesül, innen többen távoztak Nyugat-Európába dolgozni” – magyarázta lapunknak a szembetűnő eltérést Colţea Tibor közgazdász.
Másrészt a Románia nyugati megyéivel szomszédos régiók – kevés kivétellel – történetesen Magyarország legfejletlenebbjei közé tartoznak. Colţea emellett még egy történelmi okot is megjelölt: szerinte az első világháborút lezáró békeszerződés összefüggő, egymásra utalt gazdasági egységeket szabdalt szét, a továbbiakban is ellehetetlenítve, hogy ezek kölcsönösen erősítsék egymást.
„Nagyvárad például egykor a régió kereskedelmi központja volt, míg Debrecen a nyersanyagszállítója, a szerepek megbomlása után pedig a városok a mai napig nem tudtak magukra találni” – fogalmazott a közgazdász. Ezzel szemben Kolozsvár, Szeben és Marosvásárhely környéke megőrizhették viszonylagos egységüket és megmaradhattak Erdély belső részének karakteres kulturális-gazdasági központjaiként.
Az export hátszele
„A leggyorsabban fejlődő térségek egyben azok, amelyek exportra dolgoznak, így például a Kolozs és Argeş megyékben jelenlevő erős multinacionális vállalatok, mint a Nokia vagy Dacia egyértelműen javítják a statisztikát” – magyarázta Ilie Şerbănescu gazdasági elemző az Adevărulnak, rámutatva, ilyen értelemben az ország talpraállása túlságosan is függ a külföldi megrendelésektől.
A mutatókra pedig az is rányomja a bélyegét, hogy a nagyvállalatok adói nem feltétlenül a helyi-, megyei költségvetést gyarapítják, hanem a központi államkasszába vándorolnak. Az előrejelzés készítői idén a nettó átlagkereset 5,2 százalékos növekedésére számítanak. A bérek vonatkozásban már a főváros vezet, ahol az alkalmazottak 2004 lejes átlagfizetéssel hónap végén – statisztikailag – kétszer annyit vihetnek haza, mint a legszerényebben kereső háromszékiek vagy Bihar megyeiek.
Mindez jól mutatja azt is, hogy a gazdasági fejlettséget mennyire befolyásolja a vásárlóerő, illetve az ennek nyomán alakuló fogyasztás. Bár a tömöttebb pénztárcák és a nagyobb áruforgalom közvetlenül élénkítik a gazdaságot – figyelmeztetnek a szakértők –, a túlnyomórészt importra alapuló romániai fogyasztás nem minden ágazatot futtat fel egyformán, elsősorban a hazai gyártóknak nem kedvez.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)
2013. február 14.
Életképtelen Székelyföld? – Akik bizonytalan számokkal vagdalkoznak
Életképtelen lenne Székelyföld, ha „önállósulna”: erre a következtetésre jutott az Adevărul román napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye néhány gazdasági mutatóját elemezte. A lap azt vizsgálta, milyen gazdasági kilátásai lennének egy „etnikai alapú” székelyföldi autonóm területnek, de a forrásaira, no meg hazug állításaira való tekintettel utánanéztünk az adatoknak, mielőtt itt bemutattuk volna.
Egyrészt az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság (Comisia Naţională de Prognoză) adataira támaszkodtak, amely a maga során a statisztikai hivatalt idézte, amiben nem lenne semmi kivetnivaló. Másrészt ez a hivatal valamilyen ok miatt nem képes még azt sem közölni Románia lakosságával, hogy a 2011-es népszámlálás alapján hányan vagyunk, pedig 2013 februárját írjuk, így az adatok hitelességét gyanakodva szemléljük.
Másrészt az Adevărul (Igazság) című román napilap múlt év végén olyan fotót közölt Kovászna Megye Tanácsa felirattal, ami Jász-Nagykun-Szolnok megye székházát ábrázolta, tehát a fiúk csúsztatásban nem kezdők. De megnéztük a számokat, és ugyanabból a forrásból összevetettük egy lényegesen nagyobb régió, az északkeleti (Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui), no meg Románia adataival.
Az Adevărul szerint a három megye, vagyis Hargita, Kovászna és Maros összterméke tavaly körülbelül hatmilliárd eurót tett ki, ami az 1,12 millió lakosra vetítve ötezer euró körüli egy főre eső GDP-t jelentene. Erről azt írták, „csak a világ legszegényebb országaiban ilyen alacsony.”
Megnéztük pontosan, miről beszélnek, és leírjuk, miből indultunk ki.
Hargita, Kovászna és Maros megyék összlakossága 1,2 millió, írja az Adevărul, míg a tavaly közzétett előzetes népszámlálási adatok szerint 1 042 610 lakossal számolhatunk.
Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui lakossága 3 148 578 az idézett forrás szerint, míg Romániának 19 042 966 lakosa volt a népszámláláskor.
A lap által leírt kb. hatmilliárd euró 4,4 lejes árfolyammal számolva 5,82 milliárd, ami visszaosztva a lakosságra 5582 euró egy főre eső GDP-t jelentene. A román egy főre eső GDP 7250 euró volt, az északkeleti régióban pedig 4649 euró, amit tovább nem kommentálnánk.
A nettó fizetések tekintetében az északkeleti régió vezet, ott 1334 lej, a „székelyföldi” 1221-el szemben, míg az országos átlag nettóbér ugyanabban az időszakban 1572 lej volt.
Azt írják, „alacsony” az alkalmazottak aránya, a három megyében 216 ezer alkalmazott van, ami a lakosságnak csupán 19,1%-a. Ismét számolunk, és kiderül, hogy az arány 20,7 nálunk, míg az északkeleti régió hat megyéjében összesen 501 800 alkalmazott volt, több mint 3 milliós lakosság mellett, ami 15,93%-os arányt jelent. Nos, az valóban veszélyesen alacsony. A romániai átlag a lakosság számához képest 23,26 százalék alkalmazott. 43,2 százalék országosan a foglalkoztatottak aránya, 40,7% Hargita, Kovászna és Maros megyében, 37% az északkeleti régióban.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy Székelyföld gazdaságilag életképes lenne, ahhoz komoly gazdasági elemzésre lenne szükség, amit két évtizede senki nem hajlandó megrendelni: sem a székelyföldi gazdasági szereplők, sem a székelyföldi autonómiával házaló politikum. Pedig lenne néhány előnye, a legelső, hogy netán befektetői tőkét lehetne idevonzani, másrészt a létező adatok birtokában visszakézből lehetne visszaverni az ehhez hasonló médiatámadásokat, amit itt néhány mondatban megvilágítottunk. Csak meg kellene mérni, mekkora a potenciális felvevőpiac itt, a vásárlóerő, az infrastruktúra állapota, melyik területen miféle beszállítókkal lehet számolni, mennyi és milyen minőségű szakképzett munkaerő áll rendelkezésre és hasonlókat, nem ördöngösség.
Részben ugyanazokat a forrásokat használtuk: Comisia Naţională de Prognoză, Proiecţia principalilor indicatori economico – sociali în PROFIL TERITORIAL, până în 2015, valamint COMUNICAT DE PRESĂ, 2 februarie 2012, privind rezultatele provizorii ale Recensământului Populaţiei şi Locuinţelor – 2011.
Willmann Walter
Székely Hírmondó
Erdély.ma
Életképtelen lenne Székelyföld, ha „önállósulna”: erre a következtetésre jutott az Adevărul román napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye néhány gazdasági mutatóját elemezte. A lap azt vizsgálta, milyen gazdasági kilátásai lennének egy „etnikai alapú” székelyföldi autonóm területnek, de a forrásaira, no meg hazug állításaira való tekintettel utánanéztünk az adatoknak, mielőtt itt bemutattuk volna.
Egyrészt az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság (Comisia Naţională de Prognoză) adataira támaszkodtak, amely a maga során a statisztikai hivatalt idézte, amiben nem lenne semmi kivetnivaló. Másrészt ez a hivatal valamilyen ok miatt nem képes még azt sem közölni Románia lakosságával, hogy a 2011-es népszámlálás alapján hányan vagyunk, pedig 2013 februárját írjuk, így az adatok hitelességét gyanakodva szemléljük.
Másrészt az Adevărul (Igazság) című román napilap múlt év végén olyan fotót közölt Kovászna Megye Tanácsa felirattal, ami Jász-Nagykun-Szolnok megye székházát ábrázolta, tehát a fiúk csúsztatásban nem kezdők. De megnéztük a számokat, és ugyanabból a forrásból összevetettük egy lényegesen nagyobb régió, az északkeleti (Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui), no meg Románia adataival.
Az Adevărul szerint a három megye, vagyis Hargita, Kovászna és Maros összterméke tavaly körülbelül hatmilliárd eurót tett ki, ami az 1,12 millió lakosra vetítve ötezer euró körüli egy főre eső GDP-t jelentene. Erről azt írták, „csak a világ legszegényebb országaiban ilyen alacsony.”
Megnéztük pontosan, miről beszélnek, és leírjuk, miből indultunk ki.
Hargita, Kovászna és Maros megyék összlakossága 1,2 millió, írja az Adevărul, míg a tavaly közzétett előzetes népszámlálási adatok szerint 1 042 610 lakossal számolhatunk.
Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui lakossága 3 148 578 az idézett forrás szerint, míg Romániának 19 042 966 lakosa volt a népszámláláskor.
A lap által leírt kb. hatmilliárd euró 4,4 lejes árfolyammal számolva 5,82 milliárd, ami visszaosztva a lakosságra 5582 euró egy főre eső GDP-t jelentene. A román egy főre eső GDP 7250 euró volt, az északkeleti régióban pedig 4649 euró, amit tovább nem kommentálnánk.
A nettó fizetések tekintetében az északkeleti régió vezet, ott 1334 lej, a „székelyföldi” 1221-el szemben, míg az országos átlag nettóbér ugyanabban az időszakban 1572 lej volt.
Azt írják, „alacsony” az alkalmazottak aránya, a három megyében 216 ezer alkalmazott van, ami a lakosságnak csupán 19,1%-a. Ismét számolunk, és kiderül, hogy az arány 20,7 nálunk, míg az északkeleti régió hat megyéjében összesen 501 800 alkalmazott volt, több mint 3 milliós lakosság mellett, ami 15,93%-os arányt jelent. Nos, az valóban veszélyesen alacsony. A romániai átlag a lakosság számához képest 23,26 százalék alkalmazott. 43,2 százalék országosan a foglalkoztatottak aránya, 40,7% Hargita, Kovászna és Maros megyében, 37% az északkeleti régióban.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy Székelyföld gazdaságilag életképes lenne, ahhoz komoly gazdasági elemzésre lenne szükség, amit két évtizede senki nem hajlandó megrendelni: sem a székelyföldi gazdasági szereplők, sem a székelyföldi autonómiával házaló politikum. Pedig lenne néhány előnye, a legelső, hogy netán befektetői tőkét lehetne idevonzani, másrészt a létező adatok birtokában visszakézből lehetne visszaverni az ehhez hasonló médiatámadásokat, amit itt néhány mondatban megvilágítottunk. Csak meg kellene mérni, mekkora a potenciális felvevőpiac itt, a vásárlóerő, az infrastruktúra állapota, melyik területen miféle beszállítókkal lehet számolni, mennyi és milyen minőségű szakképzett munkaerő áll rendelkezésre és hasonlókat, nem ördöngösség.
Részben ugyanazokat a forrásokat használtuk: Comisia Naţională de Prognoză, Proiecţia principalilor indicatori economico – sociali în PROFIL TERITORIAL, până în 2015, valamint COMUNICAT DE PRESĂ, 2 februarie 2012, privind rezultatele provizorii ale Recensământului Populaţiei şi Locuinţelor – 2011.
Willmann Walter
Székely Hírmondó
Erdély.ma
2013. március 7.
Hírsaláta
ELÉG EGYETLEN TERV. Ahelyett, hogy részt venne a marosvásárhelyi tüntetésen, a Hargita megyei RMDSZ boldogan mutatja be az Új Magyar Szó internetes oldalán A-, B- és C-tervét a Székelyföld régiósításáról.
Ha kisiklik az A-terv, vélik a Hargita Megyei Tanács elemzőcsoportjának tagjai, a B-tervvel kell előállni, mely Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sorolná egy régióba, de van egy C-tervük is, miszerint Maros, Brassó, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, amelynek Marosvásárhely, nem pedig Brassó lenne a központja. Ha a román hatalom látja a tárgyalókészséget az RMDSZ-ben a B- és C- tervről, sutba vágják az A-tervet, s búcsút inthetünk a Székelyföld Régiónak. ÓVATOSAN, DE FOKOZATOSAN NŐNEK A BÉREK. Idén és a következő években fokozatosan emelkedik majd a havi nettó átlagkereset, a bruttó hazai össztermék (GDP) azonban a korábban becsült 2 százalék helyett csak 1,6 százalékkal növekszik 2013-ban – számolt be az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság. A hivatal ez év végéig a nettó átlagbér 6,8 százalékos növekedésére számít, amely így eléri a havi 1615 lejt, az előrejelzések szerint ugyanakkor 2014-ben további, 5,1 százalékos emelkedés várható. 2016-ra a nettó átlagkereset meghaladja az 1800 lejt. A bizottság a közszférában is növekedést jósol: idén körülbelül 10, jövőre azonban már csak 3 százalékkal nő az állami alkalmazottak bére. (Capital) ÚJABB IMF-HITELT KÉRNEK. A kormány szerdai ülésén eldöntötte, olyan szándéklevelet küld a Nemzetközi Valutataalapnak (IMF), amelyben kéri a most futó hitelmegállapodás lezárásának elhalasztását három hónappal, és a tárgyalások megkezdését egy új, szintén elővigyázatossági hitelmegállapodásról. A kormány leginkább bizonyos állami mamutvállalatok privatizálása, illetve mások élére a magánszférából érkező menedzserek kinevezése terén maradt el, de húzódik a közalkalmazotti szféra reformja is. (Mediafax) EGY ROMÁN DOLLÁRMILLIÁRDOS. A környező országok közül Ausztriának 8, Csehországnak és Lengyelországnak 4–4, Romániának pedig egy dollármilliárdosa van a Forbes magazin idei listája szerint. Ioan Niculae 1,1 milliárd dolláros vagyont halmozott fel az agráriumban, ezzel az 1268. helyet foglalja el az 1426-os listán. A kimutatás szerint az egykori kommunista országok dollármilliárdosai – a dolgok természetéből fakadóan – mind önerőből gazdagodtak meg, szemben a nyugati világ szupergazdagjaival, akik közül sokan őseiktől örökölték hatalmas vagyonukat. (Forbes) KEVÉS, ÉS NEM NÖVELIK. A gyerekpénz összege négy éve változatlan, az infláció nem, az árak és árfolyamok legalább húsz százalékkal emelkedtek. A Szociális Családügyi és Munkaügyi Minisztérium honlapján egy határozat 2009-re 42 lejben állapítja meg a havi támogatás mértékét, azzal a feltétellel, hogy ezt évente kormányhatározatokkal emelik. Ennek dacára azóta sem növelték. 2012 első kilenc hónapjában havonta átlagosan 3 850 310 gyerek kapott állami támogatást, ezeknek 1,6 százaléka fogyatékos.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
ELÉG EGYETLEN TERV. Ahelyett, hogy részt venne a marosvásárhelyi tüntetésen, a Hargita megyei RMDSZ boldogan mutatja be az Új Magyar Szó internetes oldalán A-, B- és C-tervét a Székelyföld régiósításáról.
Ha kisiklik az A-terv, vélik a Hargita Megyei Tanács elemzőcsoportjának tagjai, a B-tervvel kell előállni, mely Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sorolná egy régióba, de van egy C-tervük is, miszerint Maros, Brassó, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, amelynek Marosvásárhely, nem pedig Brassó lenne a központja. Ha a román hatalom látja a tárgyalókészséget az RMDSZ-ben a B- és C- tervről, sutba vágják az A-tervet, s búcsút inthetünk a Székelyföld Régiónak. ÓVATOSAN, DE FOKOZATOSAN NŐNEK A BÉREK. Idén és a következő években fokozatosan emelkedik majd a havi nettó átlagkereset, a bruttó hazai össztermék (GDP) azonban a korábban becsült 2 százalék helyett csak 1,6 százalékkal növekszik 2013-ban – számolt be az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság. A hivatal ez év végéig a nettó átlagbér 6,8 százalékos növekedésére számít, amely így eléri a havi 1615 lejt, az előrejelzések szerint ugyanakkor 2014-ben további, 5,1 százalékos emelkedés várható. 2016-ra a nettó átlagkereset meghaladja az 1800 lejt. A bizottság a közszférában is növekedést jósol: idén körülbelül 10, jövőre azonban már csak 3 százalékkal nő az állami alkalmazottak bére. (Capital) ÚJABB IMF-HITELT KÉRNEK. A kormány szerdai ülésén eldöntötte, olyan szándéklevelet küld a Nemzetközi Valutataalapnak (IMF), amelyben kéri a most futó hitelmegállapodás lezárásának elhalasztását három hónappal, és a tárgyalások megkezdését egy új, szintén elővigyázatossági hitelmegállapodásról. A kormány leginkább bizonyos állami mamutvállalatok privatizálása, illetve mások élére a magánszférából érkező menedzserek kinevezése terén maradt el, de húzódik a közalkalmazotti szféra reformja is. (Mediafax) EGY ROMÁN DOLLÁRMILLIÁRDOS. A környező országok közül Ausztriának 8, Csehországnak és Lengyelországnak 4–4, Romániának pedig egy dollármilliárdosa van a Forbes magazin idei listája szerint. Ioan Niculae 1,1 milliárd dolláros vagyont halmozott fel az agráriumban, ezzel az 1268. helyet foglalja el az 1426-os listán. A kimutatás szerint az egykori kommunista országok dollármilliárdosai – a dolgok természetéből fakadóan – mind önerőből gazdagodtak meg, szemben a nyugati világ szupergazdagjaival, akik közül sokan őseiktől örökölték hatalmas vagyonukat. (Forbes) KEVÉS, ÉS NEM NÖVELIK. A gyerekpénz összege négy éve változatlan, az infláció nem, az árak és árfolyamok legalább húsz százalékkal emelkedtek. A Szociális Családügyi és Munkaügyi Minisztérium honlapján egy határozat 2009-re 42 lejben állapítja meg a havi támogatás mértékét, azzal a feltétellel, hogy ezt évente kormányhatározatokkal emelik. Ennek dacára azóta sem növelték. 2012 első kilenc hónapjában havonta átlagosan 3 850 310 gyerek kapott állami támogatást, ezeknek 1,6 százaléka fogyatékos.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2013. március 8.
ELÉG EGYETLEN TERV. Ahelyett, hogy részt venne a marosvásárhelyi tüntetésen, a Hargita megyei RMDSZ boldogan mutatja be az Új Magyar Szó internetes oldalán A-, B- és C-tervét a Székelyföld régiósításáról.
Ha kisiklik az A-terv, vélik a Hargita Megyei Tanács elemzőcsoportjának tagjai, a B-tervvel kell előállni, mely Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sorolná egy régióba, de van egy C-tervük is, miszerint Maros, Brassó, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, amelynek Marosvásárhely, nem pedig Brassó lenne a központja. Ha a román hatalom látja a tárgyalókészséget az RMDSZ-ben a B- és C- tervről, sutba vágják az A-tervet, s búcsút inthetünk a Székelyföld Régiónak. ÓVATOSAN, DE FOKOZATOSAN NŐNEK A BÉREK. Idén és a következő években fokozatosan emelkedik majd a havi nettó átlagkereset, a bruttó hazai össztermék (GDP) azonban a korábban becsült 2 százalék helyett csak 1,6 százalékkal növekszik 2013-ban – számolt be az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság. A hivatal ez év végéig a nettó átlagbér 6,8 százalékos növekedésére számít, amely így eléri a havi 1615 lejt, az előrejelzések szerint ugyanakkor 2014-ben további, 5,1 százalékos emelkedés várható. 2016-ra a nettó átlagkereset meghaladja az 1800 lejt. A bizottság a közszférában is növekedést jósol: idén körülbelül 10, jövőre azonban már csak 3 százalékkal nő az állami alkalmazottak bére. (Capital) ÚJABB IMF-HITELT KÉRNEK. A kormány szerdai ülésén eldöntötte, olyan szándéklevelet küld a Nemzetközi Valutataalapnak (IMF), amelyben kéri a most futó hitelmegállapodás lezárásának elhalasztását három hónappal, és a tárgyalások megkezdését egy új, szintén elővigyázatossági hitelmegállapodásról. A kormány leginkább bizonyos állami mamutvállalatok privatizálása, illetve mások élére a magánszférából érkező menedzserek kinevezése terén maradt el, de húzódik a közalkalmazotti szféra reformja is. (Mediafax) EGY ROMÁN DOLLÁRMILLIÁRDOS. A környező országok közül Ausztriának 8, Csehországnak és Lengyelországnak 4–4, Romániának pedig egy dollármilliárdosa van a Forbes magazin idei listája szerint. Ioan Niculae 1,1 milliárd dolláros vagyont halmozott fel az agráriumban, ezzel az 1268. helyet foglalja el az 1426-os listán. A kimutatás szerint az egykori kommunista országok dollármilliárdosai – a dolgok természetéből fakadóan – mind önerőből gazdagodtak meg, szemben a nyugati világ szupergazdagjaival, akik közül sokan őseiktől örökölték hatalmas vagyonukat. (Forbes) KEVÉS, ÉS NEM NÖVELIK. A gyerekpénz összege négy éve változatlan, az infláció nem, az árak és árfolyamok legalább húsz százalékkal emelkedtek. A Szociális Családügyi és Munkaügyi Minisztérium honlapján egy határozat 2009-re 42 lejben állapítja meg a havi támogatás mértékét, azzal a feltétellel, hogy ezt évente kormányhatározatokkal emelik. Ennek dacára azóta sem növelték. 2012 első kilenc hónapjában havonta átlagosan 3 850 310 gyerek kapott állami támogatást, ezeknek 1,6 százaléka fogyatékos.
Népújság (Marosvásárhely),
Ha kisiklik az A-terv, vélik a Hargita Megyei Tanács elemzőcsoportjának tagjai, a B-tervvel kell előállni, mely Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sorolná egy régióba, de van egy C-tervük is, miszerint Maros, Brassó, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, amelynek Marosvásárhely, nem pedig Brassó lenne a központja. Ha a román hatalom látja a tárgyalókészséget az RMDSZ-ben a B- és C- tervről, sutba vágják az A-tervet, s búcsút inthetünk a Székelyföld Régiónak. ÓVATOSAN, DE FOKOZATOSAN NŐNEK A BÉREK. Idén és a következő években fokozatosan emelkedik majd a havi nettó átlagkereset, a bruttó hazai össztermék (GDP) azonban a korábban becsült 2 százalék helyett csak 1,6 százalékkal növekszik 2013-ban – számolt be az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság. A hivatal ez év végéig a nettó átlagbér 6,8 százalékos növekedésére számít, amely így eléri a havi 1615 lejt, az előrejelzések szerint ugyanakkor 2014-ben további, 5,1 százalékos emelkedés várható. 2016-ra a nettó átlagkereset meghaladja az 1800 lejt. A bizottság a közszférában is növekedést jósol: idén körülbelül 10, jövőre azonban már csak 3 százalékkal nő az állami alkalmazottak bére. (Capital) ÚJABB IMF-HITELT KÉRNEK. A kormány szerdai ülésén eldöntötte, olyan szándéklevelet küld a Nemzetközi Valutataalapnak (IMF), amelyben kéri a most futó hitelmegállapodás lezárásának elhalasztását három hónappal, és a tárgyalások megkezdését egy új, szintén elővigyázatossági hitelmegállapodásról. A kormány leginkább bizonyos állami mamutvállalatok privatizálása, illetve mások élére a magánszférából érkező menedzserek kinevezése terén maradt el, de húzódik a közalkalmazotti szféra reformja is. (Mediafax) EGY ROMÁN DOLLÁRMILLIÁRDOS. A környező országok közül Ausztriának 8, Csehországnak és Lengyelországnak 4–4, Romániának pedig egy dollármilliárdosa van a Forbes magazin idei listája szerint. Ioan Niculae 1,1 milliárd dolláros vagyont halmozott fel az agráriumban, ezzel az 1268. helyet foglalja el az 1426-os listán. A kimutatás szerint az egykori kommunista országok dollármilliárdosai – a dolgok természetéből fakadóan – mind önerőből gazdagodtak meg, szemben a nyugati világ szupergazdagjaival, akik közül sokan őseiktől örökölték hatalmas vagyonukat. (Forbes) KEVÉS, ÉS NEM NÖVELIK. A gyerekpénz összege négy éve változatlan, az infláció nem, az árak és árfolyamok legalább húsz százalékkal emelkedtek. A Szociális Családügyi és Munkaügyi Minisztérium honlapján egy határozat 2009-re 42 lejben állapítja meg a havi támogatás mértékét, azzal a feltétellel, hogy ezt évente kormányhatározatokkal emelik. Ennek dacára azóta sem növelték. 2012 első kilenc hónapjában havonta átlagosan 3 850 310 gyerek kapott állami támogatást, ezeknek 1,6 százaléka fogyatékos.
Népújság (Marosvásárhely),
2013. április 9.
Különböző életszínvonalúak a székelyföldi megyék
Életszínvonal tekintetében a negyvenegy romániai megye közül Hargita a huszonkettedik, fizetések tekintetében viszont az utolsó. Ugyanezen a listán Maros megye a 12., Kovászna pedig a 31.
Hét mutató alapján állította össze a Gândul.info internetes portál a romániai megyék életszínvonal-rangsorát. Az elemzők állami intézmények – többek között az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság – adatait használták fel. Figyelembe vették minden megyében a munkanélküliségi rátát, a nettó átlagbért, az egy főre eső összterméket (GDP), a születéskor várható élettartamot, a közművesítéssel ellátott háztartások százalékos arányát, a bűnözési rátát, valamint a zöldövezet felületét. E szempontok szerint minden megye 1-től 42-ig terjedő pontszámot kapott annak függvényében, hogy a 42 közigazgatási egység közül az említett mutatók szerint hányadik helyet foglalja el. Mi Hargita mellett a másik két székelyföldi megye teljesítményét is kiemeljük.
Munkanélküliség: Hargita és Kovászna az utolsó harmadban
Első szempontként a munkanélküliségi rátát vizsgálták. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adati szerint Ilfov megyében mindössze 1,83 %, Temes megyében pedig kétszázalékos volt tavaly év végén a munkanélküliségi ráta. Ezzel szemben 2012 végén Maros megyében 6,22, Hargita megyében 7,48, Kovászna megyében pedig 7,79 százalék volt a munkanélküliek aránya.
Bérezés: Hargita az utolsó helyen
Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a legjobban a bukarestiek vannak megfizetve: ők tavaly decemberben havi 2152 lejes nettó átlagfizetést vihettek haza, az országos átlagnál (1538 lej) 614 lejjel többet. Második helyen a Bukarest peremvidékének számító Ilfov található, harmadikon pedig Kolozs megye, ahol decemberben átlagosan 1588 lej volt a havi nettó átlagfizetés. A lista másik – rosszabb – felén Hargita megye található: a vizsgált időszakban 1064 lej volt az átlagbér, 474 lejjel kevesebb, mint az országos átlag. Maros megyében 1330, Kovászna megyében 1145 lej volt a nettó átlagbér.
Zöldövezet: Hargita a középmezőnyben, Kovászna az utolsó ötben
A városi közösségek számára kialakított zöldövezetek nagysága is az életszínvonal egyik mutatójának számít. Ez alapján Bukarest került az első helyre: az országban található 22451 hektár városi zöldövezetből 4807 hektár van a fővárosban. Zöldövezetnek számítanak a parkok, közkertek, sportlétesítmények körüli területek, illetve a sugárutak mentén lévő pázsitcsíkok. Ezer hektárnál nagyobb zöldövezet még Dolj és Kolozs megyében található. A legkevesebb zöldövezet Giurgiu (70) és Tulcea (77) megyékben van kialakítva. Hargita megyében 418, Kovászna megyében 163, Marosban 621 hektár városi zöldövezet található.
Bűnözési lista
Az összesítés szerkesztői szerint a legbiztonságosabb megyének Ilfov bizonyult: ott 2011-ben százezer lakosból 85 személy ellen született jogerős ítélet. Az országos átlag 223 személy százezer lakosonként. A statisztikai intézet adatai szerint a a 2. legbiztonságosabb megyének Vâlcea bizonyult (105). A legkevésbé biztonságos megyének Hunyad (369) és Brassó (358) tűnik. Ez a szám 2011-ben Hargita megyében 240, Háromszéken 229, Maros megyében pedig 194 volt.
Szennyvízvezeték-rendszer kiépítettsége
A jólét egyik fokmérőjének számít a háztartások szennyvízrendszerre való csatlakoztatása. E mutató tekintetében Bukarest az első (a háztartások 96,6 százaléka van rákötve a hálózatra), a fővárost Brassó (85%) és Temes (85%) megyék követik. Az országos átlag 65 %. Hargitában 71,4%, Kovászna megyében 67,3%, Maros megyében pedig 69,2 % ez az arány. A lista utolsó helyén Olt megye (30%) található.
Bruttó hazai össztermék
Az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság adatai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) vizsgálata alapján Bukarest az általa idén megtermelendő, személyenkénti 16 ezer euróval jóval meghaladja a 9553 eurós országos átlagot. E listán 10 ezer euróval Temes megye a második. A székelyföldi megyék idén a következő GDP-re számíthatnak: Hargita 4897 euró, Maros 5193 euró, Kovászna 4483 euró. A legkevesebbet Vaslui megyében fognak termelni, lakosonként 2835 eurót. Születéskor várható élettartam
A bukarestiek számíthatnak a legboldogabbnak, legalábbis ha a születéskor várható élettartam mutatóját vizsgáljuk. A főváros lakói 75,7 esztendőt élhetnek meg, ezzel szemben a szatmáriak átlagosan 70,5 évre számíthatnak. A születéskor várható élettartam tekintetében a hargitaiaknak 73,7 évet jósolnak, a háromszékieknek 73,4-et, a Maros megyeieknek pedig 73,2 esztendőt.
Összességében életszínvonal tekintetében a főváros mellett Temes, Ilfov, Kolozs és Szeben megyék a legfejlettebbek. A 42-es listán Maros a 12., Hargita a 22., Kovászna pedig a 31.
Kozán István
Székelyhon.ro.
Életszínvonal tekintetében a negyvenegy romániai megye közül Hargita a huszonkettedik, fizetések tekintetében viszont az utolsó. Ugyanezen a listán Maros megye a 12., Kovászna pedig a 31.
Hét mutató alapján állította össze a Gândul.info internetes portál a romániai megyék életszínvonal-rangsorát. Az elemzők állami intézmények – többek között az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság – adatait használták fel. Figyelembe vették minden megyében a munkanélküliségi rátát, a nettó átlagbért, az egy főre eső összterméket (GDP), a születéskor várható élettartamot, a közművesítéssel ellátott háztartások százalékos arányát, a bűnözési rátát, valamint a zöldövezet felületét. E szempontok szerint minden megye 1-től 42-ig terjedő pontszámot kapott annak függvényében, hogy a 42 közigazgatási egység közül az említett mutatók szerint hányadik helyet foglalja el. Mi Hargita mellett a másik két székelyföldi megye teljesítményét is kiemeljük.
Munkanélküliség: Hargita és Kovászna az utolsó harmadban
Első szempontként a munkanélküliségi rátát vizsgálták. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adati szerint Ilfov megyében mindössze 1,83 %, Temes megyében pedig kétszázalékos volt tavaly év végén a munkanélküliségi ráta. Ezzel szemben 2012 végén Maros megyében 6,22, Hargita megyében 7,48, Kovászna megyében pedig 7,79 százalék volt a munkanélküliek aránya.
Bérezés: Hargita az utolsó helyen
Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a legjobban a bukarestiek vannak megfizetve: ők tavaly decemberben havi 2152 lejes nettó átlagfizetést vihettek haza, az országos átlagnál (1538 lej) 614 lejjel többet. Második helyen a Bukarest peremvidékének számító Ilfov található, harmadikon pedig Kolozs megye, ahol decemberben átlagosan 1588 lej volt a havi nettó átlagfizetés. A lista másik – rosszabb – felén Hargita megye található: a vizsgált időszakban 1064 lej volt az átlagbér, 474 lejjel kevesebb, mint az országos átlag. Maros megyében 1330, Kovászna megyében 1145 lej volt a nettó átlagbér.
Zöldövezet: Hargita a középmezőnyben, Kovászna az utolsó ötben
A városi közösségek számára kialakított zöldövezetek nagysága is az életszínvonal egyik mutatójának számít. Ez alapján Bukarest került az első helyre: az országban található 22451 hektár városi zöldövezetből 4807 hektár van a fővárosban. Zöldövezetnek számítanak a parkok, közkertek, sportlétesítmények körüli területek, illetve a sugárutak mentén lévő pázsitcsíkok. Ezer hektárnál nagyobb zöldövezet még Dolj és Kolozs megyében található. A legkevesebb zöldövezet Giurgiu (70) és Tulcea (77) megyékben van kialakítva. Hargita megyében 418, Kovászna megyében 163, Marosban 621 hektár városi zöldövezet található.
Bűnözési lista
Az összesítés szerkesztői szerint a legbiztonságosabb megyének Ilfov bizonyult: ott 2011-ben százezer lakosból 85 személy ellen született jogerős ítélet. Az országos átlag 223 személy százezer lakosonként. A statisztikai intézet adatai szerint a a 2. legbiztonságosabb megyének Vâlcea bizonyult (105). A legkevésbé biztonságos megyének Hunyad (369) és Brassó (358) tűnik. Ez a szám 2011-ben Hargita megyében 240, Háromszéken 229, Maros megyében pedig 194 volt.
Szennyvízvezeték-rendszer kiépítettsége
A jólét egyik fokmérőjének számít a háztartások szennyvízrendszerre való csatlakoztatása. E mutató tekintetében Bukarest az első (a háztartások 96,6 százaléka van rákötve a hálózatra), a fővárost Brassó (85%) és Temes (85%) megyék követik. Az országos átlag 65 %. Hargitában 71,4%, Kovászna megyében 67,3%, Maros megyében pedig 69,2 % ez az arány. A lista utolsó helyén Olt megye (30%) található.
Bruttó hazai össztermék
Az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság adatai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) vizsgálata alapján Bukarest az általa idén megtermelendő, személyenkénti 16 ezer euróval jóval meghaladja a 9553 eurós országos átlagot. E listán 10 ezer euróval Temes megye a második. A székelyföldi megyék idén a következő GDP-re számíthatnak: Hargita 4897 euró, Maros 5193 euró, Kovászna 4483 euró. A legkevesebbet Vaslui megyében fognak termelni, lakosonként 2835 eurót. Születéskor várható élettartam
A bukarestiek számíthatnak a legboldogabbnak, legalábbis ha a születéskor várható élettartam mutatóját vizsgáljuk. A főváros lakói 75,7 esztendőt élhetnek meg, ezzel szemben a szatmáriak átlagosan 70,5 évre számíthatnak. A születéskor várható élettartam tekintetében a hargitaiaknak 73,7 évet jósolnak, a háromszékieknek 73,4-et, a Maros megyeieknek pedig 73,2 esztendőt.
Összességében életszínvonal tekintetében a főváros mellett Temes, Ilfov, Kolozs és Szeben megyék a legfejlettebbek. A 42-es listán Maros a 12., Hargita a 22., Kovászna pedig a 31.
Kozán István
Székelyhon.ro.
2015. január 5.
Marad a hatalmas bérszakadék 2015-ben is
Enyhén nőnek csupán az idei év folyamán a fizetések, miközben mindössze 0,2 százalékponttal 5,1 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta, és a foglalkoztatottak száma 72 ezerrel 4,58 millió főre nő – derül ki az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) prognózisából.
Az erdélyi és partiumi megyékben átlagosan mindössze 5-6 százalékos fizetésemeléssel kell számolni. Az előrejelzések szerint a legszerencsésebbek a Vâlcea, Olt és Temes megyei alkalmazottak lesznek, akik jelenlegi bérüknél 6,7-7,3 százalékkal visznek majd többet haza.
A Temes megyeiek amúgy is igen jó helyzetben vannak, itt ugyanis az egyik legmagasabb az átlagbér országos viszonylatban, s ez az érték a 2015-ös esztendő végére eléri majd az 1927 lejt, aminél többet csak Ilfov megyében (2182 lej) és Bukarestben (2571 lej) keresnek.
Erdélyi viszonylatban Kolozs megyét nevezhetjük még kiemelkedőnek, ahol idén átlagosan 6 százalékkal bővülhetnek a fizetések, elérve az 1881 lejt. Brassó megyében eközben a 6,1 százalékos növekedés 1661 lejes, Arad megyében a 6,4 százalékos bővülés 1576 lejes, míg Maros megyében az 5,8 százalékos előrelépés 1543 lejes átlagbért fog eredményezni.
Az ország leggyengébb fizetései a 2015-ös évben a prognózis szerint Hargita megyében várhatóak, ahol az átlag 5,3 százalékos fizetésemelés is alig 1202 lejes fizetést hoz majd. Nem áll sokkal jobban Bihar megye sem, ahol 1261 lejt, azaz a tavalyinál 5,7 százalékkal többet vihetnek haza az idén az alkalmazottak.
Ha csak erdélyi és partiumi megyéket vesszük górcső alá, akkor Kovászna megye következik 1314 lejjel (5,9 százalékos növekedés), amelyet kevéssel előz meg Beszterce-Naszód és Szilágy megye a maga 1334 (5,7 százalék), illetve 1353 (5,7 százalék) lejes átlagbérével.
Szatmár megye valamivel jobb helyzetben van, de így is messze elmarad a jól teljesítő megyéktől az 1434 lejes átlagbérrel, ami 6,5 százalékos bővüléssel alakul ki. Amint arról beszámoltunk, január elsejétől 900 lejről 975 lejre emelkedett a minimálbér, aminek értéke júliustól tovább nő, elérve az 1050 lejt.
Bálint Eszter
Székelyhon.ro
Enyhén nőnek csupán az idei év folyamán a fizetések, miközben mindössze 0,2 százalékponttal 5,1 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta, és a foglalkoztatottak száma 72 ezerrel 4,58 millió főre nő – derül ki az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) prognózisából.
Az erdélyi és partiumi megyékben átlagosan mindössze 5-6 százalékos fizetésemeléssel kell számolni. Az előrejelzések szerint a legszerencsésebbek a Vâlcea, Olt és Temes megyei alkalmazottak lesznek, akik jelenlegi bérüknél 6,7-7,3 százalékkal visznek majd többet haza.
A Temes megyeiek amúgy is igen jó helyzetben vannak, itt ugyanis az egyik legmagasabb az átlagbér országos viszonylatban, s ez az érték a 2015-ös esztendő végére eléri majd az 1927 lejt, aminél többet csak Ilfov megyében (2182 lej) és Bukarestben (2571 lej) keresnek.
Erdélyi viszonylatban Kolozs megyét nevezhetjük még kiemelkedőnek, ahol idén átlagosan 6 százalékkal bővülhetnek a fizetések, elérve az 1881 lejt. Brassó megyében eközben a 6,1 százalékos növekedés 1661 lejes, Arad megyében a 6,4 százalékos bővülés 1576 lejes, míg Maros megyében az 5,8 százalékos előrelépés 1543 lejes átlagbért fog eredményezni.
Az ország leggyengébb fizetései a 2015-ös évben a prognózis szerint Hargita megyében várhatóak, ahol az átlag 5,3 százalékos fizetésemelés is alig 1202 lejes fizetést hoz majd. Nem áll sokkal jobban Bihar megye sem, ahol 1261 lejt, azaz a tavalyinál 5,7 százalékkal többet vihetnek haza az idén az alkalmazottak.
Ha csak erdélyi és partiumi megyéket vesszük górcső alá, akkor Kovászna megye következik 1314 lejjel (5,9 százalékos növekedés), amelyet kevéssel előz meg Beszterce-Naszód és Szilágy megye a maga 1334 (5,7 százalék), illetve 1353 (5,7 százalék) lejes átlagbérével.
Szatmár megye valamivel jobb helyzetben van, de így is messze elmarad a jól teljesítő megyéktől az 1434 lejes átlagbérrel, ami 6,5 százalékos bővüléssel alakul ki. Amint arról beszámoltunk, január elsejétől 900 lejről 975 lejre emelkedett a minimálbér, aminek értéke júliustól tovább nő, elérve az 1050 lejt.
Bálint Eszter
Székelyhon.ro
2016. január 5.
Továbbra is Székelyföldön a legalacsonyabb az átlagbér
A korábbi évekhez hasonlóan a Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron dolgozó alkalmazottak fognak 2016-ban is a legtöbbet keresni, a bérek tekintetében ugyanakkor ebben az évben is a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna lesz a sereghajtó.
A Ziarul Financiar pénzügyi napilap az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság adataira hivatkozva számolt be arról, hogy idén a fővárosban biztosított átlagfizetések meghaladják majd a nettó 2800 lejt, ezzel a bukaresti bérek jelentősen, 65 százalékkal haladják meg az országos átlagbért, illetve 7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a tavaly Bukarestben mért adatok.
Nem panaszkodhatnak a Kolozs megyében dolgozók sem, a becslések szerint ugyanis ebben az évben átlagosan 2166 lejt fognak keresni, 7,8 százalékkal többet, mint 2015-ben, míg Temes megyében a bővülés mértéke 7,5 százalékos lesz, ez idén 2050 lejes átlagjuttatásokat jelent.
Az Adecco meglátása szerint ebben az évben is Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron lesz a legnagyobb a kereslet, de Brassóban is körvonalazódnak fontosabb beruházások, bővítések. A fejvadász cég szakértői szerint ezek a térségek még kiaknázatlanok a humántőke szempontjából.
A számottevő fejlődés ezzel szemben továbbra is elkerüli a székelyföldi megyéket: a gazdasági előrejelzési bizottság szerint ebben az évben Hargita megyében lesz a legkisebb, mindössze nettó 1317 lejes az átlagfizetés. Nem áll sokkal jobban Kovászna megye sem, ahol a becslések alapján az alkalmazottak átlagosan 1398 lejes juttatásokra számíthatnak. Erdélyi viszonylatban a negatív listán Beszterce-Naszód megye következik 1472 lejjel, és Bihar megyében is alig 1490 lej lesz az átlagbér.
Jó hír viszont a kiskeresetűeknek, hogy májustól bruttó 1250 lejre (nettó 917 lej) emelkedik a minimálbér – az intézkedés több mint 1,1 millió alkalmazottat fog érinteni. A Victor Ponta vezette kormány még azt tervezte, hogy a jelenleg bruttó 1050 lejes minimális munkabért már január elsejétől 1200 lejre növelik, Dacian Cioloş szakértői kabinetje azonban úgy döntött: később, de nagyobb mértékben bővítik a minimálbért, mindezt pedig azzal indokolták, hogy az intézkedés gyakorlatba ültetéséhez hatástanulmányra van szükség.
Kőrössy Andrea. Székelyhon.ro
A korábbi évekhez hasonlóan a Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron dolgozó alkalmazottak fognak 2016-ban is a legtöbbet keresni, a bérek tekintetében ugyanakkor ebben az évben is a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna lesz a sereghajtó.
A Ziarul Financiar pénzügyi napilap az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság adataira hivatkozva számolt be arról, hogy idén a fővárosban biztosított átlagfizetések meghaladják majd a nettó 2800 lejt, ezzel a bukaresti bérek jelentősen, 65 százalékkal haladják meg az országos átlagbért, illetve 7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a tavaly Bukarestben mért adatok.
Nem panaszkodhatnak a Kolozs megyében dolgozók sem, a becslések szerint ugyanis ebben az évben átlagosan 2166 lejt fognak keresni, 7,8 százalékkal többet, mint 2015-ben, míg Temes megyében a bővülés mértéke 7,5 százalékos lesz, ez idén 2050 lejes átlagjuttatásokat jelent.
Az Adecco meglátása szerint ebben az évben is Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron lesz a legnagyobb a kereslet, de Brassóban is körvonalazódnak fontosabb beruházások, bővítések. A fejvadász cég szakértői szerint ezek a térségek még kiaknázatlanok a humántőke szempontjából.
A számottevő fejlődés ezzel szemben továbbra is elkerüli a székelyföldi megyéket: a gazdasági előrejelzési bizottság szerint ebben az évben Hargita megyében lesz a legkisebb, mindössze nettó 1317 lejes az átlagfizetés. Nem áll sokkal jobban Kovászna megye sem, ahol a becslések alapján az alkalmazottak átlagosan 1398 lejes juttatásokra számíthatnak. Erdélyi viszonylatban a negatív listán Beszterce-Naszód megye következik 1472 lejjel, és Bihar megyében is alig 1490 lej lesz az átlagbér.
Jó hír viszont a kiskeresetűeknek, hogy májustól bruttó 1250 lejre (nettó 917 lej) emelkedik a minimálbér – az intézkedés több mint 1,1 millió alkalmazottat fog érinteni. A Victor Ponta vezette kormány még azt tervezte, hogy a jelenleg bruttó 1050 lejes minimális munkabért már január elsejétől 1200 lejre növelik, Dacian Cioloş szakértői kabinetje azonban úgy döntött: később, de nagyobb mértékben bővítik a minimálbért, mindezt pedig azzal indokolták, hogy az intézkedés gyakorlatba ültetéséhez hatástanulmányra van szükség.
Kőrössy Andrea. Székelyhon.ro
2016. január 12.
Hargita és Kovászna megye lesz az átlagbérlista alján
Az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) várakozásai szerint idén is Hargita és Kovászna megyében lesz a legkisebb az átlagkereset, míg a legkönnyebben továbbra is a fővárosban lehet majd munkát találni.
Az előrejelzési bizottság szerint a sereghajtó Hargita megyében 1317 lej lesz idén az átlagbér, míg az ebből a szempontból utolsó előtti helyet elfoglaló Kovászna megyében átlagosan 1398 lejt vihetnek haza az alkalmazottak havonta. A két székely megye mellett a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül még Bihar megye foglal helyet a sereghajtók között, ahol 2016-ra 1490 lejes átlagbért prognosztizálnak a szakértők. Szabadság (Kolozsvár)
Az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) várakozásai szerint idén is Hargita és Kovászna megyében lesz a legkisebb az átlagkereset, míg a legkönnyebben továbbra is a fővárosban lehet majd munkát találni.
Az előrejelzési bizottság szerint a sereghajtó Hargita megyében 1317 lej lesz idén az átlagbér, míg az ebből a szempontból utolsó előtti helyet elfoglaló Kovászna megyében átlagosan 1398 lejt vihetnek haza az alkalmazottak havonta. A két székely megye mellett a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül még Bihar megye foglal helyet a sereghajtók között, ahol 2016-ra 1490 lejes átlagbért prognosztizálnak a szakértők. Szabadság (Kolozsvár)
2017. február 6.
Az RMDSZ csak feltételekkel szavazza meg a költségvetést
Az RMDSZ-frakciók a költségvetésről szóló általános parlamenti vitát követően hoznak döntést arról, hogy támogatják-e a tervezetet, miután lezajlik a benyújtott módosító javaslatokról szóló szavazás is - nyilatkozta hétfőn Erdei-Dolóczki István képviselő.
„Attól függően hozunk döntést, hogy miként alakul a vita a módosításokról, illetve elfogadják-e az RMDSZ kiegészítő javaslatait” – jelentette ki a Szatmár megyei politikus a költségvetési törvény vitáján. Megállapította, hogy a költségvetés „csaknem minden fejezetében” növekedést irányoz elő.
„Ez egy jó kezdet. (...), azonban érződik a tervezeten, hogy sebtében állították össze (...), az indoklás egyes részeit aktualizálás nélkül átvették a korábbi évekből. A fő hitelutalványozók számos melléklete hibás vagy teljes egészében hiányzik. Egyes újonnan létrehozott minisztériumoknál eltérés figyelhető meg a kitűzött célok és a kiutalt pénzösszeg között” - részletezte a képviselő.
Erdei-Dolóczki felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a költségvetés 815,2 milliárd lejes GDP-vel és 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben az Országos Előrejelzési Bizottság őszi becslésében 807,4 milliárd lejes GDP-t és 4,3 százalékos gazdasági bővülést irányoz elő.
maszol.ro
Az RMDSZ-frakciók a költségvetésről szóló általános parlamenti vitát követően hoznak döntést arról, hogy támogatják-e a tervezetet, miután lezajlik a benyújtott módosító javaslatokról szóló szavazás is - nyilatkozta hétfőn Erdei-Dolóczki István képviselő.
„Attól függően hozunk döntést, hogy miként alakul a vita a módosításokról, illetve elfogadják-e az RMDSZ kiegészítő javaslatait” – jelentette ki a Szatmár megyei politikus a költségvetési törvény vitáján. Megállapította, hogy a költségvetés „csaknem minden fejezetében” növekedést irányoz elő.
„Ez egy jó kezdet. (...), azonban érződik a tervezeten, hogy sebtében állították össze (...), az indoklás egyes részeit aktualizálás nélkül átvették a korábbi évekből. A fő hitelutalványozók számos melléklete hibás vagy teljes egészében hiányzik. Egyes újonnan létrehozott minisztériumoknál eltérés figyelhető meg a kitűzött célok és a kiutalt pénzösszeg között” - részletezte a képviselő.
Erdei-Dolóczki felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a költségvetés 815,2 milliárd lejes GDP-vel és 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben az Országos Előrejelzési Bizottság őszi becslésében 807,4 milliárd lejes GDP-t és 4,3 százalékos gazdasági bővülést irányoz elő.
maszol.ro
2017. október 2.
Munkaerő nélkül maradhat az ország: óránként kilencen hagyják el Romániát
Az elmúlt évben Románia európai viszonylatban a negyedik helyet foglalta el a kivándorlók számát tekintve. Az országból a hivatalos adatok szerint az elmúlt húsz évben 3,4 millió ember távozott, nem hivatalosan már közel hatmillió román állampolgár él külföldön. A legtöbb román állampolgár Spanyolországban és Olaszországban telepedett le.
Az ENSZ jelentése szerint a polgárháborúban álló Szíria után Románia a második helyen áll az országot elhagyó állampolgárok tekintetében. Az országot elhagyó személyek átlagos életkora 30 és 45 év között van. A Román Előrejelzési és Stratégiai Intézet adatai szerint a román családok felének legalább egy tagja külföldön él. A külföldön letelepedett románok negyvenkilenc százaléka családjával együtt hagyta el az országot, 23 százaléka azonban gyermekét romániai rokonaira bízta.
Romániából egyaránt távozik szakképzett és szakképesítés nélküli személyek, utóbbiak közül igen sokan viszont választott országukban szereztek szakképzést. A szakképesítéssel rendelkezők elsősorban a túlságosan alacsony bérek miatt próbáltak szerencsét a határokon túl, de többen azért távoztak, mert egyszerűen nem találták a szakmai felkészültségüknek megfelelő munkát idehaza.
17 milliárd eurót küldtek haza a válság éveiben
A hivatalos romániai statisztikák szerint 2017-ben tovább nőtt a külföldön munkát vállaló román állampolgárok száma, és elérte a négymilliót. Közülük a legtöbben – mintegy 2 millióan – Spanyolországban és Olaszországban dolgoznak. Néhány év alatt gyakorlatilag az ország lakosságának 17 százaléka távozott külföldre.
A trend azonban az, hogy a fejlett dél-európai országok fokozatosan teret veszítenek, helyüket átveszik az észak- illetve nyugat-európai államok, mint például Norvégia, Svédország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia.
A külföldön munkát vállaló románok jelentős összegeket küldenek Romániában élő családjuknak. A profit.ro portál szerint a gazdasági válság éveiben az általuk hazaküldött összegek meghaladták a közvetlen külföldi beruházások összegét: 2009 és 2014 között 17,3 milliárd eurót utaltak át családjaiknak, miközben a külföldi befektetések alig érték el a 15 milliárd eurót. A két összeg között a legnagyobb különbséget, 1,09 milliárd eurót 2011-ben mérték.
Igaz, a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz nem öltött testet a gazdasági helyzetet fellendítő, komolyabb beruházásokban, miközben az ebben az időszakban befektetett külföldi tőke fellendítette az ország gazdaságát, új munkahelyek létesültek. 2015 óta azonban módosult mindez.
Óránként kilencen hagyják el Romániát
A Tudose-kormány most azt tervezi, hogy megadóztatja a határon túl munkát vállaló románok jövedelmeit, jóllehet a külföldön munkát vállalók befogadó országban is adóznak. Az újabb rendelkezés tervezet szerint, ha valaki hat hónapnál hosszabb időre távozna Romániából, azt jeleznie kell az adóhatóságnál, ellenkező esetben megbüntetik.
Az Európai Románok Egyesületeinek Szövetségét (FADERE) vezető Daniel Tecu szerint a román állam ezzel jelentős hibát követne el. „Bukarestnek inkább arra kellene gondolnia, hogy vajon miért hagyja el óránként átlagosan kilenc román állampolgár Romániát, és legnagyobb részük miért is nem akar visszatérni szülőföldjére. Már csak kevés hiányzik ahhoz, hogy Románia munkaerő nélkül maradjon. Nagyjából öt éve terjesztik, hogy Románia megadóztatná a külföldön dolgozók jövedelmeit, és úgy tűnik, a kormány most éppen ezt tervezi” – jelentette ki a FADERE elnöke.
Romániában igen nagy gondot jelent az is, hogy az orvosok tömegesen hagyják el az országot. A Romániai Orvosi Kamara elnöke, Gheorghe Borcean adatai szerint az országból távozó orvosok száma 2016-ban már elérte a 14 ezret. Csupán Franciaországban és Németország mintegy négyezer román orvos dolgozik. A Politico nyilvántartása szerint 2009 és 2015 között Románia orvosainak a fele vállalt állást külföldön. maszol.ro
Az elmúlt évben Románia európai viszonylatban a negyedik helyet foglalta el a kivándorlók számát tekintve. Az országból a hivatalos adatok szerint az elmúlt húsz évben 3,4 millió ember távozott, nem hivatalosan már közel hatmillió román állampolgár él külföldön. A legtöbb román állampolgár Spanyolországban és Olaszországban telepedett le.
Az ENSZ jelentése szerint a polgárháborúban álló Szíria után Románia a második helyen áll az országot elhagyó állampolgárok tekintetében. Az országot elhagyó személyek átlagos életkora 30 és 45 év között van. A Román Előrejelzési és Stratégiai Intézet adatai szerint a román családok felének legalább egy tagja külföldön él. A külföldön letelepedett románok negyvenkilenc százaléka családjával együtt hagyta el az országot, 23 százaléka azonban gyermekét romániai rokonaira bízta.
Romániából egyaránt távozik szakképzett és szakképesítés nélküli személyek, utóbbiak közül igen sokan viszont választott országukban szereztek szakképzést. A szakképesítéssel rendelkezők elsősorban a túlságosan alacsony bérek miatt próbáltak szerencsét a határokon túl, de többen azért távoztak, mert egyszerűen nem találták a szakmai felkészültségüknek megfelelő munkát idehaza.
17 milliárd eurót küldtek haza a válság éveiben
A hivatalos romániai statisztikák szerint 2017-ben tovább nőtt a külföldön munkát vállaló román állampolgárok száma, és elérte a négymilliót. Közülük a legtöbben – mintegy 2 millióan – Spanyolországban és Olaszországban dolgoznak. Néhány év alatt gyakorlatilag az ország lakosságának 17 százaléka távozott külföldre.
A trend azonban az, hogy a fejlett dél-európai országok fokozatosan teret veszítenek, helyüket átveszik az észak- illetve nyugat-európai államok, mint például Norvégia, Svédország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia.
A külföldön munkát vállaló románok jelentős összegeket küldenek Romániában élő családjuknak. A profit.ro portál szerint a gazdasági válság éveiben az általuk hazaküldött összegek meghaladták a közvetlen külföldi beruházások összegét: 2009 és 2014 között 17,3 milliárd eurót utaltak át családjaiknak, miközben a külföldi befektetések alig érték el a 15 milliárd eurót. A két összeg között a legnagyobb különbséget, 1,09 milliárd eurót 2011-ben mérték.
Igaz, a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz nem öltött testet a gazdasági helyzetet fellendítő, komolyabb beruházásokban, miközben az ebben az időszakban befektetett külföldi tőke fellendítette az ország gazdaságát, új munkahelyek létesültek. 2015 óta azonban módosult mindez.
Óránként kilencen hagyják el Romániát
A Tudose-kormány most azt tervezi, hogy megadóztatja a határon túl munkát vállaló románok jövedelmeit, jóllehet a külföldön munkát vállalók befogadó országban is adóznak. Az újabb rendelkezés tervezet szerint, ha valaki hat hónapnál hosszabb időre távozna Romániából, azt jeleznie kell az adóhatóságnál, ellenkező esetben megbüntetik.
Az Európai Románok Egyesületeinek Szövetségét (FADERE) vezető Daniel Tecu szerint a román állam ezzel jelentős hibát követne el. „Bukarestnek inkább arra kellene gondolnia, hogy vajon miért hagyja el óránként átlagosan kilenc román állampolgár Romániát, és legnagyobb részük miért is nem akar visszatérni szülőföldjére. Már csak kevés hiányzik ahhoz, hogy Románia munkaerő nélkül maradjon. Nagyjából öt éve terjesztik, hogy Románia megadóztatná a külföldön dolgozók jövedelmeit, és úgy tűnik, a kormány most éppen ezt tervezi” – jelentette ki a FADERE elnöke.
Romániában igen nagy gondot jelent az is, hogy az orvosok tömegesen hagyják el az országot. A Romániai Orvosi Kamara elnöke, Gheorghe Borcean adatai szerint az országból távozó orvosok száma 2016-ban már elérte a 14 ezret. Csupán Franciaországban és Németország mintegy négyezer román orvos dolgozik. A Politico nyilvántartása szerint 2009 és 2015 között Románia orvosainak a fele vállalt állást külföldön. maszol.ro