Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Com’On Kolozsvár
2 tétel
2015. április 24.
Virágot annak, aki kiáll a kisebbségek jogaiért!
A román társadalom felé is gesztusértékű villámcsődületet szervezett csütörtökön a Musai-Muszáj akciócsoport: megkoszorúzták és virágokkal borították be a Kolozsvár Főterénél álló Memorandisták emlékművét.
Az akciócsoport koszorúját piros-fehér-zöld, valamint piros-sárga-kék színű szalagokkal kötötték át, amelyekre román és magyar nyelven írták fel, hogy Musai és Muszáj.
A Memorandisták emlékművét 1994-ben állították fel azoknak az erdélyi románoknak a tiszteletére, akiket 1894-ben a Mamorandum-perben börtönre ítéltek az Osztrák-magyar Monarchia idején. Az erdélyi románság vezetői egy memorandumban „a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték”.
A Memorandisták emlékműve az egyetlen, amelyet a kisebbségi jogok védelmezőinek tiszteletére állítottak Kolozsváron. A csütörtök délutáni villámcsődületen az egyik résztvevő a maszol.ro-nak elmondta, mintha 121 éve megállt volna az idő, ami a kisebbségi jogok rendezését illeti. És bár a memorandistáknak börtön járt, amiért kiálltak jogaikért, ma sem sokkal jobb a helyzet: bírsággal, perrel fenyegetik a hatóságok azokat, akik kétnyelvű táblákkal teszik láthatóvá a multikulturalizmust.
Arra a kérdésre, hogy a három hónapja tartó akciósorozat hatására érkezett-e pozitív visszajelzés a polgármesteri hivatal részéről a többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsoltban, Nagy Kinga, az akciócsoport egyik tagja csalódottságának adott hangot: „Nem látom, hogy valójában érdekelné a hivatalt, hogy érintené őket valamilyen szinten a kérésünk. De úgy gondolom, hogy a Com`ON Kolozsvár pályázat megnyerésével csak hatottunk rájuk, hiszen az, hogy miénk lett a legtámogatottabb projekt, azt mutatja, az embereket nagyon is érdekli, és nemcsak néhányan harcolunk a többnyelvűségét, hanem egy egész közösség”.
Oborocea Mónika
maszol.ro
A román társadalom felé is gesztusértékű villámcsődületet szervezett csütörtökön a Musai-Muszáj akciócsoport: megkoszorúzták és virágokkal borították be a Kolozsvár Főterénél álló Memorandisták emlékművét.
Az akciócsoport koszorúját piros-fehér-zöld, valamint piros-sárga-kék színű szalagokkal kötötték át, amelyekre román és magyar nyelven írták fel, hogy Musai és Muszáj.
A Memorandisták emlékművét 1994-ben állították fel azoknak az erdélyi románoknak a tiszteletére, akiket 1894-ben a Mamorandum-perben börtönre ítéltek az Osztrák-magyar Monarchia idején. Az erdélyi románság vezetői egy memorandumban „a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték”.
A Memorandisták emlékműve az egyetlen, amelyet a kisebbségi jogok védelmezőinek tiszteletére állítottak Kolozsváron. A csütörtök délutáni villámcsődületen az egyik résztvevő a maszol.ro-nak elmondta, mintha 121 éve megállt volna az idő, ami a kisebbségi jogok rendezését illeti. És bár a memorandistáknak börtön járt, amiért kiálltak jogaikért, ma sem sokkal jobb a helyzet: bírsággal, perrel fenyegetik a hatóságok azokat, akik kétnyelvű táblákkal teszik láthatóvá a multikulturalizmust.
Arra a kérdésre, hogy a három hónapja tartó akciósorozat hatására érkezett-e pozitív visszajelzés a polgármesteri hivatal részéről a többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsoltban, Nagy Kinga, az akciócsoport egyik tagja csalódottságának adott hangot: „Nem látom, hogy valójában érdekelné a hivatalt, hogy érintené őket valamilyen szinten a kérésünk. De úgy gondolom, hogy a Com`ON Kolozsvár pályázat megnyerésével csak hatottunk rájuk, hiszen az, hogy miénk lett a legtámogatottabb projekt, azt mutatja, az embereket nagyon is érdekli, és nemcsak néhányan harcolunk a többnyelvűségét, hanem egy egész közösség”.
Oborocea Mónika
maszol.ro
2016. november 3.
Szamos-parti sivatag
Kolozsvár városvezetése imád a „multikulturalitás oázisaként” tündökölni a távoli Európa rövidlátó szemei előtt, ám a romániai sivatag ismerői jól tudják, mindez csak délibáb.
Az Emil Boc polgármester vezette apparátus csöppet sem zavartatja magát, amikor lehull az álarc: lelkiismeret-furdalás nélkül tiporják sárba seperc alatt mindazt, amit addig hangzatos programok, projektek révén, beszédekben, értékelésekben, szlogenekben, szórólapokon, honlapleírásokban hirdettek. A rengeteg időt és pénzt felemésztő, őszinte és lelkes közreműködők munkájából, erőfeszítéseiből gúnyt űző színjáték akkor ér véget, amikor egyértelművé válik, hogy nemcsak szövegelni, hanem cselekedni, bizonyítani is kell – amikor vizet kellene adni a normalitást szomjúhozóknak.
A városvezetés most simán bevállalta, hogy arcul csapja a fiatal civilek társadalmi szerepvállalását célzó, nagyrészt önkormányzati finanszírozású Com’on Kolozsvár nevű mozgalmat – csak azért, hogy ne valósulhasson meg a pályázaton nyertes Musai–Muszáj csoport többnyelvűséget népszerűsítő akciója. A 161 ötlet „versenyéből” győztesként kikerült kezdeményezést idén több mint másfél ezer városlakó támogatta (a második helyezett kevesebb mint 800 szavazatot kapott), de a döntéshozók magasról tesznek rájuk és azokra, akik még hisznek az alulról építkezésben, a fiatal civilek társadalomformáló, falbontó erejében.
Pedig a Com’on Kolozsvár projekt éppen azért jött létre az önkormányzat hathatós támogatásával, hogy bevonják az állampolgárokat a közpénzek hasznos elköltését célzó „demokratikus döntéshozatalba”; hogy a fiatalok aktívan kivegyék részüket a közösségi életből, és ötleteikkel „innovatívan adjanak választ a közösségi szinten tapasztalt szükségletekre”. Hát igen: ebből az lett, hogy a városvezetés diktatórikus módon – fittyet hányva a szabályzatra és lazán felülírva a pályázat lebonyolítóinak eredményhirdetését – megakadályozta a legtöbb szavazatot kapó ötlet megvalósítását. Ráadásul pont egy olyan kezdeményezést fojtott el, amely bizony innovatív módon (a város tömegközlekedési eszközein kifüggesztett 3D-s táblákon) adna választ egy közösségi szinten tapasztalt szükségletre (a többnyelvűségre).
Kolozsvár városvezetésének magyarázkodása – miszerint a többnyelvűség kérdése folyamatban lévő per tárgyát képezi – nevetséges: egyrészt ez a kitétel nem szerepel a pályázat szabályzatában, másrészt a muszájosok tavaly is hasonló témakörrel jelentkeztek és nyertek. Akkor nem szúrtak szemet, ám most, a 2021-es kulturális fővárosi cím elbukása után, bő egy hónappal a parlamenti választások előtt nincs apelláta. Nincs más, csak homok és sivatag, ameddig a szem ellát.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
Kolozsvár városvezetése imád a „multikulturalitás oázisaként” tündökölni a távoli Európa rövidlátó szemei előtt, ám a romániai sivatag ismerői jól tudják, mindez csak délibáb.
Az Emil Boc polgármester vezette apparátus csöppet sem zavartatja magát, amikor lehull az álarc: lelkiismeret-furdalás nélkül tiporják sárba seperc alatt mindazt, amit addig hangzatos programok, projektek révén, beszédekben, értékelésekben, szlogenekben, szórólapokon, honlapleírásokban hirdettek. A rengeteg időt és pénzt felemésztő, őszinte és lelkes közreműködők munkájából, erőfeszítéseiből gúnyt űző színjáték akkor ér véget, amikor egyértelművé válik, hogy nemcsak szövegelni, hanem cselekedni, bizonyítani is kell – amikor vizet kellene adni a normalitást szomjúhozóknak.
A városvezetés most simán bevállalta, hogy arcul csapja a fiatal civilek társadalmi szerepvállalását célzó, nagyrészt önkormányzati finanszírozású Com’on Kolozsvár nevű mozgalmat – csak azért, hogy ne valósulhasson meg a pályázaton nyertes Musai–Muszáj csoport többnyelvűséget népszerűsítő akciója. A 161 ötlet „versenyéből” győztesként kikerült kezdeményezést idén több mint másfél ezer városlakó támogatta (a második helyezett kevesebb mint 800 szavazatot kapott), de a döntéshozók magasról tesznek rájuk és azokra, akik még hisznek az alulról építkezésben, a fiatal civilek társadalomformáló, falbontó erejében.
Pedig a Com’on Kolozsvár projekt éppen azért jött létre az önkormányzat hathatós támogatásával, hogy bevonják az állampolgárokat a közpénzek hasznos elköltését célzó „demokratikus döntéshozatalba”; hogy a fiatalok aktívan kivegyék részüket a közösségi életből, és ötleteikkel „innovatívan adjanak választ a közösségi szinten tapasztalt szükségletekre”. Hát igen: ebből az lett, hogy a városvezetés diktatórikus módon – fittyet hányva a szabályzatra és lazán felülírva a pályázat lebonyolítóinak eredményhirdetését – megakadályozta a legtöbb szavazatot kapó ötlet megvalósítását. Ráadásul pont egy olyan kezdeményezést fojtott el, amely bizony innovatív módon (a város tömegközlekedési eszközein kifüggesztett 3D-s táblákon) adna választ egy közösségi szinten tapasztalt szükségletre (a többnyelvűségre).
Kolozsvár városvezetésének magyarázkodása – miszerint a többnyelvűség kérdése folyamatban lévő per tárgyát képezi – nevetséges: egyrészt ez a kitétel nem szerepel a pályázat szabályzatában, másrészt a muszájosok tavaly is hasonló témakörrel jelentkeztek és nyertek. Akkor nem szúrtak szemet, ám most, a 2021-es kulturális fővárosi cím elbukása után, bő egy hónappal a parlamenti választások előtt nincs apelláta. Nincs más, csak homok és sivatag, ameddig a szem ellát.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)