Szörnyű tragédia: kigyulladt egy bukaresti klub, 27-en meghaltak
Tűzvész pusztított egy bukaresti belvárosi klubban, a Colectivben péntek éjjel, 27 ember meghalt, több mint százötvenen megsérültek. Az adatokat a tragédia helyszínén Gabriel Oprea belügyminiszter, nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettes közölte.
A klubhoz hatvan tűzoltó- és mentőautó érkezett, valamint egy kis mobil kórház. A mentőautók 88 embert szállítottak kórházba, de sokan, akik könnyebb sérüléseket, vagy füstmérgezést szenvedtek, taxikkal, vagy ismerősök autóival mentek különböző kórházakba. A baleset kórházban ápolt sérültjeinek száma a legfrissebb adatok szerint 162, tíz kórház között osztották szét őket.
A Colectiv nevű szórakozóhely, ahol a tragédia történt, a főváros központjában, a Tabacarilor utcában van. A klubban mintegy négyszáz fiatal volt, a hazai Goodbye to Gravity rockzenekar ingyenes lemezbemutató koncertjén, amelynek szervezői látványos pirotechnikai műsort is ígértek.
Bár az első hírek robbanásról szóltak, utóbb egyes hírtelevíziók a szemtanúk tanúvallomása alapján azt közölték, hogy egy szikra gyújtotta meg a színpad körüli díszletelemeket, csak utána hallottak robbanást. Más szemtanúk azt állították, hogy a színpadon használt pirotechnika okozott tüzet, amely pillanatok alatt tovaterjedt a zsúfolt terem mennyezetén. A bennlévők közül voltak, akik pár pillanatig azt hitték, a tűz is a műsor része, hamarosan azonban mindenki egymáson taposva próbált kimenekülni.
A péntek éjjel 11 óra körül keletkezett tűz okának vizsgálatát már megkezdték.
A kormány szombaton reggel rendkívüli ülést tart a katasztrófa okán.
Raed Arafat helyettes államtitkár, a rohammentő-szolgálat alapítója a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: a legtöbb halottnál nem volt személyazonossági igazolvány. Az áldozatok azonosítása érdekében a hozzátartozóknak megadtak egy telefonszámot, amelyen az eltűntekről tehetnek bejelentést.
A helyettes államtitkár elmondta: a helyszíni mentés befejeződött, a bukaresti kórházakban azonban nagyon nehéz helyzet alakult ki, mivel az intenzív osztályok túlterheltek, és olyan kórházakba is érkeztek sebesültek, ahol nincs megfelelő felszerelés az égési sérülések ellátására.
Transindex.ro

Tízezrek tüntettek Bukarestben
Hírügynökségek szerint több mint huszonötezren tüntettek tegnap este Bukarestben a Colectiv Klubban történt tragédia miatt, Victor Ponta kormányfő, Gabriel Oprea belügyminiszter és Cristian Popescu „Piedone” polgármester lemondását követelve. A tüntetők szerint a korrupció, a kenőpénzek, a törvények be nem tartása miatt működhetnek a Colectivhoz hasonló klubok Bukarestben, és történhetnek meg olyan szerencsétlen balesetek Romániában, mint a szóban forgó tűzeset vagy a belügyminiszter autókonvoját vezető motoros rendőr tragédiája.
Tegnapi ülésén a kormány szigorított a szórakozóhelyek tűzvédelmi előírásain. A péntek esti tűzesetben elhunytak száma tegnap harminckettőre nőtt. A demonstráció
A tegnapi demonstrációt egy Facebookon szerveződött csoport eredetileg Cristian Popescu Piedone negyedik kerületi polgármester lemondatása érdekében hirdette meg, mivel sokan őt tartják felelősnek, amiért engedélyezte, és egy éven át sosem ellenőrizte a tűzvédelmi előírásokat kijátszó Colectiv Klub működését. A tüntetők azonban a kerületi városháza helyett váratlanul a kormányszékház elé vonultak, ahol Gabriel Oprea kormányfőhelyettes és Victor Ponta miniszterelnök lemondását is követelni kezdték. Este kilenc óra után a kormány elől a belügyminisztériumhoz vonult a tovább növekvő, főként fiatalokból álló tömeg. Lapzártakor vonultak a parlament elé. A kormányrendelet
A tüntetők azt is kifogásolják, hogy késő volt a tűzvész hatására dönteni a tűzvédelmi előírások szigorításáról, mellyel kapcsolatosan a tegnap hozott sürgősségi kormányrendelet felhatalmazza a tűzoltóságot, hogy bármilyen nyilvános intézményt, vendéglátó- vagy szórakozóhelyet bezárasson, vagy működtetőit 100 ezer lejig terjedő bírsággal sújtsa, ha nem tartják be a tűzrendészeti előírásokat. Ezt eddig csak a működési engedélyeket kiadó polgármesteri hivatalok tehették meg. A kormány tegnapi ülésén olyan határozatot is elfogadott, melynek alapján a hatóságok súlyos bírságot szabhatnak ki azokra a szórakozóhelyekre, amelyekben a látogatók száma több mint tíz százalékkal túllépi a működési engedélyben meghatározott maximális létszámot, a tűzrendészeti engedélyekben ugyanis a látogatók száma függvényében határozzák meg a vészkijáratok számát. A kormányülésen arról is döntöttek, hogy áldozatonként 5000 lejes gyorssegélyben részesítik a pénteki tűzvész áldozatainak családjait.
A kormány már a háromnapos nemzeti gyászt hirdető szombati rendkívüli ülésén bejelentette, hogy ellenőrzési kampányt indít az éjszakai szórakozóhelyeken, a romániai klubok többsége azonban önként bezárt, egyes vállalkozók pedig bejelentették, hogy – a törvény által egyébként megkövetelt – vészkijáratokkal, füstérzékelőkkel és automata oltóberendezésekkel fogják felszerelni az általuk működtetett szórakozóhelyeket.
Sosem látott égések
A Floreasca Kórház plasztikai sebészeti klinikájának főorvosa, Ioan Lascăr nyilatkozata szerint a műszaki egyetem elemezte a Colectiv levegőjét, és „olyan méregkeverékre derített fényt, amit senki el sem tudott volna képzelni”. A levegőben szén-monoxidot és szén-dioxidot, nitrogén-monoxidot és nitrogén-dioxidot, hidrogén-cianidot, sósavat, toluolt és xilolt találtak. Emiatt egyes sérültek hiába távoztak saját lábukon a klubból, utólag rosszul lettek, azoknak pedig, akik kórházba kerültek, még akkor is bizonytalanok a kilátásaik, ha égéseik nem kiterjedtek – mondta az orvos. A Grigore Alexandrescu Kórház menedzserigazgatója, Dan Enescu azt nyilatkozta, soha nem látott még olyan égéseket, mint amilyeneket a Colectiv Klubban megsérültek elszenvedtek, holott praxisa során mintegy húszezer égési sérültet látott el, beleértve a giuleşti-i szülészeten megégett kisbabákat is. A két orvos hétfő este a francia nagykövetségen tartott konferencián szólalt fel, a találkozót abból az alkalomból szervezték, hogy egy együttműködési program keretében francia orvosok érkeztek Bukarestbe, hogy égési sérülteket ellátó központok alapításában segédkezzenek.
A hivatalos jelentés és részvétnyilvánítás
A Colectiv Klubban kitört tűzvész oka az volt, hogy túl sok, a lokál befogadóképességét meghaladó számú embert engedtek be, illetve olyan zárt helyen szerveztek tűzijátékot, amely nem volt ilyen tevékenységre kialakítva – áll a legfelsőbb ügyészség hivatalos jelentésében. A közlemény arról is tájékoztatott, hogy a bukaresti Colectiv Klub három tulajdonosát, Alin Anastasescut, Paul Ganceát és Costin Mincut gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával vették őrizetbe. „A Colectivből szép mesét akartam létrehozni, mert mindig is hittem legnagyobb szenvedélyemben: a zenében. A mese rémálommá vált. Kedves kollégákat és barátokat vesztettem el azon az éjszakán, amely mindannyiunkat gyászba borított. Mások az életükért harcolnak a kórházi ágyakon. Velük vagyok, mindnyájukkal, gondolatban, mostantól minden pillanatban, amíg csak örökre le nem hunyom a szemem. Bárcsak letörölhetném a könnyeket azoknak az arcáról, akik az eltávozottakat siratják. Nem tehetek azonban egyebet, mint hogy lehajtott fővel megállok a bíróság előtt. Rettenetesen bánom, ami történt” – tette közzé Costin Mincu a Facebookon. Tegnap 32-re emelkedett az áldozatok száma, miután reggel belehalt sérüléseibe egy súlyos légúti károsodással és testének több mint felén égési sérülésekkel kórházba került 28 éves lány. Hírügynökségek összesítése szerint a tűzvész 135 sebesültjét ápolják a bukaresti kórházakban, ezek közül 18-an vannak életveszélyes, 17-en pedig súlyos állapotban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Johannis: emberek halála kellett a lemondáshoz
Klaus Johannis román államfő szerint Victor Ponta kormányfő megkésve, csak azutánszánta rá magát a lemondásra, hogy emberek haltak meg Bukarestben.
Az államfő szerda este tett nyilatkozatot a romániai belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes autóját felvezető motoros rendőr halála, és a bukaresti Colectiv klubban kiütött, 32 ember halálát okozó tűzvész váltotta ki a kedd esti tömegdemonstrációt, mely a kormány lemondásához vezetett.
Úgy vélte: a tragédiák „a nemzet legérzékenyebb idegszálát érintették”. Az emberek azért vonultak az utcára kedden, „hogy jelenjen meg végre a felelősségvállalás a román politikában”. Megállapította, a szerdaiak voltak a valaha látott legtisztább utcai megmozdulások. Nem történt incidens, összetűzés, de az emberek mégis határozottan elmondták, hogy mit akarnak.
„Halottakra volt szükség, hogy ez a lemondás megtörténjen. Ha a törvényeket tiszteletben tartották volna, senkinek sem kellett volna meghalnia” – állapította meg Johannis. Hozzátette, sokan nagyon későn értették meg, hogy a nép akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt is megemlítette azonban, hogy a kormány lemondása csak egy lépés a román politika megtisztulása felé. A keddi demonstráción – szerinte – olyan sérelmek hangzottak el, amelyeket figyelembe kell vennie a következő kormányoknak. Példaként a földrengésveszélyes bukaresti épületeket és a kórházak rossz helyzetét említette.
„A politikusoknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy meghallgatják a választóikat. Remélem, hogy a következő kormányzók nem ismétlik meg az eddigi hibákat” – jelentette ki Klaus Johannis. Az államfő közölte: várja, hogy írásban megkapja a miniszterelnök bejelentett lemondását, és már csütörtökön szeretné elkezdeni a konzultációkat a parlamenti pártokkal a további lépésekről. Hozzátette: a hét végéig le szeretné zárni a tárgyalások első körét.
MTI
Székelyhon.ro

Lemondott Ponta (Mircea Duşa lehet az ideiglenes miniszterelnök)
Benyújtja lemondását Victor Ponta miniszterelnök. A televízióban közvetített nyilatkozata szerint ezt a döntést azt követően hozta meg, hogy tegnap estétől hatalmas tömegek tüntettek Bukarestben és más nagyvárosban, követelve az ő, a belügyminiszter valamint a fővárosi IV. kerület polgármesterének a lemondását, akiket felelősnek tartanak a hétvégi tragédiáért, amelyben már több mint 30 fiatal meghalt, egy szórakozóhelyen történt tűzesetben.
A kormányfő reményét fejezte ki, hogy döntése nyomán helyreáll a rend, és a kormány továbbra is elláthatja feladatát.
Ma összeül a kormánykoalíció, délután 16 órára pedig rendkívüli kormányülést hívtak össze, hogy megvitassa a kialakult helyzetet.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke elmondta, reggel megbeszélést folytatott Victor Pontával az elmúlt napok eseményeiről, illetve a tegnap este történtekről. „Tekintettel arra, hogy egyesek nem hajlandóak felelősséget vállalni, ezért a miniszterelnök úgy döntött, lemond kormányfői tisztségéről, mivel ez így nem mehet tovább” – fejtette ki Dragnea. (13)
Kelemen Hunor: a jelenlegi kormánykoalíció nem alakíthat újabb kormányt
Máté András: Idén nem lehetnek előrehozott választások
Egyelőre nem világos, milyen megoldás körvonalazódik Victor Ponta miniszterelnök lemondását követően, az RMDSZ számára az lenne az ideális, ha olyan kormány alakulna, amely biztosítja a politikai stabilitást – jelentette ki a Szabadságnak Máté András Levente Kolozs megyei képviselő.
Máté szerint ebben az évben előrehozott választásokra nem kerülhet sor, hiszen a korábbi választási törvény hatályon kívül van, az új jogszabály pedig csak 2016-tól lép érvénybe.
Előrehozott választásokat kérnek a liberálisok
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke bejelentette: az előrehozott választásokban látják a jelenlegi politikai válság megoldását.
„Szükség van egy új kezdetre a román politikában. A PNL világosan látja: az esti bukaresti tüntetés tiltakozás volt a gondatlanság, arrogancia, korrupció ellen. Olyan figyelmeztetés, amelyet a politikai elit nem hagyhat szó nélkül” - nyilatkozta Gorghiu.
Oprea: tegnap este tizenegykor beszéltem Pontával, úgy döntöttük, meg kell hallani az utca hangját
Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes azt mondja, kedd este 23 órakor beszélt Victor Ponta miniszterelnökkel, és úgy döntöttek, hallgatnak az „utca hangjára”, mondván, „a legjobb és a legnormálisabb” döntés a kormány lemondása.
„A Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és én tartottam a szavamat, támogattuk a kormányt, amelynek részei voltunk, ahogyan tartottuk a szavunkat Klaus Johannis elnökkel szemben is nemzetbiztonsági kérdésekben, és ez a továbbiakban is így lesz” – hangzott Gabriel Oprea első nyilatkozata azt követően, hogy Victor Ponta bejelentette, a kormány lemond.
Oprea azt mondta, kedd este 23 órakor beszélt Victor Pontával, és együtt döntötték el, hallgatniuk kell „az utca hangjára”.
„Tegnap este, és ezt biztosan Victor Ponta is alátámasztja majd, a Colectiv klubban történt tragédia nyomán, ahol a belügyminisztérium megtette a kötelességét, 23 órakor beszéltem a miniszterelnökkel, és együtt úgy döntöttünk, meg kell hallanunk az utca hangját, a legjobb döntés pedig az, hogy Victor Ponta lemond mandátumáról. Ez volt a normális és helyes döntés. (…) Úgy véljük, természetes, hogy az egész kormány benyújtsa lemondását” – mondta Oprea.
Szerda este több mint 25 ezer bukaresti tüntetett a főváros központjában, a Piedone becenévre hallgató illetett kerületi polgármester lemondását kérve, mert őt teszik felelőssé a 4. kerületben található, engedélyek nélkül működő Colectiv klubban történt tragédiáért.
Victor Ponta miniszterelnök szerdán úgy nyilatkozott, hogy visszaadja megbízatását, és reméli, hogy a kormány lemondása kielégíti az utcai megmozdulásokon részt vevő emberek elvárásait. Hozzátette: racionális megoldásokra van szükség.
Dușa lehet az ideiglenes kormányfő
Mircea Dușa honvédelmi minisztert javasolja ideiglenes kormányfőnek Victor Ponta, megbizatása addig tartana, amíg az új kormány hivatalba lép.
Ponta a délután folyamán találkozik Klaus Johannis államelnökkel, neki kell döntenie arról, elfogadja-e a javaslatot, vagy sem.
Dușa: lássuk, elfogadja-e a jelölést az elnök
Mircea Dușa, akit Victor Ponta ideiglenes kormányfőnek jelölt, azt mondja, megvárja, Klaus Johannis elnök egyetért-e ezzel a jelöléssel.
„Ma reggel beszélgettünk Dragnea úrral, a pártelnökkel, illetve a kormányfővel, az ideiglenes kormányfő kilétéről. Lássuk, elfogadja-e az elnök. Megvárom, hogy vajon az államfő beleegyezik-e ideiglenes miniszterelnökké való jelölésembe” - mondta Duşa.
Hozzátette: az ideiglenes kormányfő csak a napi problémákkal foglakozik az új miniszterelnök kinevezéséig.
Szabadság (Kolozsvár)

Megtisztulást sürget az utca immár Erdélyben is
A nagyszabású fővárosi tiltakozáshoz csatlakozva több ezren vonultak utcára a nagyobb erdélyi városokban, hogy egyértelműsítsék: Victor Ponta lemondásával senki nem elégszik meg, a politikai osztály teljes megtisztulását, szakértői kormányt akarnak, és a parlament létszámának a csökkentését sürgetik.
Kolozsváron szerdán több száz gyertyát gyújtottak meg a Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt a tiltakozás résztvevői, majd letérdelve, egyperces néma csenddel emlékeztek meg a pénteki bukaresti tragédia áldozatairól.
Az előző napi megmozduláshoz képest ezúttal a tömeg folyamatosan duzzadt: 18 óra körül a Főtéren még „alig” pár százan fagyoskodtak, az egyetlen hangosbeszélővel felszerelkezett résztvevő javaslatára azonban a tüntetők a Deák Ferenc (Eroilor) utca felé indultak el, s a kormányhivatal épülete elé érve már körülbelül négyezren skandálták az „Uniţi salvăm toată România” (Együtt megmentjük Romániát) és „Vrem spitale, nu catedrale” (Kórházakat akarunk, nem katedrálisokat) rigmusokat.
A tüntetők miatt a teológia és a prefektúra közötti téren teljesen megbénult a forgalom, a Kossuth (December 21.) utcában legalább 15 autóbusz várta, hogy behajthasson a spontánul elfoglalt körforgalomba. Egy petárda is robbant a helyszínen, amit hangos füttykoncert és „Fără violenţă” (Erőszak nélkül) skandálás követett. Látszólag senki sem lepődött meg azon, hogy a petárdát az Universitatea futballklub egyik fehér-fekete sálat és csuklyát viselő szurkolója dobta az intézmény bejárata elé.
„Ezek mindig mindent elrontanak” – jegyezte meg később egy baráti társasággal vonuló hátizsákos fiatal lány, miután egy hasonló szurkolói sálat viselő kopasz fiatalember a polgármesteri hivatal felállványozott tornya előtt is meggyújtott egy durranót. A tömeg egyébként is meglehetősen színes volt: a többségben lévő román és magyar diákok mellett külföldi egyetemisták, kisgyerekes szülők és idős helybéliek is vonultak.
A „változás sétája” – ahogy a résztvevők nevezték – 20 óra körül az Diákművelődési Ház felé folytatódott, ahol az ortodox pátriárkának – „Daniel, Daniel, du-te după Viorel” (Daniel, mondjál le, mint Viorel) –, és minden parlamenti képviselőnek – „Nu puteţi fura, cât putem vota” (Nem tudtok anynyit lopni, amennyit szavazni tudunk) – is üzenni kívántak. A kolozsvári rendezvény 22 óra előtt néhány perccel a Mátyás-szoborcsoport előtt ért véget, ahol csütörtöki lapzártánk után is több százan gyűltek össze.
Vásárhely lassan „ébredt” fel
A marosvásárhelyiek három napig a virágóra körül csendben, gyertyagyújtással emlékeztek meg a bukaresti Colectiv klubban elhunytakról, szerdán azonban már mintegy ezerötszáz fős tömeg tüntetett, akiknek tagjai eltökéltnek tűntek, hogy a következő napokban is folytatják a tiltakozást. A kezdeményezők azt állítják: addig folytatják a tüntetéseket, míg technokrata, szakemberekből álló kormány nem alakul.
Bár az egyik országos hírtelevízió szerdán este hetvenezer tüntetőről számolt be országszerte, a híradásokban nem esett szó Marosvásárhelyről. Pedig szerda este 19 órakor már szép számban gyülekeztek az emberek a virágóra körül. Többségük román ajkú fiatal volt.
A későbbi felvonulás során azt is megtudtuk: az orvosi egyetem diákjainak legalább egynegyede utcára vonult. Mintegy húszpercnyi várakozás, álldogálás után megérkeztek az első trikolórok, majd a hangadók egy csoportba tömörülve kezdték „ébresztgetni” a virágórát körbeállókat. „Toate partidele fură prin rotaţie” (Minden párt szerre lop), „Uniţi salvăm toată România” (Együtt megmentjük Romániát), „La puşcărie, cu toţii la puşcărie” (Börtönbe, mindenikükkel börtönbe) – ilyen és hasonló rigmusokat skandáltak a résztvevők, s közben a román himnuszt is többször elénekelték.
Ezt követően a tömeg a prefektúra elé vonult, ahol megismételték a korábbi repertoárt, majd a Kultúrpalota felőli oldalon többen is elindultak visszafelé. „Nu staţi în balcoane, că muriţi de foame” (Ne üljetek az erkélyeken, mert éhen haltok), „Dacă vă pasă, nu staţi acasă” (Ha érdekel, ne maradjatok otthon) – ezek voltak azok a rigmusok, amelyek aztán a fél tíz utánig tartó tüntetésen újból és újból felcsendültek.
Füttykoncert a pártszékházak előtt
Vásárhely főterén végigvonulva a fiatalok megálltak az Apolló palota előtt, a román pártok székhelyeinél, ahol percekig tartó füttykoncertet adtak, majd folytatva útjukat, a Szentgyörgy utcai kórháznál még erősebben hallatták hangjukat, de a néhány tíz méterrel odébb álló mentőt megtapsolták, és azt kiabálták: „Eroi in halate” (hősök fehér köpenyben).
A jellemző módon román fiatalok alkotta tömegben érdekes magyar nyelvű megjegyzés ütötte meg fülünket: „Soha nem gondoltam volna, hogy noua dreaptás fiatalokkal fogok együtt tüntetni” (A Noua Dreaptă – Új Jobboldal elnevezésű anarchista szervezet több magyarellenes megmozdulást is szervezett – szerk. megj.). Tény, hogy a rendezvényen több olyan fiatal is megjelent, aki az említett szervezet címerét viselte.
A tömeg később végigvonult a József Nádor (Victor Babeş) utcán, majd a „Hoţii, hoţii” (Tolvajok, tolvajok) rigmust skandálva kikanyarodott a Vársétányra, és ezzel szinte egy időben rázendített a román himnuszra.
Mintegy zárómozzanatként a több száz fős tömeg a Bernády-szobor mellett letérdelt, és egy perc néma csenddel adózott a tragédiában elhunytak emlékének, majd skandálva köszönték meg a csendőrök munkáját.
Gyergyai Csaba, Vass Gyopár
Krónika (Kolozsvár)

Bukarestben folytatódnak a demonstrációk
Szakértői kormány alakításához közelednek a romániai kormányalakítási tárgyalások. A Klaus Johannis államfővel folytatott tárgyalásokról még a korábban egyértelműen a kormányzás folytatását hirdető szociáldemokraták is úgy jöttek ki, hogy készen állnak támogatni egy technokrata kabinet felállítását.
Az álláspontok változását minden bizonnyal az egyelőre szűnni nem akaró tüntetések kényszerítették ki, amelyek tegnap is folytatódtak.
A csütörtöki tüntetésen már konkrét követelések is megfogalmazódtak: a bruttó hazai termék hat százalékát kapja meg a tanügy, tegyék átláthatóvá, mire költik el a közpénzeket, mondjon le a nép ügyvédje, Victor Ciorbea, valamint Calin Popescu Tariceanu, a szenátus elnöke. Persze maradtak a korábbi, nehezen konkretizálható skandálások is: „Nemcsak egy nevet változtatunk meg, hanem egy egész rendszert”; „PNL, PSD ugyanaz a nyomorúság”; „Ne űzzétek el a fiatalokat az országból!”; „Le a csúszópénzzel!”; „Adózzon az ortodox egyház is!”. Elhangzott azonban az is, hogy nem lenne jó megoldás előre hozott választásokat tartani, hiszen idő kell új pártok létrehozására, miután a jelenlegiek képtelenek megújulni.
Az államelnök a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) küldöttsége társaságában töltötte a legrövidebb időt. A mindössze tízperces találkozót követően Gabriel Oprea pártelnök, belügyminiszter – akinek távozását talán a legvehemensebben követelte a tömeg a rendőrhalállal végződött, jogtalanul használt rendőri felvezetés miatt – bejelentette: kilép az ideiglenes kormányból. Ugyanakkor jelezte, hogy az UNPR-ben támogató partnerre lel az államfő, bármhogy is döntene az új kormánnyal kapcsolatosan – akár az előre hozott választások megszervezéséről is.
Váratlan hírek érkeztek az ortodox egyházból is: visszavonulásra készül Daniel Ciobotea, a Román Ortodox Egyház feje. A hivatalos indoklás szerint a döntés mögött a pátriárka megromlott egészségi állapota áll. Elgondolkodtató viszont, hogy a közvélemény nem bocsátja meg neki a diszkótűz következményeivel kapcsolatos empátia hiányát, illetve azt, hogy egyháza több papja is sátánistáknak nevezte a rockkoncert résztvevőit, halálukat pedig isteni büntetésnek tartotta.
Az előre hozott választások ügyében a politikai élet szereplőinek álláspontjai is jelentős szórást mutatnak. Az RMDSZ ugyan járhatónak tartja ezt az utat, ám elemzők szerint a felfokozott hangulat fennmaradása nagy valószínűséggel magas választói részvételhez vezet, amit az RMDSZ aligha tudna produkálni a magyar választók körében. Az RMDSZ szempontjából egy liberális kisebbségi kormány tűnik a legmegfelelőbbnek, annak külső támogatása pedig a leglogikusabb lépésnek.
Ugyanakkor Temesváron – a múlt pénteki diszkótűz helyszíne, a Colectiv Club neve nyomán – Colectiv Párt néven új pártot készülnek bejegyezni. A kezdeményező, Cosmin Mirisan frissen végzett jogász szerint az új politikai alakulat az emberek „azon igényéből fakad, hogy megszabaduljanak a korrupciótól”.
Csinta Samu (Kolozsvár)
Magyar Idők (Budapest)

Utca és/vagy demokrácia?
Tüntetők ezrei helyett mégiscsak jobb, ha választók milliói mondanak véleményt arról, miben legyen más a romániai politika, miben legyen más a romániai társadalom. Szűcs László írása.
Romániában jó esély van arra, hogy egy nemes ügy is hamar önmaga paródiájává váljon. Ebbe az irányba halad biztos léptekkel a Ponta-kabinet bukását előidéző tüntetéssorozat. Miközben napról-napra rettenetesebb a növekvő szám: már közel az ötvenhez a Colectiv klub halálos áldozata, a hazai egészségügy tehetetlenségéről árulkodik, hogy már-már kapkodva keresnek újabb és újabb célpontokat a kritikus állapotban lévő sérültek külföldre szállításához.
Vasárnap este Iohannis államfő kisétált a tüntetők közé, s ugyan szimbolikus jelenléte sem a korrupciót nem tünteti el, sem a politikai válságot nem oldja meg, aligha volt más választása, ha nem akarja, hogy az emberek ellene is forduljanak. Mert ha a kormány, a pártok, a parlament, a média, az ortodox egyház után az államfővel szemben is kritikussá válik a tömeg, ki fogja normális állapotok felé terelni az országot? Persze, Iohannis se garancia erre. Már csak azért sem, mivel annak ellenére, hogy a magányos harcos szerepében tetszeleg, aki egy politikai bozótvágó késsel keres és talál kiutat a bajból, ne feledjük, ő ugyanennek a politikai elitnek a tagja, nemrég még az általa vezetett párt kormányzott a mostani parlamenti ciklusban is. Része volt a hatalomnak.
Az is lehet, nem kell majd az utcának Iohannis. Hiszen alapítottak a tüntetők maguknak saját, független újságot, beszélnek már a Colectiv Párt megalakításáról, listák születnek arról, kiket kell még meneszteni. A moldovai utcatársak Kisinyovban egyenesen közös román-moldáv kormányt követelnek. (Azon sem lepődnék meg, ha már bejegyezték, levédették volna a héten a szabadalmi és védjegyhivatalnál a Colectiv márkanevet.) A jelenlegi helyzetben néhány ezer ember szinte bármire rákényszerítheti a politikumot, s ez akkor is veszélyes, ha sok követelés jogos, míg a támadott politikai elit hajlamos eljátszani a választók bizalmát. (Azt csak egész halkan jegyzem meg: vajon ugyanúgy megteltek volna a közterek, ha egy magyarok lakta városban, netán romák látogatta szórakozóhelyen, vagy melegbárnak történik a tragédia? Kellően együtt jár-e már Romániában a tolerancia és a szolidaritás? Nem akarok ítélkezni, maradjunk abban: lehet.)
Azért maga a politikai is működik, megkezdődött az újabb casting egy átmeneti szakértői kormány vezetőjét keresve. Én nem adok sok esélyt egy ilyen kabinet működésének jövő év végéig. (A dilemma úgy is megfogalmazható: módosuljon valahogy a törvényi környezet, s utána válasszunk, avagy egy gyors választás után nyúljanak hozzá a jogszabályokhoz.) Ma úgy gondolom, az egyetlen tartós és demokratikus megoldás egy előre hozott választás. Annak árán is, annak tudatában is, hogy rossz a választói törvényi háttér, s lesznek zavarosban halászni igyekvő politikai kalandorok, szerephez jut majd a Colectiv-populizmus, akár egy szélsőséges erő is színre léphet. Ám a tüntetők ezrei helyett mégiscsak jobb, ha választók milliói mondanak véleményt arról, miben legyen más a romániai politika, miben legyen más a romániai társadalom.
http://erdelyiriport.ro

Tovább emelkedett az áldozatok száma, sok sebesültet külföldre visznek
Negyvenötre emelkedett vasárnap estig az október 30-i bukaresti tűzvész áldozatainak száma, közben a sebesültek egy részét külföldi kórházakba szállítják a román légierő és a NATO speciális kórházgépei. A vasárnap este elhunyt 45. áldozat annak a Goodbye to Gravity nevű rockegyüttesnek a tagja volt, amelyiknek a koncertjén a múlt pénteki tragédia történt. Bogdan Enachét, a csapat dobosát egy svájci klinikába próbálták átszállítani, de útközben életét vesztette, ezért az őt szállító repülőgép visszafordult Bukarestbe. Az öttagú együttes két gitárosa már az első napokban meghalt, a még életben lévő énekes és basszusgitáros is kritikus állapotban fekszik egy rotterdami, illetve egy bukaresti kórházban.
Eddig 21 súlyos sérültet vettek át belgiumi, hollandiai, ausztriai, izraeli és németországi kórházak. A bukaresti kórházakban ápolt életveszélyes sérültek száma az egészségügyi miniszter szerint meghaladja a harmincat.
Vasárnap este a román védelmi minisztérium kérésére Bukarestbe érkezett a NATO egy – repülő intenzív osztállyá alakított – C17-es lökhajtásos kórházgépe, amely az éjszaka folyamán Nagy-Britanniába, illetve Norvégiába szállítja a tűzvész tíz súlyos, de szállítható állapotban lévő sérültjét.
A román hatóságok egyelőre letettek arról, hogy Magyarországra szállítsák a múlt heti bukaresti tűzvész egyes sebesült áldozatait. A magyar segítség felajánlásáról az ideiglenes román kormányfő, Sorin Cimpeanu számolt be szombaton, amikor elkezdődött a súlyos sérültek egy részének külföldre szállítása.
Az MTI úgy értesült, hogy a magyar felajánlás kevésbé súlyos sérültek kezelésére vonatkozott. Az ebbe a kategóriába eső sérültek állítólag nem kívántak élni a külföldi gyógykezelés lehetőségével, amely megnehezítette volna, hogy családjuk mellettük maradjon.
A bukaresti Colectiv klubban október 30-án egy rockkoncerten használt tűzijáték pillanatok alatt lángra lobbantotta a terem gyúlékony anyagból készült hangszigetelését. A helyiségnek nem voltak vészkijáratai. A rendezvény több száz résztvevője közül sokan nem tudtak idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton: 26-an a helyszínen meghaltak, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba.
MTI
Erdély.ma

Újabb áldozat, pénzügyi támogatás a sérültek családjainak
Negyvenhatra emelkedett az október 30-i bukaresti tűzvész áldozatainak száma hétfőn: román médiajelentések szerint a tragédia egyik Izraelbe szállított sebesültje is belehalt sérüléseibe.
A Tel-Avivban elhunyt Teodora Maftei fotóriporter utolsó egyéni kiállítását távollétében nyitották meg barátai Bukarestben három nappal a tűzvész után; az intenzív osztályon fekvő alkotó helyett édesanyja vett részt a napokkal korábban meghirdetett tárlatnyitón. A külföldi gyógykezelés lehetőségét az érintett családok eddig összesen 35 súlyos sérült esetében vették igénybe, akiket a román légierő és a NATO különleges kórházgépei szállítottak Belgiumba, Hollandiába, Ausztriába, Izraelbe, Németországba, Nagy-Britanniába és Norvégiába. A külföldre irányítottak közül négyen útközben vagy a külföldi kórházakban életüket veszítették. Hétfő reggel a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia 83 sérültjét ápolták továbbra is romániai kórházakban: közülük 15-nek az állapota válságos, haté súlyos.
A bukaresti kormány hétfőn rendkívüli ülést tartott, amelyen a tűzvész áldozatainak kórházi kezelésére szavazott meg pénzügyi támogatást az érintett családok számára. A külföldre irányított sérültek esetében a család havi 7500 eurós támogatást kap a kórházi kezelés teljes időtartama idején, míg a hazai kórházakban ápolt sérültek családtagjait havi 6000 lejjel (420 ezer forint) támogatja tartalékalapjából a bukaresti kormány.
A bukaresti Colectiv klubban október 30-án egy rockkoncerten használt tűzijáték pillanatok alatt lángra lobbantotta a terem gyúlékony anyagból készült hangszigetelését. A helyiségnek nem voltak vészkijáratai. A rendezvény több száz résztvevője közül sokan nem tudtak idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton: 26-an a helyszínen meghaltak, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba.
erdon.ro

Korodi Attila korrupcióról, felelősségvállalásról
Rengeteg olyan baklövést nézett el a romániai társadalom az elmúlt 26 évben, amelyek egyszer csak összegyűltek. Az embereknek elegük lett abból, hogy az elöljárók egyet mondanak és mást tesznek – véli Korodi Attila csíki parlamenti képviselő.
– A bukaresti Colectiv klubban történt tragédia kapcsán felmerül a kérdés: mivel magyarázható az, hogy a romániai magyar közélet kicsit úgy tesz, mintha tőle távol állna ez a tragédia?
– Az elmúlt 25 évben annyira tudatos – Bukarestből táplált –, az erdélyi magyarokra vonatkozóan negatív döntéssorozatok voltak, hogy az erdélyi magyarság, főleg a tömbben élő magyarság úgy érzi, az ő problémáira az ország többi része nem érzékeny. Úgy látják, hogy sajátos a helyzetük, amellyel szemben teljesen passzív, érdektelen az állam. Ha tehát mi ki tudunk hozni valamit magunknak, akkor jó, ha nem, hát nem. Keresztély Irma volt háromszéki főtanfelügyelő fogalmazott a minap nagyon jól a román nyelvtanulással kapcsolatban, miszerint a román államnak azért érdeke, hogy a magyar gyermekek ne tanuljanak meg románul, mert az az állam érdeke, hogy a magyar gyermek felnőttként menjen el az országból. Szerintem a magyarok részéről a szolidaritás azért működik ilyen rosszul, mert a 25 év gyakorlata azt mutatta, hogy Románia nagyon homogénen gondolkodik mindenről. Így a székelyföldi magyar ember azon veszi észre magát, hogy elszörnyülködik a tévékészülékek előtt a történtekről, de úgy érzi, mintha a látottak egy más világ része lenne, és olyan emberekről szól, akik érte talán nem mozdulnának meg. És később persze rájön, hogy ez nem így van, de Csíkszereda esetében el kellett telnie négy napnak, hogy kifejezze együttérzését az utcán.
– Amúgy mitől jutott odáig a romániai társadalom, hogy nagyvárosokban ezrek-tízezrek tüntettek napokon keresztül? Huszonhat esztendő frusztráltsága gyűlt össze?
– Rengeteg olyan baklövést nézett el a társadalom az elmúlt huszonhat évben, ami egyszer csak összegyűlt. A Colectiv lokálnál történt szerencsétlenség rávilágított arra, hogy az embereknek elegük lett abból, hogy sokan egyet mondanak és mást tesznek, a kettő között pedig hatalmas középszerűség van.
– Hogyan tisztulhat meg egy ilyen helyzetben a romániai és ezen belül természetesen a romániai magyar közélet? Mert ugyebár erről is beszélnünk kell.
– Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén is elmondtam: egy dolog, ami a politikai döntéshozást illeti és más az, ami a közszférában, tehát a legnagyobb munkáltatórendszerben dolgozókat illeti. Mert az egyszerű ember a legtöbbször nem a döntéshozóval találkozik, hanem magával a végrehajtóval. És ha a közintézményekben nincsen egyfajta életpálya modell, ami megélhetést, karriert és kiszámíthatóságot biztosít, akkor az emberek improvizálnak, egyszerűen nem törekednek arra, hogy fejlődjenek. Kitérve a politikusokra: néhány kérdést jó lenne újragondolni. Jelenleg el van csúszva a döntéshozatal és a felelősségek vállalása. Teljesen elavult rendszerrel találjuk szembe magunkat, amire nincs válasz hat-hét éve, pedig válaszolni kell. Nem lehetne megengedett például az, hogy egy átlátható parlament helyett most közel hatszáz fős intézmény dolgozzon, ekkora számmal a munka lehetetlen.
– Mit gondol, aki ellen vizsgálati eljárás indul, illetve akinek megkérdőjeleződik a szakmai hozzáértése, az induljon vagy sem helyhatósági vagy parlamenti választásokon?
– Kétfelé kell választanom a válaszom. A klasszikus korrupciós történetek esetén kérdés nélkül félre kell állni. Másfelől amikor azt firtatják, hogy egy meghozott döntés jogos-e vagy sem, és ezért ugyanazon köpeny alá tesznek, ilyenkor megálljt kell mondani, mert így bármikor bárkit kivesézhetnek. A nyugati társadalomban ezt nem kezelik egy lapon. Nálunk Ráduly Róbert lemondott csíkszeredai polgármester esete is bebizonyította – aki szerintem nem kellett volna lemondjon, de a döntése az ő szempontjából korrekt volt –, hogy bármikor bármelyik kolléga hozható ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, aki közügyeket vállal. Ez is jelzi, hogy baj van.
– Ha mondjuk az ön tisztességét, a munkához való hozzáállását megkérdőjeleznék, mit tenne?
– Hűha, ez nagyon nehéz kérdés, mert az ember bármikor kerülhet ilyen helyzetbe. Nem hiszek a kaptafára való szabásra, az ország most ettől szenved. Mert mindent kaptafára szabnak. Az igazságszolgáltatás is örül, hogy kaptafára szabhat, ebből viszont csak feszültség jöhet ki.
Kozán István
Székelyhon.ro

Népharag és politikai kaszt
Nem vitás, hogy a rendszerváltás, majd a bányászjárást megelőző diáktüntetések óta nem látott a hazai politikai osztály ilyen felháborodást, mint amit a bukaresti Colectiv Klubban történt tömegszerencsétlenség váltott ki az emberekből. Az összeesküvés-elméleteket keresők és magyarázók logikája alapján akár azon is el lehetne mélázni, hogy mely érdekek és milyen titkosszolgálatok állhatnak a tömegmegmozdulások hátterében, de a közösségi háló révén egy nagy faluvá „összezárt” emberiség korában kár is ezen rágódni. Az emberek elégedetlensége nem ismer határt: akinek megadatik – márpedig a fiatalabb nemzedékek többségének igen –, hogy kicsit is túlpillantson e mioritikus ország határain, hamar rádöbben: idehaza bizony nyomtalanul telt el az elmúlt 25 esztendő.
A logikus bűnbak is megvan mindezért: az a politikai osztály, amely 1989 decemberében a Szekuritáté támogatásával mentette át hatalmát a szabadnak kikiáltott Romániába – hogy később negyedszázadon át ugyanazok a sötét figurák húzogassák a szálakat a háttérből –, vitathatatlanul gyökeres átalakításra szorul. Ezt nem csak a tüntetők, hanem a politikai pártok is jól tudják. Ezzel magyarázható a politikusok lapulása, mellébeszélése, a követelések súlytalanná tétele, a kitérés a felelősség alól. Ez a magatartás nem pártfüggő, hanem egyformán érvényes mindenik, a hatalomban már megfordult parlamenti pártra. Ha ideológiailag van is különbség, korrupciós szempontból összemosódnak a határok kormánypártok és ellenzék között, hiszen igazából egyik párt sem tudott megszabadulni nagy túlélőitől, a politikában csak üzletet és elvtelen boldogulást látó politikai kaszttól. Ebben nincs különbség a román és magyar politikusok között: az RMDSZ, akárcsak a Szociáldemokrata Párt, sokadszorra védte védhetetlen embereit az igazságszolgáltatás karmaitól, vagy akkor sem tudott búcsút venni lejáratott múltú „nagy öregjeitől”, ha azt már nemcsak a szövetségen kívüliek kérték, hanem a szövetségben maradt tagok is.
Az RMDSZ „miniparlamentjének” sziesztahangulatú, nyugodt hétvégi ülése a legjobb példa arra, hogy nemcsak Bukarestben, hanem Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen sem értik a politikusok az idők szavát. Nagy szűklátókörűségre vall, amikor az RMDSZ elnöke mindent rendben talál pártjában, és úgy gondolja, nem kell itt semmit újratervezni, mert magyar tüntetők nincsenek, vagy ha igen, akkor csak elvétve jutnak ki az utcára.
Egy dolog bizonyos: a tömegelégedetlenség sok mindent újrarajzolhat Románia politikai, közéleti térképén. És ez alól az eddig mindenféle reformelképzelést megúszó RMDSZ sem látszik kivételnek
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Colectiv-tragédia: már 54 halott
A bukaresti tűzvész további négy áldozata halt bele sérüléseibe szerdán este, illetve csütörtökön reggel.
A tragédia időpontjában koncertező együttes, a Goodbye to Gravity basszusgitárosa, Alexandru Pascu szerdán este halt meg. Ezzel az öttagú rockbanda negyedik tagja hunyt el, már csak az énekes, Andrei Găluț van életben, akit súlyos sérülésekkel kezelnek Hollandiában. A csütörtökön reggel meghalt két fiatal között van az énekes barátnője is.
Mint ismert, a bukaresti Colectiv klubban október 30-án egy rockkoncerten használt tűzijáték pillanatok alatt lángra lobbantotta a terem gyúlékony anyagból készült hangszigetelését. A rendezvény több száz résztvevője közül sokan nem tudtak idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton. A tragédia éjszakáján 26-an haltak meg a helyszínen, egy ember kórházba szállítás során hunyt el, ugyanakkor több mint 150 ember füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba. Azóta folyamatosan nőtt a halálos áldozatok száma, amely csütörtökre elérte az 53-at.
FRISSÍTÉS
Egy 22 éves fiatalember szervezete adta fel csütörtökön délután a küzdelmet, ő a tragédia 54. áldozata. A klubtűzben súlyos égési sérüléseket és súlyos füstmérgezést szenvedett, az egyik fővárosi kórházban ápolták.
Székelyhon.ro

Bemutatta minisztereinek listáját Dacian Cioloş
Brüsszelben dolgozó szakember, nagykövet, volt szociáldemokrata miniszter és a magánszférában tevékenykedő menedzser is lehet az új, szakértői román kormányban, amelynek névsorát vasárnap délután ismertette Dacian Cioloş kijelölt kormányfő.
A korábban uniós mezőgazdasági biztosként tevékenykedő kijelölt miniszterelnök közölte: a kabinetben a magánszférában, a romániai vagy az európai közigazgatásban dolgozó szakemberek, illetve különböző civil szervezetekben tevékenykedő, menedzseri tapasztalatokkal rendelkező személyek is helyet kapnak. Felhívta a figyelmet: a nemi egyensúlyra is odafigyelt, így a kabinet egyharmada nő. „Számos fiatalt, és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező személyt is beválogattam, akik nyitottak a párbeszédre” – jegyezte meg Cioloş, hozzátéve: fontos szempont volt a feddhetetlenség is.
A kabinetben nem kaptak helyet a leköszönő ügyvivő kormány tagjai, kizárólag a kijelölt kormányfő által kiválasztott, politikai szerepet nem vállaló személyekről van szó.
A névsor ismertetését követően Cioloş előbb a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd a Nemzeti Liberális párt (PNL) vezetőivel egyeztetett, hétfőn pedig a többi párttal találkozik.
A kormány hivatalba lépéséhez az szükséges, hogy a ma és várhatóan hétfőn esedékes parlamenti szakbizottsági meghallgatásokat követően a parlament két háza együttes ülésén bizalmat szavazzon az új kabinetnek. Ez várhatóan nem okoz problémát, mivel gyakorlatilag mindegyik párt elfogadhatónak nevezte Cioloş személyét és a szakértői kormány gondolatát, még a Szociáldemokrata Párt (PSD) is, amely ugyanakkor azt akarja, hogy a kabinet minden projektről külön egyeztessen a pártokkal.
Egyébként a kormánynévsor bejelentését megelőzően, még szombaton – útban a törökországi g20-as csúcs felé – rövid bukaresti kitérőt tett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, akik a kijelölt miniszterelnökkel találkoztak. A megbeszélésekről Cioloş elmondta: a romániai politikai helyzetről, valamint az új kormány programjáról tárgyaltak, különös tekintettel a költségvetésre, mivel Bukarest ennek kapcsán alkut szeretne Brüsszellel.
Mint ismeretes, a szakértői kormány annak nyomán vált szükségessé, hogy Victor Ponta miniszterelnök lemondott a bukaresti Colectiv nevű szórakozóhelyen kitört tűzvész miatt kitört kormányellenes tüntetések után, és a parlamenti pártok úgy döntöttek: a jelenlegi közhangulatban nem vállalják a politikai kormányzás felelősségét. Ponta eddigi kormánya Sorin Cîmpeanu ügyvivő kormányfő, oktatási miniszter irányításával a Cioloş-kormány hivatalba lépéséig marad a helyén.
A Cioloş-kormány névsora:
Costin Grigore Borc – miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter – jelentős menedzseri tapasztalattal bír, jelenleg a a CRH – a volt Lafarge – vezérigazgatója;
Vasile Dâncu – miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter – szociológus, volt szociáldemokrata szenátor, egykori távközlési miniszter;
Lazăr Comănescu – külügy, jelenleg államfői tanácsadó, 2008-ban már volt külügyminiszter;
Mihnea Motoc – védelem – jelenleg londoni nagykövet, korábban Románia ENSZ-, illetve európai bizottási nagykövete volt;
Petre Tobă – belügy – rendőri karriert futott be, jelenleg országos rendőrfőkapitány, volt belügyi államtitkár;
Anca Dragu Paliu – pénzügy – pénzügyi elemző az Európai Bizottság mellett, tíz évig az IMF romániai irodájában tevékenykedett;
Marian Popescu – közlekedés – a Román Vasúttársaság (CFR) ügyvezető menedzsere, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik;
Cristina Guseth – igazságügy – a Freedom house jogvédő szervezet munkatársa, a jogállamiság megerősjtését célzó projektek fűződnek a nevéhez, a korrupcióellenes küzdelem egyik élharcosa;
Adrian Curaj – oktatás – szakterülete az oktatás menedzsmentje, a a Világbank, az UNESCO és az Európai Bizottság tanácsadója volt;
Claudia Ana Moarcăş – munkaügy – több mint 25 éves tapasztalat a témában
Andrei Baciu – egészségügy – fiatal sebész, külföldi, kórházmenedzseri tapasztalattal;
Achim Irimescu – mezőgazdaság – Románia európai bizottsági képviseletén dolgozik, afrármérnök, volt mezőgazdasági államtitkár;
Victor Vlad Grigorescu – energia – 39 éves, az Electrica igazgatótanácsi tagja, szintén Románia EB-képviseletén tevékenykedett;
Aura Răducu – európai uniós alapok – az EB REGIO-osztályán dolgozott, ma az EBRD szakértője;
Cristina Paşca Palmer – környezetvédelem – az Európai Bizottságnál tevékenykedik;
Marius Bostan – távközlés – szakirányú tapasztalat;
Vlad Alexandrescu – művelődés – a Bukaresti Tudományegyetem tanára, volt luxemburgi nagykövet;
Elisabeta Lipă – sport és ifjúság – evezős olimpiai bajnok, az evezős szövetség és a Dinamo sportklub elnöke;
Violeta Alexandru – szociális párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter – a Közpolitikai Intézet igazgatója
Ioan Dragoş Tudorache – a miniszterelnöki kancellária vezetője – jogász, az ENSZ munkatársa volt Koszovóban, jelenleg az Európai Bizottság mellett tevékenykedik;
Dan Stoenescu – határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter – diplomata, jelenleg a madridi nagykövetség munkatársa;
Cristian Ciprian Bucur – parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter – jelenleg is a parlamenti adminisztráció tagja.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Románia továbbra is tojik az emberi jogokra
Jean St'Ay
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentéstevője, Philip Alston professzor 10 napos romániai látogatása végén rámutatott arra, hogy...
a bukaresti hatóságok „tagadásban vannak”, amikor a mélyszegénységről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról van szó.
A jelentéstevő fő kijelentései:
Számomra kiváltságos alkalom ma itt lenni. Ismertetni fogom egy 2016 júniusában megjelenő jelentés előzetes megállapításait.
A Colectiv klub tragédiája után nehéz időszak köszönt Romániára.
A jelentéstevő a látogatása során számos gondot talált: diszkrimináció, korrupció, mélyszegénység, amelyek nagyon sokakat érintenek, elsősorban a romákat.
A románok 40 százaléka mélyszegénységben él és társadalmi kirekesztés fenyegeti őket.
A közszolgáltatások terén Románia a rangsor végén szerepel.
Románia gazdag ország, ahol az utóbbi 25 évben óriási előrelépések történtek.
A gyermekek 34 százalékát érinti a szegénység, falun pedig még súlyosabb a helyzet.
A jelentéstevő kitért az otthonokban elhelyezett sérült gyermekek helyzetére is. E gyermekek 40 százaléka a szegénység miatt van otthonban.
Joggal feltételezhető lenne, hogy Románia a pénzhiány miatt nem tudja megoldani a szegénység gondját. De pénz van. Ezért az a tény, hogy nem szánnak pénzt a szegénység felszámolására, holott az állam behajtja az adókat, inkább politikai döntést tükröz. Az adócsalás elterjedt dolog, a korrupció pedig nagyfokú. És még azokban az esetekben is, amikor fellépnek a korrupció ellen, az összegek csak kis részét kobozzák el. Ennek van jó oldala is:
itt, ha korrupt vagy, akkor megtarthatod a pénzed,
jegyezte meg ironikusan a jelentéstevő.
Romák: „bűnözők, akik nem akarnak dolgozni, cigányok” – ezekkel a sztereotípiákkal még a közigazgatási hivatalosságok körében is találkozott.
Igaz, hogy a romáknál magasabb a munkanélküliség aránya, igaz, hogy szegényebbek és a gyermekek könnyebben kimaradnak az iskolából, de nem azért, mert nem akarnak dolgozni – ez a DISZKRIMINÁCIÓ, az ELSZIGETELÉS hatása. Bár született egy országos stratégia a romákról, nincs politikai akarat a végrehajtására, egyik minisztérium sem foglalkozott ezzel, nem fordítanak pénzt a megvalósítására. A jelentéstevő a romák kényszer-áttelepítéséről is beszélt, mint amilyen a pataréti eset. „Megdöbbentettek azok a polgárok, akik azt mondták a romáknak, hogy
nincs joguk a városban élni,
sokkolt a mélységes cinizmus, a hatóságok pedig semmit sem tettek.”
A sérült személyekről: A sérült személyekkel való bánásmód terén egyik országnak sincs pozitív múltja. Nehéz folyamat az intézményesítettség lebontása (a kórház, elfekvő típusú intézmények felváltása otthonos, családi jellegű elhelyezésre – a szerk.). Meglátogattam egy sérült elméjűeknek fenntartott központot, itt soha senkinek nem javult az állapota, és soha senkit nem rehabilitáltak. Megkérdeztem az igazgatót, hogy az emberek meghalni jönnek-e ide, és ő igennel válaszolt.
Az állam a szegényekkel bánik a legrosszabbul. Meglátogattam a 10-es számú rendőrőrsöt és elbeszélgettem a MAI (Belügyminisztérium – a szerk.) több hivatalosságával, akik azt mondták, hogy meg akarják szüntetni a visszaéléseket, de meg kell állapítani, hogy az, ahogy dolgoznak, a visszaéléseket segíti elő.
A jelentéstevő bírálta a visszaéléseket elkövető rendőrök elleni feljelentés eljárását, melyet nehézkesnek tartott.
Több mint 3.000 panasz történt a rendőrség visszaélései miatt, ebből 40 került bíróság elé és 4 esetben született elmarasztaló ítélet.
A CNCD (Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szerk.) „jó munkát végez”,
a nép ügyvédje (ombudsman) „nagyon rosszul végzi a munkáját”,
míg az Országos Romaügynökség (ANR) semmilyen eredményt nem tud felmutatni.
Az ENSZ szegénységgel kapcsolatos ügyekért és emberi jogokért felelős különleges jelentéstevője 10 napos látogatáson járt Romániában, ahol felmérte a román kormány által a szegénység felszámolása terén végzett tevékenységet, valamint a hatóságok részvételét az emberi jogok tiszteletben tartásában. Philip Alston a romániai romák, a sérült személyek és a gyermekek, a társadalom legsebezhetőbb csoportjainak helyzetét vizsgálta.
Alston professzor kemény előzetes megállapításai az amerikai Külügyminisztérium jelentésében is megjelentek.
foter.ro/cikk

Etnikumközi párbeszédet és toleranciát ígért Cioloş
A kulturális és etnikai identitás megőrzésére irányuló politikákat, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia bátorítását ígéri a kisebbségeknek a beiktatásra váró új kormány programja, amelyet hétfőn tettek közzé.
A parlamentben tegnap kezdődött el a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatása, és várhatóan a parlament ma szavaz bizalmat Dacian Cioloş kormányának. Egyes vélemények szerint az új kormány akár majdnem százszázalékos parlamenti támogatást is megkaphat. A Cioloş-kormány programja érdekes célkitűzéseket is tartalmaz, például kiterjesztené öt évre a helyi választottak és a törvényhozók mandátumát a jelenlegi négy évről azért, hogy az európai parlamenti, az államelnök, a parlamenti és a helyhatósági választások ugyanabban az évben legyenek és lecsökkenjen a választási kampányok száma.
Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök egyéves mandátumra készülő szakértői kormánya 13 oldalas, vázlatos programban foglalta össze prioritásait. A dokumentum főleg a Ponta-kormány bukásához vezető társadalmi elégedetlenségekre próbál gyors választ adni, a korrupcióellenes szigorra, a közigazgatás hatékonyságának növelésére és a jövő évi választások korrekt megszervezésére helyezve a hangsúlyt. A dokumentum megemlíti, hogy a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia nyomán kialakult társadalmi elvárások mentén alakították ki a program főbb pontjait.
A vallási közösségeknek és kisebbségeknek szentelt három bekezdésnyi alfejezet alapelveket szögez le, de nem tér ki konkrétumokra. A dokumentum szerint a Cioloş-kormány fel fog lépni a szélsőséges megnyilvánulások ellen, pályázati alapon támogatja az etnikai és kulturális sokszínűség értékeire összpontosító programokat, a vallási felekezeteknek pedig méltányos és átlátható finanszírozást ígér.
Szabadság (Kolozsvár)

Divatbemutató a templomban, avagy miért mondjon le Kató Béla?
Divatbemutató volt a Farkas utcai református templomban. Gótikus térbe illeszkedő, félig művészet jellegű műsor, nem voltak csilivili fények, fülgyilkoló diszkódecibelek, hanem áriaest volt zongorával és erőteljes visszafogottság, elegancia. Mégis szentségtörést kiabáltak a közösségi hálók kommenthuszárjai, megfeddték a lelkészt, és követelni kezdték, hogy a püspök mondjon le. Mit számít, hogy a véleményezők nagy többsége nem is látta az inkriminált divatbemutatót? Ez a viszonyulás csak egy apró lépésre van attól, amit az ortodox egyház a bukaresti Colectiv-tragédia kapcsán mondott az áldozatokról, akik a pópák szerint megérdemelték sorsukat, mert sátáni rockzenét hallgattak.
Nem járunk templomba. Most éppen mindegy, hogy ki miért nem jár, de tény, hogy jeles ünnepeken is túl sok az üres padsor. Elnyugatiasodtunk, bár ott még éppen nem tartunk, hogy templomaink százai csupán műemlékként funkcionáljanak, ami Nyugat-Európában évtizedek óta megszokott jelenség. Nem, nálunk sokkal szomorúbb a helyzet: templomaink százai romok csupán, a hívek kihaltak, a falak olykor már menthetetlenül szétmorzsolódtak. Kisebbségi sorsban ez fokozottan fájdalmas. Mint ahogy tízszeres az öröm, amikor olyan igényesen újul meg egy-egy templom, mint nemrég a széki vagy a kolozsvári Farkas utcai, ahol merész újításokkal is éltek a tervezők, nagyon sok modernséget vittek be úgy, hogy a templom műemlék jellege nemhogy sérült volna, hanem még hangsúlyosabbá vált. Rendeltetése is bővült, a megnyitott kerengővel együtt a legkülönfélébb kulturális rendezvények helyszínéül szolgálhat.
Kereles Edit
Szabadság (Kolozsvár)

Elérte az 57-et a klubtűz áldozatainak a száma
Egy fiatal nő is életét vesztette tegnap a bukaresti Colectiv klubban megsérültek közül a főváros égési sérülteket kezelő kórházában – a tűzeset áldozatainak száma így elérte az 57-et. Adrian Stănculea, az egészségügyi intézmény szóvivője közölte: tegnap életét vesztette egy páciensük, akit korábban a Szent János kórházban kezeltek. A nőt szerdán vitték át az égési sérülteket kezelő kórházba. A 30 éves Ana Alburól van szó, akit október 30-án súlyos állapotban utaltak be a Szent János kórházba. A bukaresti kórházakban még 44 sérültet ápolnak, közülük 11 személy állapota súlyos.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Templom, mint épület, avagy templom, mint Isten háza. Hol a határ?
Válasz Kerekes Edit Divatbemutató a templomban, avagy miért mondjon le Kató Béla? című írására
A Farkas utcai templomban szervezett divatbemutatóról olvasva, és az ott készült fényképeket végignézve az első reakcióm az volt, hogy a történteket nem szabad szó nélkül hagyni. Vállalva, hogy egyesek rám sütik a jól ismert billogok bármelyikét – netán az összest –, úgy döntöttem, hogy hozzászólok a témához.
Miközben megpróbáltam összeszedni az ide vágó gondolataimat, a Facebookon kitört egy virtuális magyar–magyar szópárbaj, amelyben egyesek a verbális fegyverarzenáljuk minden létező eszközét bevetették. A briliánsabbnál briliánsabb címkézések csattogása-ropogása közepette lassan elvesztettem az ihletet, és jobb belátásra térve, letettem a hozzászólásról. Minek belekeveredni egy olyan vitába, amelyben a velem hasonlóképpen gondolkodók egy része is Isten nevében, de istentelen módon üti-vágja a másikat, hiteltelenné téve ezáltal az amúgy helytálló véleményét? Jobb ebből kimaradni – mondtam magamban, majd elül ez is, mint annyi más csörte, és akinek van hozzá elég esze és érzékenysége, levonja majd a megfelelő következtetéseket. Ennyiben is hagytam volna a dolgot, ha nem kerül a kezembe a Szabadság keddi lapszáma, benne Kerekes Edit ide vonatkozó írásával.
Mindamellett, hogy több ponton vitathatónak tartom a szerző megállapításait, a cikk egyetlen igazán visszatetsző gondolatának a bevezetőben megfogalmazottakat tartom, amelyben a Kerekes Edit sommásan „kommenthuszároknak” aposztrofálja mindazokat, akik a közösségi hálókon hangot adtak nemtetszésüknek. Nem tett különbséget stílus és mondanivaló alapján, nem próbált a felháborodás mögé nézni, csak általánosított. Ez az, amit nem tartok helyénvalónak. Túl sok őszinte, jó szándékú, és joggal felháborodott embert mosott össze a valóban elmarasztalható hőbörgőkkel.
Meggyőződésem szerint a szerző sem gondolhatja komolyan, hogy a nemtetszésüknek kulturált módon hangot adók „csak egy apró lépésre vannak attól, amit az ortodox egyház a bukaresti Colectiv-tragédia kapcsán mondott az áldozatokról, akik a pópák szerint megérdemelték a sorsukat, mert sátáni rockzenét hallgattak”. A teljesen megalapozatlan párhuzam kapcsán megjegyzem, hogy számomra legalább annyira evidencia az, hogy a papoknak – templomon belül és kívül – a szenvedők mellett a helye, mint az, hogy a templom – mint Isten háza – összeférhetetlen bizonyos tevékenységekkel, és engedtessék meg sokunknak, hogy a magunk szubjektív módján a nevezett divatbemutatót is ide soroljuk. Itt jutunk el ahhoz a ponthoz, amely miatt mégis írni kezdtem.
Kerekes Edit egy másik gondolatában a következőket írja: „A néhány évtizede gyakorló lelkész talán mégis jobban ismeri az egyház megannyi írott törvényét és etikettjét, sokkal illetékesebb átérezni és eldönteni, hogy milyen rendezvényt enged be abba a templomba, amelynek alighanem minden egyes kövét bármelyikünknél jobban ismeri.”
Nos, ezzel a megállapítással tökéletesen egyetértenék, ha a felsorolásból nem hiányozna egy kihagyhatatlan elem: a gyülekezet. A gyülekezet, azaz az egyházközséghez tartozó hívő emberek közössége nélkül értelmét veszti az Isten háza. Értük írattak törvények, s értük rakattak egymásra a kövek. A templom mindenekelőtt az övék. Nem utolsósorban a lelkész is értük van, hogy a nyájat jó pásztorként összetartsa. Fazekas Zsolttal, az egyházközség lelkipásztorával és Nagy Péter főgondnokkal meglehetősen közeli – mondhatnám, baráti – viszonyban vagyunk, és az őszinte barátság jegyében jegyzem meg, hogy véleményem szerint ezúttal tévedtek. Nem azért, mert rábólintottak egy szokatlan megkeresésre (az elnökségnek joga van hasonló döntések meghozatalához), hanem azért, mert egy kiszámíthatóan kényes és megosztó kérdésben nem voltak elég körültekintőek, és nem kérték ki a presbitérium, netán a gyülekezet véleményét. A döntésüket kétségtelenül a jó szándék vezette, de a gyülekezet jelentős részét mégis megbotránkoztatta az, ami történt. A várható következményeket kellett volna az elöljáróknak alaposabban felmérni, és az udvarias megkeresést nem kevésbé udvariasan visszautasítani, vagy a presbitérium elé terjeszteni. Egy esetleges visszautasítás esetén sem dőlt volna össze a világ, s a rendezvényt is megtartották volna más, arra alkalmas helyen. Felháborodás ide, megbotránkozás oda, most kellene higgadtan újragondolni a történteket, és a tévedéseken – a megfelelő tanulságokat levonva, és egymásban minél kevesebb kárt okozva – túllépni.
Fazekas Zsoltot a Farkas utcai gyülekezet elöljáróival egyetemben sokkal inkább segíteni, mintsem támadni kellene. Meglehet, hogy ezúttal hibáztak, de kötve hiszem, hogy bárki komolyan gondolná, hogy a döntésüket rossz szándék vezérelte. Az egyházi szolgálaton túl számos alkalommal nyitották meg a templom kapuját, és teljes odaadással segítették különböző közösségi rendezvényeink megszervezését, legyen az komolyzenei koncert, felolvasóest, vagy – horribile dictu – ruhakiállítás a Farkas utcai templomban, amelynek magam is szervezője voltam.
Igen. 2011. áprilisában, a frissen restaurált Mátyás-szobor átadásának alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében reneszánsz ruhakiállításnak adott otthont a Farkas utcai református templom. Igaz, modellek helyett bábuk viselték egy régmúlt kor divatos ruhakollekcióját, és a magyar nemzetiségű ruhatervező sem számolt be másnap az eseményt és a templomot összekötő erotikus fantazmagóriáiról, de a lényegen ez semmit sem változtat: ruhabemutató helyszíne volt a Farkas utcai templom. Számos aggály vetődhetett volna fel a rendezvény kapcsán, de nem tudok róla, hogy bárkiben visszatetszést keltett volna a kiállítás. Pedig a mostani közfelháborodásból kiindulva, talán akkor is megfogalmazódhattak volna az aktuális alapkérdések, kritikák. Mi köze van egy ruhakollekciónak az Isten házához?
Számos egyéb kérdés, vélemény és felháborodott megjegyzés mellett úgy érzem, a lényegi kérdés a következő: hol a határ? Minek van, és minek nincs helye a templomban, amelyre nem pusztán egy monumentális, ritka szépségű, ódon műemlékként, vagy egyszerű, belakható épületként, hanem Isten házaként tekintünk. A kultúrának, a művészeteknek helye van – mondják egyesek, szerintem túlságosan nagyvonalúan. Kétségtelen, hogy vannak olyan kulturális, művészeti értékeink, amelyeknek – akár kizárólagosan is – a templomban van helyük, de vannak mások, nem kevésbé fontosak, amelyeknek nem. A kultúra és művészet fogalma egyaránt túlságosan tág ahhoz, hogy egy világos választóvonal szerepét betöltse. A botrányt kavaró ruhakollekció is a modern kultúránk része, sőt, amennyire laikusként, a fotók alapján meg tudom ítélni, az ott bemutatott alkotások semmiképpen sem sorolhatók a bóvli kategóriába. Mindezek ellenére a templomban – amennyiben arra Isten házaként tekintünk – véleményem szerint nincs helyük, mint ahogy – utólag belátom – normális körülmények között az általunk szervezett reneszánsz viseletbemutatónak sem. Fontos hozzátenni, hogy az elutasításnak semmi köze a tervező, a szervező, vagy éppenséggel a közönség nemzetiségéhez. Játszottak már nem egyszer román orgonaművészek a templomainkban, és tartott már közös koncertet a Kolozsvári Református Kollégium és az Ortodox Szeminárium énekkara is a Farkas utcai templomban anélkül, hogy bárkinél kiverték volna a biztosítékot. Az, hogy az úrasztala köré koreografált divatbemutató túlságosan világi, és a hívők jelentős részének öszszeegyeztethetetlen az Isten házával, nem mond ellent, inkább egybecseng a keresztény tanítással. Vajon nem elegendő érv ez ahhoz, hogy a jövőben a hasonló rendezvények kimaradjanak a repertoárból? Csendben jegyzem meg, hogy érzésem szerint a sokak által lesajnált egyszerű emberek számára – legyenek hívők, vagy sem – ez a válasz sokkal természetesebb, mondhatni evidencia, mint a globális értékváltságot jóval nehezebben emésztő elitnek.
És minek van helye a Templomban?
Szerencsénkre, ezt a kérdést továbbra is legilletékesebbek fogják eldönteni, a történtek után várhatóan még nagyobb körültekintéssel.
A krisztusi tanítás alapján, a gyülekezetek érdekében.
Végezetül, appendixként:
A templomok hajdanán gyakran töltöttek be védelmi funkciót. A „vártemplom” összetett szavunkat, akárcsak annak funkcióját, a kényszer szülte. Gyakorta megesett, hogy a faragott kövek nem csupán szemeket gyönyörködtettek, hanem védelmeztek nyíltól, golyótól. Templomokba menekült a közösség, ha jött a tatár, a török. Sajnos nem túlzás: olyan világot élünk ma is Erdély-szerte, amelyben a kultúránknak nem mindig akad otthona, s annak hiányában sokszor az egyházainkra támaszkodunk, templomokba menekítve a közösségünket összekötő értékeket. Világi értékeket is, amelyeknek nem feltétlenül ott a helyük. Pozitív diszkrimináció ez, amelyet egyházaink a mostoha helyzetre való tekintettel alkalmaznak. Nem más, mint egy természetes és életszerű önvédelmi reflex, amely azonban nem válhat általánossá. Épp ellenkezőleg: jó lenne olyan államban, olyan törvényi környezetben élni, amely minden tekintetben szavatolja a közösségeink létének biztonságát, kulturális kiteljesedését, s megteremti egy közel másfél milliós őshonos nemzet számára a továbbfejlődés lehetőségét, templomon kívül és belül egyaránt.
Gergely Balázs
Szabadság (Kolozsvár)

Razzia vagy erőfitogtatás a rockkoncerten
Félbeszakította az Ismerős Arcok sepsiszentgyörgyi koncertjét csütörtök este a rendőrség: nagy erőkkel bevonultak a terembe, ahol a rockzenekar fellépett, és kiterelték, majd visszaterelték a hallgatóságot. Az együttes tagjait bekísérték a rendőrségre, és hajnali négyig bent tartották, eladásra szánt lemezeiket, reklámtrikóikat elkobozták.
A rendőrségi közlemény szerint csak egy szokásos ellenőrzés volt, amely a polgárok védelmét és a bűncselekmények megelőzését szolgálja. Csütörtök este Kézdiszentléleken és Sepsiszentgyörgyön volt razzia, ennek során összesen 270 személyt igazoltattak, és 21 kihágásért – az erdészeti, közlekedési és kereskedési szabályok megsértéséért, valamint rendbontásért – bírságoltak, összesen tízezer lejre, ugyanakkor elkoboztak 15 ezer lej értékű árut és 1,5 köbméter tűzifát. Megkeresésünkre a rendőrségi szóvivő igen kevés pontosítással szolgált: tudomása szerint a koncertnek helyet adó Baroque Klubban két bírságot a pénztárjegy nélkül árult termékek, hármat pedig rendbontás – sértő kifejezések elhangzása – miatt róttak ki, a 15 ezer lej értékű árut azért kobozták el, mert nem szabályszerűen forgalmazták. Az ellenőrzésen a rendőrség több részlegének emberei vettek részt, akik sok személyt igazoltattak, néhányat be is kísértek, de senkit sem tartottak bent. Az egyik néző lapunknak elmondta: jó hangulatban kezdődött a koncert, de közel egy óra után kezdtek beözönleni a fekete ruhás rendőrök, mellettük pedig mások is, becslése szerint hatvan-hetven hatósági személy. A zene félbeszakadt, egy tűzoltótiszt kiállt a színpadra, és elmondta, hogy nem ellenük vannak ott, hanem a biztonságuk érdekében. A rendőrök ott álltak az ajtóban, és nem engedtek ki senkit, később azonban mindenkit kitereltek, és egyenként engedték vissza a közönséget. Egy másik szemtanú lapunknak arról számolt be: igen erőteljes volt a hatósági fellépés, a koncert résztvevőiben félelmet keltett a maszkosokkal is erősített rengeteg egyenruhás, szerinte egyértelműen megfélemlítési szándékkal léptek fel. A résztvevőket kiterelték, majd egyenként számolva engedték vissza csak a terembe. Az események nyomán az együttes nem folytatta a félbeszakadt koncertet, már csak a szokásos záró számait játszotta el, aminek különös hangulatot adott a lezajlott razzia. A jelenlevők szerint egyértelmű erőfitogtatás történt, hiszen más városokban alig néhány emberrel végeznek hasonló ellenőrzéseket. A koncert résztvevői felháborítónak tartják a karhatalmi fellépést, többen azt fontolgatják, panaszt emelnek a hatóságok ellen.
Az Ismerős Arcok zenekar Határon túlról és szívektől innen... mottóval kéthetes turnét tart Erdély és a Felvidék hét városában. A Csak a zene... című koncertsorozatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezték meg, szerdán Marosvásárhelyen, csütörtökön Sepsiszentgyörgyön, tegnap Csíkszeredában léptek fel, ma Székelyudvarhelyen várják őket a nemzeti rock rajongói. Az együttes közleményében jelzi, hogy a bukaresti Colectiv Klubban történt tragédia miatt két helyszínváltoztatásra volt szükség (Sepsiszentgyörgyön az Energy helyett a Baroque Charme Klubban zenéltek), de nagy örömmel készültek a határon túli magyarsággal való találkozásokra...
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lakossági fórumok a migrációs válságról
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László, pénteken pedig Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében – tájékoztatott az erdélyi politikus sajtóirodája.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült. Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, mint a párizsi merényletsorozat. Mivel a több százezres migránstömeg, amely az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázta: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti Colectiv-tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. Tőkés László emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkba történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A politika belülről: Kelemen Hunorral a Colectivtől Párizsig
Hogyan zajlik egy egyeztetés Băsescuval, illetve Johannisszal? Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól, és mi köze ennek Csekéhez? Biztonság vagy szabadság?
Két, az ország és Európa sorsát meghatározó tragédia következményeiről beszélgetett Kelemen Hunorral Balázsi-Pál Előd A politika belülről című műsor friss kiadásában. A politika miértjeire és hogyanjaira válaszokat kereső műsor hétfőn, november 30-án 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, kedden, december 1-jén délután hallgatható meg az Erdély FM-en, kivonata pedig alább olvasható a Transindexen.
Szükségszerű volt-e Ponta lemondása?
Kelemen Hunor szerint a Colectiv tragédiáját követően az embereket a szolidaritás, a felháborodottság és a politikai osztályból való kiábrándultság vitte utcára először, majd megjelentek és megpróbáltak hangadóvá válni a huszonöt éve a politikából élő civil társadalmi szervezetek, illetve ultrák és más csoportok is megpróbáltak rákapaszkodni a tüntetésekre.
„Azt tudjuk, hogy Victor Ponta már készült, várta, hogy abbahagyja a kormányzást, és ez egy olyan pillanat volt, amikor emelt fővel tudott kilépni a kormányzásból, illetve az egész kormány lemondásával vállalta azt a felelősséget, amelyet normális körülmények között nem biztos, hogy a miniszterelnöknek kellene vállalnia.” Az RMDSZ elnöke szerint a társadalomban felgyűlt feszültségből ki lehetett volna engedni, ha például az 5. kerület polgármestere lemondott volna a tragédia másnapján, a belügyminiszter pedig lemondhatott volna két héttel korábban, a kordonját felvezető motoros halála miatt.
Hogyan lehet meghallani az utca hangját?
„A tüntetésekre nem megyek ki ilyen esetben. Nem ott, és nem akkor kell meghallani az utca hangját. Én emberek közt járok nap mint nap. Olyan csoda, üzenet nem fogalmazódik meg, amit én az elmúlt esztendőkben ne hallottam volna azoktól az emberektől, akikkel én nap mint nap szóba állok. Ezért én egy percig sem gondolom úgy, hogy ne hallanám az utca hangját, vagy elszakadtam volna a társadalomtól” – mondta Kelemen annak kapcsán, hogy az államfő az irodájában akarta hallani az utca hangját. Hozzátette: értékelte Johannis gesztusát, hogy ki is ment a tüntetők közé.
Hogyan zajlottak a tárgyalások Băsescuval, és hogyan zajlanak Johannisszal?
Klaus Johannis tisztségbe kerülése óta az államfői egyeztetések intézményes kerete és formai része is teljesen megváltozott – mondta el az RMDSZ elnöke. „Băsescunak az volt a stílusa, hogy egymástól jó messze lévő fotelek voltak, a terem egyik szélén ült ő, a másik oldalon ültek a meghívottak, és közöttük hatalmas távolság volt. Nem egy emberi kapcsolat volt, ez nem volt lehetséges a távolság miatt, és ez nagyon intézményessé, formálissá tette a találkozást. A hangulat viszont nagyon oldott volt, mert olyan volt Băsescu: néha viccelt, néha nem viccelt, ha feldühödött, akkor sokkal inkább hangot adott az érzelmeinek.
Klaus Johannis ezen úgy változtatott, hogy egy asztal körül ülünk, karnyújtásnyira egymástól, egymással szemben, egymás arcát, szemét látjuk, viszont az egyeztetés hangulata sokkal németesebb, és nincs mellébeszélés. Abban, ami a zárt ajtók mögött zajlik, nincsen semmi titok: elmondja mindenki a véleményét, esetleg felteszünk kérdéseket egymásnak, ha úgy érezzük, kérdeznünk kell, és választ várunk. Ezek a találkozók rövidek, 30-35 percesek.
Az én tapasztalatom az, hogy Johannis keveset beszél, de egészen pontosan tudja, hogy mit akar. Amikor valamiről azt mondja, hogy ezt ő így szeretné, ő így döntött, akkor onnan nincsen se balra, se jobbra, se hátra, sem más irányba semmiféle lehetőség elmozdulni: ő azon végig fog menni. Ezt mindig az utolsó precben mondja ki, soha nem ezzel indít, de azt látni kell, hogy ha ő valamit eldöntött, akkor már nem hajlandó változtatni a döntésén” – mesélte Kelemen.
A kormányalakításról
„Dacian Cioloș az az erdélyi típusú ember, aki nem locsog sokat. Elmondja, mit gondol, meghallgatja a partnerét, illetve ha van közöttünk vita, akkor azt normális hangnemben meg lehet vele beszélni. Rendkívül fontos emberi kvalitásnak tartom ebben a pozícióban, hogy nemcsak meghallgat, hanem a véleményedre is kíváncsi, és elmondja az ő véleményét is.”
„Volt a miniszterelnöknek egy olyan szándéka, hogy a régi kormányból két embert továbbvigyen, az egyikkel – Bogdan Aurescu volt külügyminiszterrel – kapcsolatosan mi nagyon súlyos és határozott kifogásokat emeltünk, a másik személlyel kapcsolatosan a liberálisok emeltek kifogást, így aztán mindkettőről lemondott – az egyikről miattunk, a másikról a liberálisok miatt.”
Miért kezdett a sajtó arról beszélni, hogy Cseke Attila miniszter lesz?
„Amikor én élesen elmondtam a véleményem a volt külügyminiszterről, a következő pillanatban beindult egy nagyon erőteljes RMDSZ-ellenes hangulatkeltés az Antena 3-on és a Realitatea TV-n. A szándék az volt, hogy olyan RMDSZ-ellenes hangulatot keltsen, hogy nehogy már magyar legyen a kormányban. Soha fel nem merült, hogy ebbe a kormányba Cseke Attila bemehetne, nem is kérték tőlünk, nem is javasoltuk. Cseke Attilának épp azon a hétvégén volt az esküvője, tehát neki volt fontosabb dolga is. Egyértelműen azoknak volt érdeke egy magyarellenes hangulat keltése, akik nem akarják soha, hogy magyar ember legyen a kormányban, illetve az én Aurescuval kapcsolatos véleményem után a hozzá szorosan kötődő csoportból érkezett a támadás.”
Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól?
„A prefektusokkal kapcsolatosan ne legyenek illúzióink. A prefektus a kormányt képviseli, többnyire a volt belügyminisztertől vagy a hadügyminiszertől kapták az utasítást, nem a saját fejük szerint jártak el. A prefektusokat előbb-utóbb le fogják váltani, csak egy ilyen szakértői kormánynak ehhez több időre van szüksége, mint a politikai pártoknak. A kormányt megyei szinten képviselő első embert nem fogja megtartani egy kormány, ha nem akar vele dolgozni, és ezt el kell fogadni.”
Európa szeptember 11-e lesz-e Párizs?
„Az biztos, hogy Európa nem lesz olyan Párizs után, mint előtte volt. El kell indítani a vitát olyan fontos kérdésekről, amelyekre nincs sok idő, de választ kell adni. Egyenként az EU egyik tagállama sem tud választ adni ezekre a kérdésekre. Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a külső határokat meg kell védeni, és nem kell beengedni, csak azokat, akiknek a külső határon túl az élete veszélyeztetve van. Azt gondolom, ha egy európai uniós konstrukcióban egy politika entitásnak nem sikerül a külső határait megvédenie, akkor előbb-utóbb szétesik. Csak akkor tudjuk ezt a kérdést helyesen kezelni, ha elfogadjuk, hogy több Európai Unióra van szükség, és nem kevesebbre: erősebb integrációra van szükség, határvédelemben, külpolitikában, védelmi politikában, biztonságpolitikában, a szuverenitásból a tagállamok fel kell adjanak.”
„Fölmerül a kérdés: biztonság vagy szabadság – melyik a fontosabb? Azt gondolom, lesznek olyan intézkedések, kezdeményezések, amelyek akár úgy is értelmezhetőek, hogy az emberi jogokat, a szabadságjogokat bizonyos értelemben korlátozzák, és el kell döntenie Európának, hogy ehhez hogy viszonyul. Bizonyos mértékű korlátozás elfogadható egy ideig; biztonság nélkül nincs szabadság sem: ha meghaltál, nem lehetsz szabad.”
Transindex.ro

Csaknem 3000-en skandálták Gyulafehérváron, hogy Besszarábia Románia
Mintegy háromezren vettek részt tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett koszorúzáson, az 1200 fős katonai felvonuláson és a koncerteken. Fiatalok egy csoportja Besszarábia Romániához való csatolásáról, illetve a Colectiv klubról is skandált.
Az ünnepség reggel 9 órakor kezdődött koszorúzással Ion I. C. Brătianu és Iuliu Maniu Gyulafehérvár belvárosában álló szobránál, később megkoszorúzták Vitéz Mihály lovas szobrát, illetve Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát az Újraegyesülés Temploma (Catedrala Reîntregirii) előtt, ahol a résztvevők száma már háromezerre duzzadt.
A Vitéz Mihály szobra előtti ünnepségen fiatalok egy csoportja azt skandálta, „Besszarábia Románia”, „Besszarábia román föld”, de azt is ismételgette: „Colectiv”.
Gyulafehérváron jelen volt Vasile Dâncu fejlesztési és közigazgatási miniszter, Marius Bostan távközlési miniszter, Teodor Atanasiu, a szenátus alelnöke, Victor Negrescu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, honatyák, illetve a helyi és megyei hatóságok képviselői. Negyed tizenkettőkor kezdődött a küldöttségek fogadása a vár Egyesülés Termében. Ezt a jelképes ceremóniát minden évben megtartják Gyulafehérváron. 12-kor pedig az Újraegyesülés Templomában tartották meg a Te Deumot.
A gyulafehérvári ünnepségek keretében sor került egy több mint 1200 katonát és haditechnikát felvonultató parádéra is.
A katonai parádé 13 órakor kezdődött, a menet a gyulafehérvári December 1. sugárúton haladt el.
A gyulafehérvári hatóságok idén is ebéddel várták a nemzeti ünnepen részt vevő helybelieket. A szervezők elmondása szerint több mint 6000 adag sültet és csaknem 800 liter bort készítettek elő.
Az ételt egy gyulafehérvári hotel konyháján készítették, és a vársáncban elhelyezett tábori konyhánál osztják szét.
Az ünnepségek részeként népzenei koncertre is sor került Román dal és lélek címmel, illetve a Voltaj is fellépett Teljes szívvel Romániáért mottóval.
Idén a gyulafehérvári önkormányzat úgy döntött, hogy a Colectiv klubban történt tragédiára való tekintettel, polgári kérésnek eleget téve, nem tartja meg a már hagyományosnak számító tűzijátékot, hanem lézershow-val helyettesíti azt.
Dan Lungu
nyugatijelen.com / mediafax.ro
Erdély.ma

Ninel Peia: Ponta az ország feldarabolását akadályozta meg lemondásával
Victor Ponta volt miniszterelnök a lemondásával az ország feldarabolását, Erdély és Moldva elszakítását akadályozta meg, amit külföldi titkosszolgálatok készítettek elő – állítja Ninel Peia szociáldemokrata (PSD) képviselő, akinek az összeesküvés-elméletét kedden ismertette az Adevarul című román liberális lap.
Bár a tekintélyes hírportál azt gyanítja, hogy Peia csak Pontát próbálja „mosdatni", vagy azért találta ezt ki, mert semmi mással nem tűnt ki a parlamentben, mégis részletesen ismertette a képviselő okfejtését, amelynek korábban több más portál, és a PSD-hez közeli Romania TV hírcsatorna is tág teret szentelt. Ninel állítása szerint „egy budapesti egyetem laboratóriumaiban" született az az ördögi terv, amellyel egy spontán tömegdemonstrációt eltérítve akarták előkészíteni Románia három különálló köztársaságra szakítását. Elmélete szerint november 3-án, amikor a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzvész nyomán 30 ezer ember vonult utcára tüntetni a román fővárosban, német állampolgárok vegyültek a tömegbe, amelyet a belügyminisztérium és a parlament „megrohamozására" uszítottak.
„Kolozsváron már készenlétben állt – és áll most is – egy értelmiségiekből és üzletemberekből álló csoport, amely még aznap éjszaka kész volt kiadni Erdély függetlenségi nyilatkozatát, amely egy magyar irányultságú, német és orosz protektorátust élvező Erdélyi Köztársaság létrehozását jelentette volna" – idézte az Adevarul a PSD Ilfov megyei képviselőjét, aki szerint egy hasonló csoport állt készenlétben a moldvai Jászvásáron (Iasi), hogy kikiáltsa Moldva függetlenségét, de csak azért, hogy egy-két éven belül egyesüljön Moldova Köztársasággal, „Moszkva 100 százalékos befolyása" alatt.
Mivel miniszterelnökként Ponta megkapta a szükséges információkat, „felelősségteljes gesztusával", azonnali lemondásával sikerült kifognia a szelet az összeesküvés vitorláiból – állította a PSD képviselője, aki a Nemzeti Információs Egyetem harmadéves doktoranduszaként írta alá sorait.
MTI
Erdély.ma

Sötét erők ünnepe
Terrortámadást semmisítettek meg Székelyföldön – kürtölte világgá a román sajtó tegnap délután. Lekerült napirendről a nemzeti ünnep, alig volt már szó a katonai parádékról, a különböző rendezvényekről, a tévék elsősorban Erdély, Székelyföld elcsatolásának meghiúsításáról szónokoltak, egymás szájából tépték ki a szót a hős hazafiak, hogy ideje leszámolni a renitens magyarokkal RMDSZ-estül, Tőkésestül.
Volt, aki szerint a tömegből emelték ki a bombával felszerelt férfit, mások tudni vélték, hogy egész hadosztály készülődött, lőtereket mutattak, fegyvereket. Románia igazodott az európai irányvonalhoz, ha mindenütt terroristákat üldöznek, ő sem maradhat le, igaz, itt nem az Iszlám Állam támad az ártatlan lakosságra, hanem az ország egységét veszélyeztető magyarok. A Kézdivásárhelyen tapasztalt tények ellentmondani látszanak mindannak, amitől a híradók zengenek, sőt, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellen Igazgatóság hivatalos közleménye is ködös és sok pontjában tendenciózus. „Úgynevezett Székelyföldről” beszél, megalapozott gyanúról, a Nagy-Magyarország visszaállításához vezető folyamat egy állomásáról, no meg pontos leírás nélkül olyan eszközökről, amelyek „alkalmasak lehetnek, hogy veszélyeztessék a román állampolgárokat és javaikat”. A bukaresti sajtó természetesen nem érte be ennyivel, röpködtek a számok, hány száz robbanószert foglaltak le, milyen bombadetonátort találtak, azt is tudni vélték, távcsöves, éjjellátó fegyverekre bukkantak a rend éber őrei. Egymást követték az összeesküvés-elméletek, alig akadt, aki feltegye azt a kézenfekvő kérdést: ha egy magyar terrorista a román állam, a románság ellen tervez merényletet, miért a 90 százalékában magyarok lakta Kézdivásárhelyen készül bombát robbantani? A háromszéki „terrortámadásnak” megvolt a jól előkészített felvezetése. Két nappal korábban egy szociáldemokrata képviselő hozta összefüggésbe a Colectiv Klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta-kormány bukását egy Magyarországról szervezett, Erdély elszakítását célzó akcióval. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoznak, azóta sem került elő a „tettes”. Mindez még beillett a szokásos december elsejei provokációk sorába, ám a terrortámadás gyanúja – mely percek alatt kész ténnyé vált a román közvélemény szemében – már sötét erők forgatókönyvét vetíti előre. A jelek szerint így próbálják elejét venni minden további követelésünknek, terrorcselekménnyé nyilvánítani az autonómiaharcot, terroristává, aki jogainkért emeli fel szavát. Elérni, hogy a románság szemében ismét a magyar közösség váljék fő ellenséggé, hogy a terrorveszélytől rettegő Európában ne akadjon, aki védelmébe vegyen. Mit szól mindehhez a megújulást hirdető kormány, a demokráciát megalapozni kívánó államelnök? Megvárjuk. És kíváncsiak vagyunk a ködös jelentés mögötti konkrét részletekre, mert ez így csak gyalázatos népvakítás és bujtogatás.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Időzített agyrém
Képzavarnak tűnhet a cím, de szándékosan fogalmaztunk így. Ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy vannak, akik sajátagyrémeiket spontán módon vagy jól célzottan az általuk legmegfelelőbbnek tartott pillanatban dobják be a köztudatba. A nemzeti ünnep egyike ezeknek a pillanatoknak: ilyenkor bújnak elő a szokásosnál jóval nagyobb számban mellveregető hazafik, nem kevesen olyanok, akik csak és csupán ezen a napon éreznek "jó román"-ként, és tölti el szívüket a hazaszeretet. Vannak azonban olyanok is, akik ilyenkor lesznek "erősek és bátrak", és a hajuknál fogva előráncigált képtelen vádakkal esnek a magyaroknak.
Most nem is a jól ismert nacionalistákra gondolunk. Őket már megszoktuk. Hanem arra a szociáldemokrata parlamenti képviselőre, aki pontosan a román nemzeti ünnep napjára időzítette a "magyar bombát". Úgy látszik, a PSD-ből kerülnek ki a legbizarrabb ötletek bajnokai! Nos, ez a honatya sok nemzettársa számára is érthetetlen "elemzést" tett közzé. Azt állítja, hogy a Colectiv klubban eddig 60 halálos áldozatot követelő tragédiát gondosan előre kitervelt forgatókönyv alapján "gyilkos kéz" követte el. "Kedveseim, bizonyára mindannyian emlékeztek arra az éjszakára, amikor az Egyetem téren 30 ezer ember tüntetett, akik a gyilkos gyújtogatás izgalmában (mert kétségkívül nem balesetről, hanem szándékos gyújtogatásról van szó) könnyekbe fulladva változtatásokat követeltek az ország vezető intézményei élén" – kezdi a szöveget, majd azt állítja, hogy csak egy politikus nemes gesztusa és a "vakszerencse" mentette meg Romániát attól az "ördögi" tervtől, amely az országot három köztársaságra akarta szakítani. Ezt a tervet pedig nem máshol, mint Budapesten főzték ki. Ebben szerinte egyetlen jóérzésű román sem kételkedik.
Szerinte az történt, hogy valamiféle machiavellisztikus elme egyik budapesti egyetemen kitalálta, hogy "spontán civil megmozdulást" szerveznek, és a tömegben elvegyülve kiprovokálják a kormány, a belügyminisztérium és végül a parlament felgyújtását, amiről a képviselő tudni vélte, hogy azon a bizonyos éjszakán csupán kilenc csendőr őrizte. Ha sikerül felgyújtani, az a román demokrácia megdöntését jelentette volna – vonta le a sommás következtetést.
Persze, nem ilyen egyszerűen magyarázza el a honatya. Párhuzamot von a Reichstag (!!!) 1933-as felgyújtása és saját agyréme között. Azt is elmondja, hogy Kolozsváron egy politikusokból, értelmiségiekből és vállalkozókból álló csoport ugyanazon az éjszakán lázasan készítette elő Erdély függetlenségi nyilatkozatát, és kész volt azonnal létrehozni a "magyar orientációjú" Erdély Köztársaságot, "német védnökség alatt és orosz garanciával". Jászvásáron pedig egy hasonló csoport a független Moldva Köztársaság létrehozásán ügyködött, amely egy éven belül Besszarábiához csatlakozott volna, és természetesen Moszkva befolyása alá került volna. A harmadik pedig Havasalföld maradt volna. Ezt a démoni tervet játszotta ki Victor Ponta azzal, hogy lemondott, és ezzel megmentette a hazát.
A gond az, hogy ő maga hiszi, amit mond, és akadnak – igaz, egyre kevesebben –, akik hisznek neki. Természetesen nem lesz belőle államközi vita, de arra elég, hogy hergelje a kedélyeket.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Tiszta lappal a politikában
December 4-6. között Püspökfürdőn zajlott a XIV. MIÉRT Akadémia Mi legyek? Egyetem utáni munkavállalás címmel. A péntek esti nyitóünnepség után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tartott előadást.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Tiszta lappal a politikában- Népszerűség és közösségépítés a magyar fiatalok közéleti munkájában címmel tartott előadást. Azon meggyőződésének adott hangot: a közvélekedéssel ellentétben a romániai politikusok nem szakadtak el a társadalomtól, látják a problémákat, és érzik az irántuk megnyilvánuló ellenszenvet. A bukaresti Colectiv klubban történt tragédia kapcsán felszabadult érzelmek is kiábrándultság és csalódottságról árulkodnak, s „hogy ez miből adódik, arról sokat lehetne beszélni”. Olvasatában ennek egyik oka, hogy a politikusok a kereskedelmi televíziók állandó szereplőihez, meghívottjaihoz hasonlóan belekeveredtek egyfajta mókuskerébe, vagyis az elmúlt években túllicitálták egymást a megvalósíthatalan ígérgetésekben. Szerinte ezek nem feltétlenül hazudozások, mert „az igazmondás a politikában nem ugyanaz, mint a szószékról vagy a párkapcsolatban”. A másik indok, hogy elburjánzott a korrupció és emiatt most már minden politikusról azt hiszik az emberek, hogy korrupt, és ezért, aki esetleg tisztességes, és jól végzi a munkáját, sem mer újabb mandátumra vállalkozni attól tartva, hogy őt is bűnözőnek nézik majd, s hajnalban „betörnek hozzá a nindzsák, pénz után kutatva”. Az RMDSZ vezetője arra is kitért: a dühős „utca” leváltana mindenkit, és ezért félő, hogy a vízzel együtt a gyermeket is kiönti, hiszen olyan nincs, hogy egyszer a semmiből előbukkanak patyolattiszta ruhában ártatlan lények, akik ráadásul még a kormányzáshoz is értenek. Hozzátette: parlamentre meg pártokra azért van szükség, mert ezek nélkül nincs demokrácia, s csak a diktatúra marad hátra, lényeges tehát ezekben a kérdésekben árnyaltan, megfontoltan gondolkodni.
Európai Unió
Az Európai Unióban zajló jelenlegi folyamatokkal kapcsolatban Kelemen Hunor kijelentette: való igaz, hogy az EU már nem olyan, mint amilyennek valakik, valamikor megálmodták, de ha lemondunk róla, akkor azok győznek, akik megkérdőjelezik az európai identitást. Szerinte nemzeti hatáskör kellene legyen, hogy melyik állam hány menekültet fogad be, és nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a külső határok megvédésére. Hozzátette: elsőrendű priorításnak a biztonságot kell tekinteni, de a szabadság különböző formáiról sem szabad lemondani. Azt tanácsolta a fiataloknak: noha a közösségépítés szempontjából talán a legnehezebb pillanatban vagyunk, bátran vállaljanak közéleti szerepet, legyen jól megalapozott véleményük, ne gondolják azt, hogy az örökséget csak lakkozni kell, s a maguk részéről nem kell hozzátegyenek semmit, és ugyanakkor arról se feledkezzenek meg, hogy hitelesség és bizalom nélkül nics erős közösség, és azok a nemzetik igazán sikeresek, melyeknek szilárd értékrendjük van.
Nyitóünnepség
A péntek este, az egyik püspökfürdői szálloda konferenciatermében zajlott nyitóünnepségen Debreczeni Sándor főszervező köszöntötte az egybegyűlteket. Kovács Péter, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke arról beszélt: miért kell fokozatosan általakítani, jobbá tenni a romániai társadalmat. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke azt tanácsolta a fiataloknak: legyenek céltudatosak, tudják mire képesek, fejlesszék magukat, s ha kell, hozzanak áldozatokat a versenyben. Ugyanakkor pedig szolid meggyőződéseik mögött értékrendre épülő tartalom álljon.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

MIÉRT–IKSZ közös elnökségi ülés az Országházban
MIÉRT–IKSZ közös elnökségi ülésre került sor múlt pénteken a Magyar Országházban, amelyen jelen volt Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor RMDSZ elnök is. A közös tanácskozás után a két szervezet elnöksége közös nyilatkozatot fogadott el, melyben rögzíti a jövőbeli együttműködés fő irányvonalait.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökei bemutatták a nyilatkozat kulcspontjait: a fiatal vállalkozók közötti kereskedelmi és szakmai kapcsolatok fellendítése, a kutatásfejlesztés és az IT szektoron belül történő tapasztalatcserék támogatása, Erdélyben tanuló anyaországi és Budapesten tanuló erdélyi hallgatók érdekképviseletének az erősítése, és egy kolozsvári ifjúsági központ létrehozása is szerepel a célkitűzések között. Az ülés egyperces néma megemlékezéssel kezdődött az egy hónapja történt bukaresti Colectiv tragédia áldozatainak emlékére.
A közös tanácskozáson részt vett Oláh Gábor, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) elnöke is, aki az alábbiakat nyilatkozta: „Nagyon fontos üzenete van a pénteki közös ülésnek, hiszen többéves munka áll mögötte; a közös tanácskozás révén a két szervezetnek sikerült napirendre tűzni olyan aktuális problémákat, amelyek kiemelten foglalkoztatják a magyar fiatalokat, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán élnek. Ezek közül kiemelném a család- és ifjúságpolitikát, továbbá a nemzetpolitika, illetve a közösségszervezés és a sport témáját is. Mindezek nagymértékben szerepet játszanak a magyar fiatalok életében és tévedés azt hinni, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a közélet témái iránt. Ami pedig nekünk, bánságiaknak különösen fontos, a két szervezet szoros és jól működő kapcsolata által nekünk esélyünk adatik anyaországi partnerekre találni és jól működő kapcsolatokat kialakítani.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Elviselhetetlen a bevándorlás szintje (David Cameron Bukarestben)
David Cameron brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia egy megreformált Európai Unió tagja szeretne maradni, de a „nettó bevándorlás” évi 300 ezer fős szintje tarthatatlan számára. A szigetország kormányfője tegnap Bukarestben járt, ahol Klaus Johannis államfővel, illetve Dacian Cioloş miniszterelnökkel találkozott.
Az elnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatón Cameron kifejtette, maga is támogatja a polgárok szabad mozgásának elvét, elismeri, hogy a románok és más európaiak jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom fejlődéshez, de megoldást kell találni arra, hogy csökkenjen az a nyomás, amely a migráció következtében nehezedik a brit szociális rendszerre. Johannisszal biztonsági kérdésekről és a migráció okairól is szót váltottak, egyetértve abban, hogy a legsürgősebb feladat megfékezni a konfliktusokat és enyhíteni a szegénységet, amelyek elűzik otthonaikból az embereket. Cameron szerint Románia és Nagy-Britannia nemcsak az EU-ban, a NATO-ban partnerek, hanem jó üzleti kapcsolatokat is ápolnak, együttműködnek az európai energetikai biztonság megerősítésében. Klaus Johannis rámutatott, hogy Cameron személyében tizenhat éve először érkezett brit kormányfő hivatalos látogatásra Romániába. Azt is hangoztatta, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó román állampolgárok kiválóan beilleszkednek az ottani társadalomba, amelynek adófizető polgáraivá váltak. Az államfő kifejezte reményét, hogy az EU-nak saját alapelveit tiszteletben tartva sikerül olyan megoldásokat találnia, amelyek a brit népszavazást az unióban maradás javára döntik el. Nagy-Britanniának az európai közösségben a helye, az unió és a szigetország is erősebb lesz, ha a britek a bennmaradás mellett döntenek – fűzte hozzá.
Az elnök köszönetet mondott Cameronnak az október 30-i bukaresti tűzvész sebesült áldozatainak kezelésében nyújtott segítségért. A brit kormányfő egyébként személyesen felkereste a hatvan emberéletet követelő tragédia helyszínét, és virágot helyezett el a belvárosi Colectiv Klubnál kialakított kegyhelyen.
A brit miniszterelnök Dacian Cioloş kormányfőt is tájékoztatta az EU megújítását célzó brit javaslatokról. Cioloş később egy sajtótájékoztatón annyit mondott ezekről: Románia nagyjából mindenben támogatni tudja London elképzeléseit, az uniós polgárok mozgási szabadságának esetleges korlátozását kivéve.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rossz kompromisszum
Az oktatás és az egészségügy feleannyi pénzt kap jövőben, mint a szállításügyi tárca, és jóval kevesebbet, mint a hadsereg vagy a belügyminisztérium. Így néz ki a 2016-os állami költségvetési tervezet, és mivel ez a parlament által megszavazott törvények, illetve a pártokkal folytatott konzultációk után alakult ki, nagyot nem változhat már. A független kormány megpróbálkozott ezzel-azzal – például a grandomániás fővárosi katedrális támogatásának visszafogásával –, de nagy az ellenállás, és így bizony a felelős gazdálkodásért vívott háború kimenetele is kétségessé válhat.
Nem sok idő, bibliai negyven nap múlt el a Colectiv Klubban kitört tűzvész óta, és az állam tehetetlensége miatt felháborodott tömegeket újból arcul csapják az őket közvetlenül érintő, szégyenletesen alulméretezett keretekkel. Nem vet nagyon jó fényt Dacian Cioloş szakértői csapatára, hogy egyértelműen populista, fenntarthatatlan intézkedéseket fogad el különösebb ellenállás nélkül. Körbejárta már a világot, hogy Romániában 18 ezer templom van, és alig 425 kórház, utóbbiak állapota pedig csak kivételes esetben jó. Az iskolák korszerűsítésével valamivel jobban állunk, de ezek csak épületek: az oktatás és a betegellátás nagyon lemaradt az elvárható minőségtől, és senki nem ígéri javulásukat...
Egyelőre csak az ortodox egyházat vigasztalják, noha éppen ezt a felekezetet nem ellenőrzi sem külső, sem belső szerv, nem tudni, hogy valóban arra költik-e a kincstártól és a hívektől kapott pénzt, amire kapják. Igaz, hogy nem ez az egyetlen ilyen intézmény: az országos útügyi hatóság alkalmazottjainak mintegy fele 75 százalékos béremelést kapott idén, miközben az útépítés stagnált, a Szelistye–Konca autópályát pedig le kellett rombolni, mert az amúgy eleve jól fizetett hivatalnokok figyelme mind a 275 figyelmeztetés fölött elsiklott, amelyeket az építési hiányosságokra vonatkozóan küldtek nekik. Nem tudni, mivel foglalkoztak a munkahelyükön, de azt igen, hogy felhasználatlanul maradt 1,3 milliárd euró, miközben sok cég, köztük a több ezer embert foglalkoztató piteşti-i Dacia-gyár kitelepedést fontolgat, mert nem bírja kivárni az autópályát.
Az új kormány teljesítményarányos bérezést, hatékonyabb adminisztrációt, megfontoltabb pénzügyi politikát ígért. Valóban erre lenne szükség, csakhogy az elégedetlen választókra megharagudott pártok gondoskodtak arról, hogy hiteltelenítsék az ellenfélnek tekintett technokratákat: ennek köszönhetjük, hogy az állami szektorban egységesen megemelt bérek miatt nem marad pénz a kiemelkedő egyéni munka jutalmazására, azaz egyféle kommunista egyenlősdi gyakorlatot viszünk tovább, holott tudjuk már, hogy ez nem ösztönző, hanem visszahúzó hatású. Rosszul állunk, és ezen a beharangozott gazdasági növekedés sem segít majd: ez ugyanis fogyasztásra alapoz, és a vásárlástól nem lesz se kórházunk, se autópályánk.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatódik a felújítás a csíkszeredai Sapientián
Számos külső és belső felújítást végeztek idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületén, a renoválásokat jövőre is folytatnák.
A magyar kormánytól kapott kétmillió eurós támogatásnak köszönhetően 2015-ben többek között befejezték a létesítmény hőszigetelését az első szinttől a hatodikig, elkészült szerkezetileg az épületbe tervezett planetárium, és számos belső felújítást is végrehajtottak.
„Jövő évben szeretnénk a bentlakási szinten lévő kis konyhákat, illetve az egyetemi étkezde konyháját is felújíttatni, emellett 2016 nyarán a földszinti részt és az első emeletet is renoválnánk, ha megkapjuk a támogatást, amire számítunk” – közölte megkeresésünkre Makó Zoltán dékán. Hozzátette, hogy tervben volt még az alagsor egy részének klubhelyiséggé való átalakítása az egyetemisták számára, de a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia után elvetették az ötletet, mivel az alagsorban nincsenek kiépítve a menekülő-útvonalak.
A dékán arról is beszámolt, hogy ugyan a planetárium szerkezetileg elkészült, viszont a beüzemeléséhez még hiányoznak egyes kellékek. „A kupolát, a háromdimenziós technológiájú kivetítőgépet és egyéb berendezéseket kell még beszereznünk. Mivel az ilyen típusú kupolákat nanotechnológiával készítik el, a kialakíttatásához 200 ezer euróra lenne szükség, ezt pályázati úton szeretnénk megszerezni. Olyan pályázatra várunk, ahol a tudománynépszerűsítés a fő cél. Bízok benne, hogy ez már jövő év folyamán megvalósulhat” – fejtette ki Makó.
Rámutatott, ha megépül a planetárium, ebben a csillagászati mozgóképek mellett más tudományos jellegű filmek vetítésére is sor kerülhet, és az egyetem hallgatóin kívül ez a nagyközönség előtt is nyitva áll majd.
Molnár Rajmond
Krónika (Kolozsvár)