Az a célunk, hogy egy erős, jól működő szervezet alakuljon – hangoztatta december 13-án Bereczki Kinga, a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) alakuló ülésén, melyen elnökké választották. Az alapító közgyűlésen a megye 17 civil szervezete képviseltette magát. Az új testület munkáját szakterületenként megválasztott, kilencfős igazgatótanács irányítja, köztük két alelnök, Gaál Sándor és Nemes Előd. /(mol): Civilek Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Kettős célt szolgál a Civil nap – hangsúlyozta Bereczki Kinga a CIVEK (Civilek Háromszékért Szövetség) elnöke április 19-én azon a fórumon, amelyen a szervezet első nyílt napját tartotta. A szervezetek forrásigénye szempontjából nagy jelentőséggel bír a személyi jövedelemadó két százaléka, amelyet minden adófizető közvetlenül juttathat el. Emellett rögtönzött kiállításon, illetve multimédiás ismertetők révén bemutatkozott a meghívásnak eleget tevő tucatnyi szervezet. Kiadták a CIVEK első füzetét, amelyben a tizenöt alapító tagszervezet célkitűzéseit, tevékenységét ismertették. /(Fer-): Szervezkednek a civilek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

A Civilek Háromszékért Szövetség /CIVEK/ egyik tagszervezete a Lajtha László Alapítvány, 1992-ben alakult meg. Fő tevékenysége a hagyományos népzene- és néptáncmozgalom, kiemelten a Háromszék Táncegyüttes támogatása. Rendszeres tevékenységei közül a sepsiszentgyörgyi táncház szervezése kiemelkedő fontosságú. A táncházakat szeptember végétől május végéig minden szerdán a sepsiszentgyörgyi Városi Művelődési Házban tartják. A Lajtha László Alapítvány folklóranyag gyűjtésére nyújt lehetőséget amatőr és hivatásos gyűjtőknek egyaránt. /Lajtha László Alapítvány (Civil híradó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

A Civilek Háromszékért Szövetség, a CIVEK egyik tagszervezete, a Sikló Egyesület a 2001-ben alakult. Feladatának tartja a Kovászna-Kommandó erdei vasút és siklópálya megőrzését. Évente vasútmentő tábort szerveznek Kommandón, melynek célja a kisvasút egyes részeinek helyreállítása, megismerése. A kisvasútról szóló négynyelvű füzetet, naptárt és egy képeslapot adtak ki, a kovásznai vonal egy részét megjavították. Az erdei vasúthoz tartozó hét mozdonyt megmentették az ócskavassá válástól, az általuk összeállított dokumentáció alapján a minisztérium rendelete értelmében a mozdonyok a nemzeti örökség részét képezik, műkincs besorolást kaptak. /Civil híradó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója egyik kiemelt szakmai programja Sepsiszentgyörgyön, a Puskás Tivadar Szakközépiskola dísztermében zajlott, ahol a nemrég alakított Civek ― Civilek Háromszékért Szövetség tartotta első konferenciáját. A konferencia azt kívánta körüljárni, miként kapcsolódjanak be a hazai civil szervezetek az uniós vérkeringésbe úgy, hogy a globalizációs folyamatokban az itteni közösségek sajátos értékei se csorbuljanak ― fogalmazott Bereczki Kinga, a Civek elnöke. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány vezetője a szervezetek hosszú távú, hatékony működésének jellemzőit sorolta fel, Bakk Miklós egyetemi tanár arról beszélt, milyen negatív következménye volt annak, hogy a romániai magyarság forrásmegosztása nem történt meg, a civil szervezetek által elérhető pénzek java részéről a politika dönt. Az eseményre elkészült a közel száz háromszéki civil szervezet első katalógusa. /Ferencz Csaba: Hálóban a közösségért (Civek konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Megtartotta évi közgyűlését a Civilek Háromszékért Szövetség, a CIVEK. Egy év alatt a tagság jelentősen bővült, tizenkét új csatlakozó után immár harminc tagszervezettel rendelkezik, a közgyűlés három magyarországi civil szervezetnek szavazta meg tiszteletbeli tagságát. Az elmúlt év a kezdet volt, de sok eredménnyel: jogi bejegyeztetés, iroda beindítása, Civil Híradó-rovat elindítása a Háromszék napilapban, nyílt nap- és konferenciaszervezés, Civil katalógus kiadása több mint száz háromszéki szervezet adataival stb. Tervezik a Civil Kerekasztal beindítását. /Ferencz Csaba: Elkötelezett civilek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

A Kovászna megyei civil szervezeteket tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség (Civek) felhívást intézett a tanügyi törvénytervezet vitája kapcsán ,,minden romániai magyar társadalmi tényezőhöz (civil szféra, egyházak, politikum, pedagógustársadalom)” az összehangolt, közös fellépés érdekében. A Civek arra biztat, hogy az említett intézmények, szervezetek ,,sorakozzanak fel a szakvéleményezésre leginkább jogosult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által összeállított javaslatcsomag mellé, aláírásukkal támogassák azt”. /(ferencz): Civil felhívás az összefogásra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

A civil szervezeteket tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) támogatja elnökét, Berecki Kingát politikai szerepvállalásában. Bereczki Kingát múlt héten választották meg a párttá alakuló MPSZ sepsiszentgyörgyi alelnökévé. Berecki Kinga azért vállalta az alelnöki megbízatást, mert bízik benne, segíteni tud, hogy megfelelő emberek kerüljenek a helyi és megyei önkormányzatba. /Farkas Réka: Civilek és a politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

A CIVEK – Civilek Háromszékért Szövetség két témakörben szándékozott egyeztetni A civil szféra és az önkormányzat partnerségi kapcsolata című kerekasztal-beszélgetésen: Sepsiszentgyörgy pályáztatási rendszerének átalakítása, valamint a Lábas Ház működtetése. A CIVEK által kidolgozott javaslatcsomagot Berecki Kinga elnök ismertette. Az önkormányzatnak nem kulturális, illetve sport tematikájú pályázati alapot kellene elkülönítenie költségvetéséből, hanem működési alapot és projektalapot, a pályázatok elővéleményezését pedig egy, a CIVEK által kijelölt szakbizottságnak kellene elvégeznie. E javaslatokkal csupán annyi a gond – hívta fel Sztakics Éva alpolgármester a figyelmet –, hogy a törvény nem engedi, hogy önkormányzatok civil szervezetek működési költségeit fedezzék, másrészről csak Sepsiszentgyörgyön évente 100–150 civil szervezet pályázik, ehhez képest a mindössze harminckettőt tömörítő CIVEK-ről nem lehet tudni, mennyire ernyőszervezete az összes háromszéki vagy legalább sepsiszentgyörgyi civil kezdeményezésnek. /Váry O. Péter: Változást akarnak (Civil kerekasztal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Ha 2007 a nekiindulás éve volt, 2008 pedig a szervezeti megerősödésé, akkor 2009 remélhetőleg a kibontakozás esztendeje lesz a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) számára – jelentette ki Bereczki Kinga, az ernyőszervezet éves közgyűlésén. Bemutatták a Háromszéki Civil Katalógust, majd újabb tagszervezetek csatlakozásáról döntöttek, és megválasztották a szervezet elnökségét. Bereczki Kinga felsorolta az eddigi eredményeket, többek között a kéthavonta megrendezett civil kerekasztalt, amelyen önkormányzati vezetőkkel találkoztak, megemlítette a pályázatíró képzéseket, a Szent György-napok alatt felállított civil sátrat, a Háromszék napilapban indított Civil híradó rovatot. Szeretnék létrehozni a CIVNET hálózatot, amely folytonos kommunikációt tenne lehetővé a civil szervezetek között. A Háromszéki Civil Katalógust Nemes Előd alelnök, a kiadvány egyik szerkesztője ismertette. A tavalyi, első kiadáshoz képest az idei bővült, közel kétszáz háromszéki szervezet adatait tartalmazza. A CIVEK vezetői tisztségét a következő két évben is Bereczki Kinga fogja betölteni. A nyolc új egyesülettel immár megközelíti a negyvenet a CIVEK tagszervezeteinek száma. /Farcádi Botond: Teret a civileknek (CIVEK-közgyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

A Civilek Háromszékért Szövetség /CIVEK/ szót emel a szólásszabadság korlátozása ellen, és csatlakozik a Kovászna Megyei Tanügyi Szabad Szakszervezet felhívásához. Határozottan elutasítják a szólásszabadság korlátozásának minden formáját. Elítélik a Háromszék napilap ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket, és felhívják a figyelmet, hogy ez az a lap, amely a háromszéki polgárok számára az olvasói leveleken, álláspontokon keresztül a lakosság igényeit, sérelmeit is nyilvánosságra bocsátja, ezáltal válik a háromszéki polgárok lapjává. A tiltakozó nyilatkozatot Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke írta alá. /Civilek a Háromszékért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete arra buzdítja tagjait és minden háromszéki magyart, hogy vegyen részt a történelmi magyar egyházak által szervezett január 8-i, vasárnapi tiltakozó felvonuláson. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete korábban bejelentette, szintén támogatja a kezdeményezést. /Az RMDSZ is támogatja az egyházak kezdeményezését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./ A Civilek Háromszékért Szövetség – CIVEK fontosnak tartja az intézményvezetők cseréje kapcsán kialakult helyzetben a helyi összefogást. Nyilatkozatukban közös egyeztetőtanács létrehozását javasolják, amelyben helyet kapnának az RMDSZ, az MPP, a történelmi egyházak és a civil szféra képviselői. A tanács feladata lenne egy szakmai jelöltlista összeállítása, és ennek alapján tárgyalnának a román féllel. /Egyeztetőtanács létrehozását javasolja a CIVEK. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Háromszéki és brassói civil szervezetek számára szervezett fórumot a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) és a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) Sepsiszentgyörgyön. Temesvár és Kolozsvár után ez volt a harmadik regionális találkozó az Erdély-szerte tervezett tizenhatból. A fórum vendége, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, az MCSZESZ elnöke előadásában kiemelte, hogy az önkormányzatoknak fel kellene ismerniük a civil szervezetekkel való partneri együttműködés lehetőségeit. A rendezvényen bemutatták az Erdélyi Magyar Konvent nevű civil kezdeményezést is, amely négy pilléren alapuló (civil szféra, gazdaság, politika és egyház) legmagasabb szintű struktúrája lenne az erdélyi magyar társadalomnak. /Demeter J. Ildikó: Regionális civil fórum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Öt háromszéki civil szervezet – a Civilek Háromszékért Szövetség, az Amőba Alapítvány, az Eventus Plusz Egyesület, a Rika Egyesület, valamint a Bedő Albert Környezetvédelmi és Ifjúsági Egyesület – vett részt a hét végén a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány által megszervezett ONG Fest nevű országos civil fesztiválon és kiállításon Bukarestben. Az eseményen több mint 200 civil szervezet képviselői jelentek meg. A háromszéki kiállítósátrakat látogatók közül többen elmondták, jártak már Székelyföldön, tisztelik az ott élőket, de többüknek el kellett magyarázni, merre is van ez a vidék, a háromszéki civilek pedig az autonómiatörekvésekről szóló tévhiteket is próbálták eloszlatni. A háromszéki szervezeteknek több partnerségi kapcsolatot, együttműködést sikerült kialakítaniuk. /(Farcádi): Háromszéki civil szervezetek Bukarestben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Első alkalommal gyújtottak egy-egy gyertyát minden kőkereszt tövében a sepsiszentgyörgyi köztemetőben, az első világháborúban elesett katonák sírjánál. Az emlékhelyet a Civilek Háromszékért Szövetség, a Romániai Magyar Cserkészszövetség és az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete közösen tette rendbe. Bereczki Kinga szervező szerint történelmünknek ez a fejezete sem egészen ismert a fiatalok előtt. /Emlékezés a hősi halottakra Sepsiszentgyörgyön. = Erdély. Ma, nov. 1./

Háromszék: harc a kétnyelvűségét
Több mint húsz háromszéki civil szervezet írt alá egy, az anyanyelv védelmében megfogalmazott kiáltványt. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) kezdeményezésére a civilek a kétnyelvűség betartását kérik a közintézményeknél és a gazdasági életben egy ötpontos dokumentumban, az érvényes jogszabályokra hivatkozva.
A kiáltvány szerint „élni kell azzal, ami van, és ki kell vívni azt, ami nincs”. Felkérik a vállalkozókat, hogy a termékeket magyarul is feliratozzák, a szolgáltatásokat magyarul is kínálják.
A lakosságot bojkottra szólítják fel: ne vásároljanak olyan boltból, ahol nincs magyar felirat. „Oda kell figyelni, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés, a szlovák nyelvtörvény negatív példájából kiindulva ki kell védeni minden, magyar közösséget érintő diszkriminatív rendelkezést” – áll a dokumentumban.
A kiáltvány szerint a pedagógusoknak és a szülőknek kell tudatosítaniuk a fiatalokban: az anyanyelv nem hátrány az érvényesülésben, a többnyelvűség érték. Ugyanakkor a civilek felszólítják a magyar elöljárókat, hogy fokozottan figyeljenek a törvény által szavatolt nyelvi jogok betartására.
A Civilek Háromszékért Szövetség arra figyelmeztet, az anyanyelvhasználat a szórványosodás fokmérője, minél nagyobb mértékben rongálódik a nyelv, annál nagyobb mértékű a beolvadás.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nyelvi bojkottot hirdettek a háromszéki civilek
A magyar nyelv tudatos használatára buzdít a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A mozgalom tagjai arra ösztönöznek, hogy közintézményekben, cégeknél, vállalatoknál mindenki használja anyanyelvét.
„Bár anyanyelvünk használatát törvény is szavatolja, nem élünk vele” – áll a szervezet közleményében. Mint állítják, sok esetben akkor is románul folynak a hivatalos eljárások, ha mindkét fél magyar. A cégtáblákon, az üzletekben alkalmazott feliratok, a szolgáltatók hivatalos közleményei az esetek többségében csak román nyelvűek. Az egyesület szerint az anyanyelvhasználat a civil öntudaton múlik.
A kezdeményezők kérik a kétnyelvűség betartását a közintézményekben, és felszólítják a vállalkozókat, hogy termékeiket magyarul is feliratozzák, szolgáltatásaikat magyarul is népszerűsítsék, és forduljanak anyanyelvén a célközönséghez. A többnyelvűség érdekében a szervezet arra szólítja fel a civileket, hogy ne vásároljanak olyan üzletekből, ahol nincsenek magyar nyelvű feliratok – fejtette ki az egyesület.
A mozgalom első akciójára a múlthéten került sor. Sepsiszentgyörgyi fiatalok egy csoportja az egyik nagyáruház előtt szervezett villámcsődületet (flash-mobot), és a kétnyelvűség alkalmazására szólították fel a multinacionális cég helyi vezetését. A telefonos ügyfélszolgálatok esetében már több nagyvállalat hirdet magyar nyelvű információszolgáltatást, a felkínált opció azonban gyakran csak névleges.
Az E-On gázszolgáltató magyar nyelven beszélő diszpécserei például az esetek többségében nem elérhetők, hiába csönget türelmesen magyar nyelvű felvilágosításért a betelefonáló.
Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Egymásra találás Kézdivásárhelyen
Közel negyven cég és szervezet részvételével kezdődött tegnap Kézdivásárhelyen az első Székelyföldi Termékkiállítás és Vásár. Az egyszerre hagyományőrző és -teremtő rendezvény vasárnapig látogatható.
A Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) által szervezett rendezvény elsősorban filozófiájában, üzenetében kíván más lenni, mint a szokványos kiállítások. A székelyföldi értékek felmutatása és tudatosítása, illetve a szolidaritás lehet ugyanis az egyik legfontosabb eszköz a székelyföldi gazdaság talpra állításában. ,,Az 1930-as évek elején is a közösség felrázása érdeké ben kezdeményeztek itt, Kézdivásárhelyen termékkiállítást, amelynek sikere meg is ijesztette a hatóságokat — idézte fel megnyitóbeszédében Rácz Károly, a házigazda város polgármestere. — Hasonló, mozgósító jellegű rendezvényekre van ma is szükség."
A kiállításon országosan is fajsúlyosnak tekinthető vállalatok is jelen vannak. ,,Ha nem bátorítjuk, ösztönözzük egymást, akkor nincs jövőnk" — fogalmazta meg jelenlétük okát a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye Rt. tulajdonosa, Kurkó Árpád. A jakabfalvi Kelemen István négy családtagja és öt segítője által előállított tejtermékeivel aratott nagy sikert, a vásárlói igény pedig gyorsan kialakította a Kelemen-féle hatalmas szendvicset, amelybe kolbászkarikák is járnak. ,,Mi tudjuk, milyen finom dolgokat állítunk elő, azért jöttünk, hogy másnak is megmutassuk" — hangzott a kézenfekvő indoklás. De nemcsak megehető-iható termékek kínálják magukat a céhes városban, hanem például a székelyföldi emberek alkotó erejét és kreativitását ösztönző pénzügyi konstrukciókat kínáló LAM Alapítvány is. A vállalkozók információkat szerezhettek a Székelyföldi Termék márkanév mögé való besorolás lehetőségeiről is. A Székely Nemzeti Múzeum kiállítása az értékmentés és -őrzés fontosságából ad ízelítőt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki Civil Napok szeptember 23-24
A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat:
honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál;
családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt;
tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál;
közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén;
vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából;
cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál;
Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál;
kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából;
az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek;
segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül;
hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára;
tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál;
tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által;
népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában;
a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek;
tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről;
természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől;
rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában;
érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével;
otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában.
A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására.
A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is.
A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól.
A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával.
A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót).
Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma

Megbuktak a közintézmények a „magyarnyelv-vizsgán”
Hiányos a kétnyelvűség a Kovászna megyei közintézményekben. A Civilek Háromszékért Szövetség nyolc hivatalban vizsgálta meg, milyen mértékben tartják be, illetve egyáltalán betartják-e az anyanyelv-használati jogok érvényesítését az ügyintézésben és az ügyfélszolgálatban. Megfogalmazásuk szerint az eredmény lehangoló, elsősorban a román nyelvet használják, a honlapok 90 százaléka csak román nyelvű, a hivatalos értesítésekben mindössze egyetlen intézmény fogalmaz két nyelven, a hivatalos dokumentumok pedig minden esetben csak román nyelvűek, és még az alkalmazottak magyar nyelvtudása is hiányosnak bizonyult.
A szövetség elemzése szerint a kétnyelvűség leginkább a hirdetőtáblákon és az intézmények névtábláján érhető tetten, a gyakorlati alkalmazásban kevésbé.
A Civilek Háromszékért Szövetség az elmúlt év végén internetes szavazást kezdeményezett a kétnyelvűségről, azonban mindössze félszázan szavaztak, ezért az eredményt nem tartották megalapozottnak. Idén folytatták a felmérést, az önkénteseik két hónapon keresztül kérdőíveket töltettek ki a vizsgált hivatalokban, kilenc szempontot vettek figyelembe, arra fektetve a hangsúlyt, hogy mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata az ügyintézésben és a tájékoztatásban.
Az összegzés szerint a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség szerepelt a legjobban, az intézményben a 9 szempont közül ötre jó vagy kielégítő a válaszok többsége, második helyezett a fogyasztóvédelmi hatóság, a harmadik a közpénzügyi hivatal. A tanfelügyelőség, a prefektúra, az útlevél-kibocsátó hivatal, az állat-egészségügyi igazgatóság és a kataszteri hivatal ennél rosszabbul teljesítettek.
Bereczki Kinga, a civil szervezet elnöke a Krónikának elmondta: nyilvánosan oklevéllel jutalmazzák majd a „nyertes” intézményt, abban bízva, hogy honlapjának és hivatalos dokumentumainak magyar fordításával jó példát nyújt a többi közintézménynek. Korábban az EMI háromszéki szervezete is feltérképezte a kétnyelvűséget a megyében, ők is arra a következtetésre jutottak, hogy a homlokzati táblák többsége kétnyelvű, azonban az intézményeken belül és a honlapokon általában csak románul tüntetik fel a közhasznú információkat.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Románul szól a hivatal (Kétnyelvűség Háromszéken)
Előbb a román, majd a magyar nyelv – alapvetően ez a sorrend jellemző azon háromszéki, állami közintézményekre, amelyeknél azt vizsgálta több- hetes felmérése során a Civilek Háromszékért Szövetség: milyen mértékben, és egyáltalán betartják-e az anyanyelv-használati jogok érvényesítését. Kilenc szempont alapján például azt is követték: mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata a hivatalos ügyintézésben, valamint a tájékoztatásban. A szervezet összesítése szerint a vizsgált nyolc intézménynél – tanfelügyelőség, prefektúra, pénzügyi hivatal, fogyasztóvédelmi hatóság, mezőgazdasági kifizetési ügynökség, útlevélkibocsátó hivatal, állat-egészségügyi igazgatóság, kataszteri hivatal – a kétnyelvűség többnyire a hirdetőtáblákon, valamint az épületek feliratán, azok névtábláján valósul meg, gyakorlati síkon viszont annál kevésbé. A honlapokon az esetek kilencven százalékában csak román nyelven tájékoztatnak, s csupán egyetlen vizsgált intézményben alkalmazzák a kétnyelvű kommunikációt a hivatalos közlésekben, egyébként kizárólag román vagy alkalmanként magyar nyelven folyik a tájékoztatás – ismertette közleményében a Civilek Háromszékért Szövetség. A szervezet által lehangolónak minősített eredmények szerint a használatban lévő hivatalos dokumentumok kizárólag román nyelvűek, a vizsgált közintézmények alkalmazottjainak magyar- nyelv-tudása pedig legtöbb esetben hiányos. Az értékelés alapján a legjobb minősítést a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség kapta a szervezet részéről (itt kilenc szempontból öt esetben jó vagy kielégítő volt a válasz), majd a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal következik.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Kovászna megyei intézmények 90%-ban csak románul tájékoztatnak honlapjaikon
Elismerő oklevéllel „jutalmazza” a Civilek Háromszékért Szövetség a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget, amely a legjobb eredményt érte el a 2011 óta folyó figyelemfelkeltő nyelvi akciójukon. A megfigyelés célja az volt, hogy felmérjék, a helyi állami intézmények milyen mértékben tartják be, vagy egyáltalán betartják-e az anyanyelv-használati jogok érvényesítését az Európai Charta szellemében, a hivatalos adminisztrációban és az ügyfélszolgálatban egyaránt. A megfigyelésre a szövetség nyolc intézményt választott ki: Kovászna Megyei Tanfelügyelőség, Kovászna Megyei Prefektúra, Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal, Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság, Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség, Útlevélkibocsájtó és Nyilvántartó Hivatal, Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság és Kovászna Megyei Kataszteri Hivatal. Az első szakaszban internetes felületen lehetett szavazni a magyar nyelv használatára vonatkozóan a fenti intézményekben. A szervezet a szavazás eredményét azonban - tekintettel a leadott szavazatok alacsony számára - nem tartotta megalapozottnak, így az akció folytatódott egy második szakasszal, amelyre 2012-ben került sor. Ebben a szakaszban önkéntesek segítségével folyt a felmérés az intézmények székhelyén, ahol kilenc szempontot vizsgáltak meg. Ezek a szempontok arra irányultak, hogy milyen mértékben van jelen a kétnyelvűség a vizsgált intézményekben, és mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata a hivatalos ügyintézésben és a tájékoztatásban. Minden esetben sorrendiségben az első a román nyelv használata, azután a magyar - ott, ahol alkalmazzák; a honlapokon az esetek 90%-ában csak román nyelvű tájékoztatás van, egyetlen vizsgált intézményben alkalmazzák a kétnyelvű kommunikációt a hivatalos közlésekben, különben csak román vagy alkalmanként magyar nyelven folyik a tájékoztatás; a hivatalos dokumentumok kizárólag román nyelvűek, és a vizsgált közintézmények alkalmazottjainak magyar nyelvtudása legtöbb esetben hiányos. A kétnyelvűség leginkább a hirdetőtáblák és az intézmények névtáblája szintjén valósul meg, a gyakorlati alkalmazásban annál kevésbé - állítja a jelentés. A szövetség a későbbiekben is tervez hasonló akciókat. (közlemény)
Transindex.ro

Diszkriminálják a magyar lakosságot Kovászna megyében?
A román Országos Diszkriminációellenes Tanács állítása szerint 18 településen csak román nyelven lehet olvasni a közérdekű információkat.
A tanács nem akar büntetni, de felszólították a hivatalokat, pótolják a hiányosságot. A prefektúra, az ügyészség, a bíróság, a rendőrség, a számvevőszék, a vám és adó hivatal és a nyugdíjpénztár kapott a napokban felszólítást a diszkriminációellenes tanácstól. Az intézményekben két nyelven, románul és magyarul is ki kell írni a közérdekű információkat.
Lényegében arra figyelmeztettük a hatóságokat, hogy ezt a törvényt be kell tartani – mondta a Duna TV Híradójának Haller István, a diszkriminációellenes tanács igazgatótanácsának tagja.
Törvényt sértett a hírszerzés, és a hadsereg is, de őket még nem szólították fel. A Civilek Háromszékért Szövetség vezetője szerint a lakosságnak is van feladata: minél több helyen igényeljék, hogy az anyanyelvükön intézhessék az ügyeiket. A jogi osztályok vizsgálják a diszkriminációellenes tanács felszólítását, de csak később nyilatkoznak az ügyben.
Duna Tv, Híradó

Erdély.ma
2012

Elismerés a közösség és a kultúra őreinek (Magyar Művészetért-díjak)
A magyar kultúra érdekében tevékenykedő, az értékmegőrzést, hagyományápolást felvállaló, a magyar közösség megmaradása és erősítése mellett elkötelezett civil szervezetek, oktatási intézmények, színészek és újságírók munkáját jutalmazták tegnap este a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében, ahol Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díjrendszer elnöke tizenkét Ex Libris-, illetve egy színészdíjat adott át. A Magyar Művészetért Díjrendszer közössége ugyanakkor így állított emléket az 1956-os szabadságharcnak, a sepsiszentgyörgyi gálát azokban az órákban szervezték, amikor 56 évvel ezelőtt Budapesten kitört a forradalom a belső elnyomás és a szovjet megszállók ellen.
Kis székelyföldi társadalmunk, közösségünk rendelkezik azzal a tartalékkal, azzal az erővel, hogy közös ügyeinkért valóban egységesen álljon ki, s mindaddig, míg ez a tartalék megvan, képesek vagyunk elérni céljainkat, s maguk a díjazottak, kitüntetettek azok, akik leginkább őrzik, ápolják, erősítik ezt tevékenységük által – fogalmazott tegnap este köszöntőjében lapunk főszerkesztője. Farcádi Botond a Háromszék szerkesztőségének járó Ex Libris-díjat Gubcsi Lajostól vette át, aki megjegyezte: az elismerést a lapnak s rajta keresztül egész Sepsiszentgyörgy magyarságának szánják. Gubcsi Lajos laudációjában kiemelte: a Háromszék leginkább azzal vívta ki a rangos elismerést, hogy immár több mint két évtizede minden politikai és hatalmi szférával szemben megőrizte függetlenségét, s ezért ma már nagyon sokan a magyar nyelvterület legbefolyásolhatatlanabb, legfüggetlenebb napilapjának tekintik. A bukaresti televízió magyar adásainak szerkesztőségét illető Ex Libris-díjat Kacsó Sándor főszerkesztő vette át, s hasonló elismerésben részesült Csúcs Mária csíkszeredai újságíró, a Duna TV munkatársa. Díjazták a helyi civil szervezetek összefogásán, támogatásán immár hét éve munkálkodó Civilek Háromszékért Szövetséget, a közösségfejlesztésben aktív szerepet vállaló Háromszéki Közösségi Alapítványt, az erdélyi magyarság nemzeti öntudatra ébredése, szülőföldjén való maradása érdekében végzett munkájáért az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki és kézdivásárhelyi szervezetét. Elismerésben részesült továbbá a hagyományápolásban hosszú évek óta jeleskedő csernátoni Haszmann Pál Múzeum, a brassói magyarság közösségi és kulturális központja, a Reménység Háza, a csíkszeredai Sapientia Egyetem, illetve a Székely Mikó Kollégium. Ex Libris-díjban részesítette a Magyar Művészetért Díjak Kuratóriuma Zorkóczy Zenóbia színművészt, aki műsorai által a magyar kultúra és irodalom mélyebb megismerését tette lehetővé. A gálán egy másik művész, László Károly színészdíjat vehetett át. „A mi Puki bácsink”-at reményt, hitet adó, utat mutató, kultúrát és szépet terjesztő művészként méltatta Matekovics János Zoltán, megjegyezvén: az igazi komédiás tükröt tart elénk. Antal Ágnes és Antal Imre rövid zenés-verses momentumaival hangsúlyozta a tegnap esti gálán: nyelvünk valóban végső menedékünk, s vannak eszközeink, hogy újra felfrissítsük őseink hátrahagyott nyelvi kincseit.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar kultúra őrei (Ex libris- és Színész-díjak)
Október 23-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tizenkét oktatási intézménynek, civil szervezetnek, szerkesztőségnek, újságírónak, színművésznek adta át Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Kuratóriumának elnöke az Ex libris-díjat. A kitüntetést azoknak ítélik oda, akik sokat tettek és tesznek a magyar kultúráért. Az alábbiakban a díjazottak laudációinak szerkesztett változatát közöljük.
A bukaresti tévé magyar adásainak szerkesztősége
1969. november 23-án közvetített először magyar nyelvű műsort a Román Televízió. A 70-es évek közepére kialakult háromórás, hétfő délutánonként jelentkező műsor – a magyar adás – a romániai magyar művelődési élet meghatározó tükre, sokszor befolyásoló tényezője is lett. 1985-ben a műsort megszüntették, de az 1989-es fordulatkor újraalakult a magyar szerkesztőség a régi tagokra alapozva és új munkatársakkal bővülve. A kilencvenes években lezajló kommunikációs fordulat után az addig monopolhelyzetben levő magyar adás a sokasodó – és egyre szakosodó – magyar nyelvű tévécsatornák kínálata miatt kizárólag az erdélyi magyarságot érintő témákkal foglalkozik. A belső munkatársak csaknem harmada erdélyi városokban él, onnan járnak terepre, és ott is állítják össze műsoraikat. Bizonyos rovatok külső közreműködők – tévés tudósítók, szakemberek, színészek – segítségével készülnek. A bukaresti magyar szerkesztőség több magyar nyelvű műsort is gyárt a román közszolgálati televízió megmaradt csatornáinak. Az utóbbi években-hónapokban a politikai rövidlátás, a hatalmi elvakultság és a hozzá nem értés a Román Televíziót – és ennek magyar szerkesztőségét is – a csőd szélére sodorta. Műsorgyártási költségvetés nélkül, nagyméretű személyzeti leépítések fenyegetésében, kiszámíthatatlan hatású átszervezés előtt állva, közszolgálati szerepének egyre nehezebben tud eleget tenni.
Civilek Háromszékért Szövetség
A Civilek Háromszékért Szövetség 55 tagszervezettel rendelkezik Kovászna megyében. A szövetség már hetedik éve azon munkálkodik, hogy erősítse, összefogja és segítse a háromszéki civil szervezeteket. Programjai két nagy csoportba oszthatók: egyik a közösségfejlesztést, a közösségért való cselekvést célozza meg, a másik pedig a civil szervezetek tevékenységének erősítésére, valamint reprezentatív érdekképviselet megvalósítására hivatott. A 2006-ban alakult szövetség számtalan képzéssel, előadással, kerekasztal-beszélgetéssel és szakmai tanácsadással segítette tagszervezeteit, melyeknek támogatása kulcsfontosságú egy erős és összetartó közösség építésében. Erre pedig nagy szükség van itt, Székelyföldön, Háromszéken. A díj kiérdemeltje olyan nagyszabású projektekkel tette gazdagabbá az itt élő embereket, mint a Sepsi Zöld Út vagy akár a Civil Napok. Az előbbi mintegy 100 kilométeres bicikliút Háromszéken, amely több településen áthalad, érintve a táj, a hagyomány és a történelem jellegzetességeit. De kisebb, ám épp oly fontos programjairól is érdemes említést tenni, így az I. világháborús hadi sírok gondozása, hagyományőrző rajzpályázatok szervezése diákok számára, vagy a kettős nyelvhasználatért tett erőfeszítései. A Civilek Háromszékért Szövetség a közösségben látja a jövőt, amit együttes erővel kíván alakítani.
Háromszéki Közösségi Alapítvány
Küldetése a helyi erőforrások összegyűjtése, ésszerű és célirányos felhasználása a közösség javára. Lehetővé teszi, hogy különböző konstrukciók révén a pénzeket a lehető legjobban használják fel, és hosszú távon fejlesztési alapot biztosítsanak a közösség számára. Ezzel új szokást és ahhoz fűződő magatartást vezet be, honosít meg Kovászna megyében, éspedig: a felelősséggel adományozás gyakorlatát. A Háromszéki Közösségi Alapítvány másfél éves működése alatt 130 000 lej (közel 30 000 euró) értékben fektetett be a közösségbe, különböző formában: közösségi projektek, tanulmányi ösztöndíjak tehetséges fiataloknak, iskolakirándulások, sporteszközök a városnak, logikai játékcsomagok óvodáknak stb. Ugyanakkor több ízben szervezett adománygyűjtési akciót sporttehetségek számára vagy éppenséggel életmentő gyógyszer vásárlására a közösség megbecsült tagjai számára. Legsikeresebb programja a Közösségi Kártya program, amelynek jelenleg 16 000 felhasználója van Háromszéken, és amely igen hatékony eszköze a helyi értékek védelmének, legyen az szolgáltatás, termék vagy helyi vállalkozás, és amely erősíti a lokálpatriotizmust a helyi közösségben. A Háromszéki Közösségi Alapítvány a közösség részévé vált, annak hasznára és hasznosulására. Neve összefonódik az éltető fejlesztéssel.
Erdélyi Magyar Ifjak
Az EMI-t azzal a céllal hívták életre, hogy a XXI. század magyar nemzetre ható kihívásaira választ keressen, a magyar ifjúságot közösségekbe szervezvén hitében, magyarságtudatában és kultúrájában megtartsa, egyúttal nemzetünk szebb jövőjének szolgálatába állítsa, a magyarságot ezredéves szállásterületén megőrizve gyarapítsa. Az EMI az erdélyi magyarság nemzeti öntudatra ébredése, szülőföldjén való maradása, megerősödése és önrendelkezési jogának kivívása érdekében végzi tevékenységét. Olyan civil szervezet, amely független minden politikai párttól és szerveződéstől. A háromszéki EMI konkrét tettekkel segíti a közös célokat. A megalakulás óta eltelt hat év mérlege több mint száz (elsősorban kulturális) rendezvény mintegy 13 000 résztvevővel. Kiadványaik: a Kavics ifjúsági lap, a Gólyafüzet, a Barangoló helytörténeti játékgyűjtemény, a Kultúra a fiatalok szemében, a Szentgyörgy nevű települések Európában, a Mandula – ifjúsági műsor a Sepsi Rádióban. Rendezvényeik, amelyek jellemzik a szervezet irányultságát: Kultúra a fiatalok szemében, Diákegyüttesek Találkozója, Barangoló helytörténeti vetélkedő, Háromszéki Ifjúsági Fotóverseny, Szent György Lovagja vetélkedő, Székely Március szónokverseny, Szobordöntő Trianon – fotókiállítás, Rendhagyó történelemóra – sorozat, Töredékeink a II. világháborúból – kiállítás, Márai, Jókai, József Attila, Kosztolányi, Dsida irodalmi estek, tüntetések az önálló állami magyar Bolyai Egyetemért, Wass Albert: A Világ és a Vége című színdarabjának bemutatása, Építsünk Hidat! – az Ismerős Arcok zenekar Wass Albert estje. A kézdivásárhelyi EMI jelszava: Míg múltunkból semmi hatalom sem tudhat ki, s míg jelenünk a miénk: van jövőnk is. Aktívan részt vettek a Pro Historia rendezvénysorozatban, már négy témában is tartottak előadást Kézdivásárhelyen. Nagy sikerű programjaik az Adj, király, katonát! vetélkedő, a havonta megszervezett, nagy sikerű táncház, a Magyar Kultúra Napja. Hogy mit akarnak? Egészséges nemzettudatú s ezáltal teljes értékű életet élő erdélyi magyar ifjúságot, elősegíteni olyan kulturális és gazdasági háttér megteremtését, amely alapfeltétele az itthon maradásnak, részt vállalni a magyarság önrendelkezésének elérése érdekében vívott harcban, segíteni az erdélyi magyar egyetemi hálózat létrehozásáért folytatott küzdelemben, felvállalni azon közeg szerepét, mely által a nemzeti érzelmű magyar ifjúság hallatja hangját, kapcsolatrendszert kiépíteni a hozzájuk hasonló elveket valló Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetekkel.
Haszmann Pál Múzeum
Fennállásának 40. évéhez közeledik a Haszmann Pál Múzeum, melyet idős Haszmann Pál álmodott meg, indított útjára. A múzeumalapító születésének 110. évfordulóján idén májusban erről emlékeztek meg Csernátonban. Az 1977-től, halálának évétől eltelt időszak sem csorbította az iránta érzett tiszteletet, szeretetet. Az ő álmát teljesítették ki gyermekei, Pál, József és Lajos. Ma a csernátoni Haszmann Pál Múzeum a magyar kultúra, a magyar nemzettudat megélésének egyik bástyája. Nem sok ilyen intézmény található a Kárpát-hazában, ahol a múzeum épületei is kiállítási tárgyak, ahol a látogató nemcsak a nemzet múltjával, népművészetével találkozik, hanem mindenekelőtt Haszmann Páltól olyan érzelmi töltetű ismeretanyagot kap, ami nemzettudatát egy életre meghatározhatja. A múzeum törzsanyagát az a magángyűjtemény képezte, amelyet néhai idős Haszmann Pál háromszéki tanítói állomáshelyein gyűjtött nagy szenvedéllyel. A gyűjtemény széles körben ismertté vált, a Haszmann-kúria ugyanis a helyi és a faluba látogató értelmiségiek rendszeres találkahelye volt, Haszmann Pali bácsi jó kedélye, széles körű tudása, felesége, Icuka néni csöndes, meditációra hajlamos úriasszonyi lénye mindig lenyűgözte a látogatóba, összejövetelekre idesereglőket. 1973. február 25-én az 1968–1973 közötti, viszonylag szabadabb romániai politikai légkörben a szomszédos Damokos-kúriában és annak közel kéthektáros telkén felavatták az intézményt. A múzeum 1999-ben vette fel alapítója, Haszmann Pál nevét.
Reménység Háza
A Brassó III. Református Egyházközség temploma, más néven Reménység Háza református keresztyén központ. A komplexum nagyjából külföldi segítséggel, két év alatt készült el, és 1992. október 4-én szentelte fel Csiha Kálmán püspök. A Brassó III. Egyházközség jelenlegi lélekszáma 1079, lelkésze Ménessy Miklós. A Reménység Háza a brassói magyarok közösségi háza, mely rengeteg kulturális, társadalmi és szociális eseménynek ad otthont. Hagyományőrző és közösségformáló ereje a változatos rendezvényeknek köszönhető, melyek lehetőséget adnak a kulturális igények kielégítésére a brassói magyarok számára. Ilyen például a tavaszi és őszi barcasági képzőművészeti tárlat, különböző könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások, havonta Nyugdíjasklub és tárlatmegnyitó, A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat, húsvét előtti tojásírás-tanfolyam, Sokadalom – kézműves-seregszemle, 1956-os megemlékezés (emléktábla a templom falán), Bartalis János vers- és énekmondó verseny (idén a 19.) és rendezvénysorozat, Adventi sokadalom és koncert, előadóművészek is rendszeresen tartanak egyéni előadásokat, koncerteket. Járt náluk a Muzsikás, a  Kaláka, Lajkó Félix. 1993–2000 között a Reménység Házában működött a brassói egyetemisták színjátszó csoportja is, valamint a Sirülő néptánccsoport.
Sapientia Egyetem – Csíkszereda
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése. Küldetésük nemes: a keresztényi és egyetemes emberi értékek érvényesítése; versenyképes, minőségi oktatás és kutatás biztosítása, az erdélyi magyar oktatás hagyományainak folytatása; az egyetem átlátható, következetes működtetése, a szakmaiság és az akadémiai szellem értékeinek érvényesítése; egységes intézményi keretben hozzáférhető, regionális igényeket kielégítő, korszerű szervezet kialakítása; széles körű kapcsolatok kiépítése. A Gazdaság- és Humántudományok Kara regionális vonzáskörzet igényeihez igazodó, a jövő színvonalának megfelelő és az unióba tömörülő Európa értékeit közvetítő felsőoktatási intézményrendszer részévé kíván válni. A kar által kínált közgazdászképzésben a szaktudás mellett a képesség- és készségfejlesztés különös szerepet kap. A humán képzési ág elsődleges célja a tanárképzés, amellyel a Székelyföld és Erdély magyar nyelvű iskoláinak román–angol szakos tanárhiányát igyekszik pótolni. A Műszaki és Társadalomtudományi Karon zajló mérnöki képzés esélyt kínál arra, hogy a térségben a színvonalas műszaki képzés végérvényesen meghonosodjék. Az alkalmazott társadalomtudományi képzés arra ad esélyt, hogy a végzett hallgatók nem csupán a fejlesztéspolitika területén, hanem a térségi elit megújulásának folyamatában is jelentős szerepet vállalhatnak.
Székely Mikó Kollégium
Az 1850-es évek második felében református lelkészek egy csoportja középiskola létesítésének szándékával lépett a nyilvánosság elé. Megnyerték az ügynek Sepsiszentgyörgy város vezetőségét, gróf Mikó Imrét és Háromszék egész lakosságát. 1859. szeptember 1-jén megkezdte működését az első gimnáziumi osztály a Székely Mikó Kollégium elődjében, a Református Tanodában. A város telkére Háromszék lakói hordták össze az építőanyagot, és dolgoztak, hogy fiaik megfelelő körülmények között tanulhassanak. Az Egyházi Főtanács gondoskodása, gr. Mikó Imre, gr. Teleki Domokos és mások adományai tették gyorsabbá a megvalósítást. 1893-ban tartották a Mikóban az első érettségi vizsgát. Kitört az első világháború, tanárok és tanulók a frontra kerültek, az iskolában apadt a létszám. Majd következett Trianon, amikor a városban az anyanyelvi oktatás került veszélybe. A Mikó – egyházi iskola lévén – megtarthatta nemzeti jellegét, s hogy a többi szentgyörgyi iskola tanulója is anyanyelvén tanulhasson, összehúzódtak; Csutak Vilmos akkori igazgató irányítása alatt befogadták a többi iskola diákjait is a kollégium védőfalai mögé. A második bécsi döntés után alig kezdődött el az új tanév, természeti csapás érte az iskolát: 1940. november 9-ről 10-re virradó éjjel nagy erejű földrengés rázta meg a térséget, a városban a legnagyobb kárt éppen a kollégiumi épület szenvedte. Az 1948-as államosítás után különböző semmitmondó neveket kapott az iskola, de diákjai végig büszkén vallották, hogy ők a Mikóba járnak. Az 1989-es fordulat kétszeresen is változást hozott az intézményben: visszaállt a magyar tannyelvű oktatás, és a gimnáziumi jelleg lehetőséget nyitott a fiataloknak humán értelmiségi pályára is lépni. A 153 éves tanintézmény a történelmi Háromszék egyik legnagyobb és legeredményesebb magyar tannyelvű gimnáziuma, ahol igényes oktató- és nevelő- munka folyik. Az alapítók álma élő valóság.
A Háromszék szerkesztősége
A Háromszék napilap leginkább azzal vívta ki olvasói elismerését, hogy immár több mint két évtizede minden politikai vagy más jellegű hatalmi szférával szemben megőrizte függetlenségét. Ezért ma már nagyon sokan a magyar nyelvterület legbefolyásolhatatlanabb, legfüggetlenebb napilapjának tekintik. Ebből fakadó hitelessége miatt ma is az egyik legnagyobb példányszámban megjelenő erdélyi magyar lap, mely internetes kiadása révén a világ minden sarkán élő magyarokhoz eljut. Valóságos szellemi műhelyként működik, a lap munkatársai mellett számos külső szakértőt, alkotót – történészeket, képzőművészeket, művészettörténészeket, néprajzkutatókat, írókat – megszólítva, bevonva a szerkesztésbe. Nemzeti megmaradást, jövőépítést, a magyarságtudat erősítését célzó eszmeisége értékfelmutatáson alapszik: a magyar sajtóban majdhogynem egyedülálló szombati, Hétvége című melléklete egyebek mellett történelmi, helytörténeti írásoknak, recenzióknak, könyv- és tárlatismertetőknek, népi mesterségeinket, hagyományainkat bemutató riportoknak, többség és kisebbség viszonyát taglaló, az erdélyi magyarság megmaradásának, gyarapodásának útjait kutató publicisztikának ad helyet. A Háromszék következetes elkötelezettje az autonómia eszméjének, mindenkor kész számon kérni azokon is, akik képviseletére vállalkoztak.
Színész-díj: László Károly
Sok tehetséges színészünk van Erdélyben, de kevés az olyan művész, akit nem érdekel a manapság oly divatos celebség, aki képes odahajolni a cipőfűzőjét idegesen babráló kisgyerekhez, az öregotthon lakóihoz, a kórház beteg gyerekeihez. László Károly ilyen művész. Aki ad. Reményt ad, hitet ad, bátorságot ad, utat mutat. Missziót teljesít. Hiszen, az ő szavaival élve, „amikor percenként pusztul el egy futballpálya nagyságú erdő a föld színéről, amikor megállíthatatlanul rozsdásodnak meg a lelkek, szakadnak meg az emberi kapcsolatok, amikor egyre több gyerek dadog, mert nincs, akivel beszélnie, akkor a játékos kedvvel megvert ember nem tétlenkedhet”. László Károly lobog, terjeszti a kultúrát, a szépet, szavai nyomán letörlődnek a könnyek, elviselhetővé válnak a fájdalmak, önfeledt mosoly fakad az emberek arcán. Mert színház az egész világ. László Károly eszerint is él. Színházat varázsol körénk mindenhol. Az utcákon, a tereken, kultúrotthonokban, a kórházakban; neveli a jövő színházközönségét: a gyerekeket. A modern technikai eszközöket nem ellenségnek, hanem partnernek tekinti munkájában. Ezért alapította meg az ország első gyerek-tévészínházát, a Mesekalákát. Hisz az emberben, bennünk. Amatőr, szinte az utcáról behozott színjátszóknak fogta a kezét, egyengette útjukat, színpadi előadásokat rendezett velük. Köszönjük. Köszönjük, hogy bebizonyítottad, nemcsak a mesékben vannak hősök, hanem a való életben is, hogy lobogásod közben van időd rácsodálkozni az emberekre, megszorítani a kezüket. És ezt teszed mindennap, minden ellenszolgáltatás nélkül, hogy közösségedet felemeljed. A mi feladatunk a Pro Urbe-díj, a Jóember-díj és egy tucat más díj kiosztásán kívül, hogy tapsoljunk Neked, mint ahogy tették eleink is, mert kiválóan alakítottál mind a színpadon, mind az életben.
MATEKOVICS JÁNOS ZOLTÁN
Csúcs Mária
Csíkszeredai újságíró, televíziós szerkesztő, rendező, a Duna TV székelyföldi munkatársa. Csíkszeredában született. Férje, Csúcs Péter szintén a sajtóban dolgozik operatőr-vágóként. Három gyermekük: Endre, Péter és István. Endre a stáb tagja is 2010-től. 1984-ben Csíkszeredában, a Matematika-fizika Líceumban (jelenleg Márton Áron Gimnázium) érettségizett, 1990-ben a Brassói Transilvania Egyetem Gépgyártás-technológia Karán szerzett üzemmérnöki diplomát, 1995–1997-ben a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium újságíró szakán tanult és szerzett oklevelet. 2000–2002-ben Budapesten, a Sára Sándor alapította Dunaversitas Mesterkurzuson televízió- és filmrendezést tanult. 2000-től a Román Televízió magyar adásának tudósítója. 1993-ban társalapítója volt Csíkszereda első helyi televíziójának, a Csíki TV-nek. 2001-ig a Csíki TV szerkesztőség állandó munkatársa, szerkesztője és műsorvezetője. 1995-től a Duna Televízió csíkszeredai tudósítója. 2001-től a Magyar Televízió Határon túli műsorainak tudósítója, 2011-től az MTVA tudósítója. Híradós anyagok, tudósítások, riportok mellett számos dokumentumfilmet is készítettek. Jelszavuk: Minden, ami mozog. Emlékezetes tudósításaik a közelmúltból: Húsvéti eledelszentelés Csíkszeredában, Tempfli Imre prédikációja a 445. csíksomlyói búcsún, a Csíki harangszó története, a Kegyszobor története.
Zorkóczy Zenóbia színművésznő
Büszke vagyok arra, hogy a művésznővel évfolyamtársak voltunk a kolozsvári Babeş–Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő színházi tanszéken. 1999-ben államvizsgáztunk mindketten: ő Thália papnője lett, én pedig teatrológus, színházkritikus. Kolléganőm szakmai pályafutása nem mindennapi tehetségről, kitartásról, felkészültségről és elhivatottságról árulkodik. Jelen voltam olyan előadásán, amikor a zsúfolásig telt ház miatt csak a terem kitárt ajtaján kívülről tudtam megtekinteni a produkciót. Megnéztem egy-egy előadását olyan falvacskákban, ahol talán évtizedek óta, vagy esetleg még soha nem fordult meg színházi produkció vagy előadóművész. Alkotói, előadói palettája roppant változatos, termékeny, kulturális célkitűzései között jelentős szereppel bír az általa megálmodott és megvalósított egyszemélyes kulturális program, amely esélyegyenlőséget ad a vidéken és a szórványban élő magyar embereknek is a magyar kultúra és irodalom mélyebb, alaposabb megismerésére. Zorkóczy Zenóbia előadói repertoárja 14 műsort tartalmaz, amelyek között akad monodráma, forradalmi és szerelmi líra, magyar sanzonok gyűjteménye, adventi műsor, irodalmi összeállítás, költői est, vidám, zenés bohózat és interaktív gyermekműsor is. Önálló műsoraival fellépett már Erdélyben, Ausztriában, Magyarországon, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Kanadában. Végezetül, de nem utolsósorban megemlíteném, hogy Zorkóczy Zenóbia nevéhez fűződik a kovásznai székhelyű Laborfalvi Róza Alapítvány létrehozása. A színművésznő által vezetett kulturális, művelődési és hagyományőrző intézmény célja a kultúra szeretete vidéken, az interkulturális tevékenység, valamint a kulturális esélyegyenlőség megteremtése.
K. KOVÁCS ISTVÁN teatrológus
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Civil védelem a nemzeti jelképeknek Háromszéken
A nyelvhasználatról és a nemzeti jelképek védelméről fogadott el nyilatkozatot a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) közgyűlése. A CIVEK Kovászna megye egész területéről 39 aktív civil tagszervezetet foglal magában, melyek az oktatás, kultúra, sport, ifjúság, gazdaság, környezetvédelem és szociális tevékenységek területén működnek.
A nyilatkozatban az aláírók megfogalmazzák, hogy a civil érdekképviselet mellett minden esetben hallatják hangjukat, ha az alapvető emberi jogok, a közösségi érdekek, és azon belül a nemzeti érdekek sérülnek. Ugyanakkor az Európai Regionális Nyelvek Chartájára hivatkozva elutasítanak minden olyan hivatalos magatartást, amely támadja egy nemzeti közösség jogát a kultúrájához, hagyományai ápolásához, beleértve a nyelvhasználatot és a nemzeti szimbólumok használatát.
A nyilatkozatban a háromszéki civil szervezetek azt is leszögezik, hogy nem könnyű egy olyan országban küzdeni a nemzeti jogokért, amely hivatalosan egységes nemzetállamnak kiáltja ki magát. Ugyanakkor azt is leszögezik, hogy harcolni kell ez ellen, mert a nemzetállamiság eszméje túlhaladott, és mert a székely nemzeti közösség nem bevándorló, hanem őslakos a Kárpát-medencében. A nyilatkozatban arra is emlékeztetnek, hogy a középkori magyar kormányzat alatt az 1574-es tordai Országgyűlés döntésének értelmében Gyulafehérváron ortodox püspökség működhetett, ehhez képest pedig 2012-ben a demokratikus román kormányzat alatt Sepsiszentgyörgyön nem lehet utcát elnevezni Petőfi Sándorról, és a székely nemzeti jelképek használatáért is perelni kell.
„Kétségtelen, hogy a modernkori román politika óriási visszalépés az előző történelmi korok gyakorlatához képest és azt sejteti, hogy az erdélyi magyarság beolvasztása továbbra is politikai cél” – szögezi le a CIVEK nyilatkozata hangsúlyozva, hogy rajtunk, erdélyi magyarokon múlik, mennyit  élünk meg jogainkból és milyen minőségben.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kitüntették az év civil szervezetét
Tizenhét háromszéki civil szervezet előző évi, közösségre nézve legkiemelkedőbb programjait, eredményeit értékelte a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) vezetőtanácsának öt tagja – a jelöltek Az év civil szervezete díjra pályáztak. Sepsiszentgyörgyön múlt szerdán szűk körben adták át az elismerést, melynek alapítói a helyi közösség számára hasznos és fontos programok megvalósítására ösztönzik ily módon is a civil szervezeteket.
Az elbírálás során egyebek mellett szem előtt tartották a megvalósított programok üzenetét, az általuk megjelenített értékeket, a tevékenységek eredményességét, kiterjeszthetőségüket, a közösségre gyakorolt hatásukat. Huszonhárom pontot kapott az elbírálás során, s ezzel harmadik lett a rangsorban az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete, tíz ponttal magasabb értékelést tudhat magáénak a Gyulafehérvári Caritas megyei képviselete, mely az őrkői játszótér helyiek bevonásával történő létrehozásáért kapott elismerést. A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) legeredményesebb projektjével, a közösségikártya-programmal pályázott, s ezzel megszerezte a legmagasabb pontszámot. Az év civil szervezete díját átvevő Fleckhammer Ottó, a HKA elnöke úgy fogalmazott, céljuk a közösségi öntudat fejlesztése, hogy érezzük, pozitív értelemben is egymásra vagyunk utalva.
A rendezvényt megelőzően a CIVEK két állásfoglalását Bereczki Kinga elnök ismertette. A megyeszékhely képviselő-testületének ingatlanadó-emelésre vonatkozó határozata következményeit ecsetelve rámutatott: az intézkedés a vállalkozók mellett a városban tevékenykedő civil szervezeteknek is anyagi megterhelést jelent, hiszen némelyek saját ingatlannal rendelkeznek. Kifogásolják, hogy a felkínált adó-visszatérítési lehetőség a civil szervezetekre nem vonatkozik, s mivel nem termelnek profitot, számukra az adók befizetése komoly terhet jelent. Ez a döntés azt mutatja, hogy az önkormányzat nem érti a civil tevékenységek dinamikáját, azok jellegzetességét, számára a civil társadalom nem partner a városfejlesztés terén – fogalmazott Bereczki. Hangsúlyozta: az adóterhek növelése miatt fokozott figyelemmel követik a testület kezelésében lévő helyi pénzalapok szétosztását, a civil szervezetek támogatását célzó finanszírozást. A CIVEK álláspontja szerint a pályázati alap kezelése nem átlátható, ezért megkérdőjelezhető a támogatások elbírálása. A hiányosságok kiküszöbölésére, szakszerű értékelési kritériumrendszer kidolgozására a CIVEK együttműködést ajánl a képviselő-testületnek – jelentette be a tömörülés elnöke.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Magyar nyelvű iskolai minősítéseket követelnek a civilek
Magyar nyelvű minősítést kér az iskolai ellenőrzőkben a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A több civil szervezetet tömörítő szövetség kedden indította nyelvi kampánya harmadik szakaszát: „A magyar nyelv védelmében Háromszéken" című akció célja, hogy a közösség tagjaiban tudatosítsák az anyanyelvhasználat fontosságát, hogy minden szinten éljenek a jogaikkal. Első lépésben 150 Kovászna megyei tanintézménynek küldtek hivatalos levelet, amelyben arra kérik az iskolák vezetőtanácsait, hogy a minősítéseket vezessék be magyar nyelven az ellenőrzőkbe.
Berecki Kinga a CIVEK elnöke sajtótájékoztatón elmondta, erre az 1/2011-es tanügyi törvény is lehetőséget ad, megfogalmazza, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásban lehet használni a kisebbségek nyelvét. Bereczki Kinga szerint, a jelenlegi gyakorlat nagyon káros, hiszen a kisgyerekek úgy mennek haza, hogy „kaptam az iskolába egy foarte bine-t vagy egy bine-t”, nem használják és nem ismerik a magyar kifejezéseket. A CIVEK a jelenleg használt román értékelések – Foarte bine, Bine, Suficient, Insuficient – helyett javasolja a „Kitűnő”, „Jó”, „Elégséges” és „Elégtelen” minősítéseket.
A román nyelvű értékelések használata rontja a magyar nyelvet, másrészt a másodrendűség érzését tudatosítja a kisdiákokban, vagyis azt, hogy az anyanyelvén nem fogalmazzák meg, hogy milyen minősítést kapott, mondta Bereczki Kinga. A CIVEK kezdeményezéséről Keresztély Irma főtanfelügyelő a Sláger Rádiónak elmondta, a napló és az ellenőrző is hivatalos dokumentumnak számít, tehát kötelező román nyelven kitölteni, a diák év végi írásos értékelését kell az oktatás nyelvén megfogalmazza a pedagógus.
Az egyéves projekt során különböző tevékenységeket, kampányokat szerveznek, hogy tudatosítsák a háromszékiekben, hogy a törvényes keret adott, de élni kell a nyelvi jogokkal. Iskolákban szerveznek vetélkedőket, például arra biztatják a diákokat, hogy azonosítsák a tanintézményen belül a kizárólag román nyelvű feliratokat, vagy a városban fotózzanak pozitív és negatív példákat a kétnyelvűségre, ezekből a fényképekből kiállítás is készül.
A CIVEK 2010-ben indította nyelvi kampányát, internetes szavazás során vizsgálták meg, hogy melyik üzletben érvényesül leginkább a kétnyelvűség, a szavazás nyerteseit díjazták. Ennek eredményeként egyre több üzletben megjelentek a magyar feliratok. A második szakaszban az állami hivatalokban vizsgálták meg önkénteseik az anyanyelvi jogok érvényesítését, és lehangoló eredményre jutottak, a kétnyelvűség leginkább a névtáblákon érhető tetten, a gyakorlatban kevésbé.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

„Foarte bine helyett jelest!”
Magyar nyelvű minősítést kér az iskolai ellenőrzőkben a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK). A több civil szervezetet tömörítő szövetség kedden indította hivatalosan a több éves nyelvi kampánya harmadik szakaszát. A magyar nyelv védelmében Háromszéken című egyéves terv célja, hogy a közösség tagjaiban tudatosítsák az anyanyelvhasználat fontosságát, hogy az emberek minden szinten éljenek a jogaikkal. Első lépésben 150 Kovászna megyei tanintézménynek küldtek hivatalos levelet, amelyben arra kérik az iskolák vezetőtanácsait, hogy a minősítéseket vezessék be magyar nyelven az ellenőrzőkbe.
Berecki Kinga, a CIVEK elnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, erre az 2011/1-es tanügyi törvény is lehetőséget ad, megfogalmazva, hogy a szülőkkel való kapcsolattartásban lehet használni a kisebbségek nyelvét. Bereczki Kinga szerint a jelenlegi gyakorlat nagyon káros, hiszen a kisgyerekek úgy mennek haza, hogy „kaptam az iskolába egy foarte binét vagy egy binét”, nem használják és nem is ismerik a magyar kifejezéseket. Ez pedig – tette hozzá – rontja a magyar nyelvet, másrészt a másodrendűség érzését tudatosítja a kisdiákokban, vagyis azt, hogy az anyanyelvén nem fogalmazzák meg, hogy milyen minősítést kapott. A CIVEKéppen ezért arra kéri a pedagógusokat, éljenek a nyelvi jogokkal, vessenek véget az eddigi „öndiszkriminációnak”.
Nem így tudja azonban Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki a Krónika megkeresésére leszögezte, a napló és az ellenőrző is hivatalos dokumentumnak számít, tehát kötelező román nyelven kitölteni, a diák év végi írásos értékelését kell az oktatás nyelvén megfogalmaznia a pedagógusnak.
A CIVEK egyébként az egyéves projekt során különböző tevékenységeket, kampányokat terveznek szervezni, hogy tudatosítsák a háromszékiekben, a törvényes keret adott, de élni kell a nyelvi jogokkal. Az iskolákban is szerveznek majd vetélkedőket, például arra bíztatják a diákokat, hogy azonosítsák a tanintézményen belül a kizárólag román nyelvű feliratokat, vagy a városban fotózzanak pozitív és negatív példákat a kétnyelvűségre, ezekből a fényképekből kiállítás is készül.
A CIVEK – mint korábban is beszámoltunk – 2010-ben indította nyelvi kampányát, internetes szavazás során vizsgálták meg, hogy melyik üzletben érvényesül leginkább a kétnyelvűség, a szavazás nyerteseit díjazták. Berecki Kinga most elmondta, kampányuk kézzelfogható eredménye, hogy egyre több üzletben megjelentek a magyar feliratok. A második szakaszban az állami hivatalokban vizsgálták meg önkénteseik az anyanyelvi jogok érvényesítését, és lehangoló eredményre jutottak.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár) |

Hivatalos dokumentum csak románul?
Az év végi, tantárgyanként megfogalmazott értékelést a tanítók írhatják magyarul a magyar tannyelvű osztályokban, ellenben a naplóban és az ellenőrzőben csak az állam nyelvén tüntethető fel a minősítés – közölte Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő arra reagálva, hogy a Civilek Háromszékért Szövetség a hét elején levélben kérte fel a háromszéki iskolákat, rögzítsék magyar nyelven a magyar diákok ellenőrzőjébe az iskolai minősítéseket.
Lapunk tegnapi számában tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a CIVEK a 2011/1-es oktatási törvény 45. cikkelyének 14. és 15. bekezdésére hivatkozva kezdeményezte a jelenlegi gyakorlat megváltoztatását, és kéri a tanodákat, hogy a kisiskolások tanulmányi előmenetelét kitűnő, nagyon jó, jó és elégséges megfogalmazásban tüntessék fel a megfelelő román kifejezések helyett. A törvényes előírások szerint „a kisebbségek nyelvén történő oktatásban a belső kommunikációra, illetve az óvodások és tanulók szüleivel történő levelezésre használható az oktatás nyelve is”, valamint „a kisebbségek nyelvén történő elemi oktatásban a minősítéseket mind írásban, mind szóban az oktatás nyelvén közlik”. Utóbbi bekezdésből nem derül ki, hogy a törvényhozó milyen írásbeli közlésre utal, de a 10. cikkely 4. bekezdésében leszögezi: az oktatási miniszter rendelete alapján megnevezett iskolai dokumentumokat kizárólag román nyelven lehet kiállítani, a többi okirat az oktatás nyelvén is megfogalmazható. A témával kapcsolatban a főtanfelügyelő hangsúlyozza: a napló és a diákok ellenőrző könyve hivatalos dokumentum, tehát ahhoz, hogy az ellenőrzőbe magyarul kerüljenek be a minősítések, a törvényi előírást meg kellene változtatni, de a kisiskolások év végén kiállított értékelőjét lehet magyarul írni. Kiderült, nemcsak az anyanyelvhasználat hiányos, bár kötelességük, nem minden tanító készíti el ezeket a tantárgyanként megfogalmazott leírásokat, amiből a szülők megtudhatják, hogy mennyit fejlődött gyermekük adott területen, illetve hol maradt le, és az miként pótolható.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)