Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Civil Összefogás Fórum /CÖF/
25 tétel
2009. április 6.
Kiáltványt juttattak el Sólyom László államfőnek április 5-én Budapesten a Hősök terére szervezett civil demonstráció résztvevő. A Hősök tere megtelt a tüntetőkkel. A kiáltványt motorosok vitték el a Sándor-palotához, akik visszatérésükkor annyit mondtak, hogy a köztársasági elnök megbízottja átvette a dokumentumot. A Civil Összefogás Fórum által meghirdetett tüntetésen még ezt megelőzően felolvasták a kiáltványt, amelyben az előrehozott választásokat, a közélet tisztaságának helyreállítását, a közbiztonság megteremtését, a nemzeti jelképek tiszteletben tartását, a családok és a gyermeknevelés kiemelt megbecsülését, a magyar föld és otthonok védelmét követelik. A szónokok szerint meg kell akadályozni, hogy április 14-én Bajnai Gordon személyében megválasszák Magyarország új miniszterelnökét, és számon kell tőle kérni, Gyurcsány Ferenccel együtt, az ország tönkretételét. Makovecz Imre, az egyik főszervező azt mondta a jelenlévőknek, hogy ha nem lesz hatása a mostani demonstrációnak, akkor újabb megmozdulást szerveznek, hogy kiköveteljék az előrehozott választást. /Több tízezren a Hősök terén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2009. április 15.
Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2009. szeptember 2.
A nemzeti kisebbségek jogainak következetes tiszteletben tartását és kiszélesítését követelte több ezer szlovákiai magyar szeptember 1-jén Dunaszerdahelyen. A résztvevők tiltakoztak a közelmúltban elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen. A Kiállunk jogainkért jelszó jegyében megtartott nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP) valamint a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) kezdeményezte és szervezte. „Szégyen, hogy 20 évvel 1989 után újból a regnáló hatalom antidemokratikus praktikái ellen vagyunk kénytelenek tüntetni. Ez Szlovákia szégyene, de Európa szégyene is” – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke. „Egy emberként mondjuk ki: Elég volt!” – áll a nagygyűlés által elfogadott nyilatkozatban. „Elegünk van a kormánykoalíció politikusainak magyarellenes kirohanásaiból. Felháborítónak tartjuk, hogy Malina Hedvig [a sérelmet szenvedett diáklány] Szlovákiában, állampolgárként nem tudja érvényre juttatni igazát. Elfogadhatatlannak tartjuk a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri beavatkozást, valamint azt, hogy a mai napig nem hozták nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos videofelvételeket” – olvasható a dokumentumban. A nyilatkozat leszögezte: „Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki nemzeti kisebbségi politikáját... Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket!” A tüntetők elutasították a nyelvtörvényt, mivel „sérti az alapvető emberi jogokat, nevezetesen a szólásszabadságot”. A szlovákiai magyarok követelik, hogy Pozsony „fogadja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának azon ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok bővítését szorgalmazzák, és amelyeket a szlovák kormánykoalíció felháborító módon három éve ignorál”, ugyanakkor felszólították a szlovák politikusokat, hogy hagyjanak fel a magyarokkal szembeni gyűlöletbeszéddel. /Dunaszerdahelyi tüntetés a kisebbségek jogaiért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ „Egy nemzet fiaként, ha egyikünket bántják, mindannyiunkat bántanak” – fogalmazta meg az erdélyi magyarok üzenetét Dunaszerdahelyen Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere a tizenkét ezer fős tüntetésen, amelynek résztvevői a szlovák államnyelvtörvény módosítása ellen tiltakoztak. „Bihar veletek van” – ez az üzenet feszített a dunaszerdahelyi stadion lelátóin a több tucatnyi magyar zászló, illetve a szlovákiai magyar falvak neveit és jelképeit tartalmazó transzparensek között. Az óriásbannert a Bihar megyei RMDSZ mintegy ötven tagja tartotta magasba, akik azért utaztak el a szlovákiai városba, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítása ellen tiltakozzanak. Biró Rozália tiltakozó állásfoglalást nyújtott át a nagygyűlés szervezőinek. Ezt valamennyi területi RMDSZ-szervezet, huszonöt civil szervezet, négyezet polgár, illetve a négy történelmi egyház képviselői is aláírták. „Felszólalt még mások mellett a magyar írók nevében a Kossuth-díjas Grendel Lajos, valamint Csáky Pál, az MKP elnöke. Az egyetlen szlovák felszólaló Ondrej Dostál (Konzervatív Intézet) volt a nyelvtörvény módosításának elutasítását szorgalmazó petíció aláíróinak nevében. Dunaszerdahelyen erős rendőri jelenlét volt, rendbontásról nem érkezett jelentés. A szlovák kulturális miniszter, valamint az ellenzéki szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom provokációnak minősítette a tiltakozó nagygyűlést. A nemrégiben alakult Híd-Most nevű új szlovákiai magyar párt támogatásáról biztosította a tüntetést. A nyelvtörvény ellen szeptember 1-jén Budapesten is tüntetést szerveztek: a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a szlovák nagykövetség épülete előtt tartott tiltakozó demonstrációt. Közfelkiáltással elfogadtak egy olyan tiltakozó nyilatkozatot, amelyben azt követelik a szlovák parlamenttől, törölje el az államnyelvtörvényt, és alkossanak egy kisebbségi törvényt. Az angol és magyar nyelvű tiltakozást eljuttatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökének is. A szónoklatokat 15 órakor harangszóval szakították félbe, a szervezők közlése szerint ugyanebben az időben több világvárosban, illetve a Felvidék és Erdély több magyarlakta falvában is félreverték a harangokat a magyar nyelv és a magyarság megmentése érdekében. /Cs. P. T. : „Erdély veletek van!” A szlovák nyelvtörvény módosítása ellen tiltakoztak tegnap Dunaszerdahelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
2010. június 7.
Trianoni Emlékév
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010-et Trianoni Emlékévnek nyilvánította.
Célként azt tűzték ki, hogy nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján – végre – vessünk véget az önmagában meddő önsajnálatnak, és az elkövetkezendőkben – Trianongyógyításaképpen – a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszménye hassa át cselekedeteinket.
A Nemzeti Összetartozás Napja
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a fenti gondolat jegyében 2010 június 4-én részt vett a Magyar Országgyűlés emlékülésén. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét. Az ünnepségen részt vettek a diplomáciai testületek, a határon túli magyarok és a történelmi egyházak képviselői, Mádl Ferenc korábbi államfő és felesége, Antall József néhai miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi kormányfők. Szili Katalin a szocialista frakció részéről egymagában vett részt az emlékülésén.
Sólyom László köztársasági elnök az emlékülésen úgy fogalmazott: ha Magyarország empátiával viseltet partnerei iránt, nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz, de a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges megoldás. Az államfő szerint nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára, Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében. Az államfő hangsúlyozta: a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik. A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek, és pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen a parlamentben. Schmitt ünnepi beszédében kiemelte: nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának.
Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.
Tőkés László EP-képviselő az emlékülés után a fővárosi Március 15. téren mondott ünnepi beszédet. Itt több száz ember részvételével tartott megemlékezést a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a trianoni szerződés aláírása 90. évfordulójának napján. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke külön köszöntve a 90 évvel ezelőtt elcsatolt részekről érkezett több tucatnyi, népviseletbe öltözött magyart, beszédében úgy fogalmazott: Trianonra emlékezni nemzeti ügy, mert ez a történelmi tény mindenki szívébe markol, de amíg Európa nem dolgozza fel ezt a gyalázatos eseményt, addig nem teremtődhet meg a kontinensi béke sem.
Erdélyi képviselőnk üdvözölte, hogy a kommunizmus évtizedei után végre nyíltan lehet megemlékezni az akkori eseményekről. A református püspök ugyanakkor nehezményezte, hogy míg a holokauszt tagadását lehet büntetni hazánkban, addig Trianon, valamint a békediktátum következményeinek tagadását nem. Tőkés László szerint erre szükség van, a nemzettagadás miatti eljárást pedig azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik nemmel szavaztak a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvényre. Véget ért a Kun Béla-, Rákosi-, Kádár- és Gyurcsány-korszak, az elhallgatás, a hazaárulás korszaka – jelentette ki az EMNT elnöke. „Szembe kell néznünk a 20. század két csapásával, Trianonnal és a kommunizmussal, de ez nem elég, szakítani kell ezek átkos örökségével is. Be kell fejezni a 20. századot, új történelmet kell írnunk, ez a mai nap üzenete.” Tőkés szerint már nem lehetünk revizionisták, de a területért kollektív és egyéni jogokat, ezzel együtt pedig autonómiát követelünk. A református püspök figyelmeztetett: a felszín alatt tovább folyik a határon túli magyarság pusztulása.
A Nemzeti Összetartozás Napján Budakalászon felavatták a Kárpátok őre trianoni emlékművet. Az esemény díszvendégei Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, Tőkés László EP-képviselő, valamint Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnöke voltak. A Kárpátok őrét Budakalász város önkormányzata állította, a polgárok adakozásából a békediktátum 90. évfordulóján. A szobor a magyar népfelkelőt formázza, aki ezer éven át védte Magyarországot. Az eredeti alkotást Kolozsváron állították 1915-ben, ezt a bevonuló románok 1918-ban elpusztították. A most felavatott emlékművet Szcuka Attila tervei alapján Horváth-Béres János faszobrász készítette, a követ a budakalászi mészkőbánya ajándékozta.
Az estet a Theatrum Hungaricum művészei és a Kamp János Kapelle fúvószenekar lélekemelő műsorszámai színesítették. Tőkés László a budakalásziaknak Erdély és Partium üdvözletét tolmácsolta. A püspök kolozsvári születésűként megidézte az elszakított nemzetrészek szenvedéseit, ugyanakkor hangsúlyozta: véget kell végre vetni a „fájdalom és önsajnálat-retorikának”, a Nemzeti Összetartozás Napja Trianon gyógyítását jelenti. Ezzel együtt az elszakított területeken élő magyarságra fokozottan oda kell figyelni, hiszen – a látszat ellenére – a huszonnegyedik órában vagyunk, az elszórványosodás és az asszimiláció reális veszélyek – fogalmazott. Az elszakított nemzetrészek is szeretnének tevőleges módon hozzájárulni az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerének éltetéséhez, mondotta az EMNT elnöke. Az erős Anyaország és az elszakított nemzetrészek különböző formájú autonómiáinak rendszere az egyesülő Európában a 20. század trianoni és kommunista örökségének lezárását, és a 21. századi egységes magyar nemzet újjászületését eredményezi – zárta beszédét az erdélyi képviselő.
Nemzeti Zarándoklat
Június 5-én, szombaton Tőkés László a hagyományos Trianoni zarándoklaton vett részt Zebegényben. A trianoni gyász 90. évfordulójára a Trianon Társaság által szervezett nemzeti zarándoklaton tiszteletüket tették: Dr. Beer Miklós római katolikus püspök, Csuka Tamás református püspök, Lakner Pál evangélikus püspök, Balázsi László unitárius püspökhelyettes, Kapás László és Forgách Alajos római katolikus kanonokok, Szeverényi János és Smidelius Zoltán evangélikus lelkészek, a Templomos Lovagok, a Szent György Lovagrend, a Szent Korona Társaság, a Horthy Miklós Társaság, a Vitézi Rendek, a Történelmi Családok, a Magyar Tengerészek Egyesülete, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület, a 832. Havas Boldogasszony Cserkészcsapat, az elszakított országrészek képviselői, valamint az emigráció képviselői.
A zarándoklat résztvevőit Pálmai Béla, a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány elnöke köszöntötte, az egyházi köszöntőt Kapás László, Zebegény plébánosa mondotta, a házigazdák részéről Sinkó Vilmosné, Zebegény polgármestere üdvözölte a résztvevőket, majd az elszakított nemzetrészek képviselői tolmácsolták az összetartozás üzenetét. Erdély és Partium életérzését és élni akarását Pálffy József lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója fejtette ki – Kós Károly Kiáltó szó című röpiratát megidézve – a szépen kimunkált beszédében.
Tőkés László az ökumenikus istentisztelet után elmondott rövid beszédének elején az árvízkárosultak, illetve a most is gátakon lévők iránti szolidaritásra és együttérzésre kérte a jelenlévőket. A püspök kijelentette: az önsajnálat, a hibakeresés és az önviktimizálás ideje lejárt. „Fogjuk meg az eke szarvát”, fogalmazott képletesen a képviselő, a beszédek ideje lejárt. Trianon gyógyítása az igazság kimondásából is ered. Ezért vigyáznunk kell arra is, jelezte Tőkés László, hogy az „Erdély-romantika” ne fedje el valós problémáinkat. Nézzünk szembe őszintén múltunkkal, ugyanakkor vessünk véget a sérelmi politizálásnak.
Itt az ideje a gyógyulásnak
Trianon gyógyítása címmel szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megemlékezést Gyimesbükkön vasárnap, június 6-án. Jobb helyszínt keresve sem találhattak volna a szervezők, hiszen a többségében ma is magyarok lakta Gyimesbükk mindkét világégés alatt heves honvédő harcok tanúja volt, s mai napig kettősen szenvedi meg Trianon átkát: nemcsak az anyaországtól csatolták el, de az 1968-as megyésítéskor a zömében románok lakta Bákó megyéhez kapcsolták az addig Csík vármegyéhez tartozó települést.
Az EMNT központi rendezvénye szentmisével kezdődött, melyet Salamon József helyi plébános celebrált. A szentmise után a résztvevők az Ezeréves Határhoz, a kontumáci kápolnához vonultak. Itt, ahol a XVIII. századi kápolna mellett egy, Bethlen Gábor által a 17. században építtetett erődítmény romjai állnak, emlékparkot alakítottak ki, s az itt emelt színpadon Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi énekes hangja köszöntötte a résztvevőket, akiket a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület huszárai vezettek fel a helyszínre.
A huszárok sorfala előtt Deáky András, az „ezeréves határ őre” szólalt fel, aki több mint harminc esztendeje végez közösségépítő munkát Gyimesbükkön, és jórészt neki köszönhető, hogy az ezeréves határ tárgyi emlékei megmaradtak, és Gyimesbükk a turisták egyik kedvenc úticélja lett. Rövid köszöntő beszédében Deáky hangsúlyozta: „Jöhet ide bárki, ez mindig a mi földünk marad…” A zágoni Mikes Kelemen Vegyeskar „Magyar igazság” című összeállításának meghallgatása után Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete lépett a mikrofonhoz s az anyaország nevében arra kérte az itt lakókat, hogy „tartsanak ki sokáig, mindörökké.”
Tőkés László európai parlamenti képviselő új megközelítésben beszélt a trianoni traumáról. Itt az ideje a gyógyulásnak, véget kell vetni annak, hogy másokban keressük a szenvedés, a kudarcok okát – mondta az EMNT elnöke. „Fordulat állott be a trianoni szemléletünkben, a poszt-trianoni szindróma véget ért. Érjen véget a 20. századdal egyetemben Trianon és minden következménye, és kezdődjön egy új korszak. Ez a megbékélés korszaka, ahol nem a határok revíziója a járható út, hanem a nemzeti összefogás” – fogalmazott Tőkés László, aki az anyaországi politikai változásokról, annak erdélyi kihatásairól is szólt, hangsúlyozva: „A rendszerváltozás új fejezete kezdődött el, beérett ’89 decemberének gyümölcse”. Tőkés László figyelmeztette a jelenlevőket: „csak akkor vagyunk kisebbségben, ha kicsinynek érezzük magunkat”, és intő példaként említette Makfalva esetét, ahol a színmagyar falu magyar polgármestere levetette a székely zászlót a szintén magyar alpolgármesterrel…
Az EMNT elnöke kitért Gyimesbükk helyzetére is, nagy tapsot aratott kijelentése: a kormányon levő RMDSZ-nek „ezzel kell kezdenie, Gyimesbükköt visszahozni oda, ahova tartozik.”
Beszéde végén Tőkés László a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére is kérte az embereket. A rendezvény a régi székely himnusz eléneklésével zárult.
erdon.ro
2011. július 6.
Összefognak a kárpát-medencei civil szervezetek
A Kárpát-medencei Civil Hálót is létrehozó fórum alakult Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) néven kedden Budapesten. A mostani egyeztetést a Civil Összefogás Fórum és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége kezdeményezte és hívta össze.
A magyar civil szervezetek hosszú évek ót vártak arra a pillanatra, hogy elkezdődjön az intenzív együttműködés az anyaországi és a külhoni civil tömörülések között – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium civil és egyházi ügyekért felelős államtitkára a tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón. Mint hozzátette: mindenképpen szükség van olyan fórumra, amelyen el tud indulni egy közös gondolkodás, együttműködés. A kormány a maga eszközeivel ezt igyekszik majd segíteni – mutatott rá.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár hangsúlyozta: az új nemzetpolitika elsősorban új szemléletet jelent, ezzel az új szemlélettel kíván a kormányzat az anyaországi és a külhoni civilek felé nyitni. „Nekünk a civilek a legfontosabb segítőtársaink” – fogalmazott, hozzátéve: más lehetőségeik vannak, más megközelítési módokat tudnak alkalmazni. Véleménye szerint a civilek azokon a területeken tudnak nemzetpolitikai szempontból is eredményeket elérni, amelyek „a kormányzat számára nem nyitottak”. A kormánynak az a legfontosabb feladata, hogy olyan jó együttműködést alakítson ki a civilekkel, hogy egymástól függetlenül, de egymásról tudva és segítve legyenek képesek előrehaladni – tette hozzá Répás Zsuzsanna.
Latorcai Csaba, a nemzetiségi és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár azzal indokolta a kezdeményezés felkarolását, hogy a határon innen és túl is keresik a kapcsolatot egymással a civilek, ám ezek a kezdeményezések sokszor nem érnek célt. Szerinte ennek az lehet az oka, hogy nem rendelkeznek a szervezetek azokkal az alapvető információkkal, amelyek alapján a partnerség megkezdhető. Ezért hívták meg a Kárpát-medencéből azokat a jelentősebb szervezeteket, amelyek motorjai lehetnek ezen kezdeményezések felkarolásának - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint a civileknek ki kell lépniük a hagyományos értelmező, értékelő szerepből és alanyi jogon be kell lépniük a közigazgatási rendszerekbe.
Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója és szóvivője szerint téves az a felfogás, hogy a civilek feladata az ellenzékiség lenne.
A tanácskozás közös nyilatkozat elfogadásával zárult kedden délután, a dokumentumot csaknem harminc magyarországi és határon túli civil szervezet képviselője írta alá. A CET egy olyan fórumot biztosít a Kárpát-medencei civil szervezetek számára, amelyen a szervezetek egyeztethetik tevékenységük irányát, megoszthatják egymással a „jó gyakorlatokat”, tapasztalatot cserélhetnek, hogy nemzetépítő és közjót célzó munkájuk minél hatékonyabbá válhasson - olvasható a dokumentumban.
A kezdeményezés célja megteremteni a folyamatos konzultáció lehetőségét az anyaországi és a külhoni civil társadalom között. A CET ennek érdekében hamarosan havilapot jelentet meg, amelynek internetes változata is lesz. Krónika (Kolozsvár)
2011. december 12.
Szellemi honvédelemmel a nemzeti összetartozásért”
December 9-én a Parlament Felsőházi termében megtartotta alakuló plenáris ülését a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), amely a Kárpát-medencében élő magyarság civil ernyőszervezeteként kíván működni. A rendezvényen – melynek fővédnöke dr. Schmittné Makray Katalin, és amelyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőbeszédet – mintegy 400 magyar civil szervezet vett részt az egész Kárpát-medencéből. A CET megalakulásának ötletgazdájával, dr. Csizmadia Lászlóval beszélgettünk a tervekről, elképzelésekről, a szervezet rendeltetéséről.
Úgy tudom, hogy a CET alulról építkező egyetemes civil szervezet, s ugyanazt a nemzetpolitikát kívánja képviselni, mint a magyar kormányzat. Milyen elképzelésekkel alakult meg a szervezet?
Nagyon jó iskola volt számunkra a Civil Összefogás Fórum (CÖF) működése, amely azzal a céllal fogta össze Magyarországon a civil szervezeteket, alapítványokat, hogy az együttes akaratot eredményesen és sikeresen képviselje a nemzet és a közjó érdekében. Ez a szervezkedési módszer tehát bevált, hiszen az egyes szervezetek autonómiája megmaradt, ugyanakkor a nemzetstratégia ügyeiben együttesen tudtunk fellépni. Tekintettel arra, hogy az elszakított nemzetrészeken is számos eredményesen működő civil szervezet van, úgy gondoltuk, hogy tevékenységünket kiterjesztjük ezekre a területekre is. Az alulról építkezés a civil társadalom részéről eddig is megvolt, általában a „felülről való fogadással” volt gond. 2010-ben azonban olyan kormány került hatalomra, amely egységes magyar nemzetben gondolkodik, s ezt a munkát szeretnénk erősíteni. Meggyőződésünk, hogy szükséges a párbeszéd alapján történő együttműködés a mindenkori kormánnyal. Közös akaratról, s olyan konszenzusokról van szó, ami azokat a közös feladatokat határozzák meg, amelyeket elsődlegesnek kell tekintenünk.
…ugyanakkor pártoktól függetlenül kívánnak működni…
Így van, a CET közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól függetlenül végzi nemzetépítő munkáját, s ez vonatkozik a tagszervezeteire is.
Melyek a szervezet felépítésének lényegi elemei?
A CET a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségek civil szervezeteinek önkormányzati elv alapján működő, tagjainak önkéntes társulásával létrejött tanácskozó, nyitott, érdek-képviseleti szervezet. Működési területe a Kárpát-medence országainak magyarok lakta régiói és a diaszpóra-magyarság szálláshelyei. A CET legitimitását a részt vevő, önálló jogi személyiségű szervezetek, a demokratikusan választott képviselet és az önkormányzatiságon alapuló tevékenysége biztosítja.
Mi a célja a szervezetnek?
A szervezet célja a nemzetet képviselő és azért tenni akaró magyar civil alapítványok és egyesületek számára a cselekvő együttműködés biztosítása, a magyar nemzettudat erősítése, a szellemi honvédelem kiépítése, a tudományos, kulturális és nyelvi közkincseink közvetítése, vagyis a magyarság lelki közösségének újrateremtése. A társadalom érdekeinek minél hatékonyabb megjelenítése az egymás közötti (civil-civil) és a magyar kormányzattal való kapcsolatrendszerben, a szervezetek közötti információáramlás kialakítása.
Melyek azok a legfontosabb feladatok, melyeket a következő időszakban szeretnének megvalósítani?
A szervezet feladatai közé tartozik, hogy a közhasznúság törvényben meghatározott fogalmának megfelelően együttműködjön. A civil törvényben leírtak és a Nemzeti Együttműködési Alap rendeltetése szerint, normatívák alapján, az önkéntesség elsődlegessége mellett, a CET részt vesz a közösségi érdekvédelem folyamatos munkájában. Állásfoglalásaival, véleményalkotásával és javaslataival képviseli a civil érdekeket, amelyeket közvetít a kormány és az önkormányzatok felé, szervezi a társadalmi részvételt a törvényalkotás munkájában is. Felkérésre ellátja a nemzetközi civil szövetségekben a képviseletet. Kapcsolatot tart fenn a Nemzeti, Gazdasági, Társadalmi Tanács civil delegáltjaival, együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával, illetve minden olyan testülettel, amelyek a magyar közösségek fennmaradását szolgálják. Feladata továbbá a civil szféra tájékoztatása a tevékenységük szempontjából fontos kérdésekben.
Ki lehet a CET tagja?
A CET tagja lehet minden, önmagát magyar szervezetként meghatározó civil társaság a Kárpát-medence országaiból, illetve a nyugati magyarság szervezetei. Az alapítók meghívják a Fórum résztvevőit, a további jelentkezők belépése pedig ajánláshoz kötött. A tagszervezetek elfogadják a CET Alapszabályát. Tagokká csak jogi személyiséggel rendelkező szervezetek válhatnak, a belépés és a kilépés egyaránt önkéntes.
A december 9-ei ülésen elfogadták a szervezet Alapszabályát, megválasztották az elnökséget, és megalakították a szakmai csoportokat. Melyek a szakcsoportok feladatai?
A szakcsoportok hosszú, közép és rövid távú terveket készítenek, kijelölt céljaik érdekében lehetőségük van további – nem CET tag – civil szervezetekkel történő együttműködésre. Egy szakcsoportban legalább tíz, működési területén ismert és elismert szervezet vesz részt. Kialakításuknál törekedni kell arra, hogy minden történelmi régió képviseltetve legyen. A szakmai csoportok együtt és tagjaik révén részt vesznek az uniós és magyarországi civileknek kiírt pályázatokon. A Fórum ülésén a következő, szakcsoportokat hoztuk létre: Kultúra és honismeret; Oktatás, anyanyelv és tudomány; Egyházi, civil kapcsolatok, családsegítés, szociális tevékenység; Ifjúság, szabadidő, sport; Önfoglalkoztatás, környezetvédelem; Identitás megőrzés és szellemi honvédelem.
Mit takar a szellemi honvédelem szókapcsolat?
Nem használ fizikai eszközöket, nem irányul senki ellen, azaz deffenzív önvédelemről van szó, annak érdekében, hogy a magyarság a következő ezer évet is megélje. A felhalmozott szellemi kincseinket meg kell ismernünk és az óvodáskortól egészen idős korunkig meg kell őriznünk.
Melyek ezek a kincsek?
Anyanyelvünk és tájnyelvünk ápolása és helyes használata; a magyar kulturális értékek őrzése, népszerűsítése; az együttgondolkodásból fakadó együtt cselekvés; közösségépítés; a sajátosan magyar termékek (hungarikumok) népszerűsítése; a magyar történelmi tudat hitelessé tétele; a nemzeti önismeret erősítése; a nemzeti hagyományok, emlékművek hatékony ápolása; a magyar történelem és emlékműveink megismertetése az iskolák diákjaival és pedagógusaival; a nemzeti vagyon szellemi hátterének védelme, megmentése és sorolhatnám. Létfontosságú mindemellett, hogy mindig az egységes magyar nemzetben és a történelmi Magyarországban gondolkodjunk, hiszen ennek nincs alternatívája.
A Parlament a napokban fogadta el az új civil törvényt, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Milyennek tartja a jogszabályt, s miként hat majd a Civil Együttműködési Tanácskozás tevékenységére?
Minden törvény annyit ér, ami megvalósul belőle, illetve amilyen tartalommal megtöltik. Nézetem szerint az új civil törvény a még mindig folyamatban lévő rendszerváltás fontos eleme, hiszen lehetőséget ad a civil társadalom aktivizálására. A jogszabály szerint a szakmaiság nagyon fontos kritériuma lesz a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) működésének, ami átláthatóbbá, ellenőrizhetővé teszi a civil szervezetek működését. Nem beszélve arról, hogy jelentős mértékben csökkenti az adminisztrációt és általános regisztrációt hajt végre, tehát azok az álcivil szervezetek, amelyek eddig fiktív módon működtek, nem kapnak jogosítványt. Számításaim szerint a most nyilvántartott mintegy 70 ezer szervezetből kb. 30-35 ezer lesz olyan, amelyik tényleges közhasznú vagy közérdekű tevékenységét igazolni tudja. A civil törvény külön keretet biztosít a nemzeti vonatkozású pályázatokra, teljesen nyitott a konzorciumban történő pályázásokra, azaz lehetőséget ad olyan feladatok és programok megvalósítására, amelyek nemcsak billaterálisan működnek, hanem közös feladatokat vállalnak az egész Kárpát-medencére vonatkozóan. Természetesen ez is az összetartozást erősíti.
TARICS PÉTER
Felvidék.ma
2012. október 24.
Újabb békemenet, négyszázezren a Kossuth téren, jobbikos rendbontás (Ötvenhatos rendezvények Budapesten)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóján számos megemlékezést tartottak Budapesten. Az október 23-i rendezvények százezreket mozgattak meg, a központi állami ünnepségen, a Kossuth téren a belügyminisztérium közlése szerint mintegy négyszázezren vettek részt. A tárca a rendőrségi létszámbecslések alapján azt írta: a békemeneten több mint 150 ezren, a Milla tüntetésén csaknem 20 ezren, a Jobbik demonstrációján néhány ezren, a Demokratikus Koalíció rendezvényén több százan voltak.
Békemenet lengyel részvétellel
A békemenet tegnap kora délután indult a budapesti Széna térről a Kossuth térre. Az ország függetlenségéért és a kormány melletti kiállásért szervezett menetet több ismert közéleti személyiség vezette, köztük a rendezvény egyik szervezője, Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója és szóvivője, Bencsik András, a Demokrata című lap főszerkesztője, Fricz Tamás, a CÖF másik alapítója és Bayer Zsolt újságíró. A magyar és lengyel zászlók, valamint a kormányt éltető, biztató táblák alatt álló tömeg az indulás előtt teljesen megtöltötte a Széna teret és környékét. Csizmadia László az MTI tudósítójának elmondta, a mostani menetnek hármas célja van: tisztelgés 1956 és a magyar ifjú forradalmárok előtt, „akik a vérüket hullajtották azért, hogy Magyarországon tíz napig szabadság legyen”. Másrészt tisztelgés Nagy Imre „kommunista vezér” előtt, aki képes volt félredobni „azt a mocskos ideológiát”, és a magyar szuverenitásért kiállni, így lett belőle mártír és hős. „És van még egy üzenetünk: az adósrabszolgaságot nem tűrjük. Tehát üzenjük mindenkinek a világban, a pénzhatalmaknak, hogy Magyarország nem marad adós” – hangsúlyozta Csizmadia László, hozzátéve: a kormánynak szüksége van a támogatásra, „meg kell mutatnunk, hogy egy demokratikusan választott, kétharmados kormány mögül nem álltak még ki az emberek”.
Orbán: ne idegenek kormányozzanak
A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabályait, de azt nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s intézmények tiszteletlenül bánjanak velük – jelentette ki Orbán Viktor az október 23-i állami ünnepségen, a budapesti Kossuth téren mintegy négyszázezer ember előtt elmondott beszédében, amelyben arról is szólt, hogy az 1956-os magyar forradalommal az egész világ jobb lett. A miniszterelnök 1956 ünnepét szentnek nevezte, mert azt megszentelte a magyarok szabadságért hullott vére, majd azt mondta: „itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig”. Az 56 évvel ezelőtti forradalom hősei ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét, négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor pedig ők adtak erőt a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szabad világtól elválasztó aknazár és szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez – méltatta beszédében a szabadságharcosokat Orbán. 1956. október 23-án – folytatta – a Kossuth Lajos téren történt meg az az addig elképzelhetetlennek tűnő csoda, hogy mindenki, még a párttagok többsége is felfedezte: becsület nélkül nem lehet élni. A miniszterelnök párhuzamot vont a szocializmus bukása és a nyugati világ gazdaságának 2008-ban kitört válsága között, és azt mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt. Európa ma a feje búbjáig eladósodott, a saját dogmái kötik gúzsba, a világban jelenleg zajló változással azonban el fog dőlni, „ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren, és ki az, aki visszanyerve szabadságát partot ér”, ahogyan az is, hol állandósul a felfordulás, és hol lesz szilárd a jövő – vázolta a miniszterelnök Európa mostani helyzetét, jelezve, hogy szerinte a kontinens még nem döntötte el, hova álljon, Brüsszelben még nem tudják, „a fékre lépjenek, vagy a gázpedálra”. Megítélése szerint Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke. A hegy valóban magas, de van út a tetejére – fogalmazott a kormányfő, aki a csüggedőket, a megfáradtakat és a reményvesztetteket arra emlékeztette: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták. Ők valóban kisemmizettek és jövőtlenek voltak, de nem törődtek bele a kilátástalanságba, hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat, fellázadtak, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát – jelentette ki. „Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, hegyeket tudunk megmozgatni” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor a forradalom emlékére összesereglett magyar ünneplőknek azt kívánta, október 23-a mindig emlékeztesse őket arra, hogy „annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”.
Bajnai korszakváltást szorgalmaz
Kormányváltásnál több, rezsimváltás, korszakváltás kell, ehhez pedig széles választói összefogás és a közös célok megtalálása szükséges Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint. A napokban létrejött Haza és Haladás Egyesület vezetője az ugyancsak egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) október 23-ai fővárosi demonstrációján azt hangsúlyozta: az ország egységéhez először a változást akarók egységét kell megteremteni. Ebben – a reménykedő baloldaliak, a csalódott jobboldaliak, a politikailag elárvult szabadelvűek és a zöldek összefogásában – központi szerepet szán az Együtt 2014 elnevezésű választói mozgalomnak, amelynek létrehozásáról a Haza és Haladás, a Milla és a Magyar Szolidaritás Mozgalom döntött. Nem alakulnak párttá, de tudják, hogy a szövetségben szükségük lesz demokratikus pártokra és politikusokra – mondta Bajnai Gordon, közölve, várják azok csatlakozását, akik nem akarják megtagadni pártkötődésüket, és azokat is, akik nem akarnak párthoz tartozni, ám tenni kívánnak a változásért. Szerinte a három szervezet együttműködésével létrejött az „új politikai közép”. Céljaikként a jogállam helyreállítását, a szolidaritást, a haza és haladás ügyének összebékítését, valamint az európai értékek erősítését nevezte meg. Bajnai azzal kezdte beszédét, hogy nehéz döntés volt visszajönnie „a nézőtérről a színpadra”. Azonban szerinte megint „utcára kell menni a jövőnkért és a jogainkért, politizálnia kell annak is, aki csak egyszerű polgár, civil akar lenni”. „Politizálnom kell nekem is, nem tehetek másként” – mondta. A volt kormányfő szerint sokan vannak, akik 2010-ben a változásra szavaztak, és jó okuk volt rá: véget akartak vetni a korrupciónak, meg akartak szabadulni a rossz kompromisszumoktól, a kapkodó és félbemaradt reformoktól, a teljesületlen ígéretektől. „Általuk győztek, és most ellenük kormányoznak” – utalt a Fidesz vezette kormányra. Azt mondta, a kormány csigolyánként törte el a magyar demokrácia gerincét, és hűbérurai között osztja fel az országot, így az állam mára a korrupció eszközévé vált. Bírálta a szegényeket sújtó társadalompolitikát, a szegények előrejutását nehezítő oktatási reformot, és úgy fogalmazott: a mostani a kudarcok kormánya, mert noha biztonságot, nyugalmat és gyarapodást ígért, ehelyett félelmet, kilátástalanságot és szegénységet hozott az országra.
Több ezer jobbikos tüntető
A Jobbik elnöke szerint a ’89-es politikai generáció minden tagjának takarodnia kell a magyar közéletből, mert „az elmúlt huszonkét év bőven elegendő volt belőlük”. Vona Gábor erről pártja tegnapi nagygyűlésén, több ezer ember előtt beszélt a belvárosi Deák Ferenc téren. Az ellenzéki pártvezető – aki a Jobbikot és annak szimpatizánsait a 2006-os politikai generációnak nevezte – azt mondta, az ő generációja nem akar „aljas, áruló és hazug politikai generáció lenni”, mint amilyen a ’89-es. Példaként említette Demszky Gábor, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nevét, amit a tömeg hangos pfújolással fogadott. Vona Gábor szerint ezek a politikusok „eljátszották a politikai lehetőségüket, elhazudták a rendszerváltást, és megalázó feltételekkel betoloncolták az országot az Európai Unióba”. A Jobbik elnöke a nagygyűlésen meghirdette a Független Magyarország programját. A 16 pontos programban szerepel a magyar föld alkotmányos védelme, az egykulcsos adórendszer megszüntetése, a csendőrség felállítása és a halálbüntetés visszaállítása, Magyarország kilépése az Európai Unióból, a privatizáció visszamenőleges felülvizsgálata és a jogtalanul szerzett magánvagyonok elkobzása, a felső tízezer, a politikai szereplők és a cigányság vezetőinek vagyonosodási vizsgálata és a nem igazolható módon szerzett vagyonok utólagos megadóztatása, valamint „a magyar föld védelmében a Magyarország és Izrael közötti társulási szerződés felmondása”. Szintén a programpontok között van a történelmi jogfolytonosság visszaállítása, az államadósság újratárgyalása, „a szétszabdalt magyarság ügyének nemzetközi fórumok elé vitele”, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, egy új földbirtokrendszer bevezetése, a magyar élelmiszer-önrendelkezés, külgazdasági minisztérium felállítása a magyar termékek keleti piacra juttatása érdekében, európai munkáért európai bérek kifizetése, valamint az „indokolatlan cigány túlszaporodás megállítása”.
A nagygyűlésen Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője arról beszélt: mindenkinek meg kell találnia a maga módját arra, hogy fellázadjon a jelenlegi rendszer ellen, amely „lelki terrorban tartja a társadalmat, és folyamatosan megalázza az embereket”. Szerinte 1956 nem történelem, hanem meggyőződés és világnézet, ezért kell a mai nemzeti radikálisoknak is fellázadniuk és ellenállást tanúsítaniuk.
A több ezer összegyűlt nagy része a beszédek elhangzása után elhagyta a Deák Ferenc teret. Az ott maradt több száz szimpatizáns egy koncertet hallgatott. A koncertet követően a Jobbik Ifjúsági Tagozat szervezésében néhány ezer ember átvonult a Deák Ferenc térről a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székháza elé. A tömeg útközben a Mocskos zsidók!, ÁVH!, Orbán, takarodj!, Gyurcsány, takarodj!, Orbán, Gyurcsány, Gordon, mind a három lógjon! és Fegyverbe! jelszavakat skandálta. Később a tömeg nagyobbik része a Múzeum körút felé elhagyta a Bródy Sándor utcát, azonban néhány tucat tüntető elindult a Kossuth térre. Útközben, a Blaha Lujza térnél felborítottak egy kukát, és végig a fáklyás felvonulás alatt is használt jelszavakat skandálták. A Szabadság térnél rohamrendőrök igazoltatták a tüntetők egy részét.
A Magyar Becsület Rend első kitüntetettje
Tamás Aladárné Szűcs Ilona, a felvidéki Balogvölgy tanítónője kapta a Magyar Becsület Rend első kitüntetését, amelyet Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében adott át Áder János államfő a Parlamentben tegnap. Orbán Viktor az ünnepségen Magyarország nevében köszönetet mondott Tamás Aladárnénak mindazért, amit a magyar nemzetért tett. A kormányfő felidézte: Tamás Aladárné az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő magyarországi törvénymódosítást követően, 99 évesen, a lányával együtt a magyar állampolgárság felvétele mellett határozott. Lépése miatt a szlovák állam megfosztotta őt a szlovák állampolgárságától. Több mint egy éve, minden viszontagságot vállalva, egyik élharcosa annak, hogy a magyarságukhoz ragaszkodó felvidéki közösség tagjai a magyar állampolgárságuk felvétele után a szlovák alkotmány rendelkezéseivel összhangban megtarthassák szlovák állampolgárságukat is – mutatott rá a miniszterelnök. Orbán Viktor kitért arra is, hogy idős kora ellenére Tamás Aladárné aktív tagja a rimaszombati közéletnek, tagja az MKP-nak, alapítója és aktív vezetője a Wass Albert Nyugdíjasklubnak. A kormányfő rámutatott: a kitüntetett megélte a XX. század legnehezebb időszakait, és azt, hogy a történelem szeszélyei folytán ötször is változott az állampolgársága úgy, hogy szülőföldjét sosem hagyta el, és mindig magyar maradt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. november 29.
A Szövetség a Közös Célokért Budapesten a parlamentben tanácskozott
A Magyar Országgyűlés épületében, a Nemzeti Összetartozás Bizottság tanácstermében tartotta kibővített elnökségi ülését a Duray Miklós vezette Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás. A nemzetpolitikát alakító politikusokkal, jelentős intézmények vezetőivel találkoztak:
Az immár tizenegy éve jogi személyek társulásába tömörülő felvidéki civil szervezetek képviselőit Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője, Potápi Árpád, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Szili Katalin, az Autonómia Albizottság elnöke, Csóti György, a FIDESZ képviselője és Szávay István, a Jobbik képviselője köszöntötte.
Répás Zsuzsanna üdvözlő beszédében a magyar kormány és a külhoni magyarság közti kapcsolattartás, intézményes párbeszéd fejlődéséről beszélt, a nemzetpolitika alakulásának lényeges állomásait emelte ki: Antall József emlékezetes bejelentését 1990-ben, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, majd az 1996-ban összehívott magyar-magyar csúcsot és 1999-ben a MÁÉRT életre hívását, a Gyurcsány-kormány idején bekövetkezett népszavazás után a KMKF megalakítását, 2001-ben a státustörvény elfogadását, majd az állampolgársági törvény módosítását, a visszahonosítást, a magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítését 2010-ben. A státustörvény elfogadásával is tabukat döntögetett a Fidesz-kormány, és nem volt véletlen, hogy akkor még nem autonómiáról, állampolgárságról, hanem a Velencei Bizottság által utólag is igazolt státustörvénnyel vonták be a magyar jogrendbe a szomszédos államokban élő magyarokat, mondta a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője. Kiemelte, hogy az állampolgárság ügyében Románia törte át a falat, amikor tömegesen adott román állampolgárságot a Moldáviában élő románoknak, ez követendő példa lett a magyar kormány részére. Sikernek tartja, hogy az autonómia fogalmát is sikerült kiemelni a tabuk világából.
Potápi Árpád, a Nemzeti Összetartozás Bizottság, egyben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának elnöke szimbolikus jelentőségűnek tartotta, hogy a felvidéki civil szervezetek képviselői a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tárgyaló termében gyűltek össze. A bizottság létrehozása 2010. december 23-án egyben azt a fontos üzenetet hordozta, hogy a Magyar Országgyűlés a külhoni magyarsággal való foglalkozást nem külpolitikai feladatnak tartja. A bizottság kihelyezett üléseket tartott eddig Ungváron, Lendván, Nagyszalontán, Komáromban és november 28-án esedékes a bécsi kihelyezett ülésük.
Csóti György, a Fidesz parlamenti képviselője, ismert külügyi szakpolitikus, aki a NÖB és a külügyi bizottságnak is tagja elmondta, a nemzetpolitika speciális belpolitika, aminek van külpolitikai kisugárzása is. Úgy véli, a társulás nagyon találó nevének üzenetét ki kellene sugározni az egész Kárpát-medencébe: a közös célokért szövetségre van szükség. Örömmel számolt be arról, hogy némi bizonytalankodás után az MKP immár teljes jogú és aktív tagja a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnak, az önrendelkezést tartja a legfontosabb célnak, ami a szlovákiai magyar közösséget erősítheti. Elmondta, Duray Miklós a SZAKC elnökeként, elméleti tudása, gyakorlati tapasztalatai alapján, sokat tehet azért, hogy az egész Kárpát-medencében szövetség jöjjön létre a közös cél, a nemzet szülőföldön való boldogulása érdekében.
Nagy szeretettel köszöntötte a parlamentben a felvidéki vendégeket Szili Katalin, aki a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának létrehozása idején a Magyar Országgyűlés házelnöke volt. Kiemelte KMKF stratégiai anyagai közül a szórvány-stratégiát és a határ menti térség infrastruktúrájának javítását, a gazdasági kooperációt célzó terveket, ezek kidolgozásában és megvalósításában a SZAKC is segített. Nagyon jelentős lépésnek tartja a NÖB és az Autonómia Albizottság létrehozását, hiszen ez sokáig tabu téma volt. Szili Katalin az albizottság elnökeként támaszkodik arra a kapcsolatrendszerre, amelyet házelnökként, a KMKF állandó bizottsága elnökeként épített ki, Csóti György pedig alelnökként segíti a munkáját. Jó iránynak tartja, hogy a SZAKC a civilszervezetek összefogásával az oktatás, felnőttképzés szervezését, a kis és középvállalkozások segítését, a sokirányú régiófejlesztést tűzte ki célul, mert ez a kisközösségek megtartását szolgálja. Elmondta, hogy a magyar parlament április 12-ét a Felvidéki Kitelepítettek Emléknapjává nyilvánította.
Szávay István a Nemzeti Összetartozás Bizottság működéséről elmondta, örvendetes tény, hogy a kis létszámú, mindössze 12 képviselőből álló bizottságban többször jutnak közös nevezőre a képviselők, mint a többi bizottságban, emellett az autonómia bizottságban kifejtett munka, a civil kapcsolatok építésének szükségességét hangsúlyozta.
A kormány vezető tisztviselője és a parlamenti képviselők után a magyar nemzetpolitikában jelentős szerepet vállaló intézmények, szervezetek képviselői, szakemberek nyújtottak gyakorlati kérdésekről tájékoztatást a felvidéki civil szervezetek képviselőinek.
Dr. Radetzky Jenő miniszteri biztos, egyben a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Wekerle tervről, a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat intézményrendszeréről tartott előadást.
Mihály Erzsébet, a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásfinanszírozásért felelős igazgatója a Bethlen Gábor Alap és Alapkezelő működéséről, pályázati rendszerét mutatta be. Elmondta, hogy a felvidéki civil szervezetek 2012-ben a BGA nyílt pályázatán a pályázatok magas szakmai színvonalának köszönhetően 65 %-ban sikeresek voltak.
A belföldi pályázatok közül kiemelte a Határtalanul programot, amelynek sikeres lebonyolításába felvidéki szervezetek is segítenek. A Szülőföldön magyarul programról, az oktatási-nevelési támogatásokról elmondta, hogy a Kárpát-medencében támogatott mintegy 254 ezer tanuló közül 44-50 ezer a felvidéki tanuló, és úgy véli, az SZMPSZ-szel való együttműködés sikeres, bevált a 2011-től foganatosított új ügyvitel, Felvidéken jelenleg a támogatások 98,57%-át kifizették, az egész Kárpát-medencében itt a legjobb a teljesítési mutató.
A nemzeti jelentőségű intézményekre szánt keretből 500 millió Ft összeg jut Felvidékre, most zajlanak az elszámolások, a beszámolókból arra lehet következtetni, hogy virágzó civil élet folyik a Felvidéken. Csizmadia László, Civil Együttműködési Tanács (CET), a Civil Összefogás, egyben a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnöke, a CET működéséről, a NEA pályázati lehetőségeiről számolt be. A civilek legfontosabb küldetése,hogy a nemzet és a közjó érdekében tevékenykedjenek, kiálljanak, ezt szolgálta a Békemenetek szerevezése, amelyek megmutatták, hogy létezik a magyarok lelki közössége, és tömegek készek zarándoklatra a nemzeti ügyekért és közjóért. A CET 2009. december 9-én jött létre, több felvidéki szervezet is tagja, 7 régió magyar közösségeit kívánják összefogni, az információáramlás megszervezése a cél. Emellett a Nemzeti Együttműködési Alap, amely 2012. január 1-jétől működik, szintén lehetőséget nyújt a nem magyarországi magyar szervezetek bevonására, a 6 szakmai kuratóriumból az egyik éppen a Nemzeti Összetartozás Kollégiuma, amelynek pályázati felhívására olyan magyarországi szervezetek pályázhatnak, amelyek a programjukat határon túli magyar szervezettel valósítják meg. A csak magyarországi civil szervezetek működésének támogatására kiírt, most aktuális pályázat esetében is előnyt jelent, ha a pályázó bemutatja, hogy szakmai programjába bevon, konzorcium formájában határon túli magyar szervezetet is., amelyet a szervezetek működési költségének fedezésére szánnak. A szakmai pályázatok kiírása 2013 januárban való, azt reméli, nem ismétlődik meg az a 2012 évi gyakorlat, amikor éppen a nemzeti összetartozás kollégiumhoz érkezett a legkevesebb pályázat. Biztatta a jelenlévő szervezeteket, hogy vegyenek részt a CET munkájában, és magyarországi partnereikkel közösen dolgozzanak ki közös programokat a NEA pályázatára.
Juhász Imre, európai jogi szakjogász, az ELTE tanára, aki egyben a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, Országgyűlési biztos arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy milyen elvek, szakmai tapasztalatok alapján dolgozták ki a Hunnia Baráti Kör nevében a Beneš-dekrétumok ügyében az EP petíciós bizottságához benyújtott petíciót. Igyekeztek megcáfolni azt a szlovákiai és az EB jogi szakértői által hangoztatott érvet, hogy ez jogtörténeti kérdés, amivel nem kell foglalkozni, felhívták a figyelmet a szlovák és a cseh jogrendszer különbségeire. Nem valamennyi Benes-dekrétumra, hanem a kollektív bűnösség elvére épülő 18-20 dekrétumra, és főleg arra irányították rá a figyelmet, hogy 2007-ben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatban megerősítette ezeket a benesi dekrétumokat. 2012. január 12-én Bagó Zoltán Fideszes EP képviselő segítségével nyújtották be a petíciót, júniusban érkezett a válasz, hogy a bizottság befogadta, tehát érdemi vizsgálat és tárgyalás várható. A szeptember 20-i petíciós bizottsági ülésen Hans Seidel Alida és Juhész Imre ismertette a petíció lényegét, nagyon fontos momentum, hogy Bagó Zoltán, Tabajdi Csaba, Morvay Krisztina és Hankiss Ágnes, különböző politikai pártok magyar képviselői mellett más nemzetiségű – észt, német – képviselők is támogatták a petíciót, egy román képviselő szólt ellene. Olyan döntés született, hogy a petíciós bizottság írásbeli kérdést intéz a szlovák kormányhoz. Ezzel párhuzamosan az EP képviselőiből álló tényfeltáró küldöttség is készül Szlovákiába. Nem várható az ügy gyors lezárásra, de az is eredmény, hogy a petíciós bizottság tovább kell hogy vigye az Európai Bizottság elé. Az elhúzódó eljárás alatt van remény pozitív elmozdulásra a szlovák kormányzati tényezők részéről, fejtette ki Juhász Imre.
Pappné Farkas Klára, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Integrációs Főosztályának főosztályvezető helyettese a Külügyi Hivatal és a főosztály sokrétű tevékenységéről számolt be, a parlamenti delegációk utazásait készítik elő, a nemzetközi kapcsolattartás legkülönbözőbb eszközeivel élnek annak érdekében, hogy a magyar nemzet érdekeinek érvényt szerezzenek,például az ET, a KEK, a V4, EBESZ, IPU kereteiben. Nagyon jelentős nemzetpolitikai eredménynek tartja a Nemzeti Összetartozás Napjának elfogadását, a NÖB létrehozását a Magyar Országgyűlésben és azt, hogy önálló főosztály foglalkozik a nemzeti integrációval. A KMKF állandó bizottsága, plenáris ülése és a munkacsoportok számára is ez a főosztály biztosítja a működéshez szükséges infrastruktúrát, hátteret. Beszámolt a brüsszeli HUNINEU lobbi iroda működéséről, programjairól is.
Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora, a Magyar Örökség-díj Bizottság, az EÖtvös József Collegium Baráti Köre és más anyaországi civil szervezetek vezetőségi tagja rövid tájékoztatót nyújtott a tevékenységről, együttműködési terveiről, különös tekintettel a Felvidékre. Tájékoztatása során elmondta, Duray Miklós elsők közt Janics Kálmánnak közösen kapta meg az 1988-ban alapított Bethlen-díjat, őket számos felvidéki követte,mint Turczell Lajos, Dobos László, Koncsol László, jelentős felvidáki születésű személyiségek, mint Herczeg Géza, Király Tibor, és szlovák írók, hogy Lubomír Feldek, Vojtech Kondrót. Kiemelte a Teleki Pál Érdemérmet, amelyet a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Felvidék.ma hírportál működtetéséért Pogány Erzsébet is megkapott. Kiemelte, hogy a Kairosz könyvkiadó új sorozatot indított, amelynek első kötete Teleki Pálról szól. A jővú évben két nagy évfordulóra összpontosítanak: 400 éve választották fejedelemmé Bethlen Gábort, és 200 éve született EÖtvös József. Az alapítvány pénzbeli jutalomban szeretne részesíteni arra érdemes pedagógusokat is, nem feledkeznek el a határon túli tanítókról sem. Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára is köszöntötte a parlamentben tanácskozó felvidékieket, beszámolt a Széchenyi Társaság céljairól, Széchenyi István szellemiségének ápolásáról, a tettekben megnyilvánuló hazaszeretet példáiról. Huszonöt évvel ezelőtt, 1987. szeptember 21-én koszorúzták meg először az MTA épülete előtt álló Széchenyi-szobrot, díjat alapítottak, amelyet eddig 4 felvidéki vehetett át, akik – bizonyára nem véletlen – valamennyien részt vesznek a SZAKC munkájában, Cservenka János, Duray Miklós, Hrubík Béla, Dániel Erzsébet, igazi közösségépítő emberek, mondta el Rubovszky András. Felajánlotta, hogy a Széchenyi Társaság intézményes kapcsolatot alakít ki a Szövetség a Közös Célokért társulással.
Gubík László köszönetet mondott a Nemzeti Összetartozás Bizottságnak a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidékiek ügyében megfogalmazott támogató nyilatkozatért, és elmondta, hol tart most a 2011. július 19-étől datálható tortúra. Jelenleg négy fórumon foglalkoznak a diszkriminatív és alkotmányellenes szlovák állampolgársági törvénnyel: a szlovák parlament talaján, az alkotmánybíróságon, az Európai Parlamentben és az Európai Emberi Jogi Bíróságon. Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével két hete sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy kötelezettségi eljárás indítása érdekében petíciót nyújtottak át Martin Schulznak. A tanácskozást Duray Miklós az MKP delegáltja, a társulás elnöke vezette, részt vettek teljes számban a Szövetség a Közös Célokért tagszervezeteinek képviselő, elnökségének tagjai: Hrubík Béla (a Csemadok képviseletében), Mézes Rudolf (a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke), Pék László (a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke), Csémi Szilárd (a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke), Knirs Imre (az Egy Jobb Komáromért társulás elnöke), Dániel Erzsébet (a párkányi LIMES ANAVUM társulás elnöke), Pásztor István (a királyhelmeci Rákóczi Baráti Köre társulás elnöke).
Jelen voltak a felügyelő bizottság tagjai, Balogh Gábor, a Csemadok részéről és Baranyai Anna, a párkányi LIMES ANAVUM delegáltjaként.
A Szövetség a Közös Célokért társulásba további öt szervezet kérte a felvételét, az elnökség döntése értelmében ezek a szervezetek bekapcsolódnak a társulás munkájába és az elnökség javasolja a 2013 tavaszán esedékes közgyűlésen a teljes jogú tagokká válásuk jóváhagyását. Új tagszervezetekké válnak: Via Nova Ics, a lévai Reviczky Társulás, a hidaskürti Cservenka Alapítvány, az ipolyvarbói Palóc Társaság és a komáromi Kárpátia Sport társulás. Duray Miklós elmondta, a társulás nyitott újabb tagszervezetek befogadására, amelyek jelentkezését a közgyűlésig várják. Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója írásban terjeszetette elő beszámolóját a SZAKC tevékenységéről 2012-ben.
Felvidék.ma
2013. február 7.
Lerománozták Ady Endre és Arany János városainak magyarjait
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei is képviselték magukat azon a szimpátiatüntetésen, amit a Civil Összefogás Fórum szervezett a Békés megyei Gyulán, a Fidesz–KDNP-frakció ülésének helyszínén.
A nagyváradi csoportot Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke, míg a nagyszalontai csoportot Balogh János, a Néppárt helyi elnöke kísérte el.
Mint ismeretes, a Békemenetnek elnevezett demonstráció – mely már többször is kiállt Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya mellett – az ellenzéki pártok tüntetésére volt válaszreakció. Az EMNT és a Néppárt képviselői azzal a céllal vettek részt az eseményen, hogy az Orbán-kormány által meghirdetett határok feletti nemzetegyesítés szellemében támogatásukról biztosítsák a magyar kormányt a hataloméhségükben minden lehetséges eszközt bevető szocialistákkal szemben. „Jelenlétünkkel azt az üzenetet kívántuk tolmácsolni: nem felejtjük el azt, hogy a 2010-ben nemzetpolitikai fordulatot végrehajtó, jelenlegi magyar kormány új Alaptörvényben rögzítette az érettünk való felelősségvállalást, visszaadta magyar állampolgárságunkat, és egyértelműen támogatja önrendelkezési törekvéseinket” – mondta a sajtó érdeklődésére Nagy József Barna az utazás célját illetően.
A Bihar megyéből érkezettek Nagyvárad és Nagyszalonta feliratú táblát emeltek a magasba, mintegy jelképesen a határon túlra szakadt, de a nemzeti kormány jóvoltából magyar állampolgárokká váló erdélyi és partiumi magyarok üdvözletét hozva a Körös-parti városba.
Hazaérkezvén az emelkedett hangulatú, békés demonstrációról a váradiak, illetve nagyszalontaiak felháborodással értesültek arról, hogy az ellenzékiek – az MSZP, a Magyar Szolidaritás Mozgalom, a Demokratikus Koalíció és a Kobak Klub – tüntetésén Szanyi Tibor, az MSZP országos elnökségének tagja felszólalása előtt azzal tréfálkozott, hogy románul fogja köszönteni a Békemenet résztvevőit, mert szerinte sokan Romániából érkeztek. Mivel a csoport tagjai azok közé tartoztak, akik határon túlról érkeztek, és ezt táblákkal a kezükben jelezték is, nem kérdéses, hogy Szanyi őket „románozta le”. Ezen kijelentés miatt nemcsak ők érezhetik magukat sértve, méltán érezhet ugyanígy Ady Endre, vagy Szent László, valamint Arany János városának minden egyes magyarja.
Alig néhány héttel Mesterházy Attila botrányos kolozsvári szereplése után – amikor is a Markó Béla ex-RMDSZ-elnök meghívására Erdélyben járó MSZP-elnök bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy a 2004. december 5-i népszavazáson a szocialisták az állampolgárság kiterjesztése ellen kampányoltak – ugyanezen párt képviselője, a miskolci eset megismétléseképpen, nyíltan lerománozza nemzettársait.
Mindezek után jogosan kételkedünk az akkori bocsánatkérés őszinteségében...
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének sajtószolgálata
Nyugati Jelen (Arad),
2013. március 1.
Ponta „megmenekül" Bayeréktől, lefújták a békemenetet
Szervezett csoportok meg akarták zavarni a március 9-re meghirdetett békemenetet, ezért Bayer Zsolték úgy döntöttek, nem tüntetnek az MSZP díszvendégeként Budapestre érkező Victor Ponta román kormányfő ellen, írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a titkosszolgálatok jelzése miatt marad el a demonstráció.
A Békemenet Egyesület és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) megbízható forrásból úgy értesült: provokátorok tervezik megzavarni a békés tiltakozó gyűlést, mondta a Magyar Nemzetnek Fricz Tamás, az egyesület társalapítója. Arra a kérdésre, hogy kik tervezték megzavarni a tüntetést, Fricz Tamás azt válaszolta: erről nem kaptak információkat. Mint mondta: ezek a jelzések ugyanakkor nagyon komolyak voltak, ezért a civil szervezetek úgy döntöttek, nem vállalhatják a kockázatát annak, hogy békés rendezvényüket egyes – a kapott információk szerint – jól szervezett csoportok megzavarják.
Fricz bejelentése szerint a tüntetés lefújásával elejét kívánják venni, hogy ezek a provokátorok olyan cselekményeket kövessenek el, amelyek az egész rendezvényt beárnyékolnák, jogos követeléseiket zárójelbe tennék, netán a békemenet résztvevőinek testi épségét veszélybe sodornák.
A civilek véleménye ugyanakkor Ponta magyarországi meghívásáról változatlan, azt továbbra is mélységesen elítélik. A román miniszterelnököt a jobboodali civilek székely és magyar zászlóval akarták várni.
Maszol.ro,
2013. március 1.
Lefújták a március 9-i békemenetet Budapesten
Szervezett csoportok meg akarták zavarni a március 9-re meghirdetett békemenetet, ezért a civilek úgy döntöttek, nem tüntetnek az MSZP által meghívott, magyarellenes román kormányfő látogatásakor. A Magyar Nemzet információi szerint a titkosszolgálatok jelzése miatt marad el a demonstráció. Mégsem szervez tüntetést a Békemenet Egyesület és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) március 9-én az MSZP díszvendégeként Budapestre érkező Victor Ponta román kormányfő ellen, ugyanis a civilek megbízható forrásból úgy értesültek: provokátorok tervezik megzavarni a békés tiltakozó gyűlést. Erről Fricz Tamás, az egyesület társalapítója tájékoztatta a Magyar Nemzetet tegnap. Mint fogalmazott: ezek a jelzések nagyon komolyak voltak, ezért a civil szervezetek úgy döntöttek, nem vállalhatják a kockázatát annak, hogy békés rendezvényüket egyes – a kapott információk szerint – jól szervezett csoportok megzavarják. Hozzátette: a tüntetés lefújásával elejét kívánják venni, hogy ezek a provokátorok olyan cselekményeket kövessenek el, amelyek az egész rendezvényt beárnyékolnák, jogos követeléseiket zárójelbe tennék, netán a békemenet résztvevőinek testi épségét veszélybe sodornák.
Mint kifejtette: „A Békemenet Egyesület nem véletlenül kapta a nevét: kizárólag békés, méltóságteljes rendezvényeket szerveztek eddig, és a jövőben is ilyeneket fognak. Ám jelen esetben ezt nem tudták volna biztosítani.” Ugyanakkor kiemelte: a véleményük Ponta díszvendégkénti MSZP-s fogadásáról változatlan, azt továbbra is mélységesen elítélik. Arra a kérdésünkre, kik tervezték megzavarni a tüntetést, Fricz Tamás azt válaszolta: erről nem kaptak információkat.
Székely és magyar zászlóval várta volna Pontát a békemenet
A Magyar Nemzet tegnap számolt be arról, hogy a békemenet székely és magyar zászlós tüntető tömeggel várja majd a magyarellenes intézkedéseiről és kijelentéseiről elhíresült Victor Pontát március 9-én a Papp László Budapest Sportarénánál, ahová a román kormányfő az MSZP évértékelő rendezvényének díszvendégeként érkezik. Fricz Tamás akkor azt nyilatkozta: azért tüntetnek, mert elfogadhatatlannak tartják az erdélyi magyarság jogait lábbal tipró, a kisebbségeket sorozatosan sértegető Ponta magyarországi látogatását.
A civilek a nemzeti érdekek arculcsapásának tartják, hogy egy ilyen szélsőséges, gyűlölködő embert hív meg magához díszvendégnek az MSZP, és szerintük ezzel a szocialisták ugyanott folytatják, ahol Medgyessy Péter és Kovács László 2002-ben a „23 millió román munkavállalóval” való riogatással, illetve az Erdély elcsatolására való koccintással abbahagyták.
mno.hu
Erdély.ma,
2013. április 19.
Krebsz János: Szellemi honvédelem
Erősödik a nemzeti összefogás, ugyanis fokozódik a külföld irányából érkező ellenséges nyomás, és ezért, aki felelősen gondolkodik civilként, az meg akarja védeni kies hazánkat a nemtelen támadásoktól. Különös és kiemelt feladata van ebben a gondolkodó embernek, az értelmiségnek.
A Civil Összefogás Fórum tett közzé egy felhívást Szellemi Honvédelem címmel, s már több mint kétezer értelmiségi jelentkezett, hogy szeretne részt venni a szervezet munkájában. Ez a szervezet nem azonos a Békemenet néven elhíresült kormánypárti demonstrációs mozgalommal, bár szellemileg mindenképpen belőle nőtt ki.
A magyar értelmiség színe-java követi a világban Magyarországról megjelenő véleményeket, támadásokat, ellenséges megnyilvánulásokat, s méltó módon meg fognak válaszolni mindenre.
Vegyük komolyan őket. Mindannyian fontosnak gondoljuk, hogy milyen kép él a külföldben kis hazánkról és dolgos népéről, a legendás hazaszeretetünkről és a génjeinkbe kódolt demokrata alapállásról. Büszke történelmünk a garancia minderre, amely a kereszténység védőbástyája volt évszázadokon át, és 1956-ban is megmutatta a világnak, hogy nem a számosság a vitézség. És vannak olyan elemek a múltunkban és jelenünkben, amelyekről nem beszélünk.
Nem véletlen a névválasztás. Szabó Zoltán használta nem éppen abban a jobbos értelemben, ahogy a civilek szóhasználatában válik békemenetes kormánytámogató mozgalommá. A fiatal író 1938 tavaszáig (amikor Hitler bevonult Ausztriába) szociográfiai munkákban számolt be a magyarság állapotáról (Tardi helyzet, Cifra nyomorúság), ettől a pillanattól kezdve a szellemi honvédelem a születő cikkeinek a témája. Ne feledjük: 1938-39-40-ben a magyar értelmiség nagyobb része németbarát, Trianon revízióját Hitlertől várják és kapják, hazánk Németország szövetségese a világháborúban … S ezekkel a többségi folyamatokkal száll szembe az ifjú író a Magyar Nemzet hasábjain.
Nem sokáig kell keresgélni a párhuzamokat. Egy zsidózó, fasizálódó országban a megrészegültek közt kell a józan hang, nehogy azt higgyék külföldön, hogy mind primitívek és rasszisták vagyunk. Most éppen a német közvélemény rója fel leginkább a demokrácia-deficitet az Orbán-kormánynak, de jönnek ilyenféle „észrevételek” a hazai állapotokat illetően angol és francia nyelvterületről is.
Hasonló szellemi invázió és belső elbutulás fenyegeti-e népünket, mint a második világháború előtt és folyamán, amikor önnön vágyaitól úgy elaljasult, „hogy önként, nem csak parancsra”?
Mit tehet a hazafias magyar értelmiség a jelen európai helyzetben? Tájékozódik (nem csak magyar ferdítésben olvassa a külföld véleményét), információi vannak arról, másutt hogyan működik a demokrácia (sajtó, kormány, alkotmánybíróság), össze tudja hasonlítani a sikeres és sikertelen országokat, hogy mégis miben fogható meg a különbség. S ennek alapján megtervezi a szellemi honvédelem aktuális tennivalóit.
És, ha mindezt nem haszonlesésből, a hatalom kritika nélküli kiszolgálásából teszi, akkor rátalál az egyetlen helyes honvédelmi magatartásra, és rászorítja a magyar politikai elitet az európai normákra és magatartásra, hogy megszűnjenek a külföldi negatív vélemények, elítélő, szégyenpadra ültető folyamatok.
Ezt jelentené a szellemi honvédelem ma. De elég lenne csupán tisztességnek nevezni.
maszol.ro.
2013. október 17.
Összefogással az álkonfliktusok ellen
A történelemhamisítás és a magyarellenesség különféle aspektusairól, az autonómiáért folytatott aláírásgyűjtésről is szó esett az Erdélyi Magyar Néppárt csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Székelyföld tagadásával, a székely zászló kitiltásával indultak el a magyarellenes cselekmények, melyekkel ismét – mint ahogy évtizedek óta mindig – a valós problémákról akarják elvonni a lakosok figyelmét, jelentette ki Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a sajtótájékoztatón. A Vásárhelyi Napokat egy szomszéd településen kellett megtartani, múlt héten pedig egy olyan történelmi konferencia színhelye volt Nagyvárad, ahol igyekeztek elhallgatni a magyar jelenlétet. A „magyar kártyával” ismét a munkahelyek hiányáról, a nemlétező infrastruktúráról, az egészségügy katasztrofális helyzetéről és nem utolsó sorban az aggasztó méreteket öltő korrupcióról akarják elhárítani az emberek figyelmét, ez nyolcvan éve így megy.
Összefogás
S hogy mindez hová vezet? Egy múltheti felmérés szerint más nemzetekhez képest legkevésbé a magyarokat kedveli a román lakosság, előttünk az oroszok vannak, tíz százalék fölénnyel. Ez nagyon sokat mond arról, hogy ez a retorika mennyire veszélyes, fejtette ki az alelnök, aki szerint a verbális agresszió ellenünk fordítja a románokat. Fontos lett volna leülni a tárgyalás asztalához, ezzel megelőzhető lett volna például, hogy december elseje legyen a nemzeti ünnep, vagy hogy Nagyváradon óránként hangozzon el Iancu himnusza, Nagyvárad napja pedig nem október 12-én lenne. Úgy tűnik, egyeseknek nem érdekük a megbékélés, nagyon jól tudnak az ilyen álkonfliktusok által fenntartott „zavarosban” halászni. Persze a párbeszédhez mindkét fél szándéka szükséges, s amíg ez létrejön, addig is fontos lenne az összefogás a politikai és civil szervezetek között – de nem úgy, ahogy az RMDSZ hirdeti, „egy a zászló, egy a csapat” jelszóval, hanem ügyek mentén, közös stratégiák kialakításával.
„Nem igazán értik a románok, hogy mi mit keresünk itt, zavar van a fejükben, ennek tisztázása érdekében kellene összefogniuk a civil szervezeteknek, az egyházaknak és a politikai pártoknak” – részletezte Zatykó Gyula, aki szerint a Magyar Egyeztető Tanács keretein belül lenne fontos leülni és beszélni minderről. Most látszik, tette hozzá, mekkora jelentősége van a Szent László Napok rendezvénynek, melynek megszervezése nyomán „saját magyarjaink támadtak bennünket”. Amikor román nacionalista erők el akarják tüntetni, akkor álljunk félre? – tette fel a retorikus kérdést. „Ezt folytatnunk kell, el kell magyarázzuk, hogy Nagyvárad Szent László óta létezik, nem 1113 óta”- fejtette ki.
Aláírásgyűjtés
Kristófi Kristóf, a néppárt nagyváradi elnöke arról szólt: folytatódik az aláírásgyűjtés Partium autonómiájáért, s amennyiben megkapják erre az engedélyt, jövő héttől a Fő utcán állítanak fel két sátrat, ahol önkénteseik déltől 17 óráig várják az érdeklődőket. Az akciót terveik szerint október végéig folytatják, de igény esetén akár meg is hosszabbíthatják. A két sátor előtt két, egyenként hétméteres molinót függesztenek majd ki – bíznak benne, hogy erre is meglesz az engedély. A két molinó játékos, könnyen érthető formában ismertet gazdasági, történelmi adatokat, melyek rámutatnak arra, hogy Erdélynek szüksége van egy föderatív formájú autonómiára. A román nyelvű szövegben párhuzamot vonnak Erdély és Svájc között, ennek a szlogenje: Erdély, Románia Svájca. Arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem herdáljuk el az altalaji kincseinket, illetve a megtermelt hasznot nem „rabolja el” Bukarest, akkor Erdély Svájchoz hasonlóan virágzóvá válhat. Mint láttuk, a játékos rajzok között Bukarest egy polipszerű pénzszivattyúként jelenik meg, a Svájccal való összehasonlítás során pedig ara is kitérnek, hogy a Milka tehénhez hasonlóan nekünk is van tehenünk (Joiana, vagy Mariska), illetve a svájci bicskának is megvan az itthoni megfelelője, a székely bicska. A két molinót az idén, Tusványoson mutatták be először.
Részvétel
Az EMNT, valamint az EMNP csatlakozik a Civil Összefogás Fóruma által szervezett budapesti békemenethez. Még mintegy tíz szabad hely van, eddig negyven körüli a Bihar megyei jelentkezők száma. Az indulás október 23-án, szerdán fél tízkor lesz a Partiumi Keresztény Egyetem elől, jelentkezni a 0259.220126 telefonszámon lehet, a hozzájárulás 50 lej. Az 56-os forradalom tiszteletére szervezett békemenet a Hősök terén ér véget, ahol 16 órától Orbán Viktor mond ünnepi beszédet. Szintén ezen a számon lehet jelentkezni az október 27-i Székely Menetre, melyen belül 47 kilométeres élő láncot fognak alkotni. Ehhez 30 lejt szükséges kifizetni, hangzott el.
Neumann Andrea
erdon.ro
2013. október 26.
Gyurcsányék szerint a székelyek menetelése nem szolgálja az autonómia ügyét
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint nem segítik, hanem sokkal inkább hátráltatják a székelyföldi autonómia ügyét a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnapra szervezett tüntetések.
Niedermüller Péter, a DK alelnöke MTI-hez eljuttatott szombati közleményében azt írja, hogy a székelyföldi autonómia a romániai magyar közösségek és a többségi társadalom ügye, amelyet a romániai politikai erőknek és szervezeteknek közösen kell megoldaniuk, és ebbe a folyamatba nem szabad magyarországi, gyakran szélsőséges nézeteket hangoztató szervezeteknek beleavatkozniuk.
A Demokratikus Koalíció azt vallja, az autonómia szerves része az Európai Unió politikájának. Éppen ezért támogatják a minél szélesebb körű autonómiát, mivel annak megvalósulása hozzájárulhat a nemzeti kisebbségek kulturális és politikai jogainak erősítéséhez. "Ebben a szellemben utasítjuk el a kettős állampolgárságot és az azzal járó szavazati jogot" - fogalmaz a politikus.
Mint írja, a DK olyan magyarságpolitika mellett kötelezte el magát, amely a jószomszédi kapcsolatokon, a határon túli magyarok és a szomszéd országok érdekeinek figyelembevételén alapul. Ezért felszólítják a magyarországi tüntetések résztvevőit, ne veszélyeztessék a székely autonómia ügyét felelőtlen magatartásukkal, nacionalista szónoklatokkal és szimbólumokkal.
Az SZNT által vasárnapra szervezett Székelyek nagy menetelésén két háromszéki falu, Bereck és Kökös közötti 55 kilométeres útszakaszon százezres összefüggő menetoszloppal kívánják felhívni a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére. Vasárnap Budapesten és több más településen is tartanak szimpátiatüntetést.
Maszol/MTI
2013. október 27.
Szimpátiatüntetést tartottak Budapesten
- A Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel vasárnap a román nagykövetség előtt elmondott beszédében Bayer Zsolt újságíró annak a szimpátiatüntetésnek a keretében, amelyet a Székelyek nagy menetelésével egy időben tartottak Budapesten.
Elmondta, hogy az 1918-as nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígért a Romániában élő népeknek a románság. E szerint minden együtt élő nép önállóan bíráskodhat, igazgathatja és képezheti önmagát. A nyilatkozat harmadik cikkelyét - mint mondta, a nagykövetség munkatársai és a román média kedvéért - román nyelven is felolvasta.
Emlékeztetni kívánja ugyanis Romániát az általuk tett Gyulafehérvári nyilatkozatra, a magyarság történelmi jussára és az adott szó becsületére - fűzte hozzá.
Bayer Zsolt a továbbiakban a székelység történetében a legnagyobb tüntetésnek nevezte a Székelyek nagy menetelését, ami elvezethet Székelyföld autonómiájának kivívásához.
Közlése szerint mára a székelység Európa egyetlen etnikai közössége, amelyik nem rendelkezik autonómiával. Márpedig ami más etnikai közösségeknek jár Európában, az a székelységnek is jár - jelentette ki, hozzáfűzve: ezt azért mondhatjuk el Budapesten is, mert nincs két magyar nemzet, csupán egy.
"Éljen a székelység el nem idegeníthető joga az önrendelkezésre, éljen a székely autonómia!" - zárta beszédét Bayer Zsolt.
György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke beszédében kijelentette, Székelyföldért megmozdult az egész világ. Mint mondta, az erdélyi Háromszéken zajló menetelés mellett három kontinensen, tizenhárom ország harminc városában vannak a székely autonómia melletti tüntetések.
A székelyek mellett áll a világ magyarsága - hangoztatta.
György-Mózes Árpád szerint a román kormány régiósítási törekvései elérték, hogy a székely nép öntudata erősebb, mint valaha.
A székely autonómia gondolatának ellenségeit - mint fogalmazott - "magunk közül is ki kell" szűrni. Vannak saját árulóink is, akik például arról beszélnek erdélyi magyar értelmiségiként, hogy az autonómia iránti küzdelem értelmetlen - mondta.
György-Mózes Árpád hangoztatta: minden nemzet egyenlő, a székely nép nem lehet másodrangú állampolgár saját földjén.
Bencze Izabella, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója és szóvivője bejelentette, hogy a fórum petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára.
A petícióban felsorolják a várható jogsértéseket - mondta, hozzátéve: nem hagyják majd, hogy az Európai Unió "úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, mint ahogy azt eddig tette".
Közölte: azt üzenik a román kormánynak, hogy az autonómia nem ördögtől való, ha egyetértésben, gyűlölködés nélkül hozzák létre, az aranyat ér nemcsak az ott élőknek, hanem az azt jóváhagyó államnak is.
Bencze Izabella elmondta, a petíciót eddig már 5 ezren írták alá, és az elérhető a CÖF honlapján.
Arra figyelmeztetett, ha megvalósul a román kormány terve, akkor pár év múlva "hiába megyünk haza Székelyföldre, lehet, hogy nem láthatunk magyar zászlót, nem találunk kétnyelvű helységnévtáblát és nem hallhatunk közterületeken magyar szót".
Mint mondta, ne csodálkozzon tehát a román hatalom, hogy szándéka az ország határán túlnyúló tiltakozást, és soha nem látott erejű autonómiatörekvést váltott ki.
Kiemelte, hogy a 2004-es szégyenteljes és befolyásolt népszavazás és a mostani magyar parlament honosítási lépései után többé senki nem veheti el a mára megerősödött magyar nemzettől azt a jogot, hogy a magyarság kiálljon egymásért és hallassa hangját.
Közölte, a magyar nemzet gyakorolni fogja székely testvérei sorsa felett Istentől kapott védhatalmi jogát, minden törvényes és békés eszközt megtalálnak a székely megyék eltörlésének megakadályozására, hogy elérjék az etnikai alapú székely területi autonómia létrejöttét. Ez a jog nem jelent belpolitikába való beavatkozást - szögezte le.
A szimpátiatüntetés résztvevői kihangosítva hallgatták meg a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát, amelyet Izsák Balázs, a tanács elnöke olvasott fel Székelyföldön. A menetelés rádióadása által közvetített üzenetében Izsák Balázs azt mondta, a Székely Nemzeti Tanács megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székely autonómia ügyét.
A békés szimpátiatüntetésen résztvevők a kordonokkal elzárt román nagykövetségtől a Cházár András utca kereszteződéséig töltötték meg a Thököly utat. Az egybegyűltek azt követően, hogy a Hősök teréről megérkeztek a külképviselet épülete elé, elénekelték a magyar és a székely himnuszt, illetve, a "Székelyföld nem Románia", "Vesszen Trianon!" és az "Autonómiát, Székelyföldnek autonómiát!" rigmusokat skandálták.
A nagykövetségig vezető úton a menetelők Kossuth nótákat és népdalokat énekeltek. Az MTI tudósítói azt látták, hogy amikor bejátszották a nagy menetelés által érintett székelyföldi települések templomainak harangszavát, többen meghatottságukban elsírták magukat.
A demonstráció során az MTI tudósítói semmilyen atrocitást nem tapasztaltak.
A szimpátiamenetet a Civil Összefogás Fórum és a Székelyföldért Társaság kezdeményezte annak kapcsán, hogy vasárnap a háromszéki Bereck és Kökös közötti 55 kilométeren - a Székely Nemzeti Tanács szervezésében - menetoszlop hívta fel a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére.
(MTI)
2013. október 28.
Kiállás a székelyek mellett
A székelyföldi autonómiáért a világ több mint húsz városában tartanak szimpátiatüntetést, többek között Budapesten és több más magyarországi településen is utcára vonultak tegnap az emberek a Székelyek Nagy Menetelése melletti kiállásként. A főváros mellett Szolnokon, Debrecenben, Keszthelyen, Sárospatakon, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Tokajban, Szombathelyen, Gyöngyösön, Zalaegerszegen és Nagykanizsán is felvonulással fejezték ki szolidaritásukat a székelyföldiek autonómiatörekvése mellett demonstrálók.
Területi autonómiát a Székelyföldnek – ez állt azon a molinón, amely a budapesti Hősök teréről a román nagykövetség irányába elindult menet elején volt látható. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Székelyföldért Társaság kezdeményezte, tízezresre becsült menetet egy nemzeti színű és székely zászlókkal feldíszített, régi Csepel teherautó vezette fel, a plató oldalán lévő molinón pedig ez volt olvasható: "Magyarok! Veszélyben a székelyek!"
„A Székelyföldért megmozdult az egész világ” – jelentette ki György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke, miután a szimpátiamenet megérkezett a nagykövetség Thököly úti épületéhez. Bayer Zsolt újságíró eközben a Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel beszédében. Az eseményen ugyanakkor elhangzott, hogy a Civil Összefogás Fórum petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára. Mint Bencze Izabella, a CÖF alapítója és szóvivője elmondta, a dokumentumban felsorolják majd a várható jogsértéseket. Hozzátette: nem hagyják majd, hogy az Európai Unió "úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, mint ahogy azt eddig tette". Közölte: azt üzenik a román kormánynak, hogy az autonómia nem ördögtől való, ha egyetértésben, gyűlölködés nélkül hozzák létre, az aranyat ér nemcsak az ott élőknek, hanem az azt jóváhagyó államnak is.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)|
2013. október 28.
Magyar alakulatok: csak Gyurcsányék nem szolidárisak a székelyekkel
A Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció kivételével valamennyi magyarországi politikai alakulat szolidaritásáról biztosította a Székelyek Nagy Menetelését.
magyarországi politikai alakulat szolidaritásáról biztosította a Székelyek Nagy Menetelését.
Gyurcsány Ferenc pártja az egyetlen, amelyik úgy gondolja, a székelyföldi autonómia Románia belügye
„A Fidesz is támogatja a Székelyek nagy menetelése elnevezésű demonstrációt, ezért minden tagjukat és támogatójukat arra kérik, hogy vegyenek részt vasárnap a Székelyföld területi autonómiája melletti, budapesti szimpátiatüntetésen” – jelentette be Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselő pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus ugyanakkor elmondta: a Fidesz külön delegációt nem küld a Székelyek nagy menetelésére. "A székely autonómiát Romániában kell kivívni, így az erdélyi megmozdulást az ottani magyar szervezetek alakítják" – fogalmazott.
A kisebbik kormánypárt, a KDNP szombaton közleményben szögezte le, bízik abban, hogy a Székelyek nagy menetelése jelentős lépés lehet a közösség autonómiájához vezető úton. Mint hangsúlyozták: hisznek abban, hogy Európa "egyetlen még autonómia nélkül, zárt tömbben élő nemzeti közösségének" sorsát a világ magyarságának közös összefogása meg tudja változtatni.
Az előzetes bejelentések szerint LMP Országos Választmányának több tagja és a párt aktivistái is részt vett eközben a Székelyek nagy menetelésén. Mile Lajos országgyűlési képviselő pénteken bejelentette, hogy pártjuk két társelnöke, Szél Bernadett és Schiffer András egy, a Székelyföld területi autonómiatörekvéseit támogató petíciót írt a román nagykövetnek, amelyet e-mailben már elküldtek, de hagyományos postai úton is el fognak juttatni a diplomatához.
„Támogatja az MSZP a székelyföldi magyarság békés demonstrációját, figyelemfelhívását, a Székelyek nagy menetelését” – közölte vasárnap az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Mesterházy Attila közleményében kijelentette: az MSZP támogatja a külhoni magyar közösségek által megfogalmazott igényt, amely szerint Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján a személyi elvű, az önkormányzati-közigazgatási és a területi autonómia párhuzamos kialakítására, sajátos kombinációjára van lehetőség és szükség. "Meggyőződésünk, hogy autonómia nélkül nincs hatékony kisebbségi jogérvényesítés" – hangsúlyozta.
A korábbi bejelentések szerint az Együtt–PM aktivistái és politikusai részt vettek a menetelésen és a budapesti szimpátiatüntetésen is. A szövetség támogatja Székelyföld önkormányzatának megteremtését, "ahogyan általában is a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvései mellett állunk" – írták vasárnapi közleményükben.
A Demokratikus Koalíció szerint eközben nem segítik, hanem sokkal inkább hátráltatják a székelyföldi autonómia ügyét a Civil Összefogás Fórum és a Székely Nemzeti Tanács által vasárnapra szervezett tüntetések. Niedermüller Péter, a DK alelnöke szombati közleményében azt írta, hogy a székelyföldi autonómia a romániai magyar közösségek és a többségi társadalom ügye, amelyet a romániai politikai erőknek és szervezeteknek közösen kell megoldaniuk, és ebbe a folyamatba nem szabad magyarországi, gyakran szélsőséges nézeteket hangoztató szervezeteknek beleavatkozniuk.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
2013. november 8.
Nacionalista provokáció kontra kiemelkedő nemzetépítő gesztus?
Közvetlenül a rendszerváltás után a nemzetben gondolkodó magyarok többsége még komolyan vette azok érvelését, akik arra intettek, hogy „meggyőzéssel” kell próbálkozni az erdélyi magyar érdekek érvényesítésében, nem tüntetéssel. Hogy előbb demokráciát kell teremteni Romániában, s majd utána jöhetünk elő mi, magyarok sajátos nemzeti követeléseinkkel. Ha viszont megnézzük, hogy kik voltak ők, azt látjuk: kevés kivétellel épp azok, akik képesek voltak az ellenszavazat nélkül elfogadott Kolozsvári (autonómia-)nyilatkozat ellen támadni, s annak visszavonását követelni 1992 novemberében. De ők léptek fel 1997 elején a Bolyai egyetem megteremtésének ugyancsak konszenzusos nemzetstratégiai követelése ellen. Szerintük Wass Albert „immorális”, „gyűlölködő” és „ízléstelen” írásai „ellenségképző sztereotípiákat teremtenek újra”, akiknek Nyirő fasiszta, akik számára giccs a csíksomlyói búcsú és az István, a király – leszámítva, gondolom, az Alföldi-féle verziót.
Anyaországi elvbarátaik léptek fel a kollektív jogok ellen a kilencvenes években, máig őrzök egy fénymásolatot, amelynek eredetijét az SZDSZ terjesztette be a Liberális Internacionálé 1995 végi gyűlésén, amelyben a kollektív jogok helyett az egyéni jogok hangsúlyozását szorgalmazzák – e tényt egyébként simán letagadták az ügyből kiinduló sajtópolémiában. Megpróbálták elméletileg megmagyarázni, hogy nem kell foglalkozni a kollektív jogokkal, mert azok „alanya” meghatározhatatlan, ők forgalmazták a „republikánus”, az anyaországtól elszakított magyar nemzeti közösségektől elszakított magyarokat a nemzeti közösségből „kidefiniáló” nemzetfogalmat az „etnicista” kultúrnemzet fogalmával szemben.
Ellenpontos „elvhűség”
A Székelyek Nagy Menetelése kapcsán ismét hallatták hangjukat a szellemi métely e magyar nyelven kommunikáló képviselői. Ara-Kovács Attila – aki a nyolcvanas években még életét kockáztatva szerkesztette a nemzeti gondolatkörben megmaradt, azóta is hiánypótló lényeglátó tanulmányokat író Tóth Károly Antallal és a nemzeti polgári oldal későbbi politikus költőjével, Szőcs Gézával közösen az Ellenpontok című szamizdatot – a kilencvenes években az autonomista politika harsány ellenfelévé vált, s a minap immár sokadjára támadt annak képviselőire. Ezúttal elhatárolta magát az Együtt 2014 nevű, Bajnai Gordon neve által fémjelzett szerveződéstől is, miután az támogatta a Székelyek Nagy Menetelésével szolidarizáló, a Hősök terétől a román nagykövetségig tartó menetet. „Kaptam egy sajtómeghívót, amiben bejelentik: az Együtt-PM Szövetség támogatja a nagy székely menetelést. A helyük tehát ott van a CÖF mellett. Úgy teszik magukévá a Fidesz nacionalizmusát, amiként a Fidesz a Jobbik rasszizmusát. Forog a gyomrom. Azért írtam e sorokat, nehogy valaki azt higyje, bármi közöm is lenne Bajnai Gordonhoz a jövőben. És szégyellem, hogy a múltban volt valamilyen szinten közöm” – áll Ara-Kovács Facebook-bejegyzésében.
Érthető, ugye? Aki támogatja a székely autonómia melletti nyílt kiállást, „nacionalista”. Kell nekünk Ceauşescu, Iliescu, Năstase, Ponta, hogy középkorinak, szélsőségesnek vagy nacionalista provokációnak bélyegezze jogos törekvéseinket? Ugyan! Itt van a hajdani ellenálló Ara-Kovács, aki ezt megteszi helyettük ingyen és bérmentve, s bizonyára még büszke is „elvhű” kiállására. A Jobbik pedig rasszista, ugye, annak dacára, hogy nem közösségek ellen támad, hanem bizonyos közösségeken belül tapasztalható társadalmi jelenségek ellen.
De Ara-Kovács rávetíteti a rasszizmus rágalmát a Fideszre is, s attól sem riad vissza, hogy a Facebook-bejegyzése alatt kialakult polémia keretében „kompromittált” szervezetnek nevezze a Székely Nemzeti Tanácsot. Mert ezt ma meg lehet tenni a saját táborbeli presztízsveszteség nélkül. A magyar nemzeti oldal bármely képviselője alaptalan rágalmakkal illethető, mert ez megengedett az ellenféllel szemben. Bele lehet beszélni tartalom nélkül a levegőbe, hangulatot lehet kelteni, rágalmazni, hitelt rontani. Már a tárgyszerűség látszatára sem kell ügyelni. Rouchefoucaud szerint „a képmutatás a bűn tisztelgése az erény előtt.” Mára már a nemzetellenes baloldalnak erre sincs belső késztetése. Kálmán C. György még tömörebben fogalmazott az Együtt lépése kapcsán. „Kiaf.szt akarnak ezek nyalogatni? Na, viszlát, Együtt-PM, elment a maradék eszetek.” Persze azok után, hogy Ara-Kovács és Kálmán C. György elvbarátai kitüntették a 2006-os rendőrterror, szemkilövetések és rituális kínzások fő felelősét, Gergényi Pétert, nincs mit csodálkozzunk.
Érdekes viszont az Együtt 2014 kiállása a szolidaritási menet mellett, mint ahogy az MSZP erkölcsi-politikai támogatása is. Csak a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció határolódott el az akciótól. Világos üzenet: akinek a nemzeti elkötelezettségnek legalább a halvány látszata egy parányi mértékben is számít, az melléállt az ügynek.
Lelepleződés garantálva
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése azért is zseniális, mert lelepleződés nélkül magyar ember aligha szólhatott ellene bármit. Az sajnálatos módon bebizonyosodott az utóbbi évtizedekben, hogy sok kis engedményből nem lesz az erdélyi magyar szuverenitást körülbástyázó közjog, hogy autonómiát nem lehet titkon elérni, hogy a követelés elrejtése a program egyik zugában nem segíti elő a megvalósítást. Ahhoz minden fórumon a leghatározottabban fel kell lépni, minél több kényelmetlenséget okozni a többségi hatalomnak. A tüntetések alkotmányban biztosított jogával még az RMDSZ is élt, nem egyszer, legutóbb a Magyar Igazság napján, amikor – akárcsak most – a teljes magyar konszenzus épült ki a tüntetés célja körül.
A székely meneteléstől azok határolódtak el, akik zsigerileg ellenszenveznek a magyar büszkeség, a magyar méltóság megnyilvánulásaival és ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy hangot adjanak e zsigeri ellenszenvnek – akár politikai érdekeikkel szemben is. A nemzeti oldalon is vannak, akik azt mondják, hogy minél rosszabb, annál jobb, hogy a Fidesz nemzeti álcába bújtatott globalista erő, s mint ilyen, veszélyesebb az MSZP-nél. Éppen ezért minél előbb és minél inkább lejáratódik, annál hamarabb emelkedik fel egy igazi nemzeti erő. Érdekes, hogy e gondolatmenet mentén halad a Jobbikot jobbról előző, s párttá alakulást is bejelentő Magyar Hajnal, amely mindent megtesz a Jobbik hiteltelenítése érdekében, azzal a jelszóval, hogy majd ők győzelemre viszik az igazi radikalizmust. A kérlelhetetlen valóság ezzel szemben az, hogy a Magyar Hajnal még a Jobbikot ellenségnek tekintő jobb- és baloldali média hátszelével együtt is legfeljebb egy-két százalékot kap, és kizárt, hogy parlamenti erő legyen. A Jobbik pedig, amelynek országgyűlési szerepe több okból is igen jelentős nemzetpolitikailag – egyrészt bizonyos mértékben mentesíti a Fideszt attól, hogy a globalista sajtó szemében ő jelenítse meg a paletta jobbszélét, másrészt egyfajta nemzeti kontrollt jelent a kormány politikája felett, harmadrészt a Jobbik és Fidesz együtt jóval nagyobb szeletet tud kivágni magának a választói tortából, mint a Fidesz egyedül –, belátható időn belül aligha kerül kormányra.
Úgyhogy marad a Fideszen belüli nemzeti szárny, mint a nemzetépítésben gondolkodó magyarok fő reménysége. Ők pedig mindig autonómiapártiak voltak, s ezúttal is a budapesti tízezres székely menet fő erejét képezték. Bár néhány nappal korábban, október 23-án már tartottak egy nagy erődemonstrációt nemzeti ünnepünk alkalmából, 27-én ismét sikerült jelentős tömeget az utcára vinniük. Egyelőre minden jel arra vall, hogy nekik áll a zászló. Jó érzés arról olvasni a balliberális sajtóban Tamás Gáspár Miklóstól, hogy miért fog győzni Orbán. Már előre magyarázzák a bizonyítványukat. Hát csak magyarázzák!
Folytatása következzen
Ami pedig a Székelyek Nagy Menetelését illeti, a címbeli költői kérdésre a válasz egyértelmű. A fontos azonban, hogy az akciónak legyen folytatása, nemcsak a szó szoros értelmében demonstratív együttműködésnek, hanem a politikai stratégia kivitelezésének is. A menetelés nemzetpolitikai haszna akkor lenne igazán kiaknázva, ha visszatérnénk a Székely Önkormányzati Nagygyűlés székely előparlamentkénti működtetésének gondolatához, amelybe az RMDSZ-t vagy annak egy részét is bele kell vonni. Mert az ellendrukkerek állításával szemben, miszerint ez csak egy választási akció volt, a cél a székely önigazgatás, önszerveződés, önkormányzat. Az autonómia. A lényeg, hogy a mi sorsunkról ne Bukarestben döntsenek magyargyűlölő román politikusok, hanem mi magunk. Ehhez pedig a székely politikai akaratképzés intézményesítésére van szükség.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2013. november 26.
Brüsszeli petíció a székelyföldi autonómiáért
Petícióval fordult kedden az Európai Parlamenthez (EP) a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Szellemi Honvédelmi Mozgalom és a Székelyföldért Társaság annak érdekében, hogy az erdélyi magyar kisebbség egy egységes régióban élhessen Románia területén.
Csizmadia László, a CÖF egyik alapítója Bagó Zoltán fideszes EP-képviselőnek adta át a petíciót, aki az EP petíciós bizottságának tagjaként azt hivatalosan is beterjesztette. Csizmadia elmondta, a cél a székelyek autonómiájának biztosítása, amelyet 7150 szellemi honvédő támogatott aláírásával.
Bagó Zoltán rámutatott, elsődleges cél, hogy a petíciós bizottság tűzze napirendre a beadványt annak érdekében, hogy a bizottság plénuma előtt elhangozzanak a jogi érvek, a dokumentum végcélja pedig az, hogy Románia a túlnyomórészt svédek lakta, de Finnországhoz tartozó Aland-szigetek, a Dánia részeként széles körű autonómiát élvező Feröer-szigetek, vagy a döntő részben német ajkúak lakta olaszországi Dél-Tirol mintájára alakítsa ki közigazgatási régióit. A fideszes politikus szerint a beadvány nem a kollektív jogok, hanem a regionalizmus és az önkormányzatiság szemszögéből közelít a kérdéshez, a petíciós bizottság plénuma pedig decemberben vagy januárban foglalkozhat az üggyel.
A magyarországi civil szervezetek beadványában az aláírók többek között az unió szerződésének második cikkében lefektetett megkülönböztetés, diszkrimináció tilalmára hivatkoznak, és kifejezetten elismerik, hogy az EU-jogban nem szerepelnek közvetlen kisebbségvédelmi rendelkezések, és az a nemzeti kisebbségek autonómiájáról sem rendelkezik konkrétan, éppen ezért az uniós szubszidiaritás, a regionalitás és az önkormányzatiság elvére hivatkoznak.
Megállapítják ugyanakkor a petíció benyújtói, hogy az erdélyi magyarság autonómiája régóta napirenden lévő kérdés, mégsem történt ebben az ügyben Romániában semmilyen előrelépés. A beadvány aláírói az ENSZ, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint az Európa Tanács dokumentumaira is hivatkoznak, akárcsak a magyar–román alapszerződés egyes passzusaira.
A petíció arra kéri az EU intézményeit, hogy ne támogassa a tagállamok diszkriminatív közigazgatási intézkedéseit, állapítsa meg, hogy az etnikai kisebbség fogalmába beletartoznak-e az őshonos nemzeti kisebbségek, s ha igen, van-e jogi eszköze az ő védelmükre, illetve vizsgálja meg, mennyire van összhangban az EU alapvető céljaival „a békétlenséget, konfliktust keltő” tagállami kisebbségpolitika. „Az autonómia semmilyen körülmények között nem veszélyezteti vagy fenyegeti az azt biztosító állam szuverenitását és területi egységét” – áll a beadványban.
Csizmadia László arról is beszélt, szerinte Románia esetében világosan látszik, hogy egy közösséget akarnak tönkretenni és megszüntetni, de a civilek úgy gondolják, hogy „nem engedhetik el székely testvéreik kezét”. „A célunk az, hogy Európa figyeljen fel arra, hogy békesség Európában csak abban az esetben lehet, ha a kisebbségek is megkapják azokat a jogokat, amelyek járnak nekik” –húzta alá a CÖF alapítója, nyomatékosítva: nem vitatnak egyetlen határt sem.
MTI
Székelyhon.ro
2015. október 20.
Az erdélyi vérengzés emléke
A történelmi megbékélés előfeltétele a magyar kisebbség jogainak biztosítása Romániában – állapítja meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) tegnapi közleménye, amely arra is emlékeztet, hogy a szervezet támogatásával tartották meg a hét végén Budapesten a székely szolidaritási gyűlést.
Id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, korábbi főbíró, arra emlékeztetett, hogy 1848. október 19-én kezdődött az erdélyi vérengzés, amelynek során császárhű románok több mint nyolcezer magyart mészároltak le, és ezzel megváltoztatták Dél-Erdély etnikai összetételét. „A történelmi sebek begyógyulását, a megbékélést nehezíti, hogy a román hatóságok ma is rendszeresen megsértik az őshonos magyar kisebbség jogait. A székely nemzeti szimbólumok használatának akadályozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálása, az autonómiatörekvések elfojtása azt jelzi, hogy a román állam nem tartja tiszteletben a nemzetközi normákat, sőt a saját törvényeit sem” – olvasható a közleményben.
A hét végi rendezvényen Okos Márton erdélyi közíró a székely nemzet 1848-ban Agyagfalván tartott nagygyűlését idézte fel, ahol hatvanezren álltak ki az Erdélyt és Magyarországot egyesítő törvény mellett. Az október 24-i akció, amelynek során kivilágítják a Székelyföld határait, azért nagy jelentőségű, mert rámutat a terület önálló régió jellegére – zárul a közlemény. A rendezvényt az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Szövetség és a Budapesti Székely Kör szervezte.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma
2016. január 31.
Szász Jenő „fantomintézete” nem sokaknak hiányozna
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet jövője is veszélyben van, bár információink szerint még semmi sem dőlt el. Az évi 1,2-1,3 milliárd forintos költségvetéssel működő háttérintézmény feladatait a nemzetpolitika más aktorai is el tudnák végezni.
Lázár János bürokráciacsökkentési listáján szerepel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is, amelynek jogutódja a szuperintézménnyé avanzsáló Veritas Intézet lenne. A szervezet nemcsak az NSKI-t, hanem a Nemzeti Örökség Intézetét, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumot is magába olvaszthatja. Ez persze több dolgot is jelenthet: vagy megszűnik az intézet, vagy a Veritas veszi át a dolgozókat. Ebben az esetben jó eséllyel leépítéssel is kell számolni – elvégre ez lenne a bürokráciacsökkentés célja –, ráadásul az NSKI mint márka is eltűnne.
Pedig ez nem is oly régi: 2012. december 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben a létrehozásáról határozó kormányrendelet, azóta 80-100 fővel és évente 1,2-1,3 milliárd forintos költségvetéssel működik. A Transindex úgy tudja, hogy a dolgozók többsége nyugdíjazás előtt álló ember, aki egzisztenciális okokból vállalta a munkát, ám sokan pontosan nem is tudják, mit csinálnak. Az intézmény vezetője az erdélyi Magyar Polgári Párt korábbi irányítója, a faipari mérnök és közgazdász végzettségű Szász Jenő, aki államtitkári fizetést kap – 2013-ban az Transindex 997 ezres bruttó bérről írt–, és állítólag Kövér László házelnökkel baráti viszonyt ápol.
Jóban a birkózókkal és a mangalicatenyésztőkkel
Ez magyarázhatja az NSKI alapításának körülményeit is. A pletykák szerint az MPP vezérének erdélyi politikai életből való eltávolítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékének szánt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kérte a Fidesztől. Így feladatot kellett keresni Szász Jenőnek, ezért alkothatták meg az NSKI-t. Ám utóbbi kitalálói jó eséllyel nem tudhattak arról, hogy hasonló néven és céllal már működik egy kormányzati háttérintézmény, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) – mondta egy, a nemzetpolitikát testközelből ismerő forrásunk.
Az NSKI alapító okirata szerint „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal”, alkalmazottai pedig „fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek”. Meglehetősen sokoldalú szervezet, tavaly novemberben együttműködési megállapodást kötött a fideszes Németh Szilárd rezsibiztos vezette Magyar Birkózó Szövetséggel, és stratégiai partnerei között szerepel a Magyar Asztalitenisz Szövetség, a Civil Összefogás Fórum, több egyetem, külhoni pedagógusszervezetek és a Magyar Turizmus Zrt. is
Az NSKI rengeteg programot szervez és pénzel, így például a kárpát-medencei mangalicatenyésztők találkozóját is, stratégiai dokumentumokat alkot meg, mint A nemzetegyesítés fejlesztési programja 2014–2020-at, amelyet az ehhez szükséges regisztráció és belépés után sem lehet megnyitni az NSKI honlapjáról. A nyomtatott kiadványaik többször is megjelennek: külön-külön, valamint évente egy drága, fényes papírra nyomott, kemény borítós évkönyvben is. Ezenkívül iskolafelújítást is támogatnak, decemberben például Székelyudvarhelyen, Szász Jenő egykori gimnáziumában újíttattak fel egy osztálytermet – az Udvarhelyi Hírportál szerint pont azt, amelyikbe most a kislánya jár. Ezek mellett – ha már kutatóintézet –, némi tudományos munkát is végeznek ifjúságkutatási, felnőttképzési, hálózatfejlesztési, vidékfejlesztési és egyéb területeken.
Nincs különösebben szükség az NSKI-ra
Igaz, a kutatások tudományos megalapozottsága hagyhat némi kívánnivalót maga után, hiszen kisebbségpolitikával foglalkozó tudós nem dolgozik az NSKI-ban – mondta forrásunk. A Transindex ezzel kapcsolatban 2014-ben így írt: „a Nemzetstratégiai Kutatóintézet története »anekdotává vált«, és az nem fogja felborítani a kutatási mezőny erőviszonyait”. Ráadásul a háttérintézmények között akad párhuzamosság is: az NSKI minden feladatát el tudná végezni más intézmény is – a kutatási vonalat az NPKI, a közösségszervezési feladatokat a nemzetpolitikai államtitkárság, a Kárpát-haza Galériának pedig a Magyarság Háza is otthont tudna nyújtani.
Az NSKI szakmai berkekben járatos forrásunk és sajtóbeszámolók szerint sem tart fenn kapcsolatot a külhoni kisebbségkutató intézetekkel. A Transindex szerint ugyan megkerestek bizonyos műhelyeket az NSKI munkatársai, a kapcsolatfelvételek nem alakultak konkrét projektekké. Forrásunk emlékeztetett továbbá, hogy Szász Jenő 2013-ban a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán használt szavait sem fogadta jól a nemzetpolitikai szcéna. Szász akkor azt mondta, hogy kutatni kellene a helyben maradás ösztönzése helyett az „önkéntes területfeladás” lehetőségét, amelyet „kontrollált visszavonulásnak” is nevezett.
Megszűnik?
A fentiek alapján indokolt lehetne az NSKI megszüntetése, hiszen funkcióit a nemzetpolitika más szereplői is el tudnák látni. A költségvetésből az intézet működtetésére elkülönített, évi 1,2-1,3 milliárd forintot is el lehetne költeni ésszerűbben – ezt már Szávay István jobbikos parlamenti képviselő sugallta az Országgyűlés nemzeti összetartozási bizottságának 2015. április 13-ai ülésén. A területen járatos forrásunk szerint rengeteg pénzről van szó, amelyet ha elosztanának a nemzetpolitikai aktorok között, akkor akciókutatásokra – azaz bizonyos, külhonban esedékes beavatkozások hatásvizsgálatára – lehetne költeni.
A megszüntetés mellett szóló érv lehetne továbbá, hogy Szász Jenőt forrásunk szerint „lényegében senki sem szereti”. Ám mondata második fele így szólt: „de jól be van ágyazva”. Szász politikai kapcsolatai az NSKI megmentésénél jól jöhetnek – elvégre Lázár János „halállistája” is azért lett olyan hosszú, mert a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt azzal, hogy bizonyos háttérintézmények miatt lobbizni fognak a miniszterek. Hogy az NSKI az esetleges Lázár–Kövér ellentét miatt került-e a listára, forrásunk azt mondta: „a fene tudja”. Szerinte nagy a bizonytalanság a kérdésben, tudomása szerint helyettes államtitkári szintig nem tud senki arról a nemzetpolitikában, mi lesz az NSKI jövője.
Változó, el nem költött összegek
Az NSKI gazdasági működésére vonatkozó adatokat a 2014-esbeszámolójából tudunk kinyerni. E szerint 2013-at 1,3 milliárd forintos költségvetési előirányzattal kezdték, ez később 840 millió forintra csökkent. A pénzből végül 443,3 millió forintot költöttek el. Szász Jenő a cikkben említett nemzetiösszetartozás-bizottsági ülésen azt mondta, második működési évükben, azaz 2015-ben is 1,3 milliárd forint volt az előirányzat, ám ezt 100 millióval csökkentették. Informátorunk szerint Szász Jenőnek azt is felróják nemzetpolitikai berkekben, hogy megpróbált uniós forrásokat is szerezni, s nem járt sikerrel.
Földi Bence. mno.hu
2016. augusztus 28.
A Rákóczi Szövetség XXVIII. Szentendrei Főiskolás Tábora
A tábor résztvevői a programokon keresztül mélyebben megismerhetik a Rákóczi Szövetség céljait, és így hozzá is járulhatnak megvalósításukhoz – jelentette ki üdvözlő beszédében Halzl József, a legjelentősebb magyarországi határon túli ügyekkel foglalkozó civil szervezet vezetője.
A Rákóczi Szövetség kifejezetten Kárpát-medencei magyar egyetemi diákszervezetek képviselői számára minden év augusztusának végén a szentendrei Pap-szigeten szervezett tábora programjaival a magyarországi közélet, gazdaság, tudomány és a kultúra különböző területeinek sokoldalú megismerésére teremt lehetőséget.
A Kárpát-medenceében 250 feletti a Rákóczi Szövetség középiskolai szervezeteinek a száma, és ez – a szövetség 23 000-es összlétszámából – összesen 10 000 diákot jelent – e szavakkal köszöntötte főiskolás és egyetemista hallgatóságát Csáky Csongor főtitkár, aki beismerte, hogy az egyetemi világot lényegesen nehezebben tudják megszólítani, mint a középiskolásokat.
Tavaly például 350 középiskola 13 500 diákját utaztatták a Kárpát-medenceén belül. Hasonlóan a Rákóczi Szövetség többi tevékenységéhez, ennek is kettős célja van – tájékoztatott a főtitkár – a magyar identitás megőrzésén túl az ifjúsági élet szervezése a határon túli régiókban.
Csáky Csongor a szervezet egyik fő célkitűzéseként említette, hogy minden magyarul beszélő család gyermeke magyar iskolában tanuljon, amit tízezer forintos szimbolikus ösztöndíjjal kívánnak előmozdítani valamennyi olyan családnál, amelyik magyar iskolát választ a gyermekének. Várhatóan idén szeptembertől decemberig kétszáz határon túli településen összesen 5500 családhoz jutnak el, és ösztöndíjprogramjukat hozzávetőleg 250 magyar önkormányzat támogatja.
Dunai Márk Bence kétórás közösségépítő tréningjét követően a Lovasíjász című filmet tekinthette meg a tábor majd hetvenfős közönsége. A keddi nap a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatójának, Kántor Zoltánnak az előadásával kezdődött, aki a nemzetpolitika sajátosságain túl érzékeltette azt is, hogy hol található meg a magyarországi intézményrendszeren belül ez a magyar kül- és belpolitika határterületén elhelyezhető, sajátosságai miatt éppen ezért nem mindig könnyen kezelhető ágazat.
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, aki e posztot a párt másfél hónappal ezelőtti tisztújítása óta tölti be, elmondta, hogy a tíz-tizenöt évvel korábbi helyzethez képest a szlovákiai magyarok fogyása elképesztő méreteket öltött. Ennek következtében országon belüli arányuk 11%-ról 8% körülire zsugorodott.
Ennek részben az asszimiláció az okozója, amit a közép- és kelet-szlovákiai területeken a gazdasági pangás súlyosbít, de a dinamikusan fejlődő nyugati régióban Pozsony, Nagyszombat és Nyitra pezsgése szintén a magyar etnikai tömb felmorzsolódását eredményezi.
Az MKP a maga eszközeivel gazdaságélénkítő intézkedéseket szorgalmaz a Felvidék Komáromtól keletre eső részében csakúgy, mint az ezzel szomszédos magyarországi régiókban is, hiszen gazdasági húzóközpontok lennének képesek hatékonyan a magyar nyelv és a magyar kultúra presztízsét növelni a Felvidéken, ahol egyébként a párt a magyar nyelv egyenjogúsítása érdekében tett törekvéseikben fokozott támogatást kíván nyújtani a magyar civil szervezeteknek.
Grezsa István miniszteri biztos délutáni előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész Kárpát-medenceében fogy a magyarság, viszont a szerencsénk az, hogy a szomszédos nemzetek legalább ekkora mértékben, Románia esetében pedig még a magyarnál is lényegesen jelentősebb mértékben fogynak.
Ha ez így folytatódik, akkor egyébként az anyaország határain túl, néhány évtizeden belül nem Erdélyben, hanem az Amerikai Egyesült Államokban fog élni a legtöbb magyar, és nem Szlovákia lesz a második legnagyobb magyar nemzeti közösségekkel rendelkező ország, hanem Kanada.
Szólt a magyar kormány külhoniakat és diaszpóra-belieket megcélzó különböző programjairól is, amelyek kivétel nélkül, mint erőforrásra tekintenek a határon túli magyarságra. Meggondolandó – vetette fel Grezsa István –, hogy fejenként 7040 forintért a Kárpát-medencei magyarok számára lehetővé tegyék az egészségbiztosítási járulékfizetést, mivel ez – az egészségügyben uralkodó ottani áldatlan állapotok miatt – különösen a kárpátaljaiak esetében nagy segítség lehetne.
Gecse Géza az Aspektus témafelelőse ismertette a Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016 című történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedőt, amelyre november végéig várják a 2-4 perc terjedelmű kisfilmeket, amelyet a YouTube szerkesztő programjának és egy mobil-telefon, vagy egyszerű fényképezőgép filmező funkciójának a használatával 2-3 délutánt rászánva, bárki el tud készíteni.
Ötleteket is adott hozzá, felhívva a figyelmet az Aspektus Facebook-oldalára és honlapjára, a www.aspektus.eu-ra, amelyen folyamatosan közölnek ezzel kapcsolatos információt.
Takaró Mihály irodalomtörténész az irodalom és a kultúra, ezen belül is a magyar kultúra sajátos jegyeit felsorolva rámutatott arra, hogy ezek egyensúlyának milyen óriási a jelentősége a magyar kultúrában.
Tótth András, a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese az országhatárokon átívelő magyar energiastratégia és energiagazdálkodás összefüggéseit foglalta össze, érzékletes példákat hozva például arra, hogy a nagy energiaellátó rendszerek – amennyiben milliós nagyságrendben egyszerre csatlakoznak rájuk – akár az összeroppanás közelébe kerülhetnek, ahogy az például Csehországban történt, amikor egy éjszakai hokimeccset közvetítettek és nem számított rá az áramszolgáltató.
Szerdán Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke beszélt a magyar összetartozás tudat fontosságáról, a magyar állampolgársági törvény külhoni magyarokat érintő érdekes vonásairól, többek között a választásra való jogosultságukról is.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő a fiatalok világhoz való viszonyáról, többek között az otthon-mAradással és otthon-elhagyással kapcsolatos kutatásuk eredményeit ismertette.
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője alapítványuk célkitűzéseit és munkáját ismertetve szóba hozta a migráns-ügy németországi kezelését is. Ugyancsak kifejtette, mennyire fontos, hogy a meglehetősen egyoldalú németországi sajtóviszonyok között a magyar politikusok is végre figyelmet szentelnek annak, hogy beszédeik immár idegen nyelven is, néhány órán belül hozzáférhetők legyenek, hiszen ez lényegesen csökkenti a tendenciózus valóságértelmezés lehetőségét, ami valójában senkinek sem jó.
Barthel-Ruzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke az alapítvány projektjeiről szólva példákkal érzékeltette tevékenységüket. Nemcsak a FIDESZ népszerűsége alakulásának vizsgálatára kérik fel őket, hanem végeztek felméréseket például a fiatalok valláshoz, istenhithez való viszonyáról, hogy ez miként jelenik meg az életükben.
Ezt követően a Rákóczi Szövetség részéről Nagy Domonkos ismertette a Rákóczi Szövetség állandó programjait, amelyekben nagyobb hangsúllyal fognak szerepelni immár az egyetemisták is, illetve – a szervezet elnökének, Halzl Józsefnek a hétfői előadásához hasonlóan – arról is beszélt, hogy ez a munka a Kárpát-medencei szórványban nagyobb lendületet kap.
A vacsorát követően táncházat szerveztek az egyetemistáknak, amelyet Szente János vezetett.
A csütörtöki nap A. Szabó Magda, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatójának előadásával kezdődött, amelyben az intézmény 180 éves történetéből szemezgetve a reformkortól kezdve, a Sütő-darabok fogadtatásán át egészen Vidnyánszky Attila színházi rendezőségéig tekinthettük át a Nemzeti Színház múltját, majd A. Szabó Magda ismertette, hogyan állítják össze a programot, kiket, milyen feltételekkel tudnak és szoktak meghívni.
Csizmadia László, a CÖF, a Civil Összefogás Fórumának elnöke a modern demokrácia hiányosságaira irányítva a figyelmet, kijelentette, hogy egyfajta civil önképzésre is szükség van, hogy ne legyünk kiszolgáltatva teljes mértékben a politikának és ismertette, hogy a CÖF-nek különböző ügyekben, így például a migráció ügyének kezelésében milyen eredményeket sikerült elérnie.
Böröcz László, a Fidelitas elnöke „Fiatalok a közéletben” című előadásában a középiskolás fiatalok között végzett munka fontosságára és annak megújításának szükségességére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy eközben az idén immár nemcsak határon túli magyar ifjúsági szervezeteket hívtak meg konferenciáikra és nemcsak idehaza, Visegrádra, hanem Kolozsvárra is, hanem a szomszédos országok politikai diákszervezetei is kaptak meghívót.
Fontosnak értékelte a külföldi tanulmányutakat – ő maga is részt vett ilyenben Angliában, de még fontosabbnak azt, hogy utána a fiatalok térjenek haza, hiszen odakint a szakmában elhelyezkedni szinte lehetetlen, olyan kvalitású munkát, mint itthon, nagyon ritka, hogy kapna valaki.
Benedek Fülöp, az OTP ügyvezető igazgatója az agrárium számára kínált banki hitelkonstrukcióikat ismertetve arra is kitért, hogy a magyar állam által vajdasági, valamint kárpátaljai vállalkozóknak nyújtott hiteleket miként és mire lehet hatékonyan felhasználni.
Bogár László közgazdász a makrogazdasági mutatókat elemezve helyezte el Magyarországot Európa, illetve a világgazdaság térképén.
A vacsorát követően pedig a tábor vendégei Köles András és Krizmanics József kalauzolásával vehettek részt egy borkóstolón.
A pénteki nap kirándulásokkal telt. A szentendrei városnézést követően a diákok Budapesten a Millenárison a Láthatatlan kiállítást, a várban pedig a Mi magyarok kiállítást nézték meg, amelyet követően sétáltak a várban, Budapest belvárosában, majd hajón Szentendrére utaztak. A búcsúestet követően pedig szombaton mindenki hazautazott.
Gecse Géza
Felvidék.ma
2016. szeptember 15.
Tatárjárás lesz-e a migráció?
Szeptember 13-án, kedden a Budapesti Demokrata című hetilap főszerkesztője, Bencsik András Migráció volt-e a tatárjárás? És mennyi olcsó munkaerőt hozott? címmel tartott előadást a pécskai magyar iskola dísztermében. Az előadás a Civil Összefogás támogatásával jöhetett létre.
Október 2-án a magyarság jövőjét meghatározó népszavazás lesz arról, hogy a Brüsszeli hivatalnokok vagy Magyarország kormánya dönthessen-e arról, hogy bárkit be lehessen-e telepíteni Magyarországra vagy csak azok a külföldiek telepedhetnek le az országban, akiknek azt az ott lakók megengedik.
A népszavazás végeredményétől fog függeni, hogy Magyarország lakossága megmArad magyarnak vagy 2-3 generáció alatt feloldódik egy idegen, muszlim többségben, ahogy az Erdélyben történt, ahol 1910-ben 1 664 000 (31,6 %) magyar és 2 830 177 (53,8%) román élt, majd 2011-ben már csak 1 219 312 (17,87%) magyar és 4 820 353 (70.66%) román.
A népvándorlók betelepedésének következménye előbb-utóbb nyelv- és kultúraváltás lesz. Aki azt akarja, hogy a magyarság elveszítse nyelvét és kereszténységét az nem fog NEM-mel szavazni október 2-án, de akinek fontos az, hogy későbbi utódai is magyarok és keresztények legyenek, az NEM-mel fog szavazni.
Sajnos az előadás iránti érdeklődés elmAradt a várhatótól.
Minden magyar állampolgár szavazhat, így azok az erdélyi, partiumi és bánsági magyarok is, akik már megkapták honosítási okiratukat. A szavazás feltétele a regisztráció, amit az interneten is el lehet végezni a www.valasztas.hu honlapon keresztül. Regisztrálni szeptember 17-ig lehet!
Minél előbb regisztráljon minden itteni magyar állampolgár, és ha megkapta a levélszavazási csomagot, akkor szavazzon is!
Az október 2-ai népszavazás és a NEM-ek sikere mindannyiunk közös ügye, nemzeti ügy.
Nagy István
Nyugati Jelen (Arad)
2016. december 8.
Civilek és szellemi honvédők találkoztak Budapesten
December 2-án rendezték meg a Kárpát-medence legfontosabb civil szervezeteinek és szellemi honvédőinek ünnepi összejövetelét a Civil Összefogás Forum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) évzáró ünnepségén.
A budapesti Szent Margit Gimnázium dísztermében a Kárpát-medence magyar régióinak civil szervezetei és a szellemi honvédők találkoztak. Nagyváradról jelen volt az eseményen dr. Fleisz János, a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke és Fleisz Judit, a Sapientia Varadiensis Alapítvány alelnöke.
Megnyitó beszédében Csizmadia László CÖKA elnök megállapította: „a mai, pártérdekekkel és elaggott ideológiákkal tömjénezett világunkban olyan polgárokra van szükség, akik nemzetüket, a nemzetek közösségét a szuverenitás eszmeiségét követve kívánják megőrizni”, majd hozzátette: „a több mint kétezer kárpát-medencei szervezet megkérdőjelezhetetlen hozzáállással bizonyítja érdekeltségét a civil összefogást illetően”. Hangsúlyozta, hogy a civileknek fontos szerepük van abban, hogy a nemzeti kultúra fennmaradjon.
Ezután Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tartott előadást, melyben kifejtette: „Magyarország erősödik, és ezt nemcsak a számok mutatják, hanem az is, hogy erősödnek polgári, nemzeti, keresztény közösségei”. Ezután kiemelte: „egy ország ereje nem elsősorban a gazdasági erejében, nem is kizárólag politikai erejében vagy tudományos eredményeiben van, hanem a közösségei erejében”. Aláhúzta azt is, hogy ma már nem elég defenzív módon megnyilvánulni: „Nem elég megvédeni azt, amink van, hanem vissza kell szerezni, ami a miénk volt.”
Dr. Fricz Tamás politológus a mai helyzetet elemezte. Rámutatott, hogy a liberális globalista erők teljesen vissza akarják szorítani a nemzeti eszmét és a demokráciát, ezek fölé akarják helyezni a globalizációt. Erre találták ki a PC kifejezést (political correctness), amely a liberális világ szellemi kifejezője. Ebben most léket ütött az új amerikai elnök megválasztása, aki a jó értelemben vett amerikanizmust és a nemzeti elvet a globalizáció elé helyezi. Véleménye szerint a magyarságnak továbbra is a nemzeti és demokratikus úton kell haladnia, amely tehát a mostani politikai irány folytatását jelenti.
A rendezvényen átadták a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának „szellemi honvédő” díjait. A kitüntetést idén ifj. Tóth György szerkesztő-műsorvezető, dr. Völgyesi Miklós nyugalmazott bíró és a FOKUSZ, a Kárpát-medencei Kulturális Kapcsolatokért Közhasznú Egyesület vehette át. A résztvevők megkapták a Civilitika – A népfelség tudománya című könyvet, amely a civil társadalom jelenlegi problémáit elemzi.
Fleisz János
Kiegészítés: BINCISZ - Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. február 18.
Templom a Hargitán
„Szó, szó, szó” – mondja Hamlet. „De mi a veleje?” – hangzik rá a kérdés Poloniustól. Mélyen elgondolkodtató, hogy mennyi minden rejlik egy egyszerű szó, egy egyszerű mondat mögött. Keresztényellenesség. Csak egy szó. Mégis benne az egész világtörténelem. Az Ó- és Újtestamentum minden rezdülése, a kereszténység terjedése, eluralkodása a világon, a keresztes háborúk, az inkvizíció szörnyűsége, a reformáció. A szó mögött rejtőzik Magyarország Európához tartozása, felemelkedése, államalapítónk zsenialitása. És ott lapul az iszlám 150 éves zsarnoksága, Mindszenty bíboros örök érvényű lelki ereje és kitartása, és a kommunizmus legalább százmillió embertársunkat és hitét kiirtó kegyetlensége is.
Ma pedig erre a múltra épül a nemzetállamok végleges eltörlésére irányuló liberális törekvés, a gyökerekhez való ragaszkodás felszámolása, a keresztény hit föld színéről történő eltörlésének elementáris erejű célja, s fajunk megcsúfolása, álságos emberi jogi jelszavak mögé bújtatva. S bizony, az ember- és nemzetellenes ultraliberális eszme nyilai gyakran célba érnek.
Az Európai Unió bürokratái rettegtek attól, hogy a kereszténység megtartóerejét rögzítse a szervezet alapokmánya. Márai Sándor így írt: „Ha a keresztény Európa meg akarja tartani vezető szerepét, új aszkézisra kell elszánnia magát… Ha a civilizációt nem tudjuk megtölteni egy ősrégi örökség, az európai keresztény műveltség és erkölcs tartalmával, elhal benne a nemesebb emberi becsvágy, és az élethez való jogunk.” E szavak rögzítésekor 1941-et írtunk. Ma 2017-et. Soha aktuálisabb gondolatok Európáról, mint Márai 76 éves szavai.
Keresztényüldözés Európában. Szó, szó, szó. És a „veleje”? 2010-ben Franciaország lakosságának 28, Németországnak 25, Hollandiának 42 százaléka vallotta magát ateistának. Európa roskadozik a „funkcióváltó” templomoktól.
A holland Arnheimben a Szent József-katedrálisban görkorcsolyáznak, más templomokban konditerem és szupermarket működik. Glasgow-ban az Òran Mór [skót gael nyelven: „nagy dal” – a szerk.] névre átkeresztelt templomba kocsma települt. Edinburgh-ban a skót egyház honlapon hirdeti a templomokat eladásra. Manchester közepén a valamikori Szent György-templom tornyában luxuslakás épült. A The Wall Street Journal adatai szerint az elmúlt években az anglikán egyház átlagban évente húsz, a német katolikus egyház ötven templomot zár be. Tény, hogy a kommunisták ugyanúgy féltek a kereszténységtől, mint ma a liberálisok, mert a történelmi egyházak szerepe mindig is jelentős volt, ha létezhettek. Vallási, erkölcsi, oktatási, karitatív, egészségügyi, nemzetösszetartó szerepük elvitathatatlan minden társadalomban.
Nem véletlen tehát, hogy Erdélyben is rengeteg a romos, magára hagyott, vagy éppen tóba süllyesztett keresztény templom. S amikor napjainkban a legádázabb jeleit tapasztaltuk az újabb keresztényüldözésnek, a keresztényellenességnek és az erőszakos iszlamizációnak, amikor már temettették velünk a keresztény hitet, történt valami. Tán isteni elrendelés?
2016. szeptember 18-án leégett egy katolikus templom Székelyföldön, Atyha községben. Volt ugyan villámhárítója, de a természet ereje nagyobb volt az emberi képességeknél. A templom a történelem során súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül az 1790-es években történő megépítése óta.
1867-ben leégett, 1927-ben vihar vitte el a tornyát. És most ismét megtörtént a lehetetlen: ugyanabba a templomba csapott a mennykő. Mintha a mennybéli Atya elrendelte volna, hogy a Sóvidék legmagasabb pontján, több mint 700 méter magasan álló, messziről is jól látható templomot a községben uralkodó végtelen szegénység ellenére újra és újra fel kell építeni. A kereszténység és Isten dicséretére és a hívők lelke érdekében. Mert nem lehet feladni. Még a keresztényellenesség reneszánszában sem. Kétszáz, főként idős magyar lakja a települést. Mindnyájuk egy életen át tartó munkája sem tudná talán előteremteni az újjáépítéshez szükséges 112 millió forintnak megfelelő román valutát. Adorján Imre atya augusztusban került a plébániára, abban bízva, hogy szép, nyugodt nyugdíjasévei lesznek a Hargita tövében.
A templomban volt a tragédia idején, s csak az életét tudta megmenteni egy miseruha kíséretében. Könnyeivel küszködve mondta el a kameráknak, hogy ők egyedül képtelenek lesznek megépíteni Isten házát. Így a felszentelt ravatalozóba költözött a hit gyakorlása. Shakespeare sem találhatott volna ki szimbolikusabb üzenetet. Székelyföldön az Atyha (Atya) nevű községben a XXI. századi keresztényüldözés idején Isten imádata a ravatalozóba kényszerült.
De megtörtént a csoda. Összefogtak az anyaországi, a romániai, a clevelandi magyarok, civil szervezetek, erdélyi önkormányzatok és a magyar állam, s fél év alatt összeadták az új templom anyagi fedezetét. A magyarok megint fityiszt mutattak a liberális, istentagadó világnak, mert a magyarok többsége mélyen a lelkében érzi, hogy több évezredes fennmaradásunkhoz az isteni hit kellett. Így ezeknek az embereknek a jóvoltából Atyhában a mennyei Atya visszatérhet a ravatalozóból a templomba.
Templomépítés összefogásból. Csupán szavak. De mit is takarnak? A keresztény értékrend visszatérését egy olyan világba, amely már ünnepelte a nihilizmust, az önmagát megtagadó emberi lényt, a szabályok nélküli, önpusztító nyílt társadalmat. A Civil Összefogás Fórum a páratlan sikertörténet megünneplésére és még egy utolsó adomány biztosítására jótékonysági estet szervez nagyszerű művészek közreműködésével a Vigadó dísztermében március 13-án, este 7 órakor.
Ünnepelünk. Szó, szó, szó. De ami mögötte van, az remélhetőleg az istentagadó világ összeomlásának kezdete. A magyar nemzet egy része megint irányt mutatott. Köszönet érte! S boldogan értünk egyet XII. Pius pápa gondolataival: „A társadalmi egyensúly legszilárdabb alapja egy olyan erkölcsi rend, amely nem hideg és számító logikából, hanem Krisztus példáját követve az igazságosságból és a nagylelkű szeretetből táplálkozik.”
Bencze Izabella
A szerző jogász
Magyar Idők