Véglegesíthető formában van az új román–magyar nyugdíjegyezmény szövege – közölte Camelia Hristea, az Országos Nyugdíjpénztár illetékes osztályvezetője, aki a román tárgyalóküldöttség tagjaként december 6-án maga is Budapestre utazik. A dokumentum a társadalombiztosításra vonatkozó európai uniós jogszabályoknak megfelelően előirányozza, hogy a felek a másik országba áttelepedő személyekkel szemben időarányos nyugdíjfizetési kötelezettséggel tartoznak. Vagyis annak arányában folyósítják az egymás országába áttelepedett személyek nyugdíját, illetve nyugdíjrészét, hogy hány évet, hónapot és napot dolgoztak az előző lakhelyükül szolgáló országban. /Véglegesítés előtt az új román–magyar nyugdíjegyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Elfogadta a kormány azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében szeptember 1-től öt százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint megduplázódik azoknak a nyugdíjasoknak a járuléka, akik a mezőgazdaságban dolgoztak – jelentette be Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. A Munkaügyi Minisztérium a nyugállományban lévő személyek járulékán kívül 50 százalékkal emeli a mezőgazdaságban dolgozók bérét is. Ez körülbelül 900 ezer kisgazdát érint. A nyugdíjemelésre fordított összeg nagy részét a társadalombiztosításokból kívánják fedezni. A járulékemelés jelenleg 5,6 millió személy életszínvonalának javulásához járulna hozzá. Az országos nyugdíjpénztár (CNPAS) adatai szerint májusban 70 ezer olyan nyugdíjas kapott 40 lejes juttatást, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, és csupán 43 személynek volt 400 lej a nyugdíja. A tárca 2008-tól a 37,5 százalékos betervezett átlagbér növekedés függvényében újabb 40 százalékos nyugdíjemelést tervez. /Oborocea Mónika: Ötszázalékos nyugdíjemelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A Citibankon keresztül a román állampolgárok külföldön is hozzájuthatnak nyugdíjaikhoz. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPAS) és a Citibank Románia egyezménye alapján a nyugdíjakat külföldi bankszámlára is átutalják. A Citibank szerint körülbelül 29 ezer román állampolgár jogosult külföldön nyugdíjra, közülük a legtöbben – 10 ezren – Németországban élnek. Ausztriában ötezer, Magyarországon négyezer, Olaszországban háromezer, az Egyesült Államokban kétezer, más államokban pedig ötezer román állampolgárságú nyugdíjjogosult él. Románia európai uniós csatlakozása következtében eltörölték a korábbi lakhely-kötelezettségeket a nyugdíjjogosultság terén. Ezáltal a román állampolgár jogosult a nyugdíjra akkor is, hogyha nem Romániában, hanem az EU bármely tagállamában van az állandó lakhelye. A nyugdíjak külföldi átutalásához a CNPAS a Citibankot választotta partnerének. /Nyugdíj külföldön a Citibank révén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

A romániai Országos Nyugdíjpénztár és a magyarországi Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közösen szervez háromnapos tanácsadást az ország több városában, így Nagyváradon is. A Tanácsadási napok elnevezést viselő rendezvény megyeszékhelyünkön október 4-én kezdődik. Mindazoknak, akik a nyugdíjat vagy egyéb szociális segélyezést illető bármilyen kérdést szeretnének feltenni a román és magyar szakembereknek, fel kell iratkozniuk a 0040-21/311-80-47-es bukaresti telefonszámon, vagy jelentkezhetnek villanypostán a dre.cnpas@cnpas.org címen. A Bihar megyei érdeklődőket a megyei nyugdíjpénztár nagyváradi székhelyére, a Sal Ferenc (ma Dunării) utca 6. szám alá várják hétfőn, október 4-én, kedden, 5-én és szerdán, 6-án reggel 9 és délután 4 óra között. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Haldoklik az állami nyugdíjrendszer
Kénytelen lesz jelentős mértékben csökkenteni 2030 után az állami nyugdíjat a kormány, így az állampolgároknak a magánnyugdíj-rendszerre kell támaszkodniuk – figyelmeztetnek a szakemberek. 
Mint rámutattak: tizenöt év múlva fogja maga mögött hagyni a munkaerőpiacot az a generáció, amely a terhességmegszakítások Ceauşescu általi betiltása – 1966 – után született, őket pedig az állam már nem tudja eltartani. Ileana Ciutan, az Országos Nyugdíjpénztár vezetője rámutatott: jelenleg mintegy ötmillió nyugdíjast tartanak nyilván, becsléseik szerint azonban számuk 2032-re hétmillióra fog emelkedni.
„Meglehetősen borúsak a kilátások, ha az említett generáció állami nyugdíjáról beszélünk” – tette hozzá Raluca Ţintoiu, a magánnyugdíj-rendszerért felelős egyesület elnöke. Mint kifejtette: 2030-ban vélhetően tíz százalékkal csökken majd a kormány által biztosított juttatás, 2042-re azonban a mostani értéknek alig harmada lesz.
Hasonlóan vélekedett Ion Giurescu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) alelnöke, aki szerint a magánnyugdíj-rendszernek jelentősen meg kell erősödnie a következő években, ez nagymértékű megtakarítási lehetőséget biztosít majd az államnak.
A magánnyugdíj-alapokból származó összegekből egyébként körülbelül tíz év múlva fognak részesülni a kedvezményezettek, vagyis az a generáció, amely 2008-ban 45 év körüli volt, és 2024 környékén fog nyugdíjba vonulni.
Dániáé a legjobb nyugdíjrendszer
Idén is a dániai nyugdíjrendszert találták a legjobbnak globális szinten: az ország egyedüliként érdemelte ki a világszínvonalú minősítést, míg második helyen Ausztrália végzett, a harmadik pozíciót pedig Hollandia foglalja el – derül ki az ausztrál Mercer tanácsadó cég felméréséből. Az immár hatodik éve összeállított, húsz országot összesítő statisztikához az egyes országok nyugdíjrendszerét több mint negyven mutató alapján hasonlították össze. A szakértők három főbb csoport szerint ezek megfelelőségét (40 százalék), fenntarthatóságát (35 százalék) és integritását (25 százalék) vizsgálták.
A felmérésbe bekerülő új európai országok közé tartozik Finnország, amely egyből negyedik helyen végzett, integritás szempontjából pedig a valaha elért legmagasabb pontszámot szerezte. Olaszország negatív rekordot döntött azzal, hogy fenntarthatóság szempontjából a legalacsonyabb pontszámot érte el. Ebből a szempontból tavaly Brazília érte el legkisebb pontszámot, idén azonban valamelyest javított. Szintén idén került be a felmérésbe Írország, amely a 12. helyen végzett az összesítésben, Németországgal együtt.
Kőrössy Andrea
Székelyhon.ro

Eltörölhetik a rádió-, tévé- és zöldilletéket
Hétfőn a Szenátus plénuma megszavazta a 102 nem adójellegű illeték eltörlését előíró tervezetet. Ez a többi között a rádió- és tévéilletéket is megszünteti.
A felsőház költségvetési szakbizottságának jóváhagyása után a plénum is rábólintott hétfőn a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetére, amely 102-féle illeték eltörlését írja elő jövő év január 1-jétől. A tervezet törölné a többi között a környezetvédelmi bélyegilletéket, a rádió- és tévéilletéket, több cégbírósági- és konzuli illetéket, az ideiglenes útlevél igénylésekor esedékes többletilletéket és az Országos Nyugdíjpénztár által igényelt különféle illetékeket. Az ügyben a Képviselőház a döntő szerv. Marosvásárhelyi Rádió / Agerpres Erdély.ma