Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Butykos Néptáncegyüttes/Hagyományőrző Csoport (Újszentes)
6 tétel
2012. július 25.
Számvetés a Lorántffy Egyesületnél
A múzsák vonzásában élő marosvásárhelyiek között aligha akad olyan, aki ne került volna kapcsolatba a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel. Temérdek irodalmi, zenei élmény, tárlatnyitók emléke fűződik a hajdani fejedelemasszony nevében, szellemiségében működő egyesület húsz esztendejéhez. A nyári pihenő előtt Náznán Olga elnök asszonnyal az elmúlt fél évre tekintettünk vissza.
– Tizenkét nagyméretű rendezvényünk volt az idén. Februárban a Grand Szállóban megszerveztük a hagyományos Zsuzsanna-bált, melyen 168 személy vett részt, virágvasárnapján tojáskiállítással készültünk a feltámadás ünnepére. A Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Körrel közösen április 19-22. között Marosvásárhelyen, május második hetében pedig Kecskeméten rendeztük meg az Indulj el egy úton testvérvárosi vetélkedő döntőjét. Szintén májusban Illényi Katica koncertjére hívtuk a nagyérdeműt a Kultúrpalotába. A Marosvásárhelyi Napok idején két kiállítást szerveztünk: Lőrinc András Ernő: Tájak című tárlatát az unitáriusoknál, illetve egy népművészeti kiállítást egyesületünk székhelyén, az Apolló-palotában. Ugyanekkor az EMKE-vel közösen megszerveztük a hagyományos nótaestet, illetve az újszentesi Butykos néptáncegyüttest is meghívtuk Marosvásárhelyre. Június közepén a Sárospataki Művelődés Házával és Könyvtárával közösen megtartottuk a Ki tud többet Sárospatakról? című családi vetélkedő sárospataki döntőjét. Ennek párját, a Ki tud többet Marosvásárhelyről? címűt szeptemberben szervezzük meg a sárospatakiak számára. Július elején a katolikus temetőben eltemettük a Németországban elhunyt Kerekes Tóth Erzsébet marosvásárhelyi népdalénekes hamvait. Legutóbbi megmozdulásunk a KITÁSZ irodalmi vándorgyűlés volt. A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének 1997-től vagyunk tagjai, 2006-ban KITÁSZ-díjat is kaptunk. Rendezvényeinket a Communitas Alapítvány, a megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Marosvásárhelyi Rádió, a Radio GaGa, illetve az Erdélyi Magyar Televízió támogatta.
– Milyen terveik vannak a továbbiakban?
Mint már említettem, szeptemberben megszervezzük a Ki tud többet Marosvásárhelyről? című családi vetélkedőt a sárospataki résztvevők számára, októberre kirándulást tervezünk Lorántffy Zsuzsanna nyomában Erdélyben címmel, a zenebarátokat pedig operettesttel szeretnénk megörvendeztetni ebben az időszakban. Novemberben, Kerekes Tóth Erzsébet halálának évfordulóján emlékesttel idézzük meg a tavaly elhunyt népdalénekes szellemét, ugyanakkor megkoszorúzzuk Kántorné Engelhardt Anna színésznő sírját, amelyet egyesületünk csináltatott meg és gondoz évek óta.
nszi
Népújság (Marosvásárhely)
A múzsák vonzásában élő marosvásárhelyiek között aligha akad olyan, aki ne került volna kapcsolatba a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülettel. Temérdek irodalmi, zenei élmény, tárlatnyitók emléke fűződik a hajdani fejedelemasszony nevében, szellemiségében működő egyesület húsz esztendejéhez. A nyári pihenő előtt Náznán Olga elnök asszonnyal az elmúlt fél évre tekintettünk vissza.
– Tizenkét nagyméretű rendezvényünk volt az idén. Februárban a Grand Szállóban megszerveztük a hagyományos Zsuzsanna-bált, melyen 168 személy vett részt, virágvasárnapján tojáskiállítással készültünk a feltámadás ünnepére. A Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Körrel közösen április 19-22. között Marosvásárhelyen, május második hetében pedig Kecskeméten rendeztük meg az Indulj el egy úton testvérvárosi vetélkedő döntőjét. Szintén májusban Illényi Katica koncertjére hívtuk a nagyérdeműt a Kultúrpalotába. A Marosvásárhelyi Napok idején két kiállítást szerveztünk: Lőrinc András Ernő: Tájak című tárlatát az unitáriusoknál, illetve egy népművészeti kiállítást egyesületünk székhelyén, az Apolló-palotában. Ugyanekkor az EMKE-vel közösen megszerveztük a hagyományos nótaestet, illetve az újszentesi Butykos néptáncegyüttest is meghívtuk Marosvásárhelyre. Június közepén a Sárospataki Művelődés Házával és Könyvtárával közösen megtartottuk a Ki tud többet Sárospatakról? című családi vetélkedő sárospataki döntőjét. Ennek párját, a Ki tud többet Marosvásárhelyről? címűt szeptemberben szervezzük meg a sárospatakiak számára. Július elején a katolikus temetőben eltemettük a Németországban elhunyt Kerekes Tóth Erzsébet marosvásárhelyi népdalénekes hamvait. Legutóbbi megmozdulásunk a KITÁSZ irodalmi vándorgyűlés volt. A Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének 1997-től vagyunk tagjai, 2006-ban KITÁSZ-díjat is kaptunk. Rendezvényeinket a Communitas Alapítvány, a megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Marosvásárhelyi Rádió, a Radio GaGa, illetve az Erdélyi Magyar Televízió támogatta.
– Milyen terveik vannak a továbbiakban?
Mint már említettem, szeptemberben megszervezzük a Ki tud többet Marosvásárhelyről? című családi vetélkedőt a sárospataki résztvevők számára, októberre kirándulást tervezünk Lorántffy Zsuzsanna nyomában Erdélyben címmel, a zenebarátokat pedig operettesttel szeretnénk megörvendeztetni ebben az időszakban. Novemberben, Kerekes Tóth Erzsébet halálának évfordulóján emlékesttel idézzük meg a tavaly elhunyt népdalénekes szellemét, ugyanakkor megkoszorúzzuk Kántorné Engelhardt Anna színésznő sírját, amelyet egyesületünk csináltatott meg és gondoz évek óta.
nszi
Népújság (Marosvásárhely)
2013. április 29.
Bánsági Magyar Napok nyitány Újszentesen
„Mi magyarok itt a szórványban is erősek vagyunk!”
Pénteken teltházas érdeklődés mellett indult útjára Újszentesen a XVIII. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat.
Az újszentesi Kultúrotthonban Victor Malac polgármester és Miklós Árpád alpolgármester jelenlétében bemutatott Hagyománykeresőben néptáncműsoron temesvári, újszentesi és nagyszentmiklósi néptáncsoportok mindegy 150 tagja aratott megérdemelt sikert.
A XVIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat nyitórendezvényének résztvevőit Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség székely viseletbe öltözött elnöke ezekkel a szavakkal köszöntötte: „18. alkalommal nyitom meg a Bánsági Magyar Napokat, amelyik immár felnőtté, nagykorúvá vált. Kulturális fesztiválnak is nevezhető rendezvényünk a bánsági magyar etnikum értékeit próbálja felmutatni. Operettműsortól kezdve könyvbemutatóig, néptáncgálától képzőművészeti kiállításig, fiataloknak szervezett különféle műsorokig próbáltuk úgy megfogalmazni a programot, hogy mindenki érdeklődését felkeltse. Az a legfontosabb célja ennek a rendezvénysorozatnak, hogy bemutassa, milyen értékeket hoz létre a bánsági magyarság, hiszen ezeket őrizni kell és tovább kell adni a következő generációknak!”
Dénes Ildikó, a helyi iskola aligazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hagyománykeresőben néptáncgálát először szervezik meg Újszentesen, de látott már a Kultúrotthon színpada népviseletbe öltözött gyerekeket, hiszen tavaly már ötödik alkalommal tartottak itt országos magyar népdalvetélkedőt. Ebben a teremben mutatták be idén X. alkalommal a hagyományos Újszentesi Farsangi Kabarét is. „Ünnepi alkalmak ezek, amelyek arról szólnak, hogy mi magyarok, itt a szórványban is erősek vagyunk és ezt meg kell tartani!” – mondta Dénes Ildikó, a néptáncelőadás műsorvezetője.
Az újszentesi Kultúrotthon lelkes közönsége a temesvári Bokréta citerazenekarának, a Nagybokréta néptáncegyüttes szilágysági táncának, az Eszterlánc együttes Bóbita csoportja dunántúli eszközös táncának tapsolhatott. Ezután színpadra léptek a legkisebbek, a Bóbita utánpótlás csoportja, akik gyermekjátékokat mutattak be hatalmas tapsot aratva. Ismét a Bóbita lépett színpadra, majd a temesvári Kultúrház Eszterlánc csoportjának legényei györgyfalvi legényessel ragadtatták nagy tapsra a közönséget. A néptáncműsor legfiatalabb csoportja, a 2012-ben alakult nagyszentmiklósi Kékibolya sárközi tánca is nagy sikert aratott. A Temesváron tanuló egyetemisták Guzsalyas néptánccsoportja kalotaszegi tánccal igazolta virtuozitását. Végül, de nem utolsósorban az újszentesi Butykos vegyes összeállítással és a Szépkorúak csoportja lakodalmas szokásokkal lépett színpadra, természetesen vastapsot aratva. A közönség nagy tapssal jutalmazta a bánsági néptáncosok szegedi és debreceni oktatóit, Gombos Andrást és Jeremiás Lajost, valamint az oktatóvá előlépett Szabó Nórát, aki a Bokréta néptánccsoport tagjaként kezdte pályafutását.
A XVIII. Bánsági Magyar Napok keretében szombat este Évadzáró Néptáncgálát tartottak a végvári kultúrotthonban, a temesvári Eszterlánc és Bóbita, a végvári Csűrdöngölő és Szederinda, valamint lugosi Gyöngyvirág és a dettai Búzavirág csoportok részvételével. Vasárnap délután 300 népviseletbe öltözött magyar néptáncos vonult fel Temesváron, az Opera tértől a józsefvárosi Diákházig, ahol megtartották a Hagyománykeresőben Néptáncgálát, a bánsági magyar hagyományőrző mozgalom valamennyi néptánccsoportjának részvételével. Meghívottként a Szeged Táncegyüttes is fellépett Végváron és a Diákház színpadán.
Mit tart az első Bánsági Magyar Napok megszervezése óta eltelt 18 év legfontosabb hozadékának? – kérdeztük Szász Enikő TMNSZ-elnöktől, a rendezvénysorozat örökös szervezőjétől. – Óriási eredménynek tartom, hogy a Bánsági Magyar Napok 18 évig életben tudott maradni! Olyan ez a rendezvénysorozat a számomra, mint a harmadik gyermekem: én kezdeményeztem, a programjait én állítottam össze, a pályázati pénzeket a finanszírozásra szintén én szereztem. Ezt szerénytelenség nélkül elmondhatom mert ez az igazság, persze rengeteg segítőtársam van. Az utóbbi időben nagyon sok civilszervezet „kérezkedett be” a rendezvénysorozatba, ez is azt bizonyítja, hogy érdemes ilyen közösségi eseménysorban részt venni, egyrészt mert ez kapja talán a legnagyobb médiafigyelmet, ugyanakkor bizonyítja azt, hogy összetartozunk. Ez a rendezvénysorozat az a hely, ahol mindenki meg tudja mutatni magát. Fontos hozadéknak tartom azt is, hogy mind együtt, ugyanannak az ügynek az érdekében dolgozunk. Azon fáradozunk mindannyian, hogy értéket teremtsünk és ezt az értéket megmutassuk, nem csak magunknak, hanem a körülöttünk élő más nemzetiségeknek is. A jelenlétünket bizonyítjuk ezzel és azt, hogy a magyarság, ha fogyó létszámban is, de értéket teremt, és ezzel gazdagítja a térség kultúráját!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„Mi magyarok itt a szórványban is erősek vagyunk!”
Pénteken teltházas érdeklődés mellett indult útjára Újszentesen a XVIII. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat.
Az újszentesi Kultúrotthonban Victor Malac polgármester és Miklós Árpád alpolgármester jelenlétében bemutatott Hagyománykeresőben néptáncműsoron temesvári, újszentesi és nagyszentmiklósi néptáncsoportok mindegy 150 tagja aratott megérdemelt sikert.
A XVIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat nyitórendezvényének résztvevőit Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség székely viseletbe öltözött elnöke ezekkel a szavakkal köszöntötte: „18. alkalommal nyitom meg a Bánsági Magyar Napokat, amelyik immár felnőtté, nagykorúvá vált. Kulturális fesztiválnak is nevezhető rendezvényünk a bánsági magyar etnikum értékeit próbálja felmutatni. Operettműsortól kezdve könyvbemutatóig, néptáncgálától képzőművészeti kiállításig, fiataloknak szervezett különféle műsorokig próbáltuk úgy megfogalmazni a programot, hogy mindenki érdeklődését felkeltse. Az a legfontosabb célja ennek a rendezvénysorozatnak, hogy bemutassa, milyen értékeket hoz létre a bánsági magyarság, hiszen ezeket őrizni kell és tovább kell adni a következő generációknak!”
Dénes Ildikó, a helyi iskola aligazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hagyománykeresőben néptáncgálát először szervezik meg Újszentesen, de látott már a Kultúrotthon színpada népviseletbe öltözött gyerekeket, hiszen tavaly már ötödik alkalommal tartottak itt országos magyar népdalvetélkedőt. Ebben a teremben mutatták be idén X. alkalommal a hagyományos Újszentesi Farsangi Kabarét is. „Ünnepi alkalmak ezek, amelyek arról szólnak, hogy mi magyarok, itt a szórványban is erősek vagyunk és ezt meg kell tartani!” – mondta Dénes Ildikó, a néptáncelőadás műsorvezetője.
Az újszentesi Kultúrotthon lelkes közönsége a temesvári Bokréta citerazenekarának, a Nagybokréta néptáncegyüttes szilágysági táncának, az Eszterlánc együttes Bóbita csoportja dunántúli eszközös táncának tapsolhatott. Ezután színpadra léptek a legkisebbek, a Bóbita utánpótlás csoportja, akik gyermekjátékokat mutattak be hatalmas tapsot aratva. Ismét a Bóbita lépett színpadra, majd a temesvári Kultúrház Eszterlánc csoportjának legényei györgyfalvi legényessel ragadtatták nagy tapsra a közönséget. A néptáncműsor legfiatalabb csoportja, a 2012-ben alakult nagyszentmiklósi Kékibolya sárközi tánca is nagy sikert aratott. A Temesváron tanuló egyetemisták Guzsalyas néptánccsoportja kalotaszegi tánccal igazolta virtuozitását. Végül, de nem utolsósorban az újszentesi Butykos vegyes összeállítással és a Szépkorúak csoportja lakodalmas szokásokkal lépett színpadra, természetesen vastapsot aratva. A közönség nagy tapssal jutalmazta a bánsági néptáncosok szegedi és debreceni oktatóit, Gombos Andrást és Jeremiás Lajost, valamint az oktatóvá előlépett Szabó Nórát, aki a Bokréta néptánccsoport tagjaként kezdte pályafutását.
A XVIII. Bánsági Magyar Napok keretében szombat este Évadzáró Néptáncgálát tartottak a végvári kultúrotthonban, a temesvári Eszterlánc és Bóbita, a végvári Csűrdöngölő és Szederinda, valamint lugosi Gyöngyvirág és a dettai Búzavirág csoportok részvételével. Vasárnap délután 300 népviseletbe öltözött magyar néptáncos vonult fel Temesváron, az Opera tértől a józsefvárosi Diákházig, ahol megtartották a Hagyománykeresőben Néptáncgálát, a bánsági magyar hagyományőrző mozgalom valamennyi néptánccsoportjának részvételével. Meghívottként a Szeged Táncegyüttes is fellépett Végváron és a Diákház színpadán.
Mit tart az első Bánsági Magyar Napok megszervezése óta eltelt 18 év legfontosabb hozadékának? – kérdeztük Szász Enikő TMNSZ-elnöktől, a rendezvénysorozat örökös szervezőjétől. – Óriási eredménynek tartom, hogy a Bánsági Magyar Napok 18 évig életben tudott maradni! Olyan ez a rendezvénysorozat a számomra, mint a harmadik gyermekem: én kezdeményeztem, a programjait én állítottam össze, a pályázati pénzeket a finanszírozásra szintén én szereztem. Ezt szerénytelenség nélkül elmondhatom mert ez az igazság, persze rengeteg segítőtársam van. Az utóbbi időben nagyon sok civilszervezet „kérezkedett be” a rendezvénysorozatba, ez is azt bizonyítja, hogy érdemes ilyen közösségi eseménysorban részt venni, egyrészt mert ez kapja talán a legnagyobb médiafigyelmet, ugyanakkor bizonyítja azt, hogy összetartozunk. Ez a rendezvénysorozat az a hely, ahol mindenki meg tudja mutatni magát. Fontos hozadéknak tartom azt is, hogy mind együtt, ugyanannak az ügynek az érdekében dolgozunk. Azon fáradozunk mindannyian, hogy értéket teremtsünk és ezt az értéket megmutassuk, nem csak magunknak, hanem a körülöttünk élő más nemzetiségeknek is. A jelenlétünket bizonyítjuk ezzel és azt, hogy a magyarság, ha fogyó létszámban is, de értéket teremt, és ezzel gazdagítja a térség kultúráját!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2015. december 3.
Petőfi Sándor összetartó ereje
A nemzet költőjének mozgósító, összetartó ereje több mint másfél évszázad elteltével is töretlen: november utolsó szombatján az újszentesi magyarság apraja-nagyja részt vett az ősz folyamán egy sajnálatos baleset következtében összetört Petőfi-dombormű bronzból készült másának a felavatásán, a református templomkertben álló Petőfi-emlékmű újraszentelésén.
A tartásos ünnepségen részt vett Malac Victor újszentesi polgármester és Miklós Árpád alpolgármester, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, Újszentes testvértelepülései, a történelmi egyházak, a helyi iskola és a civilszervezetek képviselői. Halász Ferenc történész ünnepi beszéde során felidézte Petőfi Sándor honvédőrnagy vadászerdei látogatásának történetét, aki az emléktábla tanúsága szerint 1849. május 26-án a Bem József honvéd-altábornagyot kísérő honvédtisztekkel és huszártisztekkel együtt részt vett a 14-es számú Lehel huszárok három századának díszszemléjén. Újszentesen 1900-ben leplezték le a Petőfi Sándor látogatásának emléket állító táblát a községháza falán, amelynek a két világháború közötti időszakban nyoma veszett. Az újszentesi magyarok 1945. július 29-én egy díszes emlékművet állítottak közadakozásból a helység parkjában Petőfi Sándor, a „népek szabadságeszményének lánglelkű költője” vadászerdei látogatása emlékére. Ezt az éppen 70. esztendős emlékművet díszítette az a Petőfi arcképét ábrázoló dombormű, amelyet az újszentesi parkban focizó gyerekek feltehetőleg labdával összetörtek és az Újszentesi Polgármesteri Hivatal példás gyorsasággal helyreállíttatott. A bronzból készült Petőfi-dombormű Bogdan Nueleanu Újszentesen élő szobrászművész alkotása, aki a helyi magyar közösség vezetőinek kérésére szívesen elvállalta a dombormű elkészítését és az avató ünnepségen is részt vett.
A Petőfi-emlékművet Szűcs András Ottó református lelkipásztor és Máté Lajos újszentesi plébános áldották meg és szentelték fel a helyi magyar közösség apraja-nagyja jelenlétében. Szűcs András Ottó lelkipásztor azzal egészítette ki az emlékmű történetét, hogy Petőfi Sándor vadászerdei látogatásának időpontja valószínűleg nem 1849. május 26-a, hanem egy május 3-ához közelebbi időpont (valószínűleg a május 4–6. közötti időszak) amikor Petőfi Sándort Szabadfalun honvéd őrnaggyá nevezte ki Bem József altábornagy. Az újszentesi lelkipásztor végezetül felolvasta id. Vastagh Imre Gyula versét, amelyet erre az ünnepi alkalomra írt. Az avatóünnepség az Újszentesi Általános Iskola magyar tagozatának diákjai által bemutatott színvonalas műsorral folytatódott, akik Petőfi-verseket szavaltak, nagy tapsot aratva. A kisdiákokat Dénes Ildikó tanítónő, az iskola aligazgatója készítette fel. Az ünnepi műsor a Butykos hagyományőrző csoportot képviselő Berta Brigitta szavalatával és az Újszentesi Háziasszonyok által előadott megzenésített Petőfi versekkel folytatódott. A szívet melengető ünnepség végén az újszentesi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ, Sándorfalva, Szentes, Balástya (Magyarország) és Tamásfalva (Szerbia) testvértelepülések képviselői, valamint az egyházak, a helyi iskola és a civilszervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az újraavatott Petőfi-emlékmű talapzatánál.
Az avatóünnepség résztvevőit Miklós Árpád alpolgármester az iskola ebédlőjébe invitálta, ahol Szent Erzsébet jótékonysági bálra került sor a helyi RMDSZ, a református parókia és a római katolikus plébánia (Kolping család) szervezésében, zenélt a 4+2 Asszinkron zenekar.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A nemzet költőjének mozgósító, összetartó ereje több mint másfél évszázad elteltével is töretlen: november utolsó szombatján az újszentesi magyarság apraja-nagyja részt vett az ősz folyamán egy sajnálatos baleset következtében összetört Petőfi-dombormű bronzból készült másának a felavatásán, a református templomkertben álló Petőfi-emlékmű újraszentelésén.
A tartásos ünnepségen részt vett Malac Victor újszentesi polgármester és Miklós Árpád alpolgármester, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, Újszentes testvértelepülései, a történelmi egyházak, a helyi iskola és a civilszervezetek képviselői. Halász Ferenc történész ünnepi beszéde során felidézte Petőfi Sándor honvédőrnagy vadászerdei látogatásának történetét, aki az emléktábla tanúsága szerint 1849. május 26-án a Bem József honvéd-altábornagyot kísérő honvédtisztekkel és huszártisztekkel együtt részt vett a 14-es számú Lehel huszárok három századának díszszemléjén. Újszentesen 1900-ben leplezték le a Petőfi Sándor látogatásának emléket állító táblát a községháza falán, amelynek a két világháború közötti időszakban nyoma veszett. Az újszentesi magyarok 1945. július 29-én egy díszes emlékművet állítottak közadakozásból a helység parkjában Petőfi Sándor, a „népek szabadságeszményének lánglelkű költője” vadászerdei látogatása emlékére. Ezt az éppen 70. esztendős emlékművet díszítette az a Petőfi arcképét ábrázoló dombormű, amelyet az újszentesi parkban focizó gyerekek feltehetőleg labdával összetörtek és az Újszentesi Polgármesteri Hivatal példás gyorsasággal helyreállíttatott. A bronzból készült Petőfi-dombormű Bogdan Nueleanu Újszentesen élő szobrászművész alkotása, aki a helyi magyar közösség vezetőinek kérésére szívesen elvállalta a dombormű elkészítését és az avató ünnepségen is részt vett.
A Petőfi-emlékművet Szűcs András Ottó református lelkipásztor és Máté Lajos újszentesi plébános áldották meg és szentelték fel a helyi magyar közösség apraja-nagyja jelenlétében. Szűcs András Ottó lelkipásztor azzal egészítette ki az emlékmű történetét, hogy Petőfi Sándor vadászerdei látogatásának időpontja valószínűleg nem 1849. május 26-a, hanem egy május 3-ához közelebbi időpont (valószínűleg a május 4–6. közötti időszak) amikor Petőfi Sándort Szabadfalun honvéd őrnaggyá nevezte ki Bem József altábornagy. Az újszentesi lelkipásztor végezetül felolvasta id. Vastagh Imre Gyula versét, amelyet erre az ünnepi alkalomra írt. Az avatóünnepség az Újszentesi Általános Iskola magyar tagozatának diákjai által bemutatott színvonalas műsorral folytatódott, akik Petőfi-verseket szavaltak, nagy tapsot aratva. A kisdiákokat Dénes Ildikó tanítónő, az iskola aligazgatója készítette fel. Az ünnepi műsor a Butykos hagyományőrző csoportot képviselő Berta Brigitta szavalatával és az Újszentesi Háziasszonyok által előadott megzenésített Petőfi versekkel folytatódott. A szívet melengető ünnepség végén az újszentesi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ, Sándorfalva, Szentes, Balástya (Magyarország) és Tamásfalva (Szerbia) testvértelepülések képviselői, valamint az egyházak, a helyi iskola és a civilszervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az újraavatott Petőfi-emlékmű talapzatánál.
Az avatóünnepség résztvevőit Miklós Árpád alpolgármester az iskola ebédlőjébe invitálta, ahol Szent Erzsébet jótékonysági bálra került sor a helyi RMDSZ, a református parókia és a római katolikus plébánia (Kolping család) szervezésében, zenélt a 4+2 Asszinkron zenekar.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 17.
Fergeteges néptáncgála zárta a Bánsági Magyar Napokat
A magyar népi hagyományok ünnepével, színvonalas néptáncgálával ért véget május 14-én, szombaton XXI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat. Péntek este az Újszentesi Kultúrotthonban léptek színpadra a bánsági néptánccsoportok, szombaton a temesvári Diákházban került sor a fergeteges néptáncgálára, szegedi és deszki néptáncegyüttesek vendégszereplésével. Mindkét rendezvény teltházas volt.
A 21 esztendővel ezelőtt a Bánsági Magyar Napok keretében útjára indított Hagyománykeresőben folklór seregszemle az egyik mozgatórugója volt a bánsági magyar népi hagyomány „feltámadásának”. A pénteki újszentesi néptáncműsor keretében a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Eszterlánc, Bóbita és Százszorszép csoportjai marossárpataki és felcsíki táncokat, valamint egy gyermeklakodalmas játékot mutattak be, nagy tapsot aratva. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta és Kisbokréta csoportja dél-alföldi táncot, a Morzsa Bokréta galgamenti gyermeklakodalmas játékot adtak elő, kiváltva az újszentesi közönség elismerését. A Bokréta citeracsoportjai dunántúli és szatmári népdalcsokrokkal örvendeztették meg a közönséget. A néptáncműsor vendége volt a nagyszentmiklósi Kékibolya csoport, amely somogyi táncot mutatott be, nagy sikerrel. Az újszentesi hagyományőrzők Butykos néptánccsoportja udvarhelyszéki és sóvidéki táncokat járt, a közönség nagy örömére.
A szombati temesvári néptáncgála mezőnye a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice hagyományőrzőinek fellépésével egészült ki, akik a tőlük megszokott színvonalas produkcióikkal arattak nagy elismerést. Nagy tapsot aratott a Bokréta óvodáskorú tánccsoportja és az Eszterlánc Aprókák tánccsoportjának bemutatkozása, a legkisebbek természetesen a közönség kedvencei voltak. A Csongrád megyei vendégek, a Szeged Tánceggyüttes és a Fölszállott a Páva tehetségkutató versenyben kiváló eredményt elért deszki Borbolya Néptáncegyüttes fellépése volt a hab a tortán, kísért a szabadkai Juhász Zenekar.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
A magyar népi hagyományok ünnepével, színvonalas néptáncgálával ért véget május 14-én, szombaton XXI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat. Péntek este az Újszentesi Kultúrotthonban léptek színpadra a bánsági néptánccsoportok, szombaton a temesvári Diákházban került sor a fergeteges néptáncgálára, szegedi és deszki néptáncegyüttesek vendégszereplésével. Mindkét rendezvény teltházas volt.
A 21 esztendővel ezelőtt a Bánsági Magyar Napok keretében útjára indított Hagyománykeresőben folklór seregszemle az egyik mozgatórugója volt a bánsági magyar népi hagyomány „feltámadásának”. A pénteki újszentesi néptáncműsor keretében a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Eszterlánc, Bóbita és Százszorszép csoportjai marossárpataki és felcsíki táncokat, valamint egy gyermeklakodalmas játékot mutattak be, nagy tapsot aratva. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta és Kisbokréta csoportja dél-alföldi táncot, a Morzsa Bokréta galgamenti gyermeklakodalmas játékot adtak elő, kiváltva az újszentesi közönség elismerését. A Bokréta citeracsoportjai dunántúli és szatmári népdalcsokrokkal örvendeztették meg a közönséget. A néptáncműsor vendége volt a nagyszentmiklósi Kékibolya csoport, amely somogyi táncot mutatott be, nagy sikerrel. Az újszentesi hagyományőrzők Butykos néptánccsoportja udvarhelyszéki és sóvidéki táncokat járt, a közönség nagy örömére.
A szombati temesvári néptáncgála mezőnye a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice hagyományőrzőinek fellépésével egészült ki, akik a tőlük megszokott színvonalas produkcióikkal arattak nagy elismerést. Nagy tapsot aratott a Bokréta óvodáskorú tánccsoportja és az Eszterlánc Aprókák tánccsoportjának bemutatkozása, a legkisebbek természetesen a közönség kedvencei voltak. A Csongrád megyei vendégek, a Szeged Tánceggyüttes és a Fölszállott a Páva tehetségkutató versenyben kiváló eredményt elért deszki Borbolya Néptáncegyüttes fellépése volt a hab a tortán, kísért a szabadkai Juhász Zenekar.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2017. május 10.
Fergeteges néptáncgála a Diákházban
Vasárnap este a csordultig megtelt temesvári Diákházban tartották meg a Bánsági Magyar Napok csúcseseményének számító Hagyománykeresőben néptáncgálát. Huszonkét esztendővel ezelőtt a feledésbe merült bánsági magyar népi hagyományok felkutatása és újéletre keltése volt a rendezvény eredeti célja, a vasárnapi néptáncgála során immár nemcsak a vidékünkre jellemző dél-alföldi néptáncokkal, népdalokkal és viseletekkel, gyermekjátékokkal ismerkedhetett meg a közönség, hanem ízelítőt kapott a Kárpát-medence magyar tájegységeinek eredeti viseletekben bemutatott, gyönyörű táncaiból is.
Az első részben a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta, Kisbokréta, Morzsa Bokréta és óvodás csoportja, illetve citerásai és az újszentesi Butykos tánccsoport mutatták be színvonalas műsorukat. A Bokréta és a Butykos csoportokat Fazakas Csaba, az RMDSZ művelődési alelnöke konferálta fel, eredeti vőfély stílusban, jóféle népi humorral fűszerezve a néptáncgála hangulatát. A Nagy Bokréta csoport dél-alföldi tánccal indította és fergeteges vajdaszentiványi tánccal zárta a „bokrétás” műsort. Az utóbbi időben rengeteget fejlődött újszentesi Butykos néptánccsoport sóvidéki táncot járt, az először színpadra lépő ovisok gyermekjátékokat adtak elő, majd a Morzsa Bokréta somogyi eszközös tánccal aratott nagy tapsot. A Bokréta kis citerásai dunántúli, a Nagy Bokréta citerásai esztári népdalcsokorral ajándékozták meg a közönséget, majd a Kis Bokréta sárközi táncát tapsolták meg.
A Bokréta néptáncegyüttes vezetője Szabó Ferenc, segítője Borbély Anita, citeraoktató Csüllög Edina, a táncoktatók Adorjányi Szabó Nóra és Számfira Máté. Az ovisokat Szabó Angéla és Boros Beáta készítette fel.
A szünet után a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Eszterlánc, Százszorszép, Tűzkerék és Aprókák csoportjai, a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice hagyományőrző együttes, valamint az est díszvendége, a Szeged Táncegyüttes Zsendice csoportja léptek színpadra, a táncokat Tamási Emese, az Eszterlánc Egyesület vezetője konferálta fel. A második rész az édesanyák köszöntésével indult, majd az Eszterlánc két legifjabb csoportja, az Aprókák és a Tűzkerék léptek színpadra a Sétálunk, sétálunk című koreográfiával és mezőföldi ugrós tánccal. A Végvári Recefice és a szegedi Bodzavirág néptáncegyüttes közös szatmári koreográfiát mutattak be, amellyel egy szegedi néptáncvetélkedőn szép sikert arattak. Az ígéretesen fejlődő dettai Margaréta csoport dél-alföldi tánccal mutatkozott be, a Százszorszép csoport jellegzetes farsangi játékot, a Dél-Alföldi Cucorkát adta elő, nagy elismerést aratva. A Végvári Csűrdöngölő és Szederinda összevont csoportok marossárpataki táncot jártak mesterien, majd a Szeged táncegyüttes Zsendice csoportja csíkszentdomokosi tánccal ragadtatta tapsra a közönséget. A néptáncgálát az Eszterlánc csoport fergeteges küküllőmenti tánca zárta. A Hagyománykeresőben néptáncgálán a szabadkai Juhász Zenekar (Szerbia) szolgáltatta a talpalávalót.
Az Eszterlánc Kulturális Egyesület csoportjainak koreográfusa és táncoktatója Gombos András, a Szeged táncegyüttes vezetője, Balogh Zsolt szegedi táncoktató és Jazimitzky Éva, a Dr. Martin György Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Az Eszterlánc csoport vezetői Pál Krisztina, Ozsváth Erika és Tamási Emese, a Százszorszép csoportot Tamási Emese és Nagy Áron vezeti, a Tűzkerék tánccsoportot Kele Lídia irányítja, végül az Aprókákat Pál Krisztina és Szilágyi Boróka készíti fel. A végvári Recefice csoport vezetői Tóth Rózsa és Szarvas Erzsébet, az összevont Csűrdöngölő és Szederinda csoportokat Tóth Rózsa irányítja. A dettai Margaréta néptánccsoport vezetői Stanciu Klára és Telbisz Attila, aki maga is táncosként kezdte pályafutását.
„Mi a néptánc feladata a mai modern világban? Az egyik fő feladata az, hogy a teljes emberré válást segíti elő. A táncosok egymástól és oktatóiktól tanulják a tánc örömét és szeretetét, a tánc az élet teljességéhez hozzátartozik. A szórakozás mellett a tánc a mindennapi gondokból való kikapcsolódás, az önkifejezés és a lelki egyensúly megtartásának egyik nélkülözhetetlen eszközét jelenti. A tánc és a közös együttlét formálja a gyermekeket, fiatalokat, a néptánc közösségi élményt biztosít!” – mondta Tamási Emese, aki befejezésül Andrásfalvi Bertalan gondolatát idézte: „A néphagyományban több ezer éves tudomány van, és ez a jövő számára útmutatás.”
A Hagyománykeresőben néptáncgála (rövidített) műsorát május 5-én, pénteken a végvári, május 6-án, szombaton az újszentesi és május 9-én, kedden a lugosi közönség is megtapsolhatta.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)
Vasárnap este a csordultig megtelt temesvári Diákházban tartották meg a Bánsági Magyar Napok csúcseseményének számító Hagyománykeresőben néptáncgálát. Huszonkét esztendővel ezelőtt a feledésbe merült bánsági magyar népi hagyományok felkutatása és újéletre keltése volt a rendezvény eredeti célja, a vasárnapi néptáncgála során immár nemcsak a vidékünkre jellemző dél-alföldi néptáncokkal, népdalokkal és viseletekkel, gyermekjátékokkal ismerkedhetett meg a közönség, hanem ízelítőt kapott a Kárpát-medence magyar tájegységeinek eredeti viseletekben bemutatott, gyönyörű táncaiból is.
Az első részben a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta, Kisbokréta, Morzsa Bokréta és óvodás csoportja, illetve citerásai és az újszentesi Butykos tánccsoport mutatták be színvonalas műsorukat. A Bokréta és a Butykos csoportokat Fazakas Csaba, az RMDSZ művelődési alelnöke konferálta fel, eredeti vőfély stílusban, jóféle népi humorral fűszerezve a néptáncgála hangulatát. A Nagy Bokréta csoport dél-alföldi tánccal indította és fergeteges vajdaszentiványi tánccal zárta a „bokrétás” műsort. Az utóbbi időben rengeteget fejlődött újszentesi Butykos néptánccsoport sóvidéki táncot járt, az először színpadra lépő ovisok gyermekjátékokat adtak elő, majd a Morzsa Bokréta somogyi eszközös tánccal aratott nagy tapsot. A Bokréta kis citerásai dunántúli, a Nagy Bokréta citerásai esztári népdalcsokorral ajándékozták meg a közönséget, majd a Kis Bokréta sárközi táncát tapsolták meg.
A Bokréta néptáncegyüttes vezetője Szabó Ferenc, segítője Borbély Anita, citeraoktató Csüllög Edina, a táncoktatók Adorjányi Szabó Nóra és Számfira Máté. Az ovisokat Szabó Angéla és Boros Beáta készítette fel.
A szünet után a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Eszterlánc, Százszorszép, Tűzkerék és Aprókák csoportjai, a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice hagyományőrző együttes, valamint az est díszvendége, a Szeged Táncegyüttes Zsendice csoportja léptek színpadra, a táncokat Tamási Emese, az Eszterlánc Egyesület vezetője konferálta fel. A második rész az édesanyák köszöntésével indult, majd az Eszterlánc két legifjabb csoportja, az Aprókák és a Tűzkerék léptek színpadra a Sétálunk, sétálunk című koreográfiával és mezőföldi ugrós tánccal. A Végvári Recefice és a szegedi Bodzavirág néptáncegyüttes közös szatmári koreográfiát mutattak be, amellyel egy szegedi néptáncvetélkedőn szép sikert arattak. Az ígéretesen fejlődő dettai Margaréta csoport dél-alföldi tánccal mutatkozott be, a Százszorszép csoport jellegzetes farsangi játékot, a Dél-Alföldi Cucorkát adta elő, nagy elismerést aratva. A Végvári Csűrdöngölő és Szederinda összevont csoportok marossárpataki táncot jártak mesterien, majd a Szeged táncegyüttes Zsendice csoportja csíkszentdomokosi tánccal ragadtatta tapsra a közönséget. A néptáncgálát az Eszterlánc csoport fergeteges küküllőmenti tánca zárta. A Hagyománykeresőben néptáncgálán a szabadkai Juhász Zenekar (Szerbia) szolgáltatta a talpalávalót.
Az Eszterlánc Kulturális Egyesület csoportjainak koreográfusa és táncoktatója Gombos András, a Szeged táncegyüttes vezetője, Balogh Zsolt szegedi táncoktató és Jazimitzky Éva, a Dr. Martin György Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Az Eszterlánc csoport vezetői Pál Krisztina, Ozsváth Erika és Tamási Emese, a Százszorszép csoportot Tamási Emese és Nagy Áron vezeti, a Tűzkerék tánccsoportot Kele Lídia irányítja, végül az Aprókákat Pál Krisztina és Szilágyi Boróka készíti fel. A végvári Recefice csoport vezetői Tóth Rózsa és Szarvas Erzsébet, az összevont Csűrdöngölő és Szederinda csoportokat Tóth Rózsa irányítja. A dettai Margaréta néptánccsoport vezetői Stanciu Klára és Telbisz Attila, aki maga is táncosként kezdte pályafutását.
„Mi a néptánc feladata a mai modern világban? Az egyik fő feladata az, hogy a teljes emberré válást segíti elő. A táncosok egymástól és oktatóiktól tanulják a tánc örömét és szeretetét, a tánc az élet teljességéhez hozzátartozik. A szórakozás mellett a tánc a mindennapi gondokból való kikapcsolódás, az önkifejezés és a lelki egyensúly megtartásának egyik nélkülözhetetlen eszközét jelenti. A tánc és a közös együttlét formálja a gyermekeket, fiatalokat, a néptánc közösségi élményt biztosít!” – mondta Tamási Emese, aki befejezésül Andrásfalvi Bertalan gondolatát idézte: „A néphagyományban több ezer éves tudomány van, és ez a jövő számára útmutatás.”
A Hagyománykeresőben néptáncgála (rövidített) műsorát május 5-én, pénteken a végvári, május 6-án, szombaton az újszentesi és május 9-én, kedden a lugosi közönség is megtapsolhatta.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)
2017. június 13.
A bánsági etnikumok élő hagyományai
A Bánsági Falumúzeumban június 11-én, vasárnap XVII. alkalommal szervezték meg az Etnikumok Fesztiválját, ahol a megyében élő valamennyi etnikumnak lehetősége nyílt bemutatni népi hagyományait és gasztronómiai különlegességeit. A magyar közösséget a temesvári Bokréta hagyományőrző csoport és az újszentesi Butykos néptánccsoport képviselte a hatalmas érdeklődést kiváltó rendezvényen.
Az Etnikumok Fesztiválja ezúttal is a népviseletbe öltözött hagyományőrző csoportok felvonulásával indult. Az ünnepi menet sorra járta a bánsági etnikumok tájházait, ahol bárki megkóstolhatta a hagyományos nemzeti ételkülönlegességeket. „Idén a szerbek a rendezvény házigazdái – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szabó Ferenc, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. – Először hozzájuk tért be díszes menet, utána mi következtünk, mert szomszédok vagyunk a szerbekkel. A babsai tájházban az édes és sós sütemények, pálinkák, borok mellett bográcsossal készültünk, aminek nagy sikere volt: 10 perc alatt 100 adagot osztottunk ki, kóstoló se maradt belőle!”
A felvonulók végül a Falumúzeum szabadtéri színpada elé érkeztek, ahol együtt járták a hórát a különböző etnikumokat képviselő csoportok. Ezután sorra színpadra léptek a házigazda szerb, illetve a cseh, a magyar, a bolgár, a szlovák, a roma, a zsidó, az ukrán és az aromán néptánccsoportok, ízelítőt nyújtva a Bánságban élő etnikumok hagyományos táncaiból. A Szabó Ferenc vezette Kisbokréta néptánccsoport sárközi táncokat mutatott be a Falumúzeum színpadán, amellyel Szegeden idén áprilisban ezüst minősítést nyertek. Az újszentesi Butykos néptánccsoport Bálint József vezetésével sóvidéki táncokat mutatott be (koreográfus Bálint Szilárd).
Az Etnikumok Fesztiválját a Temes Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte, a Bánsági Falumúzeummal partnerségben, a Temes megyei önkormányzat anyagi támogatásával.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)
A Bánsági Falumúzeumban június 11-én, vasárnap XVII. alkalommal szervezték meg az Etnikumok Fesztiválját, ahol a megyében élő valamennyi etnikumnak lehetősége nyílt bemutatni népi hagyományait és gasztronómiai különlegességeit. A magyar közösséget a temesvári Bokréta hagyományőrző csoport és az újszentesi Butykos néptánccsoport képviselte a hatalmas érdeklődést kiváltó rendezvényen.
Az Etnikumok Fesztiválja ezúttal is a népviseletbe öltözött hagyományőrző csoportok felvonulásával indult. Az ünnepi menet sorra járta a bánsági etnikumok tájházait, ahol bárki megkóstolhatta a hagyományos nemzeti ételkülönlegességeket. „Idén a szerbek a rendezvény házigazdái – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szabó Ferenc, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. – Először hozzájuk tért be díszes menet, utána mi következtünk, mert szomszédok vagyunk a szerbekkel. A babsai tájházban az édes és sós sütemények, pálinkák, borok mellett bográcsossal készültünk, aminek nagy sikere volt: 10 perc alatt 100 adagot osztottunk ki, kóstoló se maradt belőle!”
A felvonulók végül a Falumúzeum szabadtéri színpada elé érkeztek, ahol együtt járták a hórát a különböző etnikumokat képviselő csoportok. Ezután sorra színpadra léptek a házigazda szerb, illetve a cseh, a magyar, a bolgár, a szlovák, a roma, a zsidó, az ukrán és az aromán néptánccsoportok, ízelítőt nyújtva a Bánságban élő etnikumok hagyományos táncaiból. A Szabó Ferenc vezette Kisbokréta néptánccsoport sárközi táncokat mutatott be a Falumúzeum színpadán, amellyel Szegeden idén áprilisban ezüst minősítést nyertek. Az újszentesi Butykos néptánccsoport Bálint József vezetésével sóvidéki táncokat mutatott be (koreográfus Bálint Szilárd).
Az Etnikumok Fesztiválját a Temes Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte, a Bánsági Falumúzeummal partnerségben, a Temes megyei önkormányzat anyagi támogatásával.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)