"A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./ "

A határon túli európai román közösségek hét végén tartott bukaresti konferenciáján a közösségek képviselői elmondták panaszaikat. Eva Iova, a magyarországi Foaia Romaneasca lap igazgatója a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer visszásságaira panaszkodott. A két hete megválasztott magyarországi román kisebbségi önkormányzatok mintegy fele továbbra sem a román közösséget képviseli. Magyarországon ugyanis bárki románnak nyilváníthatja magát. A bulgáriai románok semmilyen román nyelvű publikációval nem rendelkeznek, és csak az iskolai programon kívül tanulhatják anyanyelvüket. Ivo Gheorghiev, a Bulgáriai Vlahok Egyesületének elnöke elmondta, Vidinben, Bregovoban és Ganzovában több mint 700 szülő kérvényezte a román nyelv iskolai tanítását, a hatóságok azonban ezt nem engedélyezték. A délutáni román-tanítást is csak a bukaresti állami támogatással lehet fenntartani. A macedóniai aromán közösség képviselője arról tájékoztatott, hogy az Aromán Párt tagja volt a parlamenti választásokat nyert koalíciónak, így képviselői fontos tisztségeket töltenek be a szkopjei művelődési, oktatási és külügyminisztériumban, és több nagyváros önkormányzatában. /Határon túli román siralmak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./