Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőség
2 tétel
2013. augusztus 5.
Tudományos magyarságfóbia
Megvált egyik munkatársától az akadémia háttérintézménye, az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja, miután a kutató bepanaszolta az intézményt a diszkriminációellenes tanácsnál. A háttérben etnikai ügy áll, ugyanis Cristian Gojinescu a felettese szakmai irányítása alatt megjelentett, magyarokat sértő tanulmányait kifogásolta. A történteknek Cseke Péter Tamás járt utána.
Félrevezető fotó látható a mai napig is a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) honlapján (www.cespe.ro). A fényképen heten ülnek körül egy asztalt, láthatóan jó kollegiális hangulatban, mert mindannyian nevetnek vagy mosolyognak. Ők szociológusok, történészek, a tanulmányi központ kutatói. A fotó azért félrevezető, mert az intézményben távolról sem olyan jó hangulat, mint ahogy a felvétel érzékelteti. Ráadásul a fényképen szereplő egyik férfi már áprilistól nem is a CESPE munkatársa: kirúgták, mert bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a – szavai szerint – „gyűlölködő” felettesét, Radu Baltasiu igazgatót, akinek a szakmai irányítása alatt a központ a magyarokat sértő állításokat tartalmazó tanulmányokat jelentetett meg. A CNCD július 10-án hozott határozatában megállapította: Cristian Gojinescunak igaza van.
Asztalos: sértő volt több állítás A kutató panasza nyomán a testület figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az Erdélyi Riportnak elmondta: a tanács öt szavazattal egy ellenében döntött úgy, hogy a tanulmányok diszkriminatív és sértő megállapításokat tartalmaznak a magyarságról. Az egyik tanulmány a 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvényt elemzi, a másik a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetével foglalkozik. A 2010-ben, illetve 2012-ben az akadémia logójával közétett tanulmányoknak Radu Baltasiu, a központ igazgatója volt a szakmai irányítója.
A testület elnöke lapunknak elmondta, Cristian Gojinescu kutató fordult a diszkriminációellenes tanácshoz, mert szerinte a tanulmányokban használt terminológia nem felel meg a tudományos ismérveknek, és sérti a nemzeti kisebbségek jogait, például az anyanyelv használatához való jogot. A CNCD kifogásolta egyebek közt azon megállapításokat, amelyek szerint „a romániai magyar elitek megpróbálják befolyásolni és megszervezni a demográfiai folyamatokat a magyar etnikumúak reprodukciója érdekében”, illetve „a vegyes házasságokban élő magyar nők román gyereket szülnek, akik kiemelt figyelemben részesülnek”. „Ezek a megállapítások hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek. A tanács ezért azt ajánlotta az intézetnek, hogy tanulmányaiban ne használjon olyan megállapításokat, amelyek sértik a magyarok méltóságát” – magyarázta Asztalos.
Aki „eladta magát” a magyaroknak Cristian Gojinescu szerint kirúgása egyértelműen összefügg azzal, hogy megkereste panaszával a diszkriminációellenes tanácsot. „A főnököm bosszújának az áldozata vagyok. Nemcsak kirúgott, de azt terjeszti rólam, hogy eladtam magam a magyaroknak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak.
A kutató elmondta, már múlt év tavaszán jelezte az akadémiának, hogy a CESPE a magyarságot sértő tanulmányokat közölt. Azért érezte szükségét ennek, mert szerinte „a tudományossággal összeférhetetlen” a tudományosnak szánt két munkában használt terminológia. „Úgy éreztem, szégyent hoznak a kutatócsoportunkra ezekez a tanulmányok” – magyarázta. Előbb megpróbálta házon belül intézni az ügyet. „Közvetíteni szerettem volna az akadémia és Radu Baltasiu igazgató között. Többször kihallgatást kértem az akadémia elnökénél is, ám ők elhárítottak, megpróbálták szőnyeg alá söpörni az ügyet” – fogalmazott a kutató.
Az igazgató bosszúintézkedései már tavaly októberben elkezdődtek Gojinescu szerint. Baltasiu eltüntette az intézmény jelenléti naplóját, s utóbb azzal vádolta meg a beosztottját, hogy nem jár rendesen dolgozni. Utána lecserélte a zárat az irodáján, így be sem jutott az íróasztalához, majd megszüntette hozzáférését a hivatali elektronikus postaládájához. „November elején kaptam tőle egy levelet, amelyben figyelmeztet, hogy az utóbbi két évben nem jelentettem meg egyetlen írást sem a CESPE online folyóiratában, az Etnosferában, ezért a központ belső szabályzata és a munkatörvény előírásainak értelében munkajogi szankciókra számíthatok. Hát persze, hogy nem jelentettem meg cikkeket, hiszen az igazgató volt az, aki nem volt hajlandó publikálni az írásaimat” – mondta a kutató, akinek végül Baltasiu a fizetését is levágta: tavaly december óta egy lej bért sem kapott a CESPE-től. Minderről Gojinescu az akadémia vezetőségét is tájékoztatta beadványaiban, minden eredmény nélkül.
„Ezek után januárban eldöntöttem, a diszkriminációellenes tanácshoz fordulok panasszal. Meg akartam tudni, valóban nekem van-e igazam” – idézte fel a történteket. Ekkor már eldurvult a viszonya az igazgatóval: Gojinescu szavai szerint Radu Baltasiu azzal fenyegette meg, hogy kirúgja állásából, ha nem vonja vissza panaszát. A kutató ezek után sem hagyta annyiban, újabb kihallgatást kért az akadémia elnökétől és alelnökétől is. Ezúttal fogadták az intézmény vezetői, meghallgatták panaszát arról, hogy a központ igazgatója már fizetést sem folyósít számára, ám nem történt semmi. „Olyasmiket mondtak, hogy meglátjuk, megnézzük, mit tehetünk. Arra hivatkoztak, hogy most éppen húsvét van, vagy más kifogásokat kerestek. Nem akartak szembesülni a történtekkel” – mesélte lapunknak.
Júniusban Gojinescu a Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőséghez fordult tisztázni munkajogi helyzetét. Az intézmény azonban tudomására hozta, hogy kirúgták az állásából: Radu Baltasiu április 24-én értesítette a felügyelőséget arról, hogy április elsejei hatállyal a kutató már nem a központ munkatársa. Gojinescu ekkor eldöntötte, hogy a bíróságon keresi igazát. Azt állítja, bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul – bosszúból – rúgták ki állásából. „Bizonyítékaim vannak arra, hogy az igazgató lecserélte a zárat az irodámban és eltüntette a jelenléti naplót. Hogyan tudjam igazolni, hogy bejárok dolgozni, ha egyszer nincs napló? Fültanúim vannak emellett arra is, hogy Baltasiu április 8-án megfenyegetett, kirúg az állásomból” – mondta Gojinescu.
A kutató szerint felettesének nem lehetett panasza a szakmai tevékenységére. Több írása is megjelent múlt évben az akadémia által kiadott, a romániai kommunista rendszert elemző tanulmánykötetben, emellett európai folyóiratokban közöl rendszeresen. „Tudta, hogy szakmai alapon nem tud rajtam fogást találni, ezért folyamodott olyan cselszövésekhez, mint a jelenléti napló eltüntetése” – tette hozzá. Mint mondta, ha pert nyer, az akadémia is kínos helyzetbe kerül, amiért hónapokig igyekezett eltitkolni a CESPE-nél történteket.
Mit mond az akadémia elnöke? A diszkriminációellenes hatóság elmarasztaló döntése után Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke vizsgálatot ígért az ügyben. „Tudom, hogy Cristian Gojinescu és Radu Baltasiu jó ideje konfliktusban állnak egymással. Az igazgató azt állítja, hogy a kutató nem jár be dolgozni, nem írja alá a jelenléti naplót. Ezért vizsgálatot rendeltem el. Az igazság valahol középen van, de elképzelhető, hogy bírósági ügy lesz a konfliktusból” – nyilatkozta Haiduc az Adevărul napilapnak. Azt maga az akadémia elnöke is elgondolkoztatónak tartja, hogy Baltasiu nem értesítette az akadémiát Gojinescu elbocsátásáról. A CNCD elmarasztaló döntésével kapcsolatban ugyanakkor leszögezte: a tanulmányi központok írásai nem tartoznak az akadémia hivatalos dokumentumai közé, az akadémiához tartozó valamennyi intézet maga felel azért, amit közöl.
Kiss Tamásékat is belekeverte Baltasiu A kutatót eltávolító igazgatót nem sikerül megszólaltatnia az Erdélyi Riportnak. Válaszok helyett elküldte lapunknak azt a közleményét, amelyet román lapoknak küldött, és amelyeket – állítása szerint – a címzettek nem voltak hajlandóak leközölni. Állásfoglalásában Baltasiu leszögezi: Cristian Gojinescu elbocsátásának semmi köze az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatához. „A munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően váltunk meg tőle, mert sorozatosan hiányzott a munkahelyéről. Ha úgy érzi, igazságtalanság érte, forduljon bírósághoz” – közölte Baltasiu.
Az igazgató tájékoztatása szerint az intézmény megfellebbezi a CNCD elmarasztaló határozatát. Arra hivatkozik, hogy a két tanulmányban kifogásolt passzusok tulajdonképpen magyar szerzőktől származnak, mert Csata István és Kiss Tamás Hargita megye demográfiai perspektívái című munkájából vett idézetek. „A CNCD minket szankcionált, holott két magyar kutatót kellett volna büntetnie: Csata Istvánt és Kiss Tamást” – fogalmaz Baltasiu.
Az igazgató által hivatkozott tanulmány letölthető Hargita Megye Tanácsának honlapjáról. Fedőlapján ez szerepel: „Ez kézirat. Ebben a formájában nem idézhető!” Lapunk megkereste Kiss Tamást is az ügyben. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa elmondta, a tanulmányt korábban Hargita megyei önkormányzat megrendelésére írták. „Valóban használtuk a munkánkban az etnikai reprodukció kifejezést, de hát ez bevett fogalom a szakmában. Másfelől a CESPE tanulmányai a kontextusból kiragadva, ferdítően közöltek részleteket tőlünk” – mondta a szociológus.
Baltasiu paramilitáris kiképzőtáborokat vizionál
Cristian Gojinescu felhívta a figyelmünket arra, hogy Radu Baltasiu különböző weboldalakon és blogokon korábban is közölt olyan állításokat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy egykori felettesének „van valamilyen baja a magyarokkal. Ezekből idézünk néhányat: „Milyen történészek a Kommunizmus Bűneit Kutató Intézet munkatársai, ha nem képesek összekapcsolni a magyar fasizmust a revizionizmussal és az irredentizmussal, és nem húzzák meg a vészharangot egy Romániával szomszédos EU-tagállam, Magyarország politikusainak kijelentése hallatán?”; „A magyar fiatalok agymosáson mennek keresztül: azt sulykolják beléjük, hogy a magyar egy felsőbbrendű nemzet”; „Az úgynevezett Székelyföld a román államtól idegen államstruktúrákat őriz a Kárpátok szívében, amely hungarista geopolitikai logika szerint alakult ki”; „A magyar elit jelentős része a román államot közvetlen módon destabilizáló technikákat alkalmaz: jó néhány éve magyar paramilitáris kiképző táborokat szerveznek Románia területén magyarországi segítséggel”; „A magyarok azzal vesztegetik az idejüket, hogy olyan térségekre terjesztik ki az identitásukat, amely soha nem volt az övék. Így Európa szívében agresszív, követelőző emberek születnek. Furcsa egy kultúra”.
CESPE: magyar témákról, magyar kutatók nélkül
Honlapja szerint az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) a Román Tudományos Akadémia kutatóintézete, amelyet 1991-ben hoztak létre kormányhatározattal. Az intézet elsősorban a romániai etnikumközi kapcsolatok dinamikáját vizsgálja, s megpróbálja feltérképezni a romániai nemzet kisebbségek, illetve a határon túli románok legfontosabb problémáit. A honlap szerint a CESPE célja aktívan segíteni a Romániában élő etnikai közösségeket kulturális identitásuk megőrzésében. „Szociológiai, antropológiai, demográfiai és etnográfiai vizsgálataink az etnikai közösségeknek az európai átalakulások kontextusában bekövetkezett identitásválságait is nyomon követik” – fogalmaznak a CESPE alapítói. Ahhoz képest, hogy 22 éve tevékenykedő intézményről van szó, a honlapon csak kis számú tanulmány érhető el. A legfrissebb a CNCD által is elmarasztalt jelentés az új oktatási törvényről. Akad néhány sokat ígérő cím: „A romániai nemzeti kisebbségek jogai”; „A magyar kérdés Romániában”; „A román geopolitika és a magyar revizionizmus”; „Az erdélyi magyar kérdés szintézise”; „A románok lakta székelyföldi települések listája”; „A moldovai római katolikusok”. A CESPE felsorolja honlapját azokat a szakembereket, kutatókat, akikkel rendszeresen együttműködnek: nincs közöttük egyetlen magyar sem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
Megvált egyik munkatársától az akadémia háttérintézménye, az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja, miután a kutató bepanaszolta az intézményt a diszkriminációellenes tanácsnál. A háttérben etnikai ügy áll, ugyanis Cristian Gojinescu a felettese szakmai irányítása alatt megjelentett, magyarokat sértő tanulmányait kifogásolta. A történteknek Cseke Péter Tamás járt utána.
Félrevezető fotó látható a mai napig is a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) honlapján (www.cespe.ro). A fényképen heten ülnek körül egy asztalt, láthatóan jó kollegiális hangulatban, mert mindannyian nevetnek vagy mosolyognak. Ők szociológusok, történészek, a tanulmányi központ kutatói. A fotó azért félrevezető, mert az intézményben távolról sem olyan jó hangulat, mint ahogy a felvétel érzékelteti. Ráadásul a fényképen szereplő egyik férfi már áprilistól nem is a CESPE munkatársa: kirúgták, mert bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a – szavai szerint – „gyűlölködő” felettesét, Radu Baltasiu igazgatót, akinek a szakmai irányítása alatt a központ a magyarokat sértő állításokat tartalmazó tanulmányokat jelentetett meg. A CNCD július 10-án hozott határozatában megállapította: Cristian Gojinescunak igaza van.
Asztalos: sértő volt több állítás A kutató panasza nyomán a testület figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az Erdélyi Riportnak elmondta: a tanács öt szavazattal egy ellenében döntött úgy, hogy a tanulmányok diszkriminatív és sértő megállapításokat tartalmaznak a magyarságról. Az egyik tanulmány a 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvényt elemzi, a másik a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetével foglalkozik. A 2010-ben, illetve 2012-ben az akadémia logójával közétett tanulmányoknak Radu Baltasiu, a központ igazgatója volt a szakmai irányítója.
A testület elnöke lapunknak elmondta, Cristian Gojinescu kutató fordult a diszkriminációellenes tanácshoz, mert szerinte a tanulmányokban használt terminológia nem felel meg a tudományos ismérveknek, és sérti a nemzeti kisebbségek jogait, például az anyanyelv használatához való jogot. A CNCD kifogásolta egyebek közt azon megállapításokat, amelyek szerint „a romániai magyar elitek megpróbálják befolyásolni és megszervezni a demográfiai folyamatokat a magyar etnikumúak reprodukciója érdekében”, illetve „a vegyes házasságokban élő magyar nők román gyereket szülnek, akik kiemelt figyelemben részesülnek”. „Ezek a megállapítások hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek. A tanács ezért azt ajánlotta az intézetnek, hogy tanulmányaiban ne használjon olyan megállapításokat, amelyek sértik a magyarok méltóságát” – magyarázta Asztalos.
Aki „eladta magát” a magyaroknak Cristian Gojinescu szerint kirúgása egyértelműen összefügg azzal, hogy megkereste panaszával a diszkriminációellenes tanácsot. „A főnököm bosszújának az áldozata vagyok. Nemcsak kirúgott, de azt terjeszti rólam, hogy eladtam magam a magyaroknak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak.
A kutató elmondta, már múlt év tavaszán jelezte az akadémiának, hogy a CESPE a magyarságot sértő tanulmányokat közölt. Azért érezte szükségét ennek, mert szerinte „a tudományossággal összeférhetetlen” a tudományosnak szánt két munkában használt terminológia. „Úgy éreztem, szégyent hoznak a kutatócsoportunkra ezekez a tanulmányok” – magyarázta. Előbb megpróbálta házon belül intézni az ügyet. „Közvetíteni szerettem volna az akadémia és Radu Baltasiu igazgató között. Többször kihallgatást kértem az akadémia elnökénél is, ám ők elhárítottak, megpróbálták szőnyeg alá söpörni az ügyet” – fogalmazott a kutató.
Az igazgató bosszúintézkedései már tavaly októberben elkezdődtek Gojinescu szerint. Baltasiu eltüntette az intézmény jelenléti naplóját, s utóbb azzal vádolta meg a beosztottját, hogy nem jár rendesen dolgozni. Utána lecserélte a zárat az irodáján, így be sem jutott az íróasztalához, majd megszüntette hozzáférését a hivatali elektronikus postaládájához. „November elején kaptam tőle egy levelet, amelyben figyelmeztet, hogy az utóbbi két évben nem jelentettem meg egyetlen írást sem a CESPE online folyóiratában, az Etnosferában, ezért a központ belső szabályzata és a munkatörvény előírásainak értelében munkajogi szankciókra számíthatok. Hát persze, hogy nem jelentettem meg cikkeket, hiszen az igazgató volt az, aki nem volt hajlandó publikálni az írásaimat” – mondta a kutató, akinek végül Baltasiu a fizetését is levágta: tavaly december óta egy lej bért sem kapott a CESPE-től. Minderről Gojinescu az akadémia vezetőségét is tájékoztatta beadványaiban, minden eredmény nélkül.
„Ezek után januárban eldöntöttem, a diszkriminációellenes tanácshoz fordulok panasszal. Meg akartam tudni, valóban nekem van-e igazam” – idézte fel a történteket. Ekkor már eldurvult a viszonya az igazgatóval: Gojinescu szavai szerint Radu Baltasiu azzal fenyegette meg, hogy kirúgja állásából, ha nem vonja vissza panaszát. A kutató ezek után sem hagyta annyiban, újabb kihallgatást kért az akadémia elnökétől és alelnökétől is. Ezúttal fogadták az intézmény vezetői, meghallgatták panaszát arról, hogy a központ igazgatója már fizetést sem folyósít számára, ám nem történt semmi. „Olyasmiket mondtak, hogy meglátjuk, megnézzük, mit tehetünk. Arra hivatkoztak, hogy most éppen húsvét van, vagy más kifogásokat kerestek. Nem akartak szembesülni a történtekkel” – mesélte lapunknak.
Júniusban Gojinescu a Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőséghez fordult tisztázni munkajogi helyzetét. Az intézmény azonban tudomására hozta, hogy kirúgták az állásából: Radu Baltasiu április 24-én értesítette a felügyelőséget arról, hogy április elsejei hatállyal a kutató már nem a központ munkatársa. Gojinescu ekkor eldöntötte, hogy a bíróságon keresi igazát. Azt állítja, bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul – bosszúból – rúgták ki állásából. „Bizonyítékaim vannak arra, hogy az igazgató lecserélte a zárat az irodámban és eltüntette a jelenléti naplót. Hogyan tudjam igazolni, hogy bejárok dolgozni, ha egyszer nincs napló? Fültanúim vannak emellett arra is, hogy Baltasiu április 8-án megfenyegetett, kirúg az állásomból” – mondta Gojinescu.
A kutató szerint felettesének nem lehetett panasza a szakmai tevékenységére. Több írása is megjelent múlt évben az akadémia által kiadott, a romániai kommunista rendszert elemző tanulmánykötetben, emellett európai folyóiratokban közöl rendszeresen. „Tudta, hogy szakmai alapon nem tud rajtam fogást találni, ezért folyamodott olyan cselszövésekhez, mint a jelenléti napló eltüntetése” – tette hozzá. Mint mondta, ha pert nyer, az akadémia is kínos helyzetbe kerül, amiért hónapokig igyekezett eltitkolni a CESPE-nél történteket.
Mit mond az akadémia elnöke? A diszkriminációellenes hatóság elmarasztaló döntése után Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke vizsgálatot ígért az ügyben. „Tudom, hogy Cristian Gojinescu és Radu Baltasiu jó ideje konfliktusban állnak egymással. Az igazgató azt állítja, hogy a kutató nem jár be dolgozni, nem írja alá a jelenléti naplót. Ezért vizsgálatot rendeltem el. Az igazság valahol középen van, de elképzelhető, hogy bírósági ügy lesz a konfliktusból” – nyilatkozta Haiduc az Adevărul napilapnak. Azt maga az akadémia elnöke is elgondolkoztatónak tartja, hogy Baltasiu nem értesítette az akadémiát Gojinescu elbocsátásáról. A CNCD elmarasztaló döntésével kapcsolatban ugyanakkor leszögezte: a tanulmányi központok írásai nem tartoznak az akadémia hivatalos dokumentumai közé, az akadémiához tartozó valamennyi intézet maga felel azért, amit közöl.
Kiss Tamásékat is belekeverte Baltasiu A kutatót eltávolító igazgatót nem sikerül megszólaltatnia az Erdélyi Riportnak. Válaszok helyett elküldte lapunknak azt a közleményét, amelyet román lapoknak küldött, és amelyeket – állítása szerint – a címzettek nem voltak hajlandóak leközölni. Állásfoglalásában Baltasiu leszögezi: Cristian Gojinescu elbocsátásának semmi köze az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatához. „A munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően váltunk meg tőle, mert sorozatosan hiányzott a munkahelyéről. Ha úgy érzi, igazságtalanság érte, forduljon bírósághoz” – közölte Baltasiu.
Az igazgató tájékoztatása szerint az intézmény megfellebbezi a CNCD elmarasztaló határozatát. Arra hivatkozik, hogy a két tanulmányban kifogásolt passzusok tulajdonképpen magyar szerzőktől származnak, mert Csata István és Kiss Tamás Hargita megye demográfiai perspektívái című munkájából vett idézetek. „A CNCD minket szankcionált, holott két magyar kutatót kellett volna büntetnie: Csata Istvánt és Kiss Tamást” – fogalmaz Baltasiu.
Az igazgató által hivatkozott tanulmány letölthető Hargita Megye Tanácsának honlapjáról. Fedőlapján ez szerepel: „Ez kézirat. Ebben a formájában nem idézhető!” Lapunk megkereste Kiss Tamást is az ügyben. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa elmondta, a tanulmányt korábban Hargita megyei önkormányzat megrendelésére írták. „Valóban használtuk a munkánkban az etnikai reprodukció kifejezést, de hát ez bevett fogalom a szakmában. Másfelől a CESPE tanulmányai a kontextusból kiragadva, ferdítően közöltek részleteket tőlünk” – mondta a szociológus.
Baltasiu paramilitáris kiképzőtáborokat vizionál
Cristian Gojinescu felhívta a figyelmünket arra, hogy Radu Baltasiu különböző weboldalakon és blogokon korábban is közölt olyan állításokat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy egykori felettesének „van valamilyen baja a magyarokkal. Ezekből idézünk néhányat: „Milyen történészek a Kommunizmus Bűneit Kutató Intézet munkatársai, ha nem képesek összekapcsolni a magyar fasizmust a revizionizmussal és az irredentizmussal, és nem húzzák meg a vészharangot egy Romániával szomszédos EU-tagállam, Magyarország politikusainak kijelentése hallatán?”; „A magyar fiatalok agymosáson mennek keresztül: azt sulykolják beléjük, hogy a magyar egy felsőbbrendű nemzet”; „Az úgynevezett Székelyföld a román államtól idegen államstruktúrákat őriz a Kárpátok szívében, amely hungarista geopolitikai logika szerint alakult ki”; „A magyar elit jelentős része a román államot közvetlen módon destabilizáló technikákat alkalmaz: jó néhány éve magyar paramilitáris kiképző táborokat szerveznek Románia területén magyarországi segítséggel”; „A magyarok azzal vesztegetik az idejüket, hogy olyan térségekre terjesztik ki az identitásukat, amely soha nem volt az övék. Így Európa szívében agresszív, követelőző emberek születnek. Furcsa egy kultúra”.
CESPE: magyar témákról, magyar kutatók nélkül
Honlapja szerint az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) a Román Tudományos Akadémia kutatóintézete, amelyet 1991-ben hoztak létre kormányhatározattal. Az intézet elsősorban a romániai etnikumközi kapcsolatok dinamikáját vizsgálja, s megpróbálja feltérképezni a romániai nemzet kisebbségek, illetve a határon túli románok legfontosabb problémáit. A honlap szerint a CESPE célja aktívan segíteni a Romániában élő etnikai közösségeket kulturális identitásuk megőrzésében. „Szociológiai, antropológiai, demográfiai és etnográfiai vizsgálataink az etnikai közösségeknek az európai átalakulások kontextusában bekövetkezett identitásválságait is nyomon követik” – fogalmaznak a CESPE alapítói. Ahhoz képest, hogy 22 éve tevékenykedő intézményről van szó, a honlapon csak kis számú tanulmány érhető el. A legfrissebb a CNCD által is elmarasztalt jelentés az új oktatási törvényről. Akad néhány sokat ígérő cím: „A romániai nemzeti kisebbségek jogai”; „A magyar kérdés Romániában”; „A román geopolitika és a magyar revizionizmus”; „Az erdélyi magyar kérdés szintézise”; „A románok lakta székelyföldi települések listája”; „A moldovai római katolikusok”. A CESPE felsorolja honlapját azokat a szakembereket, kutatókat, akikkel rendszeresen együttműködnek: nincs közöttük egyetlen magyar sem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
2013. augusztus 6.
Megszólalt a magyar sajtónak az állásából kitett „magyarbarát” kutató
„A főnököm bosszújának az áldozata vagyok. Nemcsak kirúgott, de azt terjeszti rólam, hogy eladtam magam a magyaroknak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központjának (CESPE) volt munkatársa, akit kitettek állásából, miután bepanaszolta az intézményt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Mint ismert, Cristian Gojinescu azért fordult a CNCD-hez, mert a CESPE két olyan tanulmányt is közölt igazgatója, Radu Baltasiu szakmai irányításával, amely a magyarságot sértő állításokat tartalmazott. A diszkriminációellenes tanács júliusban igazat adott a kutatónak: figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt.
Gojinescu a hetilapnak elmondta, azért érezte szükségét annak, hogy védelmébe vegye a magyarokat, mert szerinte „a tudományossággal összeférhetetlen” a tudományosnak szánt két munkában használt terminológia. „Úgy éreztem, szégyent hoznak a kutatócsoportunkra ezekez a tanulmányok” – magyarázta. Előbb megpróbálta házon belül intézni az ügyet. „Közvetíteni szerettem volna az akadémia és Radu Baltasiu igazgató között. Többször kihallgatást kértem az akadémia elnökénél is, ám ők elhárítottak, megpróbálták szőnyeg alá söpörni az ügyet” – fogalmazott a kutató.
Az igazgató bosszúintézkedései már tavaly októberben elkezdődtek Gojinescu szerint. Baltasiu eltüntette az intézmény jelenléti naplóját, s utóbb azzal vádolta meg a beosztottját, hogy nem jár rendesen dolgozni. Utána lecserélte a zárat az irodáján, így be sem jutott az íróasztalához, majd megszüntette hozzáférését a hivatali elektronikus postaládájához.
„November elején kaptam tőle egy levelet, amelyben figyelmeztet, hogy az utóbbi két évben nem jelentettem meg egyetlen írást sem a CESPE online folyóiratában, az Etnosferában, ezért a központ belső szabályzata és a munkatörvény előírásainak értelében munkajogi szankciókra számíthatok. Hát persze, hogy nem jelentettem meg cikkeket, hiszen az igazgató volt az, aki nem volt hajlandó publikálni az írásaimat” – mondta a kutató, akinek végül Baltasiu a fizetését is levágta: tavaly december óta egy lej bért sem kapott a CESPE-től. Minderről Gojinescu az akadémia vezetőségét is tájékoztatta beadványaiban, minden eredmény nélkül.
Radu Baltasiu replikája. A román lapoknak szétküldött állásfoglalásában Radu Baltasiu azt állítja: Cristian Gojinescu elbocsátásának semmi köze az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatához. „A munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően váltunk meg tőle, mert sorozatosan hiányzott a munkahelyéről. Ha úgy érzi, igazságtalanság érte, forduljon bírósághoz” – közölte Baltasiu. Az igazgató tájékoztatása szerint az intézmény megfellebbezi a CNCD elmarasztaló határozatát. Arra hivatkozik, hogy a két tanulmányban kifogásolt passzusok tulajdonképpen magyar szerzőktől származnak, mert Csata István és Kiss Tamás Hargita megye demográfiai perspektívái című munkájából vett idézetek. Az igazgató által hivatkozott tanulmány letölthető Hargita Megye Tanácsának honlapjáról. Fedőlapján ez szerepel: „Ez kézirat. Ebben a formájában nem idézhető!” Az Erdélyi Riport megkereste Kiss Tamást is az ügyben. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, a tanulmányt korábban Hargita megyei önkormányzat megrendelésére írták. „Valóban használtuk a munkánkban az etnikai reprodukció kifejezést, de hát ez bevett fogalom a szakmában. Másfelől a CESPE tanulmányai a kontextusból kiragadva, ferdítően közöltek részleteket tőlünk” – mondta a szociológus.
„Ezek után januárban eldöntöttem, a diszkriminációellenes tanácshoz fordulok panasszal. Meg akartam tudni, valóban nekem van-e igazam” – idézte fel a történteket. Ekkor már eldurvult a viszonya az igazgatóval: Gojinescu szavai szerint Radu Baltasiu azzal fenyegette meg, hogy kirúgja állásából, ha nem vonja vissza panaszát. A kutató ezek után sem hagyta annyiban, újabb kihallgatást kért az akadémia elnökétől és alelnökétől is. Ezúttal fogadták az intézmény vezetői, meghallgatták panaszát arról, hogy a központ igazgatója már fizetést sem folyósít számára, ám nem történt semmi. „Olyasmiket mondtak, hogy meglátjuk, megnézzük, mit tehetünk. Arra hivatkoztak, hogy most éppen húsvét van, vagy más kifogásokat kerestek. Nem akartak szembesülni a történtekkel” – mesélte a lapnak.
Júniusban Gojinescu a Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőséghez fordult tisztázni munkajogi helyzetét. Az intézmény azonban tudomására hozta, hogy kirúgták az állásából: Radu Baltasiu április 24-én értesítette a felügyelőséget arról, hogy április elsejei hatállyal a kutató már nem a központ munkatársa. Gojinescu ekkor eldöntötte, hogy a bíróságon keresi igazát. Azt állítja, bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul – bosszúból – rúgták ki állásából. „Bizonyítékaim vannak arra, hogy az igazgató lecserélte a zárat az irodámban és eltüntette a jelenléti naplót. Hogyan tudjam igazolni, hogy bejárok dolgozni, ha egyszer nincs napló? Fültanúim vannak emellett arra is, hogy Baltasiu április 8-án megfenyegetett, kirúg az állásomból” – mondta Gojinescu.
A kutató szerint felettesének nem lehetett panasza a szakmai tevékenységére. Több írása is megjelent múlt évben az akadémia által kiadott, a romániai kommunista rendszert elemző tanulmánykötetben, emellett európai folyóiratokban közöl rendszeresen. „Tudta, hogy szakmai alapon nem tud rajtam fogást találni, ezért folyamodott olyan cselszövésekhez, mint a jelenléti napló eltüntetése” – tette hozzá. Mint mondta, ha pert nyer, az akadémia is kínos helyzetbe kerül, amiért hónapokig igyekezett eltitkolni a CESPE-nél történteket.
Maszol.ro
„A főnököm bosszújának az áldozata vagyok. Nemcsak kirúgott, de azt terjeszti rólam, hogy eladtam magam a magyaroknak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központjának (CESPE) volt munkatársa, akit kitettek állásából, miután bepanaszolta az intézményt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Mint ismert, Cristian Gojinescu azért fordult a CNCD-hez, mert a CESPE két olyan tanulmányt is közölt igazgatója, Radu Baltasiu szakmai irányításával, amely a magyarságot sértő állításokat tartalmazott. A diszkriminációellenes tanács júliusban igazat adott a kutatónak: figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt.
Gojinescu a hetilapnak elmondta, azért érezte szükségét annak, hogy védelmébe vegye a magyarokat, mert szerinte „a tudományossággal összeférhetetlen” a tudományosnak szánt két munkában használt terminológia. „Úgy éreztem, szégyent hoznak a kutatócsoportunkra ezekez a tanulmányok” – magyarázta. Előbb megpróbálta házon belül intézni az ügyet. „Közvetíteni szerettem volna az akadémia és Radu Baltasiu igazgató között. Többször kihallgatást kértem az akadémia elnökénél is, ám ők elhárítottak, megpróbálták szőnyeg alá söpörni az ügyet” – fogalmazott a kutató.
Az igazgató bosszúintézkedései már tavaly októberben elkezdődtek Gojinescu szerint. Baltasiu eltüntette az intézmény jelenléti naplóját, s utóbb azzal vádolta meg a beosztottját, hogy nem jár rendesen dolgozni. Utána lecserélte a zárat az irodáján, így be sem jutott az íróasztalához, majd megszüntette hozzáférését a hivatali elektronikus postaládájához.
„November elején kaptam tőle egy levelet, amelyben figyelmeztet, hogy az utóbbi két évben nem jelentettem meg egyetlen írást sem a CESPE online folyóiratában, az Etnosferában, ezért a központ belső szabályzata és a munkatörvény előírásainak értelében munkajogi szankciókra számíthatok. Hát persze, hogy nem jelentettem meg cikkeket, hiszen az igazgató volt az, aki nem volt hajlandó publikálni az írásaimat” – mondta a kutató, akinek végül Baltasiu a fizetését is levágta: tavaly december óta egy lej bért sem kapott a CESPE-től. Minderről Gojinescu az akadémia vezetőségét is tájékoztatta beadványaiban, minden eredmény nélkül.
Radu Baltasiu replikája. A román lapoknak szétküldött állásfoglalásában Radu Baltasiu azt állítja: Cristian Gojinescu elbocsátásának semmi köze az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatához. „A munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően váltunk meg tőle, mert sorozatosan hiányzott a munkahelyéről. Ha úgy érzi, igazságtalanság érte, forduljon bírósághoz” – közölte Baltasiu. Az igazgató tájékoztatása szerint az intézmény megfellebbezi a CNCD elmarasztaló határozatát. Arra hivatkozik, hogy a két tanulmányban kifogásolt passzusok tulajdonképpen magyar szerzőktől származnak, mert Csata István és Kiss Tamás Hargita megye demográfiai perspektívái című munkájából vett idézetek. Az igazgató által hivatkozott tanulmány letölthető Hargita Megye Tanácsának honlapjáról. Fedőlapján ez szerepel: „Ez kézirat. Ebben a formájában nem idézhető!” Az Erdélyi Riport megkereste Kiss Tamást is az ügyben. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, a tanulmányt korábban Hargita megyei önkormányzat megrendelésére írták. „Valóban használtuk a munkánkban az etnikai reprodukció kifejezést, de hát ez bevett fogalom a szakmában. Másfelől a CESPE tanulmányai a kontextusból kiragadva, ferdítően közöltek részleteket tőlünk” – mondta a szociológus.
„Ezek után januárban eldöntöttem, a diszkriminációellenes tanácshoz fordulok panasszal. Meg akartam tudni, valóban nekem van-e igazam” – idézte fel a történteket. Ekkor már eldurvult a viszonya az igazgatóval: Gojinescu szavai szerint Radu Baltasiu azzal fenyegette meg, hogy kirúgja állásából, ha nem vonja vissza panaszát. A kutató ezek után sem hagyta annyiban, újabb kihallgatást kért az akadémia elnökétől és alelnökétől is. Ezúttal fogadták az intézmény vezetői, meghallgatták panaszát arról, hogy a központ igazgatója már fizetést sem folyósít számára, ám nem történt semmi. „Olyasmiket mondtak, hogy meglátjuk, megnézzük, mit tehetünk. Arra hivatkoztak, hogy most éppen húsvét van, vagy más kifogásokat kerestek. Nem akartak szembesülni a történtekkel” – mesélte a lapnak.
Júniusban Gojinescu a Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőséghez fordult tisztázni munkajogi helyzetét. Az intézmény azonban tudomására hozta, hogy kirúgták az állásából: Radu Baltasiu április 24-én értesítette a felügyelőséget arról, hogy április elsejei hatállyal a kutató már nem a központ munkatársa. Gojinescu ekkor eldöntötte, hogy a bíróságon keresi igazát. Azt állítja, bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul – bosszúból – rúgták ki állásából. „Bizonyítékaim vannak arra, hogy az igazgató lecserélte a zárat az irodámban és eltüntette a jelenléti naplót. Hogyan tudjam igazolni, hogy bejárok dolgozni, ha egyszer nincs napló? Fültanúim vannak emellett arra is, hogy Baltasiu április 8-án megfenyegetett, kirúg az állásomból” – mondta Gojinescu.
A kutató szerint felettesének nem lehetett panasza a szakmai tevékenységére. Több írása is megjelent múlt évben az akadémia által kiadott, a romániai kommunista rendszert elemző tanulmánykötetben, emellett európai folyóiratokban közöl rendszeresen. „Tudta, hogy szakmai alapon nem tud rajtam fogást találni, ezért folyamodott olyan cselszövésekhez, mint a jelenléti napló eltüntetése” – tette hozzá. Mint mondta, ha pert nyer, az akadémia is kínos helyzetbe kerül, amiért hónapokig igyekezett eltitkolni a CESPE-nél történteket.
Maszol.ro