Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem (Bukarest)
14 tétel
2003. augusztus 22.
"Aug. 22-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban a szatmári filharmonikusok előadásában, a marosvásárhelyi orgonaművész, Molnár Tünde közreműködésével Terényi Ede orgonára írt Requiemje hangzik el. Molnár Tünde orgonaművész 1978-ban kezdte pályafutását a brassói Fekete-templomban történő bemutatkozásával. Később felkerült Bukarestbe, a Ciprian Porumbescu Zeneakadémiára, ahol folytathatta orgonatanulmányait, majd Magyarországon Ella István, Lehotka Gábor, Gergely Ferenc tanította meg koncertszervezésre. Az egyetemi diploma megszerzése után két Csíkszereda melletti faluban volt zenetanár 1982-ig. Később Marosvásárhelyen lehetősége volt együtt dolgozni olyan nagy egyéniségekkel mint Csíky Boldizsár és más hasonló zeneszerzők és karmesterek. Molnár Tünde vallja, hogy az orgona egy művészi alkotás is, nagyon sok mű eljátszása és megértése az orgonakészítéstől függ. Misztótfaluban született, gyerekkorában sokat járt az orgonaépítő nagyapjánál. /Elek György: "Nekem a véremben van a hangszer szeretete és a zene". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./"
2005. augusztus 6.
Molnár Tünde orgonaművész a bukaresti Ciprian Porumbescu Zeneakadémia elvégzése óta számtalan hazai és külföldi fellépést tudhat maga mögött. A művésznő július 7-től Marosvásárhelyen nyáresti hangversenyekkel lép fel. Kiváló elődjének, Kozma Mátyásnak, a Marosvásárhelyi Filharmónia egykori orgonistájának köszönhető, hogy sikerült az orgonát restaurálni. – Molnár Tünde szerint Terényi Ede a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi zeneszerzője, szívesen játszik műveiből. Legjobban azokra az ősbemutatókra büszke, melyeken itthon vagy külföldön a neki dedikált műveket játszotta. Molnár Tünde nemrég doktorált, doktori tézisének témája: A huszadik századi orgona Erdélyben. Két könyve megjelent, most készül harmadik kötete. Molnár Tünde Nagyváradon, a Partium Egyetemen orgonát tanít, de az előadóművészet sohasem fog háttérbe szorulni életében. /Mészely Réka: A marosvásárhelyi orgona lelke tartotta itt – interjú Molnár Tünde orgonaművésszel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
2007. július 4.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) július 3-án Csendes Lászlót, az RMDSZ képviselőjét választotta meg az intézmény elnökének. Csendes Lászlót hat „mellette” és négy „ellene” szavazattal választották meg elnöknek, és hat hónapig fogja betölteni a tisztséget. A titkári funkciót továbbra is a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselője, Constantin Buchet tölti majd be. Csendes László /sz. 1964. ápr. 25./ 43 éves. Elvégezte a bukaresti zenekonzervatóriumot és doktorátust szerzett. Egyetemi előadótanár, több nemzetközi szervezet tagja, az Evangélikus-Lutheránus Egyház főkurátora. Csendes László elmondta: harcolni fog azért, hogy a Belügyminisztérium archívumában található iratok a CNSAS-hoz kerüljenek, továbbá informatizálni szeretné az archívumot, ezt a munkát ezen a héten elkezdik. Közölte, hat hónapnál tovább nem kívánja betölteni ezt a tisztséget. /Csendes László a CNSAS új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. júl. 4./
2007. október 12.
Csendes László hegedűművész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke vele készült beszélgetésben elmondta, naponta kézbe venni a hegedűt, mert a főiskolán az órákon meg kell mutatni a diákoknak egyes fogásokat. Ráadásul december 4-én lesz koncertje az Aperto triónak. Ebben felesége, Dolores Chelariu zongorán, orgonán és csemballón, Dan Abramovici klarinéton és szaxofonon játszik, ő pedig hegedűn és brácsán. A sok százezer besúgóból csak néhány tucatnyi mondta ki őszintén, elismeri, hibázott. Csendes László szerint az igazságot megtudni, kimondani, sohasem késő. Amióta ő a CNSAS elnöke, 138 szekustiszt adatait hozták nyilvánosságra. Fontosnak tartja, hogy biztosítsák a védekezéshez való jogot. A kilencvenes évek elején Csehországban csak azt nézték meg, hogy XY szerepel a listán. Ez embertelen eljárás volt, és a közvélemény sem nézte jó szemmel. Csendes László hívő ember, a bukaresti evangélikus gyülekezet gondnoka, tagja az evangélikus egyház zsinatának. Csendes László /sz. Szatmárnémeti, 1964. ápr. 25./ hegedűművész, 1991-ben végzett a Bukaresti Zeneakadémián, 2003-ban itt védte meg a doktori disszertációját is muzikológiából. 1994 óta a Bukaresti Zeneakadémia hegedű- és kamarazene-tanára. 2007 júliusától a CNSAS elnöke. /Gazda Árpád: Concerto hegedűre és archívumra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2008. március 22.
László Ferenc pályáját kimagasló szellemi képességei mellett akaratereje és szilárd keresztény hite határozta meg. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett oklevele szerint fuvolaművészként kezdte a tevékenységét, és több romániai városban, illetve kelet-európai országban hangversenyezett. Néhány év múltán azonban a kamarazene-tanári hivatást választotta. Előbb Kolozsváron a Zenei Líceumban tanított, majd a Bukaresti Zeneakadémián, vállalva a heti rendszerességgel tett utazások fáradalmait, s végül, 1991-től a Kolozsvári Zeneakadémián. Az egyetemen az adjunktusi beosztástól a professzoriig ért el. Kolozsváron tanszék- és doktorátusvezető tanárrá nevezték ki. Jelenleg ugyanitt konzulens professzor. Zenetudósként főleg zenetörténeti kérdésekkel foglalkozott. Több mint húsz könyvének java részét Bartóknak szentelte. Zenetudományi művek mellett konferenciákon tartott előadásokat, de jelentős publicisztikai munkássága is. Éveken át szerkesztette A Hét című lap zenei oldalát. Románul és németül ugyanolyan tökéletességgel, gazdag szókinccsel, magas irodalmi színvonalon beszél és ír, mint magyarul. A Romániai Mozart Társaságnak tíz évig elnöke volt. /Almási István: László Ferenc laudációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2008. március 29.
Majdnem két évvel azután, hogy a Lugos önkormányzata díszpolgári címet adományozott Kurtág György világhírű zeneszerzőnek, a kitüntetett március 31-én személyesen fogja átvenni az oklevelet. A város szülöttét 2006 májusában választotta díszpolgárnak a képviselőtestület. Kurtág György /sz. Lugos, 1926. febr. 19./ zenei tanulmányait 14 évesen kezdte Lugoson, majd Temesváron folytatta. A második világháború után Magyarországra települt, később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola korrepetitora lett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazene-tanára volt. A művészt március 27-én díszdoktori címmel tüntette ki a kolozsvári zeneakadémia, és hasonló elismerésben részesíti a bukaresti egyetem is. /Pataky Lehel Zsolt: Kurtág György átveszi Lugos díszpolgára címet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2013. május 18.
Pillanatok egy kolozsvári filmzeneszerző életéből
Ha a kolozsváriakat megkérdeznénk, hány kortárs filmzeneszerzőt ismernek, valószínűleg kevesen tudnának válaszolni. Pedig Fazakas Áron – a Györkös Mányi Albert Emlékházban megszervezett Zeneszó című rendezvénysorozat májusi vendége – Kolozsváron él és alkot. A Horváth Zoltán által moderált beszélgetésből megtudhattuk: hogyan lesz a Báthory-líceum volt tanulójából, aki gyerekként agysebésznek készült, sikeres filmzeneszerző és egyetemi oktató, Fazakas ugyanis a Sapientia EMTE kolozsvári karán oktat főállásban.
Horváth Zoltán először arról kérdezte interjúalanyát: a Báthory-líceum padjaiból hogyan került a kolozsvári zeneakadémiára? Fazakas elmondta: eredetileg agysebésznek készült, de az érettségi előtt pár hónappal felhagyott ezzel az elképzelésével, mivel látta, milyen a romániai kórházi világ… és a zeneakadémiát választotta. Számára nem volt teljesen idegen ez az irány, hiszen középiskolásként a Horea úti zeneiskolában tanult zongorázni. – A zenepedagógia szakon az első két évben arra összpontosítottam, hogy pótoljam be a hiányosságokat. Az akkor még ötéves alapképzés után a zeneszerzés szakon mesteriztem és zeneszerzésből doktoráltam Terényi Ede zeneakadémia professzor irányításával. Ede bácsi, akinek én voltam azt hiszem az utolsó doktorandusza, igazi klasszis: pontosan tudta, hogyan kell engem a jó irányba terelni. Remélem, hogy végül meg volt elégedve a munkámmal. A Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen 2012-ben fejeztem be zeneszerzés szakon posztdoktori tanulmányaimat – részletezte Fazakas.
Találóan jegyezte meg Horváth Zoltán, hogy Fazakas úttörő volt a romániai kortárs filmzene terén, aki „először bozótvágó késsel, majd szuperszonikus vágóeszközzel” haladt a zenészek által kevésbé ismert területen.
Első nemzetközi sikerét 2005-ben aratta, amikor egy dél-koreai négyperces reklámfilmhez kellett hat nap alatt zenét komponálnia. – Felhívott telefonon egy dél-koreai hölgy, aki azt mondta: az interneten meghallgatta korábbi, Sztalaktitek című művemet, és úgy gondolja: én vagyok a megfelelő ember. Azt sem hallgatta el, hogy a beküldési határidő hat nap múlva esedékes. Hat nap megfeszített munka után a hetedik nap elutaztam Kijevbe, ahol az ottani filharmonikusokkal és Cristian Sandu kolozsvári karmesterrel másfél óra alatt vettük fel a reklámfilm zenéjét. A komponálás során még arra is ügyelnem kellett, hogy amikor a filmben szereplő nagyzenekar lefele húzza a vonót, hosszabb hangot játszva, akkor a zenében is egy hosszabb hang következzen. A kijevi felvételkor nem várt akadállyal kellett szembenéznünk: az eredeti tempójelzést mutató digitális metronómhoz nem volt elem, ezért a zenekar egyik tagja végigutazta a várost, hogy szerezzen egy elemet, mivel ünnepnap volt, és az üzletek többsége be volt zárva – magyarázta.
Fazakas Áron elmondta: a kortárs filmművészetben megszűnik a zeneszerző autonóm művészi státusa; a nem folyamatosan hangzó zene pedig fontos dramaturgiai mondanivalóval rendelkezik. – A filmben nem csak a zene, hanem a csend is dramaturgiai eszköz. Ugyanakkor a film zeneszerzőjére, ahogy mondani szokás, „a kutya sem kíváncsi”, hiszen a zene csak egy kis fogaskerék a film gépezetében. A filmzene esetében nem beszélhetünk stiláris egységről, de nagyon fontos a pontosság, azaz a film és a zene közötti korrespondencia – hangsúlyozta Fazakas.
A beszélgetés során megtekinthettük az említett négyperces reklámfilmet, továbbá Horaţiu Damian kolozsvári román újságíró által 2010-ben készített A szerződés (Contractul) című rövidfilmet is, amelynek zenéjét szintén Fazakas Áron szerezte.
A hírnevet hozó Sztalaktitek című művet a Csíki Kamarazenekar tolmácsolásában és Ménesi Gergely budapesti karmester vezényletével hallgathattuk meg. Az alkotás a Duna televízióban is látható volt, a budapesti Bartók Rádió pedig élőben közvetítette.
Horváth Zoltán a Sapientiában folytatott oktatói tevékenységéről is kérdezte Fazakast, aki áldásos munkahelynek nevezte a fentebbi egyetemet, ahol filmzenét és filmhangot tanít. – Hallgatóimnak mindig azt mondom, hogy a legfontosabb az alkotói gondolat. Továbbá arra buzdítom őket, hogy tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen zene között, hiszen számomra csak ez a két kategória létezik. A jövő filmes szakembereinek tisztában kell lenniük a zenei fogalmakkal, hogy aztán filmjük zeneszerzőjének elmondhassák, hogy mit akarnak. Régi álmom az, hogy majd vénemberként ülök a karosszékben, és a tévében egy volt tanítványom filmjét mutatják. Erre én felkiáltok: az én tanítványom volt! – humorizált az előadó.
Fazakas kitért arra is, hogy most dolgozik egy hat kötetből álló szakkönyvsorozaton, amely nem csak a rendezőknek nyújt majd eligazítást, hanem a filmkedvelők számára is. E sorozat része egy háromnyelvű (román, magyar, angol) szakszótár is.
Felvételről meghallgattuk továbbá a Don’t catch the Mouse című fúvósötöst is, majd a hallgatók is feltehették kérdésüket a filmzeneszerzőnek.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Ha a kolozsváriakat megkérdeznénk, hány kortárs filmzeneszerzőt ismernek, valószínűleg kevesen tudnának válaszolni. Pedig Fazakas Áron – a Györkös Mányi Albert Emlékházban megszervezett Zeneszó című rendezvénysorozat májusi vendége – Kolozsváron él és alkot. A Horváth Zoltán által moderált beszélgetésből megtudhattuk: hogyan lesz a Báthory-líceum volt tanulójából, aki gyerekként agysebésznek készült, sikeres filmzeneszerző és egyetemi oktató, Fazakas ugyanis a Sapientia EMTE kolozsvári karán oktat főállásban.
Horváth Zoltán először arról kérdezte interjúalanyát: a Báthory-líceum padjaiból hogyan került a kolozsvári zeneakadémiára? Fazakas elmondta: eredetileg agysebésznek készült, de az érettségi előtt pár hónappal felhagyott ezzel az elképzelésével, mivel látta, milyen a romániai kórházi világ… és a zeneakadémiát választotta. Számára nem volt teljesen idegen ez az irány, hiszen középiskolásként a Horea úti zeneiskolában tanult zongorázni. – A zenepedagógia szakon az első két évben arra összpontosítottam, hogy pótoljam be a hiányosságokat. Az akkor még ötéves alapképzés után a zeneszerzés szakon mesteriztem és zeneszerzésből doktoráltam Terényi Ede zeneakadémia professzor irányításával. Ede bácsi, akinek én voltam azt hiszem az utolsó doktorandusza, igazi klasszis: pontosan tudta, hogyan kell engem a jó irányba terelni. Remélem, hogy végül meg volt elégedve a munkámmal. A Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen 2012-ben fejeztem be zeneszerzés szakon posztdoktori tanulmányaimat – részletezte Fazakas.
Találóan jegyezte meg Horváth Zoltán, hogy Fazakas úttörő volt a romániai kortárs filmzene terén, aki „először bozótvágó késsel, majd szuperszonikus vágóeszközzel” haladt a zenészek által kevésbé ismert területen.
Első nemzetközi sikerét 2005-ben aratta, amikor egy dél-koreai négyperces reklámfilmhez kellett hat nap alatt zenét komponálnia. – Felhívott telefonon egy dél-koreai hölgy, aki azt mondta: az interneten meghallgatta korábbi, Sztalaktitek című művemet, és úgy gondolja: én vagyok a megfelelő ember. Azt sem hallgatta el, hogy a beküldési határidő hat nap múlva esedékes. Hat nap megfeszített munka után a hetedik nap elutaztam Kijevbe, ahol az ottani filharmonikusokkal és Cristian Sandu kolozsvári karmesterrel másfél óra alatt vettük fel a reklámfilm zenéjét. A komponálás során még arra is ügyelnem kellett, hogy amikor a filmben szereplő nagyzenekar lefele húzza a vonót, hosszabb hangot játszva, akkor a zenében is egy hosszabb hang következzen. A kijevi felvételkor nem várt akadállyal kellett szembenéznünk: az eredeti tempójelzést mutató digitális metronómhoz nem volt elem, ezért a zenekar egyik tagja végigutazta a várost, hogy szerezzen egy elemet, mivel ünnepnap volt, és az üzletek többsége be volt zárva – magyarázta.
Fazakas Áron elmondta: a kortárs filmművészetben megszűnik a zeneszerző autonóm művészi státusa; a nem folyamatosan hangzó zene pedig fontos dramaturgiai mondanivalóval rendelkezik. – A filmben nem csak a zene, hanem a csend is dramaturgiai eszköz. Ugyanakkor a film zeneszerzőjére, ahogy mondani szokás, „a kutya sem kíváncsi”, hiszen a zene csak egy kis fogaskerék a film gépezetében. A filmzene esetében nem beszélhetünk stiláris egységről, de nagyon fontos a pontosság, azaz a film és a zene közötti korrespondencia – hangsúlyozta Fazakas.
A beszélgetés során megtekinthettük az említett négyperces reklámfilmet, továbbá Horaţiu Damian kolozsvári román újságíró által 2010-ben készített A szerződés (Contractul) című rövidfilmet is, amelynek zenéjét szintén Fazakas Áron szerezte.
A hírnevet hozó Sztalaktitek című művet a Csíki Kamarazenekar tolmácsolásában és Ménesi Gergely budapesti karmester vezényletével hallgathattuk meg. Az alkotás a Duna televízióban is látható volt, a budapesti Bartók Rádió pedig élőben közvetítette.
Horváth Zoltán a Sapientiában folytatott oktatói tevékenységéről is kérdezte Fazakast, aki áldásos munkahelynek nevezte a fentebbi egyetemet, ahol filmzenét és filmhangot tanít. – Hallgatóimnak mindig azt mondom, hogy a legfontosabb az alkotói gondolat. Továbbá arra buzdítom őket, hogy tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen zene között, hiszen számomra csak ez a két kategória létezik. A jövő filmes szakembereinek tisztában kell lenniük a zenei fogalmakkal, hogy aztán filmjük zeneszerzőjének elmondhassák, hogy mit akarnak. Régi álmom az, hogy majd vénemberként ülök a karosszékben, és a tévében egy volt tanítványom filmjét mutatják. Erre én felkiáltok: az én tanítványom volt! – humorizált az előadó.
Fazakas kitért arra is, hogy most dolgozik egy hat kötetből álló szakkönyvsorozaton, amely nem csak a rendezőknek nyújt majd eligazítást, hanem a filmkedvelők számára is. E sorozat része egy háromnyelvű (román, magyar, angol) szakszótár is.
Felvételről meghallgattuk továbbá a Don’t catch the Mouse című fúvósötöst is, majd a hallgatók is feltehették kérdésüket a filmzeneszerzőnek.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2014. december 11.
Átadták a Pro Cultura díjakat
„A közönség nem akart leengedni a színpadról!”
A megyeháza Európa termében december elején XIII. alkalommal adták át a művészetek területén kiemelkedő teljesítményt nyújtott bánsági személyiségeknek a Pro Cultura Timisiensis díjakat. Az életműdíjnak is felfogható senior Pro Cultura díjat idén nyolc kulturális személyiség érdemelte ki, köztük Airizer Csaba operaénekes, aki több mint 20 évig volt a temesvári Román Opera magánénekese. A Pro Cultura díj fiatal művészeknek járó változatát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház két művésze is megkapta az idén: Molnos András Csaba színművész és Albert Alpár, a társulat díszlettervezője.
Airizer Csaba temesvári, majd budapesti operaénekes Kolozsváron született, Zenei tanulmányait 1972-ben fejezte be Bukarestben a Ciprian Porumbescu Zeneakadémián. Ezt követően 20 évig a Temesvári Román Opera magánénekeseként működött. 1991-től a Magyar Állami Operaház tagja, 109 opera, vokál-szimfonikus- és operettszerepet énekelt. Operaházi tagsága alatt nagy sikerrel mutatkozott be a Mózes, A kékszakállú herceg vára c. operák címszerepében, valamint a Ramphis (Aida), Fasolt (A Rajna kincse), Mefisztó (Faust), Alvise Badoero (La Gioconda) szerepekben. Meghívott művészként énekelt Firenzében, Velencében, Párizsban, Montpellier-ben, Lille-ben, Amszterdamban, Bréguez-ben, Barcelonában, Kölnben, Buenos Airesben, Sao Paolóban, Rio de Janeiróban, Tokióban, Vancouverben, Moszkvában, Novoszibirszkben, Belgrádban, Újvidéken, Jeruzsálemben stb. „A közönség a legjobban a Mefisztó alakításomat fogadta – nyilatkozta a díjátadás alkalmából lapunknak Airizer Csaba –, volt olyan előadás, hogy ötször kellett elénekelnem Mefisztó rondóját, nem akartak leengedni a színpadról!”
Albert Alpárt, a temesvári magyar társulat díszlettervezőjét Dobre Kóthay Judit elismert látványtervező, Molnos András Csaba színművészt pedig Szekernyés Irén újságíró méltatta Dobre Júlia, valamint Liliana Cîra Niculescu tolmácsolásában.
„Albert Alpár a legnagyobbak közé tartozik. Vérbeli profi. Tudja, mit jelent díszlet-jelmez tervezőnek, de mindenekelőtt tudja, mit jelent színházi embernek lenni. Képzőművészként a maga eszközeit és művészi adottságait kihasználva áldoz Thália oltárán, alkotásaival teremtve értelmet a néma és mély színházi térben. Vele született szenvedélye a formák, anyagok és a színpad iránt tette őt szakmája egyik legkiemelkedőbb alkotójává.” (Dobre Kóthay Judit)
„Molnos András Csaba színművésznek a lelke, a szenvedélye a szakmája. Állandóan kereső és fáradhatatlan megfigyelője az életnek. Nincs és nem is volt soha művészi vagy szellemi vezetője. A polgári élet, a pillanat, az emberi létalap gondolatainak, a lényegek és eszenciák megértésére törekszik, azzal az ősi kíváncsisággal felvértezve, mely a legnagyobbak sajátja. A kérdésekre és felmerülő problémákra maga próbál válaszokat és megoldásokat találni. Tudja, hogy nincs abszolút igazság, és minden válasz csak ideiglenes, míg ez a szenvedély, az állandó keresés az, ami egyedül és kizárólag örök”. (Szekernyés Irén).
A Pro Cultura Timisiensis díjak kitüntetettjei emlékplakettet, oklevelet és 700 lej (senior díj), illetve 500 lej (ifjúsági díj) pénzjutalmat kaptak a megyei önkormányzattól.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„A közönség nem akart leengedni a színpadról!”
A megyeháza Európa termében december elején XIII. alkalommal adták át a művészetek területén kiemelkedő teljesítményt nyújtott bánsági személyiségeknek a Pro Cultura Timisiensis díjakat. Az életműdíjnak is felfogható senior Pro Cultura díjat idén nyolc kulturális személyiség érdemelte ki, köztük Airizer Csaba operaénekes, aki több mint 20 évig volt a temesvári Román Opera magánénekese. A Pro Cultura díj fiatal művészeknek járó változatát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház két művésze is megkapta az idén: Molnos András Csaba színművész és Albert Alpár, a társulat díszlettervezője.
Airizer Csaba temesvári, majd budapesti operaénekes Kolozsváron született, Zenei tanulmányait 1972-ben fejezte be Bukarestben a Ciprian Porumbescu Zeneakadémián. Ezt követően 20 évig a Temesvári Román Opera magánénekeseként működött. 1991-től a Magyar Állami Operaház tagja, 109 opera, vokál-szimfonikus- és operettszerepet énekelt. Operaházi tagsága alatt nagy sikerrel mutatkozott be a Mózes, A kékszakállú herceg vára c. operák címszerepében, valamint a Ramphis (Aida), Fasolt (A Rajna kincse), Mefisztó (Faust), Alvise Badoero (La Gioconda) szerepekben. Meghívott művészként énekelt Firenzében, Velencében, Párizsban, Montpellier-ben, Lille-ben, Amszterdamban, Bréguez-ben, Barcelonában, Kölnben, Buenos Airesben, Sao Paolóban, Rio de Janeiróban, Tokióban, Vancouverben, Moszkvában, Novoszibirszkben, Belgrádban, Újvidéken, Jeruzsálemben stb. „A közönség a legjobban a Mefisztó alakításomat fogadta – nyilatkozta a díjátadás alkalmából lapunknak Airizer Csaba –, volt olyan előadás, hogy ötször kellett elénekelnem Mefisztó rondóját, nem akartak leengedni a színpadról!”
Albert Alpárt, a temesvári magyar társulat díszlettervezőjét Dobre Kóthay Judit elismert látványtervező, Molnos András Csaba színművészt pedig Szekernyés Irén újságíró méltatta Dobre Júlia, valamint Liliana Cîra Niculescu tolmácsolásában.
„Albert Alpár a legnagyobbak közé tartozik. Vérbeli profi. Tudja, mit jelent díszlet-jelmez tervezőnek, de mindenekelőtt tudja, mit jelent színházi embernek lenni. Képzőművészként a maga eszközeit és művészi adottságait kihasználva áldoz Thália oltárán, alkotásaival teremtve értelmet a néma és mély színházi térben. Vele született szenvedélye a formák, anyagok és a színpad iránt tette őt szakmája egyik legkiemelkedőbb alkotójává.” (Dobre Kóthay Judit)
„Molnos András Csaba színművésznek a lelke, a szenvedélye a szakmája. Állandóan kereső és fáradhatatlan megfigyelője az életnek. Nincs és nem is volt soha művészi vagy szellemi vezetője. A polgári élet, a pillanat, az emberi létalap gondolatainak, a lényegek és eszenciák megértésére törekszik, azzal az ősi kíváncsisággal felvértezve, mely a legnagyobbak sajátja. A kérdésekre és felmerülő problémákra maga próbál válaszokat és megoldásokat találni. Tudja, hogy nincs abszolút igazság, és minden válasz csak ideiglenes, míg ez a szenvedély, az állandó keresés az, ami egyedül és kizárólag örök”. (Szekernyés Irén).
A Pro Cultura Timisiensis díjak kitüntetettjei emlékplakettet, oklevelet és 700 lej (senior díj), illetve 500 lej (ifjúsági díj) pénzjutalmat kaptak a megyei önkormányzattól.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2015. május 13.
A magyar zenét népszerűsítik Bukarestben
A Balassi Központ Bukaresti Magyar Intézete keddtől péntekig immár 11. alkalommal szervezi meg a Magyarzene-fesztivált.
„A román főváros klasszikus zenei életében kulturális branddé alakult esemény a klaszszikus és kortárs magyar zenei értékek romániai megismertetését tűzte zászlajára, valamint olyan fiatal romániai tehetségek felfedezését és támogatását, akik magyar zeneművek előadását vállalják” – áll a szervező intézmény közleményében.
A Magyarzene-fesztivál három versenynapján 24 fiatal muzsikus előadásában 18 versenyprogramot hallgat meg a zsűri és a közönség.
A fellépőnként 20-25 perces program keretében a versenyzők a magyar zeneirodalom remekeit is megszólaltatják, így csendül fel – többek között – Kodály Zoltán gordonkára írt szólószonátája, Ligeti György gordonkára írt szólószonátája, Liszt Ferenc h-moll zongoraszonátája, Bartók Béla Két román tánca.
A versenyprogram közönsége találkozhat a fuvolaiskola és -irodalom fontos alkotója, Doppler Ferenc műveivel, de olyan ritkán játszott opusokkal is, mint Liszt Ferenc A három cigány c. műve hegedűre és zongorára, vagy Kodály Zoltán Adagiója nagybőgőátiratban vagy Erkel Ferenc Ölj meg engemet, Bánk c. áriája a Bánk Bánból.
A zsűri tagjai Bács Lajos karmester, zeneszerző, pedagógus, Valentina Sandu Dediu zenekritikus, a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem oktatója, Stan Katalin zenekritikus, Ioan Dobrinescu zeneszerző, a román közszolgálati rádió munkatársa, és Tóth István zenetudós, a fesztivál alapítója.
A versenyfesztivál zárómomentuma a díjazottak gálája, amelyen meghívottként fellép Borsos Edith énekművész, a Magyarzene-fesztivál egykori díjazottja, a brăilai Hariclea Darclee Nemzetközi Énekverseny nagydíjasa és a szegedi Nemzetközi Simándy József Énekverseny I. díjasa, valamint a marosvásárhelyi Állami Filharmónia vonósnégyeseként működő, a bécsi klaszszikusok kiváló előadásáért nemzetközi elismerésnek örvendő Tiberius Kvartett (Molnár Tibor, hegedű; Lokodi Károly, hegedű, Molnár József, mélyhegedű és Zágoni Előd, gordonka).
A koncertekre május 12-én, 13-án és 14-én a Bukaresti Magyar Intézet székházában (Gina Patrichi 8.), május 15-én pedig a Cantacuzino-palota aulájában (Victoriei sgt. 141.) kerül sor minden nap 18 órától.
Krónika (Kolozsvár)
A Balassi Központ Bukaresti Magyar Intézete keddtől péntekig immár 11. alkalommal szervezi meg a Magyarzene-fesztivált.
„A román főváros klasszikus zenei életében kulturális branddé alakult esemény a klaszszikus és kortárs magyar zenei értékek romániai megismertetését tűzte zászlajára, valamint olyan fiatal romániai tehetségek felfedezését és támogatását, akik magyar zeneművek előadását vállalják” – áll a szervező intézmény közleményében.
A Magyarzene-fesztivál három versenynapján 24 fiatal muzsikus előadásában 18 versenyprogramot hallgat meg a zsűri és a közönség.
A fellépőnként 20-25 perces program keretében a versenyzők a magyar zeneirodalom remekeit is megszólaltatják, így csendül fel – többek között – Kodály Zoltán gordonkára írt szólószonátája, Ligeti György gordonkára írt szólószonátája, Liszt Ferenc h-moll zongoraszonátája, Bartók Béla Két román tánca.
A versenyprogram közönsége találkozhat a fuvolaiskola és -irodalom fontos alkotója, Doppler Ferenc műveivel, de olyan ritkán játszott opusokkal is, mint Liszt Ferenc A három cigány c. műve hegedűre és zongorára, vagy Kodály Zoltán Adagiója nagybőgőátiratban vagy Erkel Ferenc Ölj meg engemet, Bánk c. áriája a Bánk Bánból.
A zsűri tagjai Bács Lajos karmester, zeneszerző, pedagógus, Valentina Sandu Dediu zenekritikus, a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem oktatója, Stan Katalin zenekritikus, Ioan Dobrinescu zeneszerző, a román közszolgálati rádió munkatársa, és Tóth István zenetudós, a fesztivál alapítója.
A versenyfesztivál zárómomentuma a díjazottak gálája, amelyen meghívottként fellép Borsos Edith énekművész, a Magyarzene-fesztivál egykori díjazottja, a brăilai Hariclea Darclee Nemzetközi Énekverseny nagydíjasa és a szegedi Nemzetközi Simándy József Énekverseny I. díjasa, valamint a marosvásárhelyi Állami Filharmónia vonósnégyeseként működő, a bécsi klaszszikusok kiváló előadásáért nemzetközi elismerésnek örvendő Tiberius Kvartett (Molnár Tibor, hegedű; Lokodi Károly, hegedű, Molnár József, mélyhegedű és Zágoni Előd, gordonka).
A koncertekre május 12-én, 13-án és 14-én a Bukaresti Magyar Intézet székházában (Gina Patrichi 8.), május 15-én pedig a Cantacuzino-palota aulájában (Victoriei sgt. 141.) kerül sor minden nap 18 órától.
Krónika (Kolozsvár)
2015. július 1.
Elhunyt Bács Lajos zeneszerző, karmester
Hosszas szenvedés után tegnap 85 éves korában elhunyt Bukarestben Bács Lajos zeneszerző, pedagógus és karmester.
Bács Lajos 1930. január 19-én született Petrillán. A Kolozsvári Zeneakadémián készült karmesternek és tanult hegedűt, majd tanulmányi ösztöndíjjal a moszkvai Csajkovszkij Egyetemen képezte magát.
1957 és 1991 között a Román Rádió Kamarazenekarának állandó karmestere és mentora volt, tanított a Bukaresti Zeneegyetemen. Kórusműveket, vokálszimfonikus műveket, szimfonikus és kamaraműveket írt. Alapítása óta aktív támogatója volt a bukaresti Balassi Intézet által 2005 óta évente megrendezett Magyar Zene Fesztiválnak.
Teljes munkásságának szintézise a Márton Áron püspök emlékének szentelt Missa A. Martoni című mise szólóénekesekre, kórusra és zenekarra, amelyet 2006 és 2008 között alkotott.
2012-ben mutatták be Bács Lajos Reményik Sándor versére írt Mi mindig búcsúzunk című zeneművét a bukaresti Balassi Intézetben.
Bács Lajosért szombaton, július 4-én este 18 óra 30 perctől tartanak szentmisét a bukaresti Szent József székesegyházban.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!
bukarestiradio.ro
Erdély.ma
Hosszas szenvedés után tegnap 85 éves korában elhunyt Bukarestben Bács Lajos zeneszerző, pedagógus és karmester.
Bács Lajos 1930. január 19-én született Petrillán. A Kolozsvári Zeneakadémián készült karmesternek és tanult hegedűt, majd tanulmányi ösztöndíjjal a moszkvai Csajkovszkij Egyetemen képezte magát.
1957 és 1991 között a Román Rádió Kamarazenekarának állandó karmestere és mentora volt, tanított a Bukaresti Zeneegyetemen. Kórusműveket, vokálszimfonikus műveket, szimfonikus és kamaraműveket írt. Alapítása óta aktív támogatója volt a bukaresti Balassi Intézet által 2005 óta évente megrendezett Magyar Zene Fesztiválnak.
Teljes munkásságának szintézise a Márton Áron püspök emlékének szentelt Missa A. Martoni című mise szólóénekesekre, kórusra és zenekarra, amelyet 2006 és 2008 között alkotott.
2012-ben mutatták be Bács Lajos Reményik Sándor versére írt Mi mindig búcsúzunk című zeneművét a bukaresti Balassi Intézetben.
Bács Lajosért szombaton, július 4-én este 18 óra 30 perctől tartanak szentmisét a bukaresti Szent József székesegyházban.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!
bukarestiradio.ro
Erdély.ma
2015. december 2.
Mester és tanítványai
Kolozsvár történelme folyamán nem egyszer bizonyította, mindig ki tudta „termelni” azokat a művészeket, akik tevékenységük következtében meghatározó értékeket alkottak, nem egyszer példát mutatva más erdélyi városoknak is
Könyvtárnyi irodalom bizonyság arra, a valódi tehetség minden időben képes bizonyítani az adottságait. Szerencsére a ma művésze nyitott ajtókat találhat, Kolozsváron, ha erre érdemes. A koncert és ráadás című Gálahangversennyel tisztelgett az alkotó és az alkotás előtt a Kolozsvári Magyar Opera. Köszöntötte Selmeczi Györgyöt, az európai hírnevű zeneszerzőt, karmestert, rendezőt, zongoraművészt, 25 éve a Kolozsvári Magyar Opera munkatársát, a zenepedagógust. Szép Gyula operaigazgató méltatta értékes munkásságát.
Selmeczi Györgynek köszönhető a kortárs operaművészet jelenléte a színpadon. Népszerűsítette az erdélyi magyar zenés színház produkcióit.
Selmeczi György Kolozsváron született. Édesanyja Selmeczi Marcella zenepedagógus, édesapja karmester. Nekik köszönhetően, zenei tanulmányait már ötéves korában elkezdte. Tanárai Tulogdy Sarolta, Guttmann Mihály, Szalay Miklós valamint Vermesy Péter voltak. 1971-ben nyert felvételt a bukaresti Zeneművészeti Főiskolára, ahol Halmos György és Oláh Tibor voltak a mesterei. 1975-ben Budapesten folytatta tanulmányait: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kadosa Pálnál tanult. 1976-tól 1977-ig Párizsban Pierre Boulez, majd 1979-ben – szintén Párizsban – Daniel Charles irányításával dolgozott. Közben, 1974-től 1975-ig a kolozsvári Állami Magyar Színházban helyezkedett el karmesterként és zeneszerzőként, miközben számos rádió- és televíziós felvételt készített. 1976-ban Magyarországra, Miskolcra költözött, ahol a Zeneakadémia miskolci tanárképző intézetében tanított. Megalakította és vezette a Miskolci Új Zenei Műhelyt, és a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. Emellett még a budapesti 25. Színház zeneigazgatói posztját is betöltötte. Zeneszerzőként számos színpadi és filmzenét komponált. Az 1980-as években a Várszínház és a József Attila Színház zeneigazgatójaként tevékenykedett. Megalapította a Mérték Egyesületet, a Vetületek Kortárs Opera Fórumot, 1989-ben Budapesten újjáalakította a Camerata Transsylvanica kamarazenekart, létrehozta a Budapesti Kamaraoperát. 1995-ben megalapította az Auris Társulat és Művészeti Alkotóközösséget, melynek az óta is, művészeti vezetője. 1996 és 2000 között a szolnoki Szigligeti Színház zeneigazgatója volt, miközben a Kolozsvári Állami Magyar Opera állandó vendégkarmestere, 2004-től művészeti vezetője. (Világhálós hivatkozás alapján) Magyarországon kívül, Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Hangfelvételek sora fűződik a nevéhez (saját művein kívül Liszttől Sztravinszkijig). Televíziós népszerűsítő sorozatot készített az operáról (Kolozsvári operamesék), tévés interjúsorozatot kortárs zenészekkel (Kortársaim). Részben az Auris Társulat közreműködésével számos opera- és más zenei előadást rendezett és vezényelt Európa szerte.
Selmeczy György jelenléte a Kolozsvári Magyar Opera színpadán maga nemében olyan jelenség, mely alkotóan, hatékony módon befolyásolta az intézmény repertoárját, az erdélyi zenés színház népszerűsítését. Ennek volt fényes bizonyítéka az Operagála, melyen Selmeczy György, mint zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus és konferanszié fellépett, lenyűgözve egy zsúfolásig telt termet, bizonyítva a modern operai felfogások létjogosultságát.
Koncert és ráadás című Gálahangverseny
A gálaesten a Kolozsvári Magyar Opera énekesei, valamint vendégművészek léptek fel: Egyed Apollónia, Pasztircsák Polina, Chiuariu Livia, Sebők Klára, Nagy Noémi Kriszta, Molnár Mária, Pataki Adorján, Sándor Árpád, Szilágyi János, Barabás Sándor, Béres Melinda, Márkos Albert, Ferenczi Endre, Rónai Ádám, Szép András, a Kolozsvári Magyar Opera énekkara, zenekara és sokan mások. A műsorban szerepelt Koncert: versenymű négy hegedűre és zenekarra. Részletek hangzottak el a Szirén, a Spiritiszták, a Bizánc című operákból, valamint A vasárnapi iskola című zenés játékból. Vezényelt Kulcsár Szabolcs, Jankó Zsolt, Incze G. Katalin és Selmeczi György. „Ráadásként” Selmeczi György életpályájának néhány mozzanatára emlékezett. A zenében való gondolkodás alakulásával kapcsolatban megjegyezte, zenész környezetben nevelkedett. 18 hónaposan, gyermekkocsiban, az opera páholyában hallgatta a János vitéz című produkció próbáját. Szerinte „Az előadóművész olyan, mint a fogpaszta: ha egyszer kinyomtad, már nem lehet visszagyömöszölni.” Erős kötödése volt, van a színházhoz. 1990-ben Simon Gábor operaigazgató meghívására lett az intézmény munkatársa, együttműködik a Kolozsvári Operával. Operát, filmzenét, musicalt írt. A múlt század utolsó két évtizedében dalokat is írt, rengeteg műfajban, amely olyan volt, mint a személyes napló.
A „ráadásban” színházi és filmdalok, musical-részletek, énekelt versek hangzottak el. A dalokat zongorán kísérte. Sebők Klára színművész Kohlhaas Mihály balladáját adta elő. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem diákjai és a Jazzybirds együttes léptek fel. A rendkívül gazdag és színes program hallatlan sikert ért el a nézők körében. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem diákjai a Szép város Kolozsvár -potpourri több változatát mutatták be. Dal a színházról- alkotást a budapesti Filmművészeti Egyetem diákjai és a Jazzybirds együttes adta elő.
A Kolozsvári Magyar Opera Örökös Tagja
Selmeczi György a Kolozsvári Magyar Opera Örökös Tagja lett. Mint mondta, sikeresen működött együtt a Kolozsvári Operával, amely világhírű intézménnyé vált.
Díjak a Kolozsvári Magyar Operának
Szép Gyula operaigazgató büszkén beszélt az intézmény sikereiről, és az országos elismerést kifejező díjakról. Jászvásárban (Iaşi), a harmadik alkalommal megtartott Operagálán a Kolozsvári Magyar Opera több értékes díjat nyert. Novák Péter rendezésében, a Figaro házassága című produkció elnyerte a legjobb operaelőadás díját. A legjobb musical-díjat a Béres László rendezésében készült Letshow című előadás nyerte. A legjobb kortárs táncelőadás díját a Szentivánéji álom című balett kapta (Jakab Melinda rendezésében). Florin Ioan Ianc és Viorica Bogoi balett- táncosokat díjazták a Szentivánéji álomban nyújtott alakításért. A Kiválóság díját Pataki Adorján és az Életmű díjat Szeibert István, a Kolozsvári Magyar Opera magánénekesei nyerték. Befejezésül megemlíteném, Selmeczi György első nyilvános szerepléséről, ami az Egyetemiek Házában volt megtartva, én írtam riportot, évtizedekkel ezelőtt.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
Kolozsvár történelme folyamán nem egyszer bizonyította, mindig ki tudta „termelni” azokat a művészeket, akik tevékenységük következtében meghatározó értékeket alkottak, nem egyszer példát mutatva más erdélyi városoknak is
Könyvtárnyi irodalom bizonyság arra, a valódi tehetség minden időben képes bizonyítani az adottságait. Szerencsére a ma művésze nyitott ajtókat találhat, Kolozsváron, ha erre érdemes. A koncert és ráadás című Gálahangversennyel tisztelgett az alkotó és az alkotás előtt a Kolozsvári Magyar Opera. Köszöntötte Selmeczi Györgyöt, az európai hírnevű zeneszerzőt, karmestert, rendezőt, zongoraművészt, 25 éve a Kolozsvári Magyar Opera munkatársát, a zenepedagógust. Szép Gyula operaigazgató méltatta értékes munkásságát.
Selmeczi Györgynek köszönhető a kortárs operaművészet jelenléte a színpadon. Népszerűsítette az erdélyi magyar zenés színház produkcióit.
Selmeczi György Kolozsváron született. Édesanyja Selmeczi Marcella zenepedagógus, édesapja karmester. Nekik köszönhetően, zenei tanulmányait már ötéves korában elkezdte. Tanárai Tulogdy Sarolta, Guttmann Mihály, Szalay Miklós valamint Vermesy Péter voltak. 1971-ben nyert felvételt a bukaresti Zeneművészeti Főiskolára, ahol Halmos György és Oláh Tibor voltak a mesterei. 1975-ben Budapesten folytatta tanulmányait: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kadosa Pálnál tanult. 1976-tól 1977-ig Párizsban Pierre Boulez, majd 1979-ben – szintén Párizsban – Daniel Charles irányításával dolgozott. Közben, 1974-től 1975-ig a kolozsvári Állami Magyar Színházban helyezkedett el karmesterként és zeneszerzőként, miközben számos rádió- és televíziós felvételt készített. 1976-ban Magyarországra, Miskolcra költözött, ahol a Zeneakadémia miskolci tanárképző intézetében tanított. Megalakította és vezette a Miskolci Új Zenei Műhelyt, és a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. Emellett még a budapesti 25. Színház zeneigazgatói posztját is betöltötte. Zeneszerzőként számos színpadi és filmzenét komponált. Az 1980-as években a Várszínház és a József Attila Színház zeneigazgatójaként tevékenykedett. Megalapította a Mérték Egyesületet, a Vetületek Kortárs Opera Fórumot, 1989-ben Budapesten újjáalakította a Camerata Transsylvanica kamarazenekart, létrehozta a Budapesti Kamaraoperát. 1995-ben megalapította az Auris Társulat és Művészeti Alkotóközösséget, melynek az óta is, művészeti vezetője. 1996 és 2000 között a szolnoki Szigligeti Színház zeneigazgatója volt, miközben a Kolozsvári Állami Magyar Opera állandó vendégkarmestere, 2004-től művészeti vezetője. (Világhálós hivatkozás alapján) Magyarországon kívül, Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Hangfelvételek sora fűződik a nevéhez (saját művein kívül Liszttől Sztravinszkijig). Televíziós népszerűsítő sorozatot készített az operáról (Kolozsvári operamesék), tévés interjúsorozatot kortárs zenészekkel (Kortársaim). Részben az Auris Társulat közreműködésével számos opera- és más zenei előadást rendezett és vezényelt Európa szerte.
Selmeczy György jelenléte a Kolozsvári Magyar Opera színpadán maga nemében olyan jelenség, mely alkotóan, hatékony módon befolyásolta az intézmény repertoárját, az erdélyi zenés színház népszerűsítését. Ennek volt fényes bizonyítéka az Operagála, melyen Selmeczy György, mint zeneszerző, karmester, zongoraművész, zenepedagógus és konferanszié fellépett, lenyűgözve egy zsúfolásig telt termet, bizonyítva a modern operai felfogások létjogosultságát.
Koncert és ráadás című Gálahangverseny
A gálaesten a Kolozsvári Magyar Opera énekesei, valamint vendégművészek léptek fel: Egyed Apollónia, Pasztircsák Polina, Chiuariu Livia, Sebők Klára, Nagy Noémi Kriszta, Molnár Mária, Pataki Adorján, Sándor Árpád, Szilágyi János, Barabás Sándor, Béres Melinda, Márkos Albert, Ferenczi Endre, Rónai Ádám, Szép András, a Kolozsvári Magyar Opera énekkara, zenekara és sokan mások. A műsorban szerepelt Koncert: versenymű négy hegedűre és zenekarra. Részletek hangzottak el a Szirén, a Spiritiszták, a Bizánc című operákból, valamint A vasárnapi iskola című zenés játékból. Vezényelt Kulcsár Szabolcs, Jankó Zsolt, Incze G. Katalin és Selmeczi György. „Ráadásként” Selmeczi György életpályájának néhány mozzanatára emlékezett. A zenében való gondolkodás alakulásával kapcsolatban megjegyezte, zenész környezetben nevelkedett. 18 hónaposan, gyermekkocsiban, az opera páholyában hallgatta a János vitéz című produkció próbáját. Szerinte „Az előadóművész olyan, mint a fogpaszta: ha egyszer kinyomtad, már nem lehet visszagyömöszölni.” Erős kötödése volt, van a színházhoz. 1990-ben Simon Gábor operaigazgató meghívására lett az intézmény munkatársa, együttműködik a Kolozsvári Operával. Operát, filmzenét, musicalt írt. A múlt század utolsó két évtizedében dalokat is írt, rengeteg műfajban, amely olyan volt, mint a személyes napló.
A „ráadásban” színházi és filmdalok, musical-részletek, énekelt versek hangzottak el. A dalokat zongorán kísérte. Sebők Klára színművész Kohlhaas Mihály balladáját adta elő. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem diákjai és a Jazzybirds együttes léptek fel. A rendkívül gazdag és színes program hallatlan sikert ért el a nézők körében. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem diákjai a Szép város Kolozsvár -potpourri több változatát mutatták be. Dal a színházról- alkotást a budapesti Filmművészeti Egyetem diákjai és a Jazzybirds együttes adta elő.
A Kolozsvári Magyar Opera Örökös Tagja
Selmeczi György a Kolozsvári Magyar Opera Örökös Tagja lett. Mint mondta, sikeresen működött együtt a Kolozsvári Operával, amely világhírű intézménnyé vált.
Díjak a Kolozsvári Magyar Operának
Szép Gyula operaigazgató büszkén beszélt az intézmény sikereiről, és az országos elismerést kifejező díjakról. Jászvásárban (Iaşi), a harmadik alkalommal megtartott Operagálán a Kolozsvári Magyar Opera több értékes díjat nyert. Novák Péter rendezésében, a Figaro házassága című produkció elnyerte a legjobb operaelőadás díját. A legjobb musical-díjat a Béres László rendezésében készült Letshow című előadás nyerte. A legjobb kortárs táncelőadás díját a Szentivánéji álom című balett kapta (Jakab Melinda rendezésében). Florin Ioan Ianc és Viorica Bogoi balett- táncosokat díjazták a Szentivánéji álomban nyújtott alakításért. A Kiválóság díját Pataki Adorján és az Életmű díjat Szeibert István, a Kolozsvári Magyar Opera magánénekesei nyerték. Befejezésül megemlíteném, Selmeczi György első nyilvános szerepléséről, ami az Egyetemiek Házában volt megtartva, én írtam riportot, évtizedekkel ezelőtt.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2016. január 11.
Zenés sorozat a Román Kulturális Intézetben
Angela Drăghicescu zongora- és Jeff Siegfried szaxofonművész fellépésével folytatódik a Budapesti Román Kulturális Intézet Zenei gyöngyszemek című sorozata január 19-én.
A kulturális intézet székházában adandó hangversenyen Jules Demersseman, Fernande Decruck, Bartók Béla és Dan Dediu művei hangzanak el – derül ki az MTI-hez eljuttatott ajánlóból.
Angela Drăghicescu zongoraművésznő számos szóló-, illetve zenekari koncerten lépett fel amerikai, kanadai, ázsiai és európai pódiumokon. A Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Akadémia, a Seattle Pacific University és Southeastern Louisiana Egyetem zongoratanszékeinek volt oktatója, jelenleg a tacomai Puget Sound Egyetemen dolgozik. Idén júliusban a rangos New York-i Carnegie Hallban ad kamarakoncertet. Szabadság (Kolozsvár)
Angela Drăghicescu zongora- és Jeff Siegfried szaxofonművész fellépésével folytatódik a Budapesti Román Kulturális Intézet Zenei gyöngyszemek című sorozata január 19-én.
A kulturális intézet székházában adandó hangversenyen Jules Demersseman, Fernande Decruck, Bartók Béla és Dan Dediu művei hangzanak el – derül ki az MTI-hez eljuttatott ajánlóból.
Angela Drăghicescu zongoraművésznő számos szóló-, illetve zenekari koncerten lépett fel amerikai, kanadai, ázsiai és európai pódiumokon. A Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Akadémia, a Seattle Pacific University és Southeastern Louisiana Egyetem zongoratanszékeinek volt oktatója, jelenleg a tacomai Puget Sound Egyetemen dolgozik. Idén júliusban a rangos New York-i Carnegie Hallban ad kamarakoncertet. Szabadság (Kolozsvár)
2016. május 14.
Kolozsvári díjazottjai is vannak a Magyar Zene Fesztiválnak
A bukaresti zenei életben márkanévvé vált és magát a magyar zene romániai ünnepévé kinövő Magyar Zene Fesztivál 12. kiadása rendkívül változatos zenei programot kínált a közönségnek, amely a verseny mindhárom estjén végighallgatta a fellépő fiatalok háromórás programját, olvasható a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet sajtóközleményében.
A május 9. és 12. között megszervezett Magyar Zene Fesztivál zsűrijének, illetve közönségének döntése alapján a zongoristák vitték el a pálmát. Első díjas lett a verseny legfiatalabb résztvevője, Ionuţ Diaconu, a bukaresti George Enescu Zeneművészeti Középiskola 12. osztályos tanulója, aki Liszt Ferenc két alkotása mellett Bartók Zongoraszonátáját adta elő, és aki a római Collegium Hungaricum-ban tartja majd ősszel jutalomkoncertjét. A második díjat Abel Edison Corban, a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem mesterképzős hallgatója vitte el, Bartók zongorára írt I. Rapszódiájával. A Magyar Zene Fesztiválon tavaly is versenyző Corban a Párizsi Magyar Intézetben tartja jutalomkoncertjét. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián diplomázott harmadik díjasok, Munkácsi Dóra és Bordos Kinga, Bartók Béla Csodálatos mandarin című szvitjével győzték meg a zsűrit. Ők a Liszt Ferenc Zeneakadémián adnak jutalomkoncertet. Voksával a közönség egy intézeti koncert erejéig Lucia Cristina Iordachét hívta vissza, aki Felix Mendelssohn Bartholdy egyik műve mellett Bartók Béla op. 14-es Szvitjét adta elő.
Szabadság (Kolozsvár)
A bukaresti zenei életben márkanévvé vált és magát a magyar zene romániai ünnepévé kinövő Magyar Zene Fesztivál 12. kiadása rendkívül változatos zenei programot kínált a közönségnek, amely a verseny mindhárom estjén végighallgatta a fellépő fiatalok háromórás programját, olvasható a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet sajtóközleményében.
A május 9. és 12. között megszervezett Magyar Zene Fesztivál zsűrijének, illetve közönségének döntése alapján a zongoristák vitték el a pálmát. Első díjas lett a verseny legfiatalabb résztvevője, Ionuţ Diaconu, a bukaresti George Enescu Zeneművészeti Középiskola 12. osztályos tanulója, aki Liszt Ferenc két alkotása mellett Bartók Zongoraszonátáját adta elő, és aki a római Collegium Hungaricum-ban tartja majd ősszel jutalomkoncertjét. A második díjat Abel Edison Corban, a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem mesterképzős hallgatója vitte el, Bartók zongorára írt I. Rapszódiájával. A Magyar Zene Fesztiválon tavaly is versenyző Corban a Párizsi Magyar Intézetben tartja jutalomkoncertjét. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián diplomázott harmadik díjasok, Munkácsi Dóra és Bordos Kinga, Bartók Béla Csodálatos mandarin című szvitjével győzték meg a zsűrit. Ők a Liszt Ferenc Zeneakadémián adnak jutalomkoncertet. Voksával a közönség egy intézeti koncert erejéig Lucia Cristina Iordachét hívta vissza, aki Felix Mendelssohn Bartholdy egyik műve mellett Bartók Béla op. 14-es Szvitjét adta elő.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. március 27.
Bartók Bélára emlékeztek Szatmárnémetiben
Szavalattal, népdallal, hegedűjátékkal és egy izgalmas előadással emlékezett a szatmári Bartók Béla Egyesület a névadó zenei zseni születésnapjára.
Bartók Béla 1881-ben Nagyszentmiklóson született március 25-én. 2017-ben március 25-én Szatmárnémetiben, a Szatmári Művészeti Iskola dísztermében emlékeztek a magyar zeneszerzőre, zongoraművészre, népzenekutatóra, a közép-európai népzene nagy gyűjtőjére, a róla elnevezett kulturális egyesület tagjai.
Mint Bertók Béla egyesületi elnök köszöntőjéből kiderült, 2011. óta minden évben megemlékeznek az évfordulóról egy-egy vendégelőadó segítségével. Idén a Szatmárnémetiből elszármazott, jelenleg a Bukaresti Zeneművészeti Egyetemen oktató Dr. Csendes László tartott előadást Bartókról. Beszélt arról, hogy napjainkban, az azonnali elévülés időszakában hogyan viszonyulhatunk Bartók Béla munkájához és szerzeményeihez, szó volt a zenei nyelvezetekről, amelyet a zseni saját meglátása szerint alakított és szóba került az az elmélet is, mely szerint az ünnepelt Asperger-szindrómás volt.
Az esemény keretében Csendes László többször is megszólaltatta hegedűjét, hol egyedül, hol Kovács Emőkével párban. Schuller Elza tanítványai – Farkas Arabella, Örmény Márk és Gáti Gábor – a Cantata profana mű alapját képező alapszöveget szavalták, úgy, ahogyan azt Bartók Béla is tette egykoron egy rádiós műsorban. Ifjú, tehetséges zenészek is felléptek, Mészáros Amanda Bartók által gyűjtött népdalokat énekelt és természetesen fellépett a Bartók Béla Egyesület kórusa is.
szatmar.ro
Erdély.ma
Szavalattal, népdallal, hegedűjátékkal és egy izgalmas előadással emlékezett a szatmári Bartók Béla Egyesület a névadó zenei zseni születésnapjára.
Bartók Béla 1881-ben Nagyszentmiklóson született március 25-én. 2017-ben március 25-én Szatmárnémetiben, a Szatmári Művészeti Iskola dísztermében emlékeztek a magyar zeneszerzőre, zongoraművészre, népzenekutatóra, a közép-európai népzene nagy gyűjtőjére, a róla elnevezett kulturális egyesület tagjai.
Mint Bertók Béla egyesületi elnök köszöntőjéből kiderült, 2011. óta minden évben megemlékeznek az évfordulóról egy-egy vendégelőadó segítségével. Idén a Szatmárnémetiből elszármazott, jelenleg a Bukaresti Zeneművészeti Egyetemen oktató Dr. Csendes László tartott előadást Bartókról. Beszélt arról, hogy napjainkban, az azonnali elévülés időszakában hogyan viszonyulhatunk Bartók Béla munkájához és szerzeményeihez, szó volt a zenei nyelvezetekről, amelyet a zseni saját meglátása szerint alakított és szóba került az az elmélet is, mely szerint az ünnepelt Asperger-szindrómás volt.
Az esemény keretében Csendes László többször is megszólaltatta hegedűjét, hol egyedül, hol Kovács Emőkével párban. Schuller Elza tanítványai – Farkas Arabella, Örmény Márk és Gáti Gábor – a Cantata profana mű alapját képező alapszöveget szavalták, úgy, ahogyan azt Bartók Béla is tette egykoron egy rádiós műsorban. Ifjú, tehetséges zenészek is felléptek, Mészáros Amanda Bartók által gyűjtött népdalokat énekelt és természetesen fellépett a Bartók Béla Egyesület kórusa is.
szatmar.ro
Erdély.ma