125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

Március 30-án megnyílt Kovács Emil Lajos Nagybánya CX című festészeti tárlata Szatmárnémetiben A megnyitón Podolyák Vilmos és Tent Aurel festőművész méltatta az 1967-ben született, pályája során szobrászattal is foglalkozó művészt. Másodszor is elnökévé választotta Szekernyés János műkritikust a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének közgyűlése. A szakmai és közönségsikert aratott marosvásárhelyi rövidfilmfesztivál filmjeiből mutatott be válogatást március 30-án a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet filmklubja. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31/

Május 22-én kezdődött a harmadik alkalommal megszervezett Film.dok dokumentumfilm fesztivál, a korábbi két évben Sepsiszentgyörgyön rendezett filmszemle és verseny ezúttal Csíkszeredában zajlik. Az egyhetes fesztivál megnyitóján Farkas György a fesztivál igazgatója köszöntötte a jelenlevő filmeseket és érdeklődőket, majd Beke Mihály András, a szervező Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója, a fesztivál elnöke szólt. A megnyitón a budapesti Sebestyén Márta fellépett Nyitva látám mennyeknek kapuját című műsorával. A zsűri elnöke Sára Sándor rendező-operatőr. A verseny kategóriákban zajlik: Tudomány.dok, Történelem.dok, Művészet.dok, Természet.dok, Fikciós.dok, Kísérlet.dok, Portré.dok, Év.dok csoportokba nevezhették be alkotásaikat a dokumentumfilm-készítők. /-f-: III. Film.dok . Magyar–Román Dokumentumfilm Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A két világégés után a Kárpát-medencében nyolc részre szakadt magyarság millióiban megcsillant a remény, hogy a nemzet virtuálisan újra egységes nemzetté válhat. Az összes magyaroknak erre az igényére létrehoztak szervezeteket, hivatalokat. Ezek közül a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) most szüntette meg Gurcsány Ferenc kormánya. A Magyar Állandó Értekezletet (Máért) a Kárpát-medencében élő magyarság egyetlen, tanácsadásra, koordinációra alkalmas politikai testületét Gyurcsány Ferenc két éve nem hívta össze.   A kisebbségekre haragvó Gyurcsány-kormány a HTMH lefokozása, apparátusát szélnek ereszti, ezer meg ezer folyamatban és függőben lévő projektet felfüggeszt. A romániai nyomtatott és elektronikus magyar sajtó vonatkozó közléseit nyomon követve tapasztalható, hogy a toll- és szóforgató kollégák között mennyien vannak, akik a jelenlegi magyar kormány magyar nemzeti egységet romboló manővereit szükségszerűnek beállítva máris ott nyálaznak a leendő hivatal ügyfélfogadó kisablakánál. Vannak más hangok is. Az MVSZ irodát nyit Csíkszeredában a magyar–magyar kapcsolatok ápolására. Ugyancsak a Világszövetség kezdeményezi a külhoni magyar érdekképviseleti erők részére új magyar–magyar csúcs életre hívását 2006 őszén. Kovászna megye tanácselnöke a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókját véli alkalmasnak a Máért részfeladatainak ellátására. A tervek szerint az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is programjába iktatja a témát. E kezdeményezések is jelzik, mekkora szükség van a Máértra, valamint egy HTMH-szintű és -súlyú kormányzati hivatalra, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A rontom-bontom kormány haragvása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./ Megjegyzés: Sylvester Lajos a nyálazás kifejezéssel Parászka Boróka: Nyálverés /A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./ című írására utalt.

Várhatóan november 16-án tartják a román és a magyar kormány második együttes ülését Budapesten. A román fél létrehozta a második közös kormányülést előkészítő öttagú bizottságot, amely összesíti a két kabinet 2005. októberben, Bukarestben tartott első találkozóján kötött kormányközi megállapodások eddigi eredményeit, és összeállítja a második ülés napirendtervezetét. A tavalyi ülésen tizenöt együttműködési megállapodást írtak alá a miniszterek. Az azóta eltelt egy évben gyakorlatilag minden román–magyar tárcaközi megbeszélésen szerepelt a tavaly elfogadott tervek megvalósításának témája. A tavalyi kormányülés egyik fontos hozadéka, hogy Csíkszeredában megkezdhette működését a csíkszeredai magyar főkonzulátus, várhatóan november elején megnyitja kapuit egy hasonló román diplomáciai képviselet Gyulán. A román fél ígéretet tett, hogy prioritásként kezeli a kisebbségek helyzetével kapcsolatos jogszabályokat, ennek ellenére a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet a szenátusi elutasítás után elakadt a képviselőház jogi bizottságában. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök jelezte, javasolni fogja, hogy a két ország autópályáinak összekapcsolásáról szóló egyezmény aláírását. Egyezmény született a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működéséről is. A magyar kulturális intézet sepsiszentgyörgyi fiókja még mindig nem nyílt meg. /Fall Sándor: Tizenöt egyezmény vár kiértékelésre a két kabinet budapesti találkozóján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

A bukaresti Magyar Kulturális Központban mutatták be október 18-án Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal /Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2006/ című, bukaresti értelmiségiekkel folytatott beszélgetéseket tartalmazó interjúkötetét. Vitát fakasztott a bukaresti bemutatón Bíró Béla felvetése, miszerint a szabadság önfelszámolása történt a bukaresti magyar értelmiség esetében, és ezt „eufóriájukban nem vették észre”. Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója túlspekulációnak nevezte Bíró Béla vehemensebb állításait. /G. E.: Feltáráskísérlet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

„Míg az 56-os események romániai utóhatásait ismerjük, sőt, román nyelven is már több könyv megjelent, a szerb-macedón-bolgár térségre gyakorolt hatásáról nem sokat tudunk” – fogalmazott Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Bukarestben, a Román Kulturális Intézetben november 15-én, a magyarban 16-án tartják a kerekasztal-értekezletet, 1956: A magyar forradalom és regionális kihatásai címmel. Az eseményt a Magyar Kulturális Intézet, a Román Kulturális Intézet és a Lengyel Intézet szervezi közösen. Az értekezlet célja a legújabb kori történelem perspektívájából átgondolni azt, hogy milyen kihatásuk volt 1956 végén a budapesti megmozdulásoknak nemcsak Magyarországon, hanem néhány más közép-európai országban is. Részt vesznek bulgáriai, macedóniai, lengyelországi, szerbiai és magyarországi történészek, újságírók, politológusok és az akadémiai és kulturális élet személyiségei. Áldozatok hősök nélkül címmel előadást tart Bíró Béla, esztéta, politikai kommentátor, a csíkszeredai Sapientia Egyetem előadótanára. Stark Tamás, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa A megtorlástól a „puha” diktatúráig. A magyar út a hatvanas és a hetvenes években címmel értekezik. Szimo Mladenovszki professzor, a Szkopjei Egyetem történelmi tanszékének vezetője az 56-os magyar forradalom Macedóniában kiváltott hatását tárja fel. /G. E.: Régiós 56 – feltárás. Bukaresti kerekasztal a magyar, román és lengyel kulturális intézetekkel.= Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Az erdélyi pasztell-reneszánsz képviselője, Kopacz Mária kiállítását nyitotta meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben Vida György műkritikus. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született, diplomáját a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Főiskolás korától rendszeresen illusztrált, rajzait, szövegképeit, önálló grafikai munkáit közölte az Utunk, Igaz Szó, A Hét, Új Élet és a Napsugár. /Bukarestben állít ki Kopacz Mária. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Kubinyi Anna budapesti textilművész vallja, hogy nemzetben gondolkodik, február 15-én nyílt meg a kiállítása a marosvásárhelyi Bernády házban. Az „Erdélyi sorozat” című alkotásai bejárták a világot. A kiállítás anyaga Tokióból érkezett Sepsiszentgyörgyre, az első erdélyi állomásra, majd Bukarestben is bemutatták 2006. novemberében az akkor megnyíló Magyar Kulturális Központ avatása alkalmával. Kubinyi Anna több egy évtizeden át Franciaországban élt, majd hazatért. Ne hagyjuk veszni ősi értékeinket, bíztat Kubinyi Anna, és ő maga is azt teszi, amikor gyűjti és művészien megjeleníti az erdélyi töredékeket. Az „Erdélyi sorozat” nemsokára Székelyudvarhelyre kerül. /Bakó Botond: Erdélyi töredék. Kubinyi Anna kiállítása a Bernády házban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Zsögödi Nagy Imre emlékkiállítás nyílt március 19-én a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. – A nagyváradi Szigligeti Társulat március 25-én mutatja be Paul Foster I. Erzsébet című darabját. A jubileumi előadást a társulat Fábián Enikő színművész pályakezdésének 25. évfordulója alkalmából tűzte műsorra. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Magyarország egyik legrégebbi és leghíresebb táncház-zenekara koncertezik május 27-én a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Az együttes a népzene és a komoly zene kölcsönhatásait bizonyító előadásainak sikeréről ismert. /Jánosiék Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Szöveg és interpretáció a mass médiában címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a médiáról a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Nagy Éva romániai magyar újságíró azonos címmel megjelent tanulmánykötete kapcsán. A kerekasztalon elhangzott: ha már ilyen, Nagy Éváéhoz hasonló könyvek jelennek meg nyomtatásban, akkor véget ér az a korszak, amelyet a szakmai zsargon „Fiaim, csak énekeljetek!”-ként tart számon, azaz: a minőség korszaka köszönt be a hazai magyar újságírásban. A konferenciáról a Román Televízió magyar adása készített felvételt. /Minőségkorszak tör ránk? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

Sepsiszentgyörgyön a városünnepen magyar–román néprajzi konferencián rendeztek a Bukaresti Tudományegyetem (BTE) hungarológiai tanszéke és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet (BMKI) szervezésében. /Domokos Péter: Listáról törölt Szent György. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság bukaresti Kulturális Központjának igazgatója a Film. dok megnyitóján a szervezés során felmerült anyagi nehézségekről beszélt. Az anyagi megszorítások, a költségvetési szigor, ami most Magyarországon érvényesül, a fesztiválokat és a filmeket finanszírozó forrásokat is érinti. Azonban egy ilyen fesztivált halasztani nem szabad, ha egyet kihagytunk volna, akkor már nem biztos, hogy folytatni lehet. /Szembesíteni a társadalmat a valósággal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Kincses Réka Balkán bajnok című alkotása nyerte el a Csíkszeredában tartott IV. Film.Dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál fődíját. Az alkotás idén egy másik jelentős elismerést is besöpört: a Balkán bajnoknak ítélték oda ugyanis a 2007-es budapesti filmszemle legjobb dokumentumfilmjének járó díját. A portré kategóriába benevezett film a rendező édesapját, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet mutatja be. A történet két idősíkon fut: az egyik 1989 végétől a 2004-es választásokig, a másik pedig a 2004-es választási kampány idején, amelynek zártával a győztesek ünnepelnek, Kincses Előd azonban nem. Ő vesztes, a rendszerváltás és a választások vesztese. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Csíkszereda polgármesteri hivatala és a Mazsola Film Bt. szervezte, május 14–20. között tartott csíkszeredai filmszemle látogatottsága rekordot döntött. A szemle célja a magyar és román filmes és televíziós szakemberek közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Intézetének igazgatója sikeresnek ítélte meg filmes mustrát, annak dacára, hogy kevesebb pénz állt a szervezők rendelkezésére. /A bajnok lett a bajnok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A Fehér megyei Felvincen élő Sipos László festő és grafikus több városban kiállította munkáit, 2005-től tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, számos díjat tudhat magáénak. Május 7-én a Magyar Kulturális Intézet által szervezett Bukaresti Magyar Napok keretében nyílt meg a tárlata Bukarestben. Ugyanott mutatták be Józsa István Sipos Lászlóról szóló monográfiáját, amely a Pallas-Akadémia gondozásában jelent meg. /Dvorácsek Ágoston: Kakasok, harapófogó, szeg és kalapács. Beszélgetés Sipos László festővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Vida György /sz. Nagybánya, 1946/ a Román Akadémia Művészettörténeti Intézetének aligazgatója. Édesapja Vida Géza szobrász. Vida György a bukaresti Képzőművészeti Főiskola után Bécsben, Herder-ösztöndíjasként tanult tovább művészettörténetet. Hazatérte után jelenlegi munkahelyére került tudományos kutatónak, 1995-től aligazgató, 2001-től a párizsi székhelyű Nemzetközi Művészettörténeti Bizottság (CIHA) romániai szekciójának elnöke. Kutatási területei közé tartozik Magyarország és Erdély művészete is, e téren tanulmányokat és monográfiákat közölt Munkácsy Mihályról (Debrecen, 1972 és 1994), Kádár Gézáról, a nagybányai művésztelepről, Barabás Miklósról, a határon túli magyarok művészetéről, a romániai köztéri szobrászatról, közben Látvány és gondolat cím alatt képzőművészeti antológiát szerkesztett (Kriterion, 1991). Eddigi életművét 2002-ben a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje jutalmazta. Vida György Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád közreműködésével segített megszervezni a szárhegyi gyűjtemény kiállítását Bukarestben, a Magyar Köztársaság Művelődési Központjában. /Barabás István: Az élet fonákja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Július 7-én befejeződött a Csárdás és polka elnevezésű, egyhetes nemzetközi tánctábor Oroszhegyen. A táborban naponta közel száz gyerek vett részt, többnyire helybéliek, de voltak Székelyudvarhelyről, és magyarországi turisták is ellátogattak a tánc- és énektanításokra. A talpalávalót a budapesti Táltos együttes és a székelyudvarhelyi Keleti Szél Szabadcsapat húzta. A tábor megszervezését hagyományossá szeretnék tenni – mondta, Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet művészeti igazgatója. /(bágyi): Sikeres tánctábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

A Moldovai Köztársaságra is kiterjeszti működési hatókörét a bukaresti Magyar Kulturális Intézet, és már a jövő év tavaszán kulturális napokat szervez a Romániával szomszédos országban – tájékoztatta az MTI-t Beke Mihály András igazgató. Az igazgató ezzel a céllal folytatott tárgyalásokat az ottani kulturális minisztérium vezetőivel, valamint a kisinyovi kulturális élet vezető személyiségeivel. /A bukaresti Magyar Kulturális Intézet Kisinyovban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A központi magyar lap megalakításának 60. évfordulóját ünnepli szeptember 26-án Bukarestben a napokban ötszázadik lapszámát megért Új Magyar Szó szerkesztősége. A lapelőd Romániai Magyar Szó 1947. szeptemberi alapítása, illetve a 2005. szeptemberi, Új Magyar Szó néven történt újraindulás kettős jubileumát a Magyar Kulturális Intézetben szervezett ünnepségen ülik meg. /Lapalapítási jubileum Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Népes tömeg előtt avatták fel szeptember 25-én Thököly Imre domborművét a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvarán. Az ünnepség a Vártemplomban kezdődött, ahol az avatás díszvendége, Tőkés László református püspök hirdetett igét. Bátorította az enyedi szórvány közösséget, hogy megszabaduljon a kishitűségtől. Díjakat adtak át a domborművet megalkotó Kő Pál szobrászművésznek és Dinnyés József zeneköltőnek, aki erre az alkalomra egy dalt szerzett. A kollégium udvarán Szőcs Ildikó igazgató mondott beszédet. Tudomása szerint a kollégium falán lévő dombormű az első Thököly-emlékhely Erdélyben. Az avatásra azért került sor ezen a napon, mert szeptember 25-én született Késmárkon /1657-ben/, ezen a napon, 1690. szeptember 25-én választották Erdély fejedelmének, majd ugyancsak ebben az őszi hónapban, 1705-ben, száműzetésben hunyt el Nikomédiában. Czegő Zoltán író alkotta meg a szöveget a dombormű alá, amely így hangzik: „Akkor küszködött mindenekkel, amikor rengett a föld a nemzet alatt”. Az igazgató köszönetet mondott mindenkinek, aki segített abban, hogy ezt a napot igazi szép ünneppé varázsolják, többek között, Beke Mihálynak, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatójának, Pásztori Kupán István ny. lelkipásztornak, Seprődi Kis Attilának, az iskola vezetőinek, tanárainak, valamint egész személyzetének. Czegő Zoltán beszédében elmondta: Thököly Imre emléke ezentúl az enyedi Őrhegy szellemi védelme alatt áll. A magyar nemzet szakadatlan harcának egyik szakaszában, ugyanúgy, mint Petőfi, ő sem érhette el az igazi magyar együttműködést. – Adassék meg tehát nékünk Enyeden, Aradon, Sopronban, Eszéken, Kassán a nemzeti egyetértés és a hiteles magyar nemzeti öntudat – hangsúlyozta. /Az Őrhegy szellemi védelmében Thököly-ünnepség a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

A románok alapjában véve elégedetlenek, tájékozatlanok és optimisták – ez derül ki a Soros Alapítvány felméréséből. A megkérdezettek több mint 60 százaléka sorolja magát a középréteget képviselő társadalmi kategóriába, vagy vallja magát szegénynek. Arra a kérdésre, hogy mi jellemzi a középréteget, kevesen tudtak helyesen válaszolni. A rossz körülmények közt élők reménykednek, hogy az elkövetkezendő öt évben javulni fog a megélhetésük. Romániában az euroövezet többi országaihoz képest a szegénységi ráta nagyon magas. 2006-ban az abszolút szegénység hárommillió embert érintett, ami a 2000-es adatokhoz képest a felére csökkent, a gazdasági növekedésnek köszönhetően. Európai viszonylatban a társadalmi rétegek közti egyenlőtlenség Romániában a legnagyobb. Arra a kérdésre, „Ki volt az utóbbi 100 év legjobb, illetve legrosszabb ország vezetője”, a válaszok nagyon ellentmondásosak: a legelső helyen Ceausescu áll itt is, ott is. A kérdezettek 23 százaléka nyilatkozta azt, hogy ő tette a legtöbb jót az utóbbi száz évben Romániában, 15 százalékuk szerint Traian Basescu, 7 százalékuk szerint Ion Iliescu. Arra a kérdésre, hogy ki volt a legrosszabb politikus, a kérdezettek 24 százaléka voksolt Ceausescura, 15 százalékuk szerint Iliescu, 8 százalékuk szerint Emil Constantinescu, és 5 százalékuk szerint Basescu. „Az erdélyi magyarság a jelenlegi élethelyzetének és jövőbeli lehetőségeinek a megítélésében nem tér el az átlag román népesség megítélésétől. Az utóbbi öt-hat év felmérései azt mutatják, hogy a trendek messzemenően azonosak”- nyilatkozta Horváth István a Magyar Kulturális Intézet igazgatója. /Oborocea Mónika, Pásztor Krisztina: Elégedetlen optimisták országa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A budapesti Román Kulturális Intézet december 12-én kis ünnepség keretében nyitja meg szegedi fiókját, a két ország külügyminisztereinek megegyezése értelmében. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet 2006. óta működteti fiókját Sepsiszentgyörgyön. /B. K. : Szegeden kulturális fiókintézet nyílik. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Az interkulturális párbeszéd éve, valamint a magyar szabadságharc emléke alkalmából a kecskeméti és a nagybányai művésztelep a közös festmény- és szoborkiállítást rendezett a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. A tárlatmegnyitón jelen volt Banner Zoltán előadóművész és kritikus, valamint Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke is. „Nem lennék pedagógus, ha nem adnék az itt jelen lévőknek egy házi feladatot. Tudva azt, hogy itt nemcsak a képeket állították ki, hanem minket is a kép elé, tegyük fel magunknak a kérdést: lehet-e valami közöm a képhez, a képekhez, együtt tudnánk-e élni valamelyikkel. Engedjük, hogy megszólítsanak az alkotások!” – fogalmazott Lezsák Sándor március 13-án Bukarestben, a tárlatnyitón. Banner Zoltán művészetkritikus hangsúlyozva: annak ellenére, hogy a kiállított képeken egyetlen forradalmi jelenet, forradalmár arca sem látható, mégis az 1848-as forradalomnak köszönhető közvetve, hogy az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után megszülethetett a magyar nemzeti kultúra, festészet. Ekkor döntötték el, hogy létrehozzák a nagybányai művésztelepet. A nagybányai telep létrehozása után nem sokkal néhány művész Kecskeméten alakított ki egy másik festőiskolát. Azóta a két iskola külön utakon járt, de az utóbbi időben a két telep képzőművészei együtt állítanak ki, rendeznek nyári táborokat, gyakorlatokat. /Oborocea Mónika: Festőiskolák metszete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Miért nem kell erényt kovácsolni a kisebbségi helyzethez tapadó szomorúságból, bánatból, „a szinte tüntetésbe fulladó zokogásból” – erre próbál választ adni az április 9-én kezdődött kétnapos konferencia, melynek címe Humor, irónia, paródia a közép-kelet-európai irodalmakban. A Romániai Hungarológiai Társaság szervezte nemzetközi konferencián, mely a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben kapott helyet, magyarországi, szlovákiai, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a csíkszeredai Sapientia Egyetemen tanító irodalomtörténészek, irodalmárok, néprajzkutatók tartanak előadásokat. A rendezvényt a Szülőföld Alapítvány támogatta egymillió forinttal, ebből, valamint a Communitas Alapítvány finanszírozásával szeretnék nagy példányszámban megjelentetni az előadásokból összeállított kötetet. Több előadó, köztük Szonda Szabolcs, Krebsz János, Demény Péter és Bíró Béla az ÚMSZ főmunkatársa. /Oborocea Mónika: Még több humort! = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben bemutatták Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyvét, amely magyarul már második kiadását is megérte, és immár román fordításban is hozzáférhető. A szerző, Szávai Géza, húsz éve Magyarországon élő erdélyi magyarként románul beszélt a hallgatósághoz. Erdélyben számos identitás létezik egymás mellett – mind vallási, mind nemzetiségi téren. „A nagy provokáció az: olyan világot építeni, ahol ezek az identitások egymás mellett létezhetnek. Szávai könyve e tekintetben tankönyv, és én köszönöm neki ezt a tankönyvet” – fogalmazott a bemutatón Markó Béla. Szávai Géza saját kiadójánál, a Budapest–Sepsiszentgyörgy „illetőségű” Pont Kiadónál megjelent könyv hátlapszövege jelezte: az esszéregény a zsidók hitére a XVI. század végén áttért székely közösség, a „lelki zsidók” történelmét kísérte. /Gergely Edit: Rögeszmék identitásválsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Újságírói, lapkiadói és közéleti munkásságáért Veszely Károly-díjjal tüntette ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyarország bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központja (MKKK) Hecser Zoltánt, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadóját. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke hangsúlyozta, hogy Hecser Zoltán jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása meghatározta a szervezet működését. A díjat Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyújtotta át. A díjat tavaly alapította a két adományozó szervezet, első kitüntetettjei pedig a Székelyföld kulturális folyóirat és Graur János temesvári újságíró voltak. Idén Hecser Zoltán mellett az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió kapta az elismerést. A brassói Reménység Házban megtartott MÚRE-közgyűlés záróakkordja volt az április 12-i díjkiosztó. Az előző napon újvidéki újságírók léptek fel. Léphaft Pál karikatúráinak kiállítását Ambrus Attila nyitotta meg, majd a Klemm József, Heinemann Péter és Léphaft Pál alkotta Telepi Rádió című kabaré következett a Redutban, a város művelődési házában. /Díjazták Hecser Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Kós Anna könyve premier a román könyvkiadásban egy olyan pillanatban, amikor a román politikának nagy szüksége van szakértelemre – méltatta az Imagológia és választási kampány című tanulmányt Dorina Gutu, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben tartott bemutatón. A román nyelvű munka részletesen elemezte az RMDSZ választási kampányának valamennyi aspektusát. A szerző közölte: a kötet hamarosan magyar nyelven is megjelenik. /Oborocea Mónika: Kampánytanácsok Kós Anna kötetében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Több mint negyven dokumentumfilmet láthat a közönség a Csíkszeredában kezdődött Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztiválon.,,Nézz, hogy láss!” – így fogalmazta meg a megnyitón a rendezvény mottóját a fesztivál elnöke, Beke Mihály András, az eseményt szervező bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A Film.dok korábbi kiírásain díjazott filmek némelyike nemzetközi karriert futott be, a csíkszeredai dokumentumfilm-fesztivál pedig a romániai filmes rendezvények rangsorában a hetedik helyet foglalja el. Idén negyvennégy film indul a versenyen. /Dokumentumfilm-fesztivál Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./