Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. október 21.
Az RMDSZ okt. 18-án bejelentette, hogy a bírósághoz fordul a törvénytelenül megtagadott támogatás ügyében. Markó Béla és Takács Csaba közleményben emlékeztettek arra, hogy szept. 10-e óta több beadvánnyal fordultak a kormányhoz, a miniszterelnökhöz, végül Iliescu elnökhöz, de válasz nem érkezett. A kormány, amely az elmúlt években megkülönböztető intézkedéseivel számos alkalommal hátrányos helyzetbe hozta a magyarságot és annak érdekképviseleti szervét, az RMDSZ-t, ismételten igazolta eddigi eljárását, amikor megtagadta a parlamenti képviselettel rendelkező politikai alakulatoknak járó támogatás folyósítását az RMDSZ számára. A hivatalos közlönyben felsorolt minden párt megkapta a támogatást, kivéve az RMDSZ-t. Ezzel a kormány a kétmilliós magyar nemzeti közösséget akarja megfosztani az esélyegyenlőségtől, ez etnikai diszkriminációt jelent. Az RMDSZ feljelentést tesz a bukaresti táblabíróságon a kormány ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1998. december 11.
A bukaresti ítélőtábla helyt adott a Román Nemzeti Egységpárt óvásának, és megsemmisítette a Petőfi-Schiller magyar-német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Mint ismeretes, az RNEP azzal fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy az említett kormányrendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. Az ítélőtábla döntését a kormány tíz napon belül megfellebbezheti. Verestóy Attila szenátor a Mediafaxnak nyilatkozva kijelentette: az ítélőtábla döntése téves, amelyet majd egy felsőbb igazságszolgáltatási fórum korrigálni fog. A szenátor szerint az ítélőtábla nem kompetens a kormányhatározatról dönteni. /Megsemmisítette az ítélőtábla a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1999. február 15.
"Háromszori halasztás után febr. 15-én a bukaresti táblabíróság ítéletet hirdetett az Agache-perben: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év, Konrád Jánost felmentették. A négy elítélt összesen tízmillió lejt köteles fizetni Agache Ileanának, az özvegynek a temetés és a síremlék költségeire, ötvenmilliót az özvegynek és külön ötven-ötven milliót az elhunyt négy gyermekének, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. Frunda György védőügyvéd hangsúlyozta, hogy az ítélet igazságtalan, a tárgyaláson is elmondta: az ártatlanul megvádoltak esetében szó sincs bűncselekményről. Markó Béla kifejtette: "számomra egyértelmű, hogy az ügy hátterében politikai szándékok húzódnak meg. Az eljárásnak "van politikai, de etnikai jellege is." /Béres Katalin: Az ítélet. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 19./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./"
1999. március 15.
A bukaresti táblabíróság márc. 15-én törvény- és alkotmányellenesnek minősítette a Petőfi Schiller Egyetem létrehozását kimondó kormányhatározatot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A határozat ellen a Román Nemzeti Egységpárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt fellebbezett.
1999. március 17.
"Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - nyilatkozta Kötő József oktatásügyi államtitkár, majd megemlítette: "a döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, mind az érvényben lévő 36-os kormányrendelet értelmében" Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"
1999. március 18.
"Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla - jelentette ki az esemény kapcsán Kötő József oktatásügyi államtitkár. - A döntés jogtalan mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány, illetve az érvényben levő 36-os sürgősségi kormányrendelet értelmében. Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy a kormány ez alkalommal is fellebbezni fog a Legfelsőbb Bíróságon. "A jogi út mellett azonban az RMDSZ-nek a politikai eszközöket is igénybe kell vennie: el kell érnünk a tanügyi törvény vitájának felgyorsítását, a kormányprogram feltétlen tiszteletben tartását, illetve azt, hogy a tanügyi törvénybe bekerüljön az a szakasz, amely lehetővé teszi az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmény megteremtését mondotta Kötő. Ellenkező esetben le kell vonnunk a megfelelő politikai következtetéseket. /A kormány fellebbezni fog a Petőfi?Schiller egyetem ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"
1999. március 23.
Márc. 22-i döntésével a bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását előirányozó kormányhatározatot. Először a Román Nemzeti Egységpárt fordult a bírósághoz, fellebbezésüknek helyt adtak. Másodikként a Román Társadalmi Demokrácia Pártja támadta meg a kormányhatározatot, a bíróság márc. 15-én helyt adott véleményüknek. A Nagy-Románia Párt harmadikként támadta meg a határozatot, sikerrel. /NRP kontra Petőfi-Schiller. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
1999. március 24.
A bukaresti ítélőtábla március 22-én helyt adott a Nagy-Románia Párt megkeresésének az önálló magyar egyetem elutasítására vonatkozóan, a kormány ezért harmadszor is fellebbezni fog. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
1999. július 7.
A Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller Egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. A Legfelsőbb Bíróság ezzel felülbírálta az első fokon született ítéletet: a bukaresti ítélőtábla az ellenzéki pártok panaszának adott helyt. - A kormány még tavaly ősszel hozott határozatot arról, hogy megindítják egy magyar és német nyelven oktató multikulturális egyetem alapításának folyamatát. A döntés ellen tiltakozott a román oktatási minisztérium Andrei Margával az élen, a rektorok országos tanácsa és a kormánykoalíció pártjainak több politikusa is. Az ellenzéki pártok - előbb a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP), majd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt - külön-külön a bíróságon is megtámadták a kormányhatározatot. Az bukaresti ítélőtábla mind a három keresetnek helyt adott. A kormány fellebbezett, s a Legfelsőbb Bíróság júl. 7-én megváltoztatta a RNEP által benyújtott kereset ügyében hozott első fokú határozatot. /Legfelsőbb bírósági döntés. Lehet Petőfi-Schiller- egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1999. október 30.
A bukaresti táblabíróság jövő héten tárgyalja másodfokon a tíz évvel ezelőtti forradalom alatt, Kézdivásárhely főterén történt lincselés ügyét, amelyben elsőfokon már több személyt börtönbüntetésre ítéltek - közölte Fazakas Csilla, a vádlottak ügyvédje okt. 29-én Budapesten, a Magyarok Házában tartott sajtótájékoztatón. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke szerint etnikai alapú, koncepciós perről van szó, amelynek célja a székelyföldi magyarok megleckéztetése. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a népharag végzett Aurel Agachéval, aki több ártatlan embert hurcolt meg és bántalmazott működése alatt. A volt rendőrfőnököt 1993-ban Ion Iliescu mártírhősnek nyilvánította, majd ez a döntés üldözések sorozatát indította el Romániában, hét évvel a történtek után pedig vádat emeltek a Kézdivásárhelyen történtek ügyében. Az idén februárban Sepsiszentgyörgyön kihirdetett ítéletben több évi börtön- és pénzbüntetésre ítélték Paizs Ottót, Filip Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát, és felfüggesztett szabadságvesztésre Reiner Antont. /Sajtótájékoztató a Magyarok Világszövetségénél. Agache-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
1999. november 18.
"Nov. 18-án, a bukaresti Táblabíróság másodfokon ítéletet hozott az "Agache-ügyben". A Táblabíróság részben helyt adott az ügyészség fellebbezésének: Konrád Jánost három év börtönbüntetésre ítélte és két évre felfüggesztette a polgári jogok gyakorlását. Ugyanakkor visszautasította a vádlottak fellebbezését, megerősítve a Törvényszék első fokon hozott határozatát. Az ítélet nem végleges, megfellebbezhető. Frunda György, a védelem ügyvédje hangsúlyozta, nem bűncselekményről, hanem forradalmi tettről van szó: nem lehet öt embert kiemelni egy forradalmi tömegből. Fellebbeznek a Legfelső Bírósághoz, és ha ott sem kapnak megfelelő jogorvoslást, akkor a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18. - 1605. sz./"
1999. november 23.
"Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./"
1999. december 8.
RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ nyilatkozatban erősítette meg, hogy igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja a bukaresti táblabíróság által, az úgynevezett Agache-per fellebbviteli tárgyalásán hozott ítéletet. Ez az ítélet azt a korábbi szemléletet tükrözi, amely a Hargita és Kovászna megyékben 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektől eltérően kezeli a magyar résztvevők esetében. Azokat szolgálja, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása, valamint 10 év eltelte után is az 1989 decemberi események teljes és valós feltárásának megakadályozása. Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2000. április 17.
A bukaresti Legfelsőbb Bíróság végre napirendre tűzte a védőügyvédek által az Agache-kirakatperben kért tárgyalást, miután Frunda György ügyvéd-szenátor és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi ügyvéd múlt év november 24-én, illetve 25-én benyújtotta a fellebbezést. A három itthon tartózkodó vádlott - Paizs Ottó, Héjja Dezső és Reiner Anton - ápr. 15-én kapta meg a május 30-ára szóló idézést. Az öt vádlott közül kettő - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - külföldön él, magyar állampolgár. Mint ismeretes, a bukaresti táblabíróságon 1999. november 18-án másodfokon hirdettek ítéletet a vádlottak és az ügyészség által benyújtott kettős fellebbezésben. A fellebbviteli bíróság Filip Orbán Daniella Kamillát 7, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót 4-4, ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont 3-3 év börtönre ítélte. Az Agache-kirakatper tárgyalását éppen négy nappal a helyhatósági választások elé időzítették. /(Iochom): Agache-kirakatper. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./
2001. március 27.
"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"
2001. június 18.
"Jún. 15-én egy rendőri különítmény a bukaresti ítélőtábla melletti ügyészségre kísérte Cyrill Bürgel svájci üzletembert, a Basel Hilft alapítvány egykori vezetőjét, adta hírül a National napilap. A csereháti botrányban főszerepet játszó svájcit ugyan néhány óra után szabadlábra helyezték, de az ügyészség megtiltotta, hogy harminc napon belül elhagyja Románia területét. Egykori üzlettársa, Aristide Roibu ügyvéd, az Aris Industrie Rt. igazgatója, szenátor feljelentést tett ellene, többek között épp a csereháti építkezés finanszírozásának ügyében is. Roibu, akinek cége nemcsak az építkezéseket végezte, hanem arra is felhatalmazást kapott, hogy a kész épületet elajándékozza egy görög katolikus apácarendnek, időközben jelentős politikai szerephez jutott. A választások idején az SZDRP két kincstárnoka közül az egyik volt, szenátori tisztséget nyert, majd a felsőház jogi bizottságának elnöke lett. A csereháti botrányban Bürger és Roibu hosszú ideig szövetségesek voltak, de később, amikor az Aris Industrie összetársult az Omega Prodinvest céggel, a két üzletember egymással szembefordult. Mindegyik azt állítja a másikról: több tíz millió dollárt tulajdonított el a másik rovására. /(Gyarmath János): Ismét a Cserehátról, de másként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"
2003. február 7.
"A demokratikus elvek figyelmen kívül hagyásával vádolja Romániát az Európai Parlament egyik csoportja, a Nemzeti Pártok Szabad Szövetsége (EFA). A szövetség elítéli a bukaresti táblabíróság ítéletét, amelyben visszautasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. A szövetség arra biztatja a ligát, hogy ügyével forduljon a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda György RMDSZ-es szenátor nem lát semmilyen alkotmányjogi érvet arra nézve, hogy miért utasította el a bíróság a párt bejegyzését. /Lepedus Péter: Európai tiltakozás. Romániát kötelezhetik a liga bejegyzésére. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"
2004. március 10.
Indulatokat keltett márc. 8-án a szenátusban a Magyar Nemzet publicistája, Bayer Zsolt kitiltásának ügye. Sógor Csaba szenátor politikai nyilatkozatában törvényszegőnek nevezte az eljárást. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor indulatos válaszára Markó Béla és Frunda György viszontválasza következett. A határrendőrség márc. 2-i közleménye szerint febr. 28-án Bayer Zsolt magyar állampolgár megjelent a borsi határátkelőhelyen, mikor a határrendészek az „illetékes szervek kérésére" tiltották meg a belépést Románia területére Bayer Zsoltnak, tekintettel arra, hogy az illető cselekedetei „érinthetik" az ország területi épségét, veszélyeztethetik az ország védelmét, közrendjét és biztonságát. Sógor Csaba „zavarónak" nevezte az „illetékes állami szervek határozatlanságát a döntés felelősségének vállalásában". Miután felrótta a beutazás megtagadása törvényes feltételeinek mellőzését, gyanúját fejezte ki, hogy egyszerű baklövés történt, amely a magyarázkodások csapdájába rángatta a hatóságokat. Végül követelte, hogy a bukaresti Ítélőtábla mellett működő ügyészség mint egyedüli illetékes hatóság vizsgálja ki a történteket. Adrian Paunescu szenátor kirohanást intézett az RMDSZ ellen, mondván, ez utóbbi olyanok védelmére kel, akik veszélyeztetik az ország területi épségét. Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a Bayer Zsolt által leírtakkal, de a vele szembeni eljárás többet ártott Romániának, mint az újságíró nyilatkozatai. Markó Béla azt nehezményezte, hogy Paunescu kiváltságos szenátor, hisz napirenden kívül is nyilatkozhat. /Politikai nyilatkozatok a Bayer-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./
2004. március 17.
A mozdonyvezetők és vasúti alkalmazottak márc. 15-én reggel hétkor kezdték az általános sztrájkot Márc. 16-án bukaresti ítélőtábla a mozdonyvezetők sztrájkjának felfüggesztéséről döntött. A határozat értelmében az elkövetkező harminc napon belül a vonatok a régi menetrend szerint közlekednek. A mozdonyvezetők fizetésemelést, étkezési jegyeket, az elbocsátások leállítását, illetve a munkaidőnek a nyolc óráról hat órára csökkentését kérték. /Kiss Olivér: Felfüggesztették a vasutasok sztrájkját. A bukaresti ítélőtábla döntése 30 napra szól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2004. március 30.
Másodfokon nyert a Nagy-Románia Párt (PRM) a román kormány ellen a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben. A PRM beadványában az ellen a két kormányhatározat ellen élt kifogással, amelyek a kétnyelvű helységnévtáblák kitételét szabályozták. A párt közleménye megelégedéssel nyugtázta, hogy a román Cluj soha nem lesz „Koloszvar”. A PRM szerint a két határozat merénylet a hivatalos román nyelv ellen, amelynek során a kormány az RMDSZ szavazataiért cserébe „ősi román megnevezéseket adott el a bécsi döntés és a horthysta megszállás alatt használtakért”. A Táblabíróság döntése törölné a 2001/1206-os rendelet függelékeit, valamint azt a több mint 130 magyar helységnevet, amelyeknek kitételét a 2002/1415-ös írja elő. A két kormányrendelet függelékei azokat a magyar helységneveket tartalmazzák, ahol a magyarság aránya az 1992-es népszámlálási adatok szerint meghaladják a 20 százalékot. Borbély László, az RMDSZ alelnöke kifejtette: az említett törvények érvényesek, ugyanis nem lehet minden népszámlálásnál módosítani ezeket. Szorgalmazni fogják a kormánynál, hogy továbbra is tartsák fent azt az álláspontot, amit a jogszabályok elfogadásakor képviseltek. „A kiharcolt jogot nem lehet visszavonni” – szögezte le Borbély, aki szerint nem indokolt a Táblabíróság döntése. Az alelnök közölte, a törvény azt írja elő, hogy a 20 százalék feletti településeken kötelező kitenni, nem pedig azt, hogy az ez arány alattiakban tilos kihelyezni a táblákat. Eckstein-Kovács Péter szenátor reméli, hogy a kormány élni fog ezzel a jogával. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a PRM főtitkára közleményében leszögezte, kérni fogja a Kolozs megyei prefektúrát, hogy távolíttassa el a megye területén az összes nem román nyelvű feliratot. /Lepedus Péter: Cluj nem lesz „Koloszvar”? = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2005. június 11.
A bukaresti feljebbviteli bíróság elutasította a vasúttársaság, a CFR vezetőségének igénylését, hogy 30 napra függesszék fel a munkabeszüntetést. A mozdonyvezetők vezetője szerint tiltakozásuk nem ütközik törvénybe, és továbbra is kitartanak a követeléseik mellett, azaz 10,7 százalékos béremelést és havi 20 ebédjegyet kérnek (eddig ötöt kaptak). /Rendíthetetlen mozdonyvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2005. június 23.
Felfüggesztette 30 napra a vasutasok sztrájkját a bukaresti fellebbviteli bíróság. Ez az ítélet megfellebbezhetetlen. /Felfüggesztették a vasutas sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. július 1.
Törvénytelennek nyilvánította a vasutasok sztrájkját a bukaresti fellebbviteli ítélőtábla, a sztrájkolóknak azonnali hatállyal fel kell venniük a munkát. Munkába kell állniuk a több mint három hete (tíz százalékos béremelésért és más szociális követelésekért) sztrájkba lépett mozdonyvezetőknek, vagonkezelőknek, forgalmistáknak és a vasúti infrastruktúrát működtető valamennyi dolgozónak. /Vége a vasutas-sztrájknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2007. február 20.
A bukaresti fellebbviteli bíróság felmentette az 1946-ban halálra ítélt és kivégzett nácibarát Ion Antonescu tábornokot „a béke elleni bűncselekmények” vádja alól, amelyet annak idején a Szovjetunió ellen 1941-ben indított háború miatt emeltek ellene – közölték február 19-én bírósági források. A tavaly decemberben meghozott ítélet nem menti fel a tábornokot a háborús és az emberiesség elleni bűnök vádja alól. „A Románia által a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt, és a román határokat fenyegető szovjet katonai fenyegetés elhárítására irányult” – húzta alá a bíró. /Antonescu tábornok: felmentve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2007. február 26.
Rendkívül élesen bírálta a hétvégén Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke és külügyminisztériuma a román hatóságokat. Voronyin a kisebbségekkel szembeni intoleranciával vádolta Romániát, sérelmezve, hogy Bukarest nem ismeri el kisebbségként a moldovai népet, a külügyminisztérium közleményben ítélte el a Bukaresti Ítélőtábla múlt heti döntését, amelyben részben felmentették Ion Antonescu marsallt a béke ellen elkövetett bűncselekmények vádja alól. Adrian Podar bíró szerint ugyanis „a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt”. Az ítélet annak a pernek a folyománya, amelyben az Antonescuval együtt halálra ítélt Gheorghe Alexianu transznisztriai kormányzó rehabilitálását indítványozták. A második világháború alatt Transznisztria néven román igazgatás alá vont Dnyeszteren túli területekről Antonescu parancsára több tízezer zsidót és romát deportáltak. Történészek szerint az Antonescu-rezsim idején 270 ezer román és ukrán zsidót, továbbá mintegy 20 ezer cigányt öltek meg a Bukarest által igazgatott területeken. A chisinaui külügyminisztérium szerint a moldovai társadalom megrökönyödve fogadta a hírt, miszerint a bírósági döntés legitimnek nevezte a Szovjetunió elleni háborút. „Köztudott, hogy az Antonescu marsall által indított, úgynevezett felszabadító hadjárat idején a Moldovai Szocialista Szovjet Köztársaság területén 300 ezer zsidót és más nemzetiségű személyt végeztek ki” – áll a közleményben. Chisinau aggodalmát fejezi ki a döntés miatt, amely „drámai precedenst teremt a két ország közötti kapcsolatokban, ugyanakkor pedig komolyan megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás azon képességét, hogy európai szinten lássa el feladatát. ” Voronyin államfő azt sérelmezte, hogy Romániában szigorúan korlátozott az elismert kisebbségek listája, így az általa 10 millió főre becsült „moldovai kisebbséget” nem ismerik el. Hangsúlyozta: jóllehet a román és a moldovai nyelv egyforma, a moldovaiaknak jogában áll nyelvüket úgy nevezni, ahogyan az elmúlt 600 év alatt megszokták, éspedig moldovainak. /Farcádi Botond: Pruton túli idegesség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. június 20.
Az oktatási tárcának külön belső szabályzatot kell kidolgoznia az iskolákban használatos vallási jelképekről – utasította el a Bukaresti Ítélőtábla a Tanügyminisztérium beadványát, amelyben az megfellebbezte az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) döntését. A CNCD kérte az ikonok és más vallási jelképek mellőzését a tanintézetekből, illetve hogy ezeket csak a hittanórákon használják. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója kifejtette: „Felekezeti iskolaként természetesen minden osztályteremben elhelyeztünk egy keresztet. Úgy vélem, ha a világi tanintézetek, illetve osztályok a kereszténységhez való tartozásuk kifejezéseként keresztet akarnak tenni a falra, akkor ezt nem szabad korlátozni. Ám rendeletben előírni sem feltétlenül szükséges”. /N. -H. D. : Ki az ikonokkal az iskolából? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2007. november 9.
Visszautasította a Bukaresti Táblabíróság Traian Basescu államfő kérését az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztaló döntésének semmissé nyilvánítására. A tanács azért marasztalta el az elnököt, mert az „büdös cigány”-nak nevezett egy újságírónőt. Traian Basescut két ügyvéd képviselte. A hatóság figyelmeztetésben részesítette Basescut diszkrimináció miatt, még májusban, kevéssel a botrány kirobbanása után. Traian Basescu határozottan visszautasította a testület ítéletét. Az elnök ügyvédei beperelték a hatóságot, kérve az ítélet semmissé tételét. /I. I. Cs. : Pert veszett Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2008. február 28.
Az ügyészség fellebbezett, ezért a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése másodfokon, a bukaresti táblabíróságon folytatódik. Az első tárgyalást március 14-ére tűzték ki. /Kovács Csaba: Másodfokon az MPP bejegyzése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2008. február 29.
A fellebbezési idő lejárta után hárman emeltek kifogást a Magyar Polgári Párt bejegyzése ellen: az ügyész, a Demokratikus Szolidaritás Pártja, illetve egy bukaresti magánszemély, jelezte Szász Jenő, az MPP elnöke. Mindhárom óvást március 14-én tárgyalják a bukaresti táblabíróságon. /Bágyi Bencze Jakab: Három vétó az MPP ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2008. március 14.
Tiltakozó akciót rendeznek az MPP szimpatizánsai Bukarestben és Erdély nagyobb városaiban, ha a fővárosi táblabíróság nem hoz mihamarabb végleges döntést a pártbejegyzés ügyében. Fazakas Tibor, az alakulat sepsiszentgyörgyi alelnöke szerint megengedhetetlen, hogy a táblabíróság tovább halogatja az ügyet. Így ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a szervezet jelöltjei lekésik a júniusi helyhatósági választások jelentkezési határidejét. /Rostás Szabolcs: Tüntetni készülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./