Johannis visszavonta Tőkés kitüntetését
Klaus Johannis, Románia elnöke visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését – tájékoztat az MTI.
Az államfő csütörtökön az elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón jelentette be döntését. Emlékeztetett arra, hogy a minapi bírósági ítélet nyomán kellett döntenie, amelynek értelmében érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat.
Johannis kifejtette: annak, aki román állami kitüntetést kap, tiszteletben kell tartania, a román alkotmányt és azokat az értékeket, amelyek ennek alapját képezik.
Mint ismeretes bukaresti legfelsőbb bíróság visszautasította Tőkés László keresetét, amelyben az európai parlamenti képviselő érvényteleníttetni akarta a román állami kitüntetésének megvonását kezdeményező becsületbírósági határozatot. A legfelsőbb bíróság az utolsó tárgyalási fordulót követően egy hete, csütörtökön este tette közzé jogerős ítéletét.
Az egykori temesvári lelkészt 2009-ben Traian Băsescu akkori államfő tüntette ki a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával az 1989-es rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért. A kitüntetés visszavonását célzó kezdeményezés négy évvel később született, amikor az EP-képviselő a 24. Bálványos Nyári Szabadegyetemen azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarság fölött. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Tusványoson Ausztria és Dél-Tirol viszonyára hivatkozva ajánlotta a szabadegyetem állandó meghívottjának számító Orbán Viktor miniszterelnök figyelmébe a kezdeményezést.
Victor Ponta volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnöke az érdemrend visszavonását javasolta Băsescunak, mivel szerinte Tőkés megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét. Miután kiderült, hogy az érdemrend visszavonását csak azok kezdeményezhetik, akik maguk is birtokosai a kitüntetésnek, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus elindította a folyamatot, majd egy héttagú becsületbíróság – amelynek négy tagja a PSD volt vagy jelenlegi törvényhozója – úgy döntött: az EP-képviselő méltatlan az érdemrendre.
Tőkés László a becsületbíróság határozatát megtámadta a bukaresti táblabíróság közigazgatási részlegén, kérve a kitüntetés visszavonásáról szóló döntés érvénytelenítését. A táblabíróság 2014-ben úgy határozott, nem fogadja be a keresetet, vagyis nem tárgyalja érdemben az ügyet. Ezt a döntést az EP-képviselő megfellebbezte, amelyet azonban február 25-én kihirdetett ítéletében a legfelsőbb bíróság elutasította, és formai okokra hivatkozva nem érvénytelenítette a becsületbírósági javaslatot.
Tőkés László korábban elmondta, nem számít arra, hogy Klaus Johannis visszavonja a kitüntetését. „Klaus Johannis egy európai típusú demokratának mutatkozik, ezért nem tudom elképzelni, hogy engedne a posztkommunista magyarellenes kurzusnak, és a Victor Ponta volt miniszterelnök vagy Corina Crețu jelenlegi EU-biztos (a becsületbíróság tagja) nevével fémjelezhető nacionál-kommunista különítmény indítványának” – mondta el az elmúlt pénteken az MTI-nek. Hozzátette: ha mégis megvonnák tőle a kitüntetést, nem fog bíróságon harcolni a visszaszerzéséért. Székelyhon.ro

Elkéstek a fellebbezéssel
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megtámadta a 60 napos bírósági felügyelet alá helyezéséről szóló rendeletet, ám a Bukaresti Törvényszék érdemben nem tárgyalta az ügyet, helyt adott az ügyész érvének, miszerint határidőn túl adták be a keresetet.
Antal Árpádot az Országos Korrupcióellenes Ügyészség helyezte bírósági felügyelet alá, s az intézkedés alapján ezen időszakra eltiltották a polgármesteri teendők gyakorlásától. Az ügyészek egy, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által Sepsiszentgyörgynek nyújtott hitel nem rendeltetésszerű felhasználásával vádolják a polgármestert, aki viszont tagadja a vádakat.  A bukaresti kihallgatást követően közölték a polgármesterrel a hatósági felügyelet alá helyezés tényét, és hogy 48 órán belül megtámadhatja az intézkedést. A rendeletet postán is megkapta, s akkor úgy döntött, megfellebbezi, mivel igazságtalannak tartja, hogy nem engedik dolgozni, mondta el tegnap megkeresésünkre. Sepsiszentgyörgyi ügyvédje ellenezte a lépést, ám Antal Árpád kitartott az óvás mellett, ezért megkérte egy bukaresti ügyvéd ismerősét, nyújtsa be a fellebbezést. Ez a rendelet kézhezvételétől számított 48 órán belül megtörtént. A kitűzött tárgyaláson az ügyész arra hivatkozott, hogy a 48 órát a tudomásulvételtől, tehát a kihallgatás befejezésétől kell számítani, ami viszont túlhaladott. A törvényszék ezzel berekesztette a tárgyalást.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem tudni, kik lehetnek még kitiltva Romániából
A határrendészet csak az érintettekkel közli, hogy a román állam mely intézménye mikor, miért és mennyi időre tiltotta ki őket – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel, a hírügynökség Szávay István Jobbik-alelnök Romániából történt kitiltásával kapcsolatban feltett kérdéseire.
Az MTI azzal kapcsolatban szerette volna megtudni a román hatóság álláspontját, hogy március 8-án az Ártánd–Bors-átkelőhelyen a határrendészet megakadályozta, hogy Szávay István belépjen Romániába. Emellett arra vonatkozóan is információkat kért, hogy szerepelnek-e más magyar állampolgárok is a román hatóságok tiltólistáján.
A határrendészet közölte: Szávay István ellen – akit a hatóság válaszában nem nevez néven – „a jogosult hatóságok” rendelték el a belépés elutasítását a Románia területén való szabad mozgásra vonatkozó 2005/260-as törvény alapján. „A hatályos törvények és az ellenőrzési procedúra előírja az érintett személy tájékoztatását egy íven, amely az üggyel kapcsolatos fontos adatokat: az intézkedés okát, a jogorvoslati lehetőséget, valamint az intézkedés hatályát tartalmazza” – áll a határrendészet válaszában.
A hatóság közölte, az adatvédelmi szabályok és más törvények értelmében ezek az információk csak az érintett személlyel, vagy annak törvényes képviselőjével közölhetők. Az intézmény szerint a más magyar állampolgárok esetleges kitiltására vonatkozó információ nem közérdekű, ezért nem tájékoztathatnak róla.
Az MTI emlékeztet, két éve, 2014. március 17-én a román belügyminisztérium szóvivője, Monica Dajbog jelentette be, hogy négy magyar állampolgár – köztük Szávay István – egy évig nem léphet be Románia területére. Akkor a minisztérium többek között nemzetbiztonsági okokra hivatkozott, és meg is nevezte az érintetteket. A korábbi kitiltást Szávay István megtámadta a román bíróságon, de – amint a bírósági ügyeket összesítő román portál közölte – a bukaresti táblabíróság 2014 decemberében jogerősen elutasította keresetét.
MTI. Székelyhon.ro

Pártot indítanak Bunta-közeli személyek Székelyudvarhelyen
Bunta Levente polgármesterhez közel álló két újságíró és egy városházi alkalmazott pártot indítana Szövetség a Közösségért néven Székelyudvarhelyen – írta csütörtökön az uh.ro.
Ismert, hogy az új törvény szerint három személy is alapíthat pártot. Három székelyudvarhelyi személy élt is a lehetőséggel, és március 18-án iktatták Máthé László Ferenc, Jakab Árpád és Veres Zsolt Endre alapító tagok kérését a Bukaresti Törvényszéken. A Szövetség a Közösségért Párt bejegyzéséről április 21-én döntenek a fővárosi bírák.
Máthé László Ferenc az uh.ro-nak nem részletezte terveiket, közölte, hogy ezekről a későbbiekben sajtótájékoztatón számolnak be. Azt azonban hangsúlyozta: nem kívánnak indulni a helyhatósági választásokon, az őszi parlamenti választásokról pedig még korai beszélni. Arra, hogy Bunta Leventével kapcsolatba hozható-e az új párt, azt mondta, "nem igazán".
Bunta elfordult az RMDSZ-től
Mint ismert, Bunta Levente polgármester korábban közölte, nem akar részt venni az RMDSZ által meghirdetett székelyudvarhelyi előválasztáson. Azt kifogásolta, hogy a területi szervezet döntése értelmében a megmérettetésen nem RMDSZ-tagok is szavazhatnak. Utóbb az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége felfüggesztette a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöki tisztségéből Bunta Leventét, mert úgy értékelte, hogy a polgármester szembefordult a saját szervezete szabályzatával.
Elképzelhető, hogy az elöljáró független polgármesterjelöltként indul majd a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ jelöltje Arros Orsolya közgazdász. Időközben bejelentette indulási szándékát függetlenként Lukács László vállalkozó is. maszol.ro

Kitűzték az első fellebbezési tárgyalást
Mint már hírül adtuk, a bukaresti táblabíróság hétfőn elutasította Beke István Attila és Szőcs Zoltán beadványát, amelyben ügyvédjeik védenceik előzetes fogva tartásának visszavonását kérték. Az ítélet nem volt jogerős, ezért a két vármegyés védőügyvédje szerdán, illetve tegnap fellebbezett az alapfokú döntés ellen a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszéken, ahol március 28-án 9 órára tűzték ki Beke István  Attila tárgyalását.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei már hétfőn iktatták beadványukat, amelyben Beke és Szőcs előzetes fogva tartásának újabb harminc nappal történő meghosszabbítását kérték. Aznap a táblabíróság időhiányra hivatkozva nem tárgyalta a kérést, másnapra tűzte ki, de akkor is elnapolták, mivel hiányzott Szőcs Zoltán védőügyvédje. Szerdán érdemben is tárgyalták a  Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság beadványát, helyt adva az ügyészek kérésének és újabb harminc nappal hosszabbítva meg mindkettejük vizsgálati fogságát, ami a március 30. és április 28. közötti időszakra érvényes. Az alapfokú ítélet még ma  megfellebbezhető. A tárgyalásra jövő héten kerül majd sor.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasította a bukaresti törvényszék Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét
Megalapozatlannak minősítette és elutasította a bukaresti törvényszék Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét, amelyet az EP-képviselő másfél éve nyújtott be az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen – tudta meg az MTI hétfőn a törvényszék elnökétől.
Filip Teodorescu, a Securitate kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állították 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt. Tőkés László 30-30 ezer eurós kártérítést követelt rágalmazásért Filip Teodorescutól és az Antena 3 hírtelevíziótól, illetve 15 ezer eurót Ioan Talpestől.
A törvényszék háromszori halasztás után pénteken meghozott döntése nem jogerős.
Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje a kereset elutasítását az MTI-nek kommentálva „egészen elképesztőnek” nevezte az ítéletet, amely azonban „a jelenlegi magyarellenes hangulatkeltésbe beleillik”. A végzés szerinte jogilag csak úgy értelmezhető, hogy a törvényszék is idegen kémnek és hazaárulónak tartja Tőkés Lászlót.
Felidézte: a per érdemi tárgyalása során Tapleș és Teodorescu a volt temesvári lelkésznek egy magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989-ben írt elismervényével próbálták alátámasztani azt az állításukat, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott.
„Ha minden pap, aki a Ceaușescu korszakban támogatást kapott külföldről, hazaáruló lenne, akkor azt hiszem, egy pap sem maradt volna Romániában, főleg ortodox” – jegyezte meg Kincses Előd.
Az ügyvéd elmondta: a felperes azzal bizonyította a kémvád megalapozatlanságát, hogy Tőkés Lászlót – az európai parlamenti képviselői mandátumra pályázó jelöltként – átvilágította az egykori Securitate levéltárát vizsgáló testület (CNSAS) és megállapította, hogy Tőkés László, nem volt kommunista titkosszolgálati ügynök.
„Becsatoltam továbbá a Bihar megyei táblabíróság egy ítéletét, amelyben elmarasztalták azt a nagyváradi újságírót, aki ugyanezeket a rágalmakat terjesztette Tőkésről és abban benne van, hogy Tőkés egy történelmi személyiség és teljességgel megalapozatlanok azok a hazugságok, amelyeket újra felmelegítettek a volt szekusok” – magyarázta Kincses Előd.
Az ügyvéd szerint befolyásolhatta a bíró – általa törvénytelennek tartott – döntését az, hogy a per érdemi tárgyalása utáni napokban, az ítélethozatal előtt három héttel Klaus Johannis román államfő visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia csillaga érdemrendet, amellyel 2009-ben, a forradalom huszadik évfordulóján a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért tüntették ki.
Kincses felidézte: azt is törvénytelennek tartják, hogy az államfő megfosztotta Tőkés Lászlót a román állami kitüntetéstől és hivatalos megkeresésben kérték az elnöki rendelet visszavonását. Mint mondta, a mostani erkölcsi kártérítési perben is javasolni fogja Tőkés Lászlónak, hogy fellebbezzen. Ebben az esetben a jogerős ítéletet a bukaresti táblabíróság fogja meghozni.
MTI. Székelyhon.ro

Jogerős szekusnézetek
Miközben az erdélyi, székelyföldi magyar emberek tekintélyes része húsvétra figyelt, e csendes, feltámadásra szólító ünnep sem múlhatott el újabb, hivalkodóan magyarellenes cselekmény nélkül. Ez követi az elkezdett, veszélyesen „perverz” módszertant, és ismételten a jogszerűség köntösébe csomagolt. A bukaresti törvényszék ugyanis elutasította Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét, amelyet a politikus másfél éve nyújtott be az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező egykori szekus főtisztek ellen.
A független honi igazságszolgáltatás újra olyan döntéssel rukkol elő, mely mértékletesség és megfontoltság helyett az áporodottság érzetét kelti. Mert a bukaresti törvényszék határozata arról is szól, hogy amikor Tőkés kapcsán a főszekusok cizellált és elfelejtettnek hitt rágalmakat fogalmaztak meg az Antena3 hírtelevízió műsorában – ó, te féltett és oltalmazott sajtószabadság, melyért választottjaink dicső serege nem rest ódákat zengedezni és kardot rántani! –, valójában helyesen cselekedtek, jól beszéltek, s igen, lehet bátran készülni a folytatásra. Következhetnek a sértő, uszító szóvirágok, mert a magyarellenes szólamok mindig értő fülekre s íme, helyeslő bírákra találnak. Hogy Filip Teodorescu, a Securitate kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeş, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója éppen azt a képtelenséget állította 2014 szeptemberében (nem a kilencvenes évek nacionalista hullámverésében!), hogy Tőkés László 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt, ez a jelek szerint az igazságszolgáltatók számára mellékes.  És nem az a legnagyobb gond, hogy a törvényszék döntésével nem kényszeríti kártérítésre a valótlant állítókat, illetve, hogy Tőkés László a helyzet jelenlegi állása szerint vélhetően nem részesülhet a kért kártérítésben. Ennél sokkal súlyosabb, hogy az efféle határozatokkal szép csendesen jogerőre emelkedik a hazugság, az aljas rágalmazás, a nacionálkommunista uszítás. Még erősebben felvértezik az egykori kommunista titkosrendőrség szemérmetlen korifeusait – kik eddig is nyeregben érezhették magukat –, folytassák csak bátran. S hogy Tőkés Lászlónak a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért adományozott Románia csillaga érdemrendjét visszavonva maga Klaus Iohannis államfő is Talpeşék malmára hajtotta a vizet, az szinte evidencia.
Összenő, ami összetartozik.
Mózes László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Titokban tartott ítélet
A Legfelső Semmítő- és Ítélőszéken hétfőn, illetve szerdán tárgyalták le a terrorváddal őrizetbe vett kézdivásárhelyi fiatalok, Beke István Attila és Szőcs Zoltán által benyújtott fellebbezést, amelyet a bukaresti táblabíróság alapfokú ítélete ellen nyújtottak be március 22-én és 23-án.
Ugyancsak szerda délelőttre tűzték ki a két vármegyés március 24-én iktatott fellebbezését, amelyet ügyvédjeik előzetes fogva tartásuk meghosszabbítása ellen nyújtottak be. A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék bírói mindhárom fellebbezésüket letárgyalták, de tegnapig nem hirdettek ítéletet, és az intézmény honlapján sem tették közzé döntésüket. Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Beke István Attila és Szőcs Zoltán április 28-ig a bukaresti rendőrség központi fogdájában vizsgálati fogságban marad.
(iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés nemzetközi védelmet kér ismét
Tőkés nemzetközi védelmet kér a romániai magyarságnak A Romániában tapasztalható magyarellenes megnyilvánulások ellen Tőkés László európai parlamenti képviselő a nemzetközi közösség és Magyarország védelmét kéri.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke erről hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt, kiemelve, hogy Romániában a politikai megrendelésre időről időre kiújuló magyarellenesség az antiszemitizmushoz és a cigányellenességhez fogható mérteket ölt. „Európa normái ellen való, és emberi méltóságunkban sért ez az évszázadok óta tartó magyarellenesség” – hangsúlyozta Tőkés László, aki ennek okán a nemzetközi közösség és Magyarország védelmét kéri a romániai magyarság számára. Kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy konkrétan ahhoz hasonló védelmet kellene biztosítani a romániai magyarság számára, mint amilyen védelmet Ausztria garantált az olaszországi, dél-tiroli német anyanyelvű polgárok számára. Tőkés László a legutóbbi konkrét magyarellenes megnyilvánulások között említette az autonómiabarát székelyföldi polgármesterek ellen elkövetett hatósági túlkapásokat, a Székely Szabadság Napján részt vevő személyek megbírságolását, valamint a székely és a magyar szimbólumok használata elleni kampányt. Magyarellenes megnyilvánulásnak minősítette a bukaresti törvényszék visszautasító határozatát is abban a perben, amelyet ő Filip Teodorescu és Ioan Talpes ellen kezdeményezett, akik az Antena 3. televízió egyik műsorában hazaárulónak és külföldi kémnek nevezték őt. Tőkés László fenyegetésként fogja fel azt, hogy nem kaphat jogorvoslatot ilyen rendkívül súlyos vádakkal szemben. Bejelentette: előzetes panaszban kérte Klaus Iohannis államfőtől azt, hogy vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrend ügyében hozott döntését.
Korrupt és autonomista
Tőkés László kifejtette: különbséget kell tenni korrupt magyarok és autonomista magyarok között. Véleménye szerint a székelyföldi polgármestereket azért üldözik, mert az autonómiáért küzdenek, de a Bihar megyei RMDSZ vezetői ellen valóban korrupciós ügyek miatt folyik eljárás. Mint kifejtette, a korrupt magyarok a magyar identitásuk mögé bújnak, és áldozatnak kívánják magukat beállítani, hogy korrupciós ügyeiket tovább űzhessék.Tőkés László kijelentette, hogy a magyar szervezetek összefogása csak akkor valósulhat meg, ha az RMDSZ megtisztítja sorait.
Arra a kérdésre, hogy Kiss Sándort, a Bihar megyei RMDSZ elnökét autonómia pártisága vagy korrupciós ügyei miatt üldözi-e Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), Tőkés László helyett Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke válaszolt, elmondva, hogy a Bihar megyei RMDSZ vezetősége valóságos maffiát képez, akiknek ügyletei nem csak jogszerűtlen, hanem magyarellenes cselekedeteknek is minősülnek. Csomortányi István név szerint említette Kiss Sándor mellett Biró Rozáliát, Szabó Ödönt és Cseke Attilát is, akik állítása szerint mindannyian részesei a különböző jogszerűtlenségeknek.
A Bihar megyei vezető RMDSZ-es politikusokhoz köthető konkrét példaként említette az Aradi úti, meg nem valósult lakópark ügyét, kiemelve, hogy ott lebontották az egykori kaszárnyaépületeket, melyek műemlékvédelmi jellegű építmények voltak, de a Nagyváradi Hőerőmű üzemeltetésére kötött szénvásárlási ügylet, valamint a nagyváradi hulladéktároló kapcsán folyó vizsgálat is ilyen ügyek. Csomortányi István, Szabó Ödönnel, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnökével kapcsolatban azt említette példaként, hogy közel tíz évig vett fel fizetést a Körösvidéki Múzeumtól anélkül, hogy konkrét munkatevékenységet fejtett volna ki ott, és mindmostanáig nem számolt be arról sem, hogyan jutott a családja birtokába Nagyváradon egy értékes Pavel utcai ingatlan. Sajnálatosnak nevezte továbbá azt, hogy a váradi Ady-központ ügyében mindmostanáig nem indított vizsgálatot a DNA.
Csomortányi István kijelentette, hogy ilyen körülmények között a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével nem lehet tárgyalni, éppen ezért a közelgő helyhatósági választásokon a helyi RMDSZ-szervezetekkel folytat tárgyalásokat az EMNP.
Pap István
erdon.ro

Visszatérhet hivatalába Sepsiszentgyörgy polgármestere
Hétfőtől visszaült Sepsiszentgyörgy polgármesteri székébe Antal Árpád. Az ellene zajló bűnvádi eljárást vezető ügyész visszavonta a politikust tisztsége gyakorlásától eltiltó rendelkezését. A hatvan napos bírósági felügyelet azonban érvényben marad – tudtuk meg hétfőn Antal Árpád ügyvédjétől.
Sabin Calinic a Maszolnak elmondta, hogy a polgármester hamarosan sajtótájékoztatón számol be a döntés hátteréről és következményeiről. Antal Árpád korábban portálunknak elmondta, ha ismét gyakorolhatja hivatalát, akkor újabb mandátumot pályáz meg az idei helyhatósági választásokon.
Antal Árpád bírósági felügyeletének – és hivatala gyakorlása eltiltásának – újabb hatvan napos meghosszabbításáról pénteken döntött a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyésze. Akkor a polgármester kérvényezte, hogy a tisztség gyakorlásától való eltiltást más kényszerintézkedéssel helyettesítsék. A Maszolnak elmondta, az ügyész válaszának függvényében fellebbeznek vagy sem a Bukaresti Törvényszéken a kényszerintézkedés ellen.
Sabin Calinic ügyvéd a Maszolnak elmondta, tekintettel a kedvező fejleményekre, nem fordulnak a Bukaresti Törvényszékhez. „A bírósági felügyelettel járó egyes korlátozások nem annyira zavaróak, a lényeg, hogy Antal Árpád gyakorolni tudja a tisztségét" – magyarázta.
A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy az eredeti rendeltetéstől eltérő célra használt fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvett hitelt, amelyet közpénzből kell visszafizetni. Az EBRD ugyanakkor az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a rendelkezésére álló információk alapján "nincs oka azt hinni, hogy az EBRD által (Sepsiszentgyörgynek) nyújtott hitelt nem rendeltetésszerűen használták fel". Erre a DNA azzal reagált, hogy szerintük Antal Árpád, nem a városnak hitelt nyújtó EBRD-t, hanem a hitelt garantáló román államot károsította meg.
maszol.hu

Érdemrendügy: Kincses szerint nevetségesek az államfő érvei
Klaus Johannis államfő nem fogja visszavonni azt az elnöki határozatot, mellyel visszavonta Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjét. Az Elnöki Hivatal válaszlevelében fogalmazottak szerint, nem is tehetne másként.
zért nem változtathat álláspontján Klaus Johannis, mert a kitüntetést visszavonó elnöki rendelet polgárjogi forgalomba került, azaz megjelent a Hivatalos Közlönyben – így indokolta meg az államfő döntését az Elnöki Hivatal, mely Tőkés László beadványára válaszolt.
A magas rangú kitüntetésétől elnöki rendelettel megfosztott magyar politikus ügyvédje, Kincses Előd nevetségesnek nevezte Johannis érveit, mondván, hogy az efféle gyermeteg logika mentén az elnök meg sem foszthatta volna Tőkést az érdemrendtől. „Az a rendelet is a polgárjogi forgalomba került, miszerint Románia elnöke kitüntette Tőkés Lászlót” – mondta Kincses, hozzátéve, hogy az Elnöki Hivatal magyarázata jogi szempontból rendkívül inog.
Klaus Johannis reakciója után hétfőn Kincses Előd a fővárosi táblabírósághoz fordult, kérve az elnöki rendelet jogi úton való megsemmisítését. „A törvény tisztán leszögezi, hogy csak abban az esetben vonható vissza egy állami kitüntetés, ha az érintett személyt jogerősen börtönbüntetésre ítélték, vagy cselekedetei méltánytalanná teszik a csillag viseléséhez. Nem hinném, hogy a bíróság ne tudná megkülönböztetni a rosszul fordított tusványosi nyilatkozatot a cselekedettől. Egy nyilatkozat soha nem egyenértékű a cselekedettel, mert nem mindegy, hogy csak mondom valakinek, hogy felpofozom vagy meg is teszem” – magyarázta Kincses.
A marosvásárhelyi ügyvéd az eddigi joggyakorlatra is felhívta a figyelmet. Bár számos olyan politikus és közéleti személyiség él, akit a bíróság jogerősen elítélt, az államfő egyiknek sem vonta vissza a kitüntetését. A rend 630 birtokosa közül tizenegyen vannak ebben a helyzetben, köztük a korrupciós ügyekbe bonyolódott és az államnak tetemes kárt okozó Adrian Năstase, Dumitru Cioflină, Eugen Bădălan, Ionel Manţog és Cristian Anghel. Traian Băsesecu volt elnök mindössze Corneliu Vadim Tudor érdemrendjét próbálta meg visszavonni, a legfelsőbb ítélőtábla viszont a néhai néptribün javára döntött, jogprecedenst kreálva.
„A bíróság szerint mérlegelni kell, hogy minek van nagyobb fajsúlya: annak a tettnek, amiért az illető a kitüntetést kapta vagy annak a cselekedetnek, amiért meg akarják fosztani tőle. Nem hinném, hogy az Európában elismert és jól működő védhatalmi státusra vonatkozó nyilatkozat többet nyomna a latban, mint Tőkés László 1989 decemberében betöltött szerepe” – fejtette ki Kincses Előd.
Mint ismert, Tőkés László egy olyan védhatalmi státusról beszélt Erdély esetében, mint amilyent Olaszország és Ausztria vállalt 1947-ben Dél-Tirol fölött, amely azóta egy virágzó térséggé nőtte ki magát. Egy fordítási pontatlanság miatt a román sajtó helytelenül protectoratként emlegette, ami a térség gyarmatként való kezelését jelenti. A média és a Tőkésnek ugró román politikusok azok után sem változtattak álláspontjukon, mint a volt püspök közleményben jelezte, hogy ő nem arról beszélt, mint amiről a téves fordítás miatt feltételezik.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Meghosszabbították a vizsgálati fogságot
Szerdán a bukaresti táblabíróságon tárgyalták a Szervezett Bűnözés és Terroristaellenes Igazgatóság ügyészeinek előző nap iktatott kérését, melyben Beke István Attila és Szőcs Zoltán előzetes letartóztatásának újabb harminc nappal történő meghosszabbítását kérték. Beke és Szőcs legutóbbi vizsgálati fogságának időszaka április 28-án jár le, azt hosszabbították meg május 28-ig.
A tárgyalásra a két brassói védőügyvéd jelenlétében került sor. A döntés nem végleges, mindketten negyvennyolc órán belül megfellebbezhetik a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken. Beke István Attila esetében, ha jogerősre emelkedik a döntés, a 180 nap lejártával börtönbe szállítják, Szőcs Zoltánnak még egy hosszabbítással jár le a vizsgálati fogsága, amit jelenleg a bukaresti rendőrség központi fogdájában tölt.
(iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföldi terrorvád: vádat emeltek Beke István és Szőcs Zoltán ellen
Vádat emelt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Szőcs Zoltán és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi szervezetének vezetője ellen – közölte csütörtökön honlapján az ügyészség.
Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják. Mindkét férfi előzetes letartóztatásban várja ügye tárgyalását.
Az ügyészségi közlemény szerint a hatóságokhoz 2014 óta érkeztek jelzések „a magyarországi szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom romániai szárnyához" tartozó személyeknek a saját testi készségeik fejlesztése iránti érdeklődéséről. A közlemény szerint ezt az érdeklődést idegen és kettős állampolgársággal rendelkező személyek ébresztették fel, azzal a céllal, hogy erőszakos cselekedeteket kezdeményezzenek „autonomista és revizionista célok" eléréséért, „Nagy-Magyarország visszaállításáért".
A vádhatóság megemlíti, hogy a HVIM romániai tagjainak egy 2015. október 10-i (lehallgatott) beszélgetésén Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kovászna megye területén 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A közlemény szerint Beke István „lépéseket tett" a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
Az ügyészség közlése szerint a büntetőpert első fokon a bukaresti táblabíróság tárgyalja.
A hatóságok Beke Istvánt 2015. december 1-jén, Szőcs Zoltánt pedig december végén tartóztatták le. A házkutatások során kiderült: Beke István korábban 400 petárdát vásárolt.
A HVIM erdélyi szervezete a közösségi oldalán korábban közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték.
A székelyföldi terrorvád miatt decemberben estéről-estére, majd januárban heti egy alkalommal tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki az őrizetbe vettekkel, és bizalmatlanságukat fejezvén ki a hatóságok eljárásával szemben. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson is tartottak.
MTI

Erdély.ma, 2016. máj. 19.
Román képviselő harcol a magyarok diszkriminációja ellen
Sikertelenül lépett fel a magyarok hátrányos nyelvi megkülönböztetése ellen Daniel Chesa, a Marosvásárhellyel szomszédos Koronka község román nemzetiségű önkormányzati képviselője – írta csütörtökön a Főtér.ro portál.
Az önkormányzati képviselő tavaly kezdeményezte, hogy a koronkai helyi tanács üléseinek napirendi pontjait, határozatait és a közérdekű hirdetéseket magyar nyelven is adják ki, és készítsék el a községháza honlapjának magyar nyelvű változatát is.
Javaslatát a magyar többségű helyi tanács előbb leszavazta, majd később mégis elfogadta, de Koronkán azóta sem valósult meg a kétnyelvű tájékoztatás. Ezért a képviselő a diszkriminációellenes tanácsnál (CNCD) tett panaszt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Takács Olga polgármester és az RMDSZ-es többségű önkormányzati testület ellen.
Marosvásárhely, 2015. március 27. A Kétnyelvű Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport és a Civil Elkötelezettség Mozgalom aktivistája felszereli az ötvenedik kétnyelvű utcanévtáblát az erdélyi Marosvásárhelyen 2015. március 27-én. A civilekből álló két csoport 2014 májusa óta küzd Marosvásárhelyen a kétnyelvű utcanévtáblákért. A hatályban lévő törvények értelmében a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése a polgármesteri hivatal feladata lenne, de Dorin Florea polgármester szerint a román közigazgatási törvény nem teszi lehetővé kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését.
A diszkriminációellenes tanács elutasította a panaszt. A portál által is közölt határozatában többek között azt állapította meg, hogy „csak a magyar közösség kérheti az önkormányzati dokumentumok magyar fordítását", a magyar közösség képviselői azonban nem tettek panaszt a vélt hátrányos megkülönböztetésük miatt. A tanács azt is megállapítja, hogy éppen a bepanaszolt személyek magyar nemzetiségűek. Daniel Chesa a Főtér portálnak elmondta: nem fogadja el a diszkriminációellenes tanács döntését, és bíróságra viszi az ügyet.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Koronkán 814 román, 1804 magyar, 87 cigány és három német nemzetiségű személy él.
Korábban civil jogvédők jelezték, hogy az RMDSZ nem lehet a nyelvi jogok hiteles őre Romániában, mert sok esetben éppen a szövetség színeiben megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők mulasztják el a nyelvi jogok életbe léptetését. Az RMDSZ azzal válaszolt a vádra, hogy a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon induló jelöltjeivel nyilatkozatot íratott alá, amelyben valamennyien vállalták, hogy ha tisztségbe jutnak, saját hatáskörükben eljárnak a nyelvi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetéséért. A szövetség nem jelölte újabb mandátumra Takács Olga polgármestert, Daniel Chesa viszont megmérkőzik a polgármesteri tisztségért.
MTI
Erdély.ma

Életfogytiglant kaphatnak terrorizmusért a hatvannégy vármegyések
Életfogytig tartó börtönre ítélhetik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két erdélyi vezetőjét. Beke István Attila és Szőcs Zoltán ellen szerdán emelt vádat a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT), a vádhatóság csütörtökön számolt be honlapján a lépésről.
A közlemény szerint Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt pedig az említett bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtással vádolják. Mindkét férfi előzetes letartóztatásban várja az első fokon illetékes bukaresti táblabíróság ítéletét.
Az ügyészségi közlemény szerint egy 2015. október 10-i beszélgetésen Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi elnöke azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza azt működésbe december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. Bekét egy nappal a tervezett merénylet előtt letartóztatták. A lakásán 400 petárdát foglaltak le, valamint olyan eszközöket, amelyek segítségével – az ügyészség szerint – összeállíthatott volna egy robbanószerkezetet. Szőcs Zoltánt december végén tartóztatták le, amikor hazatért külföldről, ahol vendégmunkásként dolgozott.
Az ügyészség korábbi közleményeiben is megemlítette, hogy a „Nagy-Magyarország visszaállításáért” küzdő székelyföldi fiatalok szándéka az volt, hogy megnehezítsék vagy „megakadályozzák a román hatóságokat abban, hogy az államhatalmat gyakorolják”, de most először közölte a bűncselekmények jogi besorolását. Eszerint, ha bűnösnek találják őket, a román büntető törvénykönyv 402. cikkelye értelmében Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt akár életfogytig tartó elzárásra ítélhetik, de legkevesebb 15 évi szabadságvesztésre számíthatnak. A román büntető törvénykönyv szerint a szóban forgó bűncselekmény esetében a kísérlet tettese ugyanolyan büntetést érdemel, mint ha befejezett bűncselekmény valósult volna meg.
Szőcs Levente, Bukarest
nol.hu

Vizsgálati fogságban marad Beke és Szőcs ( Székelyföldi terrorvád)
Továbbra is vizsgálati fogságban maradnak a terrorváddal őrizetbe vett kézdivásárhelyi fiatalok. Május 20-án a bukaresti táblabíróságon tárgyalták a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus-ellenes Igazgatóság ügyészeinek május 18-án iktatott kérését, amelyben a terrorváddal őrizetbe vett Beke István Attila és Szőcs Zoltán előzetes letartóztatásának újabb harminc nappal történő meghosszabbítását kérték. Beke és Szőcs legutóbbi vizsgálati fogsága május 28-án jár le, azt hosszabbították meg június 27-ig.
A bírói testület teljes mértékben megalapozottnak ítélte előzetes fogva tartásuk meghosszabbítását, és elutasította a két vármegyés azon kérését, hogy a vizsgálati fogságot alakítsák át házi őrizetre. Az alapfokú döntés ellen tegnap mindketten fellebbeztek a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken. Ha jogerősre emelkedik, 180 nap lejártával – május 27-e után – Beke István Attilát börtönbe szállítják. Szőcs Zoltánnak ez lesz az utolsó harmincnapos vizsgálati fogsági időszaka a bukaresti rendőrség központi fogdájában, az ő esetében sem lesz több hosszabbítási lehetőség, június 28-a után őt is börtönbe vihetik. Lapzártáig a bukaresti táblabíróságon még nem tűzték ki a büntetőper első, alapfokú tárgyalásának időpontját.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföldi terrorvád – Elrendelték a per megkezdését
Ahogy az várható volt, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei június 13-án iktatott kérésükben Beke István Attila és Szőcs Zoltán vizsgálati fogságának újabb harminc nappal történő meghosszabbítását kérték.
A bukaresti táblabíróság rekordidő alatt, már 16-án délelőttre kitűzte a tárgyalást. Beke István Attila és Szőcs Zoltán legutóbbi vizsgálati fogsága június 28-án jár le. A taláros testület megállapította, hogy fogva tartásuk teljes mértékben megalapozott és jogszerű, ezért elutasította azon kérésüket, hogy vonja vissza fogva tartásukról szóló döntését, illetve az előzetes fogság helyett helyezze őket házi őrizetbe. Ugyanakkor a soron következő aznapi tárgyaláson elutasították előzetes letartóztatásuk ellen benyújtott kérésüket, és elrendelték a per elkezdését. Az ítélet egyik esetben sem végleges, fellebbezni lehet 48 órán, illetve a közléstől számított három napon belül a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéken.
A vármegyések kézdivásárhelyi elnöke immár közel kétszáz napot, erdélyi elnöke pedig mintegy 170 napot töltött a bukaresti rendőrség központi fogdájában, illetve a rahovai börtönben, ahol jelenleg fogva tartják őket.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az államfő fél megvédeni a saját rendeletét?
Fontosnak tartom, hogy a közvélemény megtudja: Románia elnöke, miután meghozta azt a törvénytelen és alkotmánysértő határozatot, hogy elnöki rendelettel viszszavonta a Románia Csillaga lovagi fokozatát, amelyet Tőkés László 2009-ben, a Temesvári forradalomban játszott szerepéért kapott Traian Basescu államelnöktől, nem meri megvédeni a táblabíróság előtt a saját dekrétumát – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Kincses Előd ügyvéd, Tőkés jogi képviselője.
Elmondta, hogy a rendeletet megtámadták, de mivel ez egy közigazgatási aktus, ahhoz, hogy az illetékes bírósághoz lehessen fordulni, előzetes panaszt kellett benyújtani, amit Kincses meg is tett, és felszólította az elnököt, vonja vissza a dekrétumot. Az államfő nem vonta vissza, ezért Kincses a Bukaresti táblabírósághoz fordult. A Bukaresti táblabíróság felszólította az államelnököt és a miniszterelnököt – akit Kincses szintén perbe hívott, mert ellenjegyezte az államfő rendeletét –, hogy tegyék le a válasziratot.
"A jelenleg érvényben levő román perrendtartás rendkívül szigorúan bünteti a válaszirat le nem tételét: amennyiben a válaszirat letételének a kötelezettségét nem teljesíti az alperes, nincs joga bizonyítási indítványt letenni és kifogásokkal élni. Ezek olyan védekezési lehetőségek, amelyekkel szívesen élnek a jogászok, mert ilyen esetben a bíróság nem is kell érdemben vizsgálja azt, hogy igaza van vagy nincs igaza. Ez a lehetőség nem adatik meg Románia elnökének, aki nem tett le válasziratot a felperes beadványára" – jelentette ki az ügyvéd, és feltette a szónoki kérdést: "az államfő talán fél a saját rendeletét megvédeni?".
Ezzel szemben, mondta el a továbbiakban, a miniszterelnök, aki csak ellenjegyzője volt az elnöki dekrétumnak, válaszolt, bár mondvacsinált kifogásokkal próbálta védeni az elnök igazát.
Ciolos szerint megalapozott az elnöki rendelet, mivel a Románia Csillaga Nemzeti Rendjel becsületbírósága (BB) megállapította, hogy Tőkés László méltatlanná vált erre a kitüntetésre, és a becsületbíróság határozatát nem jogosult felülbírálni az igazságszolgáltatás. Holott a becsületbíróság határozata csupán javaslat, és semmire sem kötelezi az elnököt – magyarázta Kincses.
Egyszerre voltak ügyészek és bírák
Az ügyvéd szerint maga a határozat is több szempontból semmis. "Amikor a BB határozatát megtámadtam a Bukaresti táblabíróságnál, és utána fellebbezéssel a Legfelsőbb Ítélőtáblához került, érdemben nem vizsgálta a román igazságszolgáltatás, mondván, hogy ez nem közigazgatási okirat, hanem csak javaslat. Viszont ebben a perben már, amikor ennek a javaslatnak jogi következményei lesznek, meg kell vizsgálja a közigazgatási bíróság azt is, hogy mennyire felel meg a törvényességnek ez a határozat. Ugyanis, a becsületbíróságot az Elnöki Hivatal keretében működő kitüntetések kancelláriája kell felkérje arra, hogy vizsgálja meg, hogy az illető kitüntetett méltánytalanná vált-e vagy sem a kitüntetésre. Ez nem történt meg, a PSD-s lovagok kérték, hogy üljön össze a BB, és vizsgálja meg, hogy Tőkés méltánytalanná vált a kitüntetésre amiatt, hogy annak idején, Tusnádon állítólag azt mondta, hogy Magyarország változtassa protektorátussá Erdélyt. Ez azonban félrefordítás volt, mert Tőkés László védhatalmi státusról beszélt, és a dél-tiroli példát hozta fel, ami kizárólag a területi autonómiára vonatkozik". Az ügyvéd szerint a BB az autonómiát is sajátosan értelmezte, és azt írta, hogy a területi autonómia követelése szélsőséges, veszélyes, etnikai feszültséget okoz, gyűlöletkeltő és a trianoni békeszerződés kétségbe vonását jelenti.
Azt is elmondta, hogy Gabriela Firea és Ecaterina Adronescu, akik a feljelentők voltak a Tőkésügyben, részt vettek a határozathozatalban is. Vagyis egyszerre voltak ügyészek és bírák, ami ugyancsak törvénysértő. Ezek mellett Tőkésnek a védelemhez való jogát sem tartották tiszteletben, bár az országos ügyvédi kamara is állást foglalt az ügyben. Felhívta a figyelmet, hogy a BB olyan komolyan veszi a munkáját, hogy bár 11 olyan kitüntetett személy van, akiket börtönre ítéltek, ezek esetében nem indítványozták a kitüntetés visszavonását.
A tárgyalást még nem tűzték ki, a fellebbezést a Legfelsőbb Ítélőtábla tárgyalja.
Az előzmények
Klaus Johannis államelnök március elején jelentette be, hogy viszszavonta a Románia Csillaga érdemrendet Tőkés Lászlótól. Mert "aki ilyen magas állami kitüntetést kap, annak tiszteletben kell tartania Romániát, az ország alkotmányát és alapvető értékeit".
Tőkést 2009-ben Traian Basescu akkori államfő tüntette ki a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával az 1989-es rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért. A kitüntetés visszavonását célzó kezdeményezés négy évvel később született amiatt, hogy az EP-képviselő a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Ausztria és Dél- Tirol viszonyára hivatkozva azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarság fölött.
Tőkés László kitüntetésének a visszavonását Victor Ponta akkori kormányfő kezdeményezte. Miután kiderült, hogy az érdemrend visszavonását csak azok kezdeményezhetik, akik maguk is birtokosai a kitüntetésnek, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus elindította a folyamatot, majd egy héttagú becsületbíróság – amelynek négy tagja PSD-s volt – úgy döntött: az EP- képviselő méltatlan az érdemrendre.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés kitüntetése: még nem ért véget a történet
A Bukaresti táblabíróság hozhat döntést Tőkés László érdemrendperében, melyben az EP-képviselő arra kéri az igazságszolgáltatást, hogy érvénytelenítse azt az államfői rendeletet, mellyel Klaus Iohannis megfosztotta a Románia Csillaga nevű állami kitüntetéstől..
A Bukaresti táblabíróság még nem tűzte ki az első tárgyalás időpontját; az új polgári perrendtartás szerint egyelőre az előkészítési fázisnál tartanak. Az igazságszolgáltató szerv felszólította az államelnöki, illetve a miniszterelnöki hivatalt, hogy Tőkés László beadványára tegye le a válasziratot. Klaus Iohannis június 10-én Bukarestből feladott levelét négy hét után, július 8-án kézbesítette Tőkés László Marosvásárhelyen élő ügyvédjének, Kincses Elődnek a posta. Válasziratában az államfő nem létező törvénycikkelyekre hivatkozik, miszerint nem tekinthet el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke kitüntetésének visszavonását javasoló becsületbírósági döntéstől. Ugyanakkor, írja Iohannis, az igazságszolgáltatást is törvény kötelezi arra, hogy utasítsa el az Európai Parlamenti képviselő kérését.
„Mindez mese, ilyen törvénycikkelyek nem léteznek. Mi több, jogi precedens van arra, hogy a bíróság hatályon kívül helyezte az elnök döntését” – mondta Kincses Előd a sajtónak.
Iohannishoz hasonlóan a miniszterelnök is egy olyan válasziratot fogalmazott meg, mely hemzseg a pontatlanságoktól és csúsztatásoktól. Dacian Cioloș – aki az államfői dekrétum ellenjegyzőjeként került képbe – arra kéri a bíróságot, hogy utasítsa el Tőkés László panaszát, mivel felperesként egyrészt nem bélyegezte azt fel, másrészt nem nyújtott be előzetes panaszt a kormányhoz.
„Mindez nem felel meg az igazságnak, hisz felbélyegeztük a beadványt, és nem voltunk kötelesek a kormányhoz fordulni, mihelyt a rendeletet Iohannis hozta, Cioloș mindössze ellenjegyezte” – magyarázta Kincses. A püspök jogi képviselője azt is furcsállja, hogy a miniszterelnök teljesen megalapozottnak tartja az államfő döntését, hiszen, amint írja, Klaus Iohannis nem bírálhatja fölül az érdemrend becsületbíróságának a határozatát – holott valójában az mindössze konzultatív jellegű. Ezt a bíróság is kimondta, amikor hónapokkal ezelőtt azzal hárította el a javaslat elemzését, hogy az nem számít adminisztratív döntésnek.
Mint ismert, a felek azért kerültek bíróság elé, mert Iohannis államfő a felszólítás ellenére sem volt hajlandó visszavonni azt a törvénytelennek vélt rendeletét, mellyel megfosztotta Tőkés Lászlót a magas rangú állami kitüntetéstől. Az érintett szerint az elnöknek semmiféle jogalapja nem volt az érdemrend visszavonására. A törvény szerint csak a letöltendő börtönbüntetésre ítélt személyektől kell kötelező módon visszavenni a kitüntetést, valamint azokat foszthatják meg az érdemrendtől, akik elkövetett tetteik által arra méltánytalanná válnak. Az elmúlt időszakban tizenegy kitüntetettet ítéltek letöltendő börtönbüntetésre, azonban sem az érdemrend becsületbírósága, sem az államelnök nem kezdeményezte kitüntetésük visszavonását. Temesvár hőse 2009-ben kapta meg Traian Băsescu volt román elnöktől a Románia csillaga érdemrend állami kitüntetést az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, annak huszadik évfordulóján. Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt szocialista kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László egy Tusnádfürdői fórumon felvetette – már nem is először –, hogy Magyarország vállaljon védnökséget az erdélyi magyarság fölött. Ezelőtt két és fél évvel, 2013 novemberében jelentették be, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a román állami kitüntetésre, és úgy döntött: az EP-képviselő kitüntetésének visszavonását kéri az államfőtől. Aminek az erdélyi magyarság által is megválasztott Iohannis sietett is eleget tenni.
itthon.ma//erdelyorszag

Esélyük sem volt a túlélésre Ficior peripravai áldozatainak
Ion Ficior tudatosan törekedett az általa irányított munkatábor foglyainak fizikai és pszichikai likvidálására, az általa elkövetett bűncselekmények méltó büntetése pedig az életfogytiglani börtön lenne.
Erre hivatkozva ítélte alapfokon emberiesség elleni bűncselekményekért húsz év börtönbüntetésre idén márciusban a Bukaresti táblabíróság a Duna-deltában létesített peripravai láger egykori parancsnokát, akit több mint száz politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek.
A Mediafax hírügynökség csütörtökön ismertette a nem jogerős ítélet frissen közzétett indoklását. A Bukaresti bírák szerint nyilvánvaló bizonyítékok támasztják elő, hogy a Ion Ficior által meghonosított elnyomó rendszer közepette a fogva tartottak mocsokban, élelmiszerhiányban voltak kénytelenek dolgozni, és ez az egészségük megrendüléséhez vezetett.
„Az elhalálozottak életkoráról, valamint a haláluk okáról szóló okiratokat tanulmányozva nem kell különösebb szakmai hozzáértés ahhoz, hogy egyértelműen megállapítsuk, miszerint ezek a foglyok semmiféle orvosi kezelésben nem részesültek, és esélyük sem volt a túlélésre" – olvasható a bírói indoklásban. A verdikt megállapítja, hogy az elítélteket vagy Ficior utasítására, vagy a beleegyezésével bántalmazták, a betegeket és a munkára képteleneket pedig egyszerűen hagyták elpusztulni. A vádirat szerint az embertelen fogva tartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt 103 fogoly halt meg Ficior parancsnoksága idején a peripravai munkatáborban.
Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt. A 88 éves Ficior a második kommunista börtönparancsnok, akit a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) feljelentése nyomán elítéltek; a Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Vișinescut idén februárban jogerősen húsz év szabadságvesztéssel sújtották.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Elutasították Beke és Szőcs fellebbezését
Tegnap a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken zárt ülésen tárgyalták le a terrorizmussal vádolt Beke István és Szőcs Zoltán fellebbezését, amelyet a Bukaresti táblabíróság június 16-i végzése ellen nyújtottak be.
Az akkori tárgyalás a bírósági szakasz első eljárási alszakaszának a végét jelentette, amikor a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék három hónappal a táblabíróság elutasítása után, az előzetes eljárás alatt ellenőrizte a vád és nyomozati anyag, illetve a bizonyítékok törvényességét. Az ügyvédek által papírra vetett kifogásokat jelzett jogsértéseket, törvénytelenségeket és hiányosságokat illetően az ügyészség képviselője egyetlen érvet sem tudott felhozni. Ezek alapján a két vármegyés a vádirat visszaküldését kérte az ügyészségre a hiányosságok kijavítása érdekében és alapfokon nem használható bizonyítékok kizárásáért, amit tegnap újra elutasítottak, indoklás nélkül. A valótlannak tartott vádirat ezek után törvényesség szempontjából már nem kérdőjelezhető meg, annak alapján kezdik majd meg az alapfokú tárgyalást.
A fellebbezésre a két vármegyésnek ismét ki kell fizetnie 200–200 lejt, a hivatalból kijelölt védőügyvédeket az államkasszából fizetik, habár Beke és Szőcs nem tart igényt rájuk. Az alapfokú tárgyalás időpontja nem ismert, tegnap a házi őrizet felülvizsgálatáról sem tárgyaltak.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kitűzték az első tárgyalás időpontját (Székelyföldi terrorvád)
Szeptember 20-án kezdődik a Bukaresti táblabíróságon a terrorizmussal vádolt Kézdivásárhelyi Beke István Attila és Szőcs Zoltán pere. Beke István Attilát 2015. december 1-jén, Szőcs Zoltánt pedig december végén tartóztatták le azzal a váddal, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani a Gábor Áron téren a román nemzeti ünnepre szervezett december 1-jei katonai parádén.
Beke István Attila és Szőcs Zoltán ellen májusban emelt vádat a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság. Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják. Az alapfokú tárgyalás akár hónapokig is elhúzódhat, de az is elképzelhető, hogy két-három tárgyalás után megszületik a nem végleges ítélet. A Legfelső Semmítő- és Ítélőszéken szeptember 13-án döntenek a házi őrizet meghosszabbításáról.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Beke és Szőcs házi őrizetben mArad
Beke István Attila és Szőcs Zoltán házi őrizetének felülvizsgálatáról tárgyaltak kedden délelőtt a Bukaresti táblabíróságon. A védőügyvédek az eddigi házi őrizet helyett hatósági felügyeletet kértek védenceik számára, azonban ezt a taláros testület elutasította, törvényesnek és megalapozottnak ítélve a házi őrizet meghosszabbítását.
A valós indoklás ezúttal is hiányzott, a vádhatóság érvelése kimerült abban, hogy a vármegyések mAradjanak házi őrizetben, mivel „veszélyt jelentenek a közösségre nézve és csupán egy »kis társulás« akarja őket itthon, szabadon látni”. A tárgyalás alig tíz percet tartott. A keddi ítélet nem végleges, 48 órán belül fellebbezni lehet a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken. A tolmács tiszteletdíját az államkasszából fedezik.
Szeptember 20-án a fővárosi táblabíróságon tűzték ki Beke István Attila és Szőcs Zoltán első nyílt tárgyalását. A vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elkezdődött az alapfokú tárgyalás (Székelyföldi terrorvád)
A Bukaresti táblabíróságon több mint tíz hónappal őrizetbe vételük után kedden elkezdődött és több mint hét órát tartott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ügyének alapfokú tárgyalása. A két vármegyés elleni vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják a Terrorizmus és a Szervezett Bűnőzés Elleni Igazgatóság ügyészei, akik nyolckötetes vádiratot helyeztek a táblabíróság asztalára.
Elsőként Beke István Attila, majd Szőcs Zoltán nyilatkozott. A tárgyalás nyílt volt, de nem övezte egyáltalán érdeklődés a központi média részéről, számukra ez már nem volt fontos. A bíróság és az ügyészség a feltett kérdésekben már csak petárdákról beszélt. Ezt követően az ügyvédek bizonyítási kérelmeket tettek le, az ügyészség majd mindeniknél elutasítást kért, többek között az eredeti hanganyag nyílt ülésen való meghallgatására is. Az ügyvédek felrótták a védelemhez való jog megsértését, szóvá tették, hogy ez tetten érhető volt a bűnügyi nyomozás alatt és azóta is folyamatosan, nyomatékosították, hogy „jogállamban” élve tartsák tiszteletbe, ne sértsék meg a bizonyítási szabályokat is és a részleges állítás elvét, engedélyezzenek technikai és független szakértői vizsgálatokat, tanúk kihallgatását stb. A bíróság döntésének kihirdetését a bizonyítékokra, illetve a lakhely elhagyására vonatkozó kérésükkel kapcsolatosan tegnapról szeptember 23-ra napolták el. A következő tárgyalás időpontját október 7-re tűzték ki.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hosszú tárgyalás lehet
Engedélyeztek egy egészségügyi kivizsgálást 
Pénteken, október 7-én a bukaresti táblabíróságon zajlott az ún. Beke-ügy alapfokú tárgyalása. A szűkszavú kivonat csak arra tér ki, hogy engedélyeztek Beke Istvánnak egy egészségügyi okokból szükséges utat a kovásznai szívkórházba, és nem hagyták jóvá Szőcs Zoltánnak a házi őrizet feloldására vonatkozó kérelmét.
A kivonat szerint október 13-án 11 és 16 óra között Beke Istvánnak engedélyeznek egy, a legrövidebb úton megtehető utat a kovásznai dr. Benedek Géza szívkórházba, hogy ott megvizsgáltassa magát, majd ezt követően azonnal vissza kell térnie otthonába. 
A kivonat második pontjában azt írják, nem hagyták jóvá Szőcs Zoltán azon kérelmét, hogy oldják fel a házi őrizetet, és helyezzék őt hatósági felügyelet alá. Korábban, szeptemberben ezt szintén kérelmezték a védőügyvédek, viszont a keresetüket akkor is elutasították.
Szeptember 23-án a táblabíróság azt is jóváhagyta, hogy október 7-én tanúként hallgassák ki Bîznu Mariant, Hodor Istvánt és Bandi Szabolcsot, Szőcs Csongort és Makó Attilát, illetve a kollaboránsnak nevezett József Sándort később citálják a bírók elé, szintén tanúként. Vélhetően ez utóbbi (József Sándor) álnév, ugyanis az ügyben van egy védett tanú is, akinek kihallgatása valószínű úgy fog történni, hogy a vádlottakkal fogják szembesíteni, így kilétére – egyelőre – nem derül fény. 
Megtudtuk: a bírák csak Bandit, illetve Hodort hallgatták meg, a temesvári Bîznu Marian nem jelent meg, állítólag nem találták meg. Ő annak a petárdás cégnek a tulajdonosa, aki tavaly novemberben jelentkezett, hogy küldi Beke Istvánnak a korábbi petárdás megrendelése elmaradt részét (azokról az airsoftnál használt pukkanókról van szó, amiket még 2014-ben rendeltek meg – szerk). A bíró kérte a tanú előállítását, így november 4-én a másik három tanúval együtt hallgatják ki. A tárgyalás késéssel kezdődött, 11 óra körül, és délután, öt óra után fejezték be.
A két kézdivásárhelyi fiatalember ellen múlt év decembere óta zajlik hatósági eljárás, amikor a karhatalmi erők úgy vélték, hogy robbantani akartak december elsején Kézdivásárhely főterén. Ebből a román média hatalmas ügyet kreált, ami a székelyföldi terrorizmus néven épült be a román köztudatba, és nemcsak a HVIM ellen, hanem a magyarság egésze ellen indult el egy demonizációs folyamat. Tegyük hozzá, hogy miután a két vármegyést kiengedték, illetve házi őrizetbe helyezték, meglehetősen nagy a csend, most nem beszélnek órákat róluk, viszont megjelent róluk egy film, ami kedvezőtlen képet fest róluk és a HVIM-ről általában, erről csütörtöki lapszámunkban számoltunk be. 
Bartos Lóránt Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Megkezdődött Tőkés érdemrendpere Bukarestben
Megkezdődött a bukaresti táblabíróságon annak a közigazgatási pernek a tárgyalása, amelyben Tőkés László európai parlamenti képviselő a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte – tájékoztatta az MTI-t kedden Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje.
A bizonyítási indítványok előterjesztésére nem kerülhetett sor, mivel beavatkozott a perbe a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága, amelynek javaslatára Klaus Johannis államfő márciusban visszavonta a kitüntetést. Mivel erről az egyik alperest, az elnöki rendeletet ellenjegyző miniszterelnököt jogi képviselő híján nem lehetett helyben kiértesíteni, a bíróság halasztást rendelt el.
Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Mivel csak a Románia Csillaga többi kitüntetettje kérheti az érdemrend visszavonását, a kitüntetés szociáldemokrata birtokosainak feljelentésére összeült az érdemrend becsületbírósága, amely megállapította, hogy Tőkés László – aki szerintük nem ismeri el a román alkotmányt – méltatlan a kitüntetésre. „Tőkés László azt 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett elévülhetetlen történelmi érdemeiért kapta meg a kitüntetést a huszadik évfordulón, nem pedig azért, hogy fogja be a száját" – magyarázta az MTI-nek Kincses Előd, miért tartja a felperes törvénytelennek az érdemrend visszavonását. Hozzátette: az alkotmány garantálja a véleménynyilvánítási szabadságot, tehát akkor sem lett volna indokolt a történelmi érdemek lenullázása, ha igaz lenne, amivel feljelentői megvádolták. A marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett: tizenkét olyan embernek van a birtokában a Románia Csillaga, akiket börtönbüntetésre ítéletek, élükön Adrian Năstase volt miniszterelnökkel, és akiktől a törvény szerint vissza kellett volna vonni a kitüntetést, de nem tették meg. „A pernek nincs anyagi vonzata, azt Tőkés László kizárólag a temesvári forradalom szellemének védelmében folytatja" – hangsúlyozta Kincses Előd. A következő tárgyalást november 8-ára tűzte ki a bukaresti táblabíróság. kronika.ro Erdély.ma

Fenechiu mindent beismert
Több mint nyolc év letöltendő
3 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte tegnap a Bukaresti Törvényszék Relu Fenechiu volt szállítási minisztert, írja az Agerpres. A bűnösségét beismerő volt politikust a ploieşti-i korrupcióellenes ügyészség pénzmosással és befolyással való folyamatos visszaéléssel vádolja.
A bírák a letöltendő börtönbüntetés mellett 901 526 euró elkobzásáról is rendelkeztek, és nem oldották fel a foglalást a volt miniszter vagyonára. A Bukaresti Törvényszék vádalkut kötött a volt miniszterrel, aki beismerte bűneit, és elfogadta a 3 év 10 hónapos fogházbüntetést.
A DNA szerint 2012 és 2014 között az akkor parlamenti képviselő Relu Fenechiu 15 százalékos részesedést kért és kapott egy szoftvercégtől azért, hogy közbenjárjon, hogy több minisztériumnál megnyerjenek bizonyos pályázatokat. Jelenleg Relu Fenechiu a Transzformátor-ügyben kiszabott ötéves börtönbüntetését tölti.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Börtönbe zárták Hargita megye volt prefektusát
Csíkszeredában kezdte meg három éves börtönbüntetésének letöltését.
Megkezdte büntetésének letöltését a csíkszeredai börtönben Constantin Strujan, Hargita megye volt prefektusa és alprefektusa, miután jogerősen három évre ítélték ebfolyással való visszaélés miatt.
A Bukaresti Ítélőtábla kedden elfogadta a DNA fellebbezését a Bukaresti Törvényszék októberi döntése ellen, amelyben Strujant három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Az ügyben elítélték Iulian Zaharia cégvezetőt is, ő 80 napig közmunkát végez és nem gyakorolhatja bizonyos jogait.
Constantin Strujant tavasszal állította bíróság elé a DNA, a vádak szerint amiatt, hogy Hargita megye alprekeftusaként 20 ezer lejt kért az üzletembertől, cserébe azt ígérte, hogy a Román Vízügyi Hivatalban „elintézi”, hogy gyorsított eljárással kifizessék a Iulian Zaharia cége által Hargita megyében végzett hidrotechnikai munkálatokat.
Strujan 2005 és 2010 között prefektusa, 2010 és 2012 között pedig alprefektusa volt Hargita megyének. foter,ro

Adótörvénykönyv-módosítástól a munkaerőhiányig (Visszapillantó)
Szokásunknak megfelelően, idén is visszapillantunk az elmúlt esztendő legfontosabb gazdasági eseményeire, amely szintén az adótörvénykönyv jelentős módosításával kezdődött, majd az év folyamán egyre inkább a képzett munkaerő hiányára panaszkodtak a vállalkozók.
JanuárAdótörvénykönyv. Már az év első napjától érvénybe lépett az új adótörvény, amely nagyon sok változást hozott a cégek, illetve jogi személyiséggel rendelkező egyéni vállalkozások tekintetében. Számszerűen több mint száz olyan módosítás szerepelt a 2015/227-es törvény által jóváhagyott hatalmas terjedelmű jogszabályban, amely az adók és illetékek rendszerét átírta. A legfontosabb módosításokat Benkő Pál adószakértő segítségével ismertettük.Repülőtér. Év végére elkészül a vidombáki repülőtér – nyilatkozta a Brassó megyei tanács alelnöke. Claudiu Coman leszögezte, hogy ötmillió eurós kölcsönt vettek fel, aktualizálni kell a megvalósíthatósági tanulmányt, egymillió euróba kerül a még szükséges területek kisajátítása és előkészítése, megkapták a villamos áram vezetéséhez szükséges engedélyeket. Továbbra is függőben a kifutópálya területének átvétele, a vitatott 200 hektár sorsát újabb kormányrendelettel rendezik – szögezte le Coman. Mint ismeretes, eddig csupán a repülőtér 2,85 kilométeres, 45 méter széles kifutópályája épült meg, amelyet 2014 őszén adtak át. Ma már tudjuk, az igéretből nem lett valóság.
Közel a hamburgerhez. „A vendéglátóipar úgy jött képbe, hogy míg az építőszakmában dolgoztam, gyakran ebédeltem a városban, mindig rohanni kellett, és nem találtam egy igazi gyorséttermet – nyilatkozta lapunknak Bunta Álmos. – Fontos volt számomra, hogy valami új legyen és kézműves termék, amit helyben állítunk elő. Így esett a választás a hamburgerre” – mondta a fiatal vállalkozó, aki néhány évvel korábban építőmérnöki diplomával érkezett haza Debrecenből. FebruárAkarunk dolgozni. A foglalkoztatottsági aránynál (az alkalmazottak aránya az aktív lakosság körében) Kovászna megye 55,8 százalékkal országos szinten a 9. helyen áll – közölte Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az Európai Unió pedig célként határozta meg, hogy 2020-ig az arány érje el a 70 százalékot (Románia esetében a cél 60 százalék). Mindebből az látszik, hogy az itt lakók akarnak dolgozni, és dolgoznak is, még ha kevés pénzért teszik is ezt – mondotta a polgármester.Húsz év. „Szervezkedni, társulni nem kötelező, de megéri. Lehet dolgozni egyedül is, de egy sor lehetőség miatt érdemes társulni, együttműködni, kapcsolati hálót építeni” – nyilatkozta Bagoly Miklós, a húszéves Asimcov, vagyis a Kovászna Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke.Rugalmasabb pályázás. Miközben a régi ciklusban, függetlenül a támogatás intenzitásától, a vállalkozónak teljes mértékben kellett finanszíroznia a beruházást, és visszaigénylési kérelemmel tudta lehívni a megfelelő pénzeket (utófinanszírozásos rendszer), most előre le lehet hívni akár ötven százalékban is az elnyert összegeket – közölte az új költségvetési ciklus uniós pályázatai kapcsán lapunk kérdésére Bartis Botond, a Goodwill Consulting tanácsadó és pályázatíró cég  értékesítési igazgatója. 
Szalmaláng. A maksaiDeszke János és felesége, DalmaSzékelyföldön elsőként kezdett szalmából fűtőanyagot készíteni. A D&D szalmabrikettgyár bemutatásakor a fiatal vállalkozók elmondták: a sikeres pályázathoz vakmerőség, kitartás és persze szülői támogatás kell.MárciusAz újrakezdő. Három évvel ezelőtt még teljes kiárusításon gondolkozott, ma egy lassan, de biztosan épülő vállalkozást vezet – írtuk Dónáth Lajosról, a kökösi Gulyás csárda tulajdonosáról. A lassú építkezés hívének korábbi vállalkozói próbálkozásait a válság kettébe törte, de sikerült felállnia. 
Képzés. Harmadik szakaszához érkezett a kézműveseknek szánt üzleti képzés. A  KézMűvész Egyesület szervezésében 2015 tavaszán indult a tematikus felkészítő, ekkor 34 kézműves nyert bepillantást a marketing és design alapjaiba. 
Bemutatkoztak a fővárosban. Háromszéki fiatal vállalkozók is bemutatkoztak a Bukarestben szervezett üzleti konferencián. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) társszervezésében zajló eseményen a startup-szimuláció keretében egyebek mellett egyedi kerékpárokat, újszerű bútordarabokat, online áruházat mutattak be. A húszéves Roby sajt. Sok munka, kitartás kellett, hogy az egyre nehezebb körülmények között működő tejtermékpiacon megmaradjon az étfalvi kis üzemben készített sajt. Csutka Attila tulajdonost nem hátráltatták meg a nehézségek, fejlesztette vállalkozását, ma már négyféle, kézműves minőségű, hagyományos termékként bejegyzett sajtot forgalmaz. Munkájában Róbert fia segíti, a könyvelést felesége, Mária Magdolna végzi. Igazi családi vállalkozásról beszélhetünk – mutattuk be a két évtizedes vállalkozást.SzékelyföldBudapesten. Székelyföld-stand is jelen volt a március 3–6-a között Budapesten megszervezett Utazás Kiállítás, 2016 turisztikai expón, amelyen 28 ország 350 kiállítója vett részt. Háromszéket a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, A borvíz útja programot az Aquasic Egyesület képviselte, Hargita megyét a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás, továbbá Udvarhelyszéket a Szinfotour, Csíkszeredát a Csíkinfo Iroda, Gyergyószéket Gyergyószentmiklós önkormányzata.Verseny. A szolgáltatási elképzelések voltak túlsúlyban a sepsiszentgyörgyi Junior Bussiness Club által hatodik alkalommal megszervezett Üzleti Tervek Versenyén. A színes palettán zeneipari közvetítő vállalkozástól játszóterek korszerűvé tételén át, az energiafelhasználás optimizálását célzó üzleti terven keresztül egészen a turisztikai szolgáltatásokra irányuló pályamunkáig sok minden megtalálható volt, de olyan kevésbé elterjedt elképzelést is bemutattak, mint a hálózatépítés.
ÁprilisKülhoni vállalkozók éve. A magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága koordinálta, a külhoni vállalkozók felkarolását célzó program keretében mentorok segítségével célirányos fejlesztési konzultációk zajlottak Sepsiszentgyörgyön. A tematikus év részeként a program keretösszege 750 millió forint, 525 millió forintot pályázati célra fordítanak, 3–6 millió forint támogatást kaphatnak a vállalkozások.Díjeső. Három díjjal tért vissza a legjelentősebb országos pék- és cukrászipari kiállításról és versenyről, a Gastropanról Diószegi László és csapata. A sepsiszentgyörgyiek kenyere, péksüteménye a második, illetve harmadik helyre volt elegendő, Farkas Ferenc ételszobrászati remeke viszont kategóriájában kiérdemelte a zsűri legmagasabb elismerését.Pálinkadíj. A Potio Nobilis brand újabb nemzetközi sikereket ért el Európa talán legrangosabb seregszemléjén, a Destillatán, amelyen 11 ország 129 főzdéje vett részt.  A főzde megkapta a Höchste Qualitat minősítést, 4,25 pontot érve el a maximális 5-ből. A különböző kategóriákban a sepsiszentgyörgyi pálinkakülönlegességeket nem kevesebb, mint 14 éremmel jutalmazták.MájusMinimálbér. A hónap első napjától 1,1 millió hazai alkalmazott bruttó bére 1050 lejről 1250 lejre nőtt.
Egységár a vendéglőben. Berszány Tibor, egyebek mellett a Bertis üzletek tulajdonosa a Szent György Napokra időzítette a Central vendéglő megnyitását. Az új vendéglátóipari egység érdekessége az úgynevezett egységáras büféasztal. „Nekem az az elméletem, hogy mindig egyet lépjünk előre, mert a megállás már lejtmenet egyben” –  mondta a vállalkozó.Astra-csőd. A Bukaresti Táblabíróság jogerősen elrendelte a csődbe jutott Astra biztosító felszámolását. A biztosítási garanciaalap (FGA) közölte, hogy ezzel teljesültek a kárigények kifizetésének jogi feltételei. A Hotnews szerint a garanciaalap 60 ezer káraktát vett át az Astrától mintegy 650 millió lej értékben. A felszámolást elrendelő jogerős végzéstől számítva a károsultaknak még 90 nap állt rendelkezésükre, hogy kérjék a kártalanítást.Parafa dugó. Romániában három cég vezeti a parafa dugók és egyéb -termékek piacát. Egyikük székhelye Kovásznán van, a RobyCom Kft.-t tulajdonosa, Augustin Sasu mutatta be.Turisztikai klaszter. Miután Kovászna, Hargita és Maros megye huszonöt turisztikai érdekeltségű szervezetének nem sikerült bejegyeztetni a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetséget, a kezdeményezők, intézmények, civil szervezetek, vállalkozók új megoldásként klaszterbe tömörültek, hogy a térség turisztikai vonzerejét szakszerűbben használhassák ki – számolt be Albert Zoltán megbízott vezető.JúniusÉdler folytathatja. Újabb négy évre Édler Andrást választották a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparakamara élére. Ugyanakkor megválasztották a 17 tagú vezetőtanács tagjait is.Fejlesztés. Nagyjából ötmillió eurós beruházást zár a német tulajdonú, négy háromszéki nadrággyárat működtető Ready Garment Technology Kft. A befektetéseket, a hétéves bevezetést kívánó új üzleti modellt, a jövőbeni terveket Dieter Bock, a németországi anyavállalat többségi részvényese mutatta be. Kiderült egyebek mellett, hogy az egyik legnagyobb kihívásuk az egyre hangsúlyosabb munkaerőhiány. Több pénz a civileknek. Az elmúlt hat évben folyamatosan nőtt a személyi jövedelemadó két százalékáról rendelkezők száma – közölte a pénzügy. 2004 és 2010 között a felajánlható összeg abszolút értékben csaknem négy és félszer lett nagyobb, míg az adófizetők több mint tízszer akkora összeget utaltak át 2010-ben, mint 2004-ben. A 2011. évi adóból átirányított összeg először haladta meg az egymillió lejt Háromszéken, ahol a következő három esztendőben a befizetők száma gyakorlatilag nem változott, míg az összeg kismértékben növekedett 2014-ig, amikor több mint négyszeresére, valamivel 5,6 millió lej fölé ugrott. Mindez olyan körülmények között, hogy az adófizetők mintegy fele él ezzel a lehetőséggel.(folytatjuk)
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Amikor a vád összedől
Fekete komédia lett a Beke-ügyből 
Pénteken, január 27-én tárgyalták az ún. Beke-ügyet a Bukaresti Táblabíróságon, amelynek honlapján három sorban annyit tudattak a legújabb felvonásról, hogy továbbra is érvényben van Beke István és Szőcs Zoltán hatósági megfigyelése.
Beke Csillához és Istvánhoz fordultunk további információkért, és némiképp érthetővé vált, hogy miért a nagy hallgatás, ugyanis a hatóságok egyre inkább kezdenek nevetségessé válni a székely „terroristák” ügyében.
A védett tanú és a dátumok
Csilla és István írásban válaszoltak, megtudtuk: a bukaresti táblabíróságon majdnem egyórás késéssel kezdődött a Beke István és Szőcs Zoltán elleni kirakatper hetedik tárgyalása, ezúttal tanúkként hallgatták ki Szőcs Csongort, Mihály Mártát és Tóth Hannát, akik vallomásukkal megkérdőjelezték a vád és a védett tanú által „bizonygatott” beszélgetési időpontot, azaz 2015. október 10-ét, ezzel alátámasztván az ügyvédek régebbi fellebbezését. Így a terrorcselekmény előkészítésének a hatóságok által megjelölt időpontja azért is bukta, mivel Mihály Márta és Tóth Hanna igazolták Szőcs Zoltán október 10-i távollétét, mindketten az ügyész konspirációt sejtető kérdésére is válaszolva, miszerint kitől, hogyan tudták meg, hogy ki lesznek hallgatva.
A fordítás csődje
A tárgyalás csúcspontját egy kb. 20 perces hanganyag meghallgatása képezte. Ami a legelképesztőbb: a hivatalból kirendelt fordítónő közölte, képtelenség lefordítani, mert 5 százalékát ha megértette, annyira rossz minőségű vétel, és tiszteletét fejezte ki az iránt, aki a hivatalos fordítást készítette. „Ő képtelen bármit is megállapítani az anyag helyes vagy helytelen fordításáról, szöveghűségről, esetleges kivágásokról, a résztvevő személyek hang szerinti azonosításáról (ami B. SZ.-nek sikerült a kihallgatása idején)” – írták Bekéék levelükben. A fordító kérte a hanganyag eredeti, magyar nyelvű átiratát, amit a bíróság nem tudott rendelkezésére bocsátani. „Érdekes – teszik hozzá –, hogy ezt a fent említett tanú saját vallomása szerint neki lefordították…”
Tankcsapdából Dancs Annamari
„A hanganyag egy minősíthetetlen hangzavar, amit technikai okok miatt két nekifutásból sikerült lejátszaniuk, olyan „pletyka nem lesz belőle” szinten. Az elején kivehető Beke István visszatérése a beszélgetés helyszínére, amit B. SZ. kérdése erősít meg: »Már kész is van?«; aztán telefonok csengése, párhuzamos beszélgetések, nevetések, szófoszlányokban, hogy valaki talált egy doboz petárdát, a tanácsülésről, Tankcsapda-koncertről (a hivatalos fordításban Dancs Annamariként jelenik meg!), koncertjegyekről, melegfóliában használt termosztátról, kutyatáp-rendelésről, az eMag weboldalának a meghibásodásáról, füstről, ND-s felvonulásról, gyújtózsinórról és zászlókról. A hanganyag fejhallgatóval történő sokszoros meghallgatása esetén sem érthető, és nem teljes mértékben, mert többszörösen vágva van, és értelmetlen részeket eredményez” – tudtuk meg Csillától és Istvántól, akik szerint az október 10-ei dátumot csak a védett tanú és Bandi Szabolcs jelölte meg, mint olyan titkos beszélgetést, amin telefonok sem lehettek, de ennek ellenére több ízben is megszólalnak a mobilok, amiken beszélnek is a hívott felek. Nem hallatszik sehol Szőcs Zoltán felbujtása, sem Beke Istvántól a bombakészítés bevállalása. „A védett tanú félrevezette a hatóságokat, vagy a hatóságok akarták félrevezettetni magukat?” – teszik fel a kérdést Bekéék. 
Datki Zsuzsa, Datki Levente, Darvas Erzsébet, Szathmáry János, Soós László és Németh Loránd Csaba kihallgatására február 24-én kerül sor, ekkor döntenek (elméletileg) a független szakértői tűzszerészeti vizsgálatról és a megfellebbezett hanganyagról is. 
Bartos Lóránt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ejthetik a terrorizmus vádját a Beke Istvánék elleni perben
Ejtheti a terrorizmus vádját a bukaresti táblabíróság a Beke István és Szőcs Zoltán elleni perben.
Beke István és Szőcs Zoltán feltételezett bűncselekményei büntetőjogi besorolásának megváltoztatását vetette fel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két vezetője elleni bűnvádi per pénteki tárgyalásán a bukaresti táblabíróság. Beke István ügyvédje, Lică Dragoș Cristian a Maszolnak elmondta: ejthetik a terrorizmus vádját, de paradox módon ez megnehezíti a védelem dolgát.
Ismert, hogy Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlet, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletkísérletre való felbujtás vádjával állította bíróság elé a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT). A vád alapjául egy 2015. október 10-i – lehallgatott – beszélgetés szolgál, amelyen az ügyészek szerint Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy petárdákból készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kézdivásárhelyen 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén.
Beke István ügyvédje elmondta, a tanúvallomások és az addig bemutatott bizonyítékok ismeretében a pénteki tárgyaláson a bíró felvetette a vádak módosítását alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletre, illetve alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletre történő felbujtásra. A védelemnek és az ügyészségnek a következő tárgyaláson – március 24-én –  kell kifejtenie álláspontját besorolás módosításával kapcsolatban. „A bíró a felek meghallgatása után dönt a jogi besorolás megváltoztatásáról. Meggyőződésem, hogy a módosítás mellett dönt, hiszen ezt ő maga vetette fel” – magyarázta Lică Dragoș Cristian.
Az ügyvéd emlékeztetett, hogy Beke Istvánt 2015 decemberi letartóztatásakor még alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérlettel gyanúsították. Ezért a bűncselekményért legtöbb 25 éves szabadságvesztéssel sújtható a büntető törvénykönyv szerint. Az előzetes letartóztatása után azonban ügyészek megváltoztatták a feltételezett bűncselekményének büntetőjogi besorolását. A vádiratba már a közösség elleni merénylet kísérlete került, amiért a büntető törvénykönyv szerint életfogytiglan is kiszabható.
Csak első látásra kedvező
Lică Dragoș Cristian elmondta, első látásra a büntetőjogi besorolás megváltoztatása a védelemnek kedvez, hiszen az alkotmányos rend elleni cselekedetre tett kísérletet jóval enyhébben büntetik, mint a közösség elleni merénylet kísérletét. „Ez azt jelentené, hogy ejtenék a terrorizmus vádját, csakhogy ebben az esetben újra kell gondolnom a védelmi stratégiát. Nekem most könnyebb bebizonyítanom, hogy alaptalan a közösség elleni merényletre tett kísérlet vádja” – magyarázta.
Az ügyvéd még nem döntötte el, hogy a védelem támogatja-e a bíró felvetését. Közlése szerint konzultálni akar még erről Szőcs Zoltán ügyvédjével is. „Alaposan utána kell néznem, hogy milyen új bizonyítékokat használhatok fel Beke István védelmében a besorolás megváltoztatása esetén. Ráadásul a precedensül szolgáló joganyag nagyon szegényes, hiszen Romániában alig voltak terroristaperek” -- fogalmazott Lică Dragoș Cristian.
Az utolsó tárgyalás jöhet
Az ügyvéd egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy a március 24-i tárgyalás után már az ítélethirdetés következik. Erre utal szerinte, hogy a bíró sorra elvetette a védelem kifogásait, és már olyan tanúk kihallgatását sem engedélyezte, akiknek behívatásával korábban egyetértett. „Pénteken ki kellett volna hallgatni Szőcs Zoltán egyik tanúját. Az illető azonban megbetegedett, erről igazolása is volt. A bíró azonban azt mondta, hogy később már nem fogják kihallgatni, mert erre már nincs szükség” – részletezte.
A pénteki tárgyaláson az ügyvéd azt is kifogásolta, hogy a bűnvádi dossziéban nem szerepel a 2015. október 10-i beszélgetés magyar átirata, a beszélgetés résztvevőit pedig az igazságügyi minisztérium hivatalos fordítója, egy román nő azonosította a hangjuk alapján.
Lică Dragoș Cristiantól megtudtuk: a következő tárgyaláson várhatóan megtámadja a vádirathoz csatolt pirotechnikai szakértői véleményezést. Korábban a vádhatóság felkérésére a Román Hírszerző Szolgálat tűzszerészei, a lehallgatott beszélgetésen elhangzották alapján „legyártották” azt a petárdabombát, amelyet az ügyészek szerint Beke Istvánék fel akartak robbantani Kézdivásárhelyen. „Ebbe a robbanószerkezetbe szögeket, csöveket is raktak. Éppen csak nem atombombát gyártottak” – mondta az ügyvéd.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro