Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. július 15.
Németh Zsolt átvette Göncz Árpád köztársasági elnöktől a politikai államtitkári kinevezéséről szóló okmányt az Országházban. /Magyar Nemzet, júl. 15./ Németh Zsolt 1963. október 14-én született Budapesten. 1987-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusi diplomát szerzett, majd az angliai Oxfordi Egyetemen tanult. 1987-90-ben az MTA aspiránsa volt a Magyarságkutató Intézetben és tanított a közgazdasági egyetem Széchenyi István Szakkollégiumában. 1987-88-ban a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. A Fidesz alapító tagja, 1993-tól a párt alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő, 1998-ban a budafoki egyéni választókerületben kapott bizalmat. A parlamentben az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottságban dolgozott, 1993-94-ben a testület elnökeként. 1994-től az ez évi választásokig a külügyi bizottság tagja, és a Fidesz külügyekért felelős frakcióvezető-helyettese volt. /MTI/
2010. március 1.
Bővül a csíkszeredai Sapientia –EMTE
Új szakokat hirdetne és a Budapesti Corvinus Egyetemmel partnerségben mesteri képzést indítana a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában. Mint a felsőoktatási intézmény vezetői elmondták, a diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra.
Fejlesztenek. Idén három újabb szak diákjai kezdik a tanévet Csíkszeredában. Az érdeklődők körében végzett felmérés, illetve a munkaerő-piaci viszonyok mentén döntött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2010/2011-es tanévtől induló új szakokról – derült ki a felsőoktatási intézmény vezetői által tartott hétvégi csíkszeredai sajtótájékoztatón.
„Nem az a fő szempont egy új szak meghirdetésekor, hogy legyen elfoglaltságunk, hanem az a legfontosabb, hogy a szak, illetve az ott képzett szakemberek iránt egyaránt legyen kereslet” – magyarázta Elek Sándor, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánhelyettese, egyetemi docens.
Mint elhangzott, a közvélemény-kutatás kiértékeléséből kialakult statisztikában megjelenő igények alapján az egyetem a Gazdaság- és Humán Tudományok Karán a nyári felvételin három újabb szakkal várja az érdeklődőket. „A diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra” – részletezte Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánja.
Mint tájékoztatott, a három új szak indításához szükséges iratcsomókat már összeállították, a hét elején nyújtják be a Román Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez. Megtudtuk, idén a gazdasági szakokra jelentkezőknek nem kell felvételin bizonyítaniuk rátermettségüket, a gimnáziumban, valamint az érettségin elért eredmények alapján állítanak rangsort. A román nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakon viszont a korábbi évekhez hasonló vizsgára számíthatnak a jelentkezők.
Noha sokan azért nem választják a Sapientiát felsőfokú tanulmányaik elvégzésének helyszínéül, mert az egyetemet még nem akkreditálták, az intézmény vezetői szerint ez nem lehet ok a távolmaradásra. Egyetemi szinten már kilenc, ebből Csíkszeredában négy szak hivatalosan elismert. A végzős hallgatók pedig attól függően, hogy milyen tanszéken fejezik be tanulmányaikat, különböző városokban található akkreditált egyetemek vizsgaközpontjaiban államvizsgázhatnak.
Az intézményi akkreditáció hiánya akadályozta meg mostanáig a mesterképzés beindítását is a Sapientia karain. A 2010/2011-es egyetemi évtől azonban a csíkszeredai kar a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve vezetés és szervezés, azaz menedzsment szakon útjára indíthatja a képzést. „Tekintettel arra, hogy a Sapientia-EMTE még nem kapta meg az intézményi akkreditációt, nem indíthat önállóan mesteri képzést, de a jó kapcsolatnak köszönhetően megkaptuk a szükséges jóváhagyást is a felsőbb szervektől” – tájékoztatott Elek Sándor. Mint részletezte, a magyarországi egyetemmel való partnerség keretében a Sapientia továbbtanulási lehetőséget biztosíthat akár más egyetemet végzett diákoknak is.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Új szakokat hirdetne és a Budapesti Corvinus Egyetemmel partnerségben mesteri képzést indítana a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában. Mint a felsőoktatási intézmény vezetői elmondták, a diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra.
Fejlesztenek. Idén három újabb szak diákjai kezdik a tanévet Csíkszeredában. Az érdeklődők körében végzett felmérés, illetve a munkaerő-piaci viszonyok mentén döntött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2010/2011-es tanévtől induló új szakokról – derült ki a felsőoktatási intézmény vezetői által tartott hétvégi csíkszeredai sajtótájékoztatón.
„Nem az a fő szempont egy új szak meghirdetésekor, hogy legyen elfoglaltságunk, hanem az a legfontosabb, hogy a szak, illetve az ott képzett szakemberek iránt egyaránt legyen kereslet” – magyarázta Elek Sándor, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánhelyettese, egyetemi docens.
Mint elhangzott, a közvélemény-kutatás kiértékeléséből kialakult statisztikában megjelenő igények alapján az egyetem a Gazdaság- és Humán Tudományok Karán a nyári felvételin három újabb szakkal várja az érdeklődőket. „A diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra” – részletezte Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánja.
Mint tájékoztatott, a három új szak indításához szükséges iratcsomókat már összeállították, a hét elején nyújtják be a Román Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez. Megtudtuk, idén a gazdasági szakokra jelentkezőknek nem kell felvételin bizonyítaniuk rátermettségüket, a gimnáziumban, valamint az érettségin elért eredmények alapján állítanak rangsort. A román nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakon viszont a korábbi évekhez hasonló vizsgára számíthatnak a jelentkezők.
Noha sokan azért nem választják a Sapientiát felsőfokú tanulmányaik elvégzésének helyszínéül, mert az egyetemet még nem akkreditálták, az intézmény vezetői szerint ez nem lehet ok a távolmaradásra. Egyetemi szinten már kilenc, ebből Csíkszeredában négy szak hivatalosan elismert. A végzős hallgatók pedig attól függően, hogy milyen tanszéken fejezik be tanulmányaikat, különböző városokban található akkreditált egyetemek vizsgaközpontjaiban államvizsgázhatnak.
Az intézményi akkreditáció hiánya akadályozta meg mostanáig a mesterképzés beindítását is a Sapientia karain. A 2010/2011-es egyetemi évtől azonban a csíkszeredai kar a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve vezetés és szervezés, azaz menedzsment szakon útjára indíthatja a képzést. „Tekintettel arra, hogy a Sapientia-EMTE még nem kapta meg az intézményi akkreditációt, nem indíthat önállóan mesteri képzést, de a jó kapcsolatnak köszönhetően megkaptuk a szükséges jóváhagyást is a felsőbb szervektől” – tájékoztatott Elek Sándor. Mint részletezte, a magyarországi egyetemmel való partnerség keretében a Sapientia továbbtanulási lehetőséget biztosíthat akár más egyetemet végzett diákoknak is.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. július 8.
Mérlegre tették a véndiákokat a Sapientián és a PKE-n
Sokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához.
Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani.
Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök.
Büszke ex-sapientiások
Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna.
PKE: folyamatosan bizonyítani kell
Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről.
Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre.
„Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta.
Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)
Sokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához.
Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani.
Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök.
Büszke ex-sapientiások
Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna.
PKE: folyamatosan bizonyítani kell
Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről.
Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre.
„Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta.
Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)
2010. szeptember 19.
A tizedik tanévét kezdte a Sapientia
Magyarország legjelentősebb határon túli beruházásának tartják Székelyföldön a magyar kormány finanszírozásával alapított és fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
A 10. jubileumi tanévben több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg egyetemi tanulmányait Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen.
Beteljesedett. Van akkreditált egyetemünk! A tíz év története egy mondatban azt hiszem, hogy ennyit jelentene. Van lehetősége a fiataloknak, hogy tovább tanuljanak – fogalmazott a Híradónak Dávid László rektor.
Méghozzá a szülőföldön, magyar anyanyelven és szakmai akkreditációval rendelkező egyetemen. A végleges akkreditációhoz még a politikai döntés, a törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadás is szükséges. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a magyar kormány a határokon átívelő egységes oktatási rendszer kialakítását tűzte ki célul.
Természetesen rövid, közép és hosszú távon egy szoros együttműködésben, egymásért felelősséget vállalva dolgozik a határon túli és az anyaországbeli magyarság. Minden feltételben segíteni kívánjuk a határon túli magyar fiatalokat – jelentette ki Jakab István.
A budapesti Corvinus Egyetemmel közösen már idéntől mesterképzést is indítottak Csíkszeredában. Csúcs Mária
Duna Televízió. Erdély.ma
Magyarország legjelentősebb határon túli beruházásának tartják Székelyföldön a magyar kormány finanszírozásával alapított és fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
A 10. jubileumi tanévben több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg egyetemi tanulmányait Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen.
Beteljesedett. Van akkreditált egyetemünk! A tíz év története egy mondatban azt hiszem, hogy ennyit jelentene. Van lehetősége a fiataloknak, hogy tovább tanuljanak – fogalmazott a Híradónak Dávid László rektor.
Méghozzá a szülőföldön, magyar anyanyelven és szakmai akkreditációval rendelkező egyetemen. A végleges akkreditációhoz még a politikai döntés, a törvénytervezet kidolgozása és parlamenti elfogadás is szükséges. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a magyar kormány a határokon átívelő egységes oktatási rendszer kialakítását tűzte ki célul.
Természetesen rövid, közép és hosszú távon egy szoros együttműködésben, egymásért felelősséget vállalva dolgozik a határon túli és az anyaországbeli magyarság. Minden feltételben segíteni kívánjuk a határon túli magyar fiatalokat – jelentette ki Jakab István.
A budapesti Corvinus Egyetemmel közösen már idéntől mesterképzést is indítottak Csíkszeredában. Csúcs Mária
Duna Televízió. Erdély.ma
2010. szeptember 21.
Sapientia: jubileumi tanévnyitó reményekkel
A hazai egyetemek közül elsőként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyitotta meg kapuit vaárnap Csíkszeredában, tegnap pedig Marosvásárhelyen és Kolozsváron. A kihelyezett karokon a diákok, vagyis az új „egyetemi polgárok” ünnepélyes fogadalomtétele tette emlékezetessé tegnap az eseményt, az egyetemvezetés számot adott terveiről és elvárásairól is. Marosvásárhelyen háromszáz, Kolozsváron kilencven diák kezdi meg tanulmányait.
Az egyetemi tanévkezdést megelőző csíkszeredai sajtótájékoztatón Dávid László rektor arról beszélt: a magyar kormány fokozott támogatásában bízik idén a Sapientia. Az egyetem alapításakor – tíz évvel ezelőtt – a magyar állam által biztosított pénzből nem csupán az oktatási folyamat fenntartására, hanem fejlesztésre, beruházásra is jutott – emlékeztetett Dávid –, később azonban már csak az egyetem működésére volt elegendő a támogatás.
A Sapientia rektora kifejezte reményét, hogy az új magyar kormány segítségével ismét lehetővé válik az egyetem fejlesztése. A rektor szerint Marosvásárhelyen kollégiumot és kutatóközpontot, Kolozsváron oktatótermeket kívánnak építeni, Csíkszeredában pedig a meglévő ingatlant bővítenék, korszerűsítenék.
A felvetésekre Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke válaszolt, aki Hargita megyei látogatásán megnyugtatta az érintetteket: a magyar kormány a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére a normatív támogatáson túl a fejlesztést is elő kívánja segíteni. Jakab fontosnak nevezte, hogy versenyképes tudást biztosítsanak a tanuló ifjúságnak, ennek szellemében kell segíteni a Sapientiát is. Hangsúlyozta, hogy határokon átívelő egységes magyar képzési rendszert kell kialakítani. A magyar kormány minden segítséget megad, hogy sikeresen befejeződjön az intézmény akkreditációja – tette hozzá a politikus.
Dávid László örömmel emlékeztetett arra, hogy a román akkreditációs bizottság már pozitív döntést hozott. Már csak a politikai döntés van hátra – fűzte hozzá a rektor –, még mindig várat magára a vonatkozó törvénytervezet megalkotása és elfogadása. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a többlépcsős képzés kiépítése, melynek részeként a budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve mesterképzés is indult idén az egyetemen.
Bár Erdély-szerte jelentős mértékben csökken a magyar nyelven érettségizettek száma, a Sapientiára az idén több hallgató kérte felvételét, mint az előző években – emlékeztetett az oktatási szakértő. A jelenlévő egyetemi vezetők szerint ennek az az oka, hogy újabb vonzó szakokat is indítottak. Most kezdték például Kolozsváron a magyar nyelvű jogászképzést, Marosvásárhelyen pedig már működik a kertészmérnöki szak.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
A hazai egyetemek közül elsőként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyitotta meg kapuit vaárnap Csíkszeredában, tegnap pedig Marosvásárhelyen és Kolozsváron. A kihelyezett karokon a diákok, vagyis az új „egyetemi polgárok” ünnepélyes fogadalomtétele tette emlékezetessé tegnap az eseményt, az egyetemvezetés számot adott terveiről és elvárásairól is. Marosvásárhelyen háromszáz, Kolozsváron kilencven diák kezdi meg tanulmányait.
Az egyetemi tanévkezdést megelőző csíkszeredai sajtótájékoztatón Dávid László rektor arról beszélt: a magyar kormány fokozott támogatásában bízik idén a Sapientia. Az egyetem alapításakor – tíz évvel ezelőtt – a magyar állam által biztosított pénzből nem csupán az oktatási folyamat fenntartására, hanem fejlesztésre, beruházásra is jutott – emlékeztetett Dávid –, később azonban már csak az egyetem működésére volt elegendő a támogatás.
A Sapientia rektora kifejezte reményét, hogy az új magyar kormány segítségével ismét lehetővé válik az egyetem fejlesztése. A rektor szerint Marosvásárhelyen kollégiumot és kutatóközpontot, Kolozsváron oktatótermeket kívánnak építeni, Csíkszeredában pedig a meglévő ingatlant bővítenék, korszerűsítenék.
A felvetésekre Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke válaszolt, aki Hargita megyei látogatásán megnyugtatta az érintetteket: a magyar kormány a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére a normatív támogatáson túl a fejlesztést is elő kívánja segíteni. Jakab fontosnak nevezte, hogy versenyképes tudást biztosítsanak a tanuló ifjúságnak, ennek szellemében kell segíteni a Sapientiát is. Hangsúlyozta, hogy határokon átívelő egységes magyar képzési rendszert kell kialakítani. A magyar kormány minden segítséget megad, hogy sikeresen befejeződjön az intézmény akkreditációja – tette hozzá a politikus.
Dávid László örömmel emlékeztetett arra, hogy a román akkreditációs bizottság már pozitív döntést hozott. Már csak a politikai döntés van hátra – fűzte hozzá a rektor –, még mindig várat magára a vonatkozó törvénytervezet megalkotása és elfogadása. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a többlépcsős képzés kiépítése, melynek részeként a budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve mesterképzés is indult idén az egyetemen.
Bár Erdély-szerte jelentős mértékben csökken a magyar nyelven érettségizettek száma, a Sapientiára az idén több hallgató kérte felvételét, mint az előző években – emlékeztetett az oktatási szakértő. A jelenlévő egyetemi vezetők szerint ennek az az oka, hogy újabb vonzó szakokat is indítottak. Most kezdték például Kolozsváron a magyar nyelvű jogászképzést, Marosvásárhelyen pedig már működik a kertészmérnöki szak.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. szeptember 26.
Közgazdász Vándorgyűlés: Erdély – 2020 fejlesztési terv megalkotása szükséges
Az iránykeresés jegyében zajlott a hétvégén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által megrendezett XX. Közgazdász Vándorgyűlés, amelynek idén Kolozsvár adott otthont. Mintegy 350 külföldi és romániai meghívott és előadó vett részt az Iránykeresés a megújuló gazdasági környezetben című rendezvényen. „Kolozsvár – Erdély szellemi és kulturális fővárosaként – gazdasági központnak is tekinthető, akár azt is kijelenthetjük, hogy a közgazdaságtudomány székhelyén vagyunk” – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. Mint mondta: az RMKT az erdélyi magyar értelmiség egyik legnevesebb fóruma, ennek pozitív kihatásai pedig a mindennapokban is érezhetőek.
Dr. Chikán Attila egyetemi professzor, Magyarország korábbi gazdasági minisztere, a Budapesti Corvinus Egyetem egykori rektora előadásában Románia, Magyarország, Horvátország és Szlovákia gazdasági szempontból meghatározható közös vonásait ismertette. A Világgazdasági Fórum, valamint A világ versenyképességi évkönyvének adataira támaszkodva a professzor arra a következtetésre jutott, hogy a négy ország pozitívumaiként megemlíthető többek között az alapoktatás minősége, illetve a középfokú oktatásban résztvevők aránya, valamint az információhoz való viszony, a kommunikációs fejlődés iránti igény. A közép-kelet-európai térség negatívumaiként egyebek mellett a közbeszerzés minőségét, a monopol-ellenes politikát, a költséges agrárpolitikát, illetve a hiányos fogyasztói tájékoztatást emelte ki az előadó. Hozzátette: a romániai üzleti tevékenységet leginkább a finanszírozás és az infrastruktúra hiánya, a bürokrácia, az adószintek, valamint a politikai instabilitás akadályozza.
A rendezvényen Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő az Európa 2020 stratégia fontosabb elemeit és a kiemelt kezdeményezéseket mutatta be. Mint mondta, a stratégia az unió válasza a válsághelyzetre, amely ugyanakkor az EU gazdasági fejlődésének irányvonalait is meghatározza az előttünk álló évtizedre. „Lényeges az Erdély 2020 fejlesztési terv megalkotása, hiszen ha olyan projekteket valósítunk meg – települési vagy regionális szinten – amelyek ellentétesek az uniós tendenciákkal, akkor nem érjük el a kívánt hatást” – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: társadalmi szintű paradigmaváltásra van szükség, amely nem az EU strukturális alapjainak megszerzését, hanem a fejlődési célokat helyezi előtérbe.
Az ország gazdasági növekedését leginkább az exportálás vonhatja maga után – vélekedett Mihail Ion, a Raifeissen Asset Management ügyvezető igazgatója. Az előadó szerint Románia ezen a téren csupán munkaerő szempontjából sikeres, ehelyett azonban inkább a hazai termékek népszerűsítésére kellene fektetni a hangsúlyt. Rachel Sargent, a nagy-britanniai Osprey Partners ügyvezető partnerének bemutatójából kiderült: a külföldi befektetők üzletkötési rangsorában – amely 183 országot foglal magába – Románia a 151. helyen áll, az alacsony helyezés pedig leginkább az érvényben lévő adórendszernek köszönhető. Az előadó ennek ellenére pozitívumként említette, hogy Románia idegennyelv-tudásban az elsők között szerepel az európai államok között. Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)
Az iránykeresés jegyében zajlott a hétvégén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által megrendezett XX. Közgazdász Vándorgyűlés, amelynek idén Kolozsvár adott otthont. Mintegy 350 külföldi és romániai meghívott és előadó vett részt az Iránykeresés a megújuló gazdasági környezetben című rendezvényen. „Kolozsvár – Erdély szellemi és kulturális fővárosaként – gazdasági központnak is tekinthető, akár azt is kijelenthetjük, hogy a közgazdaságtudomány székhelyén vagyunk” – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. Mint mondta: az RMKT az erdélyi magyar értelmiség egyik legnevesebb fóruma, ennek pozitív kihatásai pedig a mindennapokban is érezhetőek.
Dr. Chikán Attila egyetemi professzor, Magyarország korábbi gazdasági minisztere, a Budapesti Corvinus Egyetem egykori rektora előadásában Románia, Magyarország, Horvátország és Szlovákia gazdasági szempontból meghatározható közös vonásait ismertette. A Világgazdasági Fórum, valamint A világ versenyképességi évkönyvének adataira támaszkodva a professzor arra a következtetésre jutott, hogy a négy ország pozitívumaiként megemlíthető többek között az alapoktatás minősége, illetve a középfokú oktatásban résztvevők aránya, valamint az információhoz való viszony, a kommunikációs fejlődés iránti igény. A közép-kelet-európai térség negatívumaiként egyebek mellett a közbeszerzés minőségét, a monopol-ellenes politikát, a költséges agrárpolitikát, illetve a hiányos fogyasztói tájékoztatást emelte ki az előadó. Hozzátette: a romániai üzleti tevékenységet leginkább a finanszírozás és az infrastruktúra hiánya, a bürokrácia, az adószintek, valamint a politikai instabilitás akadályozza.
A rendezvényen Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő az Európa 2020 stratégia fontosabb elemeit és a kiemelt kezdeményezéseket mutatta be. Mint mondta, a stratégia az unió válasza a válsághelyzetre, amely ugyanakkor az EU gazdasági fejlődésének irányvonalait is meghatározza az előttünk álló évtizedre. „Lényeges az Erdély 2020 fejlesztési terv megalkotása, hiszen ha olyan projekteket valósítunk meg – települési vagy regionális szinten – amelyek ellentétesek az uniós tendenciákkal, akkor nem érjük el a kívánt hatást” – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: társadalmi szintű paradigmaváltásra van szükség, amely nem az EU strukturális alapjainak megszerzését, hanem a fejlődési célokat helyezi előtérbe.
Az ország gazdasági növekedését leginkább az exportálás vonhatja maga után – vélekedett Mihail Ion, a Raifeissen Asset Management ügyvezető igazgatója. Az előadó szerint Románia ezen a téren csupán munkaerő szempontjából sikeres, ehelyett azonban inkább a hazai termékek népszerűsítésére kellene fektetni a hangsúlyt. Rachel Sargent, a nagy-britanniai Osprey Partners ügyvezető partnerének bemutatójából kiderült: a külföldi befektetők üzletkötési rangsorában – amely 183 országot foglal magába – Románia a 151. helyen áll, az alacsony helyezés pedig leginkább az érvényben lévő adórendszernek köszönhető. Az előadó ennek ellenére pozitívumként említette, hogy Románia idegennyelv-tudásban az elsők között szerepel az európai államok között. Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 27.
XX. Jubileumi Vándorgyűlés
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (továbbiakban RMKT) véleményem szerint az egyik legtudatosabb magyar civil szervezet hazánkban. Amit az is jelez, hogy évenként különböző helyeken, vándorgyűléseken gyűlnek össze a gazdasági jellegű kérdések átbeszélése érdekében.
A húszadik jubileumi találkozó címének megválasztása: „Iránykeresés a megújuló gazdasági környezetben” tökéletesen jelzi azt a belső vívódást, ami a szervezet vezetőségében létezik. A mondat jelentése: van egy új lehetőségeket felkínáló helyzet, melyet nem tudnunk kellő képen kihasználni. Talán a nagy barát, mely kezdetektől fogva minden szempontból a társaság mellett volt, ennek is köszönhetően minden idők egyik legpotenciálisabb csapatával érkezett erre a 20. jubileumi megbeszélésre. A teljesség igénye nélkül: Dr. Chikán Attila, egyetemi professzor, Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora, Magyarország korábbi gazdasági minisztere, igazgató, Versenyképesség Kutató Központ.
Dr. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem professzora, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke.
Csanádi András címzetes egyetemi tanár, az MTA Politikatudományi Intézetének főmunkatársa.
Barsiné Pataki Etelka –az EU Duna-stratégiáért felelős kormánybiztosa.
Radetzky Jenő Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Szakáli István Loránd főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztály.
De jelen volt több egyetemi tanár is, akik különböző egyetemeken tanítanak. Talán ennek is köszönhető, a
Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar gesztusa, mely az új épületének néhány termét bocsátotta a Társaság rendelkezésére, ahol minden feltétel a lehető legmodernebb volt.
Szeptember 23.-án pénteken délután az A 1 teremben elhangozott köszöntő beszédekben felelevenedtek az elmúlt 20 évnek mind azok szép oldalai, mind azok a komoly erőfeszítései, melyeket megtettek annak érdekében, hogy a Közgazdász Társaság megalakuljon, valamint azok a hatalmas befektetett munkák, melyek valamiféle képen megmozdítsák az intézmény elég nehezen meginduló gépezetét.
Ebben a szakaszban minden felszólaló igyekezett a szépre emlékezni. Talán dr. Chikán Attila volt a legőszintébb, amikor arra emlékeztetett, mekkora önfeláldozó munka folyt hétvégeken, amikor 16 órányi előadást is tartottak egy- egy helységben, ahol nagyszámú érdeklődő összegyűlt. Nem egy ilyen eseményen jelen voltam, és állíthatom hihetetlenül érdekes, és főleg tanulságos, megszívlelendő szövegek hangzottak el.
Ha nehezen is, de végül is megszületett az, amire ma már büszkén gondolhatnak azok, akik annak idején tolták azt a szekeret, melyet a kátyúból igyekeztek kihúzni. A felelevenített események történelmileg visszafordíthatatlanul megtörténtek, és ennek a hatása ma is érződik.
A XX. vándorgyűlést a múlt ismeretében csak Kolozsváron lehetett megtartani, mert annak idején, az RMKT pont Kolozsváron alakult meg. Köszönhetően annak, hogy itt élt, tanított dr. Kerekes Jenő professzor, aki már a Bolyai Tudományegyetemen is professzor volt. Itt buzogott az a szellemi háttér, mely biztosíthatta az újonnan alakult Romániai Magyar Közgazdász Társaság megfelelő működését. Az sem volt véletlen, hogy dr. Kerekes Jenő az elnöki tisztséget 10 éven keresztül példásan töltötte be. Ugyanakkor Kolozsváron található a szervezet székhelye is. Kolozsvár gazdasági szempontból akár Erdély fővárosának is tekinthető.
A Plenáris előadások az Aula díszteremben folytak.
Dr. Chikán Attila egyetemi professzor: A közép-kelet európai gazdaságok az új globális erőtérben című előadásában felhívta a figyelmet arra, a gazdaságnak meghatározó szerepe, van bármilyen erőtérben.
A rendszer-változás után, gyorsabb előrehaladást lehetett volna megvalósítani. Azok a vállalkozók, akik elindították a piacgazdaság követelményeit figyelembe vevő tevékenységüket, nagyon sok nehézségbe ütköztek.
Olyan történelmi megnyilvánulásról van szó, melyet a világon, sehol nem próbáltak megvalósítani. Ismervén az eredményeket, előre kell nézni. Ebben az időszakban voltak kicsi és nagy hibák is.
Közben mind Magyarországon, mind Romániában sok minden megváltozott. De elindult egy olyan folyamat, melyet történelmi értelemben nem lehet visszafordítani.
A civil szférának fontos szerepe van a társadalomban. AZ RMKT mint civil szervezet sokat fejlődött. A felvetődő kérdésekre megalapozott válaszokat kell találni. Ennek értelmében megfelelő döntéseket hozni. A vándorgyűlés a civil szféra nagy eseménye. Sokat segíthet abban, hogy pontos és fontos vélemények fogalmazódjanak meg, melyek segítsék az előrehaladást. A kapcsolattartásnak és az egységnek fontos súlya van.
Dr. Kovács Árpád Válságkezelési stratégiák az EU tagországaiban címmel értekezett. A világgazdaság fejlődésével kapcsolatban megállapította: az országok fejlődési üteme viszonylag alacsony lesz. Ami a Kelet- Európai országokat illeti, 2-3 százalékos növekedés valósulhat meg. Az állami tartozások nagyon nehéz helyzetet teremtettek. Az eladósodás problémáját meg kell oldani. A felvett kölcsönöket valamikor ki kell fizetni. Az állam szerepével kapcsolatban kifejti, milyen helyzetben, lehet beavatkozó szerepe. A játékszabályokat be kell tartani. Utalt az arab országok hatására, melynek következtében a világgazdaság sodródik. Emiatt különböző országok belső viszonyai is mások. Ennek következtében különböző típusokba sorolják az országokat.
Mihail Ion Raiffeisen Asset Management ügyvezető igazgatója „Románia fejlődési perspektívája” („Perspectivele creşterii economice în România”) címmel tartotta előadását. Többek között elmondta: a belső igények behatárolják az ország fejlődését. Melyet az idegen tőke kihasznált. Szerinte az eljövendő két évben szerény életfeltételek javulása várható.
Rachel Sargent ügyvezető partner „A fúziók és felvásárlások áttekintése Romániában” című előadása során kiemelte: fúziók és felvásárlások, mint üzletfejlesztési stratégia részei. Lényegében a szakmát jól ismerő személyek mennyiben tudnak az üzleti élet román dzsungelében eligazodni. Melyek azok a lehetőségek, melyeket ismerve, eredményesen tudnak tevékenykedni.
Kolumbán Gábor, közgazdász- mérnök, óraadó tanár „A közösségi vállalkozások szerepe a vidékfejlesztésben” előadásának, székely szellemességgel fűszerezve, valóság története a hallgatóságot lebilincselte. Kiderült, mit is tehet az egyén, ha van egy darabka földje, és azon egy pár gyümölcsfája. Melyek azok a zegzugos utak, amiket meg kell kapni ahhoz, hogy valamicske pénzre tudjon szert tenni. Az előadás lényege: mindennek van hazánkban megoldási lehetősége, ha képes vagy nemcsak a te fejed szerint gondolkodni.
Az ünnepi vándorgyűlés szakosztályokban folytatódott.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (továbbiakban RMKT) véleményem szerint az egyik legtudatosabb magyar civil szervezet hazánkban. Amit az is jelez, hogy évenként különböző helyeken, vándorgyűléseken gyűlnek össze a gazdasági jellegű kérdések átbeszélése érdekében.
A húszadik jubileumi találkozó címének megválasztása: „Iránykeresés a megújuló gazdasági környezetben” tökéletesen jelzi azt a belső vívódást, ami a szervezet vezetőségében létezik. A mondat jelentése: van egy új lehetőségeket felkínáló helyzet, melyet nem tudnunk kellő képen kihasználni. Talán a nagy barát, mely kezdetektől fogva minden szempontból a társaság mellett volt, ennek is köszönhetően minden idők egyik legpotenciálisabb csapatával érkezett erre a 20. jubileumi megbeszélésre. A teljesség igénye nélkül: Dr. Chikán Attila, egyetemi professzor, Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora, Magyarország korábbi gazdasági minisztere, igazgató, Versenyképesség Kutató Központ.
Dr. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem professzora, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke.
Csanádi András címzetes egyetemi tanár, az MTA Politikatudományi Intézetének főmunkatársa.
Barsiné Pataki Etelka –az EU Duna-stratégiáért felelős kormánybiztosa.
Radetzky Jenő Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Szakáli István Loránd főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztály.
De jelen volt több egyetemi tanár is, akik különböző egyetemeken tanítanak. Talán ennek is köszönhető, a
Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar gesztusa, mely az új épületének néhány termét bocsátotta a Társaság rendelkezésére, ahol minden feltétel a lehető legmodernebb volt.
Szeptember 23.-án pénteken délután az A 1 teremben elhangozott köszöntő beszédekben felelevenedtek az elmúlt 20 évnek mind azok szép oldalai, mind azok a komoly erőfeszítései, melyeket megtettek annak érdekében, hogy a Közgazdász Társaság megalakuljon, valamint azok a hatalmas befektetett munkák, melyek valamiféle képen megmozdítsák az intézmény elég nehezen meginduló gépezetét.
Ebben a szakaszban minden felszólaló igyekezett a szépre emlékezni. Talán dr. Chikán Attila volt a legőszintébb, amikor arra emlékeztetett, mekkora önfeláldozó munka folyt hétvégeken, amikor 16 órányi előadást is tartottak egy- egy helységben, ahol nagyszámú érdeklődő összegyűlt. Nem egy ilyen eseményen jelen voltam, és állíthatom hihetetlenül érdekes, és főleg tanulságos, megszívlelendő szövegek hangzottak el.
Ha nehezen is, de végül is megszületett az, amire ma már büszkén gondolhatnak azok, akik annak idején tolták azt a szekeret, melyet a kátyúból igyekeztek kihúzni. A felelevenített események történelmileg visszafordíthatatlanul megtörténtek, és ennek a hatása ma is érződik.
A XX. vándorgyűlést a múlt ismeretében csak Kolozsváron lehetett megtartani, mert annak idején, az RMKT pont Kolozsváron alakult meg. Köszönhetően annak, hogy itt élt, tanított dr. Kerekes Jenő professzor, aki már a Bolyai Tudományegyetemen is professzor volt. Itt buzogott az a szellemi háttér, mely biztosíthatta az újonnan alakult Romániai Magyar Közgazdász Társaság megfelelő működését. Az sem volt véletlen, hogy dr. Kerekes Jenő az elnöki tisztséget 10 éven keresztül példásan töltötte be. Ugyanakkor Kolozsváron található a szervezet székhelye is. Kolozsvár gazdasági szempontból akár Erdély fővárosának is tekinthető.
A Plenáris előadások az Aula díszteremben folytak.
Dr. Chikán Attila egyetemi professzor: A közép-kelet európai gazdaságok az új globális erőtérben című előadásában felhívta a figyelmet arra, a gazdaságnak meghatározó szerepe, van bármilyen erőtérben.
A rendszer-változás után, gyorsabb előrehaladást lehetett volna megvalósítani. Azok a vállalkozók, akik elindították a piacgazdaság követelményeit figyelembe vevő tevékenységüket, nagyon sok nehézségbe ütköztek.
Olyan történelmi megnyilvánulásról van szó, melyet a világon, sehol nem próbáltak megvalósítani. Ismervén az eredményeket, előre kell nézni. Ebben az időszakban voltak kicsi és nagy hibák is.
Közben mind Magyarországon, mind Romániában sok minden megváltozott. De elindult egy olyan folyamat, melyet történelmi értelemben nem lehet visszafordítani.
A civil szférának fontos szerepe van a társadalomban. AZ RMKT mint civil szervezet sokat fejlődött. A felvetődő kérdésekre megalapozott válaszokat kell találni. Ennek értelmében megfelelő döntéseket hozni. A vándorgyűlés a civil szféra nagy eseménye. Sokat segíthet abban, hogy pontos és fontos vélemények fogalmazódjanak meg, melyek segítsék az előrehaladást. A kapcsolattartásnak és az egységnek fontos súlya van.
Dr. Kovács Árpád Válságkezelési stratégiák az EU tagországaiban címmel értekezett. A világgazdaság fejlődésével kapcsolatban megállapította: az országok fejlődési üteme viszonylag alacsony lesz. Ami a Kelet- Európai országokat illeti, 2-3 százalékos növekedés valósulhat meg. Az állami tartozások nagyon nehéz helyzetet teremtettek. Az eladósodás problémáját meg kell oldani. A felvett kölcsönöket valamikor ki kell fizetni. Az állam szerepével kapcsolatban kifejti, milyen helyzetben, lehet beavatkozó szerepe. A játékszabályokat be kell tartani. Utalt az arab országok hatására, melynek következtében a világgazdaság sodródik. Emiatt különböző országok belső viszonyai is mások. Ennek következtében különböző típusokba sorolják az országokat.
Mihail Ion Raiffeisen Asset Management ügyvezető igazgatója „Románia fejlődési perspektívája” („Perspectivele creşterii economice în România”) címmel tartotta előadását. Többek között elmondta: a belső igények behatárolják az ország fejlődését. Melyet az idegen tőke kihasznált. Szerinte az eljövendő két évben szerény életfeltételek javulása várható.
Rachel Sargent ügyvezető partner „A fúziók és felvásárlások áttekintése Romániában” című előadása során kiemelte: fúziók és felvásárlások, mint üzletfejlesztési stratégia részei. Lényegében a szakmát jól ismerő személyek mennyiben tudnak az üzleti élet román dzsungelében eligazodni. Melyek azok a lehetőségek, melyeket ismerve, eredményesen tudnak tevékenykedni.
Kolumbán Gábor, közgazdász- mérnök, óraadó tanár „A közösségi vállalkozások szerepe a vidékfejlesztésben” előadásának, székely szellemességgel fűszerezve, valóság története a hallgatóságot lebilincselte. Kiderült, mit is tehet az egyén, ha van egy darabka földje, és azon egy pár gyümölcsfája. Melyek azok a zegzugos utak, amiket meg kell kapni ahhoz, hogy valamicske pénzre tudjon szert tenni. Az előadás lényege: mindennek van hazánkban megoldási lehetősége, ha képes vagy nemcsak a te fejed szerint gondolkodni.
Az ünnepi vándorgyűlés szakosztályokban folytatódott.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro
2012. február 29.
Az erdélyi Sapientia Egyetem története – Kronológia
Elfogadta a képviselőház a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. Így a Sapientia teljes jogú felsőoktatási intézmény lett, amely államvizsgát szervezhet diákjainak, mesterképzést indíthat, ugyanakkor román állami támogatásra is jogosult. Az EMTE Erdély magyar nyelvű magánegyeteme a magyar állam támogatásából tartja fenn magát. Három oktatási helyszínén, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a Sapientia egyetem történetének főbb állomásairól:
2000. január 13. – Az erdélyi magyar történelmi egyházak döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, amelynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése volt. A magyar országgyűlés a 2000. évre szóló költségvetésben 2 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az erdélyi egyházi hátterű magánegyetem felállításához.
2000. március 16. – Kolozsvári székhellyel hivatalosan is bejegyezték a Sapientia Alapítványt, amelynek vezető testülete a kilenctagú Kuratórium, a kuratórium elnöke Dr. Tonk Sándor lett.
2000. április – Az alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) között együttműködési megállapodás született az Erdélyi Magyar Magánegyetem finanszírozásáról.
2000. október 7. – A SA kuratóriuma elfogadta, hogy az indítandó egyetemen az oktatás négy helyszínen (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad) folyik, s egyben döntöttek az alapítvány csíkszeredai és marosvásárhelyi fiókjainak létrehozásáról.
2000. december 6. – Kolozsváron létrehozták a Kutatási Programok Intézetét (KPI), amely az Alapítvány fiókszervezeteként működött.
2001. február – Döntöttek egy Marosvásárhely határában található telek megvásárlásáról a felépítendő egyetemi campus céljaira, majd márciusban megvásárolták a volt csíkszeredai Hargita Szálló épületét is. 2001. február – Létrejött a Sapientia Hungariae Alapítvány (SHA) az egyetemhez kapcsolódó magyarországi tevékenységek összehangolására.
2001. április l. – Arról döntöttek, hogy az Alapítvány elnöke egyben az Egyetem megbízott rektora is. 2001. május – A bukaresti Akkreditációs Bizottság megadta az ideiglenes működési engedélyt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem első szakjainak.
2001. június 6. – Az alapítvány kuratóriumának határozata szerint a létrehozandó egyetem megnevezése Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (románul: Universitatea Sapientia) lesz. A Szenátus első ülésén elfogadta a Sapientia EMTE Chartáját, Felvételi Szabályzatát, valamint Ösztöndíjszabályzatát, s megkezdték a felvételik előkészítését.
2001. október – A hónap első napjaiban Románia négy városában: Kolozsvárott, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelynek központja és rektori hivatala Kolozsvárott, a fenntartó Sapientia Alapítvány székhelyén működik. Az első tanévben Nagyváradon 800, Marosvásárhelyen 165, Csíkszeredán 209 diák kezdte meg felsőfokú tanulmányait.
2001. október 8. – Elindult az oktatás Csíkszeredában az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, szociológia, román nyelv és irodalom, valamint az angol nyelv és irodalom szakokon. Marosvásárhelyen pedig az informatika, mechatronika, automatika és alkalmazott informatika, számítástechnika és pedagógia szakokon.
2002. január 24. – A magyar Oktatási Minisztérium hozzáférési lehetőséget biztosított a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára az Elektronikus Információs Szolgáltatáshoz (EISZ), amelynek használata, a mintegy 1500 tudományos szakmai folyóirat, a kutatói adatbázis jelentősen segíthetik az intézményben folyó tudományos és kutatói munkát.
2002. május 23. – A román kormány határozatában engedélyezte újabb kilenc szak működését.
2002. október 10. – Bevezették a normatív finanszírozási rendszert a Sapientia EMTE működési költségeinek fedezésére.
2002. december 6. – Tonk Sándor lett a Sapientia Alapítvány új kuratóriumának elnöke.
2003. január 17-18. – Megállapodtak a Sapientia és a Debreceni Egyetem, majd áprilisban a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) közötti együttműködésről.
2003. szeptember 4. – Kató Bélát nevezték ki a Kuratórium új elnökének, majd a kuratórium kinevezte Szilágyi Pált a Sapientia EMTE rektori tisztségébe. (Augusztus 14-én elhunyt Tonk Sándor professzor, a Sapientia Alapítvány elnöke, a Sapientia EMTE első rektora.)
2004. június 11. Együttműködési megállapodást írtak alá a Pécsi Tudományegyetemmel.
2004. szeptember 20. – Csíkszeredában két különálló kar – a Gazdaság- és Humántudományok Kar, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Kar – jött létre.
2004. október – Együttműködési megállapodást kötöttek a Brassói Transilvania Egyetemmel.
2004. október 21. – A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium e-Magyarország pontot hozott létre a marosvásárhelyi campus diákklubjában.
2004. november 7. – Marosvásárhelyen átadták a kar új épületét.
2005. július 1. – A Sapientia EMTE első végzősei sikeresen záróvizsgáztak a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen.
2005. október – Együttműködési megállapodást kötöttek a Bukaresti Műszaki Egyetemmel, majd 2006 tavaszán az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, illetve a Kecskeméti Főiskolával.
2006. október 2. – A Kuratórium kinevezte Dávid Lászlót az egyetem új rektorának, aki 2007. január 1-jén lépett hivatalba.
2007. március 6. – Együttműködési megállapodást írtak alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.
2007. május 11. – Stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel.
2007. május 25. – A Szenátus jóváhagyta a Sapientia EMTE 2007-2011 közötti időszakra vonatkozó Fejlesztési Stratégiáját.
2007. november 5. – Együttműködési megállapodást írtak alá a szlovákiai Selye János Egyetemmel.
2008. február 22. – Együttműködési megállapodást írtak alá a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel. 2008. július 8. – A Szenátus jóváhagyta az első kutatóközpontok létrehozását.
2008. október 22. – Együttműködési egyezményt kötöttek a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetemmel. 2009. június 19. – A Sapientia EMTE kérvényezte az intézményi akkreditációt.
2010. június 11. – Együttműködési megállapodást írtak alá a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Budapesti Gazdasági Főiskolával.
2010. szeptember 19. – A tizedik tanévben a Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzéseként a csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kar keretében elindult a Vezetés és szervezés mesterképzés. 2011. február – A Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett képzéseként Kolozsváron keresztféléves rendszerben elindult a Nemzetközi tanulmányok mesterképzés.
2011. szeptember 1. – A román kormány elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet.
2011. szeptember 19. – A tizenegyedik tanévét megkezdő egyetemen, három helyszínen összesen 1959 diák kezdte el tanulmányait. A Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzéseként a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar keretében elindult a Szociológia mesterképzés.
2011. december 1. – Együttműködési szerződést kötöttek a gödöllői Szent István Egyetemmel.
2011. december 6. – A román szenátus megszavazta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A román kormány azután terjesztette a törvényhozói testület elé a tervezetet, hogy a román felsőoktatás minőségellenőrző és akkreditációs bizottsága elismerte, hogy az egyetem, amely Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen működtet karokat, valamennyi minőségi követelménynek eleget tesz.
2012. február 15. – A magyar kormány nemzetpolitikai tárcaközi bizottságának döntése értelmében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felkerült a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló nemzeti jelentőségű intézmények listájára.
MTI
Erdély.ma
Elfogadta a képviselőház a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. Így a Sapientia teljes jogú felsőoktatási intézmény lett, amely államvizsgát szervezhet diákjainak, mesterképzést indíthat, ugyanakkor román állami támogatásra is jogosult. Az EMTE Erdély magyar nyelvű magánegyeteme a magyar állam támogatásából tartja fenn magát. Három oktatási helyszínén, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a Sapientia egyetem történetének főbb állomásairól:
2000. január 13. – Az erdélyi magyar történelmi egyházak döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, amelynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése volt. A magyar országgyűlés a 2000. évre szóló költségvetésben 2 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az erdélyi egyházi hátterű magánegyetem felállításához.
2000. március 16. – Kolozsvári székhellyel hivatalosan is bejegyezték a Sapientia Alapítványt, amelynek vezető testülete a kilenctagú Kuratórium, a kuratórium elnöke Dr. Tonk Sándor lett.
2000. április – Az alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) között együttműködési megállapodás született az Erdélyi Magyar Magánegyetem finanszírozásáról.
2000. október 7. – A SA kuratóriuma elfogadta, hogy az indítandó egyetemen az oktatás négy helyszínen (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad) folyik, s egyben döntöttek az alapítvány csíkszeredai és marosvásárhelyi fiókjainak létrehozásáról.
2000. december 6. – Kolozsváron létrehozták a Kutatási Programok Intézetét (KPI), amely az Alapítvány fiókszervezeteként működött.
2001. február – Döntöttek egy Marosvásárhely határában található telek megvásárlásáról a felépítendő egyetemi campus céljaira, majd márciusban megvásárolták a volt csíkszeredai Hargita Szálló épületét is. 2001. február – Létrejött a Sapientia Hungariae Alapítvány (SHA) az egyetemhez kapcsolódó magyarországi tevékenységek összehangolására.
2001. április l. – Arról döntöttek, hogy az Alapítvány elnöke egyben az Egyetem megbízott rektora is. 2001. május – A bukaresti Akkreditációs Bizottság megadta az ideiglenes működési engedélyt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem első szakjainak.
2001. június 6. – Az alapítvány kuratóriumának határozata szerint a létrehozandó egyetem megnevezése Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (románul: Universitatea Sapientia) lesz. A Szenátus első ülésén elfogadta a Sapientia EMTE Chartáját, Felvételi Szabályzatát, valamint Ösztöndíjszabályzatát, s megkezdték a felvételik előkészítését.
2001. október – A hónap első napjaiban Románia négy városában: Kolozsvárott, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelynek központja és rektori hivatala Kolozsvárott, a fenntartó Sapientia Alapítvány székhelyén működik. Az első tanévben Nagyváradon 800, Marosvásárhelyen 165, Csíkszeredán 209 diák kezdte meg felsőfokú tanulmányait.
2001. október 8. – Elindult az oktatás Csíkszeredában az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, szociológia, román nyelv és irodalom, valamint az angol nyelv és irodalom szakokon. Marosvásárhelyen pedig az informatika, mechatronika, automatika és alkalmazott informatika, számítástechnika és pedagógia szakokon.
2002. január 24. – A magyar Oktatási Minisztérium hozzáférési lehetőséget biztosított a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára az Elektronikus Információs Szolgáltatáshoz (EISZ), amelynek használata, a mintegy 1500 tudományos szakmai folyóirat, a kutatói adatbázis jelentősen segíthetik az intézményben folyó tudományos és kutatói munkát.
2002. május 23. – A román kormány határozatában engedélyezte újabb kilenc szak működését.
2002. október 10. – Bevezették a normatív finanszírozási rendszert a Sapientia EMTE működési költségeinek fedezésére.
2002. december 6. – Tonk Sándor lett a Sapientia Alapítvány új kuratóriumának elnöke.
2003. január 17-18. – Megállapodtak a Sapientia és a Debreceni Egyetem, majd áprilisban a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) közötti együttműködésről.
2003. szeptember 4. – Kató Bélát nevezték ki a Kuratórium új elnökének, majd a kuratórium kinevezte Szilágyi Pált a Sapientia EMTE rektori tisztségébe. (Augusztus 14-én elhunyt Tonk Sándor professzor, a Sapientia Alapítvány elnöke, a Sapientia EMTE első rektora.)
2004. június 11. Együttműködési megállapodást írtak alá a Pécsi Tudományegyetemmel.
2004. szeptember 20. – Csíkszeredában két különálló kar – a Gazdaság- és Humántudományok Kar, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Kar – jött létre.
2004. október – Együttműködési megállapodást kötöttek a Brassói Transilvania Egyetemmel.
2004. október 21. – A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium e-Magyarország pontot hozott létre a marosvásárhelyi campus diákklubjában.
2004. november 7. – Marosvásárhelyen átadták a kar új épületét.
2005. július 1. – A Sapientia EMTE első végzősei sikeresen záróvizsgáztak a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen.
2005. október – Együttműködési megállapodást kötöttek a Bukaresti Műszaki Egyetemmel, majd 2006 tavaszán az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, illetve a Kecskeméti Főiskolával.
2006. október 2. – A Kuratórium kinevezte Dávid Lászlót az egyetem új rektorának, aki 2007. január 1-jén lépett hivatalba.
2007. március 6. – Együttműködési megállapodást írtak alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.
2007. május 11. – Stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel.
2007. május 25. – A Szenátus jóváhagyta a Sapientia EMTE 2007-2011 közötti időszakra vonatkozó Fejlesztési Stratégiáját.
2007. november 5. – Együttműködési megállapodást írtak alá a szlovákiai Selye János Egyetemmel.
2008. február 22. – Együttműködési megállapodást írtak alá a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel. 2008. július 8. – A Szenátus jóváhagyta az első kutatóközpontok létrehozását.
2008. október 22. – Együttműködési egyezményt kötöttek a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetemmel. 2009. június 19. – A Sapientia EMTE kérvényezte az intézményi akkreditációt.
2010. június 11. – Együttműködési megállapodást írtak alá a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Budapesti Gazdasági Főiskolával.
2010. szeptember 19. – A tizedik tanévben a Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzéseként a csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kar keretében elindult a Vezetés és szervezés mesterképzés. 2011. február – A Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett képzéseként Kolozsváron keresztféléves rendszerben elindult a Nemzetközi tanulmányok mesterképzés.
2011. szeptember 1. – A román kormány elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet.
2011. szeptember 19. – A tizenegyedik tanévét megkezdő egyetemen, három helyszínen összesen 1959 diák kezdte el tanulmányait. A Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzéseként a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar keretében elindult a Szociológia mesterképzés.
2011. december 1. – Együttműködési szerződést kötöttek a gödöllői Szent István Egyetemmel.
2011. december 6. – A román szenátus megszavazta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A román kormány azután terjesztette a törvényhozói testület elé a tervezetet, hogy a román felsőoktatás minőségellenőrző és akkreditációs bizottsága elismerte, hogy az egyetem, amely Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen működtet karokat, valamennyi minőségi követelménynek eleget tesz.
2012. február 15. – A magyar kormány nemzetpolitikai tárcaközi bizottságának döntése értelmében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felkerült a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló nemzeti jelentőségű intézmények listájára.
MTI
Erdély.ma
2012. október 15.
Közgazdászok vándorgyűlése Csíkszeredában
Csíkszeredában tartotta éves vándorgyűlését és konferenciáját a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szombaton. Az eseményen elhangzott: a szakmai társaság egyik legfontosabb feladata, hogy a következő években erőteljesebben hallassa hangját az erdélyi társadalom számára fontos kérdésekben.
Paul Wood sörgyárigazgató előadást tart az RMKT vándorgyűlésén
Kivétel nélkül külföldi – magyarországi és angol – előadók tartottak előadást a közgazdász társaság csíkszeredai vándorgyűlésének szombati plenáris ülésén. Azelőtt viszont Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, illetve Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál köszöntötte a Hargita Vendégváróban jelen levő közgazdászokat.
Ráduly: önvizsgálatra van szükség
„Önvizsgálatra is alkalmas egy-egy szakmai nagygyűlés. Jelen esetben az a kérdés, hogyan állunk a nevünkben is szereplő közszolgálattal, vajon fontos-e a véleményünk, hallatjuk-e a hangunkat a köz érdekében?” – tette fel a kérdést a közgazdász végzettségű Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki azt kívánta a fiatal kollégáinak, hogy közgazdászként jobban végezzék munkájukat, mint tették azt az elmúlt két évtizedben idősebb társaik.
Ráduly kijelentésére reagálva Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke rögtön leszögezte, jónak véli a polgármesteri felvetést, majd hozzátette, a társaság új vezetősége is érzi, hogy „lépni kell”, ezért az RMKT egyik kiemelt célja az erdélyi közgazdász társadalom „aktivizálása”.
Plenáris előadások
Elsőként Halm Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense tartott előadást, aki beszámolt az elmúlt évtized magyarországi gazdasági eseményeiről. Mint fogalmazott, négy esztendővel ezelőtt egy gazdaságilag legyengült Magyarországra gyűrűzött be a gazdasági világválság. „Azóta pedig sokféle válság rakódott egymásra. Gondolok itt növekedési, finanszírozási, munkaerő-piaci, morális és vezetési válságra” – sorolta a szakember.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója előadásában örvendetesnek tartotta azt a tényt, hogy a kelet-európai országokban élők, nyugati társaikkal szemben, „még nem felejtettek el gondolkodni, még van egy kis gondolkodási kapacitásuk”. Előrejelzésekre hivatkozva Diósi úgy látja, hogy Kelet-Európában, főként Romániában hamarosan egy építkezési hullám fog beindulni, mivel a gazdasági körforgásba való bekapcsolódáshoz ebben az országban is meg kell építeni azokat az utakat, autópályákat, egyéb beruházásokat, amelyek a nyugati országokban már rég elkészültek. Cég- és tervismertetők
Harmadikként a Heineken (Csíki) Sörgyár igazgatója, az angol Paul Wood tartott előadást, aki tulajdonképpen az általa helyi szinten képviselt óriásvállalat, a Heineken világpiaci helyzetét ismertette. Egy hallgatói kérdésre válaszolva Wood elmondta, azért nem írja magyar nyelven is a sörös üvegeken a csíki szót, mert a csíkszeredai gyár nagyrészt a román piacra termel. Radetzky Jenő magyarországi miniszteri biztos a Wekerle-terv Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjáról tartott előadást. „A Wekerle-terv az egész Kárpát-medencei sajátosságokat veszi figyelembe. Nem egy pénzosztó tervként kell elképzelni, hanem egy tudatformáló, integrációt elősegítő tervként fog működni” – hívta fel a figyelmet Radetzky.
Utolsó előadóként Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem oktatója szólalt fel. A rektorhelyettes Kelet-Közép-Európa térszerkezetéről tartott előadásában kifejtette, létrejövőben van egy olyan intenzív fejlesztési övezet, amelyben Bécs arra törekszik, hogy ennek a kelet-közép-európai térségnek az irányító központja legyen. „Egyre határozottabb versenytér alakul ki, az erőforrásokért pedig egyre nagyobb lesz a verseny” – állította a győri egyetemi tanár. Szekcióülések A plenáris előadások után a Sapientia egyetemen folytatódott a vándorgyűlés. A felsőoktatási intézmény tantermeiben öt szekcióban zajlottak az előadások. Kialakítottak egy mezőgazdasági témakörre fókuszáló csoportot, továbbá egy ún. üzleti intelligencia szekciót, egy energetikai és környezetgazdálkodási, egy kis- és középvállalkozási, valamint egy pénzügyi szekciót.
Kozán István
Székelyhon.ro
Csíkszeredában tartotta éves vándorgyűlését és konferenciáját a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szombaton. Az eseményen elhangzott: a szakmai társaság egyik legfontosabb feladata, hogy a következő években erőteljesebben hallassa hangját az erdélyi társadalom számára fontos kérdésekben.
Paul Wood sörgyárigazgató előadást tart az RMKT vándorgyűlésén
Kivétel nélkül külföldi – magyarországi és angol – előadók tartottak előadást a közgazdász társaság csíkszeredai vándorgyűlésének szombati plenáris ülésén. Azelőtt viszont Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, illetve Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál köszöntötte a Hargita Vendégváróban jelen levő közgazdászokat.
Ráduly: önvizsgálatra van szükség
„Önvizsgálatra is alkalmas egy-egy szakmai nagygyűlés. Jelen esetben az a kérdés, hogyan állunk a nevünkben is szereplő közszolgálattal, vajon fontos-e a véleményünk, hallatjuk-e a hangunkat a köz érdekében?” – tette fel a kérdést a közgazdász végzettségű Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki azt kívánta a fiatal kollégáinak, hogy közgazdászként jobban végezzék munkájukat, mint tették azt az elmúlt két évtizedben idősebb társaik.
Ráduly kijelentésére reagálva Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke rögtön leszögezte, jónak véli a polgármesteri felvetést, majd hozzátette, a társaság új vezetősége is érzi, hogy „lépni kell”, ezért az RMKT egyik kiemelt célja az erdélyi közgazdász társadalom „aktivizálása”.
Plenáris előadások
Elsőként Halm Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense tartott előadást, aki beszámolt az elmúlt évtized magyarországi gazdasági eseményeiről. Mint fogalmazott, négy esztendővel ezelőtt egy gazdaságilag legyengült Magyarországra gyűrűzött be a gazdasági világválság. „Azóta pedig sokféle válság rakódott egymásra. Gondolok itt növekedési, finanszírozási, munkaerő-piaci, morális és vezetési válságra” – sorolta a szakember.
Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója előadásában örvendetesnek tartotta azt a tényt, hogy a kelet-európai országokban élők, nyugati társaikkal szemben, „még nem felejtettek el gondolkodni, még van egy kis gondolkodási kapacitásuk”. Előrejelzésekre hivatkozva Diósi úgy látja, hogy Kelet-Európában, főként Romániában hamarosan egy építkezési hullám fog beindulni, mivel a gazdasági körforgásba való bekapcsolódáshoz ebben az országban is meg kell építeni azokat az utakat, autópályákat, egyéb beruházásokat, amelyek a nyugati országokban már rég elkészültek. Cég- és tervismertetők
Harmadikként a Heineken (Csíki) Sörgyár igazgatója, az angol Paul Wood tartott előadást, aki tulajdonképpen az általa helyi szinten képviselt óriásvállalat, a Heineken világpiaci helyzetét ismertette. Egy hallgatói kérdésre válaszolva Wood elmondta, azért nem írja magyar nyelven is a sörös üvegeken a csíki szót, mert a csíkszeredai gyár nagyrészt a román piacra termel. Radetzky Jenő magyarországi miniszteri biztos a Wekerle-terv Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjáról tartott előadást. „A Wekerle-terv az egész Kárpát-medencei sajátosságokat veszi figyelembe. Nem egy pénzosztó tervként kell elképzelni, hanem egy tudatformáló, integrációt elősegítő tervként fog működni” – hívta fel a figyelmet Radetzky.
Utolsó előadóként Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem oktatója szólalt fel. A rektorhelyettes Kelet-Közép-Európa térszerkezetéről tartott előadásában kifejtette, létrejövőben van egy olyan intenzív fejlesztési övezet, amelyben Bécs arra törekszik, hogy ennek a kelet-közép-európai térségnek az irányító központja legyen. „Egyre határozottabb versenytér alakul ki, az erőforrásokért pedig egyre nagyobb lesz a verseny” – állította a győri egyetemi tanár. Szekcióülések A plenáris előadások után a Sapientia egyetemen folytatódott a vándorgyűlés. A felsőoktatási intézmény tantermeiben öt szekcióban zajlottak az előadások. Kialakítottak egy mezőgazdasági témakörre fókuszáló csoportot, továbbá egy ún. üzleti intelligencia szekciót, egy energetikai és környezetgazdálkodási, egy kis- és középvállalkozási, valamint egy pénzügyi szekciót.
Kozán István
Székelyhon.ro
2012. november 1.
Felmérés: az erdélyi magyarok többsége nem szeretne külföldre költözni
Az erdélyi romániai magyarok döntő többsége sem az életkörülményeinek javítása, sem tanulás vagy munkavégzés miatt nem költözne külföldre - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem egyik intézete és a BellResearch Kft. reprezentatív felméréséből, amelyet Erdély két régiójában végeztek.
Az egyetem szociológia és társadalompolitika intézetével közösen készült elemzés szerint azon feltételezés ellenére, hogy a migráció az élet- és munkakörülmények javítását eredményezné, a válaszadók többsége biztosan nem költözne külföldre, akik viszont igen, azok elsősorban Nyugat-Európa valamely országába vagy Magyarországra.
A válaszadók csaknem kétharmada biztosan nem költözne Erdély más részébe, Magyarországra vagy Nyugat-Európába. A megkérdezettek csaknem 80 százaléka Románia más vidékeire nem települne át. A legrugalmasabbnak a magyar határ közelében élők tekinthetők, ám az ott megkérdezetteknek is csak a 17 százaléka költözne biztosan Nyugat-Európába.
Ennél is kevesebben tervezik, hogy másutt vállaljanak munkát, folytassanak tanulmányokat. A megkérdezettek öt százaléka tervezi, hogy végleg külföldön telepszik le.
A felmérés több mint 1 800 ember utcai megkérdezése alapján készült augusztus 21. és október 3. között Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
Az erdélyi romániai magyarok döntő többsége sem az életkörülményeinek javítása, sem tanulás vagy munkavégzés miatt nem költözne külföldre - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem egyik intézete és a BellResearch Kft. reprezentatív felméréséből, amelyet Erdély két régiójában végeztek.
Az egyetem szociológia és társadalompolitika intézetével közösen készült elemzés szerint azon feltételezés ellenére, hogy a migráció az élet- és munkakörülmények javítását eredményezné, a válaszadók többsége biztosan nem költözne külföldre, akik viszont igen, azok elsősorban Nyugat-Európa valamely országába vagy Magyarországra.
A válaszadók csaknem kétharmada biztosan nem költözne Erdély más részébe, Magyarországra vagy Nyugat-Európába. A megkérdezettek csaknem 80 százaléka Románia más vidékeire nem települne át. A legrugalmasabbnak a magyar határ közelében élők tekinthetők, ám az ott megkérdezetteknek is csak a 17 százaléka költözne biztosan Nyugat-Európába.
Ennél is kevesebben tervezik, hogy másutt vállaljanak munkát, folytassanak tanulmányokat. A megkérdezettek öt százaléka tervezi, hogy végleg külföldön telepszik le.
A felmérés több mint 1 800 ember utcai megkérdezése alapján készült augusztus 21. és október 3. között Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 23.
A politikailag korrekt – „Luther Mártonnak a veszélyes iratait senki se merészelje olvasni!”
De adhattam volna címnek azt is: állítsátok meg Arturo Uit! Schmitt Pál köztársasági elnök lemondása után a láncrémhír-terjesztők, lánchazudozók, vagyis a politikailag korrektek újra kirobbantottak egy botrányt Magyarországon.
Céljuk valószínűleg a csendesülő nemzetközi figyelem újabb felrázása, Magyarország nemzetközi megítélésének a változása, de a Fidesz látszólagos gazdasági sikereinek ellensúlyozása is. Úgy tűnik, nem telhet el nap, hogy ne tennének meg mindent Magyarország, a magyar kormány, s közvetve a magyar nép „szólásszabadság” égisze alatt történő lejáratásáért.
Jeszenszky Géza oszlói nagykövetet rasszistának bélyegezték a „gyűlöletbeszéd-kutatók”, Mesterházy Attila MSZP-s pártelnök a l’ Unitának nyilatkozva fasisztának nevezte Magyarországot. Botrány botrány hátán, nincs még egy ilyen ellenzék a világon. Azt is mondhatnám, ha nem ők vannak hatalmon, nincs demokrácia Magyarországon. Persze a demokrácia fogalmát is ők határozzák meg, ahogy a demokrata fogalmát is!
Ők az antifasiszták, ők, ők! Fogalmaik szerint a tisztesség, ahogy a becsület, az adott szó elavult, divatból kiment kacat, szerintük nincs haza, nincs hazaszeretet, s talán nincs nép se. Érdekeik szerint kérdőjelezik meg nemcsak a fogalmak, a szavak jelentését is! A Véleményvezér névre hallgató blog szerzője így foglalja össze a gondolkodásuk keretét: „A becsületsértés és rágalmazás régi jogintézmények. Egy olyan kor szülöttei, amikor az emberek egyrészt ritkán mondtak nyilvánosság előtt véleményt, másrészt – talán kissé fennkölten és romantikusan hangzik, de így igaz – az egyik legnagyobb érték az életben a becsület és a jó hírnév volt. (…) Ennek a kornak vége (Kiemelések L. GY.). Korunkban minden arra sarkall mindenkit az iskolától a munkahelyig és a közéletig, hogy mindenről mondjon véleményt: szólj hozzá, szavazz, kommentelj, lájkolj, tüntess, blogolj, állj és mondd! Ez a tömegdemokrácia, ahol tényleg bárkinek lehet szava.”
Hová vezethet az identitások tagadása?
Valóban így lenne? Nem tapasztaltuk ugyanezt meg már 1945–52 között, amikor koholt vádakkal bárki feljelenthetett bárkit értelmiségi képességétől függetlenül? Amikor rászabadították a besúgókat a társadalomra? Amikor bárki értelmezhette a népi demokrácia fogalmait, s közben börtönbe, kitelepítésre jutatta az embertársait? S hogyha elvetünk minden megkülönböztető fogalmat, a jó és rossz, szeretet-gyűlölet, tisztességes-tisztességtelen fogalmát például, hogyan határozzuk meg ezeket? Hogyan igazodunk, igazodnak el, akik nem ismerik a fogalmakat se? Talán a törvényeket is meg kellene szüntetni a politikai korrektség érdekében? S ahol mindent szabad, valóban szabad minden? Ha korlátok nélküli egy társadalom, akkor létezik-e még felelősség? És kérdés az is, kivel szemben határozzák meg a korrektséget? És egyáltalán, ha a fogalmak használata eltűnik, akkor valójában mi is a korrekt? Más szóval, ha a „politikai inkorrektség” megszűnik, lesz-e még szükség „politikailag korrektekre”? Létezésük még indokolt? Hová vezethet a különböző identitások tagadása? De miként értelmezhető például az, hogy a szexuális identitások védelmére érzékeny nyugati társadalmak alig vagy meg sem szólalnak a nemzeti identitások védelmében? Az identitások teljes elmosása a cél? Mivel az erdélyi magyar társadalom nagy többsége nem vagy kevésbé ismeri, nézzük meg, mit jelent a „politikailag korrekt” kifejezés? A Wikipédia alapján megpróbálom öszszefoglalni.
A politikai korrektség (jelzőként használva: politikailag korrekt, szokásos rövidítése PC [píszí] az angol kifejezés alapján) olyan nyelvezetet, politikát, viselkedést, eszmét, gondolkodást jelöl, amely igyekszik minimalizálni az egyes vallási, etnikai, kulturális vagy egyéb közösségek megsértését. A kifejezés amerikai közvetítéssel terjedt el a világban. Ruth Perry kutatásai szerint a kifejezés először Mao Ce-tung Vörös könyvecskéjében jelent meg, innen vette át az amerikai radikális baloldal az 1960-as években. Mivel a kifejezés öszszekapcsolódott a radikális politikával és a kommunista cenzúrával, az amerikai jobboldal a baloldal (liberálisok és demokraták) lejáratására használta. Magyarországon elsősorban a liberális és baloldali politikai erőkhöz köthető a használata. (…)
Használata némileg ellentmondásos: ha ugyanis egy kijelentést politikailag korrektként kiemelünk, az előfeltételezi, hogy a más formájú megnyilatkozások inkorrektek: emiatt olykor pejoratív értelemben használják. Egyes törekvések az alacsony presztízsű foglalkozások nevét is újrafogalmazzák (pl. „kukás” helyett „hulladéklogisztikai referens”), vagy már-már az érthetőség rovására fejeznek ki emberi tulajdonságokat. Más kifejezések sértő jellegéről azonban széles körű közmegegyezés van (pl. a magyarban a „hülye” szóról). Ilyen esetekben a politikai korrekt megfogalmazás érzékeltetni tudja az embernek kijáró tiszteletet, amennyiben tekintettel van az adott csoport és hozzátartozóik által preferált szóhasználatra (szemben a tévképzeteket keltő vagy társadalmi elítélést tükröző megnevezésekkel). (…)
A legnagyobb – kettős – veszélyt mégis az jelenti, hogy a nyelv korrektté alakítása pótcselekvéssé válik, amely a gondoskodás látszatának fenntartása mellett nem orvosolja az őt kiváltó eredeti problémákat; továbbá, hogy a korrektség/inkorrektség döntésében magát hivatottaknak érzők – akár jelentéktelen kisebbségként is – megbélyegzéssel és kirekesztéssel elhallgattathatják és tönkretehetik az „inkorrektnek” minősített gondolatok kifejezőit (ami nem politikailag korrekt, az inkorrekt, tehát rossz), a problémákat elkendőző „hallgatási spirálba” húzva a közbeszédet. A szólásszabadság ilyesfajta korlátozása legitimitását egy feltételezett társadalmi megegyezésből meríti, amely megszabja, hogy abban a korban mi fogadható el, és mi nem. (Persze, hogy ki a politikailag korrekt, azt ők maguk határozzák meg – teszem hozzá én –; a világ két részre oszlik, a politikailag korrektekre és inkorrektekre, az előbbiek jogával, hogy meghatározzák a fogalom tartalmát.) A problémák akkor jelentkeznek, amikor az információk cenzúrázása (kiemelés L. GY.) az emberek széles körű érdekei ellen hat, mint például hozzá nem értés, korrupció vagy bűnözés leplezése.
A cenzúra mindig is hajlamos volt a művészet bizonyos formái ellen fellépni, gyakran azért, mert a művészek tagadni akarták az ízlés határait, és ezzel kihívásokat intéztek a hatalomhoz. Angliában például egészen 1968-ig minden színdarab kéziratát a hivatalos cenzor, a királyi ház kamarása (Lord Chamberlain) elé kellett bocsátani elbírálásra. Az ilyen típusú előcenzúra Nyugaton már nagyon ritka. Egyik fontos kivétel a film- és videofelvételek piacra bocsátás előtti cenzúrabizottsági vizsgálata. A bizottság döntése szerint a megjelölt részleteket ki kell vágni. 1972 óta a havonta megjelenő Index on censorship folyóirat kampányt folytat a szólásszabadság alapvető emberi jogaiért.
Korrektség kontra szólásszabadság
Röviden összefoglalva: politikai korrektség egyfajta rejtett identitás, titkos zsargon, amelyet a politikailag korrektek határoznak meg. Egyfajta új cenzúra, amelynek segítségével a szólásszabadság bajnokai elhallgattatják politikai ellenfeleiket! Kérdés persze az is: hol tanulják meg, honnan tudják a „politikai korrektek”, hogy mi a korrekt, és mi nem? Talán ösztöndíjasként a nyugati alapítványoknál? De kérdés persze az is, át kell-e vennünk a nyugati kultúra tiltásainak szabályait negyven év tudatgyilkos kommunista cenzúra után! Szükségünk van-e rá?!
S teszik mindezt többnyire azok, akik egyébként a hétköznapokban a szólásszabadság mellett érvelnek! (Megtudtam, a Budapesti Corvinus Egyetemen külön katedra működik, ahol a szólásszabadságot, illetve a gyűlöletbeszédet kutatják! A kérdés lehetne persze az is: van-e katedra a „politikailag inkorrekt” beszéd kutatói számára, ahol esetleg a szeretetbeszédet tanulmányozzák?) S hogy érthetővé váljon, hogyan is értelmezik a „politikai korrektséget”, a Wikipédia segítségével a már előbb is idézett kukás = hulladéklogisztikai referensen túl további példát is idézek.
A kérdés persze az, újraírható-e, újrafogalmazható-e a nyelv? És hová kell sorolni mindazokat, azt a nagy tömeget, akik kiszorulnak, vagy valamilyen oknál fogva kimaradnak az újraértelmezett nyelvhasználatból? Fasiszták lesznek? Vagy egyszerűen szellemi képességük „korlátai” révén (hisz nem ismerik a fogalmakat és a nyelvet) rettegésben tartanak a politikai korrektek.
És föl kell tennünk azt a kérdést is: a politikailag korrekt szóhasználat hozzájárul-e az igazság, a gondok kimondásához, a dolgok pozitív irányba történő fordításához? Megváltoztatja a létező realitást? Például megold-e valamit is az a keresztes hadjárat, az a hangzavar, ahogy a szokásos módszereikkel meglincselnek valakit, keresztre feszítik úgymond a többiek megfélemlítése érdekében is a „politikailag inkorrekteket”? Amelynek már köztudottan is felismerhető forgatókönyve van. Valaki megfogalmazza, a következő hozzászóló fölerősíti, majd az újabb és újabb tiltakozásokkal egyfajta láncfolyamattá, bűnfallá emelik. (Persze a baráti körök újra és újra fölforrósítják, felerősítik, majd a hazai „piacról” kiviszik a nemzetközi porondra.) S teszik mindezt mindaddig – lásd Schmitt Pál esete –, amíg elérik céljukat. Lemondatják, vagy kiközösítik a közéletből. Elérik például – jelen esetben – Jeszenszky Géza lemondatását.
Kérdem én: hogyha nem lettek volna politikai céljaik, akkor is valóban így kellett volna eljárniuk? Ha nem akartak volna „ügyet csinálni”, akkor is így járnak el? Gondoljuk végig, milyen más lehetőségeik lettek volna akkor. Az első, s talán a legkézenfekvőbb: baráti levélben figyelmeztetni J. G.-t. És amikor az első felvetés után J. G. nyilvánosan bocsánatot kér, akkor lezárják az ügyet. Így történt? Nem! De nézzük, mit is követett el Jeszenszky Géza.
Az abszurditás megvalósulása
Jeszenszky Gézának, Magyarország oslói nagykövetének, volt külügyminiszterének az egyik általa írt tankönyvéből kiragadott inkriminált mondata, amelyet a „politikailag korrektek” nem tartanak „politikailag korrektnek”, így hangzik: „Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással.” A szólásszabadság kutatói által elindított gyűlölethullám persze úgy folyt le, ahogy az előbb már jeleztem. Nem részletezem. Mindenki megszólalt, csak maguk a kérdéskör ismerői, tehát a genetikusok, esetleg szociográfusok, szociológusok nem.
A kérdés, mint a tóba vetett kő körül a víz, hullámokat vetett, tovább gyűrűzött, hogy végül igazi nemzetközi botránnyá minősüljön. A „politikailag korrektek” elérték, hogy Jeszenszky Gézát kiközösítették arról a rendezvényről, amelyet ő szervezett. S mindez számomra is és sokak számára érthetetlenül az után következett be, miután Jeszenszky egy kitűnő tanulmánnyal jelentkezett az úgynevezett Romsics Gerő-vitában. Viszont amire nem számítottak, Jeszenszky Géza mellett többek között felsorakoztak azok a jeles amerikai személyiségek is, akik egyébként el szokták marasztalni a magyar jobboldalt.
A Professzorok Batthyány Köre mellett Charles Gáti, a Johns Hopkins Egyetem professzora, Simonyi András volt washingtoni nagykövet, a Johns Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Paul H. Nitze Intézete (SAIS) transzatlanti kapcsolatokat kutatóközpontjának ügyvezető igazgatója és Deák István, a Columbia Egyetem professor emeritusa is kiállt Jeszenszky Géza mellett.
Persze a megszólalók politikai tényezők és nem a kérdés szakemberei voltak. A kívülálló azt remélte, hogy az „eset” kapcsán itt az alkalom ennek a kérdésnek az egyszer és mindenkori tisztázására, tehát megszólalnak a kérdéskör kutatói is – ám a megfélemlített magyar társadalom hallgatott. Végül – dicséret érte – megszólalt egy genetikus is.
Czeizel Endre, Magyarország egyik legismertebb genetikusa a Hír Tv oknyomozó magazinjának elmondta, a Kádár-korszakban az egészségügyi világszervezet egy kubai doktornőt küldött hozzá, akinek az volt a feladata, hogy a vérrokonok házasságát vizsgálja a különböző népességekben. Hosszas utánajárás után – ismeretlen volt úgymond ez a kérdéskör az akkori Magyarországon – engedélyt kaptak a kutatásra. A 7 legnagyobb roma közösségben folyt le a kutatás.
„Az derült ki – mondta dr. Czeiczel Endre –, hogy ebben a hét roma közösségben 0 és 21 százalék között volt az unokatestvérek közötti házasság, az átlag 4,7 százalék volt. Azt tudtuk, hogy a magyar lakosságban 0,3 százalék, tehát ez esetben 16-szor nagyobb. Tehát ez tény, nem lehet vitatni. Ezzel nincs semmi baj, mert például a zsidó közösségekben is: kis közösségekben éltek, egymás között házasodtak – az antiszemitizmus miatt is, meg amiatt is, hogy egy zsidó anya csak zsidó férfival nemzhetett gyereket a vallási szabályok betartásával”. Ennyi! De talán nem is kellett több.
Romániában – Vekerdi József szerint 1929 után – először én írtam a cigányságról az 1980-ban megjelent Amíg csak él az ember című kötetemben. Sok gyermekkori barátom volt köztük, de azért is, mert fájt az életük. A cikkemről Vekerdi professzor írt a párizsi és a római cigány újságokban, de közölte később a Romániai Magyar Szó, illetve a budapesti Long drom is. Elfogultsággal tehát nem vádolhatnak. Mivel a genetikához nem értek, a kérdésem csak az a Jeszenszkyt elmarasztalókhoz: hogyan terebélyesedhetett az én szülőfalumban a kezdetben lévő egyetlen család (a székely falutörvények szerint kezdetben csak minden székely faluban „egy cigány és egy zsidó” család telepedhetett meg) mára száztagú kolóniává?
A tisztánlátáshoz persze tudni kell azt is, hogy a gyermekkoromban mindössze 20 négyzetméteres, világítás nélküli, faluszéli kalibában laktak. De kérdés persze az is, volt-e jobbító szándék a Jeszenszky Géza mögött kialakult botrányban? Hozzájárul-e a kérdéskör ilyenszerű felvetése a kérdés megoldásához? A cigányság neveléséhez, vagy egy újabb, Magyarország elleni lejárató kampány csupán? Ahogy az is, miközben elmarasztalják a mai „magyar” társadalmat, a cigányság vezetői megtesznek-e mindent a cigányság nevelése érdekében? Vagy csak a jogok ismertetése lényeges, kötelességeik nincsenek sem önmaguk, sem a saját környezetük iránt? (Meg kell mondanom, tudatában vagyok a lehetséges támadásoknak, de a kérdés fölvetése a „politikai korrektség” iránt egyre sürget.
Az Evenimentul Zilei bukaresti napilap november 19-ei számában olvastam, hogy egy dániai kisváros többségében muszlim vallású funkcionáriusai megtiltották a köztereken a fenyők karácsonyi kihelyezését. Az EU nőjogi és esélyegyenlőségi biztosa ugyanakkor törvénytervezetet akar elfogadtatni, amely kitiltatná a hagyományos családmodellről – apa, anya, gyerekek – szóló irodalmat az iskolákból. Tehát felmerül a kérdés: a másság tisztelete csak a hallgató vagy megfélemlített nagy többségre vonatkozik?
Végezetül – hogy a kérdést függetlenítsem saját elfogultságomtól – idézem Köntös László református pap írását, amelyet a Wikipédia megfelelő oldalán (tehát a politikai korrektséget taglaló oldalon) leltem. „Az abszurditás gyakorlati megvalósulása pedig ott van példának okáért, hogy ma Európában keresztet kitenni nyilvános helyre maga a provokáció. A legfrissebb példa: A kórházi kápolna egyik sarkában iszlám imaszőnyeg, a másikban Buddha-szobor, életfa és egyéb spirituális jelképek. A kereszt sehol, a helyi lelkigondozó szerint azért, mert zavarná a betegeket. Aztán jön a valódi hideg zuhany: a keresztyénekből álló konferencia, ahol nemet mondanak a „keresztyén alapokra”. Ez nem vízió, hanem a református kórházmisszió vezetőjének múlt heti tapasztalata” – www.parokia.hu.
Egyesek szerint a „politikailag korrekt” viszonyulás, beszéd eljuttat a társadalom olyan fokú atomizálódásához, amely már egyes nyugati társadalmakban létezik, hogy az emberek nem mernek egymásra nézni, mert megsérthetik a másik, vagyis a nézett ember személyiségi jogait. Ezt akarjuk?
Lőrincz György
A szerző székelyudvarhelyi író
Krónika (Kolozsvár)
De adhattam volna címnek azt is: állítsátok meg Arturo Uit! Schmitt Pál köztársasági elnök lemondása után a láncrémhír-terjesztők, lánchazudozók, vagyis a politikailag korrektek újra kirobbantottak egy botrányt Magyarországon.
Céljuk valószínűleg a csendesülő nemzetközi figyelem újabb felrázása, Magyarország nemzetközi megítélésének a változása, de a Fidesz látszólagos gazdasági sikereinek ellensúlyozása is. Úgy tűnik, nem telhet el nap, hogy ne tennének meg mindent Magyarország, a magyar kormány, s közvetve a magyar nép „szólásszabadság” égisze alatt történő lejáratásáért.
Jeszenszky Géza oszlói nagykövetet rasszistának bélyegezték a „gyűlöletbeszéd-kutatók”, Mesterházy Attila MSZP-s pártelnök a l’ Unitának nyilatkozva fasisztának nevezte Magyarországot. Botrány botrány hátán, nincs még egy ilyen ellenzék a világon. Azt is mondhatnám, ha nem ők vannak hatalmon, nincs demokrácia Magyarországon. Persze a demokrácia fogalmát is ők határozzák meg, ahogy a demokrata fogalmát is!
Ők az antifasiszták, ők, ők! Fogalmaik szerint a tisztesség, ahogy a becsület, az adott szó elavult, divatból kiment kacat, szerintük nincs haza, nincs hazaszeretet, s talán nincs nép se. Érdekeik szerint kérdőjelezik meg nemcsak a fogalmak, a szavak jelentését is! A Véleményvezér névre hallgató blog szerzője így foglalja össze a gondolkodásuk keretét: „A becsületsértés és rágalmazás régi jogintézmények. Egy olyan kor szülöttei, amikor az emberek egyrészt ritkán mondtak nyilvánosság előtt véleményt, másrészt – talán kissé fennkölten és romantikusan hangzik, de így igaz – az egyik legnagyobb érték az életben a becsület és a jó hírnév volt. (…) Ennek a kornak vége (Kiemelések L. GY.). Korunkban minden arra sarkall mindenkit az iskolától a munkahelyig és a közéletig, hogy mindenről mondjon véleményt: szólj hozzá, szavazz, kommentelj, lájkolj, tüntess, blogolj, állj és mondd! Ez a tömegdemokrácia, ahol tényleg bárkinek lehet szava.”
Hová vezethet az identitások tagadása?
Valóban így lenne? Nem tapasztaltuk ugyanezt meg már 1945–52 között, amikor koholt vádakkal bárki feljelenthetett bárkit értelmiségi képességétől függetlenül? Amikor rászabadították a besúgókat a társadalomra? Amikor bárki értelmezhette a népi demokrácia fogalmait, s közben börtönbe, kitelepítésre jutatta az embertársait? S hogyha elvetünk minden megkülönböztető fogalmat, a jó és rossz, szeretet-gyűlölet, tisztességes-tisztességtelen fogalmát például, hogyan határozzuk meg ezeket? Hogyan igazodunk, igazodnak el, akik nem ismerik a fogalmakat se? Talán a törvényeket is meg kellene szüntetni a politikai korrektség érdekében? S ahol mindent szabad, valóban szabad minden? Ha korlátok nélküli egy társadalom, akkor létezik-e még felelősség? És kérdés az is, kivel szemben határozzák meg a korrektséget? És egyáltalán, ha a fogalmak használata eltűnik, akkor valójában mi is a korrekt? Más szóval, ha a „politikai inkorrektség” megszűnik, lesz-e még szükség „politikailag korrektekre”? Létezésük még indokolt? Hová vezethet a különböző identitások tagadása? De miként értelmezhető például az, hogy a szexuális identitások védelmére érzékeny nyugati társadalmak alig vagy meg sem szólalnak a nemzeti identitások védelmében? Az identitások teljes elmosása a cél? Mivel az erdélyi magyar társadalom nagy többsége nem vagy kevésbé ismeri, nézzük meg, mit jelent a „politikailag korrekt” kifejezés? A Wikipédia alapján megpróbálom öszszefoglalni.
A politikai korrektség (jelzőként használva: politikailag korrekt, szokásos rövidítése PC [píszí] az angol kifejezés alapján) olyan nyelvezetet, politikát, viselkedést, eszmét, gondolkodást jelöl, amely igyekszik minimalizálni az egyes vallási, etnikai, kulturális vagy egyéb közösségek megsértését. A kifejezés amerikai közvetítéssel terjedt el a világban. Ruth Perry kutatásai szerint a kifejezés először Mao Ce-tung Vörös könyvecskéjében jelent meg, innen vette át az amerikai radikális baloldal az 1960-as években. Mivel a kifejezés öszszekapcsolódott a radikális politikával és a kommunista cenzúrával, az amerikai jobboldal a baloldal (liberálisok és demokraták) lejáratására használta. Magyarországon elsősorban a liberális és baloldali politikai erőkhöz köthető a használata. (…)
Használata némileg ellentmondásos: ha ugyanis egy kijelentést politikailag korrektként kiemelünk, az előfeltételezi, hogy a más formájú megnyilatkozások inkorrektek: emiatt olykor pejoratív értelemben használják. Egyes törekvések az alacsony presztízsű foglalkozások nevét is újrafogalmazzák (pl. „kukás” helyett „hulladéklogisztikai referens”), vagy már-már az érthetőség rovására fejeznek ki emberi tulajdonságokat. Más kifejezések sértő jellegéről azonban széles körű közmegegyezés van (pl. a magyarban a „hülye” szóról). Ilyen esetekben a politikai korrekt megfogalmazás érzékeltetni tudja az embernek kijáró tiszteletet, amennyiben tekintettel van az adott csoport és hozzátartozóik által preferált szóhasználatra (szemben a tévképzeteket keltő vagy társadalmi elítélést tükröző megnevezésekkel). (…)
A legnagyobb – kettős – veszélyt mégis az jelenti, hogy a nyelv korrektté alakítása pótcselekvéssé válik, amely a gondoskodás látszatának fenntartása mellett nem orvosolja az őt kiváltó eredeti problémákat; továbbá, hogy a korrektség/inkorrektség döntésében magát hivatottaknak érzők – akár jelentéktelen kisebbségként is – megbélyegzéssel és kirekesztéssel elhallgattathatják és tönkretehetik az „inkorrektnek” minősített gondolatok kifejezőit (ami nem politikailag korrekt, az inkorrekt, tehát rossz), a problémákat elkendőző „hallgatási spirálba” húzva a közbeszédet. A szólásszabadság ilyesfajta korlátozása legitimitását egy feltételezett társadalmi megegyezésből meríti, amely megszabja, hogy abban a korban mi fogadható el, és mi nem. (Persze, hogy ki a politikailag korrekt, azt ők maguk határozzák meg – teszem hozzá én –; a világ két részre oszlik, a politikailag korrektekre és inkorrektekre, az előbbiek jogával, hogy meghatározzák a fogalom tartalmát.) A problémák akkor jelentkeznek, amikor az információk cenzúrázása (kiemelés L. GY.) az emberek széles körű érdekei ellen hat, mint például hozzá nem értés, korrupció vagy bűnözés leplezése.
A cenzúra mindig is hajlamos volt a művészet bizonyos formái ellen fellépni, gyakran azért, mert a művészek tagadni akarták az ízlés határait, és ezzel kihívásokat intéztek a hatalomhoz. Angliában például egészen 1968-ig minden színdarab kéziratát a hivatalos cenzor, a királyi ház kamarása (Lord Chamberlain) elé kellett bocsátani elbírálásra. Az ilyen típusú előcenzúra Nyugaton már nagyon ritka. Egyik fontos kivétel a film- és videofelvételek piacra bocsátás előtti cenzúrabizottsági vizsgálata. A bizottság döntése szerint a megjelölt részleteket ki kell vágni. 1972 óta a havonta megjelenő Index on censorship folyóirat kampányt folytat a szólásszabadság alapvető emberi jogaiért.
Korrektség kontra szólásszabadság
Röviden összefoglalva: politikai korrektség egyfajta rejtett identitás, titkos zsargon, amelyet a politikailag korrektek határoznak meg. Egyfajta új cenzúra, amelynek segítségével a szólásszabadság bajnokai elhallgattatják politikai ellenfeleiket! Kérdés persze az is: hol tanulják meg, honnan tudják a „politikai korrektek”, hogy mi a korrekt, és mi nem? Talán ösztöndíjasként a nyugati alapítványoknál? De kérdés persze az is, át kell-e vennünk a nyugati kultúra tiltásainak szabályait negyven év tudatgyilkos kommunista cenzúra után! Szükségünk van-e rá?!
S teszik mindezt többnyire azok, akik egyébként a hétköznapokban a szólásszabadság mellett érvelnek! (Megtudtam, a Budapesti Corvinus Egyetemen külön katedra működik, ahol a szólásszabadságot, illetve a gyűlöletbeszédet kutatják! A kérdés lehetne persze az is: van-e katedra a „politikailag inkorrekt” beszéd kutatói számára, ahol esetleg a szeretetbeszédet tanulmányozzák?) S hogy érthetővé váljon, hogyan is értelmezik a „politikai korrektséget”, a Wikipédia segítségével a már előbb is idézett kukás = hulladéklogisztikai referensen túl további példát is idézek.
A kérdés persze az, újraírható-e, újrafogalmazható-e a nyelv? És hová kell sorolni mindazokat, azt a nagy tömeget, akik kiszorulnak, vagy valamilyen oknál fogva kimaradnak az újraértelmezett nyelvhasználatból? Fasiszták lesznek? Vagy egyszerűen szellemi képességük „korlátai” révén (hisz nem ismerik a fogalmakat és a nyelvet) rettegésben tartanak a politikai korrektek.
És föl kell tennünk azt a kérdést is: a politikailag korrekt szóhasználat hozzájárul-e az igazság, a gondok kimondásához, a dolgok pozitív irányba történő fordításához? Megváltoztatja a létező realitást? Például megold-e valamit is az a keresztes hadjárat, az a hangzavar, ahogy a szokásos módszereikkel meglincselnek valakit, keresztre feszítik úgymond a többiek megfélemlítése érdekében is a „politikailag inkorrekteket”? Amelynek már köztudottan is felismerhető forgatókönyve van. Valaki megfogalmazza, a következő hozzászóló fölerősíti, majd az újabb és újabb tiltakozásokkal egyfajta láncfolyamattá, bűnfallá emelik. (Persze a baráti körök újra és újra fölforrósítják, felerősítik, majd a hazai „piacról” kiviszik a nemzetközi porondra.) S teszik mindezt mindaddig – lásd Schmitt Pál esete –, amíg elérik céljukat. Lemondatják, vagy kiközösítik a közéletből. Elérik például – jelen esetben – Jeszenszky Géza lemondatását.
Kérdem én: hogyha nem lettek volna politikai céljaik, akkor is valóban így kellett volna eljárniuk? Ha nem akartak volna „ügyet csinálni”, akkor is így járnak el? Gondoljuk végig, milyen más lehetőségeik lettek volna akkor. Az első, s talán a legkézenfekvőbb: baráti levélben figyelmeztetni J. G.-t. És amikor az első felvetés után J. G. nyilvánosan bocsánatot kér, akkor lezárják az ügyet. Így történt? Nem! De nézzük, mit is követett el Jeszenszky Géza.
Az abszurditás megvalósulása
Jeszenszky Gézának, Magyarország oslói nagykövetének, volt külügyminiszterének az egyik általa írt tankönyvéből kiragadott inkriminált mondata, amelyet a „politikailag korrektek” nem tartanak „politikailag korrektnek”, így hangzik: „Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással.” A szólásszabadság kutatói által elindított gyűlölethullám persze úgy folyt le, ahogy az előbb már jeleztem. Nem részletezem. Mindenki megszólalt, csak maguk a kérdéskör ismerői, tehát a genetikusok, esetleg szociográfusok, szociológusok nem.
A kérdés, mint a tóba vetett kő körül a víz, hullámokat vetett, tovább gyűrűzött, hogy végül igazi nemzetközi botránnyá minősüljön. A „politikailag korrektek” elérték, hogy Jeszenszky Gézát kiközösítették arról a rendezvényről, amelyet ő szervezett. S mindez számomra is és sokak számára érthetetlenül az után következett be, miután Jeszenszky egy kitűnő tanulmánnyal jelentkezett az úgynevezett Romsics Gerő-vitában. Viszont amire nem számítottak, Jeszenszky Géza mellett többek között felsorakoztak azok a jeles amerikai személyiségek is, akik egyébként el szokták marasztalni a magyar jobboldalt.
A Professzorok Batthyány Köre mellett Charles Gáti, a Johns Hopkins Egyetem professzora, Simonyi András volt washingtoni nagykövet, a Johns Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Paul H. Nitze Intézete (SAIS) transzatlanti kapcsolatokat kutatóközpontjának ügyvezető igazgatója és Deák István, a Columbia Egyetem professor emeritusa is kiállt Jeszenszky Géza mellett.
Persze a megszólalók politikai tényezők és nem a kérdés szakemberei voltak. A kívülálló azt remélte, hogy az „eset” kapcsán itt az alkalom ennek a kérdésnek az egyszer és mindenkori tisztázására, tehát megszólalnak a kérdéskör kutatói is – ám a megfélemlített magyar társadalom hallgatott. Végül – dicséret érte – megszólalt egy genetikus is.
Czeizel Endre, Magyarország egyik legismertebb genetikusa a Hír Tv oknyomozó magazinjának elmondta, a Kádár-korszakban az egészségügyi világszervezet egy kubai doktornőt küldött hozzá, akinek az volt a feladata, hogy a vérrokonok házasságát vizsgálja a különböző népességekben. Hosszas utánajárás után – ismeretlen volt úgymond ez a kérdéskör az akkori Magyarországon – engedélyt kaptak a kutatásra. A 7 legnagyobb roma közösségben folyt le a kutatás.
„Az derült ki – mondta dr. Czeiczel Endre –, hogy ebben a hét roma közösségben 0 és 21 százalék között volt az unokatestvérek közötti házasság, az átlag 4,7 százalék volt. Azt tudtuk, hogy a magyar lakosságban 0,3 százalék, tehát ez esetben 16-szor nagyobb. Tehát ez tény, nem lehet vitatni. Ezzel nincs semmi baj, mert például a zsidó közösségekben is: kis közösségekben éltek, egymás között házasodtak – az antiszemitizmus miatt is, meg amiatt is, hogy egy zsidó anya csak zsidó férfival nemzhetett gyereket a vallási szabályok betartásával”. Ennyi! De talán nem is kellett több.
Romániában – Vekerdi József szerint 1929 után – először én írtam a cigányságról az 1980-ban megjelent Amíg csak él az ember című kötetemben. Sok gyermekkori barátom volt köztük, de azért is, mert fájt az életük. A cikkemről Vekerdi professzor írt a párizsi és a római cigány újságokban, de közölte később a Romániai Magyar Szó, illetve a budapesti Long drom is. Elfogultsággal tehát nem vádolhatnak. Mivel a genetikához nem értek, a kérdésem csak az a Jeszenszkyt elmarasztalókhoz: hogyan terebélyesedhetett az én szülőfalumban a kezdetben lévő egyetlen család (a székely falutörvények szerint kezdetben csak minden székely faluban „egy cigány és egy zsidó” család telepedhetett meg) mára száztagú kolóniává?
A tisztánlátáshoz persze tudni kell azt is, hogy a gyermekkoromban mindössze 20 négyzetméteres, világítás nélküli, faluszéli kalibában laktak. De kérdés persze az is, volt-e jobbító szándék a Jeszenszky Géza mögött kialakult botrányban? Hozzájárul-e a kérdéskör ilyenszerű felvetése a kérdés megoldásához? A cigányság neveléséhez, vagy egy újabb, Magyarország elleni lejárató kampány csupán? Ahogy az is, miközben elmarasztalják a mai „magyar” társadalmat, a cigányság vezetői megtesznek-e mindent a cigányság nevelése érdekében? Vagy csak a jogok ismertetése lényeges, kötelességeik nincsenek sem önmaguk, sem a saját környezetük iránt? (Meg kell mondanom, tudatában vagyok a lehetséges támadásoknak, de a kérdés fölvetése a „politikai korrektség” iránt egyre sürget.
Az Evenimentul Zilei bukaresti napilap november 19-ei számában olvastam, hogy egy dániai kisváros többségében muszlim vallású funkcionáriusai megtiltották a köztereken a fenyők karácsonyi kihelyezését. Az EU nőjogi és esélyegyenlőségi biztosa ugyanakkor törvénytervezetet akar elfogadtatni, amely kitiltatná a hagyományos családmodellről – apa, anya, gyerekek – szóló irodalmat az iskolákból. Tehát felmerül a kérdés: a másság tisztelete csak a hallgató vagy megfélemlített nagy többségre vonatkozik?
Végezetül – hogy a kérdést függetlenítsem saját elfogultságomtól – idézem Köntös László református pap írását, amelyet a Wikipédia megfelelő oldalán (tehát a politikai korrektséget taglaló oldalon) leltem. „Az abszurditás gyakorlati megvalósulása pedig ott van példának okáért, hogy ma Európában keresztet kitenni nyilvános helyre maga a provokáció. A legfrissebb példa: A kórházi kápolna egyik sarkában iszlám imaszőnyeg, a másikban Buddha-szobor, életfa és egyéb spirituális jelképek. A kereszt sehol, a helyi lelkigondozó szerint azért, mert zavarná a betegeket. Aztán jön a valódi hideg zuhany: a keresztyénekből álló konferencia, ahol nemet mondanak a „keresztyén alapokra”. Ez nem vízió, hanem a református kórházmisszió vezetőjének múlt heti tapasztalata” – www.parokia.hu.
Egyesek szerint a „politikailag korrekt” viszonyulás, beszéd eljuttat a társadalom olyan fokú atomizálódásához, amely már egyes nyugati társadalmakban létezik, hogy az emberek nem mernek egymásra nézni, mert megsérthetik a másik, vagyis a nézett ember személyiségi jogait. Ezt akarjuk?
Lőrincz György
A szerző székelyudvarhelyi író
Krónika (Kolozsvár)
2012. december 22.
Az 1989-es forradalom és az azt követő magyar események Temesváron
A forradalom megélése fontos kiindulópont volt a temesvári magyar közösség megszervezésében, azonban a kollektív emlékezetben meghatározó élményként csak a református templom előtti december 15-16-i események élnek.
Az előzmények: a temesvári magyarság a kommunizmus alatt
A forradalom kirobbanásának kontextusa nem érthető meg az azt megelőző periódus rövid ismertetése nélkül. Temesváron a 80-as évek hasonlóak voltak Erdély más városaihoz: a nemzeti kommunizmus és a diktatúra növekvő nyomása kihatással volt a város magyar lakosságára. Az egyetlen létező magyar újság, a Szabad Szó és a temesvári magyar színház ideológiai kontroll alatt állt, sőt mi több, a nyolcvanas évek végére a megszűnés veszélye fenyegette. Politikai szempontból elmondható, hogy a 80-as években a magyarok kiszorított helyzetben voltak a pártapparátusban is. Az 1984-89-es időszakban a megyei pártbizottságban csak póttaggal rendelkeztek Bloch Irma személyében, aki 1989 után már nem került előtérbe.
A közösségi kulturális és oktatási élet szempontjából azonban több olyan tevékenység vagy önképzőkör működött, amely biztosította a fiatalok és az értelmiség találkozási helyét. Ilyen volt a Látóhatár Kör, a Thália Színházi Kör, az M-Studió diákrádió, a magyar terminológiai órák tartására tett próbálkozás és a Franyó Zoltán Irodalmi Kör, amely meghatározó volt a későbbi események szempontjából is.
Mind a Látóhatár, mind pedig a Thália kiemelten fontos önképzőkörnek számított, köreikben több olyan diák is megfordult, aki később, 1989 után, az erdélyi magyar kulturális és politikai élet meghatározó személyisége lett. A Thália tagja volt például Borbély László, az RMDSZ jelenlegi politikai alelnöke, Szilágyi Zsolt volt parlamenti képviselő, Toró T. Tibor EMNP elnök, vagy Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. A Látóhatárban tevékenykedett például Visky András dramaturg, a kolozsvári színházi élet és színházi oktatás jeles alakja.
Habár látszólag önállóan működtek, a Látóhatár és a Thália többször a Securitate célkeresztjébe került, főleg a rendszerellenesnek ítélt rendezvényeik miatt. Mindkét kör tanári ellenőrzés alatt működött, a Látóhatárnak Bálintfi Ottó filozófiatanár, a Tháliának Albert Ferenc szociológus, az Agronómia tanára volt a felelőse. A felügyelőtanárok puffer-szerepet töltöttek be: közvetítettek a diákok és a kommunista párt között, illetve mindkét irányba próbálták rendezni a konfliktusokat.
A Látóhatárt végül 1984-ben az országos politikai szigor hatására magyarázat nélkül szüntették meg. A színjátszó kör megszűnése egy 1988-as, a Reformáció ünnepe alkalmával szervezett Dsida Jenő szavalóesthez köthető, amelynek második előadását a Securitate megtiltotta.
A Franyó Zoltán irodalmi kör az értelmiség hálózatok szempontjából volt fontos. Az idősebb generáció tagjai rendszeresen megfordultak itt, megalapozva a rendszerváltás utáni kapcsolataikat is.
Az elit-hálózatok szempontjából fontos megemlíteni Bárányi Ferenc altatóorvos (későbbi RMDSZ-es parlamenti képviselő) nevét is, aki meghatározó személyisége volt a helyi magyar elitnek. Az általa rendezett összejöveteleken az akkori temesvári magyar elit legtöbb tagja megfordult. Bárányi hagyományosan minden évben december második szombatján rendezte meg névnapi ünnepségét, ahol átlagban 70-80 ember jelent meg, köztük meghatározó temesvári személyiségek, színészek.
Összefoglalva, a diktatúra szorító nyomása ellenére, Temesváron jelentős volt az önképzőkörök száma, mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb generációk számára. Ugyanakkor kitapintható magyar elithálózat létezett, amely meghatározó volt az események későbbi alakulásában.
Az 1989-es forradalom előzményei
Az 1989-es események egyik kiindulópontjaként a református templom előtti, Tőkés László a parókiából való eltávolítása ellen tiltakozó tüntetést jelölik meg, amely december 16-án és 17-én fokozatosan rendszerellenes lázadássá alakult.
Tőkés László 1986-ban került Temesvárra segédlelkészként Peuker Leó, akkori református lelkész mellé. Az új lelkész jelenléte üdítően hatott a közösségre, az általa vezetett istentiszteletekre mind többen és többen jártak el. Politikai üldöztetése két 1988-as esemény kapcsán erősödik fel: a már említett Reformáció emléknapján rendezett Dsida-est, valamint a falurombolás ellen kezdeményezett tiltakozási akció, amely után Tőkés nemcsak hogy egyházi fegyelmi intést kapott, hanem a Securitate figyelmét is magára vonta. Az események folyományaként a Tőkés mellett kitartó személyek életét ellehetetlenítették, sőt, 1989 szeptemberében, a hozzá közel álló személyek egyikét, Újvárossy Ernőt holtan találták a Temesvár melletti Vadász-erdőben. Habár halálának okaira nincs bizonyíték, vélhetően a Securitate emberei ölték meg, ezért sokan a forradalom első áldozataként tartják számon.
1989 nyarától a Tőkés körüli eseményekről már rendszeresen tudósított a magyarországi sajtó. Ennek következtében a temesvári lakosok – más belső-erdélyi városokkal ellentétben – feltehetően sokkal több információval rendelkeztek, hiszen nézhették és hallgathatták mind a magyar, mind pedig a szerb TV- és rádióadókat. A kintről jövő információnak több szempontból kiemelt szerepe van. Egyrészt, egyike azon kevés híreknek, amelyek hihetőek voltak (a helyi média párt-kontroll alatt állt), másrészt, fontosak voltak a bizalom szempontjából is, hiszen a kintről jövő információk nem részei a nyolcvanas évekre jellemző provokációknak.
Az 1989-es forradalom és a magyarok
Magyar szempontból a forradalom egyetlen kiemelkedő eseménye a református templom előtti, a Tőkés kilakoltatása ellen indított tiltakozás volt. Fontos kiemelni, hogy nem egy előre megszervezett tiltakozási akcióról volt szó. December 15-én pár száz ember, főleg idősek, nem a rendszer ellen, hanem Tőkés László kilakoltatása ellen tiltakoznak és élőlánccal próbálták ezt megállítani. A magyar megmozdulásként indult tiltakozáshoz fokozatosan román nemzetiségű temesváriak is csatlakoztak, köztük a Petru Dugulescu vezette baptista közösség tagjai, akik biztosították a lelkipásztor és családja védelmét és a tüntetés békés voltát. A baptista közösségekkel Balaton Zoltán és Borbély Imre vette fel a kapcsolatot.
Az első Ceauşescu-ellenes szlogenek 1989. december 16-a délután hangzottak el. Ennek központi szereplője Ion Monoran költő volt, aki megállított egy villamost és a rajta utazókat tüntetni hívta. A december 15-16-i események továbbá fontos legitimációs alapot nyújtottak a közösségi életben aktív szerepet vállalók számára. Az 1989 utáni magyar elit jelentős része – amennyiben a városban volt – saját bevallása szerint megjelent a két nap valamelyikén a templom előtt. A részvétel a „forradalmárság” 1989 utáni szimbolikus tőkéje lett, feljogosította tulajdonosát, hogy sikeresen vegyen részt az új rendszer megszervezésében.
December 17-én tovább folytatódtak a zavargások, a katonaság is kivonult a tüntetők megfékezésére, és délután elhangzottak az első lövések. 18-a nyugodtabban telt el, de a város katonai megszállás alatt volt. December 19-én több temesvári gyárban a munkások általános sztrájkba léptek, majd az utcára vonultak. December 20-án hangzott el először az „Armata e cu noi!” (A katonaság velünk van) szlogen és megalakult a Román Demokrata Front. A temesvári Opera-teret ezen a napon foglalták el a tüntetők. Az Opera balkonjáról többen beszédet intéztek a tömeghez. Ceaușescu december 21-i beszédét, majd a diktátor futásáról szóló híreket a téren több ezer ember élőben hallgatta.
A 16-i események után a magyar nemzetiségűek viszonylag ritkábban kerültek előtérbe. Kivételt képez Oberst László mérnök, későbbi RMDSZ-es megyei tanácsos, aki egyik szervezője volt az ELBA-ban kirobbant sztrájknak, Bárányi Ferenc, aki a temesvári Új Klinikán volt szolgálatban (a beutalt sebesültek és halottak listáját ő csempészte ki), illetve Balaton Zoltán fizikus, kutató, aki a forradalom alatt az Opera balkonjáról szólt a tüntetőkhöz, egyike lett az úgynevezett „balkonistáknak”, a forradalom első szervezett csoportjának.
A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alakulása és annak értelmezése
A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség (BMDSZ) 1989. december 22-én délután-estefelé alakult meg Bárányi Ferenc lakásán. Bárányinál főleg baráti köréhez tartozó személyek gyűltek össze. Egyeseket telefonon hívtak fel, másoktól pedig engedélyt sem kértek nevük felhasználására. Az alakuló bizottság célja az volt, hogy minél jobban „leképezze a társadalmi struktúrát.” Az este folyamán megszületett a BMDSZ első hivatalos dokumentuma, egy nyilatkozat formájában. A nyilatkozat alapszövegét Albert Ferenc írta, a többiek pedig egyetértettek vele. Emellett megválasztották a szervezet ideiglenes elnökét. Bárányi Ferenc Toró Tibor fizikusnak ajánlotta fel a funkciót, aki ezt nem fogadta el, és a „fiatalok közül” Bodó Barnát javasolta. A szöveg véglegesítése után Toró Tibor Bárányi lakásáról felhívta Domokos Gézát, beszámolva neki a történésekről.
Megalakulása után a BMDSZ nagyon hamar tagság-toborzásba kezdett. A BMDSZ irodájának a Szabad Szó szerkesztősége melletti termek egyikét nevezték ki. Itt folyamatos gyűlések voltak, viták, ahol a résztvevők a következő lépéseket próbálták megvitatni. A visszaemlékezők kevésbé említenek konkrét témákat, abban viszont mindenki megegyezik, hogy a helyi magyarság státusának kérdése, a magyar iskola megalakítása és a tagság-toborzás voltak napirenden. Működésében a BMDSZ tehát nyilvános helyszínt teremtett a találkozásra a bánsági magyar elit számára.
A kommunizmus utáni temesvári magyar elit összetétele és jellemzői
A nyilatkozat tartalmát, az aláírók és a találkozón részt vevők névsorát, valamint a visszaemlékezésekből rekonstruált történéseket elemezve több, az elitre vonatkozó következtetés is levonható. Egyrészt elkönyvelhető, hogy annak ellenére, hogy a más országokból jövő információk hatására a változás „a levegőben lógott”, a szervezet megalakulása és a nyilatkozat születése nem egy előre megtervezett stratégia része volt, hanem feltehetőleg az események hatására, relatív spontánul történt. Másrészt, a BMDSZ alapítói és későbbi aktív tagjai mind akkori megnyilatkozásaikban, mind pedig visszaemlékezésükben aláhúzták, hogy nem pártot, hanem érdekvédelmi szervezetet alakítanak.
A BMDSZ a márciusi vezetőség-választásokig versenyt futott saját legitimációjával. Alapító tagjai nagyrészt 1989 előtt szerezték társadalmi tőkéjüket (újságírók, tanárok, a közösség meghatározó személyiségei), azonban befogadták a forradalomban való részvétel szimbolikus tőkéjével rendelkezőket is, és nagyon hamar nyitni próbáltak a különböző intézményi és munkaközösségi képviseletek felé. Mérlegelték, hogy kik azok a személyek, akik hitelesek lehetnek eddigi vagy a forradalom alatt mutatott tevékenységük, feddhetetlen kiállásuk vagy egyéb tulajdonságuknak köszönhetően.
A vezetőségbe bekerültek a forradalmárok (pl. Oberst László), a rendszerváltás előtti kulturális elit tagjai (pl. Matekovits György) de a nómenklatúra egyes képviselői is (pl. Albert Ferenc). A fő feltétel az volt, hogy az azelőtti rendszerben tetteivel nem kompromittálta magát. A „vitatott elemeket” nem engedték be, vagy kizárták az új struktúrákból. Tanulságos például a Szabad Szó szerkesztőségében dolgozó Vajda Sándor, az ügyészként tevékenykedő Egeressy László, illetve a színházigazgató Sinka Károly esete. Vajda esetében az összes megkérdezett személy egyetértett abban, hogy úgymond „szekus” volt, Egeressy és Sinka 1989 előtti szerepe vitatott maradt, de 1989 után csak marginálisan vettek részt a közösség újjászervezésében.
A nyitott struktúra hatására a kialakulóban levő politikai eliten belül látszólag nem voltak ellentétek, formailag a múlt rendszerben betöltött szerep nem volt kizáró ok, azonban a kérdés burkoltan a nyilvánosságban is megjelenik.
Viták és célok a BMDSZ tevékenységében
A legtöbbet tárgyalt témák az önálló magyar iskola, a szervezetépítés és a magyar ház kérdése voltak. Az önálló magyar iskola megteremtéséről szóló vitában a résztvevők egyetértenek abban, hogy a közösség megmaradásának szempontjából ez elkerülhetetlen. Ettől kezdve a vita e célkitűzés megvalósításáról szólt. A többség döntése alapján azonnali hatállyal kérték az iskola létrehozását, nem várva meg az iskolai év végét. A magyar iskola február 15-én alakult meg, a szerb és német iskolával egyetemben. A Bartók Béla nevet demokratikus úton választották ki a diákok és tanárok. Jellemző, hogy az iskola megalakulásának kiharcolása nem egy szervezett folyamat része volt. Többen, egymástól függetlenül próbálták az iskola megalakulását „kijárni”, később saját sikerként könyvelve el mindezt.
A Magyar Ház kérdése másképpen alakult. Sokan, a hatalom és a többségi társadalom potenciális reakcióitól megijedve, jogi úton akarták visszakérni a magyar közösség „jogos tulajdonát.” Az egyetlen, aki az ingatlan elfoglalását javasolta, Borbély Imre volt, későbbi RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki javaslatának leszavazása után nem vett már részt a helyi politikában. Az épületet végül nem sikerült visszaszerezni, egy magáncég kezébe került.
A BMDSZ konszolidációja és a parlamenti választások
Helyi szinten a BMDSZ szoros kapcsolatokat alakított ki a frissen újraalakuló magyar újsággal, a Temesvári Új Szóval és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezettel (TEMISZ) is. A fiatalokat az országos RMDSZ-hez hasonlóan a BMDSZ hamar partnerének fogadta, bevonva őket a vezetésbe és a szervezésbe. Ezen legitimációs tett nem jelentette a TEMISZ beolvadását a szervezetbe, amaz folytatta saját útját, országos ernyőszervezetbe lépve be.
A Temesvári Új Szó és az RMDSZ kapcsolata érdekesen alakult. Az újság már decemberben újraszerveződött. Az első napokban Bárányi Bodó Barnát „nevezte ki” az újság élére, amit az újság szerkesztősége nem fogadott el és demokratikus úton választott magának szerkesztőséget. Ez az esemény több érdekes kérdést vet fel. Egyrészt, jól tükrözi, hogy a BMDSZ alapítói úgy képzelték el szervezetüket, hogy a magyar társadalmi élet minden területére kiterjesztik befolyásukat és ezeken belül döntéshozatali joggal rendelkeznek. Az eset nem csak a szervezet kezdeti demokrácia-értelmezésére, hanem Bárányi rendszerváltás utáni szerepére is rávilágít. Bárányi a frissen alakuló szervezet alelnökeként erős társadalmi és szimbolikus tőkével rendelkezett. Ez a tőkekoncentráció vélhetően hozzájárult képviselőjelöltségéhez is. Habár jelölésének módja már feledésbe merült, sem Bárányi Ferencnek, sem a szenátori lista élére kerülő Tőkés Lászlónak, nem volt kihívója, mindenki számára világos volt, hogy ők ketten kell legyenek azok, akik jelöltetik magukat.
Fontos megemlíteni, hogy a BMDSZ vezetői, Bárányi Ferenc bejutása mellett, Tőkés László sikerében mindenképpen, de Oberst László esélyeiben is bíztak. Ez azzal magyarázható, hogy hasonlóan Románia más régióihoz, nem lehetett tudni, pontosan hány magyar él a megyében, a magyar közgondolkodás felülreprezentálta őket, illetve a Tőkés Lászlót övező „szimpátia-hullám” miatt nagyszámú román szavazat bejövetelére is számítottak. Az eredményekből azonban kitűnik, hogy az RMDSZ-re leadott román szavazatok minimálisnak mondhatóak. Tőkés esetében a többletszavazatok feltehetőleg a kisebbségektől származtak.
Exkurzus: címszavakban pár következtetés
A forradalom megélése egy fontos kiindulópont volt a temesvári magyar közösség megszervezésében, azonban a helyi magyar közösség kollektív emlékezetében meghatározó forradalmi élményként csak a református templom előtti december 15-16-i események kerültek be. A BMDSZ a megyei elnökség márciusi megválasztásáig nem klasszikus értelemben vett szervezetként működött: találkozóin bárki felszólalhatott, az érdeklődők közösen fogalmazták meg a temesvári magyar közérdeket, a benne tevékenykedők egymástól függetlenül próbálták a közösségi célokat elérni, nem volt világos hierarchikus struktúrája sem. A szervezetet a társadalmi élet minden területére kiterjedő struktúraként képzelték el. A bekerülő aktív tagok két típusú tőkével rendelkeztek: egyrészt, a múlt rendszerből hozott társadalmi és kulturális tőkével, másrészt a forradalmi szerepvállalásból táplálkozó szimbolikus tőkével. Látszólag mindenki elismerte a kialakuló elit szupremáciáját. Fontos jellemzője az 1990-es évnek, hogy a kommunista múlttal való szembenézés csak elszórtan jelentkezett. Többen felvállalták a Temesvári Kiáltvány nyolcas pontjában leszögezetteket, azonban a BMDSZ-ben nem volt vita erről a kérdésről, sőt a nyilvánosság felől jövő, erre vonatkozó jelzéseket is hamar a szőnyeg alá söpörték. Az első vezetőség jelentős része a régi elitből állt össze, de a szervezet környékén feltűntek már azok az emberek is, akik a forradalom után kapcsolódtak be a magyar közösség szervezésébe. A román-magyar kapcsolatok jónak mondhatóak, azonban a választási eredmények világosan megmutatják a nemzetiségi kapcsolatok határait: a szenátusi listán induló Tőkés László, a „forradalom kirobbantója” elenyésző román támogatást kapott.
Toró Tamás, Toró Tibor
a szerzőkről
Toró Tamás
1985-ben született Temesváron. Középiskolai tanulmányait a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban végezte. 2008-ban történelem szakos oklevelet szerzett, majd 2009-2010 között a Történelem tanszék nemzetközi kapcsolatok mesteri képzésében vett részt a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. 2010-2012 között a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Nemzetközi tanulmányok mesteri képzőjét elvégezve nemzetközi kapcsolatok szakértői diplomát szerzett.
Toró Tibor
1981-ben született Temesváron. Középiskolai tanulmányait a Bartók Béla Elméleti líceum informatika szakán végezte. 2005-ben szerez diplomát a temesvári Nyugati Egyetem Szociológia szakán, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi tanszékén és a budapesti Középeurópai Egyetem Nacionalizmuselméletek tanszékén mesterizik. Jelenleg doktorandusz a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékén és tanársegéd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi kapcsolatok és Európai tanulmányok tanszékén. Kutatási területe a nacionalizmus, a romániai magyar elitek és a nemzeti kisebbségek.
Transindex.ro
A forradalom megélése fontos kiindulópont volt a temesvári magyar közösség megszervezésében, azonban a kollektív emlékezetben meghatározó élményként csak a református templom előtti december 15-16-i események élnek.
Az előzmények: a temesvári magyarság a kommunizmus alatt
A forradalom kirobbanásának kontextusa nem érthető meg az azt megelőző periódus rövid ismertetése nélkül. Temesváron a 80-as évek hasonlóak voltak Erdély más városaihoz: a nemzeti kommunizmus és a diktatúra növekvő nyomása kihatással volt a város magyar lakosságára. Az egyetlen létező magyar újság, a Szabad Szó és a temesvári magyar színház ideológiai kontroll alatt állt, sőt mi több, a nyolcvanas évek végére a megszűnés veszélye fenyegette. Politikai szempontból elmondható, hogy a 80-as években a magyarok kiszorított helyzetben voltak a pártapparátusban is. Az 1984-89-es időszakban a megyei pártbizottságban csak póttaggal rendelkeztek Bloch Irma személyében, aki 1989 után már nem került előtérbe.
A közösségi kulturális és oktatási élet szempontjából azonban több olyan tevékenység vagy önképzőkör működött, amely biztosította a fiatalok és az értelmiség találkozási helyét. Ilyen volt a Látóhatár Kör, a Thália Színházi Kör, az M-Studió diákrádió, a magyar terminológiai órák tartására tett próbálkozás és a Franyó Zoltán Irodalmi Kör, amely meghatározó volt a későbbi események szempontjából is.
Mind a Látóhatár, mind pedig a Thália kiemelten fontos önképzőkörnek számított, köreikben több olyan diák is megfordult, aki később, 1989 után, az erdélyi magyar kulturális és politikai élet meghatározó személyisége lett. A Thália tagja volt például Borbély László, az RMDSZ jelenlegi politikai alelnöke, Szilágyi Zsolt volt parlamenti képviselő, Toró T. Tibor EMNP elnök, vagy Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. A Látóhatárban tevékenykedett például Visky András dramaturg, a kolozsvári színházi élet és színházi oktatás jeles alakja.
Habár látszólag önállóan működtek, a Látóhatár és a Thália többször a Securitate célkeresztjébe került, főleg a rendszerellenesnek ítélt rendezvényeik miatt. Mindkét kör tanári ellenőrzés alatt működött, a Látóhatárnak Bálintfi Ottó filozófiatanár, a Tháliának Albert Ferenc szociológus, az Agronómia tanára volt a felelőse. A felügyelőtanárok puffer-szerepet töltöttek be: közvetítettek a diákok és a kommunista párt között, illetve mindkét irányba próbálták rendezni a konfliktusokat.
A Látóhatárt végül 1984-ben az országos politikai szigor hatására magyarázat nélkül szüntették meg. A színjátszó kör megszűnése egy 1988-as, a Reformáció ünnepe alkalmával szervezett Dsida Jenő szavalóesthez köthető, amelynek második előadását a Securitate megtiltotta.
A Franyó Zoltán irodalmi kör az értelmiség hálózatok szempontjából volt fontos. Az idősebb generáció tagjai rendszeresen megfordultak itt, megalapozva a rendszerváltás utáni kapcsolataikat is.
Az elit-hálózatok szempontjából fontos megemlíteni Bárányi Ferenc altatóorvos (későbbi RMDSZ-es parlamenti képviselő) nevét is, aki meghatározó személyisége volt a helyi magyar elitnek. Az általa rendezett összejöveteleken az akkori temesvári magyar elit legtöbb tagja megfordult. Bárányi hagyományosan minden évben december második szombatján rendezte meg névnapi ünnepségét, ahol átlagban 70-80 ember jelent meg, köztük meghatározó temesvári személyiségek, színészek.
Összefoglalva, a diktatúra szorító nyomása ellenére, Temesváron jelentős volt az önképzőkörök száma, mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb generációk számára. Ugyanakkor kitapintható magyar elithálózat létezett, amely meghatározó volt az események későbbi alakulásában.
Az 1989-es forradalom előzményei
Az 1989-es események egyik kiindulópontjaként a református templom előtti, Tőkés László a parókiából való eltávolítása ellen tiltakozó tüntetést jelölik meg, amely december 16-án és 17-én fokozatosan rendszerellenes lázadássá alakult.
Tőkés László 1986-ban került Temesvárra segédlelkészként Peuker Leó, akkori református lelkész mellé. Az új lelkész jelenléte üdítően hatott a közösségre, az általa vezetett istentiszteletekre mind többen és többen jártak el. Politikai üldöztetése két 1988-as esemény kapcsán erősödik fel: a már említett Reformáció emléknapján rendezett Dsida-est, valamint a falurombolás ellen kezdeményezett tiltakozási akció, amely után Tőkés nemcsak hogy egyházi fegyelmi intést kapott, hanem a Securitate figyelmét is magára vonta. Az események folyományaként a Tőkés mellett kitartó személyek életét ellehetetlenítették, sőt, 1989 szeptemberében, a hozzá közel álló személyek egyikét, Újvárossy Ernőt holtan találták a Temesvár melletti Vadász-erdőben. Habár halálának okaira nincs bizonyíték, vélhetően a Securitate emberei ölték meg, ezért sokan a forradalom első áldozataként tartják számon.
1989 nyarától a Tőkés körüli eseményekről már rendszeresen tudósított a magyarországi sajtó. Ennek következtében a temesvári lakosok – más belső-erdélyi városokkal ellentétben – feltehetően sokkal több információval rendelkeztek, hiszen nézhették és hallgathatták mind a magyar, mind pedig a szerb TV- és rádióadókat. A kintről jövő információnak több szempontból kiemelt szerepe van. Egyrészt, egyike azon kevés híreknek, amelyek hihetőek voltak (a helyi média párt-kontroll alatt állt), másrészt, fontosak voltak a bizalom szempontjából is, hiszen a kintről jövő információk nem részei a nyolcvanas évekre jellemző provokációknak.
Az 1989-es forradalom és a magyarok
Magyar szempontból a forradalom egyetlen kiemelkedő eseménye a református templom előtti, a Tőkés kilakoltatása ellen indított tiltakozás volt. Fontos kiemelni, hogy nem egy előre megszervezett tiltakozási akcióról volt szó. December 15-én pár száz ember, főleg idősek, nem a rendszer ellen, hanem Tőkés László kilakoltatása ellen tiltakoznak és élőlánccal próbálták ezt megállítani. A magyar megmozdulásként indult tiltakozáshoz fokozatosan román nemzetiségű temesváriak is csatlakoztak, köztük a Petru Dugulescu vezette baptista közösség tagjai, akik biztosították a lelkipásztor és családja védelmét és a tüntetés békés voltát. A baptista közösségekkel Balaton Zoltán és Borbély Imre vette fel a kapcsolatot.
Az első Ceauşescu-ellenes szlogenek 1989. december 16-a délután hangzottak el. Ennek központi szereplője Ion Monoran költő volt, aki megállított egy villamost és a rajta utazókat tüntetni hívta. A december 15-16-i események továbbá fontos legitimációs alapot nyújtottak a közösségi életben aktív szerepet vállalók számára. Az 1989 utáni magyar elit jelentős része – amennyiben a városban volt – saját bevallása szerint megjelent a két nap valamelyikén a templom előtt. A részvétel a „forradalmárság” 1989 utáni szimbolikus tőkéje lett, feljogosította tulajdonosát, hogy sikeresen vegyen részt az új rendszer megszervezésében.
December 17-én tovább folytatódtak a zavargások, a katonaság is kivonult a tüntetők megfékezésére, és délután elhangzottak az első lövések. 18-a nyugodtabban telt el, de a város katonai megszállás alatt volt. December 19-én több temesvári gyárban a munkások általános sztrájkba léptek, majd az utcára vonultak. December 20-án hangzott el először az „Armata e cu noi!” (A katonaság velünk van) szlogen és megalakult a Román Demokrata Front. A temesvári Opera-teret ezen a napon foglalták el a tüntetők. Az Opera balkonjáról többen beszédet intéztek a tömeghez. Ceaușescu december 21-i beszédét, majd a diktátor futásáról szóló híreket a téren több ezer ember élőben hallgatta.
A 16-i események után a magyar nemzetiségűek viszonylag ritkábban kerültek előtérbe. Kivételt képez Oberst László mérnök, későbbi RMDSZ-es megyei tanácsos, aki egyik szervezője volt az ELBA-ban kirobbant sztrájknak, Bárányi Ferenc, aki a temesvári Új Klinikán volt szolgálatban (a beutalt sebesültek és halottak listáját ő csempészte ki), illetve Balaton Zoltán fizikus, kutató, aki a forradalom alatt az Opera balkonjáról szólt a tüntetőkhöz, egyike lett az úgynevezett „balkonistáknak”, a forradalom első szervezett csoportjának.
A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alakulása és annak értelmezése
A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség (BMDSZ) 1989. december 22-én délután-estefelé alakult meg Bárányi Ferenc lakásán. Bárányinál főleg baráti köréhez tartozó személyek gyűltek össze. Egyeseket telefonon hívtak fel, másoktól pedig engedélyt sem kértek nevük felhasználására. Az alakuló bizottság célja az volt, hogy minél jobban „leképezze a társadalmi struktúrát.” Az este folyamán megszületett a BMDSZ első hivatalos dokumentuma, egy nyilatkozat formájában. A nyilatkozat alapszövegét Albert Ferenc írta, a többiek pedig egyetértettek vele. Emellett megválasztották a szervezet ideiglenes elnökét. Bárányi Ferenc Toró Tibor fizikusnak ajánlotta fel a funkciót, aki ezt nem fogadta el, és a „fiatalok közül” Bodó Barnát javasolta. A szöveg véglegesítése után Toró Tibor Bárányi lakásáról felhívta Domokos Gézát, beszámolva neki a történésekről.
Megalakulása után a BMDSZ nagyon hamar tagság-toborzásba kezdett. A BMDSZ irodájának a Szabad Szó szerkesztősége melletti termek egyikét nevezték ki. Itt folyamatos gyűlések voltak, viták, ahol a résztvevők a következő lépéseket próbálták megvitatni. A visszaemlékezők kevésbé említenek konkrét témákat, abban viszont mindenki megegyezik, hogy a helyi magyarság státusának kérdése, a magyar iskola megalakítása és a tagság-toborzás voltak napirenden. Működésében a BMDSZ tehát nyilvános helyszínt teremtett a találkozásra a bánsági magyar elit számára.
A kommunizmus utáni temesvári magyar elit összetétele és jellemzői
A nyilatkozat tartalmát, az aláírók és a találkozón részt vevők névsorát, valamint a visszaemlékezésekből rekonstruált történéseket elemezve több, az elitre vonatkozó következtetés is levonható. Egyrészt elkönyvelhető, hogy annak ellenére, hogy a más országokból jövő információk hatására a változás „a levegőben lógott”, a szervezet megalakulása és a nyilatkozat születése nem egy előre megtervezett stratégia része volt, hanem feltehetőleg az események hatására, relatív spontánul történt. Másrészt, a BMDSZ alapítói és későbbi aktív tagjai mind akkori megnyilatkozásaikban, mind pedig visszaemlékezésükben aláhúzták, hogy nem pártot, hanem érdekvédelmi szervezetet alakítanak.
A BMDSZ a márciusi vezetőség-választásokig versenyt futott saját legitimációjával. Alapító tagjai nagyrészt 1989 előtt szerezték társadalmi tőkéjüket (újságírók, tanárok, a közösség meghatározó személyiségei), azonban befogadták a forradalomban való részvétel szimbolikus tőkéjével rendelkezőket is, és nagyon hamar nyitni próbáltak a különböző intézményi és munkaközösségi képviseletek felé. Mérlegelték, hogy kik azok a személyek, akik hitelesek lehetnek eddigi vagy a forradalom alatt mutatott tevékenységük, feddhetetlen kiállásuk vagy egyéb tulajdonságuknak köszönhetően.
A vezetőségbe bekerültek a forradalmárok (pl. Oberst László), a rendszerváltás előtti kulturális elit tagjai (pl. Matekovits György) de a nómenklatúra egyes képviselői is (pl. Albert Ferenc). A fő feltétel az volt, hogy az azelőtti rendszerben tetteivel nem kompromittálta magát. A „vitatott elemeket” nem engedték be, vagy kizárták az új struktúrákból. Tanulságos például a Szabad Szó szerkesztőségében dolgozó Vajda Sándor, az ügyészként tevékenykedő Egeressy László, illetve a színházigazgató Sinka Károly esete. Vajda esetében az összes megkérdezett személy egyetértett abban, hogy úgymond „szekus” volt, Egeressy és Sinka 1989 előtti szerepe vitatott maradt, de 1989 után csak marginálisan vettek részt a közösség újjászervezésében.
A nyitott struktúra hatására a kialakulóban levő politikai eliten belül látszólag nem voltak ellentétek, formailag a múlt rendszerben betöltött szerep nem volt kizáró ok, azonban a kérdés burkoltan a nyilvánosságban is megjelenik.
Viták és célok a BMDSZ tevékenységében
A legtöbbet tárgyalt témák az önálló magyar iskola, a szervezetépítés és a magyar ház kérdése voltak. Az önálló magyar iskola megteremtéséről szóló vitában a résztvevők egyetértenek abban, hogy a közösség megmaradásának szempontjából ez elkerülhetetlen. Ettől kezdve a vita e célkitűzés megvalósításáról szólt. A többség döntése alapján azonnali hatállyal kérték az iskola létrehozását, nem várva meg az iskolai év végét. A magyar iskola február 15-én alakult meg, a szerb és német iskolával egyetemben. A Bartók Béla nevet demokratikus úton választották ki a diákok és tanárok. Jellemző, hogy az iskola megalakulásának kiharcolása nem egy szervezett folyamat része volt. Többen, egymástól függetlenül próbálták az iskola megalakulását „kijárni”, később saját sikerként könyvelve el mindezt.
A Magyar Ház kérdése másképpen alakult. Sokan, a hatalom és a többségi társadalom potenciális reakcióitól megijedve, jogi úton akarták visszakérni a magyar közösség „jogos tulajdonát.” Az egyetlen, aki az ingatlan elfoglalását javasolta, Borbély Imre volt, későbbi RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki javaslatának leszavazása után nem vett már részt a helyi politikában. Az épületet végül nem sikerült visszaszerezni, egy magáncég kezébe került.
A BMDSZ konszolidációja és a parlamenti választások
Helyi szinten a BMDSZ szoros kapcsolatokat alakított ki a frissen újraalakuló magyar újsággal, a Temesvári Új Szóval és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezettel (TEMISZ) is. A fiatalokat az országos RMDSZ-hez hasonlóan a BMDSZ hamar partnerének fogadta, bevonva őket a vezetésbe és a szervezésbe. Ezen legitimációs tett nem jelentette a TEMISZ beolvadását a szervezetbe, amaz folytatta saját útját, országos ernyőszervezetbe lépve be.
A Temesvári Új Szó és az RMDSZ kapcsolata érdekesen alakult. Az újság már decemberben újraszerveződött. Az első napokban Bárányi Bodó Barnát „nevezte ki” az újság élére, amit az újság szerkesztősége nem fogadott el és demokratikus úton választott magának szerkesztőséget. Ez az esemény több érdekes kérdést vet fel. Egyrészt, jól tükrözi, hogy a BMDSZ alapítói úgy képzelték el szervezetüket, hogy a magyar társadalmi élet minden területére kiterjesztik befolyásukat és ezeken belül döntéshozatali joggal rendelkeznek. Az eset nem csak a szervezet kezdeti demokrácia-értelmezésére, hanem Bárányi rendszerváltás utáni szerepére is rávilágít. Bárányi a frissen alakuló szervezet alelnökeként erős társadalmi és szimbolikus tőkével rendelkezett. Ez a tőkekoncentráció vélhetően hozzájárult képviselőjelöltségéhez is. Habár jelölésének módja már feledésbe merült, sem Bárányi Ferencnek, sem a szenátori lista élére kerülő Tőkés Lászlónak, nem volt kihívója, mindenki számára világos volt, hogy ők ketten kell legyenek azok, akik jelöltetik magukat.
Fontos megemlíteni, hogy a BMDSZ vezetői, Bárányi Ferenc bejutása mellett, Tőkés László sikerében mindenképpen, de Oberst László esélyeiben is bíztak. Ez azzal magyarázható, hogy hasonlóan Románia más régióihoz, nem lehetett tudni, pontosan hány magyar él a megyében, a magyar közgondolkodás felülreprezentálta őket, illetve a Tőkés Lászlót övező „szimpátia-hullám” miatt nagyszámú román szavazat bejövetelére is számítottak. Az eredményekből azonban kitűnik, hogy az RMDSZ-re leadott román szavazatok minimálisnak mondhatóak. Tőkés esetében a többletszavazatok feltehetőleg a kisebbségektől származtak.
Exkurzus: címszavakban pár következtetés
A forradalom megélése egy fontos kiindulópont volt a temesvári magyar közösség megszervezésében, azonban a helyi magyar közösség kollektív emlékezetében meghatározó forradalmi élményként csak a református templom előtti december 15-16-i események kerültek be. A BMDSZ a megyei elnökség márciusi megválasztásáig nem klasszikus értelemben vett szervezetként működött: találkozóin bárki felszólalhatott, az érdeklődők közösen fogalmazták meg a temesvári magyar közérdeket, a benne tevékenykedők egymástól függetlenül próbálták a közösségi célokat elérni, nem volt világos hierarchikus struktúrája sem. A szervezetet a társadalmi élet minden területére kiterjedő struktúraként képzelték el. A bekerülő aktív tagok két típusú tőkével rendelkeztek: egyrészt, a múlt rendszerből hozott társadalmi és kulturális tőkével, másrészt a forradalmi szerepvállalásból táplálkozó szimbolikus tőkével. Látszólag mindenki elismerte a kialakuló elit szupremáciáját. Fontos jellemzője az 1990-es évnek, hogy a kommunista múlttal való szembenézés csak elszórtan jelentkezett. Többen felvállalták a Temesvári Kiáltvány nyolcas pontjában leszögezetteket, azonban a BMDSZ-ben nem volt vita erről a kérdésről, sőt a nyilvánosság felől jövő, erre vonatkozó jelzéseket is hamar a szőnyeg alá söpörték. Az első vezetőség jelentős része a régi elitből állt össze, de a szervezet környékén feltűntek már azok az emberek is, akik a forradalom után kapcsolódtak be a magyar közösség szervezésébe. A román-magyar kapcsolatok jónak mondhatóak, azonban a választási eredmények világosan megmutatják a nemzetiségi kapcsolatok határait: a szenátusi listán induló Tőkés László, a „forradalom kirobbantója” elenyésző román támogatást kapott.
Toró Tamás, Toró Tibor
a szerzőkről
Toró Tamás
1985-ben született Temesváron. Középiskolai tanulmányait a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban végezte. 2008-ban történelem szakos oklevelet szerzett, majd 2009-2010 között a Történelem tanszék nemzetközi kapcsolatok mesteri képzésében vett részt a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. 2010-2012 között a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Nemzetközi tanulmányok mesteri képzőjét elvégezve nemzetközi kapcsolatok szakértői diplomát szerzett.
Toró Tibor
1981-ben született Temesváron. Középiskolai tanulmányait a Bartók Béla Elméleti líceum informatika szakán végezte. 2005-ben szerez diplomát a temesvári Nyugati Egyetem Szociológia szakán, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi tanszékén és a budapesti Középeurópai Egyetem Nacionalizmuselméletek tanszékén mesterizik. Jelenleg doktorandusz a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékén és tanársegéd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi kapcsolatok és Európai tanulmányok tanszékén. Kutatási területe a nacionalizmus, a romániai magyar elitek és a nemzeti kisebbségek.
Transindex.ro
2013. április 13.
Új média – hatodszorra
Digitális kalózokról, tudáshordozókról, "én"- ről…
A marosvásárhelyi Sapientia kommunikáció szakán az elmúlt években hagyomány teremtődött az Új média konferencia megszervezésével, melyre idén hatodik alkalommal várták a hazai és határon túli előadókat. A kertész- és tájépítészmérnökök ülésszakával párhuzamosan péntek reggeltől szombat délig zajlott rendezvényről dr. Ármeán Otíliát, a Sapientia Műszaki és Humántudományok Karának adjunktusát kérdeztük.
– Amint azt az idei konferencia címe is mutatja – Új média – új tudáshordozók –, ezúttal a különféle új adatbázisokról, archívumokról, a könyvtárszervezésről, illetve a digitalizációról hangzottak el egyebek mellett előadások, a digitális identitásépítés kérdései kerültek megvitatásra, de szó esett a kalózkodásról, a szerzői jogok problematikájáról is. 28 előadót vártunk az ülésszakra, voltak, akik objektív okokból távolmaradtak, de ők is elküldték bemutatóikat. A Dunaújvárosi Főiskoláról, az ELTE-ről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a debreceni Déri Múzeumból érkeztek meghívottak, a hazai vendégek között a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, illetve a csíkszeredai Sapientia is képviseltetett.
– Az érintett témakörökön túl miben tért el az idei konferencia a korábbiaktól?
– Egyrészt arra próbáltunk odafigyelni, hogy tudományos jellegében is előrelépés legyen ez az ülésszak, éppen ezért két angol nyelvű szekcióval bővítettük a kínálatot, ezek közül az egyik megosztott nyelvű volt, angol, illetve román nyelven zajlott. Ugyanakkor azt szerettük volna, hogy legyen a konferenciának egy olyan része is, amely a közönség szélesebb rétegei felé nyit. Ennek érdekében egy beszélgetésre hívtunk meg digitalizációs munkában részt vevő könyvtárosokat, akik új szakmai tapasztalataikról számoltak be. Ezen a péntek esti beszélgetésen arra voltam kíváncsi, hogy hogyan érinti a digitalizáció az olvasási szokások változását. Az eszmecserén Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot képviselő Róth András Lajos, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárból érkezett Bodnár Róbert, illetve Györgyjakab Izabella, a Transindex virtuális adatbankjának vezetője vett részt.
– Vannak-e már elképzelések a hetedik konferenciáról?
– Mindkét irányban szeretnénk többet nyújtani, tehát egyrészt a tudományos igényességet növelnénk, másrészt a nagyközönséget szólítanánk meg erőteljesebben. Azért, hogy mindkét törekvésnek eleget tehessünk, elképzelhető, hogy a jövőben kétévente szervezzük majd meg a konferenciát.
n.sz.i.
Marosvásárhelyi Népújság (Marosvásárhely).
Digitális kalózokról, tudáshordozókról, "én"- ről…
A marosvásárhelyi Sapientia kommunikáció szakán az elmúlt években hagyomány teremtődött az Új média konferencia megszervezésével, melyre idén hatodik alkalommal várták a hazai és határon túli előadókat. A kertész- és tájépítészmérnökök ülésszakával párhuzamosan péntek reggeltől szombat délig zajlott rendezvényről dr. Ármeán Otíliát, a Sapientia Műszaki és Humántudományok Karának adjunktusát kérdeztük.
– Amint azt az idei konferencia címe is mutatja – Új média – új tudáshordozók –, ezúttal a különféle új adatbázisokról, archívumokról, a könyvtárszervezésről, illetve a digitalizációról hangzottak el egyebek mellett előadások, a digitális identitásépítés kérdései kerültek megvitatásra, de szó esett a kalózkodásról, a szerzői jogok problematikájáról is. 28 előadót vártunk az ülésszakra, voltak, akik objektív okokból távolmaradtak, de ők is elküldték bemutatóikat. A Dunaújvárosi Főiskoláról, az ELTE-ről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a debreceni Déri Múzeumból érkeztek meghívottak, a hazai vendégek között a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, illetve a csíkszeredai Sapientia is képviseltetett.
– Az érintett témakörökön túl miben tért el az idei konferencia a korábbiaktól?
– Egyrészt arra próbáltunk odafigyelni, hogy tudományos jellegében is előrelépés legyen ez az ülésszak, éppen ezért két angol nyelvű szekcióval bővítettük a kínálatot, ezek közül az egyik megosztott nyelvű volt, angol, illetve román nyelven zajlott. Ugyanakkor azt szerettük volna, hogy legyen a konferenciának egy olyan része is, amely a közönség szélesebb rétegei felé nyit. Ennek érdekében egy beszélgetésre hívtunk meg digitalizációs munkában részt vevő könyvtárosokat, akik új szakmai tapasztalataikról számoltak be. Ezen a péntek esti beszélgetésen arra voltam kíváncsi, hogy hogyan érinti a digitalizáció az olvasási szokások változását. Az eszmecserén Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot képviselő Róth András Lajos, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárból érkezett Bodnár Róbert, illetve Györgyjakab Izabella, a Transindex virtuális adatbankjának vezetője vett részt.
– Vannak-e már elképzelések a hetedik konferenciáról?
– Mindkét irányban szeretnénk többet nyújtani, tehát egyrészt a tudományos igényességet növelnénk, másrészt a nagyközönséget szólítanánk meg erőteljesebben. Azért, hogy mindkét törekvésnek eleget tehessünk, elképzelhető, hogy a jövőben kétévente szervezzük majd meg a konferenciát.
n.sz.i.
Marosvásárhelyi Népújság (Marosvásárhely).
2013. április 13.
Kertek, tájak szépítői a Sapientián
Neves és jövendő kertész-, illetve tájépítészmérnökök találkozására kínált lehetőséget a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara kertészmérnöki tanszékének másodjára megszervezett szakmai fóruma. A II. Erdélyi Kertész- és Tájépítész-konferencia tegnap a kertésznappal kezdődött, ma tájépítészeti előadásokon, beszélgetéseken vehetnek részt a diákok. A rendezvényről dr. Benedek Klára tanársegéddel, az ülésszak főszervezőjével beszélgettünk.
– Az idei konferencia újdonsága a két évvel ezelőttihez viszonyítva az, hogy a kertész-, illetve tájépítészeti szekciót különválasztottuk, így akit kizárólag az előbbi érdekel, az a rendezvény első napján, akit az utóbbi, az a második napon jön el az előadásokra. Ami a konferencia kínálatát illeti, ezúttal is elismert hazai és magyarországi előadók tisztelnek meg jelenlétükkel. Ötven meghívottunk van, többek között a budapesti Corvinus Egyetem, a budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Semmelweis Tudományegyetem, illetve a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem is képviseltetik. A kertésznapon az újonnan megjelent kártevő ízeltlábúakról tartott izgalmas előadást a Corvinus Egyetemről érkezett dr. Vétek Gábor, dr. Szani Zsolt a budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól a különféle gyümölcsfajtákról értekezett. A Corvinus Egyetemet képviselő dr. Fekete Albert, aki részben házi előadónak is számít, és sokat segített az ülésszak megszervezésében, a tájépítészetnek szentelt előadás-sorozat keretében a gödöllői kastélyról beszél. Az előadások egy része angol nyelven zajlik. Nagy örömünkre szolgál, hogy Böjte Csaba ferences testvér is újra megtisztelte jelenlétével rendezvényünket.
– A szakmai tapasztalatcserén, illetve kapcsolatépítésen túl milyen céloknak, elképzeléseknek igyekszik eleget tenni a konferencia?
– Jó példát mutatva szeretnénk bevezetni a diákságot a tudományos életbe, arra ösztönöznénk őket, hogy érdemes már első-, másod-, harmadéven elkezdeni dolgozni, mert akkor esetleg az ülésszak előadóinak eredményeihez hasonló teljesítményeket érhetnek el.
– Milyen szakmai lehetőségek kínálkoznak idehaza az újdonsült kertész-, illetve tájépítészmérnökök számára?
– A kertészmérnöki szaknak az az óriási előnye, hogy más szakokhoz viszonyítva nagyobb önállóságot biztosít. Több diákunk ma már saját céggel rendelkezik, és kiválóan megállja a helyét a szakmában. Ami a tájépítészmérnökit illeti, az ismeretségi körömben is sokan keresnek kertrendezéssel foglalkozó szakembereket, manapság ugyanis egyre kevesebb időnk jut háztájaink gondozására
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely).
Neves és jövendő kertész-, illetve tájépítészmérnökök találkozására kínált lehetőséget a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara kertészmérnöki tanszékének másodjára megszervezett szakmai fóruma. A II. Erdélyi Kertész- és Tájépítész-konferencia tegnap a kertésznappal kezdődött, ma tájépítészeti előadásokon, beszélgetéseken vehetnek részt a diákok. A rendezvényről dr. Benedek Klára tanársegéddel, az ülésszak főszervezőjével beszélgettünk.
– Az idei konferencia újdonsága a két évvel ezelőttihez viszonyítva az, hogy a kertész-, illetve tájépítészeti szekciót különválasztottuk, így akit kizárólag az előbbi érdekel, az a rendezvény első napján, akit az utóbbi, az a második napon jön el az előadásokra. Ami a konferencia kínálatát illeti, ezúttal is elismert hazai és magyarországi előadók tisztelnek meg jelenlétükkel. Ötven meghívottunk van, többek között a budapesti Corvinus Egyetem, a budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Semmelweis Tudományegyetem, illetve a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem is képviseltetik. A kertésznapon az újonnan megjelent kártevő ízeltlábúakról tartott izgalmas előadást a Corvinus Egyetemről érkezett dr. Vétek Gábor, dr. Szani Zsolt a budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól a különféle gyümölcsfajtákról értekezett. A Corvinus Egyetemet képviselő dr. Fekete Albert, aki részben házi előadónak is számít, és sokat segített az ülésszak megszervezésében, a tájépítészetnek szentelt előadás-sorozat keretében a gödöllői kastélyról beszél. Az előadások egy része angol nyelven zajlik. Nagy örömünkre szolgál, hogy Böjte Csaba ferences testvér is újra megtisztelte jelenlétével rendezvényünket.
– A szakmai tapasztalatcserén, illetve kapcsolatépítésen túl milyen céloknak, elképzeléseknek igyekszik eleget tenni a konferencia?
– Jó példát mutatva szeretnénk bevezetni a diákságot a tudományos életbe, arra ösztönöznénk őket, hogy érdemes már első-, másod-, harmadéven elkezdeni dolgozni, mert akkor esetleg az ülésszak előadóinak eredményeihez hasonló teljesítményeket érhetnek el.
– Milyen szakmai lehetőségek kínálkoznak idehaza az újdonsült kertész-, illetve tájépítészmérnökök számára?
– A kertészmérnöki szaknak az az óriási előnye, hogy más szakokhoz viszonyítva nagyobb önállóságot biztosít. Több diákunk ma már saját céggel rendelkezik, és kiválóan megállja a helyét a szakmában. Ami a tájépítészmérnökit illeti, az ismeretségi körömben is sokan keresnek kertrendezéssel foglalkozó szakembereket, manapság ugyanis egyre kevesebb időnk jut háztájaink gondozására
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely).
2014. január 24.
„Közgazdászból sosem elég”
Együttműködési megállapodást írt alá Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke csütörtökön.
Szász Jenő köszöntőjében arról beszélt, hogy megoldást kell találni az elszakított nemzetrészek és azon belül a Kárpát-medencei közösségek problémáira. „A magyarság jövőjének nagy lehetősége, ha nem a mai 93 ezer négyzetkilométerben, hanem a Kárpát-medencében gondolkodunk” – fogalmazott.
Az intézetnek – folytatta – az a küldetése, hogy „kovász" legyen, egy 100 tagú intézet szavai szerint ugyanakkor egyedül nem tud mindenre megoldást adni, ezért az a dolguk, hogy összehangolják a jól működő intézetek munkáját, és kiterjesszék azt az egész Kárpát-medencére. Hangsúlyozta az anyaország hatványozott felelősségét, és rámutatott: nincs egyéni boldogulás a közösség felemelkedése nélkül, és az értelmiség felelőssége óriási ebben.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora kiemelte, hogy oktatóik jelentős szerepet vállalnak a határon túli magyar nyelvű közgazdasági képzések beindításában és fejlesztésében. „A gazdasági szektor igényeit és a felerősödött globalizáció hatásait figyelembe véve megkockáztatható: közgazdászból nem lehet elég sokat képezni, hiszen alig van olyan terület ma már, ahol ne lenne szükség komoly gazdasági ismeretekre” – fejtette ki arról a vitáról, hogy túlképzés van-e a területen. Szerinte ezt igazolja vissza a munkaerőpiac is, hiszen közgazdász diplomával viszonylag könnyű elhelyezkedni.
Krónika (Kolozsvár),
Együttműködési megállapodást írt alá Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke csütörtökön.
Szász Jenő köszöntőjében arról beszélt, hogy megoldást kell találni az elszakított nemzetrészek és azon belül a Kárpát-medencei közösségek problémáira. „A magyarság jövőjének nagy lehetősége, ha nem a mai 93 ezer négyzetkilométerben, hanem a Kárpát-medencében gondolkodunk” – fogalmazott.
Az intézetnek – folytatta – az a küldetése, hogy „kovász" legyen, egy 100 tagú intézet szavai szerint ugyanakkor egyedül nem tud mindenre megoldást adni, ezért az a dolguk, hogy összehangolják a jól működő intézetek munkáját, és kiterjesszék azt az egész Kárpát-medencére. Hangsúlyozta az anyaország hatványozott felelősségét, és rámutatott: nincs egyéni boldogulás a közösség felemelkedése nélkül, és az értelmiség felelőssége óriási ebben.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora kiemelte, hogy oktatóik jelentős szerepet vállalnak a határon túli magyar nyelvű közgazdasági képzések beindításában és fejlesztésében. „A gazdasági szektor igényeit és a felerősödött globalizáció hatásait figyelembe véve megkockáztatható: közgazdászból nem lehet elég sokat képezni, hiszen alig van olyan terület ma már, ahol ne lenne szükség komoly gazdasági ismeretekre” – fejtette ki arról a vitáról, hogy túlképzés van-e a területen. Szerinte ezt igazolja vissza a munkaerőpiac is, hiszen közgazdász diplomával viszonylag könnyű elhelyezkedni.
Krónika (Kolozsvár),
2014. november 24.
Székelyföldi kilátások (A Magyar Tudomány Napja Sepsiszentgyörgyön)
Perspektívák Székelyföldről címmel szervezett szombaton kerekasztal-beszélgetést az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) márciusban alakult sepsiszentgyörgyi fiókszervezete a megyeháza üléstermében.
Ezzel csatlakozott az anyaintézmény 13. kiadásához érkezett rendezvénysorozatához. Annak mintájára, ahogyan november 3-án tartják a magyar tudomány napját (1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon határozták el a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását), 2002 óta a szervezet alapításának évfordulója (1859. november 23–26-a között tartották az alapító közgyűlést Kolozsváron) alkalmából az EME – szakosztályai és fiókegyesületei részvételével – megszervezi a Magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát. Az EME minden évben kijelöli a fórum témáját, idén Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek címmel hirdették meg a rendezvényt.
A sepsiszentgyörgyi fiókszervezet kerekasztalán a székelyföldi magyar tudományművelés helyzetéről és feladatairól tanácskoztak a meghívottak. Görög Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem fejlesztési rektorhelyettese, Szabó Levente, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusának tagja, Cziprián Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi Közigazgatási Tanszékének vezetője, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem volt rektorhelyettese, Székely Gyula, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Lázár Ede, a Sapientia csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánhelyettese, valamint Bíró Béla és Pető Mária, a Székely Mikó kollégium matematika-, illetve fizikatanára és Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókszervezete elnökének moderálásával.
Elhangzott: Romániában a tudományos kutatások állami finanszírozása minimális, az önkormányzatok ebben nem érdekeltek, az európai uniós pályázatok elszámolási módszertana ijesztő. Magyarországi támogatást főleg nemzetiidentitás-megőrző tevékenységekre nyújtanak. A romániai oktatásfinanszírozási politika miatt az egyetemek nem tudnak a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtani, ugyanakkor érezhető a kultúrközpont, Kolozsvár elszívó ereje is. Ami a művészeti oktatást illeti, középiskolai szinten pozitív az együttműködés Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Brassó között, de a felsőfokú oktatás igencsak gyerekcipőben jár, főleg a zenei képzés, kivétel a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajló képzőművészeti oktatás. A tudomány terén azok a kutatások számítanak, amelyek nemzetközi jelentőségűek, s azok a tanulmányok értékelhetőek, amelyek nemzetközileg jegyzett kiadványokban jelennek meg. Nagyrészt pénzkérdések merülnek fel, de személyi gondok is akadnak, például fiatal tehetségeket elüldöztek Székelyföldről.
Mint megfogalmazták, jó lenne véget vetni az olyan megkülönböztetésnek, hogy melyik egyetem magyarabb a másiknál, és a valós kérdésekkel kellene foglalkozni. Érdemes lenne kihasználni azt a stratégiai helyzetet, amit a székelyföldi magyar tanintézmények nyújtanak, valamint a Románia és Magyarország közötti közvetítő szerepben rejlő lehetőségeket. Kisebb vita is kialakult a BBTE és Sapientia képviselői között a párhuzamokról, átfedésekről, hisz egy térségből származnak a diákok. Székely Gyula bejelentette, a Sapientia új kart, mezőgazdász és erdészmérnöki szakot indít Sepsiszentgyörgyön az egykori traktoriskola, legutóbb Gámán János Szakközépiskola székhelyén, folynak a munkálatok, jövő tanévtől el kell kezdeni az oktatást.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Perspektívák Székelyföldről címmel szervezett szombaton kerekasztal-beszélgetést az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) márciusban alakult sepsiszentgyörgyi fiókszervezete a megyeháza üléstermében.
Ezzel csatlakozott az anyaintézmény 13. kiadásához érkezett rendezvénysorozatához. Annak mintájára, ahogyan november 3-án tartják a magyar tudomány napját (1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon határozták el a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását), 2002 óta a szervezet alapításának évfordulója (1859. november 23–26-a között tartották az alapító közgyűlést Kolozsváron) alkalmából az EME – szakosztályai és fiókegyesületei részvételével – megszervezi a Magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát. Az EME minden évben kijelöli a fórum témáját, idén Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek címmel hirdették meg a rendezvényt.
A sepsiszentgyörgyi fiókszervezet kerekasztalán a székelyföldi magyar tudományművelés helyzetéről és feladatairól tanácskoztak a meghívottak. Görög Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem fejlesztési rektorhelyettese, Szabó Levente, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusának tagja, Cziprián Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi Közigazgatási Tanszékének vezetője, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem volt rektorhelyettese, Székely Gyula, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Lázár Ede, a Sapientia csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánhelyettese, valamint Bíró Béla és Pető Mária, a Székely Mikó kollégium matematika-, illetve fizikatanára és Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókszervezete elnökének moderálásával.
Elhangzott: Romániában a tudományos kutatások állami finanszírozása minimális, az önkormányzatok ebben nem érdekeltek, az európai uniós pályázatok elszámolási módszertana ijesztő. Magyarországi támogatást főleg nemzetiidentitás-megőrző tevékenységekre nyújtanak. A romániai oktatásfinanszírozási politika miatt az egyetemek nem tudnak a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtani, ugyanakkor érezhető a kultúrközpont, Kolozsvár elszívó ereje is. Ami a művészeti oktatást illeti, középiskolai szinten pozitív az együttműködés Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Brassó között, de a felsőfokú oktatás igencsak gyerekcipőben jár, főleg a zenei képzés, kivétel a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajló képzőművészeti oktatás. A tudomány terén azok a kutatások számítanak, amelyek nemzetközi jelentőségűek, s azok a tanulmányok értékelhetőek, amelyek nemzetközileg jegyzett kiadványokban jelennek meg. Nagyrészt pénzkérdések merülnek fel, de személyi gondok is akadnak, például fiatal tehetségeket elüldöztek Székelyföldről.
Mint megfogalmazták, jó lenne véget vetni az olyan megkülönböztetésnek, hogy melyik egyetem magyarabb a másiknál, és a valós kérdésekkel kellene foglalkozni. Érdemes lenne kihasználni azt a stratégiai helyzetet, amit a székelyföldi magyar tanintézmények nyújtanak, valamint a Románia és Magyarország közötti közvetítő szerepben rejlő lehetőségeket. Kisebb vita is kialakult a BBTE és Sapientia képviselői között a párhuzamokról, átfedésekről, hisz egy térségből származnak a diákok. Székely Gyula bejelentette, a Sapientia új kart, mezőgazdász és erdészmérnöki szakot indít Sepsiszentgyörgyön az egykori traktoriskola, legutóbb Gámán János Szakközépiskola székhelyén, folynak a munkálatok, jövő tanévtől el kell kezdeni az oktatást.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. július 9.
Idén is bővül a Sapientia csíkszeredai kínálata
Két hétig várják a jelentkezőket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karaira. Az alapképzések felvételeiről érdemes tudni, hogy a gazdasági szakok esetében július 13–23. között (szombaton is) naponta 9 és 15 óra között várják a jelentkezőket, az eredményhirdetést július 24-én tartják.
A humán szakokra július 12–22. között naponta 9–15 óra között várják a jelentkezőket, eredményhirdetés szintén július 24-én lesz. A magiszteri képzéseken változó a beiratkozások időpontja, ezekről a www.sapientia.ro honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Az alapképzésre legalább annyi jelentkezőt várnak, mint egy esztendővel ezelőtt: arra számítanak, hogy betelnek az ingyenes helyek, és a tandíjas helyek legalább 10 százalékát is elfoglalják. Újdonságnak számít, hogy a gazdasági és humán szakokra felvételizők egy része bizonyos kedvezményekkel indulhat a beiratkozáskor.
„Minden tudományterületünknek van egy évközi versenye, amelyen középiskolások vehetnek részt. A kiválóan teljesítőknek előfelvételit biztosítunk – magyarázta Makó Zoltán dékán. – Íme egy példa: a Pénzidomár elnevezésű pénzügyi és gazdasági vetélkedőnkön 1., 2. vagy 3. helyet elérő volt középiskolások a gazdasági szakok esetében 10-es jeggyel nyernek felvételt egy tandíjmentes helyre."
Folytatják a felújítást
Folytatódik a Sapientia egyetem csíkszeredai épületének felújítása: a munkálatok nyáron sem szünetelnek. Újrabútorozzák a kollégiumi szobákat, új felszereléssel látják el az informatikai, tolmács-, élelmiszer-tudományi és biokémiai laboratóriumokat, felújítják a létesítmény folyosóit, a hallgatók számára pedig egy klubhelyiséget alakítanak ki.
Bővül a csíkszeredai helyszín képzési kínálata is: a következő tanévtől indítják az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügyi magiszteri képzést. Újdonság az is, hogy a vezetés és szervezés szak magiszteri képzésére idén felvételizők a képzés végén két oklevelet kapnak, egyet a Sapientiától, egy másikat pedig a Budapesti Corvinus Egyetemtől.
Amint azt korábban jeleztük, összevonják a két csíkszeredai kart, azaz visszatérnek a kezdeti, 2001-ben kitalált szervezési formára. Erről a fontos változásról Makó a következőképpen nyilatkozott: „mivel a csíkszeredaiak és a környéken lakók eddig sem karokban gondolkodtak, hanem helyszínben, többek között ezért döntött úgy az egyetem vezetősége, hogy változtat az eddigi szervezési formán".
A tulajdonképpeni változtatás mögött nemcsak ez, hanem sokkal inkább gazdasági és oktatásszervezési érvek álltak, húzta alá Makó Zoltán. Az egyetem szenátusa két és fél hónapja döntött a Gazdaság- és Humán Tudományok, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Kar összevonásáról, ennek engedélyezését pedig az oktatási minisztériumtól is igényelték, amely jóváhagyta a kérést.
Kozán István
Krónika (Kolozsvár)
Két hétig várják a jelentkezőket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karaira. Az alapképzések felvételeiről érdemes tudni, hogy a gazdasági szakok esetében július 13–23. között (szombaton is) naponta 9 és 15 óra között várják a jelentkezőket, az eredményhirdetést július 24-én tartják.
A humán szakokra július 12–22. között naponta 9–15 óra között várják a jelentkezőket, eredményhirdetés szintén július 24-én lesz. A magiszteri képzéseken változó a beiratkozások időpontja, ezekről a www.sapientia.ro honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Az alapképzésre legalább annyi jelentkezőt várnak, mint egy esztendővel ezelőtt: arra számítanak, hogy betelnek az ingyenes helyek, és a tandíjas helyek legalább 10 százalékát is elfoglalják. Újdonságnak számít, hogy a gazdasági és humán szakokra felvételizők egy része bizonyos kedvezményekkel indulhat a beiratkozáskor.
„Minden tudományterületünknek van egy évközi versenye, amelyen középiskolások vehetnek részt. A kiválóan teljesítőknek előfelvételit biztosítunk – magyarázta Makó Zoltán dékán. – Íme egy példa: a Pénzidomár elnevezésű pénzügyi és gazdasági vetélkedőnkön 1., 2. vagy 3. helyet elérő volt középiskolások a gazdasági szakok esetében 10-es jeggyel nyernek felvételt egy tandíjmentes helyre."
Folytatják a felújítást
Folytatódik a Sapientia egyetem csíkszeredai épületének felújítása: a munkálatok nyáron sem szünetelnek. Újrabútorozzák a kollégiumi szobákat, új felszereléssel látják el az informatikai, tolmács-, élelmiszer-tudományi és biokémiai laboratóriumokat, felújítják a létesítmény folyosóit, a hallgatók számára pedig egy klubhelyiséget alakítanak ki.
Bővül a csíkszeredai helyszín képzési kínálata is: a következő tanévtől indítják az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügyi magiszteri képzést. Újdonság az is, hogy a vezetés és szervezés szak magiszteri képzésére idén felvételizők a képzés végén két oklevelet kapnak, egyet a Sapientiától, egy másikat pedig a Budapesti Corvinus Egyetemtől.
Amint azt korábban jeleztük, összevonják a két csíkszeredai kart, azaz visszatérnek a kezdeti, 2001-ben kitalált szervezési formára. Erről a fontos változásról Makó a következőképpen nyilatkozott: „mivel a csíkszeredaiak és a környéken lakók eddig sem karokban gondolkodtak, hanem helyszínben, többek között ezért döntött úgy az egyetem vezetősége, hogy változtat az eddigi szervezési formán".
A tulajdonképpeni változtatás mögött nemcsak ez, hanem sokkal inkább gazdasági és oktatásszervezési érvek álltak, húzta alá Makó Zoltán. Az egyetem szenátusa két és fél hónapja döntött a Gazdaság- és Humán Tudományok, valamint a Műszaki és Társadalomtudományi Kar összevonásáról, ennek engedélyezését pedig az oktatási minisztériumtól is igényelték, amely jóváhagyta a kérést.
Kozán István
Krónika (Kolozsvár)
2015. július 9.
Sapientia: „felnőtté váló” egyetem
A budapesti Corvinus Egyetemmel írt alá együttműködési szerződést a Sapientia EMTE, amely értelmében közgazdaságtan mesterképző szak indul, a sikeres végzősök pedig mindkét egyetemtől oklevelet kapnak – mondta Dávid László rektor.
A legnagyobb változás az idén, hogy sikerült felújítani egy régi épületet és jól felszerelni a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki kar számára. Az új szakra 30 helyet hirdetett meg az egyetem. Ezen kívül 490 hely várja a diákokat Marosvásárhelyen a 11 alapképzésben és 105 a négy mesterképzőn.
Csíkszeredában alapképzések felvételeinél, a gazdasági szakok esetében július 13-23. között (szombaton is) naponta 9-15 óra között várják a jelentkezőket, az eredményhirdetést július 24-én tartják. A humán szakokra július 12-22. között (szombaton is) ugyancsak naponta 9-15 óra között várják a jelentkezőket, eredményhirdetés szintén július 24-én lesz. A mesteri képzéseken változó a beiratkozások időpontja, ezekről a Sapientia weboldalán lehet tájékozódni. Bővül a csíkszeredai helyszín képzési kínálata is: a következő tanévtől indítják az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy mesterképzést. Újdonság az is, hogy a vezetés és szervezés mesterképzésre idén felvételizők a képzés végén két oklevelet kapnak, egyet a Sapientiától, egy másikat pedig a Budapesti Corvinus Egyetemtől.
Csíkszeredában továbbá összevonják a karokat, azaz visszatérnek a kezdeti, 2001-ben kitalált szervezési formára. A tulajdonképpeni változtatás mögött mégsem csak ez, hanem sokkal inkább gazdasági és oktatásszervezési érvek álltak – tájékoztatott Makó Zoltán, a Gazdasági és Humántudományok Kar dékánja. A csíki Sapientiát ősztől valószínűleg Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának fogják nevezni.
A Sapientia sepsiszentgyörgyi tagozata évfolyamonként harminc diák taníttatását tudja biztosítani, ez azt jelenti, hogy a nyári felvételi időszakban jelentkezők számára 25 tandíjmentes és öt tandíj hozzájárulásos helyet hirdetnek meg. A felvételi időszakot július 13. és 18. között hirdetik meg agrármérnöki, kertészmérnöki és tájépítés mérnöki szakokra, a bejutási jegy megállapításakor az érettségi átlagot veszik figyelembe. Mivel a háromszéki tagozat adminisztrációs szempontból a marosvásárhelyi kar alá van rendelve, így a Sepsiszentgyörgyi Oktatási Központnál a marosvásárhelyi szakokra is lehet majd iratkozni.
Dávid László elégedetten számolt be az idei tanévről, amikor több olyan tevékenységnek is helyet adott az egyetem, amely a „felnőtté válást” tükrözi. Az egyik legfontosabb ezek közül a tehetséggondozás, amely már hagyománya a Sapientiának, hiszen, ahogy a rektor fogalmazott, egyetemet csak úgy lehet építeni, ha folyamatosan figyelnek a fiatal tehetségekre és nem hagyják azokat elkallódni. Ennek értelmében értettségi felkészítőket tartanak, arra biztatva a középiskolás, érettségi előtt álló tanulókat, hogy a sikeres vizsgák után válasszák a Sapientiát, a tizenegy alapképzés valamelyikét, mert nem járnak rosszul. Az itt megszerzett diplomával itthon is jól boldogulhatnak. Ugyanis a műszaki szakokon végzettek iránt nagy a kereslet, a cégek jelzik, hogy igényt tartanak a jó szakemberekre, ahogyan a humántudományok kar végzősei is jó eséllyel indulnak az életben. Az oktatás minőségét az is jól tükrözi, hogy a hallgatók számos világversenyen vettek részt, rangos díjakat hoztak haza. Az egyetem maga is szervezett tudományos konferenciákat, programozási versenyeket, tájépítészeti kiállítást, bekapcsolódott az erdélyi tudományos diákköri tevékenységek szervezésébe, felkarolta a Vágyi Gyula Társaság és kör működését, tutori feladatokat vállalt gimnáziumokban.
A tandíjakkal kapcsolatosan Dávid László kifejtette, a legtöbb szakon tulajdonképpen tandíj-hozzájárulásról beszélhetünk, hiszen a 250-400-500 euró között változó összegek szimbolikusak, nem fedezik az oktatás teljes költségeit. Vannak szakok, ahol felmegy egészen 750 euróig a díj, ez valóban tandíjas. Aki viszont jól teljesít, eredményes a tanulásban, ösztöndíjban részesül – hívta fel a figyelmet a rektor.
Iratkozni a felvételire július 13–18. között lehet, bővebben a sapientia.ro honlapon lehet tájékozódni.
Székelyhon.ro
A budapesti Corvinus Egyetemmel írt alá együttműködési szerződést a Sapientia EMTE, amely értelmében közgazdaságtan mesterképző szak indul, a sikeres végzősök pedig mindkét egyetemtől oklevelet kapnak – mondta Dávid László rektor.
A legnagyobb változás az idén, hogy sikerült felújítani egy régi épületet és jól felszerelni a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki kar számára. Az új szakra 30 helyet hirdetett meg az egyetem. Ezen kívül 490 hely várja a diákokat Marosvásárhelyen a 11 alapképzésben és 105 a négy mesterképzőn.
Csíkszeredában alapképzések felvételeinél, a gazdasági szakok esetében július 13-23. között (szombaton is) naponta 9-15 óra között várják a jelentkezőket, az eredményhirdetést július 24-én tartják. A humán szakokra július 12-22. között (szombaton is) ugyancsak naponta 9-15 óra között várják a jelentkezőket, eredményhirdetés szintén július 24-én lesz. A mesteri képzéseken változó a beiratkozások időpontja, ezekről a Sapientia weboldalán lehet tájékozódni. Bővül a csíkszeredai helyszín képzési kínálata is: a következő tanévtől indítják az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy mesterképzést. Újdonság az is, hogy a vezetés és szervezés mesterképzésre idén felvételizők a képzés végén két oklevelet kapnak, egyet a Sapientiától, egy másikat pedig a Budapesti Corvinus Egyetemtől.
Csíkszeredában továbbá összevonják a karokat, azaz visszatérnek a kezdeti, 2001-ben kitalált szervezési formára. A tulajdonképpeni változtatás mögött mégsem csak ez, hanem sokkal inkább gazdasági és oktatásszervezési érvek álltak – tájékoztatott Makó Zoltán, a Gazdasági és Humántudományok Kar dékánja. A csíki Sapientiát ősztől valószínűleg Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának fogják nevezni.
A Sapientia sepsiszentgyörgyi tagozata évfolyamonként harminc diák taníttatását tudja biztosítani, ez azt jelenti, hogy a nyári felvételi időszakban jelentkezők számára 25 tandíjmentes és öt tandíj hozzájárulásos helyet hirdetnek meg. A felvételi időszakot július 13. és 18. között hirdetik meg agrármérnöki, kertészmérnöki és tájépítés mérnöki szakokra, a bejutási jegy megállapításakor az érettségi átlagot veszik figyelembe. Mivel a háromszéki tagozat adminisztrációs szempontból a marosvásárhelyi kar alá van rendelve, így a Sepsiszentgyörgyi Oktatási Központnál a marosvásárhelyi szakokra is lehet majd iratkozni.
Dávid László elégedetten számolt be az idei tanévről, amikor több olyan tevékenységnek is helyet adott az egyetem, amely a „felnőtté válást” tükrözi. Az egyik legfontosabb ezek közül a tehetséggondozás, amely már hagyománya a Sapientiának, hiszen, ahogy a rektor fogalmazott, egyetemet csak úgy lehet építeni, ha folyamatosan figyelnek a fiatal tehetségekre és nem hagyják azokat elkallódni. Ennek értelmében értettségi felkészítőket tartanak, arra biztatva a középiskolás, érettségi előtt álló tanulókat, hogy a sikeres vizsgák után válasszák a Sapientiát, a tizenegy alapképzés valamelyikét, mert nem járnak rosszul. Az itt megszerzett diplomával itthon is jól boldogulhatnak. Ugyanis a műszaki szakokon végzettek iránt nagy a kereslet, a cégek jelzik, hogy igényt tartanak a jó szakemberekre, ahogyan a humántudományok kar végzősei is jó eséllyel indulnak az életben. Az oktatás minőségét az is jól tükrözi, hogy a hallgatók számos világversenyen vettek részt, rangos díjakat hoztak haza. Az egyetem maga is szervezett tudományos konferenciákat, programozási versenyeket, tájépítészeti kiállítást, bekapcsolódott az erdélyi tudományos diákköri tevékenységek szervezésébe, felkarolta a Vágyi Gyula Társaság és kör működését, tutori feladatokat vállalt gimnáziumokban.
A tandíjakkal kapcsolatosan Dávid László kifejtette, a legtöbb szakon tulajdonképpen tandíj-hozzájárulásról beszélhetünk, hiszen a 250-400-500 euró között változó összegek szimbolikusak, nem fedezik az oktatás teljes költségeit. Vannak szakok, ahol felmegy egészen 750 euróig a díj, ez valóban tandíjas. Aki viszont jól teljesít, eredményes a tanulásban, ösztöndíjban részesül – hívta fel a figyelmet a rektor.
Iratkozni a felvételire július 13–18. között lehet, bővebben a sapientia.ro honlapon lehet tájékozódni.
Székelyhon.ro
2015. július 10.
Országos szinten hiánypótló: agrármérnök-képzés magyar nyelven a Sapientián
A nemrég lezárult tanév jelentősebb megvalósításairól, valamint a Sapientiára felvételiző diákokra váró kínálatról számolt be szerdai sajtótájékoztatóján a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának a vezetősége. Újdonság, hogy ősztől magyar nyelvű agrármérnökképzést indít az egyetem Sepsiszentgyörgyön, ami országos szinten hiányszaknak számít.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az idei év legnagyobb megvalósításának nevezte, hogy sikerült megszerezni az agrármérnök szak indításának a jogát, illetve az ideiglenes működési engedélyt. Szintén említésre méltó újdonság, hogy együttműködést írtak alá a budapesti Corvinus Egyetemmel, aminek köszönhetően közös közgazdász-mesterképzés fog zajlani Csíkszeredában. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók végzéskor két oklevelet kapnak, egyiket a Sapientia, a másikat a Corvinus részéről. Ezt az együttműködést a többi mesterképzés esetében is szeretnék megvalósítani. Dr. Kelemen András dékán beszámolójából kiderült, hogy a Sapientia diákjai az elmúlt tanév során nemcsak hazai, hanem számos világversenyen is kiválóan szerepeltek.
Az újonnan induló agrármérnök- képzés kapcsán dr. Székely Gyula rektorhelyettes kifejtette, Sepsiszentgyörgyön az egykori Gámán János szakközépiskola épületét a helyi önkormányzat tíz évre bérmentesen az egyetem rendelkezésére bocsátotta, a területtel együtt. A felújítási munkálatokat hamarosan befejezik, felszerelték a szaklaboratóriumokat, megvásárolták a mezőgazdasági gépeket és bérbe vettek egy területet, ahol tangazdaságot alakítanak ki, ott zajlik majd a hallgatók gyakorlati képzése. Ezt mintegy első lépésként, ugyanis azt tervezik, hogy egy jóval nagyobb területet vásárolnak erre a célra. Az új szak a marosvásárhelyi karhoz tartozik, a kertészmérnöki tanszék koordinálja. Harminc hely várja a jelentkezőket, ebből 25 tandíjmentes, öt tandíj-hozzájárulásos.
Erdélyben is el tudnak helyezkedni a végzettek
A sajtótájékoztatón a hallgatók elhelyezkedési lehetőségeiről is szó esett. A villamosmérnöki tanszék vezetője, dr. Domokos József szerint a végzőseik szinte mind a szakterületükön dolgoznak, és egyre több Marosvásárhely környéki cég jelez vissza, hogy hasznos munkaerőnek bizonyulnak az itt képzett szakemberek. Mint mondta, több kolozsvári, szebeni cégről tudnak, amelyek a környéken nyitnak munkapontot, és villamosmérnökökre van szükségük, tehát a hallgatók számára Erdélyben is biztosított a munka.
Dr. Pásztor Judit adjunktus, a gépészmérnöki tanszék képviselője elégedetten nyugtázta: az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy végzőseik nagy része az egyetem elvégzése után azonnal munkába áll, és a szakmában talál állást.
Dr. Nyárádi Imre István, a kertészmérnöki tanszék adjunktusa elmondta, a kertészmérnöki és tájépítészeti szak után az agrármérnöki szakkal egyre jobban kiteljesedik az egyetem által kínált agrárképzési paletta, ugyanakkor az erre szakosodó diákoknak növény-orvosi mesteri képzést is biztosítanak. A hallgatók gyakorlati képzését illetően óriási előny, hogy a marosvásárhelyi campus területén egy közel húszhektáros tangazdaság áll rendelkezésre, ahol a kertészmérnöki szakmát választók zöldségeket, szőlőt, gyógynövényeket termesztenek, különböző technikákkal kísérletezhetnek.
Évről évre nagyobb az érdeklődés az informatika szak iránt, hiszen minden jel arra utal, hogy ez a szakma biztos megélhetést szavatol a végzősöknek – hangsúlyozta dr. Kátai Zoltán, a matematika- informatika tanszék vezetője.
– 2014 szeptemberétől Angliában első osztálytól programozást tanítanak a gyermekeknek. Ez a jövő. Nemcsak külföldön, hanem Romániában és Erdélyben is nagyon sok programozót keresnek a cégek, óriási igény van erre – mutatott rá a tanszékvezető, aki szerint a lányok sem kellene idegenkedjenek ettől a szakmától, mi több, aki érdeklődik az informatika iránt, annak már kilencedik osztályban ajánlott ilyen típusú középiskolai képzést választani. Hozzátette, az egyetemen folyamatosan próbálják frissíteni a tantervet, mivel köztudott, hogy ezen a területen lépést kell tartani az újdonságokkal.
Jövő héten rajtol a beiratkozás
A beiratkozás július 13-18. között zajlik a marosvásárhelyi campusban, hétköznapokon 9-16, szombaton 9-14 óra között várják a jelentkezőket. Az újonnan induló agrármérnöki, illetve a kertészmérnöki és tájépítészeti szakra Sepsiszentgyörgyön is be lehet iratkozni a Csíki utca 50. szám alatti munkaponton a fent említett program szerint. A tandíj a tavalyhoz képest nem változott. A felvételivel kapcsolatos részletek a www.ms.sapientia.ro honlapon olvashatók.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
A nemrég lezárult tanév jelentősebb megvalósításairól, valamint a Sapientiára felvételiző diákokra váró kínálatról számolt be szerdai sajtótájékoztatóján a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának a vezetősége. Újdonság, hogy ősztől magyar nyelvű agrármérnökképzést indít az egyetem Sepsiszentgyörgyön, ami országos szinten hiányszaknak számít.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az idei év legnagyobb megvalósításának nevezte, hogy sikerült megszerezni az agrármérnök szak indításának a jogát, illetve az ideiglenes működési engedélyt. Szintén említésre méltó újdonság, hogy együttműködést írtak alá a budapesti Corvinus Egyetemmel, aminek köszönhetően közös közgazdász-mesterképzés fog zajlani Csíkszeredában. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók végzéskor két oklevelet kapnak, egyiket a Sapientia, a másikat a Corvinus részéről. Ezt az együttműködést a többi mesterképzés esetében is szeretnék megvalósítani. Dr. Kelemen András dékán beszámolójából kiderült, hogy a Sapientia diákjai az elmúlt tanév során nemcsak hazai, hanem számos világversenyen is kiválóan szerepeltek.
Az újonnan induló agrármérnök- képzés kapcsán dr. Székely Gyula rektorhelyettes kifejtette, Sepsiszentgyörgyön az egykori Gámán János szakközépiskola épületét a helyi önkormányzat tíz évre bérmentesen az egyetem rendelkezésére bocsátotta, a területtel együtt. A felújítási munkálatokat hamarosan befejezik, felszerelték a szaklaboratóriumokat, megvásárolták a mezőgazdasági gépeket és bérbe vettek egy területet, ahol tangazdaságot alakítanak ki, ott zajlik majd a hallgatók gyakorlati képzése. Ezt mintegy első lépésként, ugyanis azt tervezik, hogy egy jóval nagyobb területet vásárolnak erre a célra. Az új szak a marosvásárhelyi karhoz tartozik, a kertészmérnöki tanszék koordinálja. Harminc hely várja a jelentkezőket, ebből 25 tandíjmentes, öt tandíj-hozzájárulásos.
Erdélyben is el tudnak helyezkedni a végzettek
A sajtótájékoztatón a hallgatók elhelyezkedési lehetőségeiről is szó esett. A villamosmérnöki tanszék vezetője, dr. Domokos József szerint a végzőseik szinte mind a szakterületükön dolgoznak, és egyre több Marosvásárhely környéki cég jelez vissza, hogy hasznos munkaerőnek bizonyulnak az itt képzett szakemberek. Mint mondta, több kolozsvári, szebeni cégről tudnak, amelyek a környéken nyitnak munkapontot, és villamosmérnökökre van szükségük, tehát a hallgatók számára Erdélyben is biztosított a munka.
Dr. Pásztor Judit adjunktus, a gépészmérnöki tanszék képviselője elégedetten nyugtázta: az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy végzőseik nagy része az egyetem elvégzése után azonnal munkába áll, és a szakmában talál állást.
Dr. Nyárádi Imre István, a kertészmérnöki tanszék adjunktusa elmondta, a kertészmérnöki és tájépítészeti szak után az agrármérnöki szakkal egyre jobban kiteljesedik az egyetem által kínált agrárképzési paletta, ugyanakkor az erre szakosodó diákoknak növény-orvosi mesteri képzést is biztosítanak. A hallgatók gyakorlati képzését illetően óriási előny, hogy a marosvásárhelyi campus területén egy közel húszhektáros tangazdaság áll rendelkezésre, ahol a kertészmérnöki szakmát választók zöldségeket, szőlőt, gyógynövényeket termesztenek, különböző technikákkal kísérletezhetnek.
Évről évre nagyobb az érdeklődés az informatika szak iránt, hiszen minden jel arra utal, hogy ez a szakma biztos megélhetést szavatol a végzősöknek – hangsúlyozta dr. Kátai Zoltán, a matematika- informatika tanszék vezetője.
– 2014 szeptemberétől Angliában első osztálytól programozást tanítanak a gyermekeknek. Ez a jövő. Nemcsak külföldön, hanem Romániában és Erdélyben is nagyon sok programozót keresnek a cégek, óriási igény van erre – mutatott rá a tanszékvezető, aki szerint a lányok sem kellene idegenkedjenek ettől a szakmától, mi több, aki érdeklődik az informatika iránt, annak már kilencedik osztályban ajánlott ilyen típusú középiskolai képzést választani. Hozzátette, az egyetemen folyamatosan próbálják frissíteni a tantervet, mivel köztudott, hogy ezen a területen lépést kell tartani az újdonságokkal.
Jövő héten rajtol a beiratkozás
A beiratkozás július 13-18. között zajlik a marosvásárhelyi campusban, hétköznapokon 9-16, szombaton 9-14 óra között várják a jelentkezőket. Az újonnan induló agrármérnöki, illetve a kertészmérnöki és tájépítészeti szakra Sepsiszentgyörgyön is be lehet iratkozni a Csíki utca 50. szám alatti munkaponton a fent említett program szerint. A tandíj a tavalyhoz képest nem változott. A felvételivel kapcsolatos részletek a www.ms.sapientia.ro honlapon olvashatók.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
2015. július 14.
Rendhagyó Történelemóra Nógrádi Györggyel
A Regeneráció Egyesület és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa kilencedik alkalommal szervez rendkívüli előadást. Ezek a Rendhagyó Történelemórán követett kronológiától eltérők, mindig egy jeles szakembert hallgathatnak meg a jelenlevők.
úlius 20-án, hétfőn este 6 órától a Sapientia egyetem koronkai kampuszának 114-es földszinti nagyelőadójában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tart előadást A világpolitika 2015-ben címmel.
Nógrádi György 1949. május 22-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait nemzetközi szakon végezte, 1974-ben írta meg doktori értekezését: Az NSZK gazdaságpolitikája címmel. 1997-ben lett egyetemi tanár A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1981-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott. A doktori címmel egyébként soha nem kérkedett, a mai napig sem szereti, ha az újságokban a „dr.” előtaggal jelenik meg a neve. 1989-től a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik. 1989-ben jelentette meg Az NSZK biztonságpolitikája a '80-as években című könyvét. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Nógrádi György találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal. Azonban arra a legbüszkébb, hogy a NATO-ba is meghívták, tartson tájékoztatót a szövetség vezetői számára.
Az előadásra a belépés díjtalan. A résztvevőket a szervezők az érkezés sorrendjében tudják fogadni, a terem befogadóképességének határáig, amely 200 fő.
Az egyetemi kampuszhoz Marosvásárhelyről a 26-, 27- és a 44-es buszok közlekednek.
Antal Erika
Székelyhon.ro
A Regeneráció Egyesület és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa kilencedik alkalommal szervez rendkívüli előadást. Ezek a Rendhagyó Történelemórán követett kronológiától eltérők, mindig egy jeles szakembert hallgathatnak meg a jelenlevők.
úlius 20-án, hétfőn este 6 órától a Sapientia egyetem koronkai kampuszának 114-es földszinti nagyelőadójában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tart előadást A világpolitika 2015-ben címmel.
Nógrádi György 1949. május 22-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait nemzetközi szakon végezte, 1974-ben írta meg doktori értekezését: Az NSZK gazdaságpolitikája címmel. 1997-ben lett egyetemi tanár A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1981-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott. A doktori címmel egyébként soha nem kérkedett, a mai napig sem szereti, ha az újságokban a „dr.” előtaggal jelenik meg a neve. 1989-től a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik. 1989-ben jelentette meg Az NSZK biztonságpolitikája a '80-as években című könyvét. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Nógrádi György találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal. Azonban arra a legbüszkébb, hogy a NATO-ba is meghívták, tartson tájékoztatót a szövetség vezetői számára.
Az előadásra a belépés díjtalan. A résztvevőket a szervezők az érkezés sorrendjében tudják fogadni, a terem befogadóképességének határáig, amely 200 fő.
Az egyetemi kampuszhoz Marosvásárhelyről a 26-, 27- és a 44-es buszok közlekednek.
Antal Erika
Székelyhon.ro
2015. szeptember 27.
Együttműködés az oktatás terén
Marosvásárhely 1998 óta áll szoros kapcsolatban a németországi Ilmenaual. Ennek műszaki egyeteme és két marosvásárhelyi egyetem között együttműködési szerződés aláírása történt meg a marosvásárhelyi városházán.
Az együttműködés az Ilmenaui Műszaki Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara és a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem között diák- és tanár csereprogram, közös tudományos-kutatási program, információcsere alapján fog működni – ismertette a közeljövő terveit Csegzi Sándor, az egyik ötletgazda és a közös szerződés szorgalmazója, aki szerint valamennyi fél profitálni fog ebből, ahogy a két testvérváros számára is hasznos lesz az együttműködés.
Dávid László, a Sapientia rektora úgy fogalmazott, hogy az oktatás a legnagyobb húzóereje egy városnak. Az alig tizenöt éves Sapientiának máris sikerült bizonyítania az oktatás területén, és nyitott a hasonló kezdeményezések iránt. A Petru Maior Egyetemmel közös projektet működtet, ahogyan a budapesti Corvinus Egyetemmel is. A most született szerződés a közös kutatást, az Erasmus- és a tanári programok cseréjét teszi lehetővé – magyarázta portálunknak Dávid László.
Antal Erika
Székelyhon.ro
Marosvásárhely 1998 óta áll szoros kapcsolatban a németországi Ilmenaual. Ennek műszaki egyeteme és két marosvásárhelyi egyetem között együttműködési szerződés aláírása történt meg a marosvásárhelyi városházán.
Az együttműködés az Ilmenaui Műszaki Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara és a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem között diák- és tanár csereprogram, közös tudományos-kutatási program, információcsere alapján fog működni – ismertette a közeljövő terveit Csegzi Sándor, az egyik ötletgazda és a közös szerződés szorgalmazója, aki szerint valamennyi fél profitálni fog ebből, ahogy a két testvérváros számára is hasznos lesz az együttműködés.
Dávid László, a Sapientia rektora úgy fogalmazott, hogy az oktatás a legnagyobb húzóereje egy városnak. Az alig tizenöt éves Sapientiának máris sikerült bizonyítania az oktatás területén, és nyitott a hasonló kezdeményezések iránt. A Petru Maior Egyetemmel közös projektet működtet, ahogyan a budapesti Corvinus Egyetemmel is. A most született szerződés a közös kutatást, az Erasmus- és a tanári programok cseréjét teszi lehetővé – magyarázta portálunknak Dávid László.
Antal Erika
Székelyhon.ro
2015. október 14.
Tudás, megújulás, jövő
Sikerrel zárult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság által szervezett XXIV. Közgazdász- vándorgyűlés. Az október 9–11. között Marosvásárhelyen megrendezett konferencia a kis- és középvállalkozások versenyképességének témáját járta körbe két plenáris és öt szekcióülés alatt, 270 fő részvételével.
A találkozó programja a Kultúrpalota nagytermében kezdődött október 9-én, pénteken délután. A megnyitón Zolyomi Erika, az RMKT helyi szervezetének elnöke, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja és Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke köszöntötte a résztvevőket.
A megnyitót követő plenáris ülést dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagjának Miért van szüksége a reálgazdaságnak pénzügyi stabilitásra, és mi újat hoz a makroprudenciális politika? című előadása nyitotta. Dr. Lázár Ede, a Sapientia oktatója Üzleti intelligencia-megoldások az erdélyi kis- és középvállalatoknak? címmel, dr. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem előadótanára pedig A 4. ipari forradalom és a versenyképesség – iparfejlesztés és újraiparosítás címmel tartott előadást. Az első plenáris ülésszakot Papp Szentannai György Innováció (hiánya) minden téren – a hazai kkv-k fejlődésének "záloga"! című előadása után Strausz Imre orgonaművész koncertje zárta.
A szombat délelőtti szekcióüléseket a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának épületében tartották meg. Az érdeklődők öt szekcióban (Marketing a vállalati vezetésben; Innováció és gazdaság – IoT, az eszközök hálózata; Vállalatok finanszírozása – a tőkebevonás alternatívái; A munkaerő "meg-nyerése"; Vállalkozások életciklusa) 17 meghívott előadását hallgathatták végig. A szekcióülések után a résztvevők rövid várostúrán vettek részt, melynek keretén belül a Kultúrpalotát és a Teleki Tékát látogatták meg.
A második plenáris ülésszakra a President Hotel Manadas konferenciatermében került sor. Az előadások előtt Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke és Kerekes Kinga, a Közgazdász Fórum című folyóirat főszerkesztője átadta a Közgazdász Fórum Fiatal Szerző díját, melyet az elmúlt év szerzői közül Bíró Bíborka Eszter és Bíró Boróka Júlia nyert el Defining new borders for Romanian development regions című tanulmányával. A díjátadást a szekcióvezetők beszámolója követte, majd megkezdődött a plenáris ülésszak Gabriela Stanciulescu, a Bukaresti Közgazdasági Akadémia tanára Strategii moderne de afaceri în sectorul tertiar című előadásával. Ezután Peter Frank Critical Thinking in Business – Why It’s Needed Now More Than Ever in Romania című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, végül Szécsi Kálmán Fejlődési irányok Erdély gazdaságában című előadásával fejeződött be a konferencia szakmai programja. A találkozó zárásaként este díszvacsorára várták a résztvevőket, melyen a Maros Művészegyüttes ünnepi műsora után a Titán zenekar biztosította a jó hangulatot.
Népújság (Marosvásárhely)
Sikerrel zárult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság által szervezett XXIV. Közgazdász- vándorgyűlés. Az október 9–11. között Marosvásárhelyen megrendezett konferencia a kis- és középvállalkozások versenyképességének témáját járta körbe két plenáris és öt szekcióülés alatt, 270 fő részvételével.
A találkozó programja a Kultúrpalota nagytermében kezdődött október 9-én, pénteken délután. A megnyitón Zolyomi Erika, az RMKT helyi szervezetének elnöke, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja és Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke köszöntötte a résztvevőket.
A megnyitót követő plenáris ülést dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagjának Miért van szüksége a reálgazdaságnak pénzügyi stabilitásra, és mi újat hoz a makroprudenciális politika? című előadása nyitotta. Dr. Lázár Ede, a Sapientia oktatója Üzleti intelligencia-megoldások az erdélyi kis- és középvállalatoknak? címmel, dr. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem előadótanára pedig A 4. ipari forradalom és a versenyképesség – iparfejlesztés és újraiparosítás címmel tartott előadást. Az első plenáris ülésszakot Papp Szentannai György Innováció (hiánya) minden téren – a hazai kkv-k fejlődésének "záloga"! című előadása után Strausz Imre orgonaművész koncertje zárta.
A szombat délelőtti szekcióüléseket a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának épületében tartották meg. Az érdeklődők öt szekcióban (Marketing a vállalati vezetésben; Innováció és gazdaság – IoT, az eszközök hálózata; Vállalatok finanszírozása – a tőkebevonás alternatívái; A munkaerő "meg-nyerése"; Vállalkozások életciklusa) 17 meghívott előadását hallgathatták végig. A szekcióülések után a résztvevők rövid várostúrán vettek részt, melynek keretén belül a Kultúrpalotát és a Teleki Tékát látogatták meg.
A második plenáris ülésszakra a President Hotel Manadas konferenciatermében került sor. Az előadások előtt Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke és Kerekes Kinga, a Közgazdász Fórum című folyóirat főszerkesztője átadta a Közgazdász Fórum Fiatal Szerző díját, melyet az elmúlt év szerzői közül Bíró Bíborka Eszter és Bíró Boróka Júlia nyert el Defining new borders for Romanian development regions című tanulmányával. A díjátadást a szekcióvezetők beszámolója követte, majd megkezdődött a plenáris ülésszak Gabriela Stanciulescu, a Bukaresti Közgazdasági Akadémia tanára Strategii moderne de afaceri în sectorul tertiar című előadásával. Ezután Peter Frank Critical Thinking in Business – Why It’s Needed Now More Than Ever in Romania című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, végül Szécsi Kálmán Fejlődési irányok Erdély gazdaságában című előadásával fejeződött be a konferencia szakmai programja. A találkozó zárásaként este díszvacsorára várták a résztvevőket, melyen a Maros Művészegyüttes ünnepi műsora után a Titán zenekar biztosította a jó hangulatot.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 3.
Irányt mutató stratégia készül Csomafalván
Huszonegy egyetemi hallgató és hat tanár júniusban egy hétig Gyergyócsomafalván végzett kutatómunkát. 254 személyt kerestek fel a kérdőívekkel, a válaszok feldolgozásának eredményét most ismertették a községbeliekkel.
E felmérés eredményére is épül a nemsokára elkészülő fejlesztési stratégia, amely irányt szab, és ez alapján a fiatalok jövőt tervezhetnek a községben. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, valamint egy barcelonai egyetemista végezte a szociológiai településkutatást.
A gyergyócsomafalvi Csata Zsombor egyetemi adjunktus által választották a községet e kutatómunka helyszíneként – tudtuk meg. Időszerű volt ez a kutatás, tette hozzá Márton László Szilárd polgármester, mert a település fejlesztési stratégiájának aktualizálása folyamatban van. „Alapstratégia van már, amely statisztikai eredményeken alapul, ez reális, viszont a tíz évvel ezelőtti közösség által megfogalmazott igényeknek nagy részét már kipipálhattuk, tehát aktualizálni kell. E kutatómunka eredményével képet kaptunk a település szociális, gazdasági, közéleti-politikai, turisztikai helyzetéről, valamint a jóléti és az elégedettségi szintről is” – fogalmazott a polgármester.
A konkrétumokra térve a polgármester elmondta, a felmérés szerint a településen élők 37,33 százaléka nyugdíjas, tehát Gyergyócsomafalva elöregedő település, 16,33 százalék a munkanélküliségi arány. Aki a hátteret biztosítja a keresőnek, az is munkanélküliként szerepel e felmérésben. Közel ötven százaléka a községnek mezőgazdaságban, fakitermelésben, iparban, építkezésben dolgozik. Húsz százaléknyian érzik úgy, hogy amennyit keresnek, abból egyik hónapról a másikra, tehát nélkülözve élnek. A háztartásbeli cikkek listájának élén a telefonok, illetve mobiltelefonok szerepelnek, amelyek a háztartások 97 százalékában vannak jelen, ráerősítve, hogy az információk világát éljük. Ugyanakkor a statisztika másik végén a mosogatógép (12,1 százalék), valamint az üdülőházak (13,8 százalék) vannak.
A migráció kapcsán, az eredmények tükrében megtudhatjuk: „A csomafalviak többnyire munkavállalás miatt élnek külföldön, végleges kitelepedési szándéka csupán a megkérdezettek 2,3 százalékának van. 16,5 százalék kimenne néhány hónapig munkát vállalni, 8 százaléknyian akár évekre is elmennének dolgozni, de hazajönnének utána. Az országon belüli migrációra nem tért ki a kutatás.”
„Vállalkozó kedvűek a csomafalviak, ez már korábban is kiderült, hogy Hargita megyében élen jár a település, Csomafalvának ilyen szempontból városias jellege van. A megkérdezettek 75 százaléka válaszolta azt, hogy a település jó irányba halad, 94 százalék szerint egyértelműen fejlődött az elmúlt két évben. Így például az utak állapotával most már 90 százalék elégedett, mindössze 8 százalék elégedetlen” – összegzett a polgármester.
A szociális támogatások, szórakozási lehetőségek és a visszaszolgáltatott földek, ingatlanok, erdők helyzete vár megoldásra. A visszaszolgáltatott erdők, földek helyzetével 35 százalék elégedett, 34 százalék inkább elégedetlen.
„A migráció kérdésével kell foglalkozzunk, hogy az emberek úgy kötődjenek a településhez, hogy ha el is mennek dolgozni külföldre, ne szeressék meg jobban az ottani körülményeket. Nem valószínű, hogy azzal oldanánk meg az itthon maradást, hogy hozunk egy nagy gyárat, mert nem tudjuk, hogy kinek mekkora az a jövedelem, amiből meg tud élni, hiszen családonként, de akár egyénenként változó az igényküszöb. Úgy gondolom fejlesztenünk kell az oktatást, a felnőttképzésre is hangsúlyt fektetve. Elemezni szeretnénk, hogy a turisztikában, mezőgazdaságban merre mutat a település. A következő lépés szakértő csoport keresése, amely közreműködésével, a különböző ágazatokban műhelymunkák összehívásával készül el az ágazati stratégia. Bár várhatóan a helyhatósági választások előtt készen lesz, olyan települési fejlesztési stratégiát szeretnénk, amely pártoktól, polgármester és tanácsosok személyétől is független, és irányt mutat a községbeliek számára” – foglalta össze a polgármester.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
Huszonegy egyetemi hallgató és hat tanár júniusban egy hétig Gyergyócsomafalván végzett kutatómunkát. 254 személyt kerestek fel a kérdőívekkel, a válaszok feldolgozásának eredményét most ismertették a községbeliekkel.
E felmérés eredményére is épül a nemsokára elkészülő fejlesztési stratégia, amely irányt szab, és ez alapján a fiatalok jövőt tervezhetnek a községben. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, valamint egy barcelonai egyetemista végezte a szociológiai településkutatást.
A gyergyócsomafalvi Csata Zsombor egyetemi adjunktus által választották a községet e kutatómunka helyszíneként – tudtuk meg. Időszerű volt ez a kutatás, tette hozzá Márton László Szilárd polgármester, mert a település fejlesztési stratégiájának aktualizálása folyamatban van. „Alapstratégia van már, amely statisztikai eredményeken alapul, ez reális, viszont a tíz évvel ezelőtti közösség által megfogalmazott igényeknek nagy részét már kipipálhattuk, tehát aktualizálni kell. E kutatómunka eredményével képet kaptunk a település szociális, gazdasági, közéleti-politikai, turisztikai helyzetéről, valamint a jóléti és az elégedettségi szintről is” – fogalmazott a polgármester.
A konkrétumokra térve a polgármester elmondta, a felmérés szerint a településen élők 37,33 százaléka nyugdíjas, tehát Gyergyócsomafalva elöregedő település, 16,33 százalék a munkanélküliségi arány. Aki a hátteret biztosítja a keresőnek, az is munkanélküliként szerepel e felmérésben. Közel ötven százaléka a községnek mezőgazdaságban, fakitermelésben, iparban, építkezésben dolgozik. Húsz százaléknyian érzik úgy, hogy amennyit keresnek, abból egyik hónapról a másikra, tehát nélkülözve élnek. A háztartásbeli cikkek listájának élén a telefonok, illetve mobiltelefonok szerepelnek, amelyek a háztartások 97 százalékában vannak jelen, ráerősítve, hogy az információk világát éljük. Ugyanakkor a statisztika másik végén a mosogatógép (12,1 százalék), valamint az üdülőházak (13,8 százalék) vannak.
A migráció kapcsán, az eredmények tükrében megtudhatjuk: „A csomafalviak többnyire munkavállalás miatt élnek külföldön, végleges kitelepedési szándéka csupán a megkérdezettek 2,3 százalékának van. 16,5 százalék kimenne néhány hónapig munkát vállalni, 8 százaléknyian akár évekre is elmennének dolgozni, de hazajönnének utána. Az országon belüli migrációra nem tért ki a kutatás.”
„Vállalkozó kedvűek a csomafalviak, ez már korábban is kiderült, hogy Hargita megyében élen jár a település, Csomafalvának ilyen szempontból városias jellege van. A megkérdezettek 75 százaléka válaszolta azt, hogy a település jó irányba halad, 94 százalék szerint egyértelműen fejlődött az elmúlt két évben. Így például az utak állapotával most már 90 százalék elégedett, mindössze 8 százalék elégedetlen” – összegzett a polgármester.
A szociális támogatások, szórakozási lehetőségek és a visszaszolgáltatott földek, ingatlanok, erdők helyzete vár megoldásra. A visszaszolgáltatott erdők, földek helyzetével 35 százalék elégedett, 34 százalék inkább elégedetlen.
„A migráció kérdésével kell foglalkozzunk, hogy az emberek úgy kötődjenek a településhez, hogy ha el is mennek dolgozni külföldre, ne szeressék meg jobban az ottani körülményeket. Nem valószínű, hogy azzal oldanánk meg az itthon maradást, hogy hozunk egy nagy gyárat, mert nem tudjuk, hogy kinek mekkora az a jövedelem, amiből meg tud élni, hiszen családonként, de akár egyénenként változó az igényküszöb. Úgy gondolom fejlesztenünk kell az oktatást, a felnőttképzésre is hangsúlyt fektetve. Elemezni szeretnénk, hogy a turisztikában, mezőgazdaságban merre mutat a település. A következő lépés szakértő csoport keresése, amely közreműködésével, a különböző ágazatokban műhelymunkák összehívásával készül el az ágazati stratégia. Bár várhatóan a helyhatósági választások előtt készen lesz, olyan települési fejlesztési stratégiát szeretnénk, amely pártoktól, polgármester és tanácsosok személyétől is független, és irányt mutat a községbeliek számára” – foglalta össze a polgármester.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
2016. február 11.
OH: egységes Kárpát-medencei oktatási tér szükséges
Az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerint egységes Kárpát-medencei oktatási teret kell kialakítani.
Maruzsa Zoltán csütörtökön a Budapesti Corvinus Egyetemen, a magyar nyelvű gazdasági képzésről rendezett II. Kárpát-medencei közgazdász-konferencián arról beszélt: jelenleg 12 magyarországi felsőoktatási intézmény 15 alapképzéssel és 6 mesterképzéssel van jelen a határon túli területeken, összesen 1200 hallgatóval.
A szomszédos államok jogrendje szerint további 20 intézmény működik, és biztosít 300 képzésen 16 ezer hallgatónak magyar nyelvű oktatást – mondta.
Kitért arra, hogy sok helyen, ahol a Kárpát-medencében van magyar nyelvű lakosság, ott jellemzően van magyar nyelvű képzés is. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében szükséges a külhoni magyar felsőoktatás képzési szerkezetének átalakítsa, kínálatának bővítése, a Kárpát-medencei hallgatói mobilitás javítása ösztöndíjakkal, valamint a szakemberpótlás érdekében az oktatói mobilitás bevezetése.
MTI. Erdély.ma
Az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerint egységes Kárpát-medencei oktatási teret kell kialakítani.
Maruzsa Zoltán csütörtökön a Budapesti Corvinus Egyetemen, a magyar nyelvű gazdasági képzésről rendezett II. Kárpát-medencei közgazdász-konferencián arról beszélt: jelenleg 12 magyarországi felsőoktatási intézmény 15 alapképzéssel és 6 mesterképzéssel van jelen a határon túli területeken, összesen 1200 hallgatóval.
A szomszédos államok jogrendje szerint további 20 intézmény működik, és biztosít 300 képzésen 16 ezer hallgatónak magyar nyelvű oktatást – mondta.
Kitért arra, hogy sok helyen, ahol a Kárpát-medencében van magyar nyelvű lakosság, ott jellemzően van magyar nyelvű képzés is. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében szükséges a külhoni magyar felsőoktatás képzési szerkezetének átalakítsa, kínálatának bővítése, a Kárpát-medencei hallgatói mobilitás javítása ösztöndíjakkal, valamint a szakemberpótlás érdekében az oktatói mobilitás bevezetése.
MTI. Erdély.ma
2016. február 11.
A Kárpát-medencei gazdasági felsőoktatás aktuális kérdéseiről kezdődött konferencia Budapesten
A külhoni magyar közgazdász hallgatók oktatásáról, a magyarországi és külhoni egyetemek közötti együttműködés lehetőségéről, valamint a Kárpát-medencei térség gazdasági integrációjának elmélyítéséről cserélnek eszmét a kétnapos II. Kárpát-medencei közgazdász konferencia résztvevői a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora a konferencia megnyitójában azt hangsúlyozta, hogy felértékelődött a közgazdász-képzés jelenősége, "gyakorlatilag nem lehet elég közgazdászt képezni", mert a gazdasági és társadalmi élet szinte minden vonatkozásában szükség van gazdasági ismeretekre.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy a jegybanknak határozott, átgondolt oktatási programja van a közgazdasági gondolkodás, a gazdasági felsőoktatás megújítására, amely hosszabb távon az ország versenyképességének javítását, a fenntartható gazdasági növekedést szolgálja. A jegybanktörvény az MNB elsődleges céljának az árstabilitást írja elő, de az alapvető célok között szerepel a pénzügyi stabilitás elérése, megőrzése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása is - mondta. Az MNB alapvető érdeke, hogy jó színvonalú legyen a felsőoktatás az országban, ennek támogatására a jegybanknak megvan a lehetősége - mutatott rá. Hozzátette, az MNB a határon túli magyar közgazdasági és pénzügyi oktatásban is szerepet vállalna, az oktatás támogatása, a szülőföldön való tanulás elősegítése, az ottmaradás hosszú távú támogatása ugyanis hozzájárul a Kárpát-medencei térség gazdasági szereplőinek együttműködéséhez.
Azt is megemlítette, hogy a Pallas Athéné alapítványcsalád, amelynek egyik tagja, a konferenciát támogató Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy az MNB társadalmi felelősségvállalási programját kiterjessze, és támogassa a határon túli magyarság oktatását, közgazdasági tudásának fejlesztését. Windisch László egyben ismételten hamisnak nevezte az összehasonlítást a Pallas Athéné alapítványok pénzügyi lehetőségei és a költségvetésben a felsőoktatásra évente rendelkezésre álló összegek között. Megismételte, az alapítványok vagyona 200 milliárd forintra tehető ugyan, de csak a vagyon hozamait használják fel társadalompolitikai célokra, így az oktatás, a tudásközpontok fejlesztésére. Így hosszú évtizedeken keresztül lehet az éves hozamokat a közgazdasági képzés támogatására felhasználni - tette hozzá.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szülőföldön maradás alapvető feltétele a társadalmi és gazdasági státusz megerősítése. Hozzátette: egy felmérés szerint a külhoni szakképző iskolás diákok államnyelv-ismerete a Délvidéken és Erdélyben 50 százalék alatt marad, a Felvidéken 50 százalék körüli, ez is azt mutatja, hogy nagyon fontos, hogy legyenek magyar nyelvű szakképzések.
A helyettes államtitkár jelezte: 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve lesz, a kormány 750 millió forintot biztosít a programra. A támogatás fontos ahhoz, hogy legyen jövőképük, teremtsenek értékeket és munkahelyeket, így segítve megmaradásukat szülőföldjükön.
Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a külhoni magyarságra a magyar költségvetés elenyésző, kevesebb mint kéttized százalékát fordítja az ország. A jelenlegi 21 milliárd forintot legalább 100 milliárd forintra kellene növelni véleménye szerint. Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása a humánvagyon, a magyar anyanyelvet beszélő, magyar kultúrkörhöz tartozó emberek, ugyanakkor 2001 és 2011 között 1,1 millióval csökkent a Kárpát-medencében magukat magyarnak vallók száma.
Kitért arra: míg a hagyományos támogatáspolitika "szokás alapon" támogatta a külhoni oktatást, kultúrát, ezt fel kell, hogy váltsa a fejlesztéspolitika, a gazdaság- és területfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés és intézményfejlesztés politikája, amely garantálhatja a külhoni magyarság megmaradását a szülőföldjén.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke előadásában arról beszélt, egységes Kárpát-medencei oktatási teret kell kialakítani. Mint mondta, jelenleg 12 magyarországi felsőoktatási intézmény 15 alapképzéssel és 6 mesterképzéssel van jelen a határon túli területeken, összesen 1200 hallgatóval. A szomszédos államok jogrendje szerint további 20 intézmény működik, és biztosít 300 képzésen 16 ezer hallgatónak magyar nyelvű oktatást. Kitért arra, hogy sok helyen, ahol a Kárpát-medencében van magyar nyelvű lakosság, ott jellemzően van magyar nyelvű képzés is. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében szükséges a külhoni magyar felsőoktatás képzési szerkezetének átalakítsa, kínálatának bővítése, a Kárpát-medencei hallgatói mobilitás javítása ösztöndíjakkal, valamint a szakemberpótlás érdekében az oktatói mobilitás bevezetése. MTI
A külhoni magyar közgazdász hallgatók oktatásáról, a magyarországi és külhoni egyetemek közötti együttműködés lehetőségéről, valamint a Kárpát-medencei térség gazdasági integrációjának elmélyítéséről cserélnek eszmét a kétnapos II. Kárpát-medencei közgazdász konferencia résztvevői a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora a konferencia megnyitójában azt hangsúlyozta, hogy felértékelődött a közgazdász-képzés jelenősége, "gyakorlatilag nem lehet elég közgazdászt képezni", mert a gazdasági és társadalmi élet szinte minden vonatkozásában szükség van gazdasági ismeretekre.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy a jegybanknak határozott, átgondolt oktatási programja van a közgazdasági gondolkodás, a gazdasági felsőoktatás megújítására, amely hosszabb távon az ország versenyképességének javítását, a fenntartható gazdasági növekedést szolgálja. A jegybanktörvény az MNB elsődleges céljának az árstabilitást írja elő, de az alapvető célok között szerepel a pénzügyi stabilitás elérése, megőrzése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása is - mondta. Az MNB alapvető érdeke, hogy jó színvonalú legyen a felsőoktatás az országban, ennek támogatására a jegybanknak megvan a lehetősége - mutatott rá. Hozzátette, az MNB a határon túli magyar közgazdasági és pénzügyi oktatásban is szerepet vállalna, az oktatás támogatása, a szülőföldön való tanulás elősegítése, az ottmaradás hosszú távú támogatása ugyanis hozzájárul a Kárpát-medencei térség gazdasági szereplőinek együttműködéséhez.
Azt is megemlítette, hogy a Pallas Athéné alapítványcsalád, amelynek egyik tagja, a konferenciát támogató Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy az MNB társadalmi felelősségvállalási programját kiterjessze, és támogassa a határon túli magyarság oktatását, közgazdasági tudásának fejlesztését. Windisch László egyben ismételten hamisnak nevezte az összehasonlítást a Pallas Athéné alapítványok pénzügyi lehetőségei és a költségvetésben a felsőoktatásra évente rendelkezésre álló összegek között. Megismételte, az alapítványok vagyona 200 milliárd forintra tehető ugyan, de csak a vagyon hozamait használják fel társadalompolitikai célokra, így az oktatás, a tudásközpontok fejlesztésére. Így hosszú évtizedeken keresztül lehet az éves hozamokat a közgazdasági képzés támogatására felhasználni - tette hozzá.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szülőföldön maradás alapvető feltétele a társadalmi és gazdasági státusz megerősítése. Hozzátette: egy felmérés szerint a külhoni szakképző iskolás diákok államnyelv-ismerete a Délvidéken és Erdélyben 50 százalék alatt marad, a Felvidéken 50 százalék körüli, ez is azt mutatja, hogy nagyon fontos, hogy legyenek magyar nyelvű szakképzések.
A helyettes államtitkár jelezte: 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve lesz, a kormány 750 millió forintot biztosít a programra. A támogatás fontos ahhoz, hogy legyen jövőképük, teremtsenek értékeket és munkahelyeket, így segítve megmaradásukat szülőföldjükön.
Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a külhoni magyarságra a magyar költségvetés elenyésző, kevesebb mint kéttized százalékát fordítja az ország. A jelenlegi 21 milliárd forintot legalább 100 milliárd forintra kellene növelni véleménye szerint. Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása a humánvagyon, a magyar anyanyelvet beszélő, magyar kultúrkörhöz tartozó emberek, ugyanakkor 2001 és 2011 között 1,1 millióval csökkent a Kárpát-medencében magukat magyarnak vallók száma.
Kitért arra: míg a hagyományos támogatáspolitika "szokás alapon" támogatta a külhoni oktatást, kultúrát, ezt fel kell, hogy váltsa a fejlesztéspolitika, a gazdaság- és területfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés és intézményfejlesztés politikája, amely garantálhatja a külhoni magyarság megmaradását a szülőföldjén.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke előadásában arról beszélt, egységes Kárpát-medencei oktatási teret kell kialakítani. Mint mondta, jelenleg 12 magyarországi felsőoktatási intézmény 15 alapképzéssel és 6 mesterképzéssel van jelen a határon túli területeken, összesen 1200 hallgatóval. A szomszédos államok jogrendje szerint további 20 intézmény működik, és biztosít 300 képzésen 16 ezer hallgatónak magyar nyelvű oktatást. Kitért arra, hogy sok helyen, ahol a Kárpát-medencében van magyar nyelvű lakosság, ott jellemzően van magyar nyelvű képzés is. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében szükséges a külhoni magyar felsőoktatás képzési szerkezetének átalakítsa, kínálatának bővítése, a Kárpát-medencei hallgatói mobilitás javítása ösztöndíjakkal, valamint a szakemberpótlás érdekében az oktatói mobilitás bevezetése. MTI
2016. május 24.
Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága
Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága. A tanulmány szerzői mellett a vitán részt vettek egyetemi oktatók, illetve meghívott vendégként Dr. Demeter Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A szakmai vita első felében a tanulmány szerzőinek képviseletében dr. Szász Levente mutatta be a tavalyi évben megjelent tanulmány eredményeit. Ennek kapcsán rámutatott egyrészt a szakterületet jellemző gazdag intézményrendszerre és az egyes intézményeken belül hangsúlyosabban művelt részterületekre, másrészt pedig az oktatók és kutatók intézmények közötti szétdarabolódására. A kapcsolatok erősítése kihívást jelent a következő időszak viszonylatában, amiben a KAB intézményi szerepet tölthet be. Ezek mellett a bemutató kitért arra is, hogy a helyi szinten elismert folyóiratok valódi nemzetközi láthatóság nélkül működnek ennek megváltozása újabb kihívás elé állítja a szakma gyakorlóit, annál is inkább mivel az elemzett időszak tekintetében szinte kivétel nélkül a gazdasági módszertan területén jelentek meg nemzetközileg magas szinten jegyzett publikációk.
A szakmai vita során dr. Demeter Krisztina rámutatott arra, hogy a problémák egy része nem tekinthető romániai sajátosságnak. Az oktatói és kutatói szétdaraboltság a néhány kezdeményezés ellenére Magyarországra is jellemző, akár intézmények között, akár intézményen belül vizsgáljuk a problémát. Részletesebben fejtette ki a Budapesti Corvinus Egyetem példáját az intézményen belül együttműködés előségítésére. Ennek intézményesített kerete a Kutatási Bizottság, amely „felülről” működő folyamatszervezés mellett az „alulról” jövő kezdeményezéseket is figyelembe veszi. A Bizottság kutatási célokra pénzügyi forrásokat pályáztat illetve keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a kutatók legkülönfélébb problémáinak megoldásában tud segítséget nyújtani (pl. az elkészült idegen nyelvű publikációk magas szintű nyelvi lektorálása).
A szakmai vita utolsó részében a résztvevők további kérdéseket vetettek fel a meghívott személynek a tudományszervezésre, valamint a tudományos és oktatási tevékenység összefonódására voantkozóan. Meghívottunk megosztotta ebbéli tapasztalatait, ezáltal is kijelölve egy-két lehetséges útvonalat, irányt, de néhány mindennapi gyakorlatot is, amely alkalmazható lehet az erdélyi magyar gazdaságtudományi tevékenység fejlődésének előmozdítása érdekében.
kab.ro
Romániai magyar tudományosság 2002-2013 között c. kötet szakmai vitáját tartotta a KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottsága. A tanulmány szerzői mellett a vitán részt vettek egyetemi oktatók, illetve meghívott vendégként Dr. Demeter Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A szakmai vita első felében a tanulmány szerzőinek képviseletében dr. Szász Levente mutatta be a tavalyi évben megjelent tanulmány eredményeit. Ennek kapcsán rámutatott egyrészt a szakterületet jellemző gazdag intézményrendszerre és az egyes intézményeken belül hangsúlyosabban művelt részterületekre, másrészt pedig az oktatók és kutatók intézmények közötti szétdarabolódására. A kapcsolatok erősítése kihívást jelent a következő időszak viszonylatában, amiben a KAB intézményi szerepet tölthet be. Ezek mellett a bemutató kitért arra is, hogy a helyi szinten elismert folyóiratok valódi nemzetközi láthatóság nélkül működnek ennek megváltozása újabb kihívás elé állítja a szakma gyakorlóit, annál is inkább mivel az elemzett időszak tekintetében szinte kivétel nélkül a gazdasági módszertan területén jelentek meg nemzetközileg magas szinten jegyzett publikációk.
A szakmai vita során dr. Demeter Krisztina rámutatott arra, hogy a problémák egy része nem tekinthető romániai sajátosságnak. Az oktatói és kutatói szétdaraboltság a néhány kezdeményezés ellenére Magyarországra is jellemző, akár intézmények között, akár intézményen belül vizsgáljuk a problémát. Részletesebben fejtette ki a Budapesti Corvinus Egyetem példáját az intézményen belül együttműködés előségítésére. Ennek intézményesített kerete a Kutatási Bizottság, amely „felülről” működő folyamatszervezés mellett az „alulról” jövő kezdeményezéseket is figyelembe veszi. A Bizottság kutatási célokra pénzügyi forrásokat pályáztat illetve keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a kutatók legkülönfélébb problémáinak megoldásában tud segítséget nyújtani (pl. az elkészült idegen nyelvű publikációk magas szintű nyelvi lektorálása).
A szakmai vita utolsó részében a résztvevők további kérdéseket vetettek fel a meghívott személynek a tudományszervezésre, valamint a tudományos és oktatási tevékenység összefonódására voantkozóan. Meghívottunk megosztotta ebbéli tapasztalatait, ezáltal is kijelölve egy-két lehetséges útvonalat, irányt, de néhány mindennapi gyakorlatot is, amely alkalmazható lehet az erdélyi magyar gazdaságtudományi tevékenység fejlődésének előmozdítása érdekében.
kab.ro
2016. május 25.
Erősödik a székely identitás a fiatalok körében
Egyre erőteljesebbé válik a székely nemzeti identitás vállalása a fiatalok körében – erre a következtetésre jutott a Csíkszeredából elszármazott András Hanga egyetemi oktató, aki az ifjúságnak a nemzeti identitáshoz való viszonyulását kutatja.
A kutató a Sapientia EMTE vendégoktatójaként harmadik alkalommal tartott kurzust a hargitai megyeszékhelyen. „Konkrétan azt vizsgálom, hogy ez a korosztály hogyan tekint az ő nemzeti identitására, milyen fajta különbözőség figyelhető meg e téren a magyarországi, illetve a romániai ifjúság körében. Megfigyelésem szerint egyre erőteljesebbé válik a székely nemzeti identitás vállalása. Kicsit a politikai diskurzust is figyelembe vettem, de inkább az a lényeg, hogy a fiatalok mit gondolnak erről, és hogyan alakul az ő nemzeti identitásuk” – magyarázta lapunknak a budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció szakán doktori képzésben részt vevő András Hanga.
„Jelen voltam politikai rendezvényeken, részt vettem például a székelyek nagy menetelésén, a geertz-i értelemben vett résztvevő megfigyelő szerepében, és a tapasztaltakról a hallgatókat is megkérdeztem. Kevesen vettek részt ezen az említett korosztályból, viszont akik ott voltak, nagyon jó kezdeményezésként értékelték, szerintük felemelő volt reprezentálni a világ számára, hogy ők székelyek. Megfigyelésem szerint a fiatalok szeretnének elhatárolódni mind a román nemzeti identitástól, mind a magyartól” – tudtuk meg a fiatal vendég előadótanártól.
András Hanga korábban az idősebbek nemzeti identitáshoz való viszonyát is vizsgálta. „Végeztem ilyen kutatást a 40–60 évesek, illetve az 60 év fölöttiek körében is. Azt tapasztaltam, hogy előbbiek inkább a munkájukba vannak beletemetkezve, jobban érdekli őket, mint az identitás. A hatvan év felettiek pedig főként érzelmi oldalról közelítik meg, és a Nagy-Magyarország utáni nosztalgia dominál identitásukban. A fiatalabb korosztály az, amely az újfajta nemzeti identitást próbálja megerősíteni” – magyarázta a kutató. Mint kifejtette, utóbbiak nem nagyon kapcsolódnak be a rendezvényekbe, nem érzik azt a bizalmat a politikai diskurzusban, ami fontos lenne a tekintetben, hogy formálja az identitásukat.
„A politikát nagyjából kizárják az életükből, a különböző stand up comedyken meg hasonló rendezvényeken nyilvánul meg büszkeségük a székely mivoltukra, és próbálnak ebben a közegben mozogva előrébb lépni nemzetépítésük kapcsán. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom ugyanakkor a székely termékek vásárát, ha valaki a helyi terméket vásárolja, azt közvetíti a világ számára, hogy ő székelynek tartja magát. Szerintem mindenképpen hasznos lehet a kereskedelem oldaláról megfogni ezt az identitást, főleg a fiatalok esetében” – véli András Hanga, aki a nemzetépítés mint kereskedelmi tevékenység témával tart kurzust jelenleg a Nemzeti Tehetségprogram keretében elnyert Campus Hungary-ösztöndíjjal. Elmondta, kutatásából kiderül, hogyan viszonyulnak a fiatalok a nemzeti identitás kérdéséhez, melyek azok a gyengeségek, illetve erősségek, amik a nemzetépítésben megnyilvánulnak.
András Hanga Csíkszeredából származott el Magyarországra, Kaposváron kommunikáció- és médiatudományi alapképzésben részesült, televíziós és rádiós műsorszerkesztői diplomát szerzett, Pécsen a mesterképzés végén kitüntetéses diplomát kapott mint kommunikátor. Jelenleg a Corvinus Egyetemen folytat doktori tanulmányokat, kutatási témája a nemzetépítés és kisebbségi nemzeti identitás, 2013-ban részt vett az országos tudományos diákköri konferencián, ahol második helyezést ért el politikai kommunikáció szekcióban. A magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége keretében két éve létrehozták a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályt, amelynek 2015 őszétől ő az elnöke. A későbbiekben itthon szeretné kamatoztatni tudását.
Izsák-Székely Judith |
Krónika (Kolozsvár)
Egyre erőteljesebbé válik a székely nemzeti identitás vállalása a fiatalok körében – erre a következtetésre jutott a Csíkszeredából elszármazott András Hanga egyetemi oktató, aki az ifjúságnak a nemzeti identitáshoz való viszonyulását kutatja.
A kutató a Sapientia EMTE vendégoktatójaként harmadik alkalommal tartott kurzust a hargitai megyeszékhelyen. „Konkrétan azt vizsgálom, hogy ez a korosztály hogyan tekint az ő nemzeti identitására, milyen fajta különbözőség figyelhető meg e téren a magyarországi, illetve a romániai ifjúság körében. Megfigyelésem szerint egyre erőteljesebbé válik a székely nemzeti identitás vállalása. Kicsit a politikai diskurzust is figyelembe vettem, de inkább az a lényeg, hogy a fiatalok mit gondolnak erről, és hogyan alakul az ő nemzeti identitásuk” – magyarázta lapunknak a budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció szakán doktori képzésben részt vevő András Hanga.
„Jelen voltam politikai rendezvényeken, részt vettem például a székelyek nagy menetelésén, a geertz-i értelemben vett résztvevő megfigyelő szerepében, és a tapasztaltakról a hallgatókat is megkérdeztem. Kevesen vettek részt ezen az említett korosztályból, viszont akik ott voltak, nagyon jó kezdeményezésként értékelték, szerintük felemelő volt reprezentálni a világ számára, hogy ők székelyek. Megfigyelésem szerint a fiatalok szeretnének elhatárolódni mind a román nemzeti identitástól, mind a magyartól” – tudtuk meg a fiatal vendég előadótanártól.
András Hanga korábban az idősebbek nemzeti identitáshoz való viszonyát is vizsgálta. „Végeztem ilyen kutatást a 40–60 évesek, illetve az 60 év fölöttiek körében is. Azt tapasztaltam, hogy előbbiek inkább a munkájukba vannak beletemetkezve, jobban érdekli őket, mint az identitás. A hatvan év felettiek pedig főként érzelmi oldalról közelítik meg, és a Nagy-Magyarország utáni nosztalgia dominál identitásukban. A fiatalabb korosztály az, amely az újfajta nemzeti identitást próbálja megerősíteni” – magyarázta a kutató. Mint kifejtette, utóbbiak nem nagyon kapcsolódnak be a rendezvényekbe, nem érzik azt a bizalmat a politikai diskurzusban, ami fontos lenne a tekintetben, hogy formálja az identitásukat.
„A politikát nagyjából kizárják az életükből, a különböző stand up comedyken meg hasonló rendezvényeken nyilvánul meg büszkeségük a székely mivoltukra, és próbálnak ebben a közegben mozogva előrébb lépni nemzetépítésük kapcsán. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom ugyanakkor a székely termékek vásárát, ha valaki a helyi terméket vásárolja, azt közvetíti a világ számára, hogy ő székelynek tartja magát. Szerintem mindenképpen hasznos lehet a kereskedelem oldaláról megfogni ezt az identitást, főleg a fiatalok esetében” – véli András Hanga, aki a nemzetépítés mint kereskedelmi tevékenység témával tart kurzust jelenleg a Nemzeti Tehetségprogram keretében elnyert Campus Hungary-ösztöndíjjal. Elmondta, kutatásából kiderül, hogyan viszonyulnak a fiatalok a nemzeti identitás kérdéséhez, melyek azok a gyengeségek, illetve erősségek, amik a nemzetépítésben megnyilvánulnak.
András Hanga Csíkszeredából származott el Magyarországra, Kaposváron kommunikáció- és médiatudományi alapképzésben részesült, televíziós és rádiós műsorszerkesztői diplomát szerzett, Pécsen a mesterképzés végén kitüntetéses diplomát kapott mint kommunikátor. Jelenleg a Corvinus Egyetemen folytat doktori tanulmányokat, kutatási témája a nemzetépítés és kisebbségi nemzeti identitás, 2013-ban részt vett az országos tudományos diákköri konferencián, ahol második helyezést ért el politikai kommunikáció szekcióban. A magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége keretében két éve létrehozták a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályt, amelynek 2015 őszétől ő az elnöke. A későbbiekben itthon szeretné kamatoztatni tudását.
Izsák-Székely Judith |
Krónika (Kolozsvár)
2016. július 20.
Rendhagyó történelemóra
Európa meghatározó hatalma Berlin lesz
Európa és a migráció kapcsolata, a törökországi puccs utáni politikai helyzet, a NATO- bővítés, a Brexit voltak a fő témái Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Egy új Európa című, ezúttal is telt házas előadásának. A Rendhagyó történelemóra keretében megtartott 10. rendkívüli előadásra hétfőn este a Sapientia egyetemen került sor, szervező a Regeneráció Egyesület és Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa voltak.
Egy évvel korábban ugyancsak a Rendhagyó történelemóra keretében Nógrádi György a világpolitika helyzetét elemezte, a hétfői előadásán elsősorban az Európában bekövetkezett változásokra, politikai eseményekre összpontosított. A várakozásoknak megfelelően a migrációs kérdés volt a fő téma, ezt létfontosságúnak nevezte, amelynek kapcsán az európai nemzetek szembekerültek egymással, és Európa képtelen egységes álláspontot kialakítani. A migránsok által választható négy útvonal (Ausztrália, USA, a gazdag arab országok és Európa) közül Európa az elérhető úti cél, hiszen az EU határainál nincsen érvényben sem tűzparancs, sem éves bevándorlási kvóta, tehát Európa gyakorlatilag tehetetlen az emberáradattal szemben. Tavaly mintegy 1,4 millió migráns érkezett Németországba, és további tömegek érkezésére lehet számítani. 2020-ig a migránsok fogadásával járó költségek elérhetik a 93 milliárd eurót – jelentette ki Nógrádi György. E probléma kezelésére, úgy látja, továbbra sincsenek egységes koncepciók, a merkeli integrációs politika megbukott, de hangsúlyozta: "úgy tűnik, hogy Európa egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy a schengeni határok védelme a cél". Ennek a megerősítését segítené a magyar kormány által képviselt gyakorlat, aminek a támogatása szempontjából kiemelt jelentősége lesz az őszi népszavazásnak. Míg az USA szemszögéből a biztonság fontosabb, mint az emberi jogok, Európa az emberi jogokat helyezi a biztonság elé – állapította meg az előadó.
A törökországi puccskísérletet szerencsétlennek és ostobának nevezte, amelynek következményeként teljes tisztogatást végeztek a hadsereg vezérkarában, mintegy hatezer személyt letartóztattak és háromezer bírót bocsátottak el. Nógrádi György szerint Törökországban Recep Tayyip Erdogan török államfő egyszemélyes diktatúrájának bevezetése a cél. "Erdogan célja megállítani a migránsokat, vízummentességet kialkudni a törököknek és az országot bevinni az EU-ba. Amikor Erdogan megérti, hogy Európa nem teljesíti kívánságait, Oroszország felé fog közeledni" – jelentette ki a szakértő, aki úgy véli, a nagyhatalomként viselkedni próbáló Törökország egyre inkább szembekerül az USA-val.
A NATO-bővítésre Nógrádi György szerint nem kerül sor, de a szervezet módosulására lehet számítani, az Amerikai Egyesült Államokat illetően pedig "minden alfa és ómegája az őszi választás", addig is Amerika kivár. "Az elnökválasztásokig telik az idő, és ezalatt erősödik az Iszlám Állam" – tette hozzá. Sajnálatosnak nevezte a "jelenlegi bizonytalan, nem túl rózsás helyzetet", azt, hogy a NATO és az EU "megosztott". A nizzai terrorcselekmény kapcsán a biztonsági szakértő kijelentette: a merényletekkel Európát tönkretenni nem lehet, de kultúrákat szembe lehet állítani egymással. Beszélt a szír kérdés megoldási lehetőségeiről, a visegrádi négyek szerepének lehetséges felértékelődéséről, a Brexit következményeiről Skócia, Wales és Észak- Írország, de az EU szempontjából is.
Az előadást követően a Népújság elsősorban a nagy-britanniai népszavazás várható következményeiről, a Brexit nyomán kialakult helyzetről kérdezte a biztonságpolitikai szakértőt.
– Minek a kezdetét és minek a végét jelenti ön szerint a Brexit?
– Gyakorlatilag az EU bővülési folyamatának a végét és annak kezdetét, hogy Európa vagy képes megtalálni önmagát és a jelenlegi, valóban komoly világpolitikai kérdésekre komoly választ adni, vagy Európa széthullása előtt állunk.
– Milyen területeket érintenek elsősorban a Brexit hatásai, és megfordítható-e a folyamat?
– Részint Nagy-Britannia kiesik az európai biztonságpolitikából, másrészt az új brit törvények szerint a Kelet-Európából érkezők számára rendkívül nehéz lesz a bevándorlás. Hogy Nagy-Britannia kiválása konkrétan mit jelent, senki nem tudja, hiszen még hivatalosan be sem jelentették, és a kilépési tárgyalások két évig fognak folyni. Ami a folyamat megfordítását illeti, Nagy-Britannia gyakorlatilag nem teheti meg, hogy visszakozzon. Az új miniszterelnök, Theresa May első nyilatkozata az volt, hogy "Brexit is Brexit", tehát a kilépés kilépést jelent. Európa döntő része sajnálja a brit kilépést, ezen mind Európa, mind az angolok veszíteni fognak, de a népszavazást visszacsinálni nem lehet. Theresa May természetesen nem siet a tárgyalásokkal, föl kell készülnie a brit pozíciók kialakítására, és mellesleg Brüsszel sem tudja még, mik lesznek az EU-pozíciók.
– Mi lehet az, amiben Anglia, illetve Európa nem enged majd a tárgyalások során?
– A britek szeretnék megkapni azokat a kedvezményeket, amelyekkel eddig rendelkeztek, az európai álláspont pedig az, hogy a Nagy-Britanniában levő EU-s állampolgárok ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg, mint eddig. Úgy néz ki, hogy a brit miniszterelnök számára ez elfogadhatatlan, tehát kőkemény tárgyalások várhatók. A szabad mozgásnak vége, a Kelet- Európából érkezők szabad mozgását a jövőben drasztikusan csökkenteni akarják és fogják.
– Milyen időtávban áll vissza az egyensúly – főleg gazdasági téren? Gondolok itt a banki intézményrendszerre, azárfolyamváltozásra, a multi cégek helyváltoztatására.
– Gyakorlatilag az egyensúly nem fog visszaállni, hanem teljesen új helyzetek lesznek. Az angol font meggyengült, az arany ára felment, a dollár felerősödött, az euró válságban van, a schengeni határok válságban vannak, tehát ami volt, azt visszahozni sajnos már nem lehet.
– Mi várható a továbbiakban a francia–angol, illetve német erőviszonyok alakulása mentén?
– Gyakorlatilag Európa meghatározó hatalma Berlin lesz, a franciák alárendelt szerepben vannak, az olaszok messze le vannak mAradva. Ettől kezdve Európa német Európát jelent. Szinte mindenik tagállam kapcsolatot keres Berlinnel, azt nézi, hogyan tudná pozícióit javítani, és rendkívül félő, hogy kétsebességes Európa jön, ahol az államok döntő része a második kategóriába fog kerülni.
– Mi jelenti az EU számára a legnagyobb kihívásokat rövid, közép- és hosszú távon?
– Rövid és középtávon a migráció problémájának megoldása, amire jelenleg nincs válasz, középtávon az ukrán válság, amire Európa egyelőre szintén nem tud válaszolni, és hosszú távon Európa térvesztése sajnos folytatódik.
– A kulturális szembeállítódást említette előadásában a merényletek kapcsán. Meddig mehet el a kultúrák egymásnak feszülése?
– Bármeddig. Gyakorlatilag Európa ma, mint az EU28-ak, a működésképtelenség szélén van. Európa rövid és középtávon bármikor széteshet, a brit kilépés csak felgyorsítja ezt.
*
Nógrádi György 1949. május 22- én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait nemzetközi szakon végezte, 1974-ben írta meg doktori értekezését Az NSZK gazdaságpolitikája címmel. 1997-ben lett egyetemi tanár. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1981-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott. 1989-től a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik. 1989-ben jelentette meg Az NSZK biztonságpolitikája a ’80- as években c. könyvét. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Nógrádi György találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal. Azonban arra a legbüszkébb, hogy a NATOba is meghívták: tartson tájékoztatót a szövetség vezetői számára.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
Európa meghatározó hatalma Berlin lesz
Európa és a migráció kapcsolata, a törökországi puccs utáni politikai helyzet, a NATO- bővítés, a Brexit voltak a fő témái Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Egy új Európa című, ezúttal is telt házas előadásának. A Rendhagyó történelemóra keretében megtartott 10. rendkívüli előadásra hétfőn este a Sapientia egyetemen került sor, szervező a Regeneráció Egyesület és Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa voltak.
Egy évvel korábban ugyancsak a Rendhagyó történelemóra keretében Nógrádi György a világpolitika helyzetét elemezte, a hétfői előadásán elsősorban az Európában bekövetkezett változásokra, politikai eseményekre összpontosított. A várakozásoknak megfelelően a migrációs kérdés volt a fő téma, ezt létfontosságúnak nevezte, amelynek kapcsán az európai nemzetek szembekerültek egymással, és Európa képtelen egységes álláspontot kialakítani. A migránsok által választható négy útvonal (Ausztrália, USA, a gazdag arab országok és Európa) közül Európa az elérhető úti cél, hiszen az EU határainál nincsen érvényben sem tűzparancs, sem éves bevándorlási kvóta, tehát Európa gyakorlatilag tehetetlen az emberáradattal szemben. Tavaly mintegy 1,4 millió migráns érkezett Németországba, és további tömegek érkezésére lehet számítani. 2020-ig a migránsok fogadásával járó költségek elérhetik a 93 milliárd eurót – jelentette ki Nógrádi György. E probléma kezelésére, úgy látja, továbbra sincsenek egységes koncepciók, a merkeli integrációs politika megbukott, de hangsúlyozta: "úgy tűnik, hogy Európa egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy a schengeni határok védelme a cél". Ennek a megerősítését segítené a magyar kormány által képviselt gyakorlat, aminek a támogatása szempontjából kiemelt jelentősége lesz az őszi népszavazásnak. Míg az USA szemszögéből a biztonság fontosabb, mint az emberi jogok, Európa az emberi jogokat helyezi a biztonság elé – állapította meg az előadó.
A törökországi puccskísérletet szerencsétlennek és ostobának nevezte, amelynek következményeként teljes tisztogatást végeztek a hadsereg vezérkarában, mintegy hatezer személyt letartóztattak és háromezer bírót bocsátottak el. Nógrádi György szerint Törökországban Recep Tayyip Erdogan török államfő egyszemélyes diktatúrájának bevezetése a cél. "Erdogan célja megállítani a migránsokat, vízummentességet kialkudni a törököknek és az országot bevinni az EU-ba. Amikor Erdogan megérti, hogy Európa nem teljesíti kívánságait, Oroszország felé fog közeledni" – jelentette ki a szakértő, aki úgy véli, a nagyhatalomként viselkedni próbáló Törökország egyre inkább szembekerül az USA-val.
A NATO-bővítésre Nógrádi György szerint nem kerül sor, de a szervezet módosulására lehet számítani, az Amerikai Egyesült Államokat illetően pedig "minden alfa és ómegája az őszi választás", addig is Amerika kivár. "Az elnökválasztásokig telik az idő, és ezalatt erősödik az Iszlám Állam" – tette hozzá. Sajnálatosnak nevezte a "jelenlegi bizonytalan, nem túl rózsás helyzetet", azt, hogy a NATO és az EU "megosztott". A nizzai terrorcselekmény kapcsán a biztonsági szakértő kijelentette: a merényletekkel Európát tönkretenni nem lehet, de kultúrákat szembe lehet állítani egymással. Beszélt a szír kérdés megoldási lehetőségeiről, a visegrádi négyek szerepének lehetséges felértékelődéséről, a Brexit következményeiről Skócia, Wales és Észak- Írország, de az EU szempontjából is.
Az előadást követően a Népújság elsősorban a nagy-britanniai népszavazás várható következményeiről, a Brexit nyomán kialakult helyzetről kérdezte a biztonságpolitikai szakértőt.
– Minek a kezdetét és minek a végét jelenti ön szerint a Brexit?
– Gyakorlatilag az EU bővülési folyamatának a végét és annak kezdetét, hogy Európa vagy képes megtalálni önmagát és a jelenlegi, valóban komoly világpolitikai kérdésekre komoly választ adni, vagy Európa széthullása előtt állunk.
– Milyen területeket érintenek elsősorban a Brexit hatásai, és megfordítható-e a folyamat?
– Részint Nagy-Britannia kiesik az európai biztonságpolitikából, másrészt az új brit törvények szerint a Kelet-Európából érkezők számára rendkívül nehéz lesz a bevándorlás. Hogy Nagy-Britannia kiválása konkrétan mit jelent, senki nem tudja, hiszen még hivatalosan be sem jelentették, és a kilépési tárgyalások két évig fognak folyni. Ami a folyamat megfordítását illeti, Nagy-Britannia gyakorlatilag nem teheti meg, hogy visszakozzon. Az új miniszterelnök, Theresa May első nyilatkozata az volt, hogy "Brexit is Brexit", tehát a kilépés kilépést jelent. Európa döntő része sajnálja a brit kilépést, ezen mind Európa, mind az angolok veszíteni fognak, de a népszavazást visszacsinálni nem lehet. Theresa May természetesen nem siet a tárgyalásokkal, föl kell készülnie a brit pozíciók kialakítására, és mellesleg Brüsszel sem tudja még, mik lesznek az EU-pozíciók.
– Mi lehet az, amiben Anglia, illetve Európa nem enged majd a tárgyalások során?
– A britek szeretnék megkapni azokat a kedvezményeket, amelyekkel eddig rendelkeztek, az európai álláspont pedig az, hogy a Nagy-Britanniában levő EU-s állampolgárok ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg, mint eddig. Úgy néz ki, hogy a brit miniszterelnök számára ez elfogadhatatlan, tehát kőkemény tárgyalások várhatók. A szabad mozgásnak vége, a Kelet- Európából érkezők szabad mozgását a jövőben drasztikusan csökkenteni akarják és fogják.
– Milyen időtávban áll vissza az egyensúly – főleg gazdasági téren? Gondolok itt a banki intézményrendszerre, azárfolyamváltozásra, a multi cégek helyváltoztatására.
– Gyakorlatilag az egyensúly nem fog visszaállni, hanem teljesen új helyzetek lesznek. Az angol font meggyengült, az arany ára felment, a dollár felerősödött, az euró válságban van, a schengeni határok válságban vannak, tehát ami volt, azt visszahozni sajnos már nem lehet.
– Mi várható a továbbiakban a francia–angol, illetve német erőviszonyok alakulása mentén?
– Gyakorlatilag Európa meghatározó hatalma Berlin lesz, a franciák alárendelt szerepben vannak, az olaszok messze le vannak mAradva. Ettől kezdve Európa német Európát jelent. Szinte mindenik tagállam kapcsolatot keres Berlinnel, azt nézi, hogyan tudná pozícióit javítani, és rendkívül félő, hogy kétsebességes Európa jön, ahol az államok döntő része a második kategóriába fog kerülni.
– Mi jelenti az EU számára a legnagyobb kihívásokat rövid, közép- és hosszú távon?
– Rövid és középtávon a migráció problémájának megoldása, amire jelenleg nincs válasz, középtávon az ukrán válság, amire Európa egyelőre szintén nem tud válaszolni, és hosszú távon Európa térvesztése sajnos folytatódik.
– A kulturális szembeállítódást említette előadásában a merényletek kapcsán. Meddig mehet el a kultúrák egymásnak feszülése?
– Bármeddig. Gyakorlatilag Európa ma, mint az EU28-ak, a működésképtelenség szélén van. Európa rövid és középtávon bármikor széteshet, a brit kilépés csak felgyorsítja ezt.
*
Nógrádi György 1949. május 22- én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait nemzetközi szakon végezte, 1974-ben írta meg doktori értekezését Az NSZK gazdaságpolitikája címmel. 1997-ben lett egyetemi tanár. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1981-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott. 1989-től a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik. 1989-ben jelentette meg Az NSZK biztonságpolitikája a ’80- as években c. könyvét. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Nógrádi György találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal. Azonban arra a legbüszkébb, hogy a NATOba is meghívták: tartson tájékoztatót a szövetség vezetői számára.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)
2016. július 29.
Nőtt az érdeklődés a Csíkszeredai Sapientia képzései iránt
A korábbi évekhez viszonyítva jelentősen, mintegy 50 százalékkal többen jelentkeztek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai karára. Van olyan szak, amelyen mind a tandíjmentes, mind pedig a tandíjas helyek is beteltek. Egyes szakok az utóbbi években azonban kevésbé népszerűek, ezért az egyetem vezetősége beszűntetésüket fontolgatja.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai karán tavaly 195 diák iratkozott be a különböző szakokra, ez a szám idén jóval nagyobb: 292-en jelentkeztek. Elindítása óta a gazdasági informatika szak a legnépszerűbb, a 30 tandíjas és tandíjmentes helyre összesen 39-en jelentkeztek. Makó Zoltán, az egyetem dékánja a munkaerőpiaci igények ez irányban történő eltolódásában látja a siker magyarázatát.
"Úgy értékeljük, hogy a gazdasági informatika szak, valamint a piac igényei egymásra találtak. Kiderült, hogy informatikusokból nagy a hiány a térségben, holott egyre több vállalkozó ezen a szakterületen indítja be cégét, és elég jó kezdőfizetéseket ajánlanak. Sok szerepe van ebben annak is, hogy az egyetem partnere a Csíkszeredai IT Plusz Klaszternek, amely kifejezetten az informatikában érdekelt vállalkozókat tömöríti" – nyilatkozta lapunknak Makó Zoltán. A dékán véleménye szerint az idei valamelyest jobb érettségi eredmények nem befolyásolják az iratkozási mutatókat, mivel minden évben egyre kevesebb diák végez az iskolával, sokan nem is érettségiznek, hanem a tízedik osztály után befejezik tanulmányaikat.
Vannak azért kivételek
A gazdasági informatika szak iránt ugyan kiemelkedően nagy volt az érdeklődés, de a többi szak is népszerűbb volt a szokásosnál. Az összes meghirdetett tandíjmentes hely betelt, az elnyert helyek elfoglalása ezután kezdődik.
A könyvelés szakra általában 20-25-en jelentkeznek, idén azonban 30-an iratkoztak be, a génsebészetre idén, akárcsak tavaly 17-en jelentkeztek, míg aZ élelmiszeripari technológiák szakra idén 27-en, tavaly csak 20-an iratkoztak be.
Kivételt képez a környezetmérnöki, valamint az élelmiszeripari biotechnológiák szak, amelyeknek a népszerűsége megcsappant. Az egyetem vezetősége úgy látja, hogy a két szak fenntarthatósága nem költséghatékony, ezért idén ugyan még elindul a képzés, de jövőre már megfontolják a szakok elindítását. A döntés meghozatalában segítségükre lehet az egyetem népszerűsítő kampánya is, amelyen felmérhetik az érettségiző diákok érdeklődési körét. Az elmúlt tanévben tizenegy népszerűsítő programot szerveztek a középiskolások számára, ezek között érettségifelkészítő is volt, amely jó alkalom a jövendőbeli diákokkal való ismerkedésre.
A Csíkszeredai Sapientia EMTE dákjainak többsége Csíkszeredai vagy a megyeközpont környékéről származik, de idén a szokásosnál többen iratkoztak be az egyetemre Székelyudvarhelyről, Kézdivásárhelyről, valamint Barótról.
A mesterképzésekre az iratkozások és felvételik még nem kezdődtek meg, mivel ezt a Budapesti Corvinus Egyetemmel, valamint a Kaposvári Egyetemmel közösen bonyolítják le. Az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy, valamint a vezetés és szervezés mesterképzésre augusztus 22–26. között lehet beiratkozni.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar szakjain csütörtökön közzétették a felvételi eredményeit. Eszerint az orvosin az utolsó bejutási jegy a térítésmentes helyekre 7.28, azasszisztensképzőre 9.05, a fogorvosira 6.62 , a gyógyszerészetire 5.12.
Kovács Boglárka
maszol.ro
A korábbi évekhez viszonyítva jelentősen, mintegy 50 százalékkal többen jelentkeztek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai karára. Van olyan szak, amelyen mind a tandíjmentes, mind pedig a tandíjas helyek is beteltek. Egyes szakok az utóbbi években azonban kevésbé népszerűek, ezért az egyetem vezetősége beszűntetésüket fontolgatja.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai karán tavaly 195 diák iratkozott be a különböző szakokra, ez a szám idén jóval nagyobb: 292-en jelentkeztek. Elindítása óta a gazdasági informatika szak a legnépszerűbb, a 30 tandíjas és tandíjmentes helyre összesen 39-en jelentkeztek. Makó Zoltán, az egyetem dékánja a munkaerőpiaci igények ez irányban történő eltolódásában látja a siker magyarázatát.
"Úgy értékeljük, hogy a gazdasági informatika szak, valamint a piac igényei egymásra találtak. Kiderült, hogy informatikusokból nagy a hiány a térségben, holott egyre több vállalkozó ezen a szakterületen indítja be cégét, és elég jó kezdőfizetéseket ajánlanak. Sok szerepe van ebben annak is, hogy az egyetem partnere a Csíkszeredai IT Plusz Klaszternek, amely kifejezetten az informatikában érdekelt vállalkozókat tömöríti" – nyilatkozta lapunknak Makó Zoltán. A dékán véleménye szerint az idei valamelyest jobb érettségi eredmények nem befolyásolják az iratkozási mutatókat, mivel minden évben egyre kevesebb diák végez az iskolával, sokan nem is érettségiznek, hanem a tízedik osztály után befejezik tanulmányaikat.
Vannak azért kivételek
A gazdasági informatika szak iránt ugyan kiemelkedően nagy volt az érdeklődés, de a többi szak is népszerűbb volt a szokásosnál. Az összes meghirdetett tandíjmentes hely betelt, az elnyert helyek elfoglalása ezután kezdődik.
A könyvelés szakra általában 20-25-en jelentkeznek, idén azonban 30-an iratkoztak be, a génsebészetre idén, akárcsak tavaly 17-en jelentkeztek, míg aZ élelmiszeripari technológiák szakra idén 27-en, tavaly csak 20-an iratkoztak be.
Kivételt képez a környezetmérnöki, valamint az élelmiszeripari biotechnológiák szak, amelyeknek a népszerűsége megcsappant. Az egyetem vezetősége úgy látja, hogy a két szak fenntarthatósága nem költséghatékony, ezért idén ugyan még elindul a képzés, de jövőre már megfontolják a szakok elindítását. A döntés meghozatalában segítségükre lehet az egyetem népszerűsítő kampánya is, amelyen felmérhetik az érettségiző diákok érdeklődési körét. Az elmúlt tanévben tizenegy népszerűsítő programot szerveztek a középiskolások számára, ezek között érettségifelkészítő is volt, amely jó alkalom a jövendőbeli diákokkal való ismerkedésre.
A Csíkszeredai Sapientia EMTE dákjainak többsége Csíkszeredai vagy a megyeközpont környékéről származik, de idén a szokásosnál többen iratkoztak be az egyetemre Székelyudvarhelyről, Kézdivásárhelyről, valamint Barótról.
A mesterképzésekre az iratkozások és felvételik még nem kezdődtek meg, mivel ezt a Budapesti Corvinus Egyetemmel, valamint a Kaposvári Egyetemmel közösen bonyolítják le. Az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy, valamint a vezetés és szervezés mesterképzésre augusztus 22–26. között lehet beiratkozni.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar szakjain csütörtökön közzétették a felvételi eredményeit. Eszerint az orvosin az utolsó bejutási jegy a térítésmentes helyekre 7.28, azasszisztensképzőre 9.05, a fogorvosira 6.62 , a gyógyszerészetire 5.12.
Kovács Boglárka
maszol.ro
2016. szeptember 20.
Felkerült a Partium a regionális tudományi kutatók térképére
A Magyar Regionális Tudományi Társaság szeptember 15-16-án Nagyváradon tartotta a 14. köz- és vándorgyűlését. A helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem, a társszervező pedig a Partiumi Területi Kutatások Intézete volt.
Mintegy 115 Kárpát-medencei kutató részvételével tartották meg a Magyar Regionális Tudományi Társaság 2016-os vándorgyűlését. Az MRTT a magyar regionális tudomány szakmai fóruma, egy független civil szervezet, amely a területi kutatással, fejlesztéssel, irányítással foglalkozó szakembereket fogja össze. A vándorgyűlés nagy jelentőséggel és bemutatkozási lehetőséggel bírt a megújuló PKE és az annak keretében működő partiumi kutatóintézet számára is, hiszen Soprontól Csíkszeredáig, a Délvidéktől a Felvidékig szinte valamennyi jelentős magyar felsőoktatási intézmény és kutatóközpont (köztük a Magyar Tudományos Akadémia) képviseltette magát az eseményen. Bár a rendezvény elsősorban a regionális tudományterület magyar képviselőinek a seregszemléje volt, a nemzetközi plenárison és szekcióban a szakma neves német, szlovén és román képviselői is megjelentek.
Az első napon az éves közgyűlés, könyvbemutatók (Dusek Tamás–Kotosz Balázs: Területi statisztika; Fábián Attila–Pogátsa Zoltán (szerk.): Az európai kohéziós politika gazdaságtana; Nárai Márta–Reisinger Adrienn: Társadalmi felelősségvállalás és részvétel – a lokális és területi közösségi folyamatokban; Rechnitzer János: A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód), a díjátadók és a plenáris előadások kaptak teret (Manfred Kühn tudományos főmunkatárs, Leibniz Institute for Research on Society and Space; Nataša Pichler-Milanović tudományos főmunkatárs, Ljubljanai Egyetem; Pogátsa Zoltán egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem; Lados Mihály tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete; Rechnitzer János egyetemi tanár, az MRTT elnöke, Kincses Áron főosztályvezető-helyettes, Központi Statisztikai Hivatal, Illés Sándor elnök, Aktív Társadalom Alapítvány, Somlyódyné Pfeil Edit egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, Partiumi Keresztény Egyetem).
A Regionális Tudományért Díjat Nemes-Nagy Józsefnek, az ELTE Természettudományi Kar Regionális Tudományi Tanszéke professzorának, az MRTT korábbi alelnökének ítélte oda a társaság közgyűlése, ezzel ismerve el a regionális tudomány területén végzett kiemelkedő kutatói, oktatói és iskolaépítő tevékenységét. Díszoklevelet vehetett át Baranyi Béla, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, Korompai Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi docense, illetve Kiváló Ifjú Regionalista Díjat kapott Tóth Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara adjunktusa. A díjakat Rechnitzer János, az MRTT elnöke adta át.
Az első nap zárásaként a Partiumi Kutatóintézet az Érintő Egyesület támogatásával Partium-estet szervezett, melynek célja a régió sajátosságainak interaktív formában való bemutatása volt. Az est keretében Szakáli István Lóránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár köszöntője után az „Érmelléki” márkanévnek, a Partium 2016-ban kiadott térképének, majd az érmelléki borok és dél-Bihari sajtok bemutatására került sor. Az estet Ady-műsor (Szabó János, Érmihályfalvi Móka Színjátszó Csoport) és fogadás zárta.
A konferencia második napján 12 szekcióban 90 előadás hangzott el, a városkutatás, városfejlesztés, városökológia, a város–vidék kapcsolata, a regionális innováció, a térszerkezet, határok stb. témaköreiben. Önálló szekcióban kapott teret a Partium regionális folyamatainak a bemutatása. A konferenciát városnézés és várlátogatás zárta.
itthon.ma
A Magyar Regionális Tudományi Társaság szeptember 15-16-án Nagyváradon tartotta a 14. köz- és vándorgyűlését. A helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem, a társszervező pedig a Partiumi Területi Kutatások Intézete volt.
Mintegy 115 Kárpát-medencei kutató részvételével tartották meg a Magyar Regionális Tudományi Társaság 2016-os vándorgyűlését. Az MRTT a magyar regionális tudomány szakmai fóruma, egy független civil szervezet, amely a területi kutatással, fejlesztéssel, irányítással foglalkozó szakembereket fogja össze. A vándorgyűlés nagy jelentőséggel és bemutatkozási lehetőséggel bírt a megújuló PKE és az annak keretében működő partiumi kutatóintézet számára is, hiszen Soprontól Csíkszeredáig, a Délvidéktől a Felvidékig szinte valamennyi jelentős magyar felsőoktatási intézmény és kutatóközpont (köztük a Magyar Tudományos Akadémia) képviseltette magát az eseményen. Bár a rendezvény elsősorban a regionális tudományterület magyar képviselőinek a seregszemléje volt, a nemzetközi plenárison és szekcióban a szakma neves német, szlovén és román képviselői is megjelentek.
Az első napon az éves közgyűlés, könyvbemutatók (Dusek Tamás–Kotosz Balázs: Területi statisztika; Fábián Attila–Pogátsa Zoltán (szerk.): Az európai kohéziós politika gazdaságtana; Nárai Márta–Reisinger Adrienn: Társadalmi felelősségvállalás és részvétel – a lokális és területi közösségi folyamatokban; Rechnitzer János: A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód), a díjátadók és a plenáris előadások kaptak teret (Manfred Kühn tudományos főmunkatárs, Leibniz Institute for Research on Society and Space; Nataša Pichler-Milanović tudományos főmunkatárs, Ljubljanai Egyetem; Pogátsa Zoltán egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem; Lados Mihály tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete; Rechnitzer János egyetemi tanár, az MRTT elnöke, Kincses Áron főosztályvezető-helyettes, Központi Statisztikai Hivatal, Illés Sándor elnök, Aktív Társadalom Alapítvány, Somlyódyné Pfeil Edit egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, Partiumi Keresztény Egyetem).
A Regionális Tudományért Díjat Nemes-Nagy Józsefnek, az ELTE Természettudományi Kar Regionális Tudományi Tanszéke professzorának, az MRTT korábbi alelnökének ítélte oda a társaság közgyűlése, ezzel ismerve el a regionális tudomány területén végzett kiemelkedő kutatói, oktatói és iskolaépítő tevékenységét. Díszoklevelet vehetett át Baranyi Béla, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, Korompai Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi docense, illetve Kiváló Ifjú Regionalista Díjat kapott Tóth Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara adjunktusa. A díjakat Rechnitzer János, az MRTT elnöke adta át.
Az első nap zárásaként a Partiumi Kutatóintézet az Érintő Egyesület támogatásával Partium-estet szervezett, melynek célja a régió sajátosságainak interaktív formában való bemutatása volt. Az est keretében Szakáli István Lóránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár köszöntője után az „Érmelléki” márkanévnek, a Partium 2016-ban kiadott térképének, majd az érmelléki borok és dél-Bihari sajtok bemutatására került sor. Az estet Ady-műsor (Szabó János, Érmihályfalvi Móka Színjátszó Csoport) és fogadás zárta.
A konferencia második napján 12 szekcióban 90 előadás hangzott el, a városkutatás, városfejlesztés, városökológia, a város–vidék kapcsolata, a regionális innováció, a térszerkezet, határok stb. témaköreiben. Önálló szekcióban kapott teret a Partium regionális folyamatainak a bemutatása. A konferenciát városnézés és várlátogatás zárta.
itthon.ma