Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Brassai vonósnégyes
3 tétel
2016. augusztus 23.
Szép volt, fiúk!
Habár a címbeli buzdítás inkább a sport berkeiben használatos, de néhány nappal a Brassai vonósnégyes hangversenye után sem jut eszembe közvetlenebb méltatás a 7. Kolozsvári Magyar Napok alatt a Redut (Néprajzi Múzeum) Unió utcai székhelyén megtartott igényes kamarazene-hangversenyről.
A Kolozsvári komolyzene-kedvelők körében még alig ismert Brassai vonósnégyes – amelynek tagjai Kolozsvári zenészek, azaz Bababás Sándor és Balogh András (hegedű), Botár András (mélyhegedű) és Kostyák Előd (gordonka) – kiváló teljesítményt nyújtott a Bartók és kora című hangversenyen, Bartók Béla II. vonósnégyesét és M. Ravel F-dúr vonósnégyesét előadva. Dicséretes tény, hogy aktív zenekari tagok kamarazenélnek, és ugyanakkor természetes is, hogy a Kolozsvári Magyar Opera szólamvezetői (szólamvezető-helyettesei) egy ilyen színvonalas koncertet hoztak össze.
Szabadság (Kolozsvár)
Habár a címbeli buzdítás inkább a sport berkeiben használatos, de néhány nappal a Brassai vonósnégyes hangversenye után sem jut eszembe közvetlenebb méltatás a 7. Kolozsvári Magyar Napok alatt a Redut (Néprajzi Múzeum) Unió utcai székhelyén megtartott igényes kamarazene-hangversenyről.
A Kolozsvári komolyzene-kedvelők körében még alig ismert Brassai vonósnégyes – amelynek tagjai Kolozsvári zenészek, azaz Bababás Sándor és Balogh András (hegedű), Botár András (mélyhegedű) és Kostyák Előd (gordonka) – kiváló teljesítményt nyújtott a Bartók és kora című hangversenyen, Bartók Béla II. vonósnégyesét és M. Ravel F-dúr vonósnégyesét előadva. Dicséretes tény, hogy aktív zenekari tagok kamarazenélnek, és ugyanakkor természetes is, hogy a Kolozsvári Magyar Opera szólamvezetői (szólamvezető-helyettesei) egy ilyen színvonalas koncertet hoztak össze.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. október 22.
700 éves zene csendült fel Kolozsváron
1316-ban íródott zenét is megszólaltatott péntek este Kolozsváron a Flauto Dolce együttes. A 700 éves Kolozsvár zenéje című rendezvénysorozat második koncertjén az is kiderült, hogy mi volt a 18. és 19. század fordulójának magyar slágere.
Kolozsvár 1316-ban kapta meg a városi rangot, a Kolozsvári Magyar Opera rendezvénysorozata az azóta eltelt 700 év zenéjét mutatja be. A Flauto Dolce együttes 200 évet ragadott ki ebből az időintervallumból: Elődeink zenéjéből címmel itáliai, erdélyi barokk és rokokó dallamokat adott elő a Redutban (Néprajzi Múzeum).
Mihaela Maxim szopránénekes, Szabó Mária és Majó Zoltán (barokk furulyák), valamint Miklós Noémi (csembaló) meglepetéssel is készültek: egy pontosan 700 éves szerzeményt, Jacopo da Bologna itáliai zeneszerző 1316-os dalát is előadták, illetve egy még korábbi, 13. századi francia szerelmes trubadúrdalt, a Májusban történt (Ce fu en mai) címűt.
A Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére a kolozsvári Zeneakadémián. Az együttes a hazai régi zene ápolását, megszólaltalását tartja küldetésének. Eddig több, mint 350 koncerten léptek fel Romániában és külföldön, 2014-ben a tel-avivi Nemzetközi Régizene Szeminárium különleges meghívottjaként koncerteztek és tartottak workshopokat. Legutóbbi lemezük Régizene Romániából (1750-1850) címmel jelent meg, a magyar dallamok mellett ismeretlen román szerző dalait és máramarosi haszid dalokat is tartalmaz.
A nem túl nagyszámú közönség Claudio Monteverdi 1567-ben, mindössze 16 évesen írt szerelmes dalait is halhatta, emellett a 17. század jellegzetes táncát, a Bergamascát, Marco Ucellini változatában, a Csíksomlyón a 17. század közepén lejegyzett Kájoni-kódex három darabját, egy hangszeres fantáziát és két egyházi énekes darabot. Elhangzott továbbá Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című verse Kossovits József megzenésítésében, amelyet Majó Zoltán, a kamarazenekar művészeti vezetője 18. század végi slágernek nevezett. Felcsendült a ritkán előadott Dario Castello mű, a Sonata Prima a due soprani is. Az 1621-es mű kapcsán Majó Zoltán arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a 17. század közepén a szonáta még nem oszlik 3 vagy 4 tételre, egyetlen részből áll, amelyben viszont váltakoznak a lassú-gyors, szomorú-vidám szakaszok.
A koncertet az 1757-es Sepsiszentgyörgyi kéziratban fennmaradt Erdélyi táncok zárták. Az együttes, főképp Mihaela Maxim énekes energiadús előadásmódjának köszönhető, hogy a foghíjas nézőtér, a Redut nagytermének derengő, szórt megvilágítása és rideg múzeumi hangulata ellenére is sikerült mosolyt csalni a jelenlévők arcára.
A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében vasárnap este 6 órától Mozart Requiemét adja elő az 1956-os forradalom emlékére a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara. A Brassai vonósnégyes Bartók és a kolozsváriak című előadásukkal október 29-én este 6-tól lépnek fel szintén a Kolozsvári Magyar Operában. A sorozatot Erich Türk orgonakoncertje zárja a Piarista templomban, november 3-án este 6-tól, az orgonaművész a 17. századtól a 21. századig tartó erdélyi zenei időutazásra hívja a közönséget.
Cs. E. maszol.ro
1316-ban íródott zenét is megszólaltatott péntek este Kolozsváron a Flauto Dolce együttes. A 700 éves Kolozsvár zenéje című rendezvénysorozat második koncertjén az is kiderült, hogy mi volt a 18. és 19. század fordulójának magyar slágere.
Kolozsvár 1316-ban kapta meg a városi rangot, a Kolozsvári Magyar Opera rendezvénysorozata az azóta eltelt 700 év zenéjét mutatja be. A Flauto Dolce együttes 200 évet ragadott ki ebből az időintervallumból: Elődeink zenéjéből címmel itáliai, erdélyi barokk és rokokó dallamokat adott elő a Redutban (Néprajzi Múzeum).
Mihaela Maxim szopránénekes, Szabó Mária és Majó Zoltán (barokk furulyák), valamint Miklós Noémi (csembaló) meglepetéssel is készültek: egy pontosan 700 éves szerzeményt, Jacopo da Bologna itáliai zeneszerző 1316-os dalát is előadták, illetve egy még korábbi, 13. századi francia szerelmes trubadúrdalt, a Májusban történt (Ce fu en mai) címűt.
A Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére a kolozsvári Zeneakadémián. Az együttes a hazai régi zene ápolását, megszólaltalását tartja küldetésének. Eddig több, mint 350 koncerten léptek fel Romániában és külföldön, 2014-ben a tel-avivi Nemzetközi Régizene Szeminárium különleges meghívottjaként koncerteztek és tartottak workshopokat. Legutóbbi lemezük Régizene Romániából (1750-1850) címmel jelent meg, a magyar dallamok mellett ismeretlen román szerző dalait és máramarosi haszid dalokat is tartalmaz.
A nem túl nagyszámú közönség Claudio Monteverdi 1567-ben, mindössze 16 évesen írt szerelmes dalait is halhatta, emellett a 17. század jellegzetes táncát, a Bergamascát, Marco Ucellini változatában, a Csíksomlyón a 17. század közepén lejegyzett Kájoni-kódex három darabját, egy hangszeres fantáziát és két egyházi énekes darabot. Elhangzott továbbá Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című verse Kossovits József megzenésítésében, amelyet Majó Zoltán, a kamarazenekar művészeti vezetője 18. század végi slágernek nevezett. Felcsendült a ritkán előadott Dario Castello mű, a Sonata Prima a due soprani is. Az 1621-es mű kapcsán Majó Zoltán arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a 17. század közepén a szonáta még nem oszlik 3 vagy 4 tételre, egyetlen részből áll, amelyben viszont váltakoznak a lassú-gyors, szomorú-vidám szakaszok.
A koncertet az 1757-es Sepsiszentgyörgyi kéziratban fennmaradt Erdélyi táncok zárták. Az együttes, főképp Mihaela Maxim énekes energiadús előadásmódjának köszönhető, hogy a foghíjas nézőtér, a Redut nagytermének derengő, szórt megvilágítása és rideg múzeumi hangulata ellenére is sikerült mosolyt csalni a jelenlévők arcára.
A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében vasárnap este 6 órától Mozart Requiemét adja elő az 1956-os forradalom emlékére a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara. A Brassai vonósnégyes Bartók és a kolozsváriak című előadásukkal október 29-én este 6-tól lépnek fel szintén a Kolozsvári Magyar Operában. A sorozatot Erich Türk orgonakoncertje zárja a Piarista templomban, november 3-án este 6-tól, az orgonaművész a 17. századtól a 21. századig tartó erdélyi zenei időutazásra hívja a közönséget.
Cs. E. maszol.ro
2016. október 28.
Bartók és a kolozsváriak
A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében kerül sor október 29-én, szombaton 18 órától a Brassai vonósnégyes rendkívüli hangversenyére a Kolozsvári Magyar Operában, derül ki az intézmény közleményéből. Az eseményre a belépés díjtalan.
Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor szerteágazó hangverseny-szervezői és zenekritikusi tevékenysége amennyire kevéssé ismert, éppen annyira példamutató. Az ő szelleme előtti tisztelgésként fogant meg a gondolat, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vonósnégyese a Brassai nevet vegye fel. Tagjai – Barabás Sándor, Balogh András (hegedűk), Botár András (mélyhegedű), Kostyák Előd (gordonka) – a Ruha István, Ágoston András, Selmeczi János nevével fémjelzett erdélyi vonósiskola jeles képviselői, a magas szintű kamarazenélés avatott művelői. Szabadság (Kolozsvár)
A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében kerül sor október 29-én, szombaton 18 órától a Brassai vonósnégyes rendkívüli hangversenyére a Kolozsvári Magyar Operában, derül ki az intézmény közleményéből. Az eseményre a belépés díjtalan.
Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor szerteágazó hangverseny-szervezői és zenekritikusi tevékenysége amennyire kevéssé ismert, éppen annyira példamutató. Az ő szelleme előtti tisztelgésként fogant meg a gondolat, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vonósnégyese a Brassai nevet vegye fel. Tagjai – Barabás Sándor, Balogh András (hegedűk), Botár András (mélyhegedű), Kostyák Előd (gordonka) – a Ruha István, Ágoston András, Selmeczi János nevével fémjelzett erdélyi vonósiskola jeles képviselői, a magas szintű kamarazenélés avatott művelői. Szabadság (Kolozsvár)