Máj. 9-én Gelencén felavatták a száz évvel ezelőtt született Bodor György jogász, történész bronz mellszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petro­vits István szobrászmű­vész alkotását. Dr. Bodor György életét és munkásságát Balog Károly történelem szakos tanár ismertette. Kelemen Dénes ny. tanító, a Bodor György Közművelődési Egyesület elnöke az egyesület tizennégy éves tevékenységéről szólt, kiemelve, hogy a szoborállítás Szakács Tibor polgármester érdeme, aki messzemenően támogatta a mellszobor felállítását. A szoboravatást követően a művelődési otthon előcsarnokában Bodor György emlékét idéző kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. /Iochom István: Bodor György hazatért (Gelence). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Gelence hagyományőrző község, ezt a község bejáratánál felállított székely kapu is jelzi. A helyi Bodor György Kulturális Egyesület hagyományőrző csapata minden hazai és külföldi rendezvényen részt vesz. Tánccsoportjuk magyarországi néptánc-találkozón a közönség elismerését vívta ki.  A kisiskolások színjátszó csoportja már másodszor utazik külföldi találkozóra. Az ifjúság tevékenységének szervezésére alakult meg a Gelencei Ifjúsági Egyesület. Beneveztek a háromszéki települések közművelődési életének fellendítését célzó, Háromszék legfiatalosabb települése megyei vetélkedőre. Március 15-én hagyományőrző csapatuk mindig jelen van. A húsvéti locsolóversek gyűjtése, közös írott tojások festése és azok kiállítása szintén az egyesület munkája volt. Ismeretterjesztő előadásokat szerveztek.  /Kövesdi Zoltán csapatvezető: A legfiatalabb település. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én lerótták kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz–osztrák csapatok ellen. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben a nyergestetői hősökre emlékeznek. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, a gelencei Bodor György Közművelődési Egyesület és a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok Csapata állt díszőrséget. Leleplezték a 15/2. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatának gelencei ütege és bélafalvi szakasza által felállított emlékművet, vitéz Kelemen Dénes alkotását. /Iochom István: Nyergestető hős védőire emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Kelemen Dénes köszöntése
Nándorfehérvár–Trianon-emlékműavató
Vasárnap a Jancsó Benedek-emléknapokhoz kapcsolódva Trianon- és Nándorfehérvár-emlékoszlopokat avattak Gelencén, ezzel egy időben ezek alkotóját, Kelemen Dénes nyugalmazott tanítót is köszöntötték 70. születésnapja alkalmából.
A faluközpontbeli parkban felállított köztéri alkotás előtt Cseh József polgármester emlékplakettel és méltató szavakkal köszönte meg az ünnepeltnek a közösségért tett szolgálatát. Elmondta, a falu nyugalmazott tanítója kultúrigazgatóként, néptánc- és színjátszó csoport vezetőjeként, de ezermesterként is kiérdemelte a község tiszteletét, valamint ő hozta létre a Bodor György Közművelődési Egyesületet, a helyi hagyományőrző csapatot, a Reménység nyugdíjasklubot és az ő nevéhez fűződik a helyi faluturizmus elindítása is.
A méltatást követően a meghatódott Kelemen Dénes elmagyarázta az emlékoszlopokon látható jelképei által közvetített összefüggéseket: többek között elmondta, tudatosan véste fel kisbetűvel Trianon nevét az oszlopra, amely azért 2,82 méter magas, mivel Nagy-Magyarország területe 282 ezer m² volt, és éppen annyi mezőre osztotta, ahány felé szétszabdalták az országot.
Jancsó Katalin, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)