Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bodoki Önkormányzat [beleértve: Helyi Tanács; Polgármesteri Hivatal; Községháza]
4 tétel
2013. október 23.
Etnikai feszültséget szítanak Székelyföldön?
Feszültséget szítanak a székelyek és a román kormány között a kabinet Kovászna megyei képviselői - nyilatkozott az MTI-nek Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki szervezetének elnöke.
Tamás Sándor elmondta, a prefektusi tisztséget 2012 májusa és 2013 januárja között betöltő, magyarellenességéről híres Codrin Munteanu és hivatali utódja, Dumitru Marinescu 55 pert indított háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székelyek szimbólumait vagy anyanyelvhasználatát támadták.
Az önkormányzati vezető elmondta, a prefektusok által indított perek kimutatását eljuttatta Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek.
Tamás Sándor szerint a perek némelyikét a székely zászló, vagy más helyi zászló hivatali kitűzése miatt indították, de a prefektusok peres úton próbálják eltávolíttatni az egyes közintézményeken szereplő "községháza", vagy "megyeháza" magyar nyelvű feliratokat is, más esetekben pedig azt kifogásolták, hogy egyes kétnyelvű táblákon felül szerepel a magyar megnevezés, és alul a román.
A Codrin Munteanu által elindított perek közül azt találta a legviccesebbnek, amelyet a bodoki polgármesteri hivatal ellen indított a prefektus, mert egy erdei út nevét jelző táblán egymás mellett, nem pedig egymás alatt szerepel a román és a magyar felirat. A Dumitru Marinescu által indított perek közül a megyei önkormányzat ellenit emelte ki, amelyben a hivatal háromnyelvű, román, magyar és angol a fejléces papírját kifogásolta a prefektus.
"Dumitru Marinescu prefektus emberként rendes, de hivatalnokként már túltesz az elődjén, a magyarfaló Codrin Munteanun" - jegyezte meg a székelyföldi önkormányzati vezető. "Hiába törekszik a miniszterelnök jó viszonyra a magyar közösséggel, ha a helyi megbízottjai gyakorlatilag megmérgezik a magyarok és a románok közötti, illetve a székelység és a kormány közötti viszonyt" - tette hozzá Tamás Sándor.
Kitekinto.hu
Feszültséget szítanak a székelyek és a román kormány között a kabinet Kovászna megyei képviselői - nyilatkozott az MTI-nek Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki szervezetének elnöke.
Tamás Sándor elmondta, a prefektusi tisztséget 2012 májusa és 2013 januárja között betöltő, magyarellenességéről híres Codrin Munteanu és hivatali utódja, Dumitru Marinescu 55 pert indított háromszéki önkormányzatok, közösségek ellen, amelyekben a székelyek szimbólumait vagy anyanyelvhasználatát támadták.
Az önkormányzati vezető elmondta, a prefektusok által indított perek kimutatását eljuttatta Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek.
Tamás Sándor szerint a perek némelyikét a székely zászló, vagy más helyi zászló hivatali kitűzése miatt indították, de a prefektusok peres úton próbálják eltávolíttatni az egyes közintézményeken szereplő "községháza", vagy "megyeháza" magyar nyelvű feliratokat is, más esetekben pedig azt kifogásolták, hogy egyes kétnyelvű táblákon felül szerepel a magyar megnevezés, és alul a román.
A Codrin Munteanu által elindított perek közül azt találta a legviccesebbnek, amelyet a bodoki polgármesteri hivatal ellen indított a prefektus, mert egy erdei út nevét jelző táblán egymás mellett, nem pedig egymás alatt szerepel a román és a magyar felirat. A Dumitru Marinescu által indított perek közül a megyei önkormányzat ellenit emelte ki, amelyben a hivatal háromnyelvű, román, magyar és angol a fejléces papírját kifogásolta a prefektus.
"Dumitru Marinescu prefektus emberként rendes, de hivatalnokként már túltesz az elődjén, a magyarfaló Codrin Munteanun" - jegyezte meg a székelyföldi önkormányzati vezető. "Hiába törekszik a miniszterelnök jó viszonyra a magyar közösséggel, ha a helyi megbízottjai gyakorlatilag megmérgezik a magyarok és a románok közötti, illetve a székelység és a kormány közötti viszonyt" - tette hozzá Tamás Sándor.
Kitekinto.hu
2016. augusztus 18.
Bukaresti kézben a bodoki borvíztöltőde
Nem kerül Bodok község és Kovászna megye közvagyonába a bodoki ásványvíztöltő üzem, miután szerdán a nyílt árverésen egy Bukaresti vállalat ajánlotta a legtöbbet a létesítményért. Kovászna megye Tanácsa kedden rendkívüli ülésen, az utolsó száz méteren lépett be a licitbe, ám a törvény előírásai miatt ez a segítség sem volt elegendő ahhoz, hogy az egyébként méltán híres bodoki borvizet visszaszerezzék a közösségnek.
A nyílt árverésre annak nyomán került sor, hogy az üzemet működtető Favorit Rt. 2013-ban fizetésképtelenséget jelentett. A Kovászna megyei törvényszék jóváhagyta a csődeljárás beindítását, és egy Brassói vállalatot bízott meg a csődbiztosi teendőkkel.
A Brassói vállalat 2014 januárjában össze is állította a részvénytársaság javainak jegyzékét, és elkezdődött a hitelezőkkel való egyeztetés. A hitelezők között szerepelt Bodok község önkormányzata is, a társaság ugyanis 350 ezer lej tartozást halmozott fel velük szemben. Amint kiderült a keddi rendkívüli megyei testületi ülésen – melyet az árveréshez való csatlakozás érdekében hívtak össze –, a csődbiztos egy adott sorrendben tesz eleget a társaság hitelezői követeléseinek. Az önkormányzat egyelőre nem került sorra – mondta el Fodor István, Bodok község polgármestere.
A hitelezők követeléseinek lefedése érdekében a társaság vagyonát nyílt árverésen értékesítik, az üzem épületegyüttesének értékesítése tegnap zajlott. Fodor István a Háromszéknek elmondta: a régi üzemépület mellett a volt tulajdonos 2011 és 2013 között egy csarnokot is felépített, ahol PET-palacktöltő gyártósort is felállított. A gyártósort már értékesítette a csődbiztos, most az épületek következtek. A kikiáltási ár 1,8 millió lej volt, a piaci ár pedig ennek közel kétszerese, mintegy 3,2 millió lej – tudtuk meg a polgármestertől. Kovászna Megye Tanácsának belépése ugyanakkor nem bizonyult elegendőnek, az önkormányzatok ugyanis a törvény értelmében nem ajánlhatnak magasabb összeget, mint a piaci ár. A polgármester szerint eddig a határig el is mentek, de egy Bukaresti vállalat többet ígért, így az övék az ingatlan. Az elöljáró szerint szomorú, hogy nem sikerült a bravúr, nem tudták visszaszerezni az ingatlant és vele együtt a borvizet a közösség számára. Fodor István megismételte az egy nappal korábban mondottakat: a rendszerváltást követően, a privatizációt kihasználva sokan hasznot húztak a bodoki borvízből, komoly nyereséget zsebelve be. Az 1800-as évek elején létrehozott töltőüzembe ugyanakkor keveset fektettek be, illetve lassan, de biztosan tönkretették az egészet. A valamikor Európa-szerte ismert Matild-forrásról ma alig tudnak, a község borvizének jelentős része pedig a patakba vagy az árokba folyik el.
A Háromszék érdeklődésére a polgármester kifejtette: az önkormányzat már felkészült a következő lépésekre, egy vállalat létrehozásával mentették volna meg az üzemet, amely a helyieknek is munkahelyet biztosított volna, ha nem is annyit, mint egykoron. A licitet elnyerő cégről a polgármester közelebbi információkkal nem rendelkezett, mindössze annyit tudott, hogy egy Bukaresti vállalatról van szó. „Számunkra ezek után nem mAradt más, mint várni, mi történik a borvíztöltődével, és remélni, hogy legalább az előd által hátrahagyott tartozásból valami még megtérül.” Az 1991-ben létrehozott Favorit Rt. főrészvényese Kicsi József volt közel 58 százalékos részesedéssel. A társaság már 2011-ben jelentős veszteséget könyvelt el, 2012 végén adósságai meghaladták a 9,8 millió lejt. A veszteséghalmozáshoz hozzájárult többek között a személyzet bérköltsége, az elavult gyártási technológia, a nagy felvásárlókkal kötött szerződések hiánya, a márka általános visszaszorulása. A korszerűsítési, bővítési beruházások nem bizonyultak elegendőnek, a csődvédelem alatt sem sikerült rendezni a tartozásokat. 2013 végén, a csődeljárás beindításakor a Favorit adóssága 17,8 millió euró és 1,2 millió lej volt.
Nagy B. Sándor
Háromszék
Erdély.ma
Nem kerül Bodok község és Kovászna megye közvagyonába a bodoki ásványvíztöltő üzem, miután szerdán a nyílt árverésen egy Bukaresti vállalat ajánlotta a legtöbbet a létesítményért. Kovászna megye Tanácsa kedden rendkívüli ülésen, az utolsó száz méteren lépett be a licitbe, ám a törvény előírásai miatt ez a segítség sem volt elegendő ahhoz, hogy az egyébként méltán híres bodoki borvizet visszaszerezzék a közösségnek.
A nyílt árverésre annak nyomán került sor, hogy az üzemet működtető Favorit Rt. 2013-ban fizetésképtelenséget jelentett. A Kovászna megyei törvényszék jóváhagyta a csődeljárás beindítását, és egy Brassói vállalatot bízott meg a csődbiztosi teendőkkel.
A Brassói vállalat 2014 januárjában össze is állította a részvénytársaság javainak jegyzékét, és elkezdődött a hitelezőkkel való egyeztetés. A hitelezők között szerepelt Bodok község önkormányzata is, a társaság ugyanis 350 ezer lej tartozást halmozott fel velük szemben. Amint kiderült a keddi rendkívüli megyei testületi ülésen – melyet az árveréshez való csatlakozás érdekében hívtak össze –, a csődbiztos egy adott sorrendben tesz eleget a társaság hitelezői követeléseinek. Az önkormányzat egyelőre nem került sorra – mondta el Fodor István, Bodok község polgármestere.
A hitelezők követeléseinek lefedése érdekében a társaság vagyonát nyílt árverésen értékesítik, az üzem épületegyüttesének értékesítése tegnap zajlott. Fodor István a Háromszéknek elmondta: a régi üzemépület mellett a volt tulajdonos 2011 és 2013 között egy csarnokot is felépített, ahol PET-palacktöltő gyártósort is felállított. A gyártósort már értékesítette a csődbiztos, most az épületek következtek. A kikiáltási ár 1,8 millió lej volt, a piaci ár pedig ennek közel kétszerese, mintegy 3,2 millió lej – tudtuk meg a polgármestertől. Kovászna Megye Tanácsának belépése ugyanakkor nem bizonyult elegendőnek, az önkormányzatok ugyanis a törvény értelmében nem ajánlhatnak magasabb összeget, mint a piaci ár. A polgármester szerint eddig a határig el is mentek, de egy Bukaresti vállalat többet ígért, így az övék az ingatlan. Az elöljáró szerint szomorú, hogy nem sikerült a bravúr, nem tudták visszaszerezni az ingatlant és vele együtt a borvizet a közösség számára. Fodor István megismételte az egy nappal korábban mondottakat: a rendszerváltást követően, a privatizációt kihasználva sokan hasznot húztak a bodoki borvízből, komoly nyereséget zsebelve be. Az 1800-as évek elején létrehozott töltőüzembe ugyanakkor keveset fektettek be, illetve lassan, de biztosan tönkretették az egészet. A valamikor Európa-szerte ismert Matild-forrásról ma alig tudnak, a község borvizének jelentős része pedig a patakba vagy az árokba folyik el.
A Háromszék érdeklődésére a polgármester kifejtette: az önkormányzat már felkészült a következő lépésekre, egy vállalat létrehozásával mentették volna meg az üzemet, amely a helyieknek is munkahelyet biztosított volna, ha nem is annyit, mint egykoron. A licitet elnyerő cégről a polgármester közelebbi információkkal nem rendelkezett, mindössze annyit tudott, hogy egy Bukaresti vállalatról van szó. „Számunkra ezek után nem mAradt más, mint várni, mi történik a borvíztöltődével, és remélni, hogy legalább az előd által hátrahagyott tartozásból valami még megtérül.” Az 1991-ben létrehozott Favorit Rt. főrészvényese Kicsi József volt közel 58 százalékos részesedéssel. A társaság már 2011-ben jelentős veszteséget könyvelt el, 2012 végén adósságai meghaladták a 9,8 millió lejt. A veszteséghalmozáshoz hozzájárult többek között a személyzet bérköltsége, az elavult gyártási technológia, a nagy felvásárlókkal kötött szerződések hiánya, a márka általános visszaszorulása. A korszerűsítési, bővítési beruházások nem bizonyultak elegendőnek, a csődvédelem alatt sem sikerült rendezni a tartozásokat. 2013 végén, a csődeljárás beindításakor a Favorit adóssága 17,8 millió euró és 1,2 millió lej volt.
Nagy B. Sándor
Háromszék
Erdély.ma
2016. december 7.
Elfolynak az ásványvizeink!
Kudarcos háromszéki borvízpalackozás
A rossz menedzsment okolható a háromszéki ásványvíz-palackozók kudarca miatt, véli Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke szerint a palackozók nem hittek az ásványvíz nyereségességében, nem fektettek hangsúlyt a technológiai fejlesztésekre és marketingre, ez vezetett a bukásokhoz.
Nagy a kereslet az ásványvíz iránt, Magyarországon a kútvizet is el tudják adni, mert tiszta, Háromszéken pedig folyik el az értékes borvíz. Édler András szerint a háromszéki borvízpalackozók a privatizáció után ugyan túlléptek a „faládás–üveges korszakon”, de nem tudtak olyan mértékben fejleszteni, hogy versenyképesek maradjanak.
Az előpataki borvíz tekinthető sikertörténetnek, amely keresett, de nem nagy a forrás kapacitása, ezért kis mennyiségben tudják palackozni. Nemrégiben új tulajdonoshoz került a bodoki borvízpalackozó és felcsillant a remény az újraindításra, de Fodor István polgármester szerint erre kevés az esély. A csődbe ment palackozót meg szerette volna vásárolni a bodoki önkormányzat. A kikiáltási ár 1,8 millió lej volt, a felértékelő 3,2 millióban határozta meg a piaci árat. A csődbiztos által szervezett árverésen részt vett a bodoki és háromszéki önkormányzat is, de közpénzből nem kínálhattak többet a piaci árnál.
Egy Németországban élő bukaresti vállalkozó 5 százalékkal felüllicitált, és megszerezte a töltőüzemet. Fodor István polgármester szerint a vállalkozó utólag tudta meg, hogy a források használatáért, a palackozásért fizetni kell az Országos Altalajkincs Hatóságnak (ANRM), ám erre nem hajlandó. A bodoki elöljáró szerint a vállalkozó felajánlotta, hogy bérbe adja a létesítményt az önkormányzatnak, de erre már nincs lehetőség, így továbbra is az árokba folyik el a híres Matild és Lenke források vize. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Kudarcos háromszéki borvízpalackozás
A rossz menedzsment okolható a háromszéki ásványvíz-palackozók kudarca miatt, véli Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke szerint a palackozók nem hittek az ásványvíz nyereségességében, nem fektettek hangsúlyt a technológiai fejlesztésekre és marketingre, ez vezetett a bukásokhoz.
Nagy a kereslet az ásványvíz iránt, Magyarországon a kútvizet is el tudják adni, mert tiszta, Háromszéken pedig folyik el az értékes borvíz. Édler András szerint a háromszéki borvízpalackozók a privatizáció után ugyan túlléptek a „faládás–üveges korszakon”, de nem tudtak olyan mértékben fejleszteni, hogy versenyképesek maradjanak.
Az előpataki borvíz tekinthető sikertörténetnek, amely keresett, de nem nagy a forrás kapacitása, ezért kis mennyiségben tudják palackozni. Nemrégiben új tulajdonoshoz került a bodoki borvízpalackozó és felcsillant a remény az újraindításra, de Fodor István polgármester szerint erre kevés az esély. A csődbe ment palackozót meg szerette volna vásárolni a bodoki önkormányzat. A kikiáltási ár 1,8 millió lej volt, a felértékelő 3,2 millióban határozta meg a piaci árat. A csődbiztos által szervezett árverésen részt vett a bodoki és háromszéki önkormányzat is, de közpénzből nem kínálhattak többet a piaci árnál.
Egy Németországban élő bukaresti vállalkozó 5 százalékkal felüllicitált, és megszerezte a töltőüzemet. Fodor István polgármester szerint a vállalkozó utólag tudta meg, hogy a források használatáért, a palackozásért fizetni kell az Országos Altalajkincs Hatóságnak (ANRM), ám erre nem hajlandó. A bodoki elöljáró szerint a vállalkozó felajánlotta, hogy bérbe adja a létesítményt az önkormányzatnak, de erre már nincs lehetőség, így továbbra is az árokba folyik el a híres Matild és Lenke források vize. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. június 15.
Restaurálják az oltszemi Mikó-kastély falképeit
Az elmúlt fél évben restaurátorok végeztek sürgősségi beavatkozásokat az oltszemi Mikó-kastély falképein, a szakemberek restaurálási tervet is összeállítottak, amely alapján el lehet majd kezdeni a nagyobb lélegzetű helyreállítást - közölte a Kovászna megyei tanács.
„Kovászna Megye Tanácsa 2014-ben Bodok önkormányzatával közösen vásárolta meg az oltszemi Mikó-kastélyt, amely fontos műemléke Háromszéknek. Terveink szerint székely lovas múzeumot, konferenciatermet és a vendégeknek szálláshelyet hozunk létre a kastély épületében. Már számos felújítási munkálatot elvégeztünk, ezúttal a Rómer Flóris terv keretében megpályázott 2 millió forint értékű támogatásból szakemberek végeztek sürgősségi beavatkozást és elkészült a restaurálási terv is" – tájékoztatott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
"A restaurátori terv összeállításához vakolat- és pigmensmintákat vettünk, melyeket bevizsgáltattunk. Az oldalfalak felületeiről kártérképek készültek. Hasonló térképeket állítottunk össze a javasolt beavatkozásokkal is. A helyszínen konzerválási és restaurálási próbákat végeztünk, amelyek a restaurátori tervben kaptak helyet a javasolt beavatkozásoknál. Ugyanakkor megtörtént a rossz állapotú falképek sürgősségi konzerválása. Erre a sürgősségi beavatkozásra azért is szükség volt, mert a falakon szerkezeti megerősítéseket kell végezni és a vakolatok rögzítése nélkül további felületek vesztek volna el. Első lépésben a sérült falszövetek javítására, a repedések injektálására és a vakolathibák kezelésére került sor. A nagyterem déli falán 70 százalékos arányban megtörtént a festett felület feltárása" – ismertette a munkafolyamatot Kiss Loránd restaurátor.
Az 1840 táján készült falképek a hagyomány szerint Bodor Péter marosvásárhelyi mester munkái. Noha a nagy mennyiségű képanyag többnyire érintetlen, állagát tekintve mégis jelentősen veszélyeztetett, sok a sérült, szennyeződött felület. A képek szekkó technikával készültek, ezért érzékenyebbek, a hordozóvakolat több helyen sérült és repedezett, a nagyterem délnyugati sarkában pedig a fal nagymértékű meghibásodása, repedése miatt már vakolatleválás és ebből következően hiányos kép mutatkozik. A most elvégzett értékmentő sürgősségi lépések elengedhetetlenül fontosak egy nagyobb lélegzetű helyreállítás előtt, a falképek épségének és megfelelő állagának biztosítására. A falképek tisztítása és felületi konzerválása ezután következhet.
A munkálatokat vezető szakember hozzátette, a restaurálást a tervben meghatározott módszerek és javaslatok alapján kell végezni, a restaurálási tervet júniusban felterjesztik engedélyeztetésre a Restaurátori Szakbizottsághoz.
A munkálatokat vezető szakember hozzátette, a restaurálást a tervben meghatározott módszerek és javaslatok alapján kell végezni, a restaurálási tervet júniusban felterjesztik engedélyeztetésre a Restaurátori Szakbizottsághoz. Transindex.ro
Az elmúlt fél évben restaurátorok végeztek sürgősségi beavatkozásokat az oltszemi Mikó-kastély falképein, a szakemberek restaurálási tervet is összeállítottak, amely alapján el lehet majd kezdeni a nagyobb lélegzetű helyreállítást - közölte a Kovászna megyei tanács.
„Kovászna Megye Tanácsa 2014-ben Bodok önkormányzatával közösen vásárolta meg az oltszemi Mikó-kastélyt, amely fontos műemléke Háromszéknek. Terveink szerint székely lovas múzeumot, konferenciatermet és a vendégeknek szálláshelyet hozunk létre a kastély épületében. Már számos felújítási munkálatot elvégeztünk, ezúttal a Rómer Flóris terv keretében megpályázott 2 millió forint értékű támogatásból szakemberek végeztek sürgősségi beavatkozást és elkészült a restaurálási terv is" – tájékoztatott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
"A restaurátori terv összeállításához vakolat- és pigmensmintákat vettünk, melyeket bevizsgáltattunk. Az oldalfalak felületeiről kártérképek készültek. Hasonló térképeket állítottunk össze a javasolt beavatkozásokkal is. A helyszínen konzerválási és restaurálási próbákat végeztünk, amelyek a restaurátori tervben kaptak helyet a javasolt beavatkozásoknál. Ugyanakkor megtörtént a rossz állapotú falképek sürgősségi konzerválása. Erre a sürgősségi beavatkozásra azért is szükség volt, mert a falakon szerkezeti megerősítéseket kell végezni és a vakolatok rögzítése nélkül további felületek vesztek volna el. Első lépésben a sérült falszövetek javítására, a repedések injektálására és a vakolathibák kezelésére került sor. A nagyterem déli falán 70 százalékos arányban megtörtént a festett felület feltárása" – ismertette a munkafolyamatot Kiss Loránd restaurátor.
Az 1840 táján készült falképek a hagyomány szerint Bodor Péter marosvásárhelyi mester munkái. Noha a nagy mennyiségű képanyag többnyire érintetlen, állagát tekintve mégis jelentősen veszélyeztetett, sok a sérült, szennyeződött felület. A képek szekkó technikával készültek, ezért érzékenyebbek, a hordozóvakolat több helyen sérült és repedezett, a nagyterem délnyugati sarkában pedig a fal nagymértékű meghibásodása, repedése miatt már vakolatleválás és ebből következően hiányos kép mutatkozik. A most elvégzett értékmentő sürgősségi lépések elengedhetetlenül fontosak egy nagyobb lélegzetű helyreállítás előtt, a falképek épségének és megfelelő állagának biztosítására. A falképek tisztítása és felületi konzerválása ezután következhet.
A munkálatokat vezető szakember hozzátette, a restaurálást a tervben meghatározott módszerek és javaslatok alapján kell végezni, a restaurálási tervet júniusban felterjesztik engedélyeztetésre a Restaurátori Szakbizottsághoz.
A munkálatokat vezető szakember hozzátette, a restaurálást a tervben meghatározott módszerek és javaslatok alapján kell végezni, a restaurálási tervet júniusban felterjesztik engedélyeztetésre a Restaurátori Szakbizottsághoz. Transindex.ro